Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-23 / 225. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 SZEPT. 23. DELMAGYÜRORSZAG Eső után mindenütt szántani-vetni kell! Csongrád megyében lassan ha­lad a szántás, vetés. Igaz, hogy a íöld nem volt elég nyirkos, nem tartalmazott elég nedvességet, azon­ban a már párezer holdon a kikelt zöldelő sorok bizonyítják, hogy ilyen talajviszonyok között is lehe­tett jó munkát végezni. Nem bánta meg senki, aki időben szántott, ve­tett, mert vagy már szépen zöldül a vetése, vagy pedig az elvetett mag most jól megázott s pár nap alatt egyenletesen kikelt. Aki még nem vetett, de a vetőszántást elvégezte, az is egyszeri fogasolással jó vető­magágyat tud készíteni. Számtalan példa bizonyítja: ahol akarták — a szárazság ellenére is — jó talajmunkát tudtak végezni. Csak természetesen alkalmazkodni kellett a talajadottságokhoz és a munkaeszközöket annak megfele­lően kellett megválasztani. Ugyan­így a szántás mélységének megálla­pításánál is figyelembe kellett ven­ni a talaj keménységét, szárazsá­gát, jó vagy kevésbé jó elmunkál­hatóságát. Az elmúlt év őszén még szinte törvényszerűen szigorú ren­deletek írták elő a szántás mély­ségét és az egyéb munkák feltéte­leit. De kormányzatunk helyesen látva ennek tarthatatlanságát, min­den termelő józanságára bízta azt hogy maga válassza meg a helyi ismereteknek és adottságoknak megfelelően. Egy a cél: a termelé­kenység növelése, a termésátlag nö­velése. Ennek szem előtt tartásával kell munkánkat megszervezni és végrehajtani. Tény, hogy szántóterületünket, a talaj termőrétegét víszintes irány­ban nagyobbítani nem tudjuk, de mélységben igen, sőt kell is. Éppen ezért a szántás mélységének meg­állapításánál is törekednünk kell arra, hogy lehetőleg 18—20 centi mélyen végezzük. Ez azonban nem sablon, nem recept. Ugyanis a fő­cél az legyen, hogy a vetőmagot jó, , aprómorzsás, megülepedett talajba vessük. Ha 20 centiméter mélyen ilyen magágyat előállítani nem tu­dunk, úgy az ekét vegyük feljebb, de törekedjünk arra, hogy jó mag­ágy előállításával gyors és egyenle­tes kelést tudjunk biztosítani. Ezt eddig is el lehetett érni, de a most következő napokban még sokkal könnyebben és gyorsabban biztosí­tani lehet. Kedden éjjel megyénknek majdnem egész területén kiadós eső esett. Megyei átlagban a négyzet­méterenként lehullott 18 litert kite­vő csapadék a talajt jól beáztatta Nincs szükség most már az ekén kí­vül a legtöbb helyen tárcsára és hengerre. Szántás után, illetve egy­idejűleg alkalmazott fogasolás jó magágyat biztosit. Most már egy a fontos: amint a talaj annyira fel­szikkad, hogy nem ragad, nem ke­nődik, a szántás felülete nem sza­lonnás, fogjunk azonnal hozzá a szántáshoz. Ez tovább nem halaszt­ható. Jól tudjuk, hogy a vetőmag pihent, beéredett, kellően tömődött magágyat kíván. Már pedig a kö­zeli napokban elvégzendő szántás ilyen szempontból elkésett, mert­hiszen már a vetés ideje is elérke­zett, sőt az ősziárpának már ma­radéktalanul földben kellene lenni. A leesett bőséges eső megfosztot­ta a késlekedőket az egyetlen lát­szólagosan igaz kifogásoktól, amellyel késésüket igyekeztek indokolni, megfosztotta őket a szárazságra való hivatkozás lehetőségétől. De felhívjuk minden jóhiszeműen is a talaj szárazságára hivatkozó ter­melőnek figyelmét arra, hogy a nedves talajállapotot ki kell hasz­nálni, mert egy-két napi csapadé­kos időjárás után ismét erősen fel­melegedő, száraz időjárás követke­zik. A fentieket szem előtt tartva tehát fokozzák tovább traktoristá­ink a már emelkedni kezdő napi teljesítményüket, teljesítsék min­den nap túl tervüket, a két mű­szak maradéktalan bevezetésével segítsék elő a vetés mielőbbi elvég­zését. A termelési bizottságok foly­tassanak felvilágosító munkát an­nak érdekében, hogy a szántást­vetést mielőbb mindenki megkezd­je. Nem késlekedhetünk továbbra egy percet sem, mert abból mind­nyájunkra nagy kár háramlik! Jár­janak elől jó példával funkcioná­riusaink. a mintagazdák, a terme­lési bizottsági tagok, a tanácstagok. Szélesítsük ki az őszi munkák ver­senyét, lépjenek egymással verseny­re a községek dolgozó parasztjai. Bizonyítsuk be, hogy mindent meg­teszünk a párt és kormány hatá­rozatának végrehajtásáért, a jövő évi bőségesebb termésért. Minden termelő szorgalmas munkával pó­tolja az elmulasztottakat dolgozó népünk javára s a maga hasznára. Nóvák Károly megyei főagronómus „Felkészülünk a télre" Jelentések a szegedi üzemekből ÜJSZEGEDI KENDER­LENSZÖVÜ VALLAl.AT Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat műszaki vezetői a mult évi tapasztalatok alapján tervet ké­szítettele a következő fűtési idény­re, az energiaellátó berendezések, az erőtelep, a kazánok gazdaságo­sabb kihasználására. Enne!: megfelelően a tavalyinál jóval több szén szakszerű tárolásá­ról gondoskodtak. A szénprizmákat már most jól ledöngölték, hogy a tüzelőanyag a tárolóhelyen ne oxi­dálódjon. Ahol kissé bemelegedett, ott tölcséreket, árkokat vágtak a szénhalomba, hogy azt lehűthessék. A megfelelő mennyiségű fűtő­anyag biztosítása mellett gondos­kodtak arról is, hogy minél ki­sebb kalóriaértékű meleg vesszen kárba. Az üzem csaknem három­ezer méternyi csővezetékét, amely a forró vizet, vagy a gőzt továb­bítja, hőszigetelő anyaggal: kova­föld-masszával és ritkaszövésű zsákkal vonják be. Jelentős szénmegtakarítást ered­ményez Pozsgai Gyula főmérnök újítása is, amelyet a kazánkő lera­kodás meggátlására dolgozott ki. A vízben oldott ásványi anyagokat csersav segítségével kiválasztja a vízből. A kívánt mennyiségű cser­savat egy, a kazánba helyezett csertölgy-léc fél évig is biztosítja. Azelőtt kétezer óra alatt öt-hat milliméter kazánkő rakódott le, most másfélszer annyi idő alatt csak egy milliméter. Ezt a vékony réteget is le lehet mosni vízsugár­ral. Ezzel a módszerrel évente mintegy százezer forint értékű szenet, illetve munkaidőt lehet megtakarítani. Ugyancsak a gazdaságos tüzelést szolgálja, hogy a gyenge minőséjű, s főként réteges szenet kenderpoz­dorjával keverik. A pozdorja mintegy levegővezető csatornaként helyezkedik el a szén között, így az nem sül össze, a szén minden rétege jól kiég, és ez lényeges meg­takarítást eredményez. , Az erőtelep gazdaságos kihaszná­lásával előreláthatóan nemcsak a saját energiaszükségletet tudják biztosítani, hanem a Szegedi Ken­derfonógyárnak is tudnak majd több tízezer kilowatt áramot jut­tatni. SZEGEDI VÍZ- ÉS CSATORNAMÜVEK A Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat az elkövetkezendő téli idényszakra már megtette a szük­séges intézkedést. A város terüle­tén a vízellátás biztosítva van. Ezt igazolja, hogy a nyári meleg idő­járás tartóssága mellett sem volt zavar a vízellátásbán. A vízszol­gáltatásnál zavar csak az utcai közkifolyóknál jelentkezhet majd, de itt is csak a tartósabb hideg időjárás következtében. A befagyások általában az utcai kifolyók gombjainál szoktak elő­fordulni, a felszálló pára következ­tében. A lakosság segítsége ezt könnyen elháríthatja egy kis da­rab meggyújtott papír lángjával. A közkútak környékét is óvni kell a víz ellocsolásától, hogy ott jég­kéreg ne képződjék. A vízpazarlás megelőzésére már most fel kell hívnunk a figyel­met. A házivezetékek felülvizsgálá" sáról és a víztelenítő csapok idő­ben való kinyitásáról gondoskodni kell. A Szegedi Ingatlankezelő Vál­lalat is készüljön fel a fagyveszély elhárítására. Fel kell még hívnunk a lakos­ság figyelmét arra is, hogy az ut­cai nyilt árkokat ne tömjék el sa­lakkal és szeméttel, mert az esőzé­sek, hóolvadások következtében keletkezett víz akadályozza a víz lefolyását. A város területén lévő 2400 drb utcai víznyelő kitakart tása a víz lefolyását biztosítja. Fo­kozott ütemben végezzük a nyílt árkok takarítását is, hogy a téli csapadék elvezetése biztosítva le­gyen a tavaszi hónapokban. Válla­latunk dolgozóiról is fokozottabban gondoskodunk. A dolgozók • mele­gedő helyiségét 18 ezer forintos be­ruházási keret felhasználásával új öltözőszekrényekkel láttuk el. A helyiség fűtésére a takarékossági szempontok figyelembevételével fű­részporos kályhát állítottunk be. A dolgozók tisztálkodására ál­landóan biztosítjuk a hideg-meleg vizet. A szabadban dolgozók részére bőrcsizmát és esőköpenyt, meleg sapkát és bekecset biztosítunk. A műhely helyiségekben szintén fű­részporos kályhákat állítunk be. Vállalatunk dolgozói a téli vízel­látást és csatorna karbantartást jó munkájukkal biztosítják. Slprikó Gyula igazgató SZECEDI VASÖNTÖDE A' Szegedi Vasöntödében a téli munkák előkészitrisére bizottság alakult. A bizottságnak az a föl­adata, hogy gondoskodjon minden­Kiküldött munkatársunktól: Túlzás nélkül megállapítható, hogy az Országos Mezőgazdasági Kiállítás iránti érdeklődés napról­napra fokozódik. Nem múlt el ed­dig olyan nap, hogy ne járnák csongrádmegyeiek, szegedvidékiok a kiállítási pavilonokat. Árad a falvakból a nép: tsz-tagok és egyéni gazdák, jönnek az ipari munkások, az iskolások. Tanulsá­gos, hasznos a kiállítás s ahogy a szegedvidéki parasztok egy cso­portja megállapította: „Tanít ar­ra. hogy jobban teremjen a föld, szebb jószágokat neveljünk". Kötetnyif. lehetne írni mindarról, ami a kiállításon nagyszerű, szép, tanulságos te szórakoztató. Né­hányat ezekből, olyan jegyzeitszc­rüen ... liegydbeied gíjmúMád. Zöld, bokrosodó árpával beülte­tett parcella. Parasztemberek ha­jolnak le s nézik a parcellában, miro képes a „csodaszer" — hogyan irtják vegyszerrel a gyomokat. Az árpába acat, vadrepce és más­fajta gyomoka.,t ülteitek. A parcel­la felét vízben feloldott Dikopol nevű vegyszerrel permetezték — fia gyom nem maradt ott. — Miképpen történik a vegysze­res gyomirtás? — firtatják a gaz­dák. Mucsi József, hódmezővásár­helyi gazdasági tanár, a kiállítás egyik' szakvezetője ad rá magyará­zatot. A Dikopol-nevű vegyszert vízben feloldva kell permetezni, ló­fogatos vagy motoros permetezővel a kalászosokra, azok bokrosodása­kor és szárbaindulásuk első szaka­szában. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben — például Szeged vidékén is — siker­rel alkalmazták a vegyszeres gyom­irtást. Bólogatnak a gazdák s mondják: „.Tó a vegyszer, könnyít aa embe­ren, segít a gabonának". ji C& kútcdeinictéd ,,titka." A növénytermelés pavilonjában a a nemesko'.tai Uj barázda tsz szép búzája is látható. Az F—481-es ne mesitet,! öszibuzából 22 mázsa 30 Jegyzetek az Országos Mezőgazdasági Kiállításról • " II n II II II II I I IR—I II I kilós holdankónti át­lagtermést értek el. A „titka": a jó laluj­munku, a vetés előtti kétszeres boroná"lás. Az Uj barázda tagjai nemesített, csává­zott magot vetettek, morzsalékos, beérett magágyba. ősszel minden holdra 120 kiló szuperfoszfátot és 30 kiló pétisóit szórtak. Vén, ősz paraszt is bütykös újjal közé ceruzát fogott 8 je­gyezte a dús búza­termelés ismertetett „titkait". Azt mond­ta: — Most i't az ideje az őszi szántásnak, vetésnek, hát lefir­kantom, hogy' adták meg a munkát a jó termésért. En már 76 Az országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár éves vagyok, de ncm lovasbemutaíói között igen nagy tetszést aratott szégyenlek tanulni s Csch jános, a bödönháti állami gazdaság csikóst átvenni ami jo. idomított lovával. Amint a képen is látható, a csi­A szegedi Dózsa kós jelére az idomított ló engedelmesen leül. A tsz-ben is gondosan lovasbemutatókat hasonló jelenetek teszik színes­vógzik a szántást, sé, szórakoztatóvá, vetést, hogy jövőre is — mint az idén — dúsan fizes­sen a föl d. o4 &o-üa&dqqi cdikidak Tüzes lovak nyargalnak a pálya zöld gyep n. Sorra következik a ró­mai kocsiverseny korhű ruhákban. Megelevenednek Rákóczi kurucai, 1848 honvédéi, Sándor Móricz lovas bravúrjai. Most azonban röviden csak a hortobágyi csikós jeleneiről. Jellegzetes hortobágyi öltözetű csikósok őrzik a ménest. A pihenő­ben lévő csikós bográcsban gu­lyást főz. Jön a társa és falatoz­nak. Eljő az est és a pihenőben egyet, mielőtt nyugvóra térnek. De hogyan térnek nyugovóra? Lovuk letérdel, lóról szállnak a csikósok, aztán, elnyúlik oldalt a ló s a csi­kós lova nyakára teszi fejét. Pi­hennek ... Virradatkor kocsival jő az egyik debreceni tsz csikót vásárolni. Ki­választják a csikót a ménesből s aztán izgalmas lovasbravur után pányvával fogják meg a „kinézet­tét". ^zeqedvidéiiieii A szegedvidékiek kiállított „por­tékája" is elismerést szerez a lévő csikósok. még nyargalnak látogatók körében, A szegedi pap­rika, előtt ia sokan állnak. S bi­zony a pestiek közül sokan most látják először a paprikaterme­ilés mesterségét. A röszkei Lenin tsz paprikabokrokat is hozott, fény­lő és pirosodó paprikacsövckkel. De itt a paprikája Farkas Illésnek, a domaszéki egyéni gazdának is. Meglelni a szatyrnazi barackot is. Nagyszerű a halászat körbástya­kupolás pavilonja. Bejárati részén óiriási lialás7jháló. S beljebb gyö­nyörű halak a vízzel teli üvegfalú „ketrecekben". A szegedi tógazdaság is hozott a kiállításra halakat. Örömmel ír­hatjuk, hogy a szegedi tógazdaság úgynevezett kftnyaras pontyjai el­ső díjat nyertek. Amikor ezt lát­ták a kiállítást látogató szegedi Táncsics tsz tagjai, bizony örültek, hogy díjat nyert városuk egyik gazdasága. Leieoiíió A kiállításon televízió bemutató­kat is tartanak. A televízió a Széchenyi-hegyről, 13 kilométerről sugározza adását. Olyan paraszt­emberek is nézik az adást, akik még életükben először járnak Pes­ten. Nagy. rádióalakú doboz a televí­ziós készülék, amelynek „lencsé­jén" a képek villanó fénykarikák után jelennek meg. A televízió nálunk először szerepel a nagy nyilvánosság előtt. Persze meg sok a tenryvaló e téren. Stúdió-jelene­teket és helyszíni közvetítéseket csak később, a nagyo'obteljesitőké­pességű adó elkészítése után lehet közvetíteni. De már most is nagy a sikere a televíziónak — adásai­nak. Ha az ember a kiállítás területét járva megszomjazik, igen jó és sok­fajta itallal olthatja szomját. Ha éhes, olyan halászlét is ehet, hogy Szegeden sem különbet. (morvay) röl, amire szükség van a tél bo­állta előtt. Az elmúlit évben a ke­mény téli időjárás miatt dolgozó­ink a tervteljesítésben lemaradtak. Az öntödében sokszor elgémberedett kézzel végezték napi munkájukat, az öntcst és formázást. Most az a cél, hogy az öntöcsarnok hőmérsék­lete állandóan megfelelő legyen. Ezért ahova nem lehet kályhát be­állítani, oda vasból készülj kok­szos kosarat szereztek bo fűtés céljából. A műhelyekbon sem le­hetett mindenütt fűteni az elmúlt télen, mert a füstcsővek sok he­lyen hiányoztak. A hegesztők egy huzatos fészerben voltak, ide pedig kályhát 86111 lehetett' beállítani. Az idei télre egy zárt helyre költöz­tetik őket, amelyet kályhával iud­nak melegitoni. A szabadban dolgozók, vastörök, szállítók és a formázó homok-ke­verők szenvedtek legtöbbet az el­múlt évben a hidegtől. Védőruha nem volt biztosítva számukra. Ré­szükre most vattaruhákat szerez­nek be és vízhatlan esőköpenyj is kapnak. Erre mintegy 20 ezer fo­rintot fordít az üzem vezetősége. Nagyobb gonddal készülnek a Vasöntödében a télre, mint 1953­ban. Ezt mutatja az is, hogy a sártenger helyeit kikövezték, a be­járat/tói az ön tócsám okig és to­vább is rendes út vezet. Kisebb gyalogjárókat is építenek. így könnyebb lesz a vasanyagot be­szállítani és nem kell attól félni, hogy elvesznek a sárban. Az elő­készülethez tart»zik még az is, hogy a vastörőkitől a kupoló ke­mencéig csille-vágányt fektettek le. így a tört vas szállítása lényege­sen gyorsabb és könnyebb lesz, ami a tübbtermeléat segíti, SZEGEDI ERDŐGAZDASÁG A Szegedi Erdőgazdaság dolgo­zói augusztus 20-án nyerték el a minisztertanács és a SZOT ván­dorzászlaját és vele 20.000 forint pénzjutalmat. Most úgy készülnek fel a télre, hogy továbbra is meg­őrizhessék a zászlót. Az idén már saját üzemükben végzik a traktoroknak, csemeteki­emelő gépeknek és a különböző szerszámoknak a folyamatos őszi és téli javítását. A motorjavitó részleg mellett már asztalos, ko­vács és szíjgyártó műhely is dol­gozik. A megnövekedett téli fel­adatok zavartalan ellátását új erő­gépek munkábaállításával biztosít­ják. Nemrég kaptak egy 52 lóerős lánctalpas traktort, s még az idén két új G, 35-ös erőgép is munkába áll. Rendbehozták a munkásszálláso­kat. A szegedi ötvenférőhelyes női szállás tiszta szobáiba cserépkáty­hákat állítottak be. Minden ágyat flanelltakaróval és paplannal is el­láttak. Mindszent községben a Tisza hullámterében 25 férőhelyes jól be­rendezett munkásszállás várja az erdőgazdaság dolgozóit. Itt október végén felállítják az üzemi konyhát. Hidegebb időben pedig védőital" ként forró teát adnak a dolgozók­nak. Ásotthalmán az idén létesített új kultúrteremben szórakozhatnak a munkások a télen. A kényelmes asztalokkal, székekkel felszerelt kultúrteremben rádió és könyvtár is áll az erdőgazdasági dolgozok rendelkezésére. Az EMSZ Baráti Társaságok Világszövetségének közgyűlése Az ENSZ Baráti Társaságok Vi­lágszövetségének ezévi közgyűlése, amelyen a magyar, lengyel, cseh­szlovák és bolgár ENSZ baráti tár­saságok küldöttei is résztvettek, szeptember 12-én Genfben befeje­ződött. A közgyűlés határozatot fo­gadott el, amelyben követeli a Szovjetunió javaslatában említett 14 állam — köztük Magyarország felvételét az ENSZ-be. A közgyű­lés hosszabb vita után elfogadta azt a javaslatot, hogy Kínát tör­vényes és tényleges kormányának megbízottai képviseljék az ENSZ­ben, annak ellenére, hogy több ál­lam küldöttsége megpróbálta a ja­vaslat elfcgadásá megakadályozni. Egy további határozat a kelet­nyugati kereskedelem kifejlesztése mellett foglalt állást. Pandit asszonyt egyhangúlag az ENSZ Baráti Társaságok Világ­szövetségének elnökévé választot­ták. ugyanakkor a Csang Kaj-sek­klikk képviselőiét megfosztották a szervezetben rddig birt tiszteletbeli elnöki tisztétől,

Next

/
Oldalképek
Tartalom