Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-16 / 245. szám
SZOMBAT, 1954 OKTÓBER 16. 9 mmwmmsm A Hazafiam Népfront saegedi bimottsága programmjábiI Szegeden épül fel az ország első farostlemezgyára A Hazafias Népfront szegedi bd zotts ágának programmja elmondja, hogy több új üzem létesül Szegeden. Itt épül fel az ország első farostlemez gyára. A farostlemez gyártás népgazdasági szempontból nézve igen nagy jelentőségű, mert iparilag már nem használható ' fahulladékból ugyanolyan, sőt bizonyos tekintetben értékesebb falemezt állit elő, mint a hazánkban gyártott rétegelt falemez. Nagy jelentőségű még azért is, mert a magyar ipar eddig a nyugati kapitalista országokból importált farostlemezből készítette gyártmányait. A farostlemez üzemmel 3—4 millió forint értékű külföldi valutát takarítunk meg azzal, hogy gyártmányainkat a hazai ipar állítja elő. A jelenleg építés alatt álló faxostüzem kapacitását a Szegedi Gőzfűrész, a Szegedi Gyufagyár és saját üzemünk fahulladékfeleslege ki tudja elégíteni, valamint a Szegedi Erdőgazdaságnál kitermelt rőzse, gally, amelynek tüzelési értéke Jelentéktelen, hiszen főképpen nyárfáról van szó. Svédország a második világháború alatt 176 ezer köbméter farostlemezt állított elő egy év alatt, s ennek több mint háromnegyed részét exportálta. Országunkban óriási mennyiségben fordul elő farostlemezre alkalmas hulladék a mezőgazdaságban és a faiparban is. Minden nagyobb bányaműnél anynyi ácsolási hulladék keletkezik, hogy egy-egy kis farostlemez gyárat alapanyaggal elláthat. Az új üzem külföldi tapasztalatok alapján, de hazai viszonyainkhoz alkalmazva és hosszú évek során országunkban kikísérletezve új technológia szerint, hazánkban előállított gépekkel dolgozik majd. Ezzel további 5 millió forint értékű külföldi valutát takarítunk meg. Az új üzem munkája alapul szolgál majd a többi lemezüzem technológiájának kialakítására. A farostlemez a feldolgozó ipar különböző területein, elsősorban a dolgozók lakásépítésénél padlóburkolás és a falburkolás céljaira kiválóan alkalmas, mert jó a hangés hőszigetelése. Hazai bútoriparunk igen eredményesen tudja felhasználni, mert nem nedvszívó, nem reped és nem vetemedik. Jól csiszolható és fényezhető. Közlekedési iparunk autóbusz karosszéria építésénél, hajóépítésnél és személyszállító vasúti kocsik belső burkolására hasznosítja a farostlemezt. Ebben igen nagy export-lehetőségeink vannak, A meleg égővre exportált Ikarusz autóbuszok belső burkolására hőszigetelő tulajdonságánál fogva eddig is alkalmazták a farostlemezt, a megrendelő országok legnagyobb megelégedésére. A Szegedi Falemezgyárban az új üzem építése a minisztérium és üzemünk felsőbb szerveinek minden támogatása mellett nehézségekbe ütközött, a gépek és különleges műszerek beszerzése miatt, üzemünk műszaki gárdája azonban minden lehetőt elkövet, hogy a népgazdasági szempontból is és Szeged fejlődésében Is nagyjelentőségű üzem felépüljön. Farostlemezüzemünk építésénél kezdettől fogva minden tudásukkal kiváló munkát végeztek Barabás István főmérnök és Egri István főtechnológus. Egri elvtárs egyébként üzemi karbantartó részlegünk vezetője és a gépi felszereléseknél műszaki tudásával nagy segítséget nyújt az üzem vezetőségének. A beruházás adminisztrációs ügyeinek lebonyolításában Hervai Ferenc üzemi beruházás-felelős végez jó munkát. A karbantartó részleg szerelésben résztvevő tagjai is becsületesen helytállnak hogy minél előbb bekapcsoljuk az új üzemet országunk vérkeringésébe. Arató István, a Szegedi Falemezgyár igazgatója PÁR 1 ÉLEI Az értelmiség bevonása a pártoktatásba Szegeden Ma nyílik meg a Kamara Bábszínház Ma délután 3 órakor nyitja meg kapuit Szeged fiatalsága előtt a Kamara Bábszínház. A gyermekek régi vágya teljesült ezzel, hogy Szegeden állandóan működő bábszínház létesült. A színház megnyitó darabja: „Mackó Mikik kalandjai". A darab három kis mackó életéről szól. A korszerű forgószínpaddal, reflektorokkal és zsinórpadlással felszerelt kis színház előadásait a Népművészeti Intézet kiküldött rendezője tanította be. Az előadások minden szombaton és vasárnap délután 3 órakor kezdődnek. A jegyek 2 és 3 forintos árban kaphatóin A Jelentős anyagi befektetésekkel és sok munkával létrehozott új bábszínház megnyitását és első énekes, zenés darabját a szegedi közönség nagy érdeklődéssel várja» Ékszer javításokat is végeznek Szegeden Országszerte nagy problémát jelentett még két nappal is ezelőtt az ékszerek javítása, mivel csak egy budapesti központ javította azokat. A dolgozók kérésére több vidéki városban, s így nálunk is, Szegeden október 15-től az Országos Kultúrcikk Kiskereskedelmi Vállalat Óra- és Ékszerjavltó boltjai javításokat is végeznek. Az egyszerűbb javításokat meg lehet várni, a nagyobb javítások pedig rövid időn belül elkészülnek. Városunk lakossága örömmel üdvözli az új intézkedést. Sveged egyetemeivel, klinikáival, nagy színházával, sok iskolájával az ország egyik jelentős kulturális központja. Ezt a tényt felbótlen számításba kell vennünk, amikor az új párloktatási évet előkészítjük. Gondolnunk kell arra is, hogyan akarjuk biztosítani annak a széles értelmiségi rétegnek marxista-leninista szellemű oktatását. amely Szegeden él. Az értelmiségi dolgozókkal való foglalkozás egyik fontos formája a pártoktatás. A szervezett pártoktatás keretében tudjuk a marxilenini elméletet, pártunk politikájának fő elvi kérdéseit a legalaposabban megismertetni az értelmiségiekkel. Értelmiségieket az elmúlt oktatási évben is bevontunk, pártoktatásba. De csaknem kizárólag a párttag értelmiségieket vontuk be a különböző oktatási formákban vagy propagandamunkával bíztuk meg az arra alkalmasakat. Ugyanekkor a pártonkívüliek többségét elhanyagoltuk. A pártoktatás során különösen jó eredményeket értünk el eddig is az orvosi pártszervezetekben, így például az SZTK pártszervezetének párttörténet tanfolyamán nagyon magas elvi színvonalon folyó viták alakultak ki — a résztvevők nagy kitartással és szorgalommal tanulmányozták egész évben a bolsevik párt történetét. Kevésbbó megoldott volt a művészek oktatása s egyes üzemekben a műszaki értelmiség ideológiai képzése. Ennek oka egyrészt az, hogy még ma is számos olyan értelmiségi van, aki csak a szakmai képzést tartja fontosnak, a pártoktatást és a propagandamunkát lebecsüld. Mi pedig nem harcoltunk megfelelően, hogy a szakmai továbbfejlődésük érdekében elengedhetetlenül szükséges ideológiai továbbképzésük, hogy a marxizmus-leninizmus ismereteinek birtokában szélesebb lesz a látókörük, kezdeményezőbb, mondhatjuk forradalmibb lesz a tudományos és gazdasági munkájuk. A marxista-leninista ismeretekkel felfegyverzett értelmiségi dolgozó jobban tud irányítani, nagyobb bizalommal vannak iránta a dolgozók. szívesebben, gyakrabban felkeresik kérdéseikkel, problémáikkal, akár politikai problémájukkal is. Másrészt még ma is előfordulnak olyan esetek, hogy egyes érjelmiségieket előképzettségük figyelmenkívül hagyásával túl alacsony oktatási formába osztanak be, ami természetesen nem jelent számukra komoly fejlődési lehetőséget. Okulva az elmúlt évek tapasztalatain s figyelembe véve a kongresszus útmutatásait, az új oktatási évben, szélesíteni akarjuk az értelmiség között a marxizmus-leninizmus elméleténeik propagandáját. A folyó pártoktatás, a kongresszus anyagának tanítása mellett, mind jobban fel akarjuk használni az előadásos propaganda, ankétok, viták lehetőségeit. Ezek felhasználásával jobban figyelembe vehetjük a különböző értelmiségi csoportok szakmai képzettségét, érdeklődési körét. Ezek a formák lehetőséget adnak arra, hogy megtaláljuk a kapcsolatot az értelmiségiek széles párionkívüli rétegeihez is. így például az orvosok körében nagy érdeklődés mutatkozik a filozófiai kérdések iránt. Különösen érdeikli őket a fejlődés elve. A városi párt-végrehajtóbizotlság ez évben lehetővé teszi, hogy uz orvosok és gyógyszerészek közül akiket érdekel foglalkozhassanak filozófiai problémákkal. Hosszabb időközökben vitát rendezünk egyegy kérdésről. A viták előkészítésében és levezelésében segítséget kapunk a filozófiai tanszéktől. Hasonló problémák merüllek fel a. műszaki értelmiség körében is. Velük sem foglalkoztunk megfelelően. Nem érdeklődtünk a munkájuk során felmerülő problémák iránt s iffy ncm is segítettünk ezek moigoldásában. Mór a kongresszuson, de az azóta eltelt időben különösen sok olyan gazdasági probléma merült fel, amelyek helyes megoldása nagyrészt a műszaki vezetők jó munkájától függ. így a termelékenység emelése. önköltség csökkentése, gazdaságos anyagkihasználás stb. Ezért tervbe vettük, hogy e fontos, alapvelő gazdasági problémákról 3—4 — ankéttal egybekötött — előadást tartunk az év folyamán, amelyekre meghívjuk az ipari üzemek műszaki vezetőit. Természetesen ezeket a kérdéseket nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is megvitatnánk. Ez egyben jó tapasztalaicsere is volna a hasonló típusú textilüzemek között. Az előadásokat helyi gazdasági szakemberek tartanák. A művészek körében igény van arra, hogy az egyes színdarabokra való felkészülésnél tartsunk előadásokat arról a korról, amelyről a színdarab szól, hogy helycsen tudják kifejezni játékukban az író mondanivalóját. Lehetőség szerint segítséget fogunk nyújtani ezen a területen is a színháznak, Az írók és képzőművészek számára most dolgozunk ki egy tematikát, amelyben figyeleonbevóve az ő problémáikat. foglalkozni akarunk a nyugati és az orosz klasszikus irodalom egyes kérdéseivel. Az előadások kidolgozásához segítséget kérünk a felsőbb pártszervektől is. A* értelmiséglek ideológiai oktatásánál beszélni kell az értelmiségi propagandisták munkájáról is. Ebben az évben propagandistáink tíz százaléka értelmiségi. Az eddigi tapasztalatok azt mutattál:, hogy helyes volt az értelmiségi dolgozókat ezzel a pártmunkával megbízni. Helyes volt, mert nagy többségük az elmúlt évek során sokat fejlődött mind politikai, mind szakmai téren és sok segítséget nyújtanak mint propagandisták a párttagság nevelésében. Van propagandistáink között számos pedagógus, tanár, orvos, művész, mérnök, akiknek munkájában nagy fejlődést tapasztalhatunk éppen annak eredményeként, hogy rendszeresen és behatóan tanulmányozzál; a marxizmus-leninizmus elméletét. Például Kedves Andrasné általános iskolai igazgatót, egyik kiváló propagandistánkat, az ezévl pedagógus napon kiváló pedagógus címmel tüntették ki. ö maga gyakran mondta, milyen nagy segítséget jelentett számára a pártoktatásban való részvétel. Hasznos volt számára a propagandamunka, d* hasznos volt a munkaterületére is. Igen sok vitás kérdést oldott me;; pedagógus társai körébon, számos tanácsot adott, s ma már rendszeresen megkeresik kérdéseikkél. Igei komoly dolog ez, hiszen egyáltalán nem közömbös számunkra, hogy gyermekeink nevelői hogyan látnak egyes kérdéseket, mennyire állnaái a marxizmus-leninizmus alapján. De ugyancsak említhetnénk mag Lakó Ferenc műszaki vezetőt, Nagy Sándor főmérnököt, dr. Kallós Károlyt, Várnagy Lajos hegedűművészt s még sokan másokat, akik évek óta propagandamunkát végeznek s komoly eredményeket éritek el. A szegedi egyetemen dolgozó professzorok, tudományos kutatómunkát végző értelmiségi dolgozók is sok segítséget nyújtanak a propagandamunkában. Főleg az elméleti tanácsadásban, elvi viták rendezésében, konzultációk és tömegpropaganda előadások tartásában, anyagok gyűjtésében, feldolgozásában vesznek részt. A sajtóban is rendszeresen írnak cikkeket, pl. a munkás-paraszt szövetségről, a nemzeti kérdésről, a kapitalizmus gazdasági alaptörvényéről, a kapitalizmus általános válságáról. Vagy pl. Martonyi János pártonkívüli professzort bevontuk Szeged 10 éves fejlődésének ismertetésével kapcsolatos előadás elkészítésébe, helyi anyagok összegyűjtésére. A párí-végrehajtóbiaotteá g megbecsüli ezeknek az elvtársaknak a munkáját A további eredmények eléréséhez szükséges azonban, hogy a városi párt-végrehajtóbizottság agit. prop. osztálya az eddiginél rendszeresebben foglalkozzon az értelmiségi propagandistákkal. Meg kell néznünk, milyen módszerekkel, hogyan végzik munkájukat, milyen segítségre szorulnak. Ez fontos volna azért is, mert hasznos tapasztalatokat is tudnánk szerezni, amelyeket népszerűsíteni, általánosítani tudunk. Simon Béla, a Szeged Városi Párt-végrehajtóbizottság Agit. Prop. Osztály vezetője Szerdán, október 13-án — mint lapunkban jelentettük is — a tanácsháza termében ülést tartott a Hazafias Népfront vasárnap megválasztott szegedi bizottsága. Fogpótvizsgán!" Kicsit öreg, úgy látszik, (48) „Miért nem az a tökkelütött Bottyánffy vagy az a léhűtő Hornyánszky tűnik már el?! Persze, azokat átajnározgatják a házitanítók a zavartan elhallgatott az észbekapott, hogy egy diákja előtt túl sokat elárult véleményéből, de hidd el komám, nekem ez is nagyon jól esett! Hát még, amikor az iskolafolyosón azt mondta búcsúzáskor: „Te Balázs, kutasd föl a barátodat! És küldd el hozzám. Kell valahogy ezen a bajon segíteni. Tehetséges az a gyerek!" Laji újabb szavaira nagy boldogság árasztott el. Felmerült előttem Udvardi József magyar tanárom korán őszülő feje, okos, szigorú arca. Igaz, biztosan igaz, amit a mindentudó családi összeköttetések hírforrásai pletykáltak, hogy az öreg „csak egy szénlapátoló" fia! Sohase hittem volna, hógy fanyar szavai, rideg tárgyszerűsége ilyen érdeklődést rejt a sorsom iránt... Egyszerre a vízen úszó libák hirtelen gágogása zökkentett ki bennünket nagy beszélgetésünkből s ébresztett Ismét sürgős tennivalónkra, amiről közben alaposan elfeledkeztünk. Ideje volt a dolgunk után látni, mert közben jócskán lehanyatlott a nap a KisKörös túlsó partjának villái fölött. A növekvő árnyékokkal mintha gondjaink, bajaink is újra elborították volna váratlan találkozásunk örömét. Mindketten alaposan felkavarva búcsúztunk, s mikor a tetejesen megrakott, zötyögős targoncát a Kis-Körös hídjának pallóján toltam, minden inam megfeszült, úgy belefeküdtem a teher taszításába, hogy a késésem miatt fenyegető veszély kisebbé zsugorodjék. Szerencsére nem lett nagyobb baj elmaAZ ELSŐ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE radásomból. Mikor lihegve és csorgó verejtékkel betaszítottam targoncámat az udvarra, megnyugtató csend fogadott. A műhelyben a szótlan cseléd söprögetett még, csak nehezen tudtam kihúzni belőle, hogy a mesterék temetésre mentek és most bizonyosan toroznak. Az öreg Lepénszky halt meg, a parasztbáró. A hizlalda és lapkiadóvállalat főrészvényese volt s állandó rendelője Csepkóéknak. Illendő volt hát a végtisztességen résztvenniök, no meg Misa bácsi ki is használta ezt az alkalmat, hogy pálinkás poharak csengése zajában és a halott érdemeinek emlegetése közepette megállapodjék a fényescsizmás, feszülő fekete lajbis gazdákkal. Minden ilyen alkalom két-három kiadós rendelést hozott. Férjhezmenő gazdalányok szobabútorai készültek ilyenkor, s nem ám régimódi parasztholmik, hanem a legutolsó divat szerinti, politúrozott kombinált szekrények, áramvonalas ágyak, egy-két esetben még tálaló asztalkát is beleszerkesztett a mester a garnitúrába, hogy drágább legyen ... A temetés egyébként — mint utóbb kiderült — Misa bácsinak új ötletet is adott. Megfogamzott benne a gondolat, hogy a koporsókészítés, ravatalozás igen jó üzlet, érdemes volna ezzel is foglalkoznia. De aztán ez az eszme elhalványodott bele, érdeklődése másfele fordult. Csak a jószágok tartása, disznóhizlalás, tejhordás volt gazdaságának az az ága, amely talán még a (műhelynél is kellemesebben melengette szivetáját. így aztán továbbra is sokat talpaltam a jószágok körül, kora reggel Hétfőtől autóbuszjárat indul Haltyas-telepre lalkoztak a többi között a Népfront szegedi előkészítő bizottsága programmtervezetével, amelyhez számos javaslat hangzott el az üléseken is. Bite Vince elmondotta az ülésen, hogy a Hattyás-telepi dolgozók szeretnék, ha autóbusz indulna naponként be Szegedre Hatytyas telepről, Szegedről pedig Haty tyas telepre. A Népfront szegedi bizottsága, elnöksége is gyorsan megoldhatónak látta ezt s javaslatára a tanács felvette a kapcsolatot a Szegedi Gépkocsiközlekedési Vállalattal, amely már jól intézkedett is. Október 18-ától, hétfőtől kezdődően minden munkanapon indul autóbusz Hattyas telepre. A gépkocsi a szegedi autóbuszállomásról indul a Sztálin körúton, Szt. Háromság utca, Mátyás tér, Földmíves utca, Sárkány utca vonalán Hattyas telepre. Az autóbusz Szegedről 7 óra 15 perckor és 13 óra 15 perckor indul. A gépkocsi Hatytyas telepről Szegedre 7 óra 30 perckor és 13 óra 30 perckor indul. ű népművészeti Intézet Képző művészeti Osztálya még ez év elején grafikai pályázatot írt ki a képzöművészkörök és öntevékeny művészek számára. Az intézet most közli, hogy a pályázat beküldési határideje: 1954. november 15. A pályaműveket a következő címre kell beküldeni: Népművészeti Intézet képzőművészeti osztálya, Budapest, I. Corvin-tér 8. II. 22. A pályamunkák oda- és viszszaküldéséről a pályázónak kell gondoskodnia. A vidéki anyagot utánvétellel küldik vissza. A pályamű tárgya lehet felszabadult' hazánk népének, az üzemi és falusi dolgozóknak élete, valamint hazánk szépségeinek, jellegzetes tájainak ábrázolása, loholtam a csörömpölő tejeskandlikkal a „belváros" új lakásaihoz, hogy a friss kávé idejében belecsurranjon a finom porceláncsészékbe. Mire a nagyságos asszonyok felkeltek és ablakredőnyeiket felhúzatták, hogy a reggeli napfény becsorduljon a hálószobába már hetet-hét határon túl jártam. Hordogattam én a tejet reggelente vité? Jánossy Kázmér polgármester úrékhoz ls Egyszer-kétszer alkalmam volt belesni a KisKörös partján foglalt villájának egymásbanyíló szobarengetegébe is. A polgármesteréket különben igen ritkán láttam. Igazi „nagy emberek" voltak Az úr hatalmasra hízott, méltóságos tartású ötvenes férfiú volt. — Kazi, jöjjön csak kérem! — szólalt meg egy kellemetlenül éles hang a rejtett, belső házi szentélyből. Ez a méltóságos asszony lehet, gondoltam mindjárt és eltűnődtem azon, hogy milyen név ls az a Kazi. Aztán utóbb rájöttem, hogy a Kázmér nevezet csupán csekély történelmi Ismereteimbe illeszthető bele. s ezzel napirendre tértem a dolog felett. Misa bácsi egy alkalommal kioktatott, hogy a prlgármesterékhez a lehető legtiszteletteljesebben lépjek mindig be, csendben, gyorsan adjam át a tejet és aztán tapintatosan, de sebesen távozzam, jelenlétemmel egy véletlen pillanatra se terheljem a ház kitűnő gazdáit.., Kicsit elhallgatott s még hozzátette: — Aztán, ha úgy adódna, hogy a polgármester úr érdeklődne, mi van a Csepkóval. akkor mond ám meg neki, hogy alázatosan tiszteltetem és minden jó kivánok neki! (Folytatása következik)