Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-09 / 213. szám

CSÜTÖRTÖK 1954 SZEPTEMBER 9. DÉLM1GT8R0RSZIG Az olcsóbb építkezésekért A 65/1 Építőipari Vállalat önköltségcsökkenlési mozgalma A Csongrádmegyei Párt-Végrehaj tóbizottság a III. pártkongnesz6zus határozatai alapján megvizsgálta megyénk építőiparának munkáját és a tapasztalt hibák, hiányosságok kijavítására felhívta a vállalatok vezetőinek figyelmét. A 65/1. Építőipari Vállalat vezetősége a Párt-Végrehajtóbizottság felhívása után azonnal hozzáfogott a munkához. Az első eredmények már megmutatkoztak a legutóbbi párttaggyűlésen, termelési értekezleten is. A dolgozók elmondták, sok esetben látták a hibákat, de nem törődtek vele, mert senki sem hallgatta meg őket. Ez a párttagokat ls közömbössé, fásulttá tette. Nem érezték, hogy ők is felelősek azért, ami "az építkezéseken történik. Elnézték azokat a hibákat, amelyeket a vállalat vezetősége az elmúlt hetekben megkezdett ellenőrzései során föltárt. A vállalat vezetősége ellenőrizte az évekkel ezelőtt befejezett munkahelyeket és igen sok építőanyagot találtak. Többek közt több helyen 16.000 darab téglát. A maj6ai állomáson kétezer hatszáz darab ikersejt-téglát, más munkahelyeken betonkavicsot, új vasajtólapokat, szivattyút, szigetelő anyagot, több vagon építő és zúzott követ stb. találtak. E hanyagságnak ós nemtörődömségnek a felszámolásához azonban komoly intézkedésekkel hozzá kezdtek. Ezt mutaitta a napokban megtartott aktíva ülés is, ahol összeültek a műszaki vezetők, csoportvezetők, sztahánovisták, élenjáró dolgozók és bátran bírálták a hibákat. Elmondták véleményükét, javaslataikat a munka megjavítására és a vállalat kidolgozott önköltségcsökkentési tervezetére. Orosz Lajos elvtárs szavaiból kitűnt, a vállalat ráfizetéssel zárta az első félévet. A' veszteséges munkahelyek között említette a Marx-téri lakásépítkezést is. Mindez abból ered, hogy a vállalat nem végzett tervszerű munkát. A műszakiak munkáját is tervszerűtlenség jellemezte. Az öthalmi. építkezéseknél a rossz műszaki vezetés miatt, a falazásnál nem hagyták ki az etetőcsészék helyét. Az önköltséget növelte az is. hogy nem voltak a gépek kihasználva. A munkaversenyt és a satahánov-mozgalmat elhanyagolták. Hozzájárul ehhez a munkafegyelem lazasága is. A mulasztott napokkal, a ki nem használt munkaidőkkel párosultak a jogtalan bérkövetelések és normacsalások. Gulyás Margit gépkezelő munkájának problémáiról beszélt. Elmondta a többi között, hogy 3 hónapig állt gépjük, azonban a karbantartók mégsem jötltiek ki megcsinálni, annak ellenére, hogy Kálmán főgépész elvtárs megígérte azt. Rácz Károly újításfelelős is súlyos hibákra mutatott rá. Beszélt a hanyagul kezelt anyagokból eredő hatalmas károkról. Hiányossága volt hozzászólásának, hogy nem számolt be arról, hogy az építkezésen született újítások, ötletek, észszerűsitések hogyan válnak élővé, felhasználják-e azokat mindennapi munkájukban. Az aktivaülés résztvevői megvitatták és elfogadták a vállaslat önköltségi tervezetét. Számos hozzászólás. javaslat azt bizonyította, nemcsak teljesíteni, hanem a meglévő tartalékok feltárásával, a dolgozók javaslatainak felhasználásával jelentősen túl is tudják azt szárnyalni, A vállalat vezetősége a kidolgozott önköltségi tervben pontosan megszabta a feladatokat. A műszaki dolgozók fontos feladatának jelölte meg a munkahelyek gondos műszaki előkészítését, illetve megszervezését. Kimondja, kötelezővé kell tenni az újítások használatát, a gépek maximális kihasználását. Az anyaggazdálkodás területén az anyagnormák betartása a legfőbb feladat. Erre ösztönöz az, hogy az építésvezetőknek ezentúl havonta el kell számolniok az elhasznált anyagokkal. Jelentős megtakarítást jelent majd a munkahely és központi igazgatás gazdasági költségeinek csökkentése (posta. telefon stb.). Az önköltségcsökkentés! tervezet adatai szerint az eddigi anyagköltség 1.4 százalékát. a bérköltség 0.7 százalékát, a gépköltség 0.8 százalékát, a rezsiköltség 3.6 százalékát takaríthatják meg. Ezek a számok azt jelentik, hogy a 65/1. Építőipari Vállalat építkezésein a jövőben többszázezer forintos megtakarításokat érhetnek cl. A feladat, most már a terv valóravállása. Ez elsősorban a kommunistákon múlik. Rajtuk múlik, hogy no nézzék el a hiányosságokat, lazaságokat, ne menjenek el szó nélkül, ha hanyagságot tapasztalnak. Természetesen a meglévő hibák felszámolásával is nekik kell elsősorban példát mutálni. Élen kell járniok a harcban, melyet most indítottak el az önköltség csökkentéséért. Az építésvezetőkön is sok múlik. A vállalat fatál építésvezetői. Puskás Réla. Novodonszki György, Madurka György már megtették a helyes kezdeti lépéseket. A cél az, hogy tovább haladjanak ezen az úton, amelyen elindultak, magukkal ragadva a többi építésvezetőt is, A vállalat pártszervezetének vezetőségére és a szakszervezeti vezetőkre var a feladat, hogy ezt a lendületet, amely az utolsó időben tapasztalható a vállalatnál, tovább fokozzák, meggyőző agitációs munkájukkal serkentsék a dolgozókat, vezetőket egyaránt a tervek valóraváltására, az építkezések önköltségének csökkentésére. A 65/1. Építőipari Vállalat önköltségcsökkentést mozgalma igen jelentős. Igen hasznos lenne, ha a megye és az ország többi építőipari vállalata is hasonló kezdeményezést indítana el azért, hogy megvalósíthassák pártunk III. kongresszusának határozatait, olcsóbbá tegyék építkezéseinket. A jukka „karrierje" Hogyan lett a iuVItábó! fontos ipari növény? VWMjtjfr Jukka. Keveset hallottunk még erről a növényről. Kertek zugaiban láttuk néha, a kertészek virágdíszítésre használják fel hosszú lájndzsaalakú, zöld levelét. Jelentéktelen, igénytelen növény, bár amikor virágzik, hófehér, harangalakú virágai igen tetszetősek. Az első világháború utáni években fedezték fel, hogy a jukka hosszú, húsos levelei értékes rostanyagot tartalmaznak. A kísérletek során kitűnt, hogy a nyert rostanyag kifogástalan minőségű és szakítószilárdsága megközelíti a kenderét. A kisérlelek azután többször is abbamaradtak. A kutatókat nem hagyta nyugodni a kezdeti eredmény. A mult rendszer azonban nem nyújtott kellő segítséget a munka folytatásához. A felszabadulás utáni évek új lehetőségeket biztosítottak a kutatómunka továbbviteléhez. Szegeden Urbán János, az újszeged! Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa foglalkozott ezzel a problémával. Pár évvel ezelőtt 90 deka jukkából nyert rosttal kereste fel First Antalt, a Szegedi Kenderfonógyár öreg művezetőjét. Kérte, hogy állapítsa meg a feldolgozás lehetőségét és mondjon véleményt a jukkából nyert rostról. Ekkor készült el a Szegedi Kenderfonógyárban az első jukkafonál. A megállapítás: nagyszerűen fonható, kitűnően festhető. Az első fonál elkészítése óta több év telt e! Elkészült azóta már az első jukkafonálból szőtt vászon, ponyva is. Természetesen még csak kisérleti célokra. Kitűnt, hogy a jukkából készült ponyva vízálló képessége 38 százalékkal magasabb, mint a kenderből készült ponyváé. A kisérletek mind azt bizonyították, érdemes a jukkával foglalkozni, nagy jövő vár erre a növényre, mert az értékes rostszálakon kívül nagymennyiségű cellulóz, gyanta és viasz anyagot is tarA törőgép összezúzza a húsos leveleket, gép készítői elégedetten figyelik az eredményt talmaz, amelyek szintén fontos ipari nyersanyagok. Hogyan válasszák ki a rostot, ezzel is sokat kísérleteztek. Próbálták főzéssel, szárítással. A kisérletek azt mutatták, hogy a levelekből friss, zöld állapotban lehet legkönnyebben a rostot elválasztani. Először kézi erővel távolították el a levelek húsos részét, azonban ez nagyon haladat'.an, fáradtságos munka volt. Frist Antal az üzemben található használt gépalkatrészekből, hulladékanyagokból elkészítette az első gépeket. Kapacitása azonban nagyon kicsi volt, bár megkönnyítette a kísérletezést, és alapjául szolgált egy új, nagyobb hozamú gép elkészítéséhez. Az Alkotmány ünnepére készültek el az First Antal, a 77 éves feltaláló, a magaszerkesztette tisztítógép mellett büszkén mutatja a hosszúszálú, letisztított rostszálakat (Liebmann Béla [elvételei. Fényk. Szöv.) újabb gépek a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezetben. Az elkészült gépek elég nagy kapacitásúak; a törőgép hengersorai összezúzzák a levelek húsos részét és az öszszezúzott levelek már könnyűszerrel letisztíthatok és a megmaradt rost, amely egy napig vízben való ázás után hófehérré válik és megszárítva már fonható ls. A kis gépek Székkutason ma már tisztítják a jukka leveleket. A székkutasi határban ugyanis már hatalmas jukka táblák zöldelnek. Növelik hosszú; lándzsaalakú leveleiket, melyek már ebben az évben négy vagon rostot adnak, közel 100 ezer forint az értékűt. Ez már komoly erdemény, mert ez a mennyiség körülbelül 60 ezer négyzetméter ponyva előállításához elegendő. Ekkora ponyvával pedig könynyen betakarhatnánk 10 kataszteri hold földet. Az eddigi eredmények azt mutat ják, hamarosan új ipari növénnyel gazdagodik mezőgazdaságunk. Olyan növénnyel, amely azokon a területeken is megterem, ahol más növény már nem él meg. Nem kell trágyázni a földet, sőt kapálni, gyomtalanítani is csak az első évben kell, mert aztán a jukka még a gyomot is elnyomja , Elültetés után pedig már a következő évben lehet szedni a leveleit. Utána pedig 20—24 évig csak az "aratással" ad munkát, mert leveleit egész éven át lehet vágni. A jukka tehát előreláthatólag fontos nyersanyagjává válik leniparunknak és méltó versenytársa lesz a már eddig is használt rostnövényeknek. Ossznémet gazdasági megbeszélés a lipcsei vásáron Szeptember 7-én este több mint 1200 nagyiparos, kereskedő, és kereskedelmi képviselő gyűlt egybe egíez Németországból az össznémet kereskedelmet előmozdító bizottság meghívására az 1954. évi lipcsei vásár alkalmából. Megbeszélték a Németország két része közötti kereskedelem, valamint a Nyugat-keleti kereskedelem égető kérdéseit. «Bob hercegtől — Lili bárónőig» Hangverseny a színházban A "November 7" kultúrotthon vezetősége hangversenyt rendez szeptember 12-én, vasárnap délután 6 és este fél 9 órai kezdettel a szegedi Nemzeti Színházban, "Bob hercegtől — Lili bárónőig" címmel, Huszka Jenő legszebb melódiáiból. A hangversenyen közreműködnek Vcményi Lili. Szabó Miklós, Zentai Inna, Lóránt György, Éber Pálma. Szentessy Zoltán. A kíséretet két zengorán Huszka Mária, a zeneszerző leánya és Fábry Éva zongoraművészek látják cl. Márki Gáza, a Szegedi Színház művésze konferál. Jegyek még kaphatók a Nemzeti Színház pénztáránál. (17) 1 I ' " Nevetett egy rövidet, majd összevonta kicsit a szemöldökét: — Én azért sejtem már, hogy mi az oka! Az, hogy a szegénység — birkanyáj... No, varjatok egy cseppet, mindjárt itt leszek, csak lehajítom ezt a kamóst! Beszaladt az Ujülés nevű mellékutcába, s csakhamar előfutott, friss ingben, cigányos arcán játszi vidámsággal... Nagyon jól értettük egymást ezzel a Karcsival, mindig pompásan telt a közös idő, mert jókedvű, parázseszű, tréfás cimbora volt. Kincses bácsi eleinte a fancsikai pusztára szerezte be napszámosnak. Hanem az első hajcsár-pofonra megszökött Karcsi, — önérzetes, érzékeny lélek volt. így került az orosi juhok mellé bojtárnak, s ott meg is melegedett. Ügyeskezű s iparkodó segítsége lett az öreg számadónak, Felegyi Pista bácsinak, — az öreg meg is becsülte, s látva mohó tudásvágyát, ellátta olvasnivalóval. Persze, válogatatlanul mindenfélével, amihez épp hozzájutott az öreg. Karcsi nagy betűfalóvá nőtt, éjfélekig rontotta a szemét a pislákoló kanócnál Rózsa Sándorra! meg Angyal Bandival, még legfárasztóbb napjaiban is. Mikor megszereztem néki a Huckleberry Finn kalandjait, valósággal megrészegedett, s egyre a fülem rágta újabb könyvekért. Édesapámnak sok Jókai-könyve türemkedett a polcon egymás hegyin-hátán — még legénykorában szerezte — ezeket kicsempésztem Karcsinak. Amilyen könnyen végzett velük, olyan nehezen adta vissza őket. Ugyanis néhány nappal az első olvasás után — másodszor-harmadszor is nekivágott a legtöbbjének. Jelenleg a Fekete gyémántokon részkelt... — Szétszaggatta-e már a puli a Fekete gyémántokat? — kérdeztem csipkelődve, bár jól tudtam, hogy igen vigyáz a könyvek egészségérd, AZ ELSŐ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE Erzsi néném már a posztján fiit... — „Ami gyémánt volt, megmaradt gyémántnak" — nyugtatott meg, szokása szerint — idézette! v „Vájjon az én Tucám is megmaradt-e az én gyémámtomnak?" — égetett a kérdőjel belülről. — Csak már Iráziéknál lennénk! Én nyugodtan nézhetek a szemébe, mert Julikának mindent elmeséltem reggel nyíltan, K<e* serves dolog volt, Julika úgy megtört bele, mint a szélnyeste boglárka . . . „Stenáldjon" — ennyit mondott csak halkan, s úgy szívenvert ezzel a lágy kicsi szóval is, hogy csepp híján meginogtam. Mégis összeharaptam a fogam keményen, hisz első a becsület! Keményen belecsapkodott Balogh Imre is a citerába, mert öt házzal idébb is tisztán hallottuk. Pedig még nem is „rezgőst" játszott, hanem csak olyan takarosai, bemelegitöset, amit csendesen, de büszke tartással kell aprózni: Nem jó csillag lett volna énbelőlem. nem ragyognék én sokáig az égen, nem kellene énnekem a fényes mennyország, barna babám, lejárnék én tehozzád .., Egyéb se kellett nekünk! Mint a viháncos csikók, csörtettünk végig a hátralévő ötvenhatvan méteren! Erzsi néném már a posztján ült: hátul, a kisepert, meglocsolt szekésszínben vajat köpült egy kisszéken, s szeretettel simogatta szemmel az egymással billegdélő kislányokat. Olyan tánciskola-pótló volt egy-egy ilyen szombatesti összegyülekezés, jobbadán a táncosok figuráit tanítgatta itt Irázi Erzsi nékünk; ő nagymester volt ezen a területen, mert Komádiban végezte a negyedik polgárit azon a nyáron — s egy tánctanfolyamot is, — egyidőben és sokkal eredményesebben, mint az osztályt... Pedig jóeszű és fürgenvelvű kislány volt, világoskék szemében huncutság és csipkelődés bujkált állandóan. Szakasztott hasonmása Erzsi néninek, csak hajlékony persze, s takaros, mintha a hordókövérségben sohasem akarná követni az anyját. S vajszívű, akárcsak Erzsi néném. (Folytatása, következik)