Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-28 / 255. szám

0YLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZAMUNKBÓL: GYORS LISTA A MÁSODIK BÉKEKÖLCSÖN ÖTÖDIK SORSOLÁSÁNAK MÁSODIK NAPJÁRÓL (4. oldal) JEGYZŐKÖNYV MAGYARORSZÁG ÉS AZ NDK KÖNNYŰIPARÁNAK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL (3. oldal) A SZOVJET KORMÁNY OKTÓBER 23-1 JEGYZÉKÉNEK SAJTÓVISSZHANGJA (4. oldal) Pártunk biztosan vezeti dolgozó népünket az életszínvonal emelésének útján A szegedi pártaktíva értekezlete r~l 1 Kedden délután az Ad a-féri egyetem nagytermében tartotta ülését a szegedi pártaktíva. rAz MDP Központi Vezetősége legutóbbi ülésének határozatai alapján a pártaktíva meghatározta és megtárgyalta az új szakasz politikájának megvalósításával kapcsolatos szegedi feladatokat„ A pártaktíva ülésén részt vett és felszólalt Galló Ernő elvtárs, a Központi Vezetőség tagja és Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Vezetőség agitációs és propaganda osztályának vezetője, A pártaktíva ülés a Központi Vezetőség határozata alapján jelölte meg a gazdasági és politikai tennivalókat is. Az új szakasz politikájának szegedi és országos eredményei melletf elemezte a helyi bajokat, nehézségeket is. Az aklivaülés s a számos hozzászólás is megmulatta, hogy Szeged népe a párt útmutatásával saját életszínvonala növeléséért képes és kész elvégezni a feladatokat. S tovább haladunk a júniusi úton — a gondtalanabb, könnyebb, jobb élet útján. Az MDP szegedi végrehajtó bizottsága beszámolóját Ladányi Benedek elvtárs, a szegedi városi pártbizottság első titkára ismertette, A Városi Párt-Végrehajtóbizottság beszámolója A Központi Vezetőség 1954 október 1. és 3. között tartott ülésén megtárgyalta a Politikai Bizottságnak a népgazdaság helyzetéről szóló beszámolóját. A kérdés megtárgyalását a népgazdaságban tapasztalható komoly nehézségek tették indokolttá. A Központi Vezetőség a beszámoló és a vita alapján olyan határozatokat hozott, amelyek végrehajtása biztosítja a gazdasági életünkben tapasztalt nehézségek leküzdését, az új szakasz célkitűzéseinek megvalósítását. A határozat végrehajtásának egyik lépése, ennek az aktívaülésnek az összehívása, a kérdések szegedi vonatkozásban való megtárgyalása. A szegedi pártaktíva elé terjesztjük a Városi Párt-Végrehajtó-bizottság referátumát, amelyet a Központi Vezetőség határozata és a megyei pártaktíva határozata alapján készítettünk el. A mezőgazdaság fejlesztésének eredményei Tisztelt elvtársak, a Központi Vezetőség határozatában megállapította, hogy a júniusi politika végrehajtásában vannak kiemelkedő eredmények. A .júniusi politika eredményeként nőtt a parasztság termelési kedve, javult a mezőgazdaság műszaki, anyagi ellátottsága. Emelkedett a mezőgazdaság termelési színvonala, amelynek jelentős tényezője volt a parasztság öntevékenységének kibontakozása. Ez a termelési bizottságok tevékenységén keresztül is kifejezésre jutott. A június előtti időben az akkori gazdasági helyzet következményeként több mint 900 ezer katasztrális hold tartalékföld állt megműveletlenül. Az eltelt idő alatt ezt a földterületet országos viszonylatban jelentős mértékben megművelték. Szegeden körülbelül 650 katasztrális hold körül volt a tartalékföld mennyisége. Jelenleg Szegeden nincs megműveletlen tartalék földterület, az összes földet a szegedi parasztság igénybevette. Jelentős probléma volt hazánkban a talajerő megjavítása. Az elmúlt évben az országos viszonyokat véve figyelembe — 2 millió katasztrális holddal többet trágyáztak meg, mint azelőtt, A talajerő növelése terén Szegeden is jelentős lépéseket tettünk előre. Ezenfelül nagyjelentőségű a mezőgazdaság fejlesztésében az évelő kultúrák telepítése. Szőlőnk, gyümölcsösünk nagymértékben pusztult az utóbbi időben. Június óla azonban országosan is nagymértékben fellendült az évelő kultúrák telepítése, Szegeden is javult ezen a téren a helyzet. Növekedett a másodvetéssel bevetett terület is. Nagyon érdekes jelenség Szeded és környékén a rizstermelés növekedése. Szegeden ebben a gazdasági évben mindössze 5 katasztrális holdon volt rizstermelésünk, de annyira bevált, hogy a következő évre tsz-eink 115 katasztrális holdon terveznek rizstermelést. egy dolgozó által végzett munkaegység. Ezzel együtt egy másik adat is jellemzi a tsz-ek bizonyos mértékű megszilárdulását: a kötelező egységet nem teljesítők száma jelentősen csökkent, mintegy húsz százalékkal. Szegeden is jelentősen javult a mezőgazdaság műszaki-anyagi ellátottsága. ötven százalékkal több a műtrágya felhasználás. Hazánkban ebben a gazdasági évben több mint két és félezer traktort, közel 1500 traktorekét, több mint 16.000 ekét és 17.000 boronát adott az ipar a mezőgazdaságnak. Nagyon érdekes, hogy Szegeden 1953-ban mindössze egy ekét adtak el, viszont 1954-ben a statisztikai adatok szerint 250 ekét vásároltak a dolgozó parasztok. A mezőgazdasági kisgépforgalom 331 százalékkal emelkedett. Bizonyos javulás van a begyűjtésben, Szegeden elsősorban a kenyérgabona beszolgáltatása terén. Egyéb kötelezettségek teljesítésében azonban komoly elmaradás van. Nem tudtuk megvalósítani azt a követelményt, hogy a kulákokkal szemben megfelelően járjunk el. Sok hátralékos kulákunk van, akikkel szemben érthetetlen okok miatt — a tanács sem jár el kellő határozottsággal. , Ezek az adatok világosan jelzik azt, hogy fordulatot értünk el a mezőgazdaságban s itt is jelentős eredményeink vannak. Az ipari termelés kérdései jelentősen emelte termelését — általában 17.5 százalékkal. A helyi ipar termelése Szegeden is nőtt és jelentős változás van termékein.ek elosztásában. A termelt árukból közel 60 százalékkal bocsátanak többet a lakosság rendelkezésére. A kisipari szövetkezetek is igyekeznek a lakosság szükségleteinek megfelelően termelni. Az országos áruellátás szempontjából is jelentős az az árumennyiség, amelyet a helyi ipar és kisipar ad. 1954 második félvében 1.1 milliárd forintra tehető ennek értéke országunkban. Ezek az adatok a párt politikájának helyességét igazolják és bizonyítják azt, hogy a pártnak a helyi iparral és a kisiparral kapcsolatos politikája helyes, a lakosság érdekeit szolgálja és jelentősen hozzájárul a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. Van azonban meg nem értés ebben a kérdésben. Sok panasz és félelem is a kisiparosok iparengedélyének kiadásával kapcsolatban. Kétségtelen, hogy gazdasági életünkben bizonyos vonatkozásban nehézségeket támaszt és különösen azzal, hogy néha jó szakmunkásokat von el az üzemekből, de a kisipar szolgálja a lakosság érdekeit, s ezért feltétlenül támogatnunk kell a törvényes kereteken belül. Az áruforgalom alakulása Az ipar és a mezőgazdaság bizonyos fokú fejlődése, a termelés emelkedése hozzájárult az életszínvonal bizonyos mértékű emeléséhez is. Az életszínvonal emelkedése — figyelembe véve a tavaly ősz óta történt árleszállítások utáni bizonyos mértékű áremelkedést egyes cikkekben — körülbelül 20 százalékos. Mint eredményt kell megállapítanunk, hogy a parasztság életszínvonala ennél többet emelkedett. Az életszínvonal emelkedését leginkább az áruforgalom alakulásán keresztül lehet lemérni. Ha kiskereskedelmünk áruforgalmát nézzük, országosan 26 százalékkal nőtt egy év alatt. A földművesszövetkezetek áruforgalma viszont, amely elsősorban a parasztság szükségletét elégíti ki — 43 százaval, ezeknek a hiánycikkeknek a pótlásával feltétlenül foglalkoznunk kell, Mi a szegedi ipar része az eredményekből és hibákból? Szeged minisztériumi iparában a második félévben van javulás. 11 élüzemünk volt. A harmadik negyedévben 16 milliót törlesztet-" tünk több mint 40 millió adósságunkból. A harmadik negyedévben tervünket globálisan több mint 105.4 százalékra teljesítettük. Sokat törlesztett adósságából a tex-" tilipar, faipar, élelmiszeripar. Sze* ged azonban még több mint 23 millió forinttal tartozik népgazda-* Ságunknak. Mindebből az következik, hogy a. Központi Vezetőség júniusi és a III. pártkongresszus határozatai-* nak végrehajtása során kétségtelenül javult Szeged összes dolgozóinak életszínvonala, emelkedtek a reálbérek, megszilárdult a párt és a munkásosztály kapcsolata, erősödött a munkás-paraszt szövetség, erősödött a párt ós a tömegek közötti kapcsolat. Ezek a júniusi határozat végrehajtásának legfőbb politikai és gazdasági eredményei. Gazdasági nehézségeink okai Látnunk kell azonban, hogy emellett súlyos gazdasági és politikai nehézségeink vannak. Az árualap és a vásárlóerő viszonya mutatja azt, hogy intézkednünk kell. Széles rétegekben, a dolgozók körében komoly elégedetlenséget tapasztalunk a júniusi politika nem megfelelő végrehajtása miatt. Miben látja a Központi Vezetőség a legfőbb hibát? A Központi Vezetőség szerint az egyik és alapvető hiba a mezőgazdasági termelés fejlesztésének lassú üteme. A mezőgazdaság sem műszaki, sem anyagi, sem káderek tekintetében nem kapta meg a kellő segítséget. Egyes lékkai magasabb, mint egy évvel, minisztériumok jelentős lépést tetezelőtt. Szegeden ez egészen magas: 74 százalékos. Magas az áruforgalom emelkedése hazánkban a ruházati kereskedelemben is, 64 százalékos. Szegeden ez is magasabb az országosnál: 72.2 százalékos. A nem közvetlen életszükségletet jelentő cikkekben is magas a forgalom. Például rádió majdnem tek a mezőgazdasági szükségletek kielégítése felé, a kohó- és gépipari minisztériumhoz tartozó üzemek azonban traktorok tekintetében csak 51 százalékra teljesítették tervüket. Az építőipari minisztérium szeptemberig mindössze 60—70 százalékát végezte el a mezőgazdasági építkezéseknek. A szegedi 65. A paprika holdankénti átlagtermése jelentősen növekedett, az ültetési terület 50 katasztrális holddal nőtt. A mostani árrendezés nyilvánvalóan segíti az exportpaprika termelésének növelését is. Az állattenyésztésben június óta szintén jelentős javulás van hazánkban és Szegeden egyaránt. A sertés-, juh-, baromfitenyésztés nagymértékben emelkedett. Nehézségeink vannak azonban a szarvasmarhatenyésztéssel, amelyben nincs kellő javulás. Javul a mezőgazdaság szocialista szektorában is. a helyzet. Az egy dolgozóra eső munkaegységek száma megnövekedett. Szegeden 250— A Központi Vezetőség júniusi határozata és a III. pártkongresszus határozatai az ipar elé feladatnak állítják a mezőgazdasági termelésnek korszerű gépekkel és termelőeszközökkel való ellátását. Az í^ar második fontos feladata, hogy jelentősen növelje a közszükségleti cikkek termelését. Ennek feltétele az ipar bizonyos mértékű átszervezése. Meg is vannak már ennek kezdeti eredményei. Az egész inar termelése 1954-ben 3 százalékkal, a közszükségleti cikkek termelése több mint 12 százalékkal nőtt. A kohó- és gépipari minisztériumhoz tartozó üzemek közszükségleti cikkekből 27 százalékkal, mezőgazdasági nagygépből 22.2 százalékkal, mezőgazdasági kisgépből 32.4 százalékkal termeltek többet, mint június előtt. A fogyasztási cikkekből a könnyűipari minisztériumhoz tartozó üzemek az első negyedévi elmaradás miatt alig termeltek eddig többet, mint korábban. Van azonban érezhető javulás az élelmiszeripari minisztériumhoz tartózó üzemek termelésében. Szegeden is 150 százalékkal több fogy egy év Tröszt'sem sokkal többet tett ezen alatt, mint azelőtt. Kerekpar, gyapjúszövet, cipő és egyéb szükségleti cikkekben is nőtt az áruforgalom. Élelmiszerekben — a hús és zsír kivételével — egyenletesnek lehet mondani az áruellátást. A hússal és a zsírral nehézségeink vannak. Nehézségeink vannak azért, mert állattenyésztésünkben azt a lemaradást, azt a hátrányos helyzetet — amely a június előtti időkből származik — még nem tudtuk megszüntetni. A mi szegedi nehézségeinket azonban nemcsak ez okozza. A mi szegedi nehézségeinket véleményünk szerint a belkereskedelmi minisztérium rapszodikus vezetése, az a helytelen módszer is okozza, hogy egyáltalán nem tájékoztatja idejében sem az alsóbb tanácsszerveket, sem a pártszerveket arról egy-két hónapra előre, hogy milyen változások várhatók a zsírellátásban. Ezért történik meg ismétlődően, hogy az év vége felé. szeptemberben, októberben Szegeden a zsírellátás tekintetében komoly nehézségek támadnak. Ehhez hozzájárul az is, hogy disznóvágásból visszamaradt tartalékok erre az időre elfogynak. Az áruellátás tekintetében súlyos panasza a lakosságnak — és meg kell mondanunk, jogos panasza —, hogy hiányzik a gyermekcipő, a zokni, a cérna, a bútor, az edény. A kenyér a téren. Emlékeznek az elvtársak arra. hogy körülbelül 5 hónappal ezelőtt a Politikai Bizottság határozatának alapján tájékoztattuk az elvtársakat arról, hogyan állunk az állami gazdaságok „gazdaságos" termelésével. Ezen a téren van javulás, de nagyon lassú és nem kielégítő. A pazarlás, a lopás még mindig jellemző. Rossz a gépek és az anvagi eszközök kihasználása. A Központi Vezetőség megáiiapílasd szerint másik fontos fci alapvető hiba. hogy az ipar nem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Nemcsak a mezőgazdaság szükségleteit nem elégíti ki, hanem a közszükségleti cikkek termelése is túlságosan lassan növekszik. Az év első nyolc hónapjában sok ipari vállalat nem teljesítette ezen a téren a tervét. A nehézipari minisztériumhoz, az építésügyi minisztériumhoz. a kohó- és gépipari minisztériumhoz tartozó üzemek kedéséhez. együttesen 520 millió forinttal kevesebb közszükségleti cikket termeltek, mint amennyit kellett volna. Szegeden 16 millió forintot törlesztettünk az adósságból a harmadik negyedévben, de még több, mint 23 millió forint adósságunk van. A Szegedi Ruhagyár több mint 8.6 millió forinttal tartozik. 8600 férfi öltönyt jelent ez, 1000 forintos átlagos áron — a konzervgyár több mint 2 millió forinttal tartozik — 300 szobabútor árának felel ez meg körülbelül, 7000 forintos áron. A Paprikafeldolgozó Vállalat közel 10 millió forinttal adott kevesebbet népgazdaságunknak, mint amennyit a terv szerint kellett volna. Ebből a pénzből körülbelül 25 kétszobás lakást lehetne építeni. Ha ezeket a számokat összevetjük, akkor mindjárt magyarázatot kapunk arra, hogy miért vannak nehézségeink, és miért van nehézség az árualap és a vásárlóerő aránya között. Súlyosbítja a helyzetet még az is, hogy az exporttermelésben nincs kellő változás. Necn kielégítő a minőség, s abból a szempontból sem kielégítő az exportáru összetétele, hogy általában a munkaigényes exportáru helyett kevésbé munkaigényes és nagyobb anyagigényes árukat viszünk külföldre. Nem is teljesítjük exporttervünket. Itt Szegeden sem a Paprikafeldolgozó Vállalat, sem a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat, sem a Konzervgyár és még sok szegedi tizem nem teljesíti exportterv ét és ezzel nehezíti a külkereskedelmi áruforgalom lebonyolítását. De alacsony általában a tenmelSs színvonala, s főként alacsony ati alapanyag termelő iparban. A szénbányászat most sefn teljesítette tervét. Nálunk is — ahelyett, hogy a termelés általában globálisan emelkedett volna — az év első nyolc hónapjában 9.3 százalékkal csökkent. A mi szegedi iparunk sem járul hozzá az árualap növeA termelékenység és az önköltség alakulása A Központi Vezetőség megállapítása szerint — és teljes mértékben egyet kell értenünk ezzel — a nehézségeknek további oka az, hogy tűrhetetlenül alakul a termelékenység és az önköltség. Az első félévben a termelékenység náminőségére is sok a panasz. Ezek-I lurik 9.3 százalékkal esőkként, aheönköltség pedig ahelyett hogy csökkent volna. emelkedett. Az önköltség az első félévben országosan 2.8 százalékkal emelkedett. Micsoda árumennyiség van emögöt) az önköitségemelkedés mögött! Megközelítőleg Szegeden is 800 munkaegységre emelkedett az talán ez az egyetlen iparág, amely nek a panaszoknak az orvoslása-, íyett, _ hogy emelkedett yolpa, \ W!p*«<{lí4aL A-M- oklaipnJL 1