Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-12 / 241. szám

KEDD, 1951 OKTÖBER 12. 5 DÍLMSGYilRORSZflG L nnepélyesen megnyitották a paprika-kiállítást és a IV. Megyei Képző művésze ti Kiállítást Vasárnap déli 12 órakor a város felszabadulásának 10. évfordulója alkalmával két kiállítást nyitottak meg a Horváth Mihály utcai kiállítási csarnokban. A földszinten — számos érdeklődő előtt Bálint Alajos, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója méltatta a most megnyíló paprikakiállítás jelentőségét, majd Keleti Károly, a Paprika Minőségvizsgáló Intézet igazgatója megnyitotta a kiállítást. A látogatók megtekintették a grafikonokat, a képeket, a kiállított gyökeres és fűzéres paprikákat. Ezután az emeleten a IV. Megyei Képzőművészeti Kiállítás megnyitására került sor. Szalontai József elvtárs, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője megnyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy jelentős fejlődés mutatkozik a megye képzőiművészeti életében; új életünk ábrázolását egyre inkább magukévá teszik képzőművészeink. A megnyitó beszéd elhangzása után Waldmann József elvtárs, a városi tanács népművelési osztályának vezetője vette át a város nevében a „IV. Megyei Képzőművészeti Kiállítást. Ezután kiosztották a Városi Tanács felszabadulási pályázatán díjat nyert képzőművészeti alkotások készítőinek a jutalmakat. Az első — 2000 forintos — díjat Dorogi Imre festőművész „Szegedi tájkép" című munkájáért kapta. A második — 1500 forintos díjat — „Kút-terV" című alkotásáért Tápri Antal szobrászművész kapta. Jánoska Tivadar festőművészt a III.. 1000 forintos díjjal „A városháza díszítése a felszabadulás után" című grafikai művéért jutalmazták. Ezután a jelenlévők megtekintették a kiállítást. Mindkét kiállítás egész nap nyitva. Ünnepség a szegedi Nemzeti Színházban a város felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából Jó eredménnyel zárult a felszabadulási műszak az Újszegedi Kender- és Lenszövő Váilalainái Szeged felszabadulásának 10. évfordulójára széleskörű verseny bontakozott ki az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál. A verseny elindítói a kikészítő üzemrész dolgozói voltak, akik a vállalat többi üzemi-észének dol1. Tisztító-kivarró üzemrész 2. Felvető üzemrész 3. Szövő üzemrész 4. Festő üzemrész A verseny sikeréhez nagymértekben hozzájárult a műszak ideje alatt a verseny eredményének rendszeres ismertetése. Dolgozóink egyéni jó munkateljesítései eredményezték azt, hogy üzemrészeink jelentősen túlteljesítették kötelezettségeiket. A felszabadulási műszak utolsó napján dolgozóink közül a minőségi munka tartásával kitűntek: Bárányi Lajosné ifjúmunkás kivarró 230 százalékos, Márton Istvánná kivarró 187 százalékos napi tervteljesítéssel. A felvető üzemrészből: Csöke Ilona 142 százalékos, Tari Teréz ifjúmunkás 142 százalék teljesítéssel A szövő üzemrészből: Szekeres Irén 163, III. Nagy Erzsébet ifjúmunkás 159, Széli Ferencné 155 százalékos teljesítésével. A többi üzemrész dolgozói is lelkesen kivették részüket a versenyből. A versenyben a műszakiak is igyekeztek (minden előfeltételt megteremteni a jó eredmény eléréséhez. Igy a szövőben Szűcs Gyula gozóit a mennyiségi, és minőségi terv túlteljesítésére hívták fel. A vállalat dolgozói örömmel csatlakoztak a versenyfelhíváshoz. A verseny október 9-én zárult. Eredményeként az üzemrészek közötti verseny állása a következű: 112.1 százalék tcrvteljesítésscl 1109 százalék tervteljesítéssel 102.4 százalék tcrvteljesítéssel 101.9 százalék tervtcljesítésscl » művezető, II. Héger Ferenc művezető, Decker Béláné művezető végzett jó munkát a felszabadulási műszakban. Ezekben az eredményekben nagyszerűen megmutatkozott dolgozóink szeretete pártunk és a felszabadító Szovjetunió iránti szeretete. Október 9-én, szombaton este dolgozóink a felszabadulásunk megünneplésére gyűltek össze vállalatunk kultúrtermében, ahol az üzemi kultúresoport és zenekar szórakoztatása mellett vidáman töltötték el a jó munka után felszabadulásunk előestéjét. Az ünnepségen a vállalat több kiváló dolgozója részesült pénzjutalomban és a kiemelkedő munkájuk megbecsülésének jeléül dolgozóink közül többen oklevelet kaptak. Az eredményes verseny megmutatta, hogy él a versenyszellem az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál és ez záloga is annak, hogy jó szervező munkával még jobb eredmények szülessenek a munkában a november 7. tiszteletéi-e indított versenyben. Barna Istvánná A Szegedi Textilművek több nvnt kétszeresen lúlleljesíteife III. negyedévi hulladékcsökkentési vállalását Szeged felszabadulása 10. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága vasárnap este ünnepséget rendezett a Szegedi Állami Nemzeti Színház, han. Az ünnepsége, Dénes Leó elvtárs. a Városi Tanács Végrehajtóbizottságának elnöke nyitotta meg. üdvözülte a megjelenteket, majd igy folytatta: — A ma, napon nagy ünnepünkön soha el nem múló hálával gondolunk felszabadítónkra, a dicső Szovjetunióra, amelynek hős katonái közül igen sokan hazánkért, városunkér, áldozták életüket, E szavak után az ünnepség részvevői egyperces, néma felállással áldoztak a hősök emlékének. Dénes elvtárs megnyitó szavai után Tombácz Imro elvtárs, a Városi Tanács Vcgrehajtóbizottság elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. — Tiz esztendővel ezelőtt — kezdte beszédét Tombácz elvtárs — őzen a napon még szóltak az ágyuk városunk környékén. A győzelmes harcok során előrenyomuló diadalmas szovjet hadsereg hős fiai sorra-rendre szabadították fel hazánk területeit és október 10-ére Szeged alá érkeztek. A harapófogóba került náci csapatok éa magyar csatlósaik fejvesztve rohangáltak a város fó útvonalain. Vesztüket érezve fosztogattak, raboltak és utolsó dühükben a Tiszába robbantották szép közúti hidunkat. Október 10-én éjjelre elhallgattak az ágyuk és másnap, 11-én reggel a sápadt októberi nap a felszabadulás első boldog, reményteljes óráit ünneplő Szegedro lövelte sugarait. Ezután a többi között elmondta Tombácz elvtárs, hogy örök hálával emlékezünk hazánk függetlenségéért és szabadságáért vérüket életüket áldozó hős szovjet katonákra, városunk felszabaditóira, majd arról beszélt, hogyan indult meg az éle; a felszabadulást követő napokban Szegeden. Hangsúlyozta, hogy az elsők, akik a város életének szervezéséhez hozzáfogtak, a kommunisták voltak. Az első órákban Szegedro érkeztek a Magyar Kommunista Párt emigrációba kényszerült vezetői. Vas Zoltán, Révai József, Farkas Mihály elvtársak, akik hervadhatatlan érdemeket szereztek városunk életének elindításában, majd így folytatta: — A felszabadulást követő napokban tartották Szeged dolgozói az első szabad nyilvános nagygyűlésüket 25 esztendő után az országban. , d Itt alakult meg az MKP első legális szervezete. — Tíz esztendővel ezelőtt — mondotta többek között Tombácz elvtárs — ezen a helyen tartott gyűlésit az MKP, s ezen a gyűlésen hangzót, el a párt részéről, hogy mégis csak lesz magyar feltámadás, mégis csak lesz magyar újjászületés. Ezután arról beszélt Tombácz elvtárs, hogy milyen fejlődést ért cl városunk, a szegedi üzemek, az egyetemek ég főiskola, a város közlekedése, kereskedelme s mezőgazdasága, majd igy folytatta: — Az elmúlt tíz év alatt teliét városunk nagymértékben fejlődött, am't mindenekelőtt az tett számunkra lehetővé, hogy felszabadultunk és kezünkbe vettük sorsunk irányítását. — Tiz évvel ezelőtti más volt a helyzet. Katasztrófái is helyzetben volit az ország, a több évig tarió liáborü következményeként. Mégis megtaláltuk a kivezető utat, ráléptünk a számunkra egyedül járható útra. Tíz évvel ezelőtt is csak úgy tudtunk katasztrofális helyzetünkből kiemelkedni, hogy a nemzeti összefogás politikáját hirdettük és valósítottuk meg. A mi városunkban alakult meg a Magyar Függetlenségi Front, mely jelentős mértékben hozzásegített bennünket a II. világháború által ütött sebek gyógyításához. Ma újra azt hirdetjük, hogy további felemelkedésünkhöz is elengedhetetlenül szükséges a nemzeti összefogás politikájának kiszélesítése, szélesebb alapokra való helyezése. A magyar nép felismerte ebben az esetben is pártunk politikájának helyességét, ezért alakulnak naponta az ország városaiban és falvaiban és — ma délelőtt a mi városunkban is megalakult — a Hazafias Népfront-bizottságok. A mi Hazafias Népfront bizottságunknak lesz a feladata, hogy városunkban megteremtse ezt a széles alapokon nyugvó Népfront-politikát, amely lehetővé teszi minden társadalmi réteg számára az ország építésében a hathatósabb közreműködést. — Tíz év elmultával úgy adózunk felszabadulásunk emlékének legméltóbban, ha a közvetlen előttünk álló országos és helyi feladatokat fáradtságot nem kímélve a tíz év előtti lendülettel, harces optimizmussal hajtjuk végre. — Most, amikor meghajtjuk fejünket városunk felszabadulásáért elesett szovjet katonák emléke előtt kegyeletünk jeléül, fogadjuk meg. hogy győzelemre visszük a Hazafias Népfront választási pregrammját, a szocializmus építésének ügyét. Éljen a szovjet és magyar nét? megbonthatatlan barátsága! — fejezte be beszédét Tombácz Imre elvtárs. Az ünnepi beszéd után Nagy Dániel elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese átadta az Elnöki Tanács nevében a kitüntetéseket a párt-, tanácsi, gazdasági munkában kitűnt szegedi dolgozóknak. MUNKAÉRDEMREND-et kapott Dénes Leó elvtárs, Szeged Városi Tanács VB elnöke, idős Komócsin Mihály, Szeged Városi Tanács osztályvezetője és Tombácz Imre, Szeged Városi Tanács VB elnökhelyettese. A SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM kitüntetést kapták: Ladányi Benedek, a Szegedi Városi Pártbizottság első titkára, Vercska András, a Szegedi Városi Pártbizottság titkára. Péter János, a Szegedi Ruhagyár Pártbizottságának titkára, Sulyok József elvtárs, a Szegedi Járási Pártbizottság másodtitkára, Terhes József elvtárs, t Szegedi Járási Pártbizottság osztályvezetője, Makra Mihály, a Szc* gedi Városi Pártbizottság osztályvezetője, Tápai Antal szobrászvnűvész, Strack Ádám. az Újszegedi Ládagyiy- dolgozója, Vincze Antal, az Újszegedi Ládagyúl' igazgatója. Nagygyörgy Mária, a Szegedi Kcnderfonógvár igazgatója. A MUNKA ÉRDEMÉREM kitüntetést kapták: Pintér Lajos, a Szegedi Járási Pártbizottság instruktora. Csűri Mihály, a 65. Építőipari Tröszt diszpécsere, Agócsi János, a Szegedi Városi Tanács dolgozója. A kitüntetettek nevében Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács Végrehajtóbizottságanak elnöke mondott köszönetet. Ezután ünnepi hangverseny következett, amelyben nagy sikert aratott Bessenyei Ferenc Kossuthdíjas, Simándy József Kossuth-díjos. Lorencz Kornélia, Sebők György Liszt- és VIT-díjas, Vaszy Viktor és a szegeejj Nemzeti Színház művészei. Sok tapsot kaptak országos hírű művészeink, akik a felszabadulás utáni esztendőkben hosszú ideig a szegedi Nemzeti Színház tagjai voltak. A Szegedi Textilművek dolgozói a harmadik negyedévben több mint kétszeresen túlteljesítették azt a vállalásukat, hogy a három hónap alatt 47.000 forint értékű megtakarítást érnek el a hulladékcsökkentésben: a legutóbbi értékelés szerint megtakarításuk meghaladja a 96.000 forintot. Eredményük egyik alapja a minél nagyobb önköltségcsökkentés elérésére indított szovjet Burcvesztnyik-mozgalom. Minden egyes fonónő nyersanyag-segédanyag felhasználási, s egyéb adatával együtt feltüntetik a gépére függesztett kartonon azt is, hogy munkája nyomán mennyi értékes gyapotfonál vész kárba. A dolgozók így mindig tudják, hol kell munkájukon javítani. Ennek alapján csak a fiatalok közül mintegy félezren tettek felajánlást, hogy még figyelmesebb munkával minél kevesebb hulladék keletkezzen a fonásnál. Berta Mária gyűrűsfonó különösen a szálszakadásra ügyelt gondosan. Tudja, hogyha nem köti össze azonnal a fonalat, akkor tekintélyes mennyiség elveszhet a szálelszívó csőben. A fiatal fonónő az elmúlt hónapban a legjobb eredményt érte el a hulladékcsökkentésben. Tervének 104 százalékos teljesítése mellett a vállalt 3.5 helyett 1.96 százalékra csökkentette a hulladékot. Ezzel szeptemberben 400 forint értékű fonalat takarított meg. Papp Viktória DISZ-fiatal ugyancsak jó eredményt, csaknem 300 forintos önköltségcsökkentést ért el csak azzal, hogy a megengedettnél kevesebb hulladék keletkezik a gépén. Az üzem dolgozói a gondos munkával a harmadik negyedévben mintegy 100.000 női kartonruhához elegendő fonalat gyártottak terven felül, s szeptemberben 105.3 százalékra teljesítették havi tervüket. Á Mendes-France-kormány „béremelési" trükkje a szocialisták bizalmi szavazatainak megnyerésére A szegedi járás iízéves kuliurális fejlődése A szegedi járás községei ezekben a napokban ünneplik felszabadulásuk tizedik évfordulóját. A hős szovjet katonák által hozott szabadság megnyitotta a kulturális felemelkedés útját is a járás 28 községének lakói, főleg dolgozó parasztjai előtt. A tíz év alatt huszonkét olyan községben létesítettek kultúrotlhont, ahol a felszabadulás előtt az egyedüli szórakozóhely a kocsma volt. A kultúrotthonok nagyrészst maguk a dolgozó parasztok építették társadalmi munkában. Bordanyban például csaknem százan vettek reszt a kultúrotthon létrehozásában, s u'.ána Hencz Gyula tanító vezetésével megalakították a kultúrcsoportot. Deszken, Ujszsntivánon és Szőregen magyarok és délszlávok közös találkozóhelye a kultúrotthon. Deszken a délszláv kultűrcso portot alakítottak, amely őrzi, ápolja a nemzetiségi kultúrát. A múltban csak kevesen tanulhattak, olvashattak. A felszabadulás után az elhanyagolt tanyai iskolákat kibővítették s Csórván, Zsombón, Forráskúton és Dóc községben új kéttantermes, tanítói lakással ellátott iskolákat építettek. Minden községben népkönyvtár alakult. Ezenkívül 14 termelőszövetkezetben, kilenc tanyaközpontban és három gépállomáson vannak kisebb népkönyvtárak. Egyedül Kisteleken több mint félezer az állandó olvasók száma. A szegedi járás népkönyvtáraiból havonta összesen nyolc-kilencezer könyvet kölcsönöznek ki. Párizs (MTI) Mendes-France miniszterelnök. 48 órával a francia nemzc-gyülés sorsdöntő bizalmi szavazása előtt, szombaton rendkívüli minisztertanácsot hívott össze, hogy „béremelési" trükkel próbálja megszerezni a szocialista párt szavazatait. Ezen a minisztertanácson elhatározták, hogy a párizsi körzetben — az intézkedés kifejezetten nem vonatkozik az egész országra — a garantált havi £0 ezier frank minimális munkabér épségbentartásával, az úgynevezett drágasági pótlékot munkaóránként 15 franktól 21.50 frankra felemelik. Ennek eredményeképpen a párizsi körzetben a legalacsonyabb kifizetett bérjövedelem havi 23 ezer frankról 24.300 frankra emelkedne — azonban csak havi 200 teljesített munkaóra esetében. A demokratikus sajtó megállapítja, hogy ez a „béremelési" triikk gyakorlatilag nem sok előnyt hoz a párizsi körzet munhásainak, mert ezt csa': túlmunkával tudnák elérni. A miniszterelnök különben is vasárnap Louviers-ben, választói előtt mondott beszédében kijelentette, hogy továbbra is ellenzi a bérek általános felemelését, vagyis az alnubérek növelését. A „L'Humanité" h'ltfői számában érdeme szerint leplezi le a kormány mesterkedéseit. A „L'Humanitii" kiemeli, hogy a kormány intézkedés? 48 órával a bizalmi szavazás előtt történt, majd utol arra, hogy a kollektív szerződések főbizottsága már korábban javasolta a garantált minimális havibér felemelését 25.16G frankra, a normális munkaidő alapulvételével. A francia nemzetgyűlés kedd délutáni ülésén esedékes bizalmi szavazás igen mozgalmassá lette a politikai életet vasárnap is. Politikai körök véleménye szerint a Bidault-félc MKP. elutasító magatamása a londoni egyezményekkel szieimbeu nemcsak az EVK szerződés alapelvei legkonokabb pártbeli támogatóinak hajthatatlanságában. hanem belpolitikai meggondolásokban is gyökerezik. Az MRP. országos bizottsága rendkívüli üléséről kiadott hivatalos közlemény megállapítja: A londoni egyezmények pz országos bizottság tagjainak véleménye szerint nem felelnek meg a, párt által, támasztott elengedhetetlen követelményeknek, — amit különben is igazolnak a nemzetgyűlési vita folyamán kifejezésre juttatót* egybehangzó aggodalmak. Ezért az országos bizottság a parlamenti frakcióra és a párt végrehajtó-bizottságára bízza a szükséges következmények levonását. Francia politikai körökben ebből a n állásfoglalásból állatában arra következtetnek, hogy a pár* parlamenti frakciója a bizalmi szavazás során a tartózkodás mellett fog dönteni. A Francia Szocialista Párt országos tanácsa li tton ült össze, hogy határozzon a parlamenti frakció állásfoglalásáról a bizalmi szavazáson. Tájékoztató az 1954—55. évi bor felvásárlásról A fennálló rendelkezések értelmében mustot és bort szüret kezdetétől 1955. január 31-ig csak a borforgalmi vállalatok vásárolhatnak fel. Kivételt képeznek azok a földmüvesszövetkezetek, amelyek a borforgalmi vállalat megbízásából. a vállalatok részérő végeznek felvásárlást. Ha egy község borbeadási kötelezettségit a megadott határidő, vagyis január 3 l-e előtt teljesítette, úgy abban a községben a begyűjtési miniszter engedélyezheti az állami vállalatok és szövetkezetei: szabad felvásárlását. A megadott határidőn belül, felvásárlást tiltó rendelkezés vonatkozik az italmérési engedéllyel rendelkező társadalmi szervekre és üzemekre is Étkezési és csemegeszőlőt a MEZÖKEE vállalatok, vagy a megbízott földművesszövetkezetek vásárolhatnak. Szőlőf préselésre azonban ezek a szervek svin vehetnek át. A fenti megkötöttségek természetcsen nem vonatkoznak a termelők és a fogyasztók egymás köz t forgalmára. Ebben a tekintetben ugyanis semminemű korlátozást nem lehet életbe léptetni, tehát a szabadpiacon a termelők bárhol és bármikor értékesídielik árujukat. Az állami és szövetkezeti szektorokra vonatkozó korlátozás október elsejével lépett cletbc. Ettől az időponttól kezdve az említett szektorok még szállításokat feni végezhetnek, tehát mindazokat a kötéseket fel ke'l " mondaniok melyeknek elszállításáról októb t elsejéig nem gondoskodtak.