Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-27 / 254. szám

SZERDA, 1954 OKTÓBER 27. 3 Ma ismét több helyen lesz tanácstagfelölő-gyülés Ma és az elkövetkező napokban ismét számos helyen tartanak tanácstagjclölö-gyűléseket. Ma összesen mintegy 30 tanács tagjelölő?yülés lesz Petufi-tclepcn, Alsóvároson, Rókuson, a Belvárosban, Felső városon és Újszegeden. Az egyes választókörzetek választásra jogosult lakcsai a kerületi pártszervezetek által közölt helyiségekben gyülekeznek, hogy azokat jelöljék a Hazafias Népfront listájára, akiket a legalkalmasabbnak tartanak a körzet ügyeivel való foglalkozásra, érdekeik képviseletére a kerületi cs városi tanácsban. Fel a fejjel! Jegyzetek egy új magyar filmről Pártélet * Hz 1954—55-ös párfioktafiás! év előkészítése a Szegedi Kenderlonógyárb&n l/f jyszólal a zene s belép a poir-'-M. rondra Peti, a bohóc!" A uagy szám! Ez a szívevágya a film )oszerepében Latabár Kálmánnak. S a kalandos, vidám és szomorú, kacagtató mese azt mondja el, hogyan teljesedik be ez a vágy. A mult karikírozó bemutatása, a „Senki sem tud semmit" című csehszlovák produkciót juttatja eszünkbe. Ugyanakkor az ismert cirkuszfilmek rokonságát érezzük — főleg a második, a felszabadulás utáni résznél. Mégis mindezektől meg kell különböztetnünk ezt az új magyar filmet. Erőteljesen kapcsolódik a fasiszták és a háború alatt pusztuló ország valóságához a film. A cirkuszfilmektől pedig meseszövése különbözteti meg: az, hogy itt a cirkusz, az atrakció a mesének alárendelt. (Bár néha úgy érezzük, hogy ez fordítva is igaz: a meseszövés, a cirkusz, a bohózat kedvéért van.) e mindettől eltekintve tény az, hogy ennek a magyar filmnek nagy közönségsikere van nálunk. S azt hiszem másutt is. Persze: a közönség szeret nevetni. Még ha a múltra emlékezik is. A film érdeme talán éppen ebben a határtalan optimizmusban rejlik, amit Peti, a bohóc úgy fejez ki, hogy: „Mindig csak a holnapra kell gondolni!" Cseppet sem rózsás színekben jelenik meg a mult, s mégis fellélegzünk egy-egy jelenete után. Emberi érzésekkel találkozunk. Gondoljunk csak a film legnagyobb jelenetére, a kivégzésre. Az ábrázolás sokoldalú. Minden ember más — ugyanakkor mégis csoportokba rokoníthatók. S milyen megrázó a magyar katonák csoportja! Az operatőr lencséje bemutatja őket, aztán többször végigfut az arcokon. Embereket és tömeget érzünk egyszerre. S mi van az arcokra írva? Ezek az arcok mind azt kiáltják: nézzétek mivé tett bennünket a háború! Es a három kivégzendő alakja: itt kevés szóval igen sokat mond a film. Ezek itt, a fegyverek csöve, a halál előtt is emberek. S köztük Peti, a bohóc. Egyik szemünk könnyezne, a másik azonban mosolyog. Figyelemreméltó a nyilasok csoportja is. Nemcsak itt, de a cirkuszi előadáson is. Gyávaság, kegyetlenség (a kettő együtt jár!), hatalmaskodást vágy, és határtalan butaság. S mindez együtt igen kitűnően. Pongrácz Imre ,,Müller testvérében" pedig sűrítve, és a lehető legvalószerübben áll előttünk egy nyilas „vezér" — „a környék ura" alakja. E1 errari Violetta Annuskája igen megragadó. Sokrétűsége tán éppen az eljegyzési jelenetben mutatkozik meg. S felejthetetlen az öreg cipésszel való párbeszédes jelenete is. Mindez a művészi erő — mely a színészek, a rendezés, az operatőr munkáját egyaránt dicséri — végig nagyhatásúvá teszi a filmet. S igy közben szinte észrevétlenül elcsúsznak a hibás jelenetek, szavak. Mert van ilyen is. Van, ami a siker összhangja ellen irányul s csak a film intenzitása teszi azt, hogy különösebben nem bontják meg ezek a kirívó részletek az összhangot. Néha ugyanis a komikum egy-egy jelenetben, szóban túlfokozott, a film valószínűség-határán túlmegy, esetlen. Ezt érezhetjük abban a cirkuszi kergetőzésben, mikor Peti esernyőjével sorban elgáncsolja a kergető nyilasokat, vagy még inkább, mikor a kocsi alatt körben kergetőznek. Igaz ugyan, hogy a film mindvégig karikíroz, a komikum felé torzít. De ezen belül is meg kell lenni az összhangnak. Természetesen ezt nem könnyű feladat eltalálni. Különösen egy olyan filmnél, ahol érdekes módon összeötvöződik a valóság a komikummal: a realizmus legszélesebb igényével bemutatott magyar valóság, ennek a valóságnak egy kedves, emberséges és derűs bohóc (akinek mestersége sajátosan formálta meg a jellemét is) visszaemlékezésében való tükörképével. Ez a bonyolult kettősség teszi különössé a filmet, de ugyanakkor igen emberivé, meleggé, humorossá is. Ebből fakad sikere — de innen erednek hibái is. Kétségtelen azonban, hogy ilyen filmekre szülcségünk van, hiszen szeretünk szórakozni. A rendezés munkáját külön meg kell említenünk. (A háromszoros Kossuth-díjas Keleti Márton rendezte a filmet.) Elsősorban a rendezés érdeme az, hogy a film már bevezető képeivel megfogja érdeklődésünket, magával ragad bennünket. Gondolok itt arra, mikor a háború forgatagában a zűrzavaros utcáról a szobába, s a padlón forgó bugócsigára vetíti át a képet. 7|/f ég egy érdekes következtetést enged meg a film: jó lenne Latabárt egy olyan szerepben látni, amely a komikum szélsőségeit kizárja. (Gondolok itt például az Apa lett a fiam Fernandeltől alakított pékjére.) A Fel a fejjel után azt hiszem bátran gondolhatjuk, hogy egy ilyen filmben a nagy siker mellett még mélyebb, komolyabb, művészileg még magasabb teljesítményt tudna nyújtani nekünk Latabár Kálmán. ÜZEMÜNKBEN az 1953/54. évi pártoktatás nem hozott minden vonatkozásban kielégítő eredményt. A hibák a nagymérvű lemorzsolódásban, a nem megfelelő tanulmányi fegyelemben és a propagandisták részéről a hallgatókkal való egyéni foglalkozás, a nevelés hiányában mutatkoztak meg. Üzemünk, mely harcos múltra tekinthet vissza és amelynek kommunistái a legnehezebb napokban is példát mutattak a helytállásban, csak úgy tud megfelelni az új szakasz követelményeinek, ha az élcsapat tagjai ismerik a marxizmus-leninizmus tanításait és a III. pártkongresszus határozatainak alapján dolgoznak és példamutatásukkal fel tudják maguk mellé sorakoztatni a pártonkívüli dolgozókat is. Mindenkinek ismernie kell feladatát. A gépek, az íróasztal mellett mindenkinek arra .kell törekedni, hogy munkájával hozzájáruljon a feladatok eredményes megvalósításához. Ezeket a követelményeket tartottuk szem előtt az 1954/55-ös pártoktatási év elő készítésében. Ezt tartottuk szem előtt, amikor a hallgatókkal beszélgettünk továbbtanulásukról és amikor a legképzettebb elvtársakat igyekeztünk megnyerni propagan dista munkára. Régi propagandistáink szinte kivétel nélkül vállalták a megtisztelő feladatot és van több új propagandistánk is. Az előkészítés munkáját azzal kezdtük meg. hogy már az 1953/54-es oktatási év befejezése előtt a propagandisták minden hallgatójukkal megbeszélték, milyen fokon tanuljanak tovább, .figyelembe véve természetesen . az egyéni kívánságókat is. A propagandisták eljuttatták javaslataikat az alapszervezetek vezetőségeihez, ahol részben ennek alapján kezdték meg a hallgatókkal az egyéni elbeszélgetést. Az üzemi párt-végrehajtóbizottság a beszélgetések megkezdése előtt értekezleten ismertette az alapszervezetek vezetőségével az előkészítéssel járó feladatokat, a többi között azt, hogy a beosztást az önkéntesség alapján végezzék, de ugyanakkor ne tévésszék szem elől a szervezeti szabályzat azon követelményének megértetését sem, hogy minden párttag kötelessége elméleti tudásának állandó fejlesztése. A KIVÁLOGATÁS munkájában voltak kezdeti nehézségek. Párttagjaink közül indokolatlanul sokan jelentkeztek a hat hetenkinti előadásos tanulási formára, gondolva, hogy ott nem kell jegyzetelni, nem kell a vitában résztvenni. Ez történt a 2-es alapszervezetnél is. Egynémelyik alapszervezetnél előfordult az ls, hogy az oktatásfelelőst magára hagyták a vezetőség tagjai, s nem adtak elég segítséget a kiválogatás munkájához. Megtörtént ez a 3-as és a 7-es alapszervezetnél. Néhány hét elteltével az üzemi párt-végrehaitóbizottság napirendre tűzte az oktatás előkészítésének kérdését és észrevételeit közölte az alapszervezetek vezetőségével, az oktatási bizottsággal s határozatokat hozott a hibák kijavítására. Megállapították, hogy egyes alapszervezetekben túlságosan alacsony volt az oktatásba bevont párttagok száma és túlságosan magas — ehhez viszonyítva — a pártonkivüliek aránya. Voltak alapszervezetek, mint a 4-es, ahol már kezdetben is jó munkát végeztek. Ott, ahol kissé nehezebben ment a kiválogatás munkája, az üzemi párt-végrehajtóbizottság a pártbizottság tagjaiból brigádokat szervezett és a brigádok tagjai újból elbeszélgettek számos elvtárssal és ez eredményt hozott. t AZ ELMÚLT HETEKBEN ismét elbeszélgettünk a beosztott hallgatókkal és a még be nem osztottakkal a tanulás kérdéseiről. Ezzel négy százalékkal emeltük a pártoktatásban résztvevők számát. A 2-es alapszervezetünknél is beszélgettek a hallgatókkal s ebbe a munkába bevonták az alapszervedet propagandistáit is. Az üzemi párt-végrehajtóbizottság arról is gondoskodott, hogy a propagandisták előre megismerjék a kongreszszuscm elhangzott beszámolókat és a kongresszus határozatait. A legtöbb propagandista azokon a konferenciákon vett részt, melyeket üzemünkben tartottunk meg, míg mások a városi párt-végrehajtóbizottság által rendezett előadássorozaton ismerkedtek meg az anyaggal. Az üzemi párt-végrehajtóbizottság nemrég megbeszélésre hívta össze a propagandistákat, ahol Balogh István elvtárs, az üzemi pártvégrehajtóbizottság titkára ismertette a propagandisták előtt álló feladatokat és a legteljesebb támogatást ígérte munkájukhoz. Az értekezleten a propagandisták felvetették, hogy az elmúlt év tapasztalatai szerint sokszor éppen a vezetők tanulása körül mutatkozott baj. Hiányzott a szükséges példamutatás. Egyes művezetők például eljártak ugyan a szemináriumokra és a konferenciákra, de sokszor felkészületlenül jelentek meg, paszszivak voltak és ez természetesen rossz hatással volt a többi hallgatóra, akik a vezetésük alatt álló üzemrészben dolgoztak. Balogh elvtárs elmondotta, hogy a példamutatást a végrehajtóbizottság tagjai kezdték meg azzal, hogy többen vállaltak propagandista munkát, valamennyien magasabb oktatási formában vesznek részt. A vezetők tanulását ellenőrizni fogják úgy, hogy a propagandistáktól havonta jelentést kérnek ezeknek az elvtársaknak megjelenéséről, felkészüléséről, fejlődéséről és akinél hiba mutatkozik, azzal a végrehajtébizottság tagjai elbeszélgetnek. AZ ELŐKÉSZÍTŐ MUNKAHŐfc tartozik az is, hogy minden propagandistánk részére biztosítottuk, a Propagandista című folyóiratot is, mely a propagandamunkához elengedhetetlenül szükséges. Az oktatási anyagot is időben megrendeltük és a kongresszus rövidített jegyzőkönyvét most már a hallgatók nagyrésze is megkapta. A gaz* dasági vezetőkből létrehoztunk egy brigádot, melynek az lesz a feladata, hogy adatokat gyűjtsön az üzemben a kongresszus anyagának egyes részeihez, az anyag gyakorlati módon való elsajátításához. Ez a termelő munka jobbátételét is segíti majd. Még e hónapban több példány olyan könyvet veszünk üzemi könyvtárunk részére, amelyek eddig hiányoztak és amelyele a propagandisták és a hallgatók tanulásához szükségesek lesznek az új oktatási évben. Természetesen mindezzel még nem fejeződött be az 1954/55-ös pártoktatási év teljes előkészítése. Vannak még olyan jelenségek, melyeket feltétlenül meg kell szüntetni ahhoz, hogy az új oktatási év eredményes legyen. A pártcsoportvezetők közül néhányan elzárkóztak a tanulás elől és így a csoportjukba tartozó párttagok körében sem végeznek a tanulás fontosságáról felvilágosító munkát. A hátralévő időben ezekkel az elvtái-ssakkal ismételten beszélgetünk. Ügyelünk arra is, hogy a tanácsválasztás előkészítésének fontos munkája mellett az alapszervezetek vezetősége törődjön az oktatással is. JOBBAN KELL népszerűsítenünk a propaganda munkát és a tanulást. Jobban fel kell használnunk ehhez az agitáció minden módszerét és eszközét, az egyéni agitáción kívül az üzemi sajtót, a hangos híradót és a faliújságot is Reméljük, hogy amilyen kedvvel és lelkesedéssel fogtak hozzá aktíváink az előttünk álló feladatok megoldásához, úgy fogják majd munkájukat a jövőben is végezni. Akkor bizonyára megmutatkozik az eredmény szemináriumaink és konferenciáink színvonalának emelkedésében is és ezzel a Szegedi Kenderfonógyár kommunistái és pártonkívüli dolgozói jól és eredményesen tudnak majd harcolni a III. pártkongresszus határozata nak végrehajtásáért. Bürgés MihSIyné agit.-prcp. titkár. Grósz Vera oktatásfelelős Műsoros-est az MSZT székházban A Mngvar-Szovjet Társaság Belváros III. alapszervezete a szervezet székházában, Horváth Mihályutca 3. szám alatt 31-én este 7 órai kezdettel szovjet-magyar zene, ének, tánc estet rendez, amelyen a szovjet és magyar népi táncok mellett a klasszikus balett foglal helyet. Közreműködnek: Moldován Stefánia, Lehóczky Zsuzsa és Jánosi Rudolf, a' szegedi Állami Nemzeti Színház művészei, azonkívül Temesvári Margit, Gőg Józsefné, Kenderesi Szabó Mihály, Selmeczki Judit, Belle Anni és Wéninger Richárd. Műsoron Csajkovszkij, Scserbakov, Dunajevszkij, Leoncavalló, Puccini, Mascagni, Beethoven, Wagner művek szerepelnek. Belépődíj 3 forint. Műsor után tánc; büffé. A Szegedi Férfi és Női ' Divatszabéság dolgozói befejezték évi tervüket Pártunk új politikája a mezőgazdaság fejlesztése mellett a közszükségleti cikkek fokozott gyártását tűzte ki célul. Vállalatunk ezt fartotta szem előtt s ebben az évben negyedévről-negycdévre fokozatosan emeltük a lakosság részére végzett termelésünket. 'Az első negyedévben termeivényünk 85.5 százalékát gyártottuk a lakosság részére, a második negyedévben már 92.1 százalékot. a harmadik negyedévben pedig 97.8 százalékot. Műhelyeink közül valamennyi kivette részét a munkából. Igy értük el, hogy vállalatunk az 1951. éves termelési tervét szombaton, október 23-án teljesítette. A rendeli- műhelyek közül dicséret illeti a női angol rendelt műhelyt, mely az első három negyedévben átlagosan 130.4 százalékot teljesített. A francia rendelf műhely is 124.5 százalékos teljesítményt ért el. A terv határidő előtt való teljesítéseihez hozzájárult az l-es számú fióküzlet 121.5 százalékos és a férfi rendelt műhely 116$ százalékos teljesítménye is. Dolgozóink közül d\:séret illeti Harkányi József szabászt, Wigner Gyuláné szabásznőt, Mucsi Jánost, Aracsi Károlyt. Mészáros Imrét, Juhász Józsefnél, akik lelkesen harcolták azért, hogy tervünket túlteljesíthessük. Jó munkájuk eredménye, hogy az első három negyedévben 14.9 százalékkal magasabb a termelékenység, mint a múlt év hasonló időszakábbn. Buzder János Egyesítették Szeged két nagy faipari vállalatát Jelentős esemény történt a napokban Szegeden: a Szegedi Falemezgyárat és a Szegedi Gőzfűrészt, városunk két legnagyobb fa-' ipari vállalatát egyesítették. Az egyesítést megelőzte a két faipari üzem áthelyezése a Könnyűipari Minisztériumból, a Földművelésügyi Minisztériumba. Az áthelyezést az tette szükségessé, hogy az F. M. alá tartozó erdőgazdaságok szállították a nyersanyagot, a gömbfát a vállalatok részére és az áthelyezés megkönnyítette a faipari üzemek anyagellátását. A két üzem egyesítésének elsősorban az volt az oka, hogy az erdőgazdaságok a két vállalat részére többször nem azt a minőségű és méretű rönköt szállították, amit fel tudtak volna dolgozni. Előfordult nem egyszei" az is, hogy a Falemezgyár részére olyan gömbfa érkezett, amely a Szegedi Gőzfűrésznek volt alkalmas a feldolgozásra és viszont. Az egyesítéssel ezek a problémák megszűntek. A lemezgyári részleg nem lesz kénytelen rossz minőségű gömbfát feldolgozni és viszont a Szegedi Gőzr fűrész nem vág fel bútorbp és lemezgyártásra alkalmas rönköt fűrés zárunak. Szükségessé tette az egyesítést az is, hogy pártunk és kormányzatunk felhívta a figyelmet az önköltség csökkentésére. A két vállalat össze* vonása módot adott az adminisztráció összevonására, egyszerűsítésére is. A racionalizálás a két üzemben természetesen nem okozott fennakadást. A dolgozók megértették a kcionalizálás és az egyesítés jelenti ségét. A két üzem az október havin.' delcádot túlteljesítette. A lemezüzem a falemez tervét 106 százalékra, míg a bútorlap tervel 101.5 százalékra teljesítette. A Gő> fűrész üzem is megszüntette t: első dekád lemaradását és a két dekádot összesen 111.5 százalékra teljesítette értékben. További komoly fejlődés előtt áll az összevont vállalat. Még ebben sí évben megkezdi kísérleti gyártásét a hárommilliós költséggel felépül i farostlemez üzem, mely a fűrészüzem hulladékának és fűrészporénak nagyrészét is feldolgozza. A Szegedi Falemezgyár a jövő évi fej lesztési terve is meghaladja a 3 millió forintot. A két vállalat összevonása a kormányprogramm megvalósulásán? és a szegedi faipar fejlődésén:'; jelentős állomása. Képzőművészek és a dolgozók találkozója A TTIT klubjában (Horváth Mihály-utca 3. II. em.) a szegedi képzőművészek baráti találkozóra hívják ma este az üzemek kultúríclelőseit és a képzőművészetek iránt érdeklődő dolgozókat. Ezen a baráti találkozón akarják megvitatni a szegedi képzőművészet helyzetét és azt, hogy miivént teremthetné::1; szorosabb kapcsolatot a d r ; és a képzőművészek között.