Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-21 / 223. szám

9JLÁG PROLETÁRJAI EGY tssŐLJETEK f r AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X ÉVFOLYAM, 223, SZÁM KEDD, 1954 SZEPTEMBER 21. ÁRA: 50 FILLÉR A MAI SZAMUNKBÓL,: A CSONGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGVITATTA A SOBONLEVÓ TERMELÉSI £S POLITIKAI FELADATOKAT {3, oldal) CSATLAKOZÁSOK A SZEGEDI JUTAÁRUGYÁR DOLGOZÓINAK FELHÍVÁSÁHOZ (2, oldal) SZEGEDI JEGYZETEK: TlZEZEB FORINT NYERTESE (2. oldal) J A% új nyugdíjtörvény (8. J.) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a nyugdíjak rendezéséről. Ez a rendelet igen nagy jelentőségű az idős dolgozók — de az egész ország szempontjából, mert régi és jogos követeléseknek tett eleget. A felszabadulás előtt a kiöregedett dolgozó az utcára került egjr fillér nélküL A tőkéseknek, a gyártulajdonosoknak nem az volt az érdekük, hogy megbecsülést nyújtsanak az öreg munkásoknak. A régi OTI pedig szinte semmit nem adott az Idős dolgozóknak. Az öreg munkásoknak nem volt más választásuk: dolgozni, amíg mozdulni birtak, vagy vékonykeresetű családjának eltartására támaszkodni. A felszabadulás előtt a tőkés rendszernek — és az egész tőkés világnak — a legfőbb törvénye az volt, hogy minél több és több hasznot préseljen ki a munkásokból, tisztviselőkből. Az ember csak annyiban volt érték, amennyibem hasznot hajtott. Ha már erre nem volt alkalmas, eldobták, mint a rongyot. A szocializmust építő országban viszont a legfontosabb feladat: gondoskodás a dolgozó emberről, az anyagi és szellemi javak előállítóiról, a népjólét alkotóiról. Pártunk és kormányunk részéről ennek a gondoskodásnak ezer és ezer jelét láttuk a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt "Legfőbb érték az ember* — nemcsak jelszó, hanem az élet eleven valósága. A kisgyerek megszületése pillanatától egészen öreg koráig az állam, a dolgozó nép támogatását és megbecsülését élvezi. És most az új nyugdíjtörvény biztosítja az öreg korra is a megélhetést Tízéves fejlődésünk, gazdasági megerősödésünk lehetővé tette, hogy lényegesen felemeljük az idős munkások nyugdíját Az idős munkásokra pártunk és kormányunk úgy tekint mint az ifjabbak nevelőire, tanítóira és olyan szeretettel veszi körül az öreg munkásokat, amilyenre egy tőkés országban nem lehet példa. Nem ez az első nyugdíjrendezés a felszabadulás óta. Pártunk javaslatára 1952-ben az akkori lehetőségekhez képest felemelte a kormány a nyugdíjak összegét, sőt az egész nyugdíjrendszert átalakította az idős munkások érdekében. És 1954 április 1-től pedig mintegy 30 százalékkal felemelte a nyugdíjat. Noha ezek az intézkedések jelentős eredmények voltak, nem orvosolták az idős dolgozók nyugdíj-problémáit minden vonatkozásban. Ezek a rendelkezések még nem biztosították teljés mértékben az idős munkások megélhetését; viszont az új nyugdíjtörvény az idős dolgozók megélhetéséről a legmesszebbmenőkig gondoskodik. Biztosítja a munkában megfáradt dolgozók jogos pihenését, megélhetését A nyugdíjtörvény nemcsak az idős munkások ügye, hanem az egész nemzet ügye is. Az idős munkások eltartásának gondját sokezer család válláról levette államunk. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete október 1-én lép életbe. Azok az idős dolgozók, akik október 1 után nyugdíjba mennek, illetményük 50 százalékát, ezenfelül 1945-től minden munkában töltött év után 1 százalékos kiegészítést kapnak. A nyugdíjjogosultsághoz továbbra is tíz évi munkaviszony szükséges. Az új nyugdíjtörvény jelentőségét szemléltetően bizonyftja az, hogy a 60 életévét betöltött férfi, az 55-ik életévét betöltött nődolgozó, ha nyugdíjba ment, akkor keresetének 15 százalékát kapta nyugdíj címén, amíg most illetményének 50 százalékát kapja meg. A nyugdíj azért nyugdíj, hogy az idős dolgozóknak megélhetését, pihenést biztosítson. Ebből következik, hogy az új nyugdíjtörvény értelmében a nyugdíj azokat illeti, akik nyugdíjazásuk után nem dolgoznak. Természetesen a nyugdíjak új, általános rendezése egyetlen nyugdíjas számára sem jelenti jogainak csorbítását, egyetlen nyugdíjat élvező idős dolgozó sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe annál, amit szerzett jogai számára biztosítanak. A megállapításra kerülő nyugdíjak összege általában 500 forint havonta Kivételt képeznek a kisebb keresetű dolgozók, akiknél a nyugdíj összege keresetük 75 százalékában lesz megállapítva Az új nyugdíjtörvény biztosítja a legjobban rászorulóknak, az özvegyeknek és az árváknak a megélhetést, s Járadékaik 25 százalékos emelését írja elő. Azok a nyugdíjasok, akik nyugdíjat régebbi megállapítás szerint kapják, akkor is megkapják, ha dolgoznak. Ha azonban a munkából kiválnak, vagy már ma sem dolgoznak, nyugdíjpótlékot kapnak. Akik 1954 június 1-én vagy később váltak ki a munkából, 30 százalékos pótlékot kapnak 1954 október 1-től, illetve munkaviszonyuk későbbi megszüntetésének időpontjától kezdve. A pótlékkal növelt nyugdíj ebben az esetben sem lehet kevesebb havi 500 forintnál. Az új nyugdíjrendszer jelentős terhet ró az államra. Szükséges, hogy az öregek ellátásában minden becsületes dolgozó kivegye a részét. Ezért rendelte el az Elnöki Tanács, hogy a nyugdíjak felemelt összegének kisebb részét vállalják a dolgozók. Áz összeg nagyobb részét továbbra is az állam viseli. Ezért a rendelet szerint a dolgozók 1954 októbertől kezdődően havonta 2 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek. Ezzel a hozzájárulással megteremtjük azt a nyugdíjalapot, amely a ma még fiatal vagy javakorban lévő munkásnak is biztosítja majd öregkorban a megélhetést. A rendelet megjelenése után, vasárnap az Újszeged! Kender-Lenszövő Vállalat, meg a Szegedi Kenderfonógyár öreg munkásai közül többen azt mondták: "nyugdíjba megyünk, mert közel fél évszázadot dolgoztunk". Igazuk van a kendergyári idős munkásoknak, ha pihenésre mennek, mert megérdemlik ezt. Ezek az idős munkások érdeklődtek, hogy hol lehet kapni felvilágosítást. Az SZTK helyi alközpontja a Sztálin-kőrúton ezzel kapcsolatban minden felvilágosítást megad. Pártunk és kormányunk rövid tíz esztendő alatt évszázados elmaradottságot számolt fel. Pártunkat és kormányunkat intézkedéseiben a magyar dolgozó nép összessége támogatta Az új nyudíjtörvénv régi sérelmek orvoslását jelentette és ennek a törvénynek á meghozatalát dolgozó népünk erőfeszítése, munkájának eredménye tette lehetővé.^ Ebben a törvényben is kifejezésre jut, hogy pártunk intékedései "a dolgozó nép érdekében történnek. Ez a törvény sok tízezer dolgozót érint, mert a felemelt nyugdíjak mellett élvezhetik majd a pihenés minden örömét és szépségét. Az idős munkások helyébe felsorakoznak a fiatalok, akiket ők neveltek és tanítottak, és folytatják a harcot, a munkát, idős tanítóik példája nyomán, dolgozó népünk javára és boldogulására. Megnyílt az országgyűlés új ülésszaka Hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István és Áos Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Mekis József a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai, Boldóczki János külügyminiszter, Piros László belügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Fereno igaz6ágügyminiszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könynyüipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Háy László külkereskedelmi miniszter. Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szijártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Exdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapáholyokban, helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője 6s tagja. Az üléet Rónai Sándor elnök nyitotta meg, majd Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámolt a Népköztársaság Elnöki Tanácsénak az országgyűlés 1954. évi június 19-én berekesztett és a most újból megnyitott ülésszaka közötti időben kifejtett működéséről: — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak közötti időben nyolc ülést' tartott és 12 törvényerejű rendeletet alkotott. Kihirdetésükről a Magyar Közlönyben való közzététel útján gondoskodott — mondotta a többi közt, majd igy folytatta: — Az Elnöki Tan áos 17.18. számú törvényerejű rendelete meghatározta a büntotő és polgári perrendtartás módosításáról szóló 1954. évi V„ VT. törvény hatálybalépésének az időpontját és a végrehajtásukkal kapcsolatos szükséges rendelkezéseket.. — Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a büntető törvénykönyv általános részének a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezéseit. A közügyektől eltiltás szabályainak módosítása előtt a törvény ennek a mellékbüntetésnek a kimondását az egy évet meghaladó tartamban kiszabott börtönbüntetés esetén minden további mérlegelés nélkül kötelezővé tette s így a közügyektől eltiltás eredményeként a törvénybon felsorolt valamennyi joghátrány a törvényből folyóan együttesen következett be. Ez a szabályozás a gyakorlatban merevnek, nem egyszer indokolatlanul szigorúnak bizonyult és ezért a büntető törvénykönyv általános részének idevonatkozó rendelkezései módosításra szorultak. A törvényerejű rendelet lehetőséget ad a bíróságnak arra, hogy mérlegelje: szükséges-e ilyen mellékbüntetés alkalmazása vagy sem s a továbbiakban mérlegelheti a bíróság, hogy az elkövetőt csak egyes jogok gyakorlásától vagy a törvényben felsorolt valamennyi jog gyakorlásától tiltja-e el, A szocialista törvényesség megszilárdításában, bíróságaink nevelő, felvilágosító munkájában haladást jelertj ez a törvényerejű rendelet. Ez a rendelet azokon a sikereken alapul, amelyeket állami és társadalmi rendszerünk megszilárdításában eddig elértünk. A Magyar Dolgozók Pártjának ül. kongresszusa megjelölte azokat a feladatokat, melyeknek következetes végrehajtásától függ az új szakasz célkitűzésének, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek állandó és egyre nagyobbmérvű kielégítése. E feladatok középpontjában áll a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a terméshozam emelése, a korszerű és modern agrotechnika minél szélesebb területen való alkalmazása. Ennek megvalósítása egyre több képzett, sokoldalú mezőgazdasági szakismerettel rendelkező szakember® kíván, olyanokat, akik az agrártudományi ismeretek birtokában a mezőgazdaság fejlesztése tecrón lendítőerejévé válnak a kormányprogramm végrehajtásának. Ezt flgyclembevéve hozta az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét a mosonmagyaróvári és keszthelyi mezőgazdasági akadémia létesítéséről. 1954. évi 22. számú törvényerejű rendeletünk a helyi tanácsok tagjainak választásával kapcsolatos kérdéseikről szól. Az 1950. évi 31. számú törvényerejű rendelet értelmében az egyes helyi tanácsok összes tagjainak megválasztása az illető helyi tanács egész területére érvényes közös lajstrom alapján történt, A választásnak ez a rendszere azonban nem bizonyait megfelelőnek. A lajstromos választás folytán a válásatók és a tanácstagok között nem teremtődött megfelelő kapcsolat, ezért az eddigi lajstromos rendszer helyett rá kell térni az egyéni választási rendszerre. Az Igy megv 41 osztott tanácstagnak szorosabb lesz a kapcsolata és nagyobb lesz a felelőssége választóival szemben- A választási jogszabályokat összefoglaló törvényt megelőzően. kellett e®t a törvényerejű rendeletet megalkotni, hogy az erre vonatkozó munkálatokat megkezdhessük. Jelentős helye® foglal e! a hozott rendeletek sorában a doLgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 28. számú törvényerejű rendelet. A rendelet igen jelentős intézkedéseke® tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, özvegyek ós árvák ellátásának biztosítására. Ez a törvényerejű rendelet nemcsak a nyugdíjasok, öregek életszínvonalának emelkedését hozta, hanem egész dolgozó népünk életére kihat. A rendelet értelmében az 55. életévüket betöltött nőket és a 60. életévüket betöltött férfiakat nyugdíj illeti meg, akik legalább 10 évet munkaviszonyban töltöttek el, a nyugdíj legkisebb összege ál* tatában 500 forint, Ezek a számok is bűén Igazol* ják azt, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember, A rendelet minden sorából érezzük a dolgozók iránti gondoskodást, azok iránt, akik munkájukkal, tevékenységükkel hozzájárultak eredményeink eléréséhez. Pártunk és kormányunk a felszabadulás óta már nem egy intézkedésével — erőnk és lehetőségeink figyelembevételével — rendezte az idősebb, eltartásra szorulók ügyét. Ez év április elsején is nyugdíjemelést hajtottunk végre, azonban a mostani intézkedés felülmúl minden eddigit és az új feltételek alapján megállapított nyugdíj megadja a lehetőséget arra, hogy idős dolgozóink öreg napjaikban nyugodtan élvezhessék munkájuk megérdemelt gyümölcsét. Vájjon nem lehet e lemérni csak ezen az egy cselekedetén keresztül népi demokratikus rendszerünk fölényét, erejét a kapitalista rendszerrel szemben, ahol a bizonytalanság kíséri nemcsak az űti'pket, de még erejük Javában lévő fiatalokat is? Dolgozóink szívesen vállalják a már eddig is fizetett egy százalékos jövedelemadó mellett a kettő százalékos nyugdíjjárulékot, hisz jelentős részét már most — a szülőkről való gondoskodás révén — többszörösen visszakapják, De ezen túl biztosítva van öreg napjaikra megélhetésük, nyugalmuk Ez a törvényerejű rendelet népi demokratikus rendszerünk hatalmas vívmánya, amit egész dohgozó népünk örömmel és lelkesedéssel fogadott — mondotta, majd kérte az országgyűlést, hogy a beszámolót vegye tudomásul. Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette. Ezután Nagy Imre, a minisztere tanács elnöke három törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé: a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról, a tanácsokról és a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatokat. A beterjesztett javaslatokat az országgyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a Jogi bizottságnak. A hétfői ülés ezzel végetért. Az országgyűlés kedden délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A napirenden az alkotmány módosításáról és a tanácsokról szóló törvényjavaslat szerepri, A Szegedi Vágóhíd dolgozói teljesítették a 111. negyedévi tervet A Szegedi Vágóhíd dolgozói lemaradással zárták az első félévet, de a harmadik negyedévet új lendülettel, a munkaverseny újjászervezésével és egy nagy fogadalommal kezdték: *felszámoljuk a lemaradást". Az ígéret nem maradt csupán szó, hanem tettekké vált, amit bizonyít, hogy júliusban 121.3, augusztusban 176.3 százalékos tervteljesítést értek eL A harmadik negyedévi tervüket jó munkájuk eredményeként 18-án, szombaton reggelre 101.7 százalékra tcljesítetették. Most új vállalásuk teljesítéséért, valóraváltásáért dolgoznak. A jutaárugyári dolgozók felhívásához csatlakozva megfogadták, hogy elmaradásukat megszüntetik és évi tervüket december 24-re teljesítik. Munkájukkal azt akaTják elérni, hogy ezt a fogadalmukat is teljesítsék, túlteljesítsék. A ruházati ipar úi anyagai Zilahy Márton előadása Ruházkodásunkban az ősidők óta használatos anyagok (gyapjú, kender, gyapot etb.) mellet® napjainkban egyre nagyobb tért hódítanak a műanyagok. A műanyagokkal szemben kezdetben idegenkedés mutatkozott a fogyasztók részéről — hozzátehetjük, hogy nem is ok nélkiül — és sokan úgy gondolták, hogy a háborús évek elmúltával ezeknek nem is lesz jövője. Ujabban azonban olyan eredményeket ért a vegyiipar a műanyagok gyártása, a technika pedig a felhasználása területén, hogy ma már például a nylon és perion néven közismert műanyagok széles körben népszerűek ée keresettek. Éppen ezért nemcsak a szakemberek, hanem minden dolgozó érdeklődésére számot tartha® Zilahy Márton budapesti műegyetemi nár, a textil-technológiai tanszék vezetőjének előadása, amelye® „A ruházati ipar új anyagai" címmel tart Szegeden, szeptember hó 24én, pénteken délután 6 órakor. Az előadást a TITT ée az MSZT közösen rendezik ós hasonló tárgyú filmek vetítésével kötik össze. Az előadás helye az MSZT nagyterme, Horváth Mihály-u. 3. sz. fdse.