Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-11 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I I 7>MdátmutaíÁ ntunliádóJi I I WnMMjMMft Gerebes Mihály IBBE*** AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 215. SZAM I SZOMBAT, 1054 SZEPTEMBER 11. ARA: 50 FILLÉR Nyugat-Európa — válaszúton (K. M.) A francia nemzetgyűlés augusztus 30-án hozta meg az utóbbi évek legfontosabb döntését. A parlament »nem«-et mon­dott az úgynevezett •európai hadsereg* felállításának amerikai tervére, megtagadva az •európai védelmi közösségiről szóló szer­ződés ratifikálását. Ez a szerződés-tervezet amerikai parancsra ke­rült napirendre Nyugat-Európában. Az Egyesült Államok az •euró­pai védelmi közösség* csalafinta védjegyével szerették volna tör­vényesíteni Nyugat-Németország fölfegyverzését abból a célból, hogy Európa szivében megteremtsék az új háború tűzfészkét, s az új német hadsereg, a Wehrmacht segítségével megvalósítsák támadó terveiket és uralmuk alatt tartsák Nyugat-Európát. Az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei azt követelték, hogy jónéhány nyugateurópai állam, köztük Franciaország is, mondjon le önrendelkezési jogáról, nemzeti hadseregéről és rendelje alá nemzeti érdekeit az amerikai és a német imperialistáknak. Franciaországban három évig folyt az elkeseredett harc az •európai hadsereg* hívei és ellenfelei között. Az •európai hadse­reg* ellen indított mozgalom — és ami ezzel egyet jelent; Fran­ciaország biztonságáért és függetlenségéért vívott harc — élén a dicsőséges Francia Kommunista Párt halad s a mozgalom egyesí­tette az összes francia hazafiakat, politikai és vallási meggyőző­désüktől függetlenül. Az eredmény; az ^európai védelmi közös* ségnek* a népek szemében gyűlöletes eszméje füstbe ment, a francia hazafiak győzelmet arattak Franciaország árulóin, az ame­rikai imperializmus franciaországi lakájpolitikusain. A genfi külügyminiszteri értekezlet után, ahol a külügymi­niszterek közvetlen tárgyalásai és a kölcsönös engedmények ré­vén sikerült megszüntetni a vietnámi háborút, a népek békemoz­galma legnagyobb eredményének s az amerikai imperializmus újabb súlyos kudarcának kell tartanunk az •európai védelmi kö­zösség* bukását, i i I Kétségtelen, hogy a nemzetközi helyzeí enyhüléséhez nagy­mértékben járult hozzá a világközvélemény fellépése, a népek bé­kemozgalma. Ez az új világpolitikai tényező vezetett végső fokon a vietnámi háború befejezésére és az •európai védelmi közösség* elvetésére. Ezzel az új tényezővel, ezzel az új nagyhatalommal a háborús uszítók is kénytelenek számolni. A -New York Journal and American* című lap nyíltan be is vallotta, hogy az európai országokban egyre népszerűtlenebbé válik a támadó amerikai po­litika. Arról panaszkodik, hogy Nyugat-Európában a háború óta még sohasem volt olyan Amerika-ellenes hangulat, mint jelenleg. Nyugat-Európában nem bíznak az amerikai diplomácia szólamai­ban és attól tartanak, hogy az amerikai külpolitika előidézi a III. világháborút. Nos, ez a newyorki újság fején találta a szöget. A francia parlament történelmi jelentőségű döntése lázbahozta Nyu­gat-Európa politikai életét. Lássuk, mit akarnak a kormányok az •európai hadsereg* gondolatának bukása után? Az óvatos angol kormány közvetíteni akar a •rebellis* Franciaország és ősi ellensége, az újjáéledő nyugatnémet imperia­lizmus, illetve tengerentúli patrónusa, az amerikai imperializmus között, s ebből a célból kilenchatalmi értekezlet összehívásán fá­radozik. A cél az volna, hogy az •európai hadsereg* tervének bu­kása után előállott helyzetben tanulmányozzák Németország bizo­nyos garanciák mellett történő felfegyverzésének lehetőségét. Amerika azt akarja, hogy Nyugat-Németország beléphessen az Északatlanti Szövetségbe és korlátlanul fegyverkezhessek. Adenauer nyugatnémet kancellár, a német imperializmus­nak ez az új farkasa, új Hitlerje, egyre jobban kibújik a bárány­bőrből. Ma már nyiltan és fogvicsorgatva követeli, hogy engedjék meg Németországnak a korlátlan fegyverkezést. Nyugat-Európa népei, kormányaikkal ellentétben, békét és biztonságot követelnek. Az •európai védelmi közösség* éppen a német újrafegyverkezésen bukott meg és Adenauer kihívó nyilat­kozatai után a népek még erőteljesebben és egységesebben köve­telik a béke megszilárdítására irányuló diplomáciai tárgyalásokat, a lefegyverzést és a tömegpusztító fegyverek betiltását, Az európai béke megőrzésére, az európai nemzetek közötti kapcsolat új rendszerének fölépítésére-a Szovjetunió jelölte meg az utat a kollektív biztonsági szerződésre vonatkozó javaslatában. Ez a javaslat egyaránt kifejezi a népi demokratikus országok né­peinek — köztük a magyar népinek — a vágyát és akaratát, de ugyanígy megegyezik a Nyugat-Európában élő munkások, parasz­tok, dolgozó kisemberek vágyaival, akaratával is. A Szovjetunió javasolta kollektív biztonsági szerződés valamennyi európai or­szág összefogásával, közös hozzájárulásával épülne fel és elhárí­taná Európa népeinek feje fölül az új német veszélyt. És az -európai hadsereg* gyűlöletes eszméjének kimúlása után a Szov­jetuniónak ez a javaslata egyre nagyobb tért hódít. Ma már a francia szociáldemokraták és radikálisok egyrésze, az Angol Mun­káspárt nagyrésze, a német szociáldemokrata munkások, sőt veze­tőik jelentős része is helyeslően ítélik meg. Két nagyhatalom kor­mánya, a francia és az angol kormány pedig kész megfontolás tárgyává tenni a szovjet javaslatot. A francia nemzetgyűlés világraszóló határozata után tehát Nyugat-Európa válaszút előtt áll. Látva a Szovjetunió következe­tes békepolitikáját, a békeszerető világközvéleménynek a béke­mozgalomban testet öltő hathatós fellépését és nem utolsó sorban a nyugateurópai kommunista pártok szívós harcát az imperia­lista agresszorok háborús terveinek megbuktatásáért, minden re­ményünk meg lehet arra, hogy Nyugat-Európa a béke útját választja. A megyei tanács szeptember 11-én. ma délelőtt 9 órai kezdettel tartja meg rendes ülését Hódmező­vásárhelyen a városi tanács nagy­termében. A megyei tanácsülésen napirendi pontként szerepel a be­számoló a végrehajtó bizottság f MAI SZAMUNKBÓL: Átadták a nyugati hatalmak válaszjegyzékét a Szovjetuniónak Zeng az egész ko­vácsműhely. Ütik a vasat a MÁV Fel­építményi Vasanyag­javító Vállalat ko­vácsai. Az ajax-kala pdas hangja a legerő­sebb. és amikor meg­áll egy pillanatra, akkor hallatszik csak élesen a kovács ül­lők zengése. 50—60 fokos hőség van a műhelyben. Nyári időszakban sokszor még nagyobb. Az izzó vas, s a kohó tüze árasztja ez/ a nagy hőséget. A nagy melegben mezítelen felsőtest­tel dolgoznak a mun­kások. Izzadtságcsep­pek peregnek róluk, gozik. Hol egyik, hol huzamosabb de nem csökkentik az másik kovács segít- dolgozik azon. iramot. Gerebes Mi- sége. Igen ügyesen A Sínszegekből sok hály, aki segédmun- bánik a szerszámmal, a megrendelés. A kás itt, ugyancsak pedig alig múlt fél- kovácsműhelyben alig talicskázza o nehéz esztendeje, hogy a vasat. Kéz alá készí- Felépítményi Vas­ti az anyagot. Ez anyagjavító üzembe csak ideiglenes mun- került. A sínszeg fe­kája, máskor a sín- jezésénél 150—160 szá­I | szeg fejezésénél dol- zalékoj. is elér. ha győzik készíteni. Ge­rebes Mihály is egé­szen megtanulja már a munka fortélyait. Rövidesen szakmun­kás vélik belőle. Egy nappal a megnyitás előtt a Mezőgazdasági Kiállításon Kiküldött munkatár* sunk telefonjelentése: Még van tennivaló, de azért általában már mindent gyönyörűen el­rendeztek. Még egy nap, jóformán néhány óra és kapunyitás lesz az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron, 'A naptár szeptember. 10-ét, pénteket mutat. Járjuk a kiállítás óri­si, 52 holdas területét, lenyűgöző látvány az annyi gonddal, szorga­lommal emelt „csodavá­rosA pavilonok sora, a pázsitok selyme, az ezer színben viritó élő­virágok. köztük a sző­regi rózsa, amelyből esz­tendőnként közel 3 mil­lió szál kerül a főváros­ba, a gépek, amelyeket az EMAG gyárban és másutt készítettek a magyar munkások a fa­lusiaknak: gyönyörű­látvány, Kiállítják ipa­runk új, nagyszerű gyártmányát: a rizs­kombájnt is. Itt vannak a korszerű, kiváló szov­jet gépek, amelyek a magyar mezőkön segí­tik a dolgozó parasztok munkáját. Majd odébb Kelet-Németország több mint 200 fajta gépe. De Csehszlovákia, Nyugat­Németország és Olasz­ország is bemutatja me­zőgazdasági gépgyár­tását. | Meglelhető a szeged­vidéki fűszerpaprika is a kiállításon. Fénylő, piros paprikafűzéreket is hoztak fel a röszkei Lenin tsz tagjai. Far­kas Illés. domaszéki egyéni gazda fűszer­paprikája is itt díszlik. A növénynemesítők ha­talmas pavilonjában ku­tatóink eredményei, köz­tük a szegedi Oberma­yer Ernő, Kossuth-díjas akadémikusé. Itt látjuk a szatymazi barackot, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szin­te hihetetlenül bőtejelő teheneit, a tüzes mező­hegyesi lovakat. Nem ritkaság az 5 mázsánál súlyosabb sertés a ki­állításon. i Megvolt a főpróbája a korhű 'jelmezekben sorrakerülő római ko­csiversenynek, Rákóczi kuruc lovasai felvonu­lásának. De ki győzné mind, felsorolni, ami itt van s ami itt sorrake­rül! — Lenyűgöző, magá­val ragadó! — ezt mondhatja mindenki, aki láthatja a kiállítást. Hazánkban ilyen nagy­szabású kiállítás, mint a mostani, sohasem volt. Felöleli a mezőgazda­ság teljes területét és a vele összefüggő ipari vállalatok munkáját is. Mutatja, hogy milyen nagyok a mi szabad né­pünk eredményei. A „csodaváros" mé­reteiről beszél ez a szám is: az építkezéseknél több mint 2 és fél mil­lió téglát használtak fel. Az öntözéses gazdálko­dást 7000 négyzetméter, a szőlőtelepítést 4000 négyzetméter, a gyü­mölcstelepítést 6000 négy­zetméter, az erdészeti telepítést 4000 négyzet­méter területeyi mutatják be. A kiállított állatok száma háromezer. Beszéltünk a kiállítá­son — a kiállítókkal. A Tisza-vidék, a Dunántúl, a haza parasztjaival; magabiztos és nagyon szépen felöltözött, jó sorú tsz-tagokkal, vi­dám egyéni gazdákkal. Egy szép őszbajuszú dolgozó paraszt mondja, miután sorra elmagya­rázza a Tücsök nevű tehén jótulajdonságait: — En a múltban cse­léd voltam, látástól va­kulásig dolgoztam. Most persze tsz-tag vagyok a Tiszamentén. A mi mun­kánkkal egykor a gró­fok, bárók, kulákok „tüntettek" a kiállítá­sokon. Mi is itt lehet­tünk, de csak lópucoló­nak vagy másnak. Most magunk mutatjuk be, hogy mit tudunk. Búcsúzunk a vén pa­raszttól. Az embernek eszébe jut: szabad nép tesz csuda 'dolgokat. Megyünk tovább. Csak győzze az ember, nézni a sok mindent. Változatos és gazdag anyag mutatja be, ho­gyan fejlődött a falu és hogyan tör előre a ta­nyavidékeken a kultúra. Szép kultúrotthonokban tanul, szórakozik a falu népe. Es táncolnak is, mint a több mint 50 éves tápéi Atzs Gyuri bácsi. Itt vannak népművé­szetünk remekei: házi­szőttesek, a mezőkövesdi matyó hímzések. De hadd mondjuk meg: a kiállítás nagy iskolája, tapasztalat­cseréje is lesz a mező­gazdaságnak. Mind a növénytermelésben, mi#d az állattenyésztésben, és másban tapasztalatcse­rék lesznek. De a terme­lési kérdésekkel együtt nagyon sok a szórakozá­si lehetőség is: lovas­versenyek, mozi- és színházi előadások, a Magyar Televízió Vál­lalat adásai. De hosz­szan folytathatnánk a sort. Búcsúzunk a kiállítás­tól. Nehéz ez a búcsú. Aki látja, nem tudja el­felejteni, Míg él emlé­kezik rá. Még néhány óra és megnyílnak a kiállítás kapui. Jönnek majd ezren és ezren, szerte a hazából. i | (morvayl Ankétot tartottak a Délmagyarorsrági Rostkikészítő Vállalat újszeged) telepén 'Az új kormányprogramm és a III. pártkon­gresszuson hozott határozatok maradéktalan vég­rehajtása céljából a mezőgazdaság iparigazgatóság rendezésében ankétot tartottak a Délmagyarországi Rostkikószitő Vállalat újszegedi telepén. Az ankéton behatóan foglalkoztak azokkal a feladatokkal, amelynek végrehajtásával biztosítani tudják, hogy a kenderrost kikészítő iparban a ter­melékenység növelése, az önköltség csökkentése és az anyaggal. való takarékoskodás mellett állandóan, javuljon a gyártmányok minősége. A rostkikészitők részéről Tulkán János elv­társ, a Délmagyarországi Rostkikészítő központ fő­mérnöke ismertette azokat az okokat, amelyek gát­lói és akadályozói voltak a kenderkikészítő iparban a fonógyárak alapanyagát képező szálkenderek és különböző kócféleségek minőségi alakulásának. Is­mertette azok a, a gyártási eljárásokat, műszaki be­rendezéseket, amelyekkel műszaki vezetőink a mun­ka minőségének megjavítását mozdították elő. Ugyanakkor feltárta azokat a feladatokat is, ame­lyek feltétlenül szükségesek a takarékosság, a többtermelés és a minőségjavítás szempontjából. Az ankét résztvevői határozati javaslatokat fogadtak el. A minőség javítását szolgálja a határozatnak az a része, mely arról szól, hogy a nyerskoró osztá­lyozását, már áztatás előtt végre kell hajtani. Rizsaratás Szegeden Ma taríja meg ülését a megyei tanács munkájáról és a tanácsok előtt álló feladatokról; a helyi ipari vállala­tok és ktsz-ek munkájának értéke­lése; a tanácsitörvény tervezet meg­vitatása, valamint az elnöki és tit­kári határozati javaslatok, Aratják a rizst — Szegeden először — a Dózsa tsz-ben (Liebmann Béla Varga Fercncné örömmel szorítja magához felvételei. Fényit. Szöv.) a rizskévét

Next

/
Oldalképek
Tartalom