Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-05 / 210. szám

OELMOGYflRORSZBG VASÁRNAP, 1954 SZEPTEMBER 5. »4 genfi értekesiet óin jelentékenyen megerősödött a Szovjetunió pozíciója" Berlin (MTI) Erich űllenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt el­nöke Kielben nyilatkozatot adott a sajtónak az Adenauer kormánynak Lijhlerhöhében közzétett ötpontos Külpolitikai programmjáró! A szociáldemokrata pártvezér azzal vádolta a bonni kancel­lárt, hogy "külpolitikájában is­mét téves úton indult el" és sajnálkozásának adott kifeje­zést, hogy ezt a programmot anél­kül dolgozták ki, hogy felvették \olna a kapcsolatot az ellenzékkel. Oüenhauer kiemelte, hogy a bonni kormány «legújabb külpolitikai határozataiban háttérbe szorította a német újraegyesítés kérdését. A szövetségi kormány — mondotta — az EVK politika meghiúsulása után újabb fantomokat kerget cs Franciaországot másodrangú országnak tekinti". A Német Szociáldemokrata Párt elnöke különösen éles bírálattal illette Adenauer kormányát amiatt, hogy az pillanatnyilag nem tartja alkalmasnak a négy nagyhatalom értekezletét a német kérdésről. Adenaucrék a szuverénitás és az ujrafelfegyverzés gondolatával ját­szanak és pedig Franciaországra való tekintet nélkül, »sőt Francia­ország ellenére-. Ven Brentano, a CDU-CSU, Adenauer pártja szövetségi gyűlési r opertjának elnöke pénteken bí­rálta a Német Szociáldemokrata Párt vezetőit amiatt, mert nem tá­mogatják a bonni kormány külpo­litikai terveit és négyhatalmi ta­nácskozások mellett szállnak síkra. B entano kifejtette, hogy szerinte a jelenlegi időpontban négyhatalmi értekezlet nem ve­zetne sikerre, mert — mint mondotta — "A genfi értekez­let és a párizsi EVK-döntés óta jelentékenyen megerősö­dött a Szovjetunió pcziciója. Változások a vasúti menetrendben A Magyar Államvasutak Vezér­igazgatósága közli, hogy a hivata­los menetrendkönyvben szeptember 5-ig hirdetett balatoni idényvona­tokon kivül hétfőtől, szeptember 6-tól a Budapest—Sztálinváros kö­zött közlekedő — Budapest Keleti Pályaudvarról 17 óra 35 perckor in­duló és Sztálinvárosból 18 óra 49 perckor visszaérkező, valamint a Nagykanizsáról Budapest-Déli Pá­lyaudvarra 23 óra 15 perckor ér­kező sebesvonatokat megszüntetik. A Budapest-Déli Pályaudvarról 6 óra 38 perckor induló nagykanizsai ssbesvonat csak vasárnap és csak Keszhelyig közlekedik. A Buda­pest-Déli Pályaudvarra 20 óra 33 perckor érkező sebesvonat Keszt­hely—Budapest-Déli Pályaudvar között vasárnap továbbra is közle­kedik. Hírek Németországból Az sem bizonyos — fűzte hozzá—, hogy valamennyi nyugati partner a négyhatalmi értekezleten úgy kép­viselné a német érdekeket, mint ahogy azt Berlinben tette". A miniszterelnökség sajtóhivata­la közli, hegy a Német Demokra­tikus Köztársaság Minisztertaná­csa szeptember 3-án megvitatta a2 EVK-szerződésnek a francia nem­zetgyűlés részéről történt elutasí­tása folytán keletkezett jelenlegi politikai helyzetet. A miniszterta­nács ezzel kapcsolatban dr. Lothar Bolz miniszter-elnökhelyettes és külügyminiszter által előterjesztett határozatot hozott. Az európai béke biztosításának és Németország egysége eléré­sének egyetlen járható útja van: kollektív biztonság olyan rendszerének megteremtése Eu­rópában, amelyben minden európai állam egyenlő jogok­kal vehet részt — hangzik a határozatban. A németeknek hazánk keleti és nyugati részében meg kell ma ér­teniök, hegy együtt kell megtalál­niok azt a közös német álláspon­tot, amely lehetővé teszi nemzeti problémánk megoldását és hozzá­járul az európai biztonság biztosí­tásához. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya már több­ször össznémet megbeszéléseket ja­vasolt, most megismétli ezt a fel­hívást és kijelenti készségét, hogy támogat minden lépést, amely a megértést szolgálja. Változások a francia kormányban Párizs (MTI) Pénteken délután a minisztertanács befejezésekor Men­dés-France miniszterelnök ismer­tette a kormány összetételében az EVK-t támogató három miniszter lemondása következtében történt változásokat. Chaban-Delmas (köztársasági szo­ciális), az EVK ellenzője visszatért a kormányba és átvette a közmun­kaügyi tárcát. Hadügyminiszter Ammanuel Temple (független) lett. Az ugyancsak független Güerin de Beaumont volt külügyi államtitkárt igazságügy miniszterré nevezték ki. Külügyi államtitkárrá Roland de Moustiert (független köztársasági) nevezték ki. Roland de Moustier a nemzetgyűlés EVK vitájában -"Eu­rópa-barát" magatartást tanúsított. Az új pénzügyi és gazdaságügyi ál­lamtitkár, Gilbert Jules (racliicalis) ugyancsak az EVK szerződés mel­lett szavazott. Ezenkívül több miniszter "tárcát cserélt a kormányban. Guy La Chsmbre a társállamok ügyeivel megbízott államminiszter lett. Befejeződött a magyar-jugoszláv határügyi fővegyesbizottság harmadik ülésszaka A külügyminisztérium tájékozta­tási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság kor­mánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya 1 özött a határincidensek kivizsgálásának és megelőzésének tárgyában 1953 augusztus 28-án Baján megkötött egyezmény értelmében a magyar­jugoszláv határügyi fővegyes bi­zottság 1954 augusztus 31-étől szep­tember 3-ig tartotta meg Szegeden harmadik ülésszakát. Az ülésszak folyamán a főve­gyesbizottság beszámolt a két ülés­szak között végzett munkáról és megállapította, hogy a magyar-ju­goszláv határon a helyzet tovább javult és határozatokat hozott a még meglévő hiányosságok meg­szüntetésére. Xfna örömmel üdvözölné, ha nyugatnémet Kereskedelmi küldönség látogatna PeKingbe Peking (Uj Kina) Nyugat-Német­országgal közölték, hogy Kína szí­vesen látna Pekingben egy nyu­gatnémet kereskedelmi küldöttsé­get, amely a Kína és Nyugat-Né­metorszag közötti közvetlen keres­kedelem kifejlesztéséről tárgyalna. A keleti ügyekkel foglalkozó nyugatnémet gazdasági bizott­ság a bonni kormány engedé­lyével 1953 november 21-én árucsere forgalmi egyezmény megkötését javasolta, amelynek értelmében 12 hónap le­forgása alatt mindkét fél 200 mil­lió márka értékű árut exportálna. Kína és Nyugat-Németország kép­viselői Genfben megvitatták a ja­vaslatot. Rendőri intézkedések Nyugat-Németországban Berlin (TASZSZ) A berlini Na­tionalzeitung jelenti, hogy dr. John-nak, a bonni "Alkolmányvé­delmi Hivatal" volt vezetőjének és Schmidt-Wittmack bonni szövet­sági gyűlési képviselőnek átállásá­val kapcsolatban a bonni hatósá­gok titkos rendőri ellenőrzést ren­deltek el a Nyugat-Németország és Nyugat-Berlin közötti utasforga­lomra és Nyugat-Berlin belső for­galmára vonatkozólag. Fokozott rendőri ellenőrzést fo­ganatosítanak — ít»a a lap .— Bonnban és Frankfurtban, Düssel­dorfban és Hannoverben is. Külpolitikai krónika A marrlai érlekezlet küszöbén A Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában, élénk készülődés folyik: szeptember 6-ra oda hívták össze az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Ausztrália, Uj-Ztland, Pakisztán. Thaiföld és a Fülöp-szigclek képviselőit, hogy tárgyaljanak a délkelet­ázsiai katonai szövetig felállításának kérdéséről. Közben Wa­shington és London közölt eszmecsere folyik arról, hogy milyen jellegű legyen ez az agresszív szervezet. Bár az értekezlet küszö­bön áll, a Ráutcr-hírügynökség jelentése szerint a katonai szö­vetség felállításának kérdésében még nem egyeztek meg végér­vényesen. A délkeletázsiai katonai szövetség washingtoni szervezőit nagyon nyugtalanítja az, hogy a legfontosabb délkelet ázsiai or­szágok társadalma és kormánya ellenséges álláspontot foglal el a szövetséggel szemben. Bár a pakisztáni kormány a társada­lom hangul:-'a ellenére beleegyezett abba, hogy résztvesz a ma­nilai értekezleten, de kénytelen volt azt a kikötést lenni, hogy nem fogadja cl okvetlenül a kötelezettségeket, amelyeket ott számára előírnak. A „New Yorlc Herald Tribüné" közlése szerint Berto befolyásos fülöpszigeti szenátor kijelentette: az Egyesült Államok számára végzetes lehel, ha olyan katonai szövetség felállítása mellett kardoskodik, amelyhez nem csatlakozik India, Burma és Indonézia. Ilyen körülmények között az amerikai diplomaták igyekez­tek megfelelő formulát találni a katonai szövetség számára, olyan formulát, amelyei támogat hatnak a részvételt eredctHag visszautasító ázsiai országok is. E mesterkedések lényegileg arra iránjralnak, hogy megfelelő fogalmazást találjanak az egyezmény agresszív lényegének á'. ázárára. A „New York Times" értesülése szerint a Manilában kidolgozás ra kerülő szerződést „kollektív biztonsági szerződésnek" fogják nevezni és benne „maximális (!) mértékben" utalni fognak az ENSZ alapszabályzatára és céljai­ra, belevesznek egy-egy mondatot „a nemzetközi viták békés ren­dezéséről" cs ehhez hasonlókról. Persze, ha akarják, kezdhetik a szerződést a leghangzato­sabb frázisokkal. De vájjon változlat-e ez a dolog agresszív lé­nyegént Mit ér az Egyesült Államoknak az a tolakodó ajánlko­zása, hogy megvédelmezi a délkeletázsiai országokat, ha a kér­déses országok népei és kormányai kereken visszautasítják e „jászolgálatokat"! Az ázsiai népeket fokozott éberségre intik a Ifbtonai csoportosulást álcázó hajlékony fogalmazások, ame­lyeket mosf a washingtoni diplomaták keresnek, Az ázsiai né­pek tudják, hogy az új agresszív tömb, akármilyen cégért visel is. csak növelheti a feszültséget és nyugtalanságot Ázsiában, s újabb fenyegetést jelent a békére és biztonságra. Rövid kiilpolilikai hírek Peking (Uj-Kina), A fucsieni arcvonal partvédelmi tüzérsége pénteken délután k-t óra hosszat havesen ágyúzta a csangkajsekisla csapatok Kvemoj és Kis-Kvemoj szigetén lévő állásait, valamint a kvemoji kikötőben horgonyzó ha­dihajóit ' * Párizs (MTI). Kanada párizsi nagykövete pénteken este jegyzé­ket juttatott cl Mendes-France francia miniszterelnökhöz. Hírszerint a jegyzékben a ka­nadai kormány javasolja, hogy Nyugat-Németország lépjen be az atlanti szövetségbe. A jegyzék szerint Kanada szíve­sen venné, ha a kérdéssel az at­lanti tanács foglalkoznék és nem az a nyolchaitalmi értekezlet, ame­lyet Anglia javasol. • Peking (Uj-Kína). A „Vietnami Tájékoztató Iroda" jelenti, hogy augusztus 26-án, illetve 31-én be­fejeződött Délközép- és Dél-Viet­namban a vietnami néphadsereg átcsoportosítása. A vie.'nami néphadsereg tehát a felmerült nehézségek ellenére is híven végrehajtotta a fegy­verszüneti egyezményt, továb­bitolta a főparancsnokság pa­rancsát a csaknem ezer kilo­méter kiterjedésű arcvonalon elhelyezkedő különféle harci alakulatokhoz. Párizs (TASZSZ), A Francé Soir című lap jelentése szerint az MBP végrehajtóbizottsága kizárta a párt soraiból André Monteil tengerészet­ügyi államtitkárt, Henri Buret nemzetgyűlési képviselőt és Leon Hamonl a köztársasági tanács tag­ját. mert „az európai hadsereg" megteremtése ellen foglaltak ál­lási. Párizs (MTI). Az „AFP" bogotai távirata szerint a colombiai nem­zetgyűlés bizottsága pénteken hét szavazattal négy ellenében tör­vényjavaslatot hagyott jóvá a kommunista párt törvényen kívül helyezéséről. NEMZETKÖZI SZEMLE 1954 augusztus 30-án a párizsi Beurbcn-palotában történelmi dön­tés született. A francia nemzetgyű­lés levette napirendjéről a nemzet halálát jelentő -"európai védelmi közösség", az Európa-hadsereg szer­ződésének tervezetet. A nagy nem­zeti múltra visszatekintő francia nép mcsszehangzóan nemet mon­dott annak a politikának, amelyet az egymást olyan gyakran követő hazaáruló kormányek évek óta folytattak. Az utóbbi években még sohasem csendültek fel olyan ele­mi erővel a francia nemzetgyűlés üléstermében a nemzeti himnusz, a Marseillaise dallamai, mint azon az estén, amikor kihirdették az Aumeran tábornok által előterjesz­tett indítvány teUtti szavazás ered­ményét. S a felemelő percek han­gulatát nem befolyásolhatta az a tény sem, hegy az EVK amerikai tervének francia szószólói a padot csapkodták tehetetlen dühükben, vagy éppen kisempolyogtak a te­remből. A francia nép leírhatatlan lclke­désscl fogadta a nemzetgyűlés dön­tésének hírét. Ile nemcsak a iran­ela hazafiak, hanem szerte Euró­rában, minden becsületes, hazáját szerető ember szivét megdobogtat­ta a párizsi döntés. Európa népei, s köztük e- magyar nép is. a béke ügyének újabb győzelmét látják a francia nemzetgyűlés határozatá­ban Hiszen a francia nép "nem—9 elsősorban azoknak a német mili­taristáknak. fasisztáknak szólt, akik cin:, emberöltő, alatt kétszer sodorták véres világháborúba a mi hazánkat is. Az oradouri gyilko­sok, a lidicei hóhérok s a dunai liidrobbantók ugyanazt az egyenru­hát viselték. Az újrafelfegyverzctt, fasiszta Nyugat-Németország egy­formán veszélyt jelent Franciaor­szágra, Magyarországra, valameny­nyi európai országra nézve. Ezért ünneplik sajátjukként a magyar dolgozók is a francia nép győzel­mét, köszöntik táviratok ezreivel a francia ncpet s azt a pártot, amely­nek döntő szerepe volt ebben a győzelemben — a Francia Kommu­nista Pártét. A francia nemzetgyűlés határo­zata villámcsapásként érte az EVK tervének kiagyalóit és propagandis­táit, akik még a 12. órában is va­lamifele -"csodában" reményked­j tck. I Eisenhower elnök keserűen is­merte be: "kudarcot vallottunk". A "Washington Post" azt írja, hogy "Tz európai védelmi közösség" Franciaország által történt elveté­se vitathatatlanul a Szovjetunió Európában aratott legnagyobb há­ború utáni győzelme". A bonni re­vansiszták. akik képzeletben már­már újból a párizsi diadalív alatt i masíroztak, természetesen nagy el­keseredéssel fogadták a hírt. Blu­cher nyugatnémet alkancellár <-csa­I lódéit és meghökkent a szavazás eredményének hallatára". Az amerikai diplomácia — amely a második világháború óta egyik legnagyobb kudarcát szenvedte cl az EVK francia elutasításával) nem nyugszik bele kudarcába. "Új módozatokat keres" kalander ter­veinek megvalósítására. Fenyeget, zsarol és az amerikai pelitika "át­értékelésének" szükségességét han­goztatja. A "Washington Post" ki­jelentette: "Az atlanti szövetség tagjainak nem szabad vesztegetni az időt, el kell választani az euró­pai védelmi közösségről szóló szer­ződéstől a német keretszerződést és sürgősen ratifikálni kell. Ez előze­tes intézkedés lenne Nyugat-Né­metországnak az atlanti szerződés keretében való újrafelfegyvcrzé­sére». Nyilvánvalóan ennek az útját egyengeti Churchill angol minisz­lerelnöknek az a javaslata is, amely a tervezett EVK hat tagállamának, valamint az Egyesült Államoknak, Angliának értekezletét indítvá­nyozza. Bizonyos jelek arra mutat­nak, hogy az angol kormány egy­ben azon igyekszik, hogy kezdemé­nyező szerepet játszék a nyugati hatalmak európai politikájában, ami a már amúgysem rózsás .angol­amerikai viszony további rosszab­bodásához vezethet. A bonni kormány legutóbbi köz­leményében. minden bizonnyal az amerikaik tudtával és sugalmazá­sára. "Nyugat-Németország megkü­lönböztetés nélküli részvételét és felfegyverzését" követeli az atlanti tömb keretében és ugyanakkor amerikai-angol-nyugatnémet tár­gyalásokat sürget "a nyugatné­metországi megszálló csapatok státusának szabályozására", Fran­ciaországról pedig említést se tett. Az Adcnauer-kormány arcátlan kö­vetelései a felháborodás újabb hul­lámait váltották ki Franciaország­ban. Még a iobboldali "Figaro" is beismeri, hogy a bonni kormány "új és igen kellemetlen hangne­met vezet be a francia-német kap­csolatokba". A "Párisién Liberó" pedig a bonni közleménnyel kap­csolatban rámutat: "A francia-né­met kapcsolatok, amelyek juuius 20. óta (Mendes-France kormányra lépése) állandóan romlanak, kényes szakaszba jutottak." Az európai vé­delmi közösség tervezetének fran­cia elvetése után tehát számítani lehet a francia nyugatnémet vi­szony további kiéleződésére. Meg kell jegyezni azenban, hfjy Mendes-France, az EVK elutasí­tása napján mendott nemzetgyűlési beszédében leszögezte: "Hűek va­gyunk az atlanti szövetséghez" s kijelentette "ha az atlanti szövet­ségben akarunk maradni, akkor bele kell egyeznünk Nyugat-Né­metország felfegyverzésébe". Bizo­nyára ezen alapulnak azok az ame­rikai vélemények, hogy Mendes­Francc-ban "jóindulatú partnert" találnak Nyugat-Németországgal kapcsolatos további politikájukban. Mendes-France és azok a politiku­sok, akik vele egy húron pendül­nek, igyekeznek elhitetni a fran­cia néppel, hogy Nyugat-Németor­szág felfegyverzése ilyen vagy olyan formában elkerülhetetlen. A francia népnek azonban más a vé­leménye és a végső szót ebben a kérdésben a francia nép fogja ki­mondani. A francia nép nem olyan régen az indokínai fegyverszünet megkötésére kényszerítette kormá­nyát, s most a háborús szerződés elutasítására a nemzetgyűlést. A Francia Kommunista Párt leg­utóbbi kiáltványa figyelmezteti a népet arra, hogy "egyes politikusok ós a kormány a bonni Németország más formában való felfegyverzését tervezik" ugyanakkor leszögezi, hogy «a nép akaratával helyezked­nek szembe azok, akik Ilyen útra akarnak lépni, mivel a francia nép elsősorban a bármilyen formában való német újrafelfcgyverzés ellen nyilatkozott, amikor az EVK ellen foglalt állást." Nem kétséges, hogy a francia nép el fogja vetni a német fasiz­mus, militarizmus bármelyik for­mában történő feltámasztásának újabb kísérleteit. Ezt kívánja nem­csak saját, de Európa kollektív biztonságának érdeke is. Az euró­pai védelmi közösség tervezetének elutasítása megnyitotta a Német­országgal kötendő békeszerződés, a Németország egyesítése felé vezető utat. A német kérdés rendezésére hivatott négyhatalmi értekezleteit most még szélesebb körben köve­teli a nyugati országok közvélemé­nye. Az újraegyesített, békeszerető Németország az európai kollektív biztonsági eg-yezményen belül hasz­nos, építő tagja lenne az európai népek közösségének, míg a remili­tarizált Nyugat-Németország állan­dó veszélyt jelentene nemcsak Európa, hanem az egész világ bé­kéje szempontjából. Nem túlzás, ha azt mondjuk hogy az európai védelmi közössér elutasítása új helyzetet teremteti a nemzetközi politikában. A bur­zsoá politikusok részéről megnyb totta az új manőverezések, mester' kedések időszakát, ugyanakkor azonban széles távlatokat nyitott a népek megbékéléséért küzdő tö­megmozgalmak számára új, haté­kony fegyvert adott e- békéért harcoló cmberinilliók kezébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom