Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-30 / 231. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954. SZEPT. 30. DELMUGYQRORSZQG Csökkentsük a termelés önköltségét Irta i NYÁRI MIHÁLY, a megyei pártbizottság tagja Az MDP III. kongresszusának határozata nagy nyomatékkal húzta alá a termelés önköltsége állandó csökkentésének jelentőségét, a szigorú takarékosság megvalósítását népgazdaságunk minden ágában. Gerő elvtárs felszólalásában hangsúlyozta, hogy a munka termelékenységének emelése mellett a szocialista felhalmozás másik döntő forrása: a termékek önköltségének, állandó csökkentése az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Fontos feladat a termékek minőségének megjavítása, valamint a forgalmi, a szállítási és az igazgatási költségek csökkentése. Az önköltség csökkentésének nagy jelentősége van a dolgozó népünk jólétének emelése, népgazdaságunk fejlesztése szempontjából. Ha csökken az önköltség, nő az állam bevétele, többet fordíthat dolgozó népünk igényeinek kielégítésére. A szigorú takarékosságért folyó harc a népgazdaság minden területén kifejezésre kell, hogy jusson az önköltség csökkentésében. Mit nevezünk önköltségnek? Az önköltség pénzbeli kifejezője mindazoknak a kiadásoknak, amelyeket egy-egy vállalat a termelés költségeire fordít. Ezek a kiadások magukban foglalják a termelés folyamán felhasznált nyersanyag, segédanyag, üzemanyag és villanyerő értékét, a kifizetett munkabért, az állóalap elhasználásának értékét és egyéb vállalati pénzkiadásokat. A különböző termelési ágakban az említett önköltségi elemek aránya nem azonos. Míg a könnyűiparban és az élelmiszeriparban a termelés önköltségének tényezőiben nagyobb százalékkal szerepelnek a nyersanyagra fordított kiadások, addig a kitermelő iparágakban túlsúlyban van a munkabér. Éppen ezért az önköltséggel kapcsolatos feladatok megállapításánál figyelembe kell venni az egyes iparágak sajátosságait. A szocializmus gazdasági alaptörvényének fontos követelménye az egész tarsadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit maximálisan kielégíteni a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése útján. Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését csak úgy lehet biztosítani, ha állandóan és tervszerűen csökkentjük a termékek önköltségét, egy-egy gyártmány előállítására mind kevesebb és kevesebb munkát fordítunk, A termékek önköltségének állandó csökkentése azt jelenti, hogy nő a többlet termék, és ennélfogva a szocialista felhalmozás is növekedik. A vállalatok jövedelmezőségének emelkedése a termelés önköltségének rendszeres csökkentése alapján történik. Az önköltségcsökkentés egyik döntő feltétele a dolgozók szakadatlan anyagi jóléte emelkedésének, ami a szocialista társadalom fejlődésének legfontor bb törvénye. A termelés önköltségének rendszeres csökkentése tehát a szocialista gazdaság törvénye. Ez a törvény éppúgy, mint a szocialista gazdaság minden más 1 örvénye, nem spontán, hanem tudatosan az emberek cselekedetein — munkáján keresztül a népgazda: :g állami tervezése alapján valósul meg. A termelés önköltségének rendszeres és állandó csökkentése a szocialista gazdaság minden területén a fejlődés szükségszerűsége. Az önköltségcsökkentés az eleven és a holt munka megtakarítását, és ilymódon a társadalmi vagyon gyarapításának legfontosabb forrását jelenti. Az önköltségnek a munkabéren túl legfontosabb része a nyersanyagra, a segédanyagra és az üzemanyagokra fordított költségek. E téren megyénk üzemeiben jelen- i t isen kell, de lehet is csökkenteni az önköltséget. A II. negyedévben betervezett anyagfelhasználási tervet közfl egy százalékkal túllépték megyénk üzemeiben, ami többmillió forint nyersanyagpazarlásra vezethc ő vissza. Ezen belől is elsősorban a textiliparban és a vssiparban lapasztalható az állam vagyonának nagymérvű pazarlása. A tárgyiasult munka másik elemét (mely a fentiekhez kapcsolódik) a termelés folyamán a munkások által felhasznált munkaeszközök alkotják. A munkaeszközök több termelési folyamatban vesznek részt és értéküket fokozatosan, elhasználódásuk mértékében viszik át az új termék értékére. Tehát a munkaeszközök a termalés folyamán kopnak, elhasználódnak, vesz ;tenek eredeti értékükből. Ebből következik egy-egy munkaeszköz értékcsökkenési leírása a könyyeAz önköltségnek az eleven költsége munkabér formájában jelentkezik. A munkabér a munkás által megdolgozott közvetlen részesedést jelenti. A szocialista bérezés a szocialista elosztás elvét valósítja meg, amely szerint mindenki munkája arányában részesül a nemzeti jövedelemből. E költséghez tartoznak a munkabérek járulékai, illetve közterhei, melyet a vállalatok társadalombiztosítás formájában fizetnek be. Ez a járulék a dolgozók betegségi és öregségi ellátását szolgálja, mely egyénileg mindenkit megillet a meghatározott időpontban. Megyénk üzemeiben komoly mértékben meglazult a bérfegyelem: üzemeink munkájában nem. hozott változást a minisztertanácsnak a bérfegyelem megszilárdításával kapcsolatos határozata. Ezért üzemeink többségében olyan béreket fizetnek ki, amelyek mögött termelés nincs. A II. negyedévben közel ötmillió forinttal több bért fizettek ki. mint amennyit eredetileg beterveztek. A bérfegyelemmel kapcsolatos lazaságok végső soron azt eredményezik, hogy a jogtalanul kifizetett bér az önköltség rovására megy, s nagymértékben emeli az elkészült áruk önköltségét. Ha az önköltség emelkedik, nem lehet csökkenteni az árakat, pedig ez minden dolgozó legfőbb vágya volna. Az önköltség elemeinél meg kell említeni az ötödik főrészt, amely a különféle egyéb költségekből tevődik össze: idetartoznak vasúti költségek, kiszállási költségek, telefon és irodaszerek stb. A különféle és egyéb költségekkel való pazarlásnak egyik bizonyítéka, hogy a II. negyedévben közel ötmillió forinttal többet használtak fel üzemeink. E téren például a Szegedi Konzervgyár több mint 15 százalékkal, a Délmagyarországi Rostkikészítő üzem öt százalékkal lépte túl a megengedett keretet. Üzemeinkben a nagymérvű pazarlás nagymértékben érezteti hatását az önköltség emelkedésében: például a II. negyedévben betervezett 0.2 százalékos önköltség helyett ténylegesen — a fenti lazaságokból kifolyólag — 2.8 százalékkal drágábban termeltünk. Egy sor fontos közszükségleti cikk előállításának az ara lényegesen emelkedett a mult év átlagához képest, mint például a paprika 8.3 százalékkal, a gyufa 2.1 százalékkal, marhahús 8 6 százalékkal. Az önköltségnek a fenti elemekre bontásával meghatározhatjuk az önköltség szerkezetét. Milyen tényezők hatnak az önköltség csökkentésére? A technológiai folyamatok tökéletesítése, új technológiai eljárások bevezetése, a Sztahánov- és újítómozgalom széleskörű elterjesztése, az állóeszközök jobb kihasználása, a munka jobb megszervezése, egyegy gyártmány átfutási idejének lerövidítése fontos tényezői az önköltség csökkentésének. Az önköltség csökkentésének alapvető forrása a legszigorúbb takarékosság az anyaggal, a segédanyaggal, a fűtőanyaggal és egy-egy vállalat rendelkezésére álló pénz és egyéb eszközökkel. Megyénk területén súlyos fogyatékosságok vannak a meglévő lehetőségek kihasználása terén az önköltség csökkentésére vonatkozólag. Pártunk III. kongresszusa minden dolgozó mindennapos ügyévé tette az anyagtakarékosságot, mint az önköltség csökkentésének alapvető feltételét. A kongresszus határozatainak végrehajtása üzemeinkben igen vontatottan halad. Nagymérvű anyagpocsékolás tapasztalható ugyanis, amit bizonyít az a tény, hogy a II. negyedévben négymillió forinttal több nyersanyagot használlak fel üzemeink, mint amennyit beterveztek. Ennek egyik alapvető oka, hogy az üzemi, a párt- és a gazdasági vezetőink nem értették meg a kongresszus határozatát; ugyanúgy, mint azelőtt, eltűrik, az anyagtakarékosság területén meglévő hibákat, pazarolják az állam pénzét, amelyben megtalálható a jogtalan kiszállások sokasága, indokolatlan telefonálások, útiköltségek kifizetésének felduzzasztása és az irodaszerek pazarlása. A kongresszus határozata megköveteli minden vezetőtől, hogy ne tűrje a saját területén lévő pazarlásokat. És elsősorban a kommunisták lépjenek fel minden pazarlással szemben megmagyarázva a dolgozóknak az anyagtakarékosság összefüggését saját jóléte emelésével. Pártszervezeteinknek elő kell segíteniük, hogy az anyaggal való takarékoskodás minden dolgozó hazafias ügyévé váljon, Az Egyetemi Könyvtár dolgozói megvitattál: a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottságának programm-tervezelét Tegnap reggel munkakezdés előtt a szegedi Egyetemi Könyvtár dolgozói összegyűltek, hegy megvitassák a „Délmagyarország" vasárnapi számában megjelent városfejlesztési programmet, melyet a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága terjesztett Szeged népe elé. Koncz hászlóné, a szakszervezeti üzemi bizottság elnöke megnyitó szavai után Molnár István osztályvezető ismertette a népfront-gondolat történelmi kialakulását és a Hazafias Népfront mai szerepét nemzetünk egységének megszilárdításában, majd vázolta a népfront szegedi előkészítő bizottság programmtervezetének főbb pontjait. Ezután részletekbe menő, érdekes vita alakult ki. Lakásproblémák, ráronfejlesztési kérdések Reguli Ernő könyvtáros a lakáskérdéssel foglalkozott, s elmondta, szeretné, ha a programúi a mostaninál nagyobb súllyal tárgyalná, több gyakorlati elgondolást tartalmazna ennek az évtizedes mulasztások miatt előállott helyzetnek megjavítására. Szerinte többet és gyorsabban kellene tenni, s nem utolsósorban olcsóbban, hiszen a most folyó építkezések túlságos elhúzódása miatt szükségessé vált téli munka indokolatlanul megdrágítja az épületeket, annyira, hogy a fölöslegből talán még egy ház, háztömb is kitelne. Hencz Aurél könyvtárigazgató fölszólalásában fölvetette a Torontálitérre tervezett sportuszoda kérdését. Szerinte helyesebb lenne, ha a város — egy régebbi tervnek megfelelően — nem ott, hanem a Takaréktár utca és a Sztálin körút találkozásánál lévő üres telekre építene uszodát. Reiner Benedekné raktárkezelő szerint sportuszoda helyeit sokkal nagyobb szükség lenne még egy fedett fürdőre, minthogy a városi gőzfürdő zsúfoltsága már tűrhetetlen. A fürdőszoba nélküli lakások lakóinak állandó szükséglete a gőzfürdő, amelynek forgalma úgy megnövekedett, hogy sokszor nem jut a fürdözőnek sem kabin, sem szekrény; forgalmas délutánokon a víz elszennyeződik, egészségtelenné válik. A fürdő zsúfoltságán csak új fürdő megépítésével lehet segíteni. Szabó István könyvtári munkaerő szerint az ujszegedi uszodát, amelynek 24 fokos vize egész télen át használatlanul pazarlódik el, kiválóan föl lehetne használni. Javasolja, hogy azt alakítsák át fürdővé, s uszodának máshol keressenek alkalmas helyet. Varró Antal könyvtáros rámutatott arra, mennyit fejlődött az elmúlt tíz év alatt városunk. Ez a fejlődés azonban aránytalanul nagyobb részben a belvárost érinti, holott a külvárosok sokkal jobban rászorulnának a fejlesztésre. Rókuson, Móravároson, Alsóvároson például az ablak alatt nyitott árkok, „kacsaúsztató csatornák" fertőzik a levegőt. A külvárosok csatornázása közegészségügyi és szociális szempontból elsőrendű föladat. Örömmel olvasta a környező faluk villamos-járattal való bekapcsolását. Javasolja, hogy a Tápéra menő vonal körforgalmat is bonyolítson le, s így kapcsolja be például a villamosforgalomba a Petőfi-telepet is. Fölvetette a vasúti híd újjáépítésének szükségességét, főként a teherforgalom szempontjából. Helyesnek tartja azokat a terveket, amelyek ezt duzzasztómű összekapcsolásával akarják megvalósítani. A ma még költséges, mert a drága szénből nyert villamosáramot itt helyben tudnók vízienergiából előállítani, s lehetővé válna pár év múlva a dolgozók háztartásainak korszerű villamosítása, villanyfőzők, sőt villanykályhák bevezetése is. Szovátette még, mint motorkerékpározó, hogy gyártsanak üzemeink gépalkatrészeidet is, ne forduljon elő, hogy egy egyszerű rsapszög, cmelynek nagyüzemi előállítás esetén 8 30 forint az ára, egy magánkisioaros kézimunkájaként 50 forintba kerüljön. Gaxilamígl, szociális feladatok Rébék Mihály segédkönyvtáros szóvátette, hogy a Városellátó Gazdaság Marx-téri elárusítóhelye igen sok esetben drágábban adja a terményeket, mint a magángazdaságok. Igy az a hamis látszat támad, hogy maga'a városyezdaság drágítja az árakat. Ugv gazdálkodjanak az illetékesek. hogy ne drágábban, hanem valamivel olcsóbban tudják adni termel vényeiket, mint a magángazdák. Molnár István elvtárs ehhez kapcsolódva kifejtette, hogy véleménye szerint a drágaságnak itt is, a fürdőben is az oktalan, túlméretezett adminisztráció az oka. Régebben — még pár éve is — a fürdőben is, az elárusítónál is elég volt két-három alkalmazott, akik a városi tanács irányítása, ellenőrzése mellett szépen ellátták föladataikat, míg most mindkét helyen külön igazgatóság van, számos improduktív alkalmazottal. Javasolja, hogy a népfront-bizottságnak legyen gondja az ilyenirányú racionalizálásra, amely az egyes szolgáltatások olcsóbbí ását máról-holnapra lehetővé tenné! Ileguli Ernő örömmel üdvözölte a népbüffé felállításának tervét, de szeretné pontosan tudni mikor valósul meg. Hibáztatja a város kereskedelmi hálózatának tervszerűtlenségét, túlzott központosítását, melynek következtében például a húsárút a boltok Budapestről kapják bizonyos időközönként, noha helyben is lennének üzemek, amelyek a szegediek szükségleteit kielégíthetnék. Ennek következménye azután, hogy egyes áruk csak bizonyos napokon, rövid ideig kaphatók s a dolgozóknak sok idejük rámegy a sokszori ulánaérdeklődésre. A centralizáció, a különféle közbeékelt „érkeztető" szervek kiküszöbölése szükséges. Nagyon hiányzik Szegeden egy központi nagyáruház, ahol a dolgozók mindent egy helyen kapnának meg. lehetőleg még vasárnapokon is. A régi Párizsi Nagy Áruház központi hely. zeténél, megszokottságánál fogva erre nagyon alkalmas lenne. Varró Antal javasolja, hogy a Valéria-téren létesítsen a város vásárcsarnokot, ahol a munkából hazatérő dolgozók esténkint megvásárolhatják vacsorájukhoz, másnapi ebédjükhöz szükséges dolgokat. Vág Sándor könyvtáros az élőt egy apró. do naponta tapasztalt kellemetlenségét szeretné kiküszöböltetni, a mindenütt elharapózott várakoztatást. A dolgozók mindenütt, boltokban, hivatalokban, értekezletek előtt, nem pereeket, de negyedórákat töltenek el hiába, csak azért, hogy mindennapi szükségleteiket beszerezhessék, kisebbnagyobb ügyeiket elintézhessék. Ezen jobb munkaszervezéssel, pontossággal, de — aholi kell — a szükséges munkaerők beállításával is segíteni kellene, mert ami az új személyzet fizetésére rámegy, meg' térül a sok megtakarított — eddig elfecsérelt — időben, amely munkára s a munkát elősegítő pihenésre fordítható. Reguli Ernő felvetette még a tüzelőanyag-beszerzés terén szükséges feladatokat. A fővárosban a vásárló, ha azonnal nem tudják igényeit kielégíteni számot kap s ennek sorrendjében pár nap múlva házhoz szállítják a kért tüzelőt. Szegeden ez sajnos nincs, így a dolgozónak számtalanszor el kell mennie a TÜZÉF-lelepre, míg végre megkapja — sokszor csak részletekben — tüzelőjét. Mindannyiszor sorba kell állnia, várakoznia kell. nem egyszer vitatkoznia, veszekednie. Hasonlóan megoldatlan a tüzelő hazaszállítása is: magának kell magánfuvaros után szaladoznia. Mindezt a TŰZÉP meg oldhatná, ha szervezett, tervszerű állami fuvarral az igények sorrendjében házhoz szállíthatná a dolgozók tüzelőjét. Kulturális, művelődéspolitikai teendők Hencz Aurél könyvtárigazgató hosszasabban foglalkozott a programmtervezetnek a város kulturális életére vonatkozó részével. „Említés történik — mondotta többek között ~ a Somogyi Könyvtár további fejlődéséről. Ezt a magunk részéről is különös örömmel üdvözöljük. Kívánatos azonban hogy a mi könyvtárunk, az Egyetemi Könyvtár fejlesztését is ve gyök tervbe. Eddigi fejlődésünk eredményei közismertek do még nagyobb mértékben fejlődött a könyvtárunkkal szemben támasztott igény. A felsőoktatás új rendje, módszere, az önálló tanulás, kutatás elve könyvtárunkat fokozottabb feladatok elé állítja. Ezt az elmúlt hónap megnövekedett forgalmán már tapasztaltuk is: az új tanév első napjaiban jelentősen nagyobb a forgalmunk, mint az elmúlt évek hasonló időszaka• ban. Az Egyetemi Könyvtár ma már túlnőtt az egyetélni méreteken. Az egyetemi oktatási és tudományos igények kielégítése mellett nyilvános tudományos, szakkönyv, '.ári funkciót is ellát délalföldi viszonylatban, Itt különösen kiemelendő a jövőben intenzivebben ellátandó mezőgazdasági szakkönyv túri funkció. Kérjük tehát, hogy a tervbe vegyék be az Egyetemi Könyvtár fejlesztését, mégpedig új olvasóterein, kutatószoba és korszerű raktár létesítését. A kutatás új igényekkel is jelentkezik s ez nem nélkülözheti egy modern könyvtári fényképészmühely felállítását sem". Foglalkozott Hencz Aurél a Szegedi Könyvtárközi Bizottsággal is, amelyről sajnálatosan nem emlékezik meg a programmtervezet. no. ha ennek erkölcs) és anyagi támogatása is sok haszonnal kecsegtet. A Bizottság kiadványokat adhatna ki, ha a városi tanács anyagilag támogatná. Felvetette Hencz Aurél egy nagyon hiányzó helyi irodalm'r'udományos társasúg megszervezésének gondolatát is. Ezzel kapcsolatban Moldoványi Imre önálló könyvtáros hozzászólásában rámutatott, hogy nem új társaság megteremtésére, hanem a nagymultú és szép hagyományokkal rendelkező Bw gonics Társaság újjászervezésére lenne szükség. „A Szegedi Pedagógus Szakszervezet tagjainak száma — mondotta még Hencz Aurél könyvtárigazgató — az egyetemi dolgozókkal együtt közel kétezer. Feltétlenül kívánatos, hogy a Közalkalmazottak Kullúrotthonához hasonlóan a. szegedi pedagógusok is méltó székházat kapjanak." Molnár István újabb hozzászólásában egy helyi várospolitikai folyóirat szükségességét hangoztatta. Régebben volt Szegedi Szemle, Szegedi Városi Szemle, amelyben a városi közigazgatás, ellátás, építés, fejlesztés, kultúrpolitika kérdéseit az illetékesek megvitatták, lerögzítették, évekre előre kijelölték. Ilyen folyóirat megteremtésérc égető szükség mutatkozik. Moldványi Imre hozzászólásában szóvátette, hogy évek óta nem volt Szegeden színvonalas, országos viszonylatban is értékes képzőmű' vészeli kiállítás, amilyen például a jóval kisebb Hódmezővásárhelyen úgyszólván rendszeres. Nem voltak gyűjteményes önálló kiállításai olyan jónevű szegedi művészeknek, mint Dorogi Imre vagy Winkler László. Hasonlóan sok kívánni való van a szegedi zeneélet színvonala tekintetében is. Beguli Ernő nem tartja helyesnek, hogy a színház kamaraszínháza® kíván létesíteni, noha magának a színháznak a munkája is sok javításra, erősítésre szorul. Ki. fel.''terjeszkedés helyett a társulat belső munkájának színvonalát — főként az operai erők megjavítását — kellene célul kiiűzni. Hasonlóan helyteleníti hogy a színház külső tatarozását vették tervbe, noha sokkal nagyobb szükség lenne a belső berendezés renoválására. 4 lerresetei magunkénak rali luk! Úgyszólván valamennyi hozzászólás hangsúlyozta, mennyire helyes és hasznos volt a népfront helyi programmjának kidolgozása, közzététele, s hogy ez a gazdag tervezet valóban a dolgozók legszélesebb rétegeinek kívánságait foglalta öszsze. Hencz Aurél külön is kifejezte örömét, hogy ezt a progrsmmot a bizottság a dolgozók elé terjesztette megvitatás céljából. Koncz L ászióné zárószavában kívánatosnak tartotta, hogy a népfrontbizottság adjon választ is cz elhangzott javasla'okra, akkor is, ha netán nem ért velük egyet vagy nem tartja megvalósíthatónak. Könyves László Október it-én „Szegedi Nap" lesz a Magyar Rádióban A Magyar Rádió Szegeti fölsza- , irndc1mi műscrt adnBh több szageúi ualulasanak 10. evfcrdulo.ia alkal-1 . . . mából szegedi napot rendez október ,ro cs ko,to ™vc.nek bemntata11-én. Ennek keretében este zenés [sóval.