Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-14 / 217. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 9 — I TüidálnuUatÁ. nuutkdáók I Arany Antal és Arany Antalné AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A% évi terv teljesítéséért Szeged üzemeinek is sok nehézséggel kellett megküzdeniök az év első hónapjaiban. A szokatlanul kemény tél megnehezítette a nyersanyagszállítást és üzemeink anyaghiánnyal küzküdtek. Eh­hez párosult az áramkorlátozás, mely a nyersanyaggal rendelkező üzemek termelését is megbénította. Üzemeink többsége ennek kö­vetkeztében súlyosan elmaradt első negyedévi tervének teljesí­tésében. A tervek teljesítése minden vállalatnak kötelessége: a terv törvény. Kötelessége, mert a tervek teljesítése teszi csak lehe­tővé, hogy dolgozó népünk állandóan növekvő szükségleteit kielé­gíthessük. Dolgozóink mindezt tudják és éppen ezért az év ele­jén pártunk III. kongresszusa tiszteletére hatalmas versenymoz­galom bontakozott ki a lemaradás megszüntetéséért, az adósság törlesztéséért. Kiemelkedő eredmények születtek azokban a he­tekben. A Szegedi Vasöntöde, a Szegedi Jutaárugyár, a Szegedi Falemezgyár több tízezer tonna anyagot gyártott a havi terven felül, hogy törlessze adósságát. A Szegedi Jutaárugyár dolgozói a második negyedévben 32.5 tonnát törlesztettek első negyedévi tartozásukból. Jó mun­kájukkal elnyerték a büszke élüzem címet is, s az új lendületet adott munkájuknak. Termelési tervüket júliusban 115.1 száza­lékra, augusztusban 114.7 százalékra teljesítették. Mindemellett érzik, hogy az élüzem cím fokozottabb követelményeket ró rájuk és ezt a "Délmagyarország* vasárnapi számában közölt verseny­felhívásukban is megírtak. "Érezzük, hogy rajtunk, a tervük tel­jesítésével adós üzemeken függ az ország szeme. Ahogy hiányzik a gyárak hatalmas gőzkazánjaiból és a kis magánháztartásokból a tervteljesítéssel elmaradt szénbányászatunk szene, ugyanúgy hi­ányzik egész népgazdaságunkban a tervteljesítéssel bármely okból elmaradt vállalatok terméke*. Ez az érzés, mely nemcsak a jutagyári dolgozókban van meg, szülte azt a lelkes felajánlást, amelyben vállalták, hogy a fanóda termelési kieséséből 40 tonnát december 31-ig teljesítenek. A varroda 14 tonnás elmaradását pedig október 11-ig, felszaba­dulásunk évfordulójáig megszüntetik. Megfogadták a dolgozók azt is, hogy évi tervüket december 27-ére befejezik. Ezek a vállalások dolgozóink helytállásáról, kötelességválla­lásáról beszélnek. Arról, hogy tudják, maguknak és az egész do­gozó népnek termelnek. Jobb, több áru csak akkor lesz, ha azt a mennyiséget, amellyel adósak maradtak, letörlesztik. Ahhoz azon­ban, hogy ezt megtehessék, alapos felkészülésre, körültekintő munkára van szükség. Most ismét itt van az ősz és utána nem tudjuk, milyen kemény tél köszönt majd ismét ránk. A mult év megmutatta, csak alapos felkészüléssel, minden területre kiterjedő gondos munkával tudjuk biztostani a zavartalan téli termelést, az adósság törlesztését, < A jutagyáriak erre is gondoltak. A télen is igyekeztek át­szervezéssel csökkenteni a kiesést. Most azonban körültekintő tervezéssel, a nyersanyag, a fűtőanyag időben való beszerzésével, az engedélyezett törzskészlet feltöltésével akarják biztosítani t a zavartalan üzemmenetet, vállalásuk teljesítését. A vállalat vezetősége, a műszaki dolgozók felkészültek, a feladatok végrehajtására, arra, hogy biztosítani tudják az üzem dolgozói számára a műszaki feltételeket, az adott szó megtartá­sához. A tetteké most már a szó. A dolgozókra, elsősorban az üzem kommunistáira, DISZ-fiataljaira számít a vállalat vezető­sége. Az ő lelkes kezdeményezésük, lendületük az az erő, mely képes mozgásba hozni az üzem minden dolgozóját és lelkes mun­kájukkal magukkal kell, hogy ragadják a többi üzemek dolgo­zóit is. Mert van még szegedi üzem, mely sok készáruval adósa népgazdaságunknak, az országnak, a dolgozó népnek. Az a fel­adat, hogy a jutagyári dolgozókhoz hasonlóan mindenütt széles­körű mozgalommá fejlesszék a gazdaságos termelésért, az évi terv teljesítéséért indult versenyt. A terv maradéktalan teljesítése mellett fontos, hogy üze­meink gazdaságosan termeljenek, mert nem mindegy, hogy mi­lyen áron érik el a tervteljesítést. Régi gyakorlati tapasztalat, hogy a minden áron való tervteljesítésből nem sok haszna van sem az üzemnek, sem az országnak. Üzemi dolgozóink ezekben a napokban számadást kell, hogy végezzenek a hátralévő hónapokra. Fel kell mérniök a meglévő erőket, amelyek mozgósíthatnak a nagy feladatok végrehajtására. Mindannyiunk érdeke, hogy a harmadik negyedéves tervet és az évi tervet maradéktalanul teljesítsék üzemeink, hiszen a tervek teljesítése az alapja növekvő jólétünknek, a jövőévi eredménye­sebb munkának. Jól sikerült a Huszka müveiből rendezett hangverseny „Türi'dérkírAlynő légy a párom..." — a Szabadság-filmszínház színpa­dán kedves, szőke művésznő, Zen­tai Anna énekel, a közönség elmé­lyülten figyel. Vasárnap délelőtt van. A „Bob hercegtől a Lili báró­nőig" című Huszka műveiből ösz­izeállított operett-matiné műsora kezdődött meg. Egymás után csen­dülnek fel a mester örökszép meló­diái. A műsorközlő Neményi Lilit konferálja be, akinek az előadásá­ban a világirodalom egyik legszebb szerelmes versét, Petőfi-Huszka: „Szeptember végén" című versét Vallhatta a közönség. Talán ez a Szám jelentette a matiné fény­pontját. A vers és a zene így együtt és Neményi Lili szép lirai szopránja mélyen álélt, komoly művészi élményt jelentett a hall­ga tójt száöára* r MAI SZÁMUNKBÓL! V. M. Molotov válaszai Micuru Szudzukinak, a Ciubu Nippon Szimbum című japán lap főszerkesztőjének kérdéseire Az Arany-házaspár az Ujszegedi Kender­Lenszövő Vállalat­nál dolgozik. 'A férj az erőtelepen a szíjj­varróknál, a feleség a szövőben. Arany Antal nem dolgozik normára, de azért becsületesen eleget tesz kötelessé­gének. Az elszakadt szíjjal: gyors össze­varrásával csökken* ti a gépek állás ide­jét s ez a többterme­lést segíti, ötödször érte el a sztahánovis­ta szintet augusz­tus hónapban. A sztahánovista okle­velet két hónappal ezelőtt már megkap­ta és a kiváló dol­gozó-jelvény is a bir­tokába kerül: igy akarja. Aranyné hosszú *•• . A A , ideig tömlőszövetet szőtt, azután a IV-es partiba osztották be kiflisodróvásznat szö­vő gép mellé. Ez a különleges áru nagy gyakorlatot ét jó mi­nőségű munkát igé­nyel. Egyikben tincs hiba Arányúénál. A tervet is rendszere­sen túlteljesíti. Je­lenleg 164 százalék a termelési eredménye. IAAAAAAAAAAAA •*** JL M HA M MA MAM H IMM MAM AAI AM mm. mmm M — am HA — AMA H M AAA aaa ma A Szegedi Falemezgyár dolgozóinak csatlakozása a Szegedi Jutaárugyár felhívásához Üzemünk dolgozói olvasták a Szegedi Jutaárugyár dolgozóinak a *Délmagyarrország» szeptember 12-i számában megjelent vállalását, amelyben városunk felszabadulá­sa 10-ik évfordulójának méltó meg­ünneplésére, a gazdaságos terme­lésre, az évi terv teljesitésére tet­tek fogadalmat, Kisgyűléseinkien megvitatták dol­gozóink a versenyfelhívás pontjait és javaslataik, valamint felajánlá­saik alapján a következő pontok szerint csatlakozunk a felhíváshoz: 1 Üzemünk az év első hónap­-*-* jaiban fennállott energiakor­látozás és a meglévő gőzkazánunk kapacitásának elégtelensége miatt éves tervének teljesítésével 6 szá­zalékkal lemaradt. Üzemünk gőzel­látásának biztosítására vállaljuk, hogy újonnan épülő gőzkazántele­pünk első kazánját még ez évben üzembehelyezzük, O Országunk fanyersanyagban igen szegény. Szükséges a rendelkezésre álló famennyiség és hulladék leggazdaságosabb felhasz­nálása. Ebből a célból hazánkban az első farostlemezgyár üzemünk­ben épül fel, melynek üzembehe­lyezését, illetve kísérleti gyártás megindítását november 7-re vállal­tjuk. Ennek az üzemnek gazdasági eredménye abban mutatkozik, hogy mintegy 1 millió forint értékű, ed­dig kizárólag tüzelési célra hasz­nált hulladék feldolgozásával 5—6 millió forint értékű olyan lemezt állítunk elő, amelyet eddig nép­gazdaságunk. kizárólag nyugatról tudott beszerezni. Ennek az üzem­nek gyakorlati tapasztalatai, vala­mint újonnan kialakuló technoló­giája alapján 1956-ra további há­rom farostüzem épül hazánkban. Ezzel farostlemezből a behozatalt teljesen megszüntetjük. E beruhá­zások összértéke mintegy 5 millió forint. Ezen felül vállaljuk, hogy október 11-re üzembe helyezzük második korszerű szélezőgépünket, amellyel biztosabbá tesszük válla­lásunk teljesítését. 9 Vállaljuk, hogy az éves terv­lemaradásunk 60 százalékát december 31-ig letörlesztj ük. A Vállaljuk, hogy a nehézipari exportáló vállalatokkal szem­ben fennálló lemaradásunkat telje­sen felszámoljuk. C Fajlagos nyersanyagkihasz­nálásunkat az I. félévhez vi­szonyítva 2 százalékkai javítjuk (érték 30 ezer forint), Á Vállaljuk, hogy ax eddigi, mintegy 3 százalékos csök­kentett értékű áru mennyiségi arányát 1.5 százalékra javítjuk. 7 Vállaljuk, hogy a IV. negyed­4 * évi önköltségi tervünket e megtakarításokkal 1.2 százalékkal csökkentjük. Ezenfelül vállaljuk, hogy a tervünkben szereplő külön­féle költségeket nem lépjük túl. E vállalások teljesítésével kíván-" juk elérni azt, hogy népgazdasá-i gunk az éves tervet sikeresen fe-t jezze be, ifj. Dóra József párttitkár , Körmendi Istvánná üb. elnök Arató István igazgató cAJt&L a tmmti tűv&mpék kíizlilnek Vasárnap délután és este a Nem­zeti Színházban is nagy sikerrel adták elő a pesti művészek Huszka Jenő legszebb melódiáiból össze­állítóit operettműsort. Különösen meleg ünneplésben részesült Zentai Anna, Neményi Lili, de ugyanezt mondhatjuk Szabó Miklós, Szen­tessy Zoltán, Eber Pálma, valamint Lóránt György műsorszámairól is. Alig volt olyan dal, amelyet a kö­zönség követelő ütemes tapssal is­métlésre nem kért volna. Meg kell emlékeznünk az Igen ritkán hallható kétzongorás kiséret tökéletes művészi teljesítményéről, amelyet a nagy zeneköltő lánya, Huszka Mária és Fábry Éva kitű­nő tolmácsolásában hallhatott a hangverseny közönsége. Wt B. Keskeny sínpár fut keresztül a Felépítményi Vasanyag javító Vál­lalat területén. A sínpáron kis ko­csik gördülnek tova. Az alkatrésze­ket, a vasanyagot szállít jóit a mű­helyekbe, vagy a kész sorompót vi­szik a vagonokhoz. Az üzem bejárata felől kiáltás hangzik: — „A vágány mellett vigyázz!" Az udvaron áthaladók a kiállás irányába fordulnak és igyekeznek félreállni az útból: lemezzel, drót tal megrakott kocsi közeledik. Kék munkaruhás dolgozók kisérik. Meg­állnak a sorompókészitő műhely előtt. I ' — Mit hoztatokf — kérdi Hege­dűs Sándor, aki éppen a lemezvá­gó olló mellett foglalatoskodik, — Van itt minden, ami csak a munkátokhoz szükséges — hangzik a válasz s a 'kocsikísérők rakodnak is le a kocsiról. Sokáig nem állhat­nak a műhely előtt, mert egy má­sik kocsi kifelé igyekszik, utat kell engedni neki. A raktárból érkezett Xemezdara­bolzat Papdi Adám veszi kezelésbe. Együtt dolgozik Hegedűs Sándor­ral. Kirajzolják, milyen méretre van szükségük, majd a lemezvágó ollóhoz viszik. Csörögve hull a levágott lemez­darab a földön heverő kisebbekre. A vágók rögtön másik darabhoz fognak. Mikor azzal is végeznek, felszedik az előbb lehullott lemez­darabot és a műhelybe sietnek ve­le. A sorompóhoz szükséges ez a lemezdarab és bent a műhelyben munkálják meg. Soká lehetne sorolni, ml minden készül itt. Ha a vasúti átjáróknál lévő sorompókra valaki rátekint, nem is gondolja, mennyi aprólékos munkát kíván az elkészítésük. Ah­hoz, hogy kifogástalanul működje­nek ezek a sorompók, jól meggon­dolt, tökéletes munka szükséges. Az állványok leszabása, a rúd felsze­relése, a súlyozás, a rács rúdra erősítése, wW komoly szaktudást (Liebmann Béla felvétele. Fény. Szöv.) Papdi Ádám és Lajos Sándor a sorompórúd szerelésén dolgoznak igényel. Papdi Adám hozzáértéssel fog mindenhez. Négy éves szak­munkás és jól megtanulta a mes­terségét. Megtanulták a műhely többi dolgozói is. Ritkán f ordu l elő hogy valamit elvétsenek. Nem is akarnak hibázni. A műhelyből gyakran kijárnak vonalra is. Felszerelik a sorompót a helyszínen. Most Lajos Sándor, Papdi Ádám segítőtársa van távol. Hegedűs Sándor is gyakran kijár ellenőrizni, mi baja történt a fel­szerelt sorompónak, ki lehet-e ja­vítani, vagy újat kell felszerelni. Sokoldalú a sorompószerelő mű­hely dolgozóinak a munkája. De jól értik a dolgukat valamennyien. Tervüket mindig túlteljesítik. Papdi Adám például rendszeresen 120 százalék felett teljesiti a nor­mát. Nála ugyan akadnak jobbak is a műhelyben, de igyekszik azo­kat utolérni, hogy velük együtt biztosítsa az őszi forgalom zavar­talan lebonyolítását. Szerdán ülést tart a Városi Tanács Szeged Város Tanácsa 1954 szep­tember hó 15-én, szerdán délután 4 órakor a tanácsháza nagytermében tartja ezévi 5. rendes ülését. A tanácsUlés napirendje szerint először Dénes Leó elvtárs, a vegre­hajtóbizottság elnöke számol be a VB működéséről, majd Tombácz Imre elvtársnak, a végrehajtóbi­zottság elnökhelyettesének vitain­dító előadása következik a tanács­törvény tervezetéről. Harmadik és utolsó napirendi pontként előter­jesztések és javaslatok szerepel­nek. Az első napirendi ponttal kap­csolatos beszámolóban Dénes Leó VB-elnök a végrehajtóbizottság ét a hozzátartozó hivatali szervezet eddig végzett munkájával és a ta­nács előtt álló politikai, gazdasági és kulturális feladatokkal foglalko­zik. A második napirendi pont ke­retében a tanács tagjai megvitat­ják az új tanácstörvény tervezetét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom