Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-15 / 218. szám

OELMQGYDRQRSZOG SZERDA. 1954 SZEPTEMBER 15. I minisztertanács határozata az építőipari kisiparosok és szövetkezetek működésével kapcsolatos egyes kérdésekről A minisztertanács határozatot ho­zott az építőipari kisiparosok és szövetkezetek működésével kapcso­latos egyes kérdésekről. A határo­zat többi között kimondja, hogy állami és társadalmi szervek ipar­engedéllyel nem rendelkező szemé­lyeknek nem adhatnak megbízást építőipari munkák kivitelezésére. Aki érvényes iparengedély nélkül mégis vállal ilyen munkát, vagy rendszeres ellenszolgáltatásért ma­gánszemély részére építőipari mun­kát végez, az kihágást követ el. A pénzügyi lebonyolító szervek az iparengedéllyel nem rendelkező személyek részére nem is folyósít­hatják az építőipari munkák ellen­értékét. A határozat azt is kimondja, hogy a kisiparos az általa elvállalt munkákat — illetőleg a munkák egy részét — nem adhatja alválla­latba és azokat az építésügyi és könnyűipari minisztériumok által kiadott egységárak alapján köteles elszámolni. A tanácsi keretből tör­ténő mezőgazdasági építkezések húszezer forint értékhatárig — kis­iparosoknak is kiadhatók. Az épí­tőipari és karbantartó szövetkeze­tek mind tagjaiknak, mind alkal­mazott munkásaiknak az építőipar részére megállapított — norma és műszaki előírások alapján teljesí­tett — munkabéreket kötelesek fi­zetni. Az építőipari szövetkezetek fő­feladata a lakosság építési és tata­rozási igényeinek kielégítése. A szövetkezetek építőipari munkákat a lakosság részére értékhatárra való tekintet nélkül, más szövetkezetek részére százezer forint értékhatárig végezhetnek. Az állami szervek ré­szére felújítási, tatarozási és új épitési munkákat, a felügyeleti ha­tóság engedélye alapján, ötvenezer forint értékhatárig végezhetnek a szövetkezetek. A minisztertanács határozata be­fejezésül kimondja, hogy a szö­vetkezetek állami, közületi és tár­sadalmi szerv részére csak az álla­mi építőipari vállalatokra érvényes árak. bérek és normák alapján ösz­szeállított egyszerűsített költségve­tés alapján dolgozhatnak. A költ­ségvetést az építtető köteles felül­vizsgálni és jóváhagyni. A jóváha­gyott költségvetés hiányában a pénzügyi lebonyolító szervek nem teljesíthetnek kifizetéseket az épí­tőipari szövetkezetek részére. (MTI) Még négy államkölcsönsorsolás lesz ebben az évben A IV. Békekölcsön első húzása ebben az esztendőben a hatodik ál­lamkölcsön sorsolás lesz. Ez év folyamán a negyedik Bé­kekölcsön ceglédi sorsolásával együtt még négy sorsolást rendez­nek. Október 26. és 29-e között a Második Békekölcsön ötödik sorso­lását Tatabányán, november 26— 29-e között az Első Békekölcsön hetedik sorsolását Békéscsabán, de­cember 30-án pedig a Harmadik Békekölcsön harmadik sorsolását Szombatihelyen tartják meg. A Negyedik Békekölcsön első sor­solásán 78.500 kötvényt húznak ki, 24,914.000 forint értékben. Az utá­na következő három sorsoláson kö­rülbelül 588.000 kötvényt sorsolnak ki nyereménnyel, illetve törlesztés­sel csaknem 184 millió forint ér­tékben. Kitüntetések 'A Népköztársaság Elnöki Taná­csa kiváló munkájuk elismeréséül párt- és tömegszervezeti funkcioná­riusokat tüntetett ki. Windr Károly, Varga István, Nyiri István, G.vömrel József, Gá­bor Pál, Lerch János, Itózner Ist­vánné, Jankó Árpád, Sümeg Jó­zsef, Mészáros Domonkos, Bagi Béla, Pásti Lajos, Juhász Bálint, Czimrák János, Vasa Géza, Csépá­nyi D. József, Uhrovits Sándor, Taskó Sándor, Pntaki Andrásné, Kauba Miklós, Mátyás László, Fenyvesi József, György Márton, Pál Mihály, Batki Pál, Spngina Béla, Majoros János, Urbán Barna, Takács János, Kovács József, Kris­ton K. Béla, Leehner Edóné, Ba­bolcsi Pál, Lőrinczi János, Szi­lágyi Sándor, Praznovszkl Sándor, Horváth Imro, Puskás Géza, Tar­csi Mária ós Hirschler Endréné a „Szocialista Munkáért Érdemérem" Kovács Bálint, Szabó János, Czinn Livia, Soldos Viktorné, Dá­vid István, Kovács János, Leisz­tinger József, Paveszka Béla, Asz­talos Gergely, Hofstetter László, Sehvanberger István, Ihász János, Orosz Gyula, Szöllős Dezső, Somos­kői Lajos Árpád, Kovács Ernőné, Gyürk( Béla, Koós István, Gárdo­nyi József, Major Imre, Gilice Já­nos, Kelemen Antal, Pászti József, Boros Gyula, Papp János, Papdi István, Holecz Béla, Kovács Jó­zsefné. Szabó János, Riba István, Precskó Sándor, Tolnai István, Véber Béla, Magyar Jánosné, Gyur­kó Pálné, Bedi Gyula, Pusztai Aladár, Varga Ferenc, Gulácsy Sándor, Bányai János, Mahovszki Vilmos, Kővári Béla, Mauremil Jessenszki Márton. Barabás Lajos, Várhegyi Pál és Hoffmann Béla a „Munka Érdemérem" kitüntetést kapta. A kitüntetéseket kedden délelőtt Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke adta át az Elnöki Tanács fogadótermében. Az ünnepségen jelen volt Aos Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titká­ra és Darabos Iván, az Elnöki Ta­nács titkára. (MTI). A Magyar Közlöny szeptember 14-én megjelent 67. száma személyi részben több kitün­tetést közöl. Ebben a számban je­len] meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1954. évi 27. számú tör­vényerejű rendelete a Külügyi Fő­iskola megszüntetéséről, továbbá n Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1954. évi 9. számú határozata az országgyűlés összehívásáról. Két minisztertanácsi határozat ig meg­jelent. Az 1074 (1954/IX. 14.) számú határozat egyes területszervezési változásokról, az 1075/1954./IX. 14. határozat pedig a téti járás meg­szüntetéséről intézkedik. « A Népköztársaság Elnöki Taná­csa törvényerejű rendeletet hozot] a Külügyi Főiskola megszüntetésé­ről. A rendelet kimondja, hogy a főiskola 1954. szeptember l-ével megszűnik. Az egyetemi, főiskolai, vagy ezzel egyenértékű képzettség­gel rendelkezők számára szervezett egyéves diplomáciai tanfolyam a továbbiakban a külügyminisztéri­um keretében működik. A minisztertanács határozatot hozott egyes terület­szervezési változásokról. A határo­zat értelmében október 1-től Ceg­léd, Vác, Esztergom, Hatvan, Kis­kunfélegyháza, Mohács, Szentes . és Sátoraljaújhely városokat közvetle­nül az illetékes megyei tanács alá osztja be. A felsorolt városok jog­állása azonos a járási tanácsok jog­állásával. A határozat a további­akban több község egyesítéséről, il­letve megosztásáról, valamint egyes községek és községrészek át­csatolásáról intézkedik, egyes köz­ségek nevét pedig megváltoztatja. Ugyancsak határozatot hozott. a minisztertanács a téti járás meg­szüntetéséről. A járás október 1-től szűnik meg. Községeit a győri, a csornai, illetve Veszprém megye pápai járásába osztják be. (MTI) Palmiro Togliatti elvtárs beszéde az olasz helyzetről Róma (MTI) Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtit­kára a kommunista sajtó hónapja alkalmából rendezett ünnepségek során vasárnap Ravennában negy­venezer ember előtt beszédet mon­dott. Beszédében foglalkozott az ország helyzetével. Elérkezett az ideje annak —mon­dotta Togliatti —, hogy megteremt­sük azoknak az embereknek a leg­szélesebbkörű összefogását, akik komolyan vissza akarják adni Olaszország szabadságát és béké­jét, helyre akarják állítani a köz­élet tisztaságát. Tudjuk, hogy azok is, akik még nem követnek ben­nünket, egyetértenek velünk ebben a kérdésben. Ügy érezzük, jogosan mondhatjuk, hogy az ilyen politi­kának Olaszországban ma megvan a tényleges többsége. Most ezt a tényleges többséget törvényes több­séggé kell tenni, akár új választá­sok útján, akár pedig a helyzet jövő fejleményeinek következmé­nyei révén. Csak ebben az esetben tudunk változtatni országunk mai helyzetén. Amerikai kémbandái ítéllek el Sanghajban Sangháj (Üj Kína) A sangháji sajtó hétfőn közölte az amerikai Hugh Francis Redmond vezetéséve] Kínában működött, amerikai kém­hálózat tagjai elleni vádiratot és ítéletet. Redmond bevallotta a sangháji népi ügyészség által kiadott vád­iratban foglalt bűncselekményeket, amelyeknek elkövetését a <árgyi bizonyítékok és más kémek vallo­másai is alátámasztják. A sangháji katonai ellenőrző bi­zottság főhadbírósága vasárnap mondott ítéletet a kémbanda tag­jai fölött. A banda tagjai közül kettőt halálra, a többi hatot pedig hét évtől életfogytiglan tartó bör­tönbüntetésre ítélte. A Brazíliai Kommunista Párt központi bizottságának felhívása I minisztertanács határozata a művészeti és az irodalmi pályázatok kiírásáról A minisztertanács határozatot hozott a művészeti és az irodalmi pályázatok kiírásáról, amelyben ki­mondja, hogy állami szervek és vállalatok, társadalmi szervezetek és szövetkezetek, művészeti, vagy irodalmi pályázatot csak a nép­művelési miniszter előzetes hozzá­járulásával írhatnak ki. (MTI) Olcsó szállás várja a kiállításon a vidéki látogatókat A kiállításon a megnyitás pilla­natától nagy munkában van a földművelésügyi minisztérium szál­lásadó kirendeltsége. A kérelmek százait intézi el és az éjszakai szállást kereső vidékieket napi 10 forintért kényelmes, tiszta diák­szállókban helyezi el. A DlSZ-fia­talok, ha megbízó levelük van, 5 forintot fizetnek egy napi szállás­ért. Ugyanilyen kirendeltségek mű­ködnek a pályaudvarokon és a ki­állítási iroda Gyulai Pál-utcai he­lyiségében is. Montevideo (TASZSZ) Az «Im­prensa Popular- című lap közli. a Brazíliai Kommunista Párt köz­ponti bizottságának a brazíliai ál­lamcsínnyel kapcsolatos felhívását. A felhívás rámutat, hogy a jelen pillanat fokozott éberséget követel minden hazafitól és demokratától, mindazoktól a brazíliaiaktól, akik nem óhajtanak megbékélni Brazilla gyarmatosításával, Brazilia népé* nek az amerikai monopóliumok ál­tal történő teljes leigázásával. A központi bizottság — politikai né­zetétől és vallási meggyőződésétől függetlenül — akcióegységre szólít fel minden hazafit. Harcra szólítja őket a kivívott jogok megtartásá­ért, a nép szent érdekeiért, a de­mokratikus szabadságjogokért. Koominlang légikalózok ujabb támadása Kína ellen Peking (Uj Kína). Csangkajsekis­ta repülőgépek behatoltak Kuan­tung és Csöcsiang tartomány légi­terébe. Vasárnap két óra körül egy „P— 4—Y" haditengerészeti bombázó zaklató támadásokat intézett Csö­csiang tartomány keleti részének partvidéke ellen.és 12 bambát do­bott a Hsziangsan megyétől kelet­re lévő Csuöcsihszo városára. A népi felszabadító hadsereg légiereje elűzte az ellenséges repülőgépet. Egy másik „P—4—Y" haditenge­részeti bombázó szemptember 10-én 22 óra körül behatolt a Csöcsiang tartománybeli Tinghaj megye fölé. A gépet a népi felszabadító hadse­reg légiereje visszatérésére kény­szerítette. Szeptember 9-én 19.48 órakor á Csang Kaj-sek-féle légierő egy „B—25" mintájú bombázója meg­támadta Kuangtung tartomány Mejszien és Hszingning megyéjét. Fokozódik az infláció Jugoszláviában A Za Szocijaliszticsku Jugoszlá­viju, a Jugoszláv Hazafiak Szövet­ségének Moszkvában megjelenő lapja a Jugoszláviában tomboló inflációról és annak következmé­nyeiről a többi között a követke­zőket írja: Egyre nagyobb méreteket ölt a már évek óta tomboló infláció Ju­goszláviában. 1950-ben tizenhárom­szor annyi pénz volt forgalomban, mint 1937-ben. Hivatalos statiszti­kai adatok szerint 1951-ben 38.698 millió dinár, 1952-ben 49.957 millió dinár, 1953-ban pedig már 68.051 millió dinár volt forgalomban. Azaz a forgalomban lévő pénzmennyiség két év alatt 29,353 millió dinárral növekedett. Ez év első három hó­napjában a forgalomban lévő pénz­mennyiség további 3.271 millió di­tett adatai távolról sem felölnek meg a valóságnak. A jugoszláv vezetők ezt a jelen­séget úgy igyekeznek beállítani, mintha --természetes jelenség- len­ne és nem egyéb, mint -a megnö­vekedett termelés következménye-, A tények azonban világosan bizo­nyítják, hogy mennyire nem lettet ma szó a termelés növekedéséről Jugoszláviában. Az ország népgaz­dasága ugyanis már néhány év óta állandó hanyatlásban van, a pol­gári szükségleteket ellátó iparágak pedig csak 40—50 százalékos kapa­citással dolgoznak. A forgalomban lévő pénzmeny­nyiség szüntelen növelése a dinár egyre nagyobb fokú elértéktelene­dését idézte elő, az elértéktelene­nárral növekedett. Megjegyzendő, dett dinár pedig a közszükségleti hogy a hivatalos statisztika szépí- ' (22) |:<4! I V. FELHÖSÖDIK . 11 1 Melyik gyerek nem várja szívrepesve a va­sárnapot, különösen, ha munkában tölti a hetet?... Ritka öröm az: kicsit továbblustálkodni a hencseren, kényelmesebben s ízesebbet en­ni, — a jobbik ruhába öltözni s némi zseb­pénzzel megállni a falu szélén, az Erzsébet­kert akácai alatt, s kivágni büszkén a cukor­kás sátor előtt: — Tíz deka kámforosat! Nagyon kedveltük Tucával a kámforos cukrot, kivált nyári délutánokon, ö, nincs nagyobb boldogság, mint cukorral etetni azt, akit igen-szeretünk! A cukorkához pénz kell. A pénzért órák­hosszat ácsorog az ember Liptai úr folyosó­ián. Ezen a vasárnapon is későn kelhetett Liptai úr. Janival és Kazár Lackóval pén­zezni is nekiálltunk a tornácon, amikor vég­re, úgy kilenc tájt, megnyílt az ajtó s Liptai kidugta rajta ritkáshajú. kopaszodó fejét. Vízszínű, nedves szeme felmért bennünket, majd kicsit fölényesen, de nem barátságtala­nul buktatta ki leffedt ajkán: — Tessék. Liptai úr kedélyén nehezen tudtam el­igazodni. Néha a vállam veregette kedves­kedve, atyai mód korholva apámat: „Nem szégyelli magát, János? Hát látott ilyet a vi­lág: kétkezi munkára kényszeríteni egy kö­zépiskolás diákot?! Úriember lesz ebből a gyerekből, szolgabíró, miegymás! Nem va­kolókanál kel^ ennek a kezébe, meg szekerce, AZ EISÖ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE hanem kukker meg flóbertpuska!" Néha, amikor apámék távolabb voltak, egészen vá­ratlanul, minden látszólagos ok nélkül ki­eresztette a hangját: „Az apád istenit, ne po­csékold azokat a szegeket, hé!" Lehet, hogy a behúzott ital mennyisége is közrejátszott a hangulatcsapongásban, mert az italt nagyon szerette Liptai. Most is ott csillogott egy flaska szilvapálinka az Íróasztal melletti asz­talkán, s ez-egyszer Pali bácsit és az apámat is megkínálta vele. Pali bácsit meg is kö­hintette kicsit az ital. Vagy karcos volt, vagy mellément. Egyébként is a bort szerette Pali bácsi, nem a pálinkát. — Gyakorolni kell ezt, Janota bátyám! — kedélyeskedett Liptai s előzékenyen dü­rückölte az Öreg hátát. — Nincs hiba — dünnyögte Pali bécsi könnybelábadt szemmel, két nagy krákogás között. Hiba mégiscsak akadt. Ezt sejteni lehetett, mert Liptai le is ültette apámékat az asztal­kához. Megint töltött. Apám is, Pali bácsi is felhajtotta a papramorgót másodszorra is, bár kicsit vontatottabban az előbbinél. — Az a helyzet, Janota bátyám, — kezd­te Liptai, — hogy össze kellett vesszek a fő­intéző úrral, mage miatt meg János miatt. — Hogyhogy? — A főintéző úr megtudta, hogy maga Pali bátyám, gorombáskodott az ispán úrral. Oeztán azt is, hogy maga, Jáno6, vöröskato­na volt tizenkilencben, meghogy valami lázító verset szavalt akko­riban egy gyűlésen... Megjegyzem, emberek, az ispán úr nem tehet semmiről semmit, ő egy szóval se emlegette azt a bizonyos vitát, valaki mástól tudhatta meg a főintéző úr s nagy lárma lett belőle... Az ispán úr azon volt mindenáron, hogy ne bocsássuk el magukat... Itt megállt a szóhadarásban Liptai s a torkát köszörülte a halálos csendben. Felka­pott fejjel meredtünk rá mindnyájan. — Maga se csinálja helyesen, Jánosom. — vágott Liptai a csendbe megint, — maga se csinálja oko6an, hallja, hogy folyton ti­zenkilenccel dicsekszik, útonútfélen ... Csu­dálom, hogy be nem csukják... Tiszta sze­rencséje ... Apám tűnődve nézett magaelé. — Dicsekedni sohse szoktam vele, — mondta nyugodtan, — de nem is tagadom ... — Ez a bolondság, látja! Tagadni kéne! Egye fene, ha már megtörtént, én is kitűz­tem akkortájt a vörös zászlót, nekem is tet­szett az eszme, munkásember voltam én, hisz tudják, dehát az olyan világnak örökre vége, nem lehet azt megvalósítani, János! Láthatja, csak a fát vágja el mindig maga alatt!... Én most is verekedtem magukért, szeretem magukat, ezt mondani se kéne, a legjobb munkásaim veszitem el, dehát hiába volt minden, a főintéző úr nagyon nekimérgese­dett, csak úgy őrölte össze a fogát. •, (Folytatása következik) cikkek árának emelését és a dol­gozók életszínvonalának hanyatlá­sát okozza. Hogy az inflációnak milyen ha­tása van a munkások reálbérére, azt a következő hivatalos adatok bzionyítják. A dinár vásárlóereje 1948-tól a mult év végéig kilenced részére csökkent, a szakmunkások átlagos havi bére pedig mindössze háromszorosára emelkedett. Egy munkás átlagos keresete 1948-ban 2600 dinár volt, 1953-ban pedig 7500 dinár. A jugoszláv vezstők azonban nem elégedtek meg a munkások reálbérének burkolt for­mában történő csökkentésével, s így az idén az alapbérek csökken­tését is végrehajtották. Dulles vezeti az amerikai küldöttségei az ENSZ-közgyülés mej nyitásakor Az «AFP- jelenti: az amerikai külügyminisztérium szóvivője hét­főn megerősítette hogy Dulles ve­zeti az Egyesült Allamck küldött­ségét az ENSZ-közgyűlés új ülés­szakának megkezdésekor. Dulles newyorki tartózkodásának időtar­tamát még nem döntötték el — fűzte hozzá a szóvivő. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom