Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-15 / 218. szám

+TLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? r 5 MAI SZAMUNKBÓL) AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM I SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 15. Túlteljesítették termelési tervüket, prémiumot is kaptak a Dózsa tsz munkacsapatai "Földkóstolók* az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Szegedi jegyzetek: Egy áruda a város szélén J A minisztertanács határozata az építőipari kisiparosok és szövetkezetek működésével kapcsolatos egyes kérdésekről A Brazillal Kommunista Párt , központi bizottságának leihívása ARA: 50 FILLÉR ••••••••••te* Takarékoskodjunk jobban as import anyagokkal Iparunk az elmúlt évek folyamán hatalmasat fejlődött. Új gyárak épültek, a meglévők többsége is bővült, korszerű berende­zésekkel látták el őket. Jelentősen megnövekedett ipari termelé­sünk is. Rákosi elvtárs kongresszusi referátumában rámutatott, 1951-től 1953-ig 73 százalékkal emelkedett ipari termelésünk. A III pártkongresszus megszabta a további feladatokat is. A júniusi határozatok szellemében tovább kell növelnünk iparunk termelé­sét, hogy minél több árut biztosíthassunk dolgozó népünk növekvő szükségleteinek kielégítésére. A többtermelés mellett az a cél, hogy üzemeink Jó minő­ségű, olcsó árut gyártsanak. Ezt a célt szolgálják azok a kísérle­tek is, amelyek országszerte folynak a külföldről behozott import­anyagok hazai anyagokkal való pótlására. Ebben a munkában már számos eredmény született. Sok külföldi anyagot sikerült mar hazai anyagokkal pótolni, amelyek sokszor jobban megfelelnek a célnak, mint a drága importanyagok. Igen jól bevált pédául a külföldről behozott vasoxid pótlása a hazánkban bőven talalhato bauxittal, a gyufa fejmasszájának előállításánál. Az uj eljárást Kökényesi Mihály, a budafoki gyufagyár vegyészmérnöke dolgozta ki és a Szegedi Gyufagyár is alkalmazza. A bevezetéstől számított egy év alatt a vasoxid bauxittal való pótlásával a Szegedi Gyu­fagyár 58 ezer forint megtakarítást ért el. A kezdeti eredmények űj sikerek elérésére, új kutatásokra serkentették üzemeink műszaki vezetőit, mérnökeit. A Szegedi Kenderfonógyárban jelentős kísérletezés folyik Bérezi István szta­hánovista főmérnök vezetésével. Juszt József kitüntetett sztaháno­vista művezető, Szabó Viktor és Sárdi György elvtársak segítsé­gével az olasz kender pótlásának kísérletezését végzik. A draga olasz kenderhez j óvalta olcsóbb hazai tilolt lent kevernek. A fo­nal szilárdsága megfelel a tiszta kenderfonálnak, de még egye­netlen, csomós a kapott anyag. Most kísérleteznek tovább, hogy a fonal egyenletességét, csomómer.tességét biztosíthassák. Ha ez si­kerül, ismét jelentős lépéssel jutunk tovább az importanyagok hazaiakkal való pótlásában, Az importanyagokkal való takarékosság iparunk minden területére kiterjesztendő feladat. Nincsen olyan üzem, olyan mun­katerület, ahol ne lehetne jelentős forintokat megtakarítani egy­egy jó ötlettel, újítással, • > U. '. ! Szerszámgépgyártásunk is hatalmasat fejlődött, azonban mégis sok gépet., gépalkatrészt kénytelenek vagyunk külföldről be­hozni. A népi demokratikus országokkal való kereskedelem és a nyugati országokkal való kereskedelem is igen fontos számunkra. Nem egyszer azonban nehezen tudunk hozzájutni fontos gépek­hez. amelyek azonban elengedhetetlenül szükségesek termelésünk elöbbrevitelében. i 'i !'' > I i ')'. H I; Műszaki dolgozóink az ebből következő feladatok megoldá­sában is sikeresen megállják a helyüket. A Ruhagyárban Szabó Imre és Dékány Lajos például sok tízezer forintot takarít meg azzal, hogy a külföldről nehezen beszerezhető 7—8 ezer forintos endlizőgépek helyett használatonkivül lévő kesztyűvarrógépből ál­lítanak össze hasonló gépet. Az átalakítási munka 1000 forintba kerül. Tehát minden elkészült géppel legkevesebb 6 ezer forintot takarítanak meg népgazdaságunknak. Az eredmények azonban korántsem jelentik azt, hogy az importanyagokkal lévő takarékossággal minden a legnagyobb rendben megy. A nehézségek jelentősen csökkenthetők lennének, ha az illetékesek több figyelmet szentelnének a hazai nyersanyag biztosításának. Például igen sok sertést dolgoznak fel vágóhíd­jaink. Ezeknek az állatoknak sertéje összegyűjtve sok import­anyagot feleslegessé tenne. A szőrbegyüjtés azonban igen hiányos; vágóhídjainkon nem tartják ezt fontosnak. Nem érdekeltek a dol­gozók abban, hogy összegyűjtsék ezt az értékes nyersanyagot. Ha­sonló a helyzet a magánháztartásokban vágott sertéseknél is. Pe­dig a sertések gerincsertéje értékes nyersanyaga ecsetiparunk­nak. A nemtörődömség miatt kell drága pénzért, kilónként 250 fo­rintért behozni külföldről a Szegedi Ecsetgyárnak is azt az érté­kes nyersanyagot, amely hazánkban is bőven megtalálható, Csak egy példa a sok közül arra, hogy drága pénzt adunk külföldnek olyan anyagokért, amelyekkel magunk is rendelke­zünk. Csak alaposabban körül kellene nézni a saját portánkon. Sok százezer forint megy így a semmibe. Az importanyagok hazai anyaggal való pótlása sok terüle­ten lehetséges, csak meg kell keresni a megfelelő anyagokat. Ha­talmas lehetőségek állnak a kísérletezésre, tudósaink, kutatóink, mérnökeink, műszaki dolgozóink előtt. Csak ki kell használni a lehetőségeket. Ki kell terjeszteni a kísérletezési munkát minden területre és az első sikertelenségeknek nem szabad csüggedést okoznia, hiszen arról van szó, hogy így sok százezer forintot ta­karíthatunk meg népgazdaságunk számára. Egymilliárd háromszáziftvenegy millió forintot fizetett vissza államunk az eddigi 21 államkölcsön sorsoláson A Negyedik Békekölcsön szep­tember 19-i első sorsolása sorrend­ben a 22-ik sorsolás hazánkban. Az eddigi 21 sorsoláson mintegy négymillió , hétszáznyolcvanezer egész kötvényt húztak ki nyere­ménnyel, illetve törlesztéssel. Mint­hogy a kölvények között feles, ne­gyedes, valamint nyolcados cím­letek is .vannak, a kisorsolásra ke­Megalakult a Hazafias Népfront csongrádmegyei előkészítő bizottsága A Hazafias Népfront országos előkészítő bizottsága azzal a ké­réssel fordult a helyi politikai, tömegszervezeti és kulturális szervekhez, népi bizottságokhoz, hogy minden megyében együt­tesen kezdeményezzék a Haza­fias Népfront előkészítő bi­zottságának a megalakítását. Csongrád megye politikai, tár­sadalmi és kulturális szerveze­teinek javaslata alapján 1954 szeptember 14-én, kedden meg­alakult a Hazafias Népfront csongrádmegyei előkészítő bi­zottsága a következő tagokkal : Dr. Bólya Lajos megyei ügyészhelyettes, Erdélyi Albert többszörös sztahanovista, Katona Sándor országgyűlési képviselő, a makói József Attila tsz tagja, Dr. Koch Sándor Kossuth-dí­jas egyetemi tanár, Kuszin Miklós DISZ megyei titkár, _ Nagyistók József, az ország­gyűlés alelnöke, Nagy István, Szeged város tanácsának elnökhelyettese, Nagy Károlyné MNDSZ me­gyei titkár, Nagy Sándor Sztálin-díjas és Kossuth-díjas író, Németh Károly, az MDP Csongrádmegyei Bizottságának első titkára, Papp Sándor, a megyei ta­nács elnöke, ; Zárójelenlés az augusztus 20-i begyűjtési versenyről Az augusztus 20-i begyűjtési ver­seny értékes eredményeket hozott megyénk területén. A verseny le­zárása után mind gabonára, mind élőállat és állati termékekre az ér­tékelés megtörtént. A versenyben elért sorrend a járásokat, a váro­sokat, a községeket, a termelőszö­vetkezeteket illetően az alábbi: GABONABEGYÜJTÉS: Járások rangsora: 1. Makói járás, 2. Szentesi járás, 3. Csongrádi járás, 4. Szegedi jérás. Városok rangsora: 1. Szeged, 2. Makó, 3. Szentes, 4. Csongrád, 5. Hódmezővásárhely. _ Községek rangsora: 1. Csanytelek, 2. Mórahalom, 3. Cserebökény. Termelőcsoportok rangsora: 1. Kiskirálysági Lenin, 2. Kübekházi Sarló-Kalapács, 3. Sövényházi Béke. ÉLŐÁLLAT, ALLATI TERMÉK: Járások rangsora: 1. Szentesi járás, 2. Makói járás, 3. Csongrádi járás, 4. Szegedi járás. Városok rangsora: 1. Makó, 2. Szentes, 3. Szeged, 4. Csongrád, 5. Hódmezővásárhely, "||ji j Községek rangsora: 1. Csanádpalota, 2. Ferenoszállás, 3. Fábiánsebestyén. Termelőszövetkezetek rangsora: 1. Tömörkényi Petőfi, 2. Szentesi Felszabadul áí, 3. Ferenoszállási Úttörő, • 4. Hódmezővásárhelyi Dózsa. A versenykiírás értelmében a ga­bonabegyüjtésben kitűnt makói já­rás 4000 forint, a három község kö­zül Csanytelek 2000, Mórahalom 1500, Cserebökény 1000 forint, vala­mint a kiskirálysági Lenin tsz 3000 forint jutalmat kap. A jó élőállat és állati termékek begyűjtéséért jutalomban része­sül a szentesi járás (8000 forint), Csanádpalota (2500 forint) és a tö­mörkényi Petőfi tsz (2500 forint). A nyertesek jutalmukat vasár­napig megkapják, « Hazánk népe készül, hogy az or­szág felszabadulásának 10. évfordu­lóját minden eddigit felülmúló si­kerekkel ünnepelje a szocializmus építésének minden területén. A Sze­gedi Kenderfonógyár dolgozói is méltóan akarják ünnepelni fel­szabadulásunk nagy napját. Ezért lelkesedéssel csatlakozunk a Sze­gedi Jutaérugyár dolgozóinak fel­hívásához, amelyet városunk fel­szabadulásának 10. évfordulójára tett. A dicsőséges évforduló alkal­mából szeptember 24-től október 24-ig ünnepi műszakot tartunk. Ezen felül a következő felajánlá­sokat tesszük: 1. A negyedik negyedévi mennyi­ségi tervünket 1 százalékkal túl­teljesítjük. 2. A Nettó km/óra mutatónkat a III. negyedévhez viszonyítva 2 százalékkal emeljük. 3. A közvetlen anyagköltséget a tervhez viszonyítva 0.5 százalékkal csökkentjük. 4. Az első osztályú minőségi cd qazdatáq&s ter melliérl, az tol tavo IttjtiUéiéérl •nem^m^mmm^mm^mm^m • .. . " i i i i Ujabb szegedi üzemek csatlakoztak a Szegedi Jufaárugyár felhívásához Szegedi Ke nJerfonógyár termeivényeink gyártását 4 száza­lékkal túlteljesítjük. 5. A IV. negyedévi 1 órára eső termelési értéket 0.5 százalékkal túlteljesítjük. 6. A tervezett önköltségcsökken­tést a IV. negyedévben 0.25 száza­lékkal túlteljesítjük. 7. Vállaljuk, hogy 6 darab simí­tógép átszerelését, október 4. he­lyett, szeptember 30-ra befejezzük. 8. Vállaljuk, hogy az újonnan építendő MEO-irodát október 10-re átadjuk rendeltetésének. Mi, a Szegedi Kenderfonóg^ár dolgozói minden erővel összefo­gunk, hogy felszabadulásunk ün­nepe méltóképpen kifejezze üze­münk dolgozóinak háláját felsza­badítónk, a nagy Szovjetunió iránt. Balogh István az üzemi PB titkára Kovács Józsefné UB.-elnök Nagygyörgy Mária igazgató Szegedi Texfiiművek rült kötvények száma ennek mint­egy kétszerese. A 21 sorsoláson egymilliárdháromszázötvenegymil­lió forintot fizetett vissza álla­munk a kötvénytulajdonosoknak. A Negyedik Békokölcsön első sorso­lásán újabb jelentős összeget — 24,914.000 forintot — fizet vissza államunk a kölcsönjegyzőknek. (Mm „ Pártunk III. kongresszusa meg­határozta azokat a feladatokat, amelyek a szocializmus építése so­rán a dolgozó nép életszínvonalá­nak emelése érdekében az ipar te­rületén belül az egyes vállalatokra hárulnak. Mi a kongresszus befe­jezése után azonnal hozzáfogtunk saját tennivalónk meghatározására 69 özek során intézkedéseket hoz­tunk eddigi munkánk megjavítá­sára, melyek nyomán máris szület­tek eredmények. Éppen ezért nagy örömmel olvastuk a Szegedi Jutaáru­gyár dolgozóinak felhívását fel­szabadulásunk 10. évfordulója, ok­tóber 11-ének megünneplésére. Mi már értekezleteken beszéltünk dol­gozóinkkal ezekről a kérdésekről ég az ott elhangzott javaslatok alapján mi js szocialista munkafel­ajánlást, teszünk, hogy termelé­kenységünket megjavítsuk, ön­költségünket pedig csökkentsük. 1. Vállaljuk, hogy éves tervün­ket 1954. december hó 23-ra, nyolc nappal az év befejezése előtt tel­jesítjük és ennek érdekében a) szeptember havi tervünket 104 százalékra, b) IV. negyedéves tervünket, mely 4.3 százalékkal feszesebb, mint a III. negyedéves, 102 százalékra teljesítjük. 2. A minőség javítása erdekében vállaljuk, hogy fonalaink ezakí­tási egyenlőtlenségét tovább csök­kentjük ég átlagosan 13 százalék alatt tartjuk. 3. Az önköltség csökkentése ér­dekében, továbbá a nyersanyagta­karékosság következetes végre­hajtása céljából az előírt anyag­normánkat 0.3 abszolút számmal túlteljesítjük. Ennek" eredménye­képpen a várható megtakarítás 47,500 forint. 4. Az anyagtakarókossággal kar­öltvo a hulladékgazdálkodás terén elért eddigi eredményeink további növelése céljából gyürüsfonódai üzemrészünkben versenymozgalmat indítunk a 3.5 százalékos hulladék elérésére (jelenleg 3.8 százaléknál tartunk, míg 1954 első féléves áU lagunk 4 százalék felett van). Mi, a Szegődi Textilmüvek dobi gozói meg vagyunk győződve arról, hogy a felajánlásunk teljesítésű­vel segítünk pártunknak és kor­mányzatunknak, hogy a dolgozók: életszínvonalának emelése érdeké­ben hozott határozatokat minél előbb valóra válthassuk. Péter Szilveszter, párttitkár Hévízi Jánosné üb.-elnök Acsádi Mihályné DISZ-titkár Sarnyai Vencelné igazgató Szegedi Falemezgyár Lapunk vasárnapi számában kö­zöltük a Szegedi Jutaárugyár fel­hívását, amelyben felszabadulásunk 10. évfordulójának méltó megün­neplésére a gazdaságos termelésre, az évi terv teljesítésére tettek fo­gadalmat. A Szegedi Falemezgyár dolgozói is megvitatták ezt a fel­hívást és csatlakoztak hozzá. Vál­lalták, hogy gőzellátásuk biztosíiá­sára még ebben az évben kazánte­lepük egyik kazánját üzembe he­lyezik; farostlemez üzemrészüket november 7-ig üzembehelyezik; egész évi lemaradásuk 60 százalé­kát az év végéig behozzák; fajla­gos nyersanyagkihasználásukat aa I. félévhez viszonyítva 2 százalék­kai javítják, valamint ügyelnek a tervben szereplő költségek tú: ••"m lépéeérf

Next

/
Oldalképek
Tartalom