Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-21 / 223. szám

9JLÁG PROLETÁRJAI EGY tssŐLJETEK f r AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X ÉVFOLYAM, 223, SZÁM KEDD, 1954 SZEPTEMBER 21. ÁRA: 50 FILLÉR A MAI SZAMUNKBÓL,: A CSONGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGVITATTA A SOBONLEVÓ TERMELÉSI £S POLITIKAI FELADATOKAT {3, oldal) CSATLAKOZÁSOK A SZEGEDI JUTAÁRUGYÁR DOLGOZÓINAK FELHÍVÁSÁHOZ (2, oldal) SZEGEDI JEGYZETEK: TlZEZEB FORINT NYERTESE (2. oldal) J A% új nyugdíjtörvény (8. J.) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű ren­deletet hozott a nyugdíjak rendezéséről. Ez a rendelet igen nagy jelentőségű az idős dolgozók — de az egész ország szempontjából, mert régi és jogos követeléseknek tett eleget. A felszabadulás előtt a kiöregedett dolgozó az utcára került egjr fillér nélküL A tőkéseknek, a gyártulajdonosoknak nem az volt az érdekük, hogy megbecsülést nyújtsanak az öreg munká­soknak. A régi OTI pedig szinte semmit nem adott az Idős dol­gozóknak. Az öreg munkásoknak nem volt más választásuk: dol­gozni, amíg mozdulni birtak, vagy vékonykeresetű családjának eltartására támaszkodni. A felszabadulás előtt a tőkés rendszernek — és az egész tőkés világnak — a legfőbb törvénye az volt, hogy minél több és több hasznot préseljen ki a munkásokból, tisztviselőkből. Az em­ber csak annyiban volt érték, amennyibem hasznot hajtott. Ha már erre nem volt alkalmas, eldobták, mint a rongyot. A szocia­lizmust építő országban viszont a legfontosabb feladat: gondosko­dás a dolgozó emberről, az anyagi és szellemi javak előállítóiról, a népjólét alkotóiról. Pártunk és kormányunk részéről ennek a gondoskodásnak ezer és ezer jelét láttuk a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt "Legfőbb érték az ember* — nemcsak jelszó, hanem az élet eleven valósága. A kisgyerek megszületése pillanatától egészen öreg koráig az állam, a dolgozó nép támogatását és megbecsülését élvezi. És most az új nyugdíjtörvény biztosítja az öreg korra is a megélhetést Tízéves fejlődésünk, gazdasági megerősödésünk le­hetővé tette, hogy lényegesen felemeljük az idős munkások nyug­díját Az idős munkásokra pártunk és kormányunk úgy tekint mint az ifjabbak nevelőire, tanítóira és olyan szeretettel veszi kö­rül az öreg munkásokat, amilyenre egy tőkés országban nem le­het példa. Nem ez az első nyugdíjrendezés a felszabadulás óta. Pár­tunk javaslatára 1952-ben az akkori lehetőségekhez képest fel­emelte a kormány a nyugdíjak összegét, sőt az egész nyugdíjrend­szert átalakította az idős munkások érdekében. És 1954 április 1-től pedig mintegy 30 százalékkal felemelte a nyugdíjat. Noha ezek az intézkedések jelentős eredmények voltak, nem orvosolták az idős dolgozók nyugdíj-problémáit minden vonatkozásban. Ezek a rendelkezések még nem biztosították teljés mértékben az idős munkások megélhetését; viszont az új nyugdíjtörvény az idős dol­gozók megélhetéséről a legmesszebbmenőkig gondoskodik. Bizto­sítja a munkában megfáradt dolgozók jogos pihenését, megélheté­sét A nyugdíjtörvény nemcsak az idős munkások ügye, hanem az egész nemzet ügye is. Az idős munkások eltartásának gondját sok­ezer család válláról levette államunk. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete október 1-én lép életbe. Azok az idős dolgozók, akik október 1 után nyugdíjba men­nek, illetményük 50 százalékát, ezenfelül 1945-től minden munká­ban töltött év után 1 százalékos kiegészítést kapnak. A nyugdíj­jogosultsághoz továbbra is tíz évi munkaviszony szükséges. Az új nyugdíjtörvény jelentőségét szemléltetően bizonyftja az, hogy a 60 életévét betöltött férfi, az 55-ik életévét betöltött nő­dolgozó, ha nyugdíjba ment, akkor keresetének 15 százalékát kapta nyugdíj címén, amíg most illetményének 50 százalékát kapja meg. A nyugdíj azért nyugdíj, hogy az idős dolgozóknak megél­hetését, pihenést biztosítson. Ebből következik, hogy az új nyug­díjtörvény értelmében a nyugdíj azokat illeti, akik nyugdíjazásuk után nem dolgoznak. Természetesen a nyugdíjak új, általános rendezése egyetlen nyugdíjas számára sem jelenti jogainak csor­bítását, egyetlen nyugdíjat élvező idős dolgozó sem kerülhet hát­rányosabb helyzetbe annál, amit szerzett jogai számára bizto­sítanak. A megállapításra kerülő nyugdíjak összege általában 500 forint havonta Kivételt képeznek a kisebb keresetű dolgozók, akiknél a nyugdíj összege keresetük 75 százalékában lesz meg­állapítva Az új nyugdíjtörvény biztosítja a legjobban rászorulók­nak, az özvegyeknek és az árváknak a megélhetést, s Járadékaik 25 százalékos emelését írja elő. Azok a nyugdíjasok, akik nyugdíjat régebbi megállapítás szerint kapják, akkor is megkapják, ha dolgoznak. Ha azonban a munkából kiválnak, vagy már ma sem dolgoznak, nyugdíjpót­lékot kapnak. Akik 1954 június 1-én vagy később váltak ki a mun­kából, 30 százalékos pótlékot kapnak 1954 október 1-től, illetve munkaviszonyuk későbbi megszüntetésének időpontjától kezdve. A pótlékkal növelt nyugdíj ebben az esetben sem lehet kevesebb havi 500 forintnál. Az új nyugdíjrendszer jelentős terhet ró az államra. Szük­séges, hogy az öregek ellátásában minden becsületes dolgozó ki­vegye a részét. Ezért rendelte el az Elnöki Tanács, hogy a nyug­díjak felemelt összegének kisebb részét vállalják a dolgozók. Áz összeg nagyobb részét továbbra is az állam viseli. Ezért a rende­let szerint a dolgozók 1954 októbertől kezdődően havonta 2 szá­zalékos nyugdíjjárulékot fizetnek. Ezzel a hozzájárulással meg­teremtjük azt a nyugdíjalapot, amely a ma még fiatal vagy ja­vakorban lévő munkásnak is biztosítja majd öregkorban a meg­élhetést. A rendelet megjelenése után, vasárnap az Újszeged! Ken­der-Lenszövő Vállalat, meg a Szegedi Kenderfonógyár öreg mun­kásai közül többen azt mondták: "nyugdíjba megyünk, mert kö­zel fél évszázadot dolgoztunk". Igazuk van a kendergyári idős munkásoknak, ha pihenésre mennek, mert megérdemlik ezt. Ezek az idős munkások érdeklődtek, hogy hol lehet kapni felvilágosítást. Az SZTK helyi alközpontja a Sztálin-kőrúton ezzel kapcsolatban minden felvilágosítást megad. Pártunk és kormányunk rövid tíz esztendő alatt évszázados elmaradottságot számolt fel. Pártunkat és kormányunkat intéz­kedéseiben a magyar dolgozó nép összessége támogatta Az új nyudíjtörvénv régi sérelmek orvoslását jelentette és ennek a törvénynek á meghozatalát dolgozó népünk erőfeszítése, munkájá­nak eredménye tette lehetővé.^ Ebben a törvényben is kifejezésre jut, hogy pártunk intékedései "a dolgozó nép érdekében történnek. Ez a törvény sok tízezer dolgozót érint, mert a felemelt nyugdí­jak mellett élvezhetik majd a pihenés minden örömét és szépsé­gét. Az idős munkások helyébe felsorakoznak a fiatalok, akiket ők neveltek és tanítottak, és folytatják a harcot, a munkát, idős tanítóik példája nyomán, dolgozó népünk javára és boldogulására. Megnyílt az országgyűlés új ülésszaka Hétfőn délelőtt 11 órakor meg­kezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rá­kosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének el­ső titkára, Nagy Imre, a miniszter­tanács elnöke, Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Farkas Mihály, Hegedűs And­rás, Apró Antal, Hidas István és Áos Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­jai, Mekis József a Politikai Bizott­ság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titká­rai, Boldóczki János külügyminisz­ter, Piros László belügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Er­dei Fereno igaz6ágügyminiszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gép­ipari miniszter, Kiss Árpád köny­nyüipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási mi­niszter, Háy László külkereskedel­mi miniszter. Bognár József belke­reskedelmi miniszter, Szobek And­rás begyűjtési miniszter, Szijártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Ex­dey-Grúz Tibor oktatásügyi minisz­ter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetőségé­nek számos tagja. A diplomatapáholyokban, helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője 6s tagja. Az üléet Rónai Sándor elnök nyi­totta meg, majd Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámolt a Népköztársaság Elnöki Tanácsénak az országgyűlés 1954. évi június 19-én berekesztett és a most újból megnyitott üléssza­ka közötti időben kifejtett működé­séről: — A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a két ülésszak közötti időben nyolc ülést' tartott és 12 törvény­erejű rendeletet alkotott. Kihirde­tésükről a Magyar Közlönyben va­ló közzététel útján gondoskodott — mondotta a többi közt, majd igy folytatta: — Az Elnöki Tan áos 17.18. számú törvényerejű rendelete meghatároz­ta a büntotő és polgári perrendtar­tás módosításáról szóló 1954. évi V„ VT. törvény hatálybalépésének az időpontját és a végrehajtásukkal kapcsolatos szükséges rendelkezése­ket.. — Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a büntető törvénykönyv általános részének a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezéseit. A közügyektől eltil­tás szabályainak módosítása előtt a törvény ennek a mellékbüntetés­nek a kimondását az egy évet meg­haladó tartamban kiszabott bör­tönbüntetés esetén minden további mérlegelés nélkül kötelezővé tette s így a közügyektől eltiltás ered­ményeként a törvénybon felsorolt valamennyi joghátrány a törvény­ből folyóan együttesen következett be. Ez a szabályozás a gyakorlat­ban merevnek, nem egyszer in­dokolatlanul szigorúnak bizo­nyult és ezért a büntető tör­vénykönyv általános részének idevonatkozó rendelkezései mó­dosításra szorultak. A törvényerejű rendelet lehetősé­get ad a bíróságnak arra, hogy mérlegelje: szükséges-e ilyen mel­lékbüntetés alkalmazása vagy sem s a továbbiakban mérlegelheti a bíróság, hogy az elkövetőt csak egyes jogok gyakorlásától vagy a törvényben felsorolt valamennyi jog gyakorlásától tiltja-e el, A szocialista törvényesség megszilár­dításában, bíróságaink nevelő, fel­világosító munkájában haladást je­lertj ez a törvényerejű rendelet. Ez a rendelet azokon a sikereken alapul, amelyeket állami és társa­dalmi rendszerünk megszilárdításá­ban eddig elértünk. A Magyar Dolgozók Pártjának ül. kongresszusa megjelölte azokat a feladatokat, melyeknek követke­zetes végrehajtásától függ az új szakasz célkitűzésének, a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei­nek állandó és egyre nagyobbmér­vű kielégítése. E feladatok közép­pontjában áll a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, a terméshozam emelése, a korszerű és modern agrotechnika minél szélesebb terü­leten való alkalmazása. Ennek meg­valósítása egyre több képzett, sok­oldalú mezőgazdasági szakismeret­tel rendelkező szakember® kíván, olyanokat, akik az agrártudományi ismeretek birtokában a mezőgaz­daság fejlesztése tecrón lendítőerejé­vé válnak a kormányprogramm végrehajtásának. Ezt flgyclembevéve hozta az El­nöki Tanács törvényerejű ren­deletét a mosonmagyaróvári és keszthelyi mezőgazdasági aka­démia létesítéséről. 1954. évi 22. számú törvényerejű rendeletünk a helyi tanácsok tag­jainak választásával kapcsolatos kérdéseikről szól. Az 1950. évi 31. számú törvényerejű rendelet ér­telmében az egyes helyi tanácsok összes tagjainak megválasztása az illető helyi tanács egész területé­re érvényes közös lajstrom alapján történt, A választásnak ez a rend­szere azonban nem bizonyait meg­felelőnek. A lajstromos választás folytán a válásatók és a tanácsta­gok között nem teremtődött megfe­lelő kapcsolat, ezért az eddigi lajstromos rendszer helyett rá kell térni az egyéni választási rendszerre. Az Igy megv 41 osztott tanácstagnak szorosabb lesz a kapcsolata és na­gyobb lesz a felelőssége választói­val szemben- A választási jogsza­bályokat összefoglaló törvényt meg­előzően. kellett e®t a törvényerejű rendeletet megalkotni, hogy az erre vonatkozó munkálatokat megkezd­hessük. Jelentős helye® foglal e! a hozott rendeletek sorában a doLgozók tár­sadalombiztosítási nyugdíjáról szó­ló 28. számú törvényerejű rendelet. A rendelet igen jelentős intézkedé­seke® tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, özvegyek ós árvák ellá­tásának biztosítására. Ez a tör­vényerejű rendelet nemcsak a nyugdíjasok, öregek életszínvona­lának emelkedését hozta, hanem egész dolgozó népünk életére kihat. A rendelet értelmében az 55. élet­évüket betöltött nőket és a 60. életévüket betöltött férfiakat nyug­díj illeti meg, akik legalább 10 évet munkaviszonyban töltöttek el, a nyugdíj legkisebb összege ál* tatában 500 forint, Ezek a számok is bűén Igazol* ják azt, hogy a mi társadalmunk­ban a legfőbb érték az ember, A rendelet minden sorából érezzük a dolgozók iránti gondoskodást, azok iránt, akik munkájukkal, tevékeny­ségükkel hozzájárultak eredménye­ink eléréséhez. Pártunk és kormá­nyunk a felszabadulás óta már nem egy intézkedésével — erőnk és lehetőségeink figyelembevételével — rendezte az idősebb, eltartásra szorulók ügyét. Ez év április else­jén is nyugdíjemelést hajtottunk végre, azonban a mostani intézke­dés felülmúl minden eddigit és az új feltételek alapján megállapított nyugdíj megadja a lehetőséget ar­ra, hogy idős dolgozóink öreg nap­jaikban nyugodtan élvezhessék munkájuk megérdemelt gyümöl­csét. Vájjon nem lehet e lemérni csak ezen az egy cselekedetén keresztül népi demokratikus rendszerünk fö­lényét, erejét a kapitalista rend­szerrel szemben, ahol a bizonyta­lanság kíséri nemcsak az űti'p­ket, de még erejük Javában lévő fiatalokat is? Dolgozóink szívesen vállalják a már eddig is fizetett egy száza­lékos jövedelemadó mellett a kettő százalékos nyugdíjjárulékot, hisz jelentős részét már most — a szülőkről való gondoskodás révén — többszörösen visszakapják, De ezen túl biztosítva van öreg nap­jaikra megélhetésük, nyugalmuk Ez a törvényerejű rendelet népi demokratikus rendszerünk hatal­mas vívmánya, amit egész dohgozó népünk örömmel és lelkesedéssel fogadott — mondotta, majd kérte az országgyűlést, hogy a beszá­molót vegye tudomásul. Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette. Ezután Nagy Imre, a minisztere tanács elnöke három törvényjavas­latot terjesztett az országgyűlés elé: a Magyar Népköztársaság Al­kotmányának módosításáról, a tanácsokról és a tanácsok tag­jainak választásáról szóló tör­vényjavaslatokat. A beterjesztett javaslatokat az országgyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a Jogi bizottságnak. A hétfői ülés ezzel végetért. Az országgyűlés kedden délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A napi­renden az alkotmány módosításá­ról és a tanácsokról szóló törvény­javaslat szerepri, A Szegedi Vágóhíd dolgozói teljesítették a 111. negyedévi tervet A Szegedi Vágóhíd dolgozói le­maradással zárták az első félévet, de a harmadik negyedévet új len­dülettel, a munkaverseny újjászer­vezésével és egy nagy fogadalom­mal kezdték: *felszámoljuk a le­maradást". Az ígéret nem maradt csupán szó, hanem tettekké vált, amit bizonyít, hogy júliusban 121.3, augusztusban 176.3 százalékos terv­teljesítést értek eL A harmadik ne­gyedévi tervüket jó munkájuk ered­ményeként 18-án, szombaton reg­gelre 101.7 százalékra tcljesítetet­ték. Most új vállalásuk teljesítésé­ért, valóraváltásáért dolgoznak. A jutaárugyári dolgozók felhívásához csatlakozva megfogadták, hogy el­maradásukat megszüntetik és évi tervüket december 24-re teljesítik. Munkájukkal azt akaTják elérni, hogy ezt a fogadalmukat is telje­sítsék, túlteljesítsék. A ruházati ipar úi anyagai Zilahy Márton előadása Ruházkodásunkban az ősidők óta használatos anyagok (gyapjú, ken­der, gyapot etb.) mellet® napjaink­ban egyre nagyobb tért hódítanak a műanyagok. A műanyagokkal szemben kezdetben idegenkedés mu­tatkozott a fogyasztók részéről — hozzátehetjük, hogy nem is ok nél­kiül — és sokan úgy gondolták, hogy a háborús évek elmúltával ezeknek nem is lesz jövője. Ujab­ban azonban olyan eredményeket ért a vegyiipar a műanyagok gyár­tása, a technika pedig a felhasz­nálása területén, hogy ma már például a nylon és perion néven közismert műanyagok széles kör­ben népszerűek ée keresettek. Éppen ezért nemcsak a szakem­berek, hanem minden dolgozó ér­deklődésére számot tartha® Zilahy Márton budapesti műegyetemi nár, a textil-technológiai tanszék vezetőjének előadása, amelye® „A ruházati ipar új anyagai" címmel tart Szegeden, szeptember hó 24­én, pénteken délután 6 órakor. Az előadást a TITT ée az MSZT közö­sen rendezik ós hasonló tárgyú filmek vetítésével kötik össze. Az előadás helye az MSZT nagyterme, Horváth Mihály-u. 3. sz. fdse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom