Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-22 / 250. szám

v PÉNTEK, 1954 OKTofeER 22 7 mmmm s 1ÉLMÜGY9R0RSZBQ Ma újabb szegedi választókörzetekben tartanak jelölőgyűlést Szeged több választókörzetétjen készülnek a körzet lakosai, hogy tanácstagjelölő gyűléseket tartsanak. Pénteken újabb tanácstag jelölő gyűlések lesznek a város több részében, RÓKUSON, a 91-es választókörzet lakosai a Gázgyár Puskás-utcai kultúrtermében, a 170-cs körzet választói pedig a Béketelepi iskolában, a 82-es váiasztókörzetbeliek a köztisztasági telepen, a 87-es választókörzet lakosai pedig a Rókus I. pártszervezet helyiségében tartják meg jelölőgyűlésüket, mind a négy helyen este 6 órakor. ALSÓVAROSON pénteken a 113-as választókörzet jelölőgyűlését, a Bécsi körúton a Süketnémák Intézetében, a 124-es körzet jelölőgyűlését a Földmívesutcai MSZT helyiségben, a 129-es választókörzet lakosai pedig a Földmives-utcai iskolában tartják tanácstagjelölő gyűlésüket este 6 órakor. PETŐFI-TELEPEN a 154-es választókörzet jelölőgyűlését a III. utcában lévő kultúrteremben tartják ugyancsak este 6 órakor. A 143-as körzet jelölőgyűlését pedig a textiltechnikumban, a Vásárhelyi-sugárűton tartják. A 147-es kőzet jelölőgyűlését szintén 6 órakor az Üj-Petőfitelepi iskolában tartják meg. A BELVAROSBAN a Horváth Mihály-utcai MSZT székházban a 4-es számú választókörzet tagjai gyűlnek össze ugyancsak este 6 órakor jelölőgyűlésrc, a 40-es számú körzet a Madáchutcai iskolában tartja jelölőgyűiését ugyancsak este 6 órakor. A 15-ös körzet választógyúlése az Ifjú Gárda szakérettségis kollégiumban, az Április 4. útján, a 11-cs választókörzeté a Tömörkény leánygimnáziumban, a 16-os választókörzeté a Pedagógiai Főiskolán, a 13-as körzeté pedig a Zenekonzervatóriumban lesz ugyancsak este 6 órakor. MÓRAVÁROSBAN a 110-es és a 103-as körzetben lesz pénteken este 6 órakor jelölőgyűlés. A 110-es választókörzeté a móravárosi MSZT szervezet helyisegében; a Petőfi Sándor sugárúton, a 103-as körzeté pedig a Gépipari Technikumban. ÚJSZEGEDEN a 136-os választókörzet lakósai az Alsó-tiszaparti iskolában tartják meg jelölőgyűlésüket. FELSÓVÁROSON 22-én, a 69-es körzet tagjai a Csongrádi-sugárúti iskolában, a 61-es körzet tagjai a Szilléri-sugárúti iskolában, a 36-os körzet tagjai a Gál-utca és a Római körút sarkán az MNDSZ helyiségében gyűlnek össze, hogy résztvegyenek a tanácstag jelölő gyűlésen. A gyűlések este 6 órakor kezdődnek. Mihály teleken a 180-as választókörzetben a tanácstagjelölő gyűlést 24-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a mozi helyiségében tartják. Mit jelent a racionalizálás? 7őorüúlh £77nréné a szegedi dolgozók küldötte ... Békés Uszi dél a Béke-telepen. Napfény aranyozza a fák lepergő leveleit. Gyermekek játszanak a réten. A kis utcában csönd, nyugalom, béke. Az utca végén, ebben a gondosan rendbentartott házban lakik Horváth 1 mréné, a Jutaárugyár kétszeres sztahanovista dolgozója, Szeged város egyik küldötte a Hazafias Népfront országos kongresszusára. Benyitunk a kis kapun. Az asszony férje, Horváth Imre mozdonyvezető fogad bennünket, s bekalauzol a tiszta, kis szobába. Itt van Horváthné is — Természetesen örömmel készülök a kongresszusra — mondja. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy dolgozótársaim bizalmából ilyen országos fontosságú értekezleten képviselhetem őket. Az ő kívánságaikat akarom mindenütt tolmácsolni. Mi mindent megteszünk azért, hogy munkánkkal a dolgozók szükségletét egyre fokozottabban kielégíthessük a könynyűipar termékeivel. Ehhez csak azt kérjük, hogy részünkre mindig biztosítsa az állam c lehetőségek szerinti legjobb munkafeltételeket. Hiszen így a mi munkánk sokkal eredményesebb lesz! — 1951. februárjától dolgozom a Jutaárugyárban. 53-ban sztahanovista lettem. Még nincs egy éve, hogy felvettek, a párt tagjelöltjeinek sorába. A szakszervezetben mint bizalmi végeztem munkát. Azonkívül a békebizottságnak is tagja vagyok. Mintegy másfél hónapja pedig kormánykitüntetésben részesültem: megkaptam a könnyűipar kiváló dolgozója címet, oklevélle, érdeméremmel együtt. Majd beszélek munkatársaimnak arról is, mit láttam, hallottam, mit tapasztaltam a kongresszuson — mondja. Ma, pénteken az esti gyorssal utazok Pestre. A tanácsházán gyülekeznek a küldöttek, onnan együttesen mennek az allomásra. — Szegedet körülbelül tízen képviseljük. Megtisztelő az a bizalom, hogy engem is a tíz küldölt közt jelöltek.., Távozóban még arra kérjük Horváthnét, hogy ha visszatér, mondja el nekünk is, mit tapasztalt a kongresszuson, milyen benyomásokkal jött haza onnét. S ő örömmel tesz nekünk ígéretet. Jó munkát kívánunk néki mind a kongresszuson, mind az üzemben. Ezzel is mindnyájunk közös ügyéhez, a népfront céljainak sikeres megvalósításához, jólétünk emeléséhez járul hozzá. Ez pedig mindannyiunk közös, fontos célja. (n. f.) Lapunk több olvasója és a népnevelők válaszéri fordultak iiozzánk, hogy mit jelent a racionalizálás. Do'máiiül Irénnek, a Textilművek, Tnitz AA.alnak, a Gőzfűrész dolgozójának, Mik Ernőnek és másoknak válaszként közöljük Ripp Gézának, a „Propagandista" cíinü foiyóirat szeptemberi számában megjelent ..Mit jelent a racionalizálás?" cimü cikkének második folytatását. A RACIONALIZÁLÁS szükségessége végül — az előbbiek meliett — összefügg a népgazdaság erőinek átcsoportosításával, a népgazdaságunkban az elmúlt évek során letrejött aránytalanságok kiküszöbölésével. Azok az aránytalanságok, amelyek az elmúlt években népgazdaságunkban létrejöttek, nemcsak a népgazdaság egyes ágai közti fejlődés aránytalanságát foglalják magukban, de ezzel együtt a munkaerő aránytalan elosztását is. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése közti aránytalanság kifejeződik abban is, hogy míg az iparban foglalkoztatottak száma igen jelentősen megnőtt, addig a mezőgazdaságban dolgozóké nagymértékben — a szükségesnél jóval nagyobb mértékben — csökkent. 1949—1952 között, tehát négy ev alatt több mint 200 ezer dolgozó paraszt ment el a mezőgazdaságból, túlnyomórészt ipari munkásnak. A mezőgazdaságnak nyújtott gépi segítség ezt a kieső munkaerőt csak kis részben pótolta. De ugyanígy az iparon belül létrejött aránytalanságok a munkaerőnek az egyes iparágak közötti aránytalan elosztásával jártak. A racionalizálásnak az is szerepe, hogy elősegítse a népgazdaságunkban létrejött aránytalanságok kiküszöbölését, a népgazadság erőinek átcsoportosítását, a munkaerőnek az új szakasz célkitűzéseinek megfelelő elosztását a népgazdaság különböző területei között. Mindezekből látható, hogy a racionalizálás egyike azoknak a nagyfontosságú intézkedéseknek, amelyeket a párt és a kermány a népünk jólétének emelkedését gátló akadályok felszámolására tesz. A racionalizálás egyike a legfontosabb láncszemeknek a pártunk III. kongresszusa által meghatározott politikai irányvonal megvalósításában. Ezt azért is szükséges kihangsúlyozni, mert vannak egyesek, akik a racionalizálást ellentétesnek látják az új szakasz politikájának célkitűzéseivel, pártunk III. kongresszusa határozataival. Valójában a racionalizálás szükségessége egyenesen következik pártunknak az új szakaszban folytatott politikájából és egyúttal nélkülönzhetetlen feltételét alkotja e politika további sikeres folytatásának. A III. kongresszus igen nagy -úllyal vetette fel az állami és gazdasági szerveink munkája megjavításának, a bürokráciát szülő felesleges apparátus felszámolásának szükségességét és ugyanakkor nagy nyomatékkal hangsúlyozta a legszigorúbb takarékosság bevezetésének fontosságát társadalmunk minden területén. A racionalizálás nem más, mint egyike azon rendszabályoknak, amelyeket a párt és a kormány ezeknek a célkitűzéseknek érvényesítése érdekében hozott. KÉTSÉGTELEN, hogy a racionalizálás bizonyos rétegek számára átmeneti nehézségeket jelent. Átmenetileg lehetséges, hogy nem minden dolgozó tud azonnal a neki megfelelő munkaterületen elhelyezkedni. De ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a racionalizálás a maga egészében az egész társadalom, az egész dolgpzó nép érdekeit szolgálja. Pártunk és kormányunk minden tevékenységében az egész társadalom, az egész dolgozó nép érdekeiből kell, hogy kiinduljon, még akkor is, ha egyes intézkedései a dolgozók egyes rétegeitől bizonyos átmeneti áldozatokat követeinak. Ugyanakkor a párt és a kormány egész sor intézkedést hoz ezeknek az átmeneti nehézségeknek a csökkentésére és annak érdekében, hegy a létszámcsökkentés által érintett dolgozók minél gyorsabban el tudjanak helyezkedni a népgazdaság különböző területein. A racionalizálás pártunknak és kormányunknak egyik olyan intézkedése, amely, ha a dolgozóknak helyesen megmagyarázzuk, a legszélesebb tömegek támogatását és rokonszenvét élvezi. A dolgozók köréből az elmúlt évek során igen sok jogos észrevétel és kifogás merült fel az állami és gazdasági apparátus túlzott felduzzasztása és az ezzel járó bürokratikus ügyintézés, a munkát gátló felesleges szervek és munkakörök ellen. A racionalizálás ezek megszüntetésével a dolgozók régi követelését váltja valóra. Abban az esetben azonban, ha a racionalizálást nem kötjük össze a tömegek közötti politikai munkával. ha nem magyarázzuk meg szükségességét, helyét pártunk politikájának végrehajtásában, akkor a dolgozók egyes csoportjaiban bizonytalanság keletkezhet, amit az ellenség rögtön a maga hasznára igyekszik felhasználni. Az ellenség a dolgozók megtévesztése érdekében a saját szájaíze szerint igyekszik a racionalizálást megmagyarázni és gazdaságunk gyengeségéről, bekövetkező munkanélküliségről fecseg. Valójában népgazdaságunk egészséges, a tavaly júniusa óta hozott rendszabályok jelentősen megszilárdították, de vannak egyes vadhajtásai, amelyeket a további erőteljes fejlődés érdekében le kell nyesegetni. Szó sincs arról, hogy hazánkban munkanélküliség lenne. Hazánk szocializmus* építő ország, amely gyökerében felszámolta a munkanélküliség alapjait, a burzsoázia uralmát a gazdasági élet döntő területein és a termelést a dolgozók szükségletei mind fokozottabb kielégítésének rendelte alá. Valójában a népgazdaság számos területén a nagyfokú munkaerőhiány a termelés növelésének egyik legfőbb akadálya. Ez a helyzet elsősorban a mezőgazdaságban, a bányászatban, az építőiparban, a könnyű- és élelmiszeripar számos ágában. Azoknak a dolgozóknak, akiket a racionalizálással kapcsolatos létszámcsökkentés érint, minden lehetőségük megvan, hogy ezeken a területeken elhelyezkedhessenek. Az ellenségnek ezek a próbálkozásai azonban arra is figyelmeztetnek, hogy sürgősen fel kell számolni azt a hangulatot, amely azt várja, hogy a párt politikája önmagától, minden különösebb nehézség nélkül megvalósul. A népjólét emelése minden területen az osztályharc kérdése, megköveteli a legszélesebb néptömegek aktív részvételét és munkáját. A racionalizálást nem szabad egyszerű gazdasági-adminisztratív intézkedésnek tekinteni, hanem mint pártunk előtt álló egyik legfontosabb politikai feladatot keli felfogni. Hiszen itt nem kevesebbről van szó, mint egész állami és gazdasági apparátusunk megjavításáról, a népjólét további emelése egyik legfontosabb előfeltételének megteremtéséről. Ennek magfelelően a racionalizálással kapcsolatos feladatok végrehajtásában pártszervezeteinknek aktívan közre kell működniök, biztositaniok kell, hogy mindezeket a munkákat a legnagyobb körültekintéssel is lelkiismeretességgel végezzék el. A RACIONALIZÁLÁS igen komoly feladatokat ró állami és gazdasági szerveinkre. Azt a feladatot állítja eléjük, hogy a iracionakzálással kapcsolatos álmcaeti nehézségeket minél gyorsabban leküzdjék, hogy új módon szervezzék meg munkájukat. A kormány számos rendszabályt hoz a racionalizálás eredményes végrehajtása érdekében. amelyek lényegesen csökkenteni fogják a vállalatok adminisztrációs feladatait • tervező, anyag- és pénzgazdálkodás stb. területein. Ugyanakkor az egyes vállalatoknak, üzemeknek (ls mindent meg kell tenniök a marfűk területén a munka jobb megszervezése érdekében. Jelenleg eléggé általános, hogy a racionalizálással kapcsolatos létszámcsökkentést nem kötik össze a munka Jobb megszervezését biztosító rendszabályokkal. A racionalizálás csak akkor hozza meg a kívánt credménvt, ha egész állami és gazdisági munkánk jelentős javulásával egyszerűsödésével, a meglévő bürokratikus jelenségek kiküszöbölésével jár, ha állami és gazdasági irányító szerveink minden munkája közelebb kerül az élethez, az eleven gyakorlathoz — vagyis ha az eddiginél jobban, eredményesebben -járul hozzá pártunk politikája célkitűzéseinek megvalósításához. R'PP Géza (52) A lány sikított egyet, s mándlimat cibálta, hogy felkeljek. Nem sokáig. Mihelyst agyamról letisztult a szédülés, s az első döbbenet, keserves szisszenéssel tápászkodtam fel. S máris meghallottam az éles, kellemetlen női hangot bentről: — Bözsi kérem, mit csinálnak maguk, hogy ilyen korán felverik az egész házat?! Azzal a polgármesternő ki is lépett az ajtón, s széttárta karját. Szigorú, vékony arcán fellobbant a harag. Csakugyan, furcsa látvány tárult szeme elé. Hatslmas tejtócsák, a kannák fedele szétgurulva, s az egyik kandli, amelyikre rázuhantam, szánalmasan behorpadt... Egy pillanat még, — és kitört: — Mi ez itt?! Mit gondol maga, fiatalember? ... Hogy meri földúlni kora reggel a házat?! Biztosan bepálinkázott már ébredéskor! Mi lesz a reggelinkkel, és ki takarítja el ezt a pocsékságot a lépcsőmről?! Hordja el magát, de sürgősen és többet italosan ne kerüljön a szemem elé! Hang se jött ki a torkomon, annyira megdöbbentett szerencsétlenségem s a mélységesen hazug vád. De mire kinyithattam volna a számat, hogy megmondjam, hogy is történt a dolog és tiltakozzam a részegség gyanúja ellen, már be is csapta orrom előtt az ajtót. A szobalány segített aztán összeszedni a kennafedeleket. Együttes erővel emeltük fel megmarjult vállamra a kandlikat s én sajgó tagokkal, keserűségtől fulladozva hazafelé inüultíüik Tudtam, hátra van még a fekete le* AZ ELSŐ PJiÓ írta: DÉR ENDRE ves. Misa bácsi nagyon mérges lesz, ha látja a kárt, amit akaratlanul is okoztam. Egy kis bizakodás azért beleköltözött a szívembe: majd csak megérti, hogy balszerencse volt az egész, hiszen soha semmiféle kárt még nem okoztam- neki. No meg hát egy kisebb szidást meg is érdemlek. Máskor jobban a lábam alá kell néznem. Hiába biztattam ilyenformán magam, mégis csak nehéz volt a lelkem, mikor a könyökömmel lenyomtam a száraz kapu kilincsét. Ahogy beléptem az ajtón, Misa bácsit láttam az udvar közepén állni feltűrt ingujjban. Szívós teste jól birta a hideget. No meg mióta hűvösebb idő járta, reggelente felhajtott némi törkölyt, mert a szilvát, meg barackot vendégeknek tartogatták. — Nocsak, Andris fiam, már vissza is jöttél? De fürge a lábad, hallod-e. Na látod fiam, csak akarat kell s a többi már megyen is magától. Ekkorra a közelébe értem, csapzottan, leverten, elborult tekintettel, ő rámnézett, összerándult a szeme s már látta is, hogy baj van. Nem szóltam semmit, csak álltam mereven. lehajtott fejjel. Rámdörrent: — Mi az, mi történt?! Kocsinak szaladtál? —c Nem, Mis,g bácsi, —• szóltam halkan, de már nyugodt voltam, furcsamód nyugodt. — Elestem s a tej kiömlött. A használhatatlanná görbült kanta nagy haragot lobbantott benne. — Hát kótyagosan jársz te az utcán? Bolond vagy te? Már ordított. — Tudod milyen kárt csináltál nekem?! A kanna meg a tej — tíz pengő! Az életed nem ér annyit, te taknyos! Egy lélegzetvételnyi időre abbahagyta, s kivörösödött képén a harag újabb görcse rándult: — Akkor a polgármester úréknak nem is tudtad elvinni a tejet, mi?... Hol történt a baj? — Éppen ott — mondtam csendesen, de már remegett minden részem a szégyentől és az indulattól. — Hí, a kutyaúristenit, ennek a bitang akasztófáravalónakti Épp a polgármesteréknél! Ekkora szégyent a fejemre! Nesze, te senkiházi, te bitang! Az első ütés az arcomon ért. Megugrott szemem, tompa fájás a fejemben és — ütött, rúgott és én nem tudtam, hogy mi ez . . Összegörnyedtem, s azt hittem, most meghalok a szégyentől, a szégyentői... S valami sötét indulat, feneketlen gyűlölet ömlött az agyamra, s aztán két kézzel kapaszkodt'm bele nyitott ingébe, és téptem, ráztam s foggal is belemartam volna ebbe az átkozott hóhérba, ha ömlő könnyeim teljesen el nem vakítanak. v {Folytatása következik) ' Röszkei hírek — A HAZAFIAS NÉPFRONT roszkei bizottsága a többi között programmul tűzte ki a csatornák kitisztítását és egyes átjárók megjavítását. Ezt társadalmi munkában végzik el. — A LENIN TSZ-BEN munkaegységenként 6 kiló kukorica is jut minden munkaegységre. Magd i Imre például 30 mázsa kukoricát vihet haza.. A tsz tagsága kitűnő eredményt ért el a cukorrépa termelésben is. Magda Imréék 130 kiló cukrot kaptak. — MINTEGY 50 DÖLGOZŰ már hónapokkal ezelőtt elvégeztette lakásában a villanyhálózat belső szerelését. De nagy hiba. hogv a villany bekötése a DÁV részéről mindeddig csak igéret maradt. Kérjük megállapítani, hogy a DÁV-nál ki a felelős mindezért! Tapod! Gvula levelező Olvasd minden számát. tlmcjcti fejlődésedet segíti ci6í > «