Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-03 / 234. szám

VASÁRNAP, 1954. OKTÓBER 3. 3 DELMEGTRRORSZIG Benkö Sándor, a szegedi I. számú Belgyógyászati klinika docense elnyerte a kandidátusi cimet Városunk egyetemi intézetei, klinikái közül egyre több válik nemcsak hazánkban, hanem külföldön is jól ismertté. Ezek közé tartozik a szegedi I. számú Belgyógyászati Klinika, ahol Hetényi Géza Kossuth-díjas professzor vezetésével a gyógyító munka mellett komoly kutatómunka folyik. A klinika orvosai — Korányi szelleméhez méltóan — már több nagyjelentőségű eredménnyel gazdagították a magyar belgyógyászatot. Az utóbbi években legjelentősebb kutatásukkal a gyomorfekély keletkezésének körülményeit tisztázták és ezzel elősegítették gyógyítását. Népi demokráciánk minden eszközzel segíti a klinika munkáját. A nyolc kutató laboratóriumban most három nagyjelentőségű kérdéssel foglalkoznak: a gyomor-bélbetegségek, a vérképző szervek és a vérkeringési szervek betegségeinek okozóit keresik. A klinika munkatársainak így bőven van lehetőségük a komoly tudományos munkához. Ezt mutatja az is, hogy a napokban közülük már a harmadik orvos — Kelemen Endre és Halmágyi Dénes után — Benkő Sándor docens nyerte el a kandidátusi címet. — Benkő Sándor disszertációját úgy értékelte a tudományos minősítő bizottság — mondja Hetényi professzor —, hogy színvonala nemcsak elérte, hanem meghaladta az ehhez hasonló kandidátusi értekezéseket. Nemrég jöttek rá arra, hogy azok az antitestek, amelyek a szervezetben keletkező allergizáló anyagok behatása ellen védekezésül szolgálnak, más szempontból káros befolyásolják a szervezetet. Ezeknek az antitesteltnek a hatásával hazánkban behatóan elsőként Benkő Sándor foglalkozik. Ezeknek az úgynevezett autoaggressziós betegségeknek a köre egyre bővül. Jelenleg a vérképző szervek működésével kapcsolatos megnyilvánulásokat, így a fehérvérűséget, a vér tisztulásával járó akut és krónikus vérszegénységet sorolják ide. Előreláthatóan azonban más betegségek is ebbe a csoportba fognak kerülni. Benkő docensnek az állatokon végzett eddigi kísérletei után a most felállításra kerülő serkologiai laboratórium is lehetővé teszi az ilyenfajta betegségeknek betegeinken való egyre könnyebb felismerését. B. M.-né I szegedi békebizoüságoH kisgyüléseken ismertetik a Hazafias Népfront stegedi előkészítő bizottságának programmtervszetét Megnyílt- a Juhász Gyula-szabadegyetem Szombaton este zsúfolásig megteltek a Szegedi Tudományegyetem ünnepi díszt öltött aulájának széksorai; ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a Társadalomés Természettudományi Ismeretter. jesztő Társulat Juhász Gyula-szabadegyetemét. Az ünnepi megnyi. tón résztvett Ladányi Benedek elvtárs, a Szegedi Városi Pártbizottság első titkára, Mód Aladár elvtárs, a TTIT főtitkára, Szalontai József elvtárs, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője, a szegedi egyetemek és a főiskola neves professzorai és sok szegcdi dolgozó. Koch Sándor professzor bevezető szavai után Osváth Béla, a Társadalom- és Természettudományi IsEgy hete hozták nyilvánosságra a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottságának programmtervezetét. Azóta a szegedi békebizottságok kis gyűléseken, békebeszélgeíéseken ismertetik szerte a városban, hogyan fog fejlődni a város mezőgazdasága, ipara, kultúrája. A múltban elhanyagolt felsővárosi munkásnegyed sok dolgozója a békebeszélgetéseken értesül arról, hogy a város több utcáját csatornázzák, rendbehozzák. A régóta itt lakó Bodó Antalné dolgozó parasztasszony az egyik békebeszélgetésen örömmel újságolta szomszédainak, ihogy az ő utcájuk, a Kereszt-utca is megszépül. Az egészségtelen nyitott árkokat zárt betoncsatornák váltják fel. Ezenkívül a tervben szerepel az is, hogy a felsővároson gyermekpoliklinikát létesít és parkosítják a városnegyedet átszelő Szilléri- és Csongrádi-sugárutat. Az újszegedi békebeszélgetéseken arról esett szó, hogy megjavítják Újszeged ivóvízellátását. Artézi kutat kap a Temesvári-körút és több más utca. A József Attila-telepi gyerekek részére pedig 60 férőhelyes óvodát építenek. Az alsóvárosi paprikatermelő gazdák körében nagy örömet okozott, hogy a programmtervezetben szerepel a paprikatermelés további fejlesztése. A paprikatermelők nemesített vetőmagot kapnak. * Egy hét alatt Szeged város területén mintegy 200 békebeszélgetésen és kisgyűlésen ismertették a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottságának programmját. A kisteleki termelők november 15-ig szőlővel teljesítik beadási kölelezetiségüket Kistelek dolgozó parasztsága nem téveszti szem elől a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt. és kormányhatározatot, amely többek között a szőlőtelepítésről és gondozásról is szól. A kormányzat azért is nagy figyelmet fordít a .bortermelésre, mert a jóminőségű bor az egyik legkeresettebb exportcikk, viszont a dolgozókat ig mind jobban el kell látni, hiszen a bor, ha mértékletesen isszák, egészséges. Azonban ahhoz hogy jó bor teremjen, jól is kell gondozni szőlőinket. A kisteleki parasztság élt is a lehetőségekkel. Már az elmúlt évben igyekezett időben teljesíteni borbeadási kötelezettségét és az idei begyűjtés sikere érdekében ezúttal versenyre hívta Csongrád megye valamennyi szőlőterülettel rendelkező községét. A versenypontok a következők: 1. Beadási kötelezettséget szőlővel teljesítik november 15-ig. 2. A különféle szőlőfajtákat külön-külön szüretelik, mert így maA szegedi XI. sz. Autójavító Vállalat az őszi munkákban is segíti a isz-eket, gépállomásokat A Szegedi XI. számú Autójavító Vállalat dolgozói csaknem egy év óta patronálják a környékbeli termelőszövetkezeteket és gépállomásokat. Különösen jelentős segítséget nyújtottak a zsombói Béke tsznek. Nincs olyan hét, hogy a vállalat munkásai ki ne látogatnának a szövetkezetbe. A nyáron hetvenhat hold gabonát teherautókkal behordták és igy több mint ötvenezer forint értékű munkával segítették a tsz-t. Most, az őszi munkákban is minden támogatást megadnak a tsz-nek. Mivel a fogatokat a szántás-vetés köti le, igen jól jött a tsz-nek, hogy az üzem teherautói két nappal ezelőtt behordták az állomásról kétszáz mázsa műtrágyát. Sarnyp.i Vencel, a XI. sz. Autójavító Vállalat igazgatója és Tóth Ferenc főművezető másfél hónap óta csaknem minden szabadidejüket a tsz-ben töltötték: benzinmotorral hajtott kalapácsos darálót szereltek fel, s csütörtökön már át is adták a szövetkezet tagjainak. Ezentúl nemcsak a tsz-ét, hanem egész Zsombó község dolgozó parasztjainak a terményét meg tudják itt darálni. Az üzem és a tsz dolgozóinak kapcsolatát tovább erősíti, hogy a közeli napokban — viszonozva a tsz-tagok augusztus 20-i látogatását — a vállalat munkásai szüreti mulatságon vesznek részt a szövetkezetben. A vállalat dolgozói patronálják a mórahalmi és a kiskundorozsmai gépállomást is. Az őszi szántás közben elromlott traktorok alkatrészeit javítják. Most tervbe vették, hogy a szántás befejezése után „műszaki szemlét" tartanak a két gépállomáson. Pontosan megállasegítségre gasabb árat kapnak érte. 3. A beadást minőségileg kifő- I pítják. milyen műszaki gástalan szőlővel teljesítik. Jelsza-lvan szüksége a gépállomásnak, s a vuk: szüretről a begyüjfőhelyre, J hibákat tervszerűen kijavítják. meretterjesztő Társulat megyei titkára köszöntötte a megjelenteket. — Tudós előadók és tudásra vágyó hallgatók nagyszerű vállalkozása a szegedi szabadegyetem. Ez az egyetem Juhász Gyula nevét viseli s ez nemcsak egyszerű hagyománytiszteletet jelent, hanem annak a nagy költő emlékének az ápolását, aki a tudományos ismeretterjesztés harcos művelője is volt. A szabadegyetem hallgatói ne felejtsék el, hogy maguknak tanulnak — s az ország igényt tart tudásukra — mondotta Osváth elvtárs. Czoniczer Gábor professzor, a II. sz. Belgyógyászati Klinika vezetője, a TTIT orvosegészsegügyi szakosztályának elnöke mondta el ezután nagy érdeklődéssel kísért ünnepi megnyitóbeszédét. — A Juhász Gyula szabadegyetem megnyitása jelentős esemény Szeged kulturális életében. Jelentőségét emeli az előadók kitűnő tábora, akik között huszonkét egyetemi professzor, hat főiskolai tanár, tíz Kossuth-díjas tudós és kilenc akadémikus foglal helyet. Szükséges voltát igazolja és sikerét már előre is biztosítja, hogy ezerkétszáznál több hallgató jelentkezet) a különböző szakokra. — A szabadegyetem létrehozása nagyjelentőségű a város, a megye kulturális életében. Tudjuk, hogy a hallgatók az ott hallottaknak csak egy kis részét, esetleg töredékét fogják megjegyezni, mégis óriási jelentőségű az; ha az adatokat nem is fogják megíanulni, megismerik majd az összefüggéseket. Ha nem is fogják megismerni például a fizika minden kérdését, de tudni fogják mi hajtja, mi ösztönzi a fizikust munkájában. — A szabadegyetem fordulatot jelent az egyetemek, a főiskola és a dolgozók viszonyában is. Hatvan kiváló tudós vállalkozott arra, hogy száztizenkét előadásban be pillantást nyújtson hallgatóinak a maga kutatási területére. Ez anynyif jelent, hogy a szegcdi felsőoktatás művelői felismerték a népművelés jelentőségét, elismerték a tudomány népszerűségének fontosságát és komoly áldozatokat hajlandók hozni ennek érdekében. A múlt tudósa csak fanyalogva vállalt népszerű előadást, szívesen burkolódzott a nehezen érthetőség olimpuszi ködébe és azt vallotta, hogy a közérthető nyelv, tudásának népszerűsége árt annak a piedesztálnak, amelyre a köz odaállította. A szabadegyetem példája mutatja, hogy a ma tudósa szívesen száll le erről a látszólagos picdcsztálról, mert tudja hogy az érintkezés a többi dolgozóval mindkettőjük számára termékeny lesz. Szívesen viszi el tudását a széles tömegek közé, mert szereti a népet. A szegedi tudósok vállalkozása hitvallást jelent a nep szeretetéről, s ha a hallgatóságban annyi lesz a megértés és az érdeklődég amenynyi buzgalom és szeretet él az előadókban, akkor a Juhász Gyuláról elnevezett szabadegyetem el fogja érni célját, a felfelé törő szocialista ember formálójává fog válni. A nagy tapssal fogadott ünnepi megnyitó után a város dolgozóinak köszönetét Dénes Leó elvtárs. a Városi Tanács vb.-elnöke tolmácsolta a pártnak, a népművelési minisztériumnak, a Társndalom. és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat dolgozóinak, mindazoknak, akik résztvettek a szn« badegyetem megvalósításában. — Ennek a széles tömegeket megmozgató kulturális intézménynek jelentőségét emeli, hegy éppen felszabadulásunk 10. évfordulójának küszöbén nyílik meg — mondotta Dénes elvtárs. A most megnyíló szabadegyetem segítséget ad ahhoz hogy dolgozóinak tovább fejlesszék tudásukat. műveltségüket s ezzel is emeljék felkészültségüket munkájuk jobb, eredményesebb elvégzéséhez. A megnyitó ünnepséget az egyetemi énekkar kultúrműsora tette még ünnepélyesebbé. Kertész Lajos vezetésével Kodály régi magyar diákköszöntöjét adták elő. Szabó András zongoraművész pedig Bar. tók „Este a székelyeknél" cimü művét játszotta nagy sikerrel. Miért „nem veszi át" a Szegedi Konzervgyár a paradicsomot? A szegedi járásban egyre többet vitatkoznak a termelők amiatt, hogy a szerződött paradicsom átvételénél nagy a zsúfoltság. — Miért szerződtünk — mondják —, ha a konzervgyár most meg nem veszi át tőlünk a paradicsomot? A gyár megbízottai a termelökkel egyetértésben meghatározták, hogy melyik községből mikor és mennyi paradicsomot tud átvenni a konzervgyár. Ezt a mennyiséget át is veszik. A szegedi járás termelőinek tudniok kell azt, hogy a szerződést nemcsak a szerződtető JHiluíhjtelek valóságos mesebeli falu Szeged határában. A magasan fekvő röszkei országút két oldalán — lent a laposban — csinos kicsi házak ereszei alatt mindenütt haragospiros, súlyos paprikafüzérek. A pihenni térő jó öreg Nap éppen most bocsátja utolsó aranysugarait „paprikaországra". Igazán lélekzsongitó látvány az egész. A sok piros paprikacsokor fürdik az aranyszínben... Az út közepén balkézfelől betonmedencés ártézikút. Egy kép villan: a nagy magyar író, Móricz Zsigmond tizennyolc esztendővel ezelőtt, mikor riportot írt e falu „paprikaszagú levegőjéről", sokáig elnézte ezt a kutat. c/t (enséqes zamatú pörköltek izesítö /e órai munkával, meg lehet keresni egypengő húszat. A falu közepén van egy ártézikút. E mellett építve egy betonmedence. Ebben kilenc-tíz fiatal: fiúk és leányok. Ezek tapossák a paprikamagot. Hogy miért kell taposni? Mert erős. Egy fél véka mag van a zsákban, s azt két és három óra hoszszáig is tapossák, hogy elveszítse azt a vad erejét. Ugyanis a paprika őrléshez a mag is kell, anélkül meg sem lehet őrölni. Ez adja a komoly lisztet. A rózsapaprikának azonban nincs szüksége az óriási maróerejére, tehát vízben áztatják. ... Az a baj, hogy csak ez az egy kád van, és mindenki itt tapos. Hát itt éjállanak, kenyérsem tartózkodik senki. Pedig Mfhályteleken ma is majdÁem minden család paprikatermelő — csakhát az utolsó tíz esztendő alatt nagyot fordult a világ kereke a paprika hazájában is. Nincs már szükség arra, hogy maguk a termelök hasítsák szét.a paprikát — elvegei azí a beváltó vállalat. — Ha kedvező az időjárás, megadja az 50 mázsát is. Itt kis szünetet tart, aztán tovább folytatja: — Szeretem is nagyon a paprikát, ez nekem a mindenem: a palántálás, a szedés, a fűzés. Meg aztán milyen gyönyörű ősszel a ház oldalára kiaggatott sok bor„Ahogy az első napsugár megjelenik a kis házak fe- jel-nappal sorban lett, — írja riportjában Mó- mint valamikor a ricz — a serény munkásasszonyok hozzáfognak a világ legkellemetlenebb iparához: a paprikát hasítják. Kellemetlen, mert erős ám a paprika! Nemcsak a lejeggyel, hogy mikor kerül rá a sor valakire. Éjjel is éppen úgy dolgoznak, mint nappal, egész évben, de még a legnagyobb télben is, mikor a jég rá van fagyva a >a Iái ómra benyitok SZil^ZőT9' azí egyik „paprikas" hazba. Qtyári (Vineéní és a többi szeged-mihályteleki , . , . termelő méltán büszke apaptja kis kupacokba a tor- V „„ SLM hnrúntf *nl- rika]ara, mert epp olyan világhírű az, mint a tokaji egy vidék bora vagy a makói föld hagymája. A szegedi paprika a legnagyobb olajtartalmú az egész földkerekségen; minősége, zamati jobb mint a spanyol n paprikáé. Lisztje kitűnő, salakot nem hagy, az ételben tökéletesen oldódik, nyujthatósága olyan, mint az aranyé. Nem csoda hát, ha a szegedi paprikától felséges zamatú a marhapörkölt f.z udvaron kissé kövéres, ötven év körüli asszony kucorog és válogatja, rakoskis kupacokbi naósclá hordott ménkű sok papri Takaros kis most benyitottam. A lakásban villany és rádió, a szobában csinos bútorok. — öt évvel ezelőtt vettük ezt a házat, rázza Nyári Vincéné, a háziasszony, majd ( büszkén hozzáteszi: — A paprika árából... Miközben beszél, szemévesben, munka alatt mégin- medence oldalára. Szeren- vei végigsimogatja a barátkább. A hasítás azt jelenti, cséré az artézi víz egy ki- ságos otthont. töltattkánnszta. hogy minden egyes hüvelyt csit meleg, ez sohase fagy — Régen, míg nem volt yu Káposzta, kézbevesznek, kettévágják, be". földünk, mi sem kerestünk A paprika azután az ajakKivetik a csumáját, a mag- A kútból most is éppoly többet az őszi „hasításkor" rúzsnak is egyik fontos házat, letisztogatják az ere- szaporán ömlik a langyos- napi egypengő húsznál, anyaga. Azt mondják: a ket. Tessék elképzelni, na- víz, mint amikor a nagy 1945-ben három és fél hold szegedi paprika a rútsgyárponta 15 óráig csinálni. Egy író jegyzetfüzettel a kezé- juttatott földet kaptunk, az- fáshoz is a legjobb az egész füzér két cs fél méter hosz- ben erre ballagott, a bcíon- óta élünk megelégedetten, világon. Paprikából állítszú, a legmagasabb rekord medencében azonban nem mert minden évben kipalán- ják elő az ajakfestéket? egy nap alatt három füzér találni papriltát taposó fia- tálunk egy hold paprikát. Igen, de a szegedi paprikáés egy füzér munlcadíja 40 talokat. Csendes az öregkút — És mennyit terem ez bál készült rúzs egyáltalán [illér. Légjobb esetben, 15 környéke, még a közelében az egy-hold?. nem esípős, hanem = ami előnyére válik — édes és tüzes. Ugyanakkor a szegedi piros paprika fontos vitaminokat is tartalmaz. A benne levő C. vitamin például ötszörte több, mint ami a citromban vagy a narancsban van. Ezenkívül P és A vitamin is található benne. Mindezek a tulajdonságai alkalmassá teszik arra, hogy a szegedkörnyéki paprika minőségét tovább javítsuk és minél többet termeljünk belőle. cí párt éj kormány határozata mezőgazdaságunk fejlesztéséről azt mondja: „... vissza kell térni a történelmileg kialakult termőtájakra... A fűszerpaprikával Kalocsa és Szeged környékére". Ezért Szeged város tanácsa még kora tavasszal paprika-ankétot hívott össze, ahol megállapították: hogyan lehetne a szegedkörnyéki paprika minőségét tovább javítani és mennyiségét is fokozni. A paprika vetésterülete ugyanis az utóbbi években 50 százalékkal csökkent. A párt- és kormányhatározat, valamint a paprikaankét nyomán az idén már 5 ezer holdon termeltek Szeged határában paprikát. Ugyanokkor rátértek a paprika öntözésére is. A szegedi paprika tehát újra kezdi elfoglalni azt a helyet, ami világhíre, színezamata és értéke után megilleti, VASS GYÖRGY vállalatnak, hanem a termelőknek is be kell tartamok. Nós, akkor hol a hiba? A hibát maguk a termelők követték el akkor, amikor augusztusban az első paradicsomot nem a konzervgyárnak szállították, hanem a szabadpiacra, ahol a kofák igen magasra verték az árakat. Mivel a paradicsomnak piacon nagy volt a keletje és a magas napi árak mellett sokkal jobban jövedelmezett, mintha a konzervgyárnak szállították volna, — mondjuk meg őszintén — a termelők nagyrésze megfeledkezett a szerződésről, de a konzervgyárról is, amely akkoriban kénytelen volt más megyéből vásárolni a paradicsomot. Közben a termelők zsúfolásig tömték a piacot paradicsommal, ahol az árak is lassacskán jóval alább szálltak a korábbi áraknál. A hopponmaradt piacosoknak most már eszükbe jutott a szerződés ós egyre-másra az előre beütemezett mennyiségnél jóval több paradicsomot szállítanak az átvevőhelyekre, mint amennyit a konzervgyár egyik napról a másikra fel tud dolgozni, s mint amennyit raktáron tudna tartani. Ezekutan nem kell bizonygatni, hogy a paradicsomra érdemes szerződést kötni a jövőben is; érdemes, mert a paradicsomot — amellett, hogy jól jövedelmez — át is ve?zi a konzervgyár, de természetesen csak annyit, amennyire határidőhöz kötötten kötelezettséget vállalt. Most pedig kérdezhetnék a termelők: mi lesz a beérett, „felesleges" paradicsommal? A válasz egyszerű: átveszi a konzervgyár és fel is dolgozza azt, mert „felesleg" nincsen. Ahhoz azonban, hogy az átvételnél ne legyen zsúfoltság és fennakadás, szükséges az, hogy a termelök megértsék a konzervgyár indokolt kérését: mivel a gyár kép1 celen naponta többet feldolgozni, mint amennyit vállalt, a termelök csak annyit szállítsanak folyamatosan, amennyiről már korábban is szó volt. A többit pedig — az éretlenebbeket — hagyják a száron néhány napig, mert ott nem rohad meg a paradicsom, de a raktárban igen. Ha a termelők ezt megértik és a továbbiakban eszerint cselekednek, akkor se most, sem pedig j.övőre nem lesz fennakadás az átvételnél,