Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-18 / 221. szám

SZOMBAT, 1954 SZEPTEMBER 18. SZEGED TÍZ ÉVE Kinyílt- a színház kapuja n DELMflGYARORSZAG A színészbejáró előöt ülünk a * kispadon Horczegh Vilmossal, A népszerű Vilj bácsi a színház legrégibb lagja: 1922 óta játszik a szegedi színpadon. — 1902-bon végeztem el az akkori Vígszínház színésziskoláját — emlékezik vissza Herczegb Vilmos — és több mint fél évig nem kaptam szerződést. Akkor beosztottak a kórusba — három és fél évig fújtam teli tüdővel. Aztán Szatmár, Kassa, Temesvár, Buda — és 32 éve Szegeden vagyok. Régi nagy szerepek elevenednek meg előtte — emlékezetes alakítások: a Bánk bán. Tiborca, Rómeó és Júliában Lőrincz barát, a Hamlet sírásója, a Liliomban a ficsúr, a Három a kislányban Thsöll papa. Cigánybáró Zsupánját érvtizedekig játszotta, s még sok-sok darabban, az Uri muri-ban, Sári biró-ban, az Aranyember-ben játszott. 1939-től a felszabadulásig nem szerződtették: 50 pengő nyugdíjat kapott. —1 Mi volt a 6orsa egy vidéki színésznek! Fizetését színpadi ruhákra költötte, amelyeket legtöbbször soha nem használt többet, ugrált az igaizgató szeszélyei szerint, se megbecsülés, se jó szó — csak a közönség tapsa. Ez volt az egyedüli öröme. — A felszabadulás után, hogy indult meg az éle^ a szegedi színházban! ilktóber H. után pár nappal " felkerestek a lakásomon: a színházba hivattak. Felkértek, hogy segítsek, meg akarják nyitni a színházat. A szovjet katonai parancsnokságnak az volt a javaslata, hogy mihamarabb kezdődjön meg a knltúréletj Szegeden. Én lettem az igazgatóhelyettes a színházban. Először természetesen gzó som lehetett háromfel vonásos színdarab előadásóról — ének-, táncszámokat, verseket, rövid jeleneteket tanultunk be, Zucker Hilda segített a betanításban a ellátta a kíséretet. Kevés volt a színész, az énekes — nelléz volfl összehozni egy színtársulatot. Káldor Jenő, Sugár László írtak felszabadult életünkről verseket, jeleneteket, Bondi Endre komponált zenét — magunk írtuk, magunk állítottuk össze a műsort. Október 28-án pedig, kéit héttel a felszabadulás után kinyílt a színház kapuja: Délután 2 órai kezdettel megtartottuk az első előadást. Emlékszem, több szovjet kato|na is volt a nézőtéren. Több ilyen hangversenyszerű előadást tartottunk és elhatároztuk, hogy liáromfelvonásos színdarabot tanulunk. És nem sokára már nagy sikerrel adtunk elő háramfelvonásos színdarabokat, operetteket is. A színházban, játszott Sugár Mihály, Benkő Miklós, Sugár Jenő, Hegalakult a Hazafias Népfront Szeged városi előkészítő bizottsága Az előkészítő bizottság tagjai: Dr. Buza László, akadémikus, egyetemi tanár, Csurgó Mihály, dolgozó paraszt, Dénes Leó, Városi Tanács majd később Lehotay Árpád, Pata- VB-elnSke, Farkas Istvánné, MNki Kálmán, Beregi Oszkár, Pauluse DSZ városi titkára, Dr. Kertész Elemér, Petur Ilka, Bakos Gyula, Gáti Pál, Deák Sándor, Hidy Franciska, Vaszy Viktor és sokan mások. Előadtuk a János vitézt, a Csárdáskirálynőt, a Cyranot és még sok darabot. ~)gy kezdődött és bontakozott ' ki a színházi élet Szegeden. Érdemes megemlíteni, hogy ebben az időben, egy kamara színház is volt Szegeden a Sztálin-körúti Zeneiskola hangversenytermében. Horvai István azóta kétszeres Kossuthdíjas rendező vezetésévek — Azóta 10 év telt eL S ezalatt nagyobbat léptünk előre, mint az elmúlt fél évszázad alatt, 1945 szeptemberében államosították a szegedi színházat. Az út, amelyen napjainkig eljutottunk, nem volt göröngytelen — die mosi', már a tehetségek előtt ott állt a lehetőség, az érvényesülés. Itt játszott Zentai Anna, Rajz János, innen indult el a Kossuth-díjig Bessenyei • Fereno érdemes művész, Simándi József, A szegedi színházban aratta első nagy sikereit Kenéz Ernő. Az hogy Nemzeti Színház lettünk, emelte a színház tekintélyét. Itt kapta az első vidéki színész a Kossuth-díjat: Barsi Béla, magas kitüntetésben részesült Sugár Mihály, Papp Júlia, Inke László, Ádám Ottó, Miklósi György, Megyesi Pál, Miklós Klára, Turján Vilma, Paulusz Kleniér, Mezei Károly, Sándor Sándor. A' művészi színvonal emelésére is nagy lehetőség van: több mint egy hónapi próba Ali egy-egy előadás gondos előkészítésére. A játékhoz szükséges ruhát színház adja, kényelmesek az öVöüzők, fej lett műszaki berendezések állnak rendelkezésünkre. Az ország legszebb üdülőiben nyaralhatunk... Kell ennél többet mondani! A közönség is megváltozott. Az »* értelmiség mellett ott ülnek a nézőtéren a munkások, parasztok, akiknek érdeklődése és igénye a színház iránit egyre növekszik. Az elmúlt színiévadbaa volt a leglátogatottabb a színház. Megyénk va lamennyi községét, városát is felkeresték színészeink. Véget. ér, a beszélgetés. Bent, a színház régi épületében, a színpadon, a rivaldák fényében a János vitéz főpróbái folynak. Ma pedig, Szeged felszabadulásának 10 évfordulója előestéjén ismét kinyílik a színház kapuja, hogy újabb nagy sikereknek legyen a fellegvára. , (i M. T. Béla, ügyvéd, Ladányi Benedek, Pártbizottság első titkára, Molnár Antal, főesperes, kerületi esperes, belvárosi plébános, Nagyiván Mihály, DISZ városi titkára, Pesti Lajos, Textiles Szakszervezet Területi Bizottságának elnöke, Tombácz Imre, Városi Tanács VB elnökhelyettese, Zombori Zoltán, Textilművek fonód a vezetője. Az előkészítő bizottság határozatot hozott arról, hogy október 3-ára népgyűlést hív össze, amely a "0 tagú Hazafias Népfront Bizottságot megválasztja. Továbbá elhatározta, hogy elkészíti a Hazafias Népfront belyi programmjának tervezetét s hegy az előkészítő bizottság tagjai gyűléseket, előadásokat tartanak a Hazafias Népfront feladatainak ismertetése céljából. PARTÉIÉT Az agitációs munka megjavításáért dolgozik a MEZŰKER pártszervezete Közvetlen villamosjáratot Indítanak a Mezőgazdasági Kiállításra Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra szeptember 18-án, szombaton, 19-én, vasárnap, 25-én szombaton és 26-án vasárnap a jelenlegi villamos- és autóbuszjáratokon kívül — a Baross-tértől hét óra negyven és húsz óra között közvetlen villamosjárat közlekedik. A kiállítás a Kerepesi-úti BEV (volt HÉV) végállomástól is közvetlen járattal érhető el. Szeptember 19-én, vasárnap, a salgótarjáni úti vonalrész túlterhelése miatt az »S« jelzésű villamosjárat nem közlekedik. NAPJAINKBAN a közeledő ta- | sége ezért az egyes értekezletek nácsválaszt/ás és más feladatok i közötti időszakban egyénenként végrehajtása miatt előtérbe kerül I foglalkozik a népnevelő felel ősökaz agitáció, a tömegek között végzett nevelő- ég felvilágosító munka. Mi, a MEZÖKER pártszervezetében nagy gonddal foglalkozunk az agitáció val, népnevelőinkkel, hogy azokat a feladatokat, amelyek előttiünk állanak, sikeresen meg tudjuk oldani. A legutóbbi párttaggyfilésen részletesen értékeltük agitációs munkánkat és elhatároztuk, hogy a pártonkívüli dolgozók között végzett felvilágosító, nevelőmunkát végzők számát növelni fogjuk. A pártszervezet és a pártonkívüli dolgozók kapcsolatának erősítéséhez, az agitációs munkánk megjavításához az is fontos, hogy a kommunista funkcionáriusok rendszeresen eljárjanak a népnevelőértekezletekre és hogy maguk is végezzenek agitációs munkát. NEVELŐ MUNKÁNKAT úgy akarjuk még jobbá tenni, hogy alaposabban tájékoztatjuk népnevelőinket a legfontosabb politikai kérdésekről, feladatokról. Rendszeresen tartunk népnevelő értekezletet De gyakran, nem várhatunk a következő értekezletig a tájékoztatással. Pártszervezetünk vezetőket, a népnevelőkkel és felhasználjuk a szemléltető agitáció eddigi eredményeit is. Számba vettük és ismertettük ezeket az eredményeket, de nem hallgatjuk el a hibákat seim, hogy a dolgozók minden kérdésükre választ kapjanak az agitátoroktól. Az eddigi népnevelő értekezleteink gyakran alacsony színvonalúak • voltak, ellaposodtak. Ezen is változtatni kellett. Ma már megbeszéljük a feladatokat közösen, kollektíván értékelünk egy-egy problémát s beszélünk annak megoldásáról. Értékeljük egy-egy népnevelő munkáját is s mind több agitátorunk kéri, az ő jelentését értékeljük, az ő általa felvetett probléma kerüljön megbeszélésre a népnevelő értekezleten. HA JAVÍTJUK agitációs, nevelő munkánkat, jobban tudjuk hasznosítani hatalmas erőforrásunkat: a dolgozók lelkesedését, kezdeményezéseit. Az eredijény megmutatkozik a gazdasági munkákban. Flesch Imrémé, Ördögh Piroska, Kónya Józeefnó kocsikísérők, népnevelők növelték a kocsifordulók számát. Ácsai György agronómus pártszervezetünk agit. prop. titkára rendszeresen beszámol a parasztság között és a termelőszövetkezetekben szerzett tapasztalatairól, ökrös Imre, Valter Ferenc, Szalma Mihály elvlársak, rakodó munkád sok, népnevelők nemcsak az egyéni agitációban, hanem a termelésben is helytállnak. A mi népnevelőink — a vállalati tervteljesítésünk i« ezt mutatja — megfelelő segítséggel, áldozatkészen, lelkesen végzik felvilágosító munkájukat. AZ EGYRE KÖZELEDŐ nagyjelentőségű események előtt mesz»ze kell hallatszania a népnevelők szavának, hiszen a népnevelők a párt igazságának, útmutatásának hirdetői, dolgozótársaiknak segítői és tanácsadói, barátai. A népnevelők szava által mozgósított dolgozók munkáján keresztül válnak eleven valósággá a III. pártkongresszus határozatai, a Központi Vezetőség határozatai, a kormány programmja.. Somogyi 'Aladár a MEZÖKER pártszervezetének l titkára DCéi t&sle — tíz munkás Szeged felszabadulásának ünnepére készül két szegedi művész A késő délutáni napsütés barátságosan aranyozza be a Pedagógiai Főiskola rajz tanszéke folyosójának egyik sarkát. Nagy munka folyik itt. Középen egy nagy, készülőiéiben lévő kép áll, körülötte festékes ládák hevernek, előtte két fehérköpenyes művész áll. Kezükben paletta, ecset, szorgalmasan dolgoznak. A szegedi festőket — nem is olyan régen még — sok bírálat érte: keveset foglalkoznak a szocializmust építő dolgozók életével. A bírálat jogos volt. A Városi Békebizottság sietett a festők segítségére. Azt ajánlotta, hogy a művészek kössenek a szenedl üzemekkel szerzüdest, örökítsék meg az üzem munkásait, mutassák be a dolgozó embert. A szegedi képzőművészeti kör nagy örömmel fogadta ezt az ajánlatot és Winkler Lászlónak, a Pedagógiai Főiskola rajztanszéke vezető tanárának vezetésével megindultak a SZEGEDI JEGYZETEK Szép törlesztés Remény-utca. Vala- a munkatársak, ismerő- jak, akire egyszer már néznek rám, akárcsak a hányszor M&raváros sök mondtak Sári néni- rámosolygott a szerencse, tanító a gyerekre, ha vagy Alsóváros öreg út- ről: „Rendszerető, jó arra másodszor is harcácskáin járok, mindig dolgos, megbízható asz- marabb rátalál Mert a szebb- szony". elcsodálkozom nél szebb utcaneveken. Vgy tűnik, hogy a harmat, liliom, tündér, szivárvány s más ehhez hasonló neveket nem akár- retl, becsüli, akár végre megértette vele a magyarázatot. Vállamra özvegy Sári Jánosné a teszi a kezét. — Szóval nem akarok én olyan nagyon nyerni, mert olyan szerencsés vagyok, hogy akkor is csak tem én, hogy visszanyer- nyerek, ha nem pénzt Soha nem volt baja legutóbbi sorsoláskor 500 senkivel. A Remény-utca forintot nyert. Váratla8. alatt lakó nyolc csa- nul érte a meglepetés. Iád apraja, nagyja sze- — Nem azért jegyezmilyen emberek adták, néhány utcával arébb, a jent, de ha már így tör- kapok, hanem derűsebb, hanem olyanok, akik gyárban, ahol a hófehér tént, örültem neki. boldogabb életet. Persze szerelik a szépet. Hát hajú, kékszemű Sári kell ennél szebb, igére- Jánosnét soha nem láttesebb vicanév, mint ez ták még komótosan dolitt: Remény-utca? munkásasszony őszinte gozni. De itthon sem! szavaira felvillanó örötréfálkoznak is vele a met. — Hát akkor Remény-utca 8. A házat már megviselte az ház lakói, hogy egyszer miért? idő. Akik itt laknak, csak elfárad a jó csikó, Nem azért jegyzett? — emeli fel az ujját — takargatom a derék ezt a fiatalok nem nagyon értik, ők ebbe születtek. Egy megkopott kosárka után nyúl El kell mennie, még mielőtt be— Nézze elvtársnő, nemindannyian egyszerű ne szaladjon annyit. De kem nincs gyermekem, zárna a bolt> hogy kTum. munkásemberek. Ebben Sári néninek soha nincs deffl házunkban^ sokuan, pIft meg paprifc(ít vásáa házban lakik özvegy ráérő Ideje Sári Józsefné — immár 27 éve egyedül. A 61 éves asszony a Szegedi helyett, aki Kenderfonógyár mun- idejét tölti, kásnője, aki akkor ke- van rült a gyár varrodájába, , Amikor ^am annak rolj<m vacsorához. SieMost a raktárban dol- idejen. hogy 500 forintot t-g léptekkel halad át az gozik Király Sándorné jegyzek, gondoltam, ne- udvar()n Egy gyermekhelvett. aki szabadság- kik lesz jobb. Hiszen „,hAlr„+ 5 Hatalmit jgy aztán visszakapunk varrogatni a amikor férje, aki a cse- bálikon, répkályha építésének hí- Nem véletlenül keresres mestere volt, meghalt. A parányi szoba- ben a napokban, konyhás lakásban ural. . ruhákat teregető fiatalvisszaKapun* jmnden ass S2Ó! wídria fej.... ..... - fiiért kamatostol Az is csóválgatva: szállításra kerülő jókora szép törlesztés, ha meg- menint szalad javítják a kutakat vagy — Mar megtni szaiaa. kikövezik a gidres-göd- ^ves San nem! tük fel Sári nénit ezek- rös utcát. csináljak — Nincs elég szép szo, mondja alig hiszen hallhatóan 20-án Cegléden sorsol- hogy válaszoljak az egy ha dolgom van, sze.. . ... .. „ •» A l.íí. L/fim/r* /1fn/jnfl6"Wl kodó rend is azt bizo- ják a IV. nyitja, amit az üzemben kötvényeit és azt mond- szemek Békekölcsön szerű szavakra. A kék retem hamar elvégezni. megenyhülten (li) tárgyalások a művészek és az üzemek között. A Csongrádmegyei Képzőművészeti Munkacsoport pályázatot hirdetett. A legsikerültebb színvázlatok készítői kötöttek ezután szerződést Szeged három nagy textilüzemével. Pintér József és Hemmert János festőművészek a Szegedi Textilművek vezetőségévei kötötték meg a szerződést. Megbeszélték a kép témáját, kezdődhetett a munka. Nem volt könnyű dolga a két művésznek: a tíz legjobb dolgozót kellett munka közben ábrázolniok. Ettől kezdve Hemmert és Pintér elvtársak délutánjaikat, szabad idejüket a Textilművekben töltötték, tanulmányozták az egyes munkafolyaimatokat, ismerkedtek a munkásokkal. Egy napon Pintér József és Hemmert János állványokkal érkeztek a Textilművekbe. — Megjöttek a fényképészek! — hangzott innen-onnan a gépek mellől. A két művész barátságosan mosolygot, munkához fogtak. Először a modelleket, a tíz legjobban dolgozó nőt kellett „beállítaniok". Bizony elég nehéz munka volt tíz alakot elhelyezni úgy, hogy a környezet, a gyönyörűen, modernül felszerelt gyár is látható és ezenkívül a munkafolyamat is tökéletes legyen. Egy leszedő brigád munkáját örökítik meg a művészek. Az eredeti nagyságban készülő tanulmányok már felkeltették a dolgozók érdeklődését. Szabad idejükben a művészek mögé állva figyelték munkájukat, kérdeztek és segítettek. — Nagyon sok segítséget kapunk a dolgozóktól — mondta Hemmert elvtárs. — Figyelmeztettek bennünket, hogy a leszedő láda nem jó helyen van. A valószerűségre törekszünk, elfogadtuk javaslatukat. Áz egyik délután, amint azel-i készült tanulmányt nézegették a dolgozók, odahívtak és elmondták, hogy a ládákban nagyon sok cér-> nával megtelt csévét festettünk. A képen látható két dolgozó már; nem tudja hova önteni a csévéit. — Ezek mind olyan megjegyzés sek, bírálatok voltak, amelyeket feltétlenül figyelembe kellett vennünk — folytatta Hemmert elvtárs. — De nemcsak mi tanultunk az üzem dolgozóitól, nekik is voltak problémáik, amelyeket mi ma-< gyaráztunk meg nekik. Például azt, hogy mi a színvázlat, tanulmány, hogyan készül a kép, A két fiatal festő nagy szorgalommal dolgozott. Már kora délután kimentek az üzembe, sokszor már a második műszak is végetért, de ők még dolgoztak. - Öröm volt az üzemben tfo'gezni — mondja Pintér József. A gyönyörű üzem, a lehető legjobb munkafeltételek mellett dolgoznak a munkások, minden ragyog a tisztaságtól, vidámság, jókedv, amerre a szem ellát. Nagyon szeretnénk, ha ezt a vidám hangulatot tükrözné vissza a képünk. Elkészültek a tanulmányok kint az üzemben. Most már a „műteremben", a Pedagógiai Főiskolán folyik tovább a munka. Már a nagykép készül, aláfestési stádiumban van. Az arcok még felismerhetetlenek, de az alakok már jól látszanak. A két fiatal művész szorgalmasan dolgozik, hogy október 11-ére, városunk felszabadulásának 10. évfordulójára a többi szegedi képzőművész alkotásaival együtt a felszabadulás tiszteletére rendezett képzőművészeti kiállításon az ő képükben is gyönyörködjenek Szeged dolgozói, elsősorban a kép tulajdonosai, a Textilművek munkásai, (). zs.) A földmüvelésügyi minisztérium és a MEDOSZ felhívása a mezőgazdasági üzemek téli felkészüléséről A földművelésügyi minisztérium a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezetével közösen meghatározta a mezőgazdasági üzemek vezetőségének és szakszervezeti bizottságának feladatait a téli felkészülésben. Az utasítás előírja, hogy a gazdasági vezetők és az üzemi bizottságok gondoskodjanak a téli munkásszállások rendbehozataláról. A szabadban dolgozók részére melegedőket kell létesíteni. Az üzemi konyhák téli ellátása érdekében az utasítás előírja, hogy a mezőgazdasági üzemek konyhakerti termeivényeiket legkésőbb október l-ig takarítsák be, s gondoskodjanak azok megfelelő tárolásáról. Október közepéig ki kell javítani a védőruhákat, s a munkásszállító járműveket ponyvával kell befedni.