Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-30 / 231. szám

CSÜTÖRTÖK, 1S54. SZFFtT. 30. V 3 DELMUGYílRORSZAG A legjobb népnevelőket a tömegek közé! Szeged szorgalmas, hazáját sze­rető dolgozóinak jelentős többsége jegyzett már ötödik Békekölcsönt, bizonyítva, hogy megértéssel fo­gadta kormányunk fefhívását. A népnevelők felvilágosító szava nyomán egyre kevesebb azoknak a száma, akik még nem tettek ele­get a liazafias kötelességnek. Van­nak azonban, akik nem látják tisztán a kolcsönjegyzés jelentősé­gét vagy ellenséges befolyásra hallgatva még nem jegyeztek vagy nem erejükhöz mérten aultak. Ezek között kell még a népnevelőknek kellő felkészültséggel agitációs munkát végezni. ! j Hogy a jegyzés befejezéséig hát ­ralévő időben a még nem, jegyzettek is bebizonyíthassák jóaíkarntukat, hazaszeretetüket, a legfejUetteb, a legjobb népnevelőket kell j hozz/íjuk küldeni, ] / Minden nehézségre felfhészÁilvr, t a napi életből vett érpck, pél• i" •.. dák erejével győzzék (meg a ( \ V I dolgozókat. | / Szükséges ez kiváltkép pen a díol­gozó parasztság között, kik ta'gad­hatatliánul sokat kaptak} már- a nép államától. Alsóváros, í>jlsővá­ros és a város többi ríteze, dolgo­zó parasztjainak is van i/iiből je­gyezniük. A különböző mezőgaz­dasági terményfeleslegek, gyü­mölcs. zöldség, aprójós7>ág stb. sza. hadpiacon való égí/jkesítéséböl származó jövedelme tnyegengedik a parasztságnak, hog-f segítse sa­ját és az ország jolI>fétének növe­lését. A parasztság a munkás­osztály közös erőfe sr.ítésóvel gyor­sabb a fejlődés. Ezt kell megértetni az agitációs munk.in.ak. Eddigi agitác'Ainkban fő hiba volt, hogy az itt -ott megmutatkozó nehézségeken nera. mindig tudott túljutni és nem tndta megelőzni az ellenség tevékenységének hatását, mivel nem volt/ eléggé harcos ésjf előremutató. / / j Nem tudott *n népnevelők egy i része válaszolni a problémákra mert egyes pártszervezetek nem T készítették.; fel teljes alaposság­1 ó | • i (j .1 gal őket. < i | Hiányzott Ut népnevelőmunkából sok kerületbien a vezetők tudása,/u­pasztalata. ctekintélye. Példák,'mu­tatják, hogjj akik jól ismerik/a kér. déseket és tigazukat tényekkel, a dolgozó parasztok megváltozott Életével bizonyították, eredményt értek > el. A p/yrasztság megválto­zott életkörülményei, lakásának berendezése, u különböző háztar­tási ós kulturális cikkek vásárlá­sa, jobb ruházkodás szinte min­deneinél bebizonyítható. Ha ezek­kel a tényekkel politizálni tudó, ha-Aros kiállású népnevelők fog­la'Áoznak a dolgozó parasztokkal, még lehet győzni az embereket. .Hiba volt az eddigi agitáríó­ban, hogy beosztottak olyan népnevelőket is. üzemi és ke­, rületi pártszervezeteink, akik nem feleltek meg a szükséges követelményeknek. Ezek a beosztottak aztán lagyma­tagon Végezték munkájukat, nem voltak/kitartóak. U'gy kell népnevelőmunkát vé­rtezni, ahogyan dolgozik Seheiber az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat népnevelőjo. — aki a jegyzés első napjától kezdvo jár a rókusi pártszervezetbe és Sze­keres János Árva-utcai háztömb­megbízott, vagy Péter Szilveszter, a Textilművek és Szeles György, a Gőzfűrészek párttitkára. Tuda­tában kell lenni a népnevelőknek hivatásuk céljával, jelentőségével. No riadjanak vissza népnevelőink a nehézségektől sem. Azért men­nek. hogy népnevelőmunkát vé­gezzenek, megváltoztassák a meg-,.., , , látogatottak helytelen nézetét és tak- hogV az 19r»4- ev második ne­sikeres munkát végezve távozza- gyedévehez viszonyítva November 7 tiszteletére, a tanácsválasztás Ilöszönté&ére Párosversenyek négy szegedi üzem között Pár héttel ezelőtt kezdődött meg üzemcinkben az cvi terv teljesíté­séért folyó versenymozgalom, a­Jutaárugyár dolgozóinak felhívása nyomán. Üzemeink egymásután csatlakoztak a felhíváshoz, s fel­ajánlásokat tettek III. negyedévi és évi tervük maradéktalan telje­sítésére, túlteljesítésérc. A munka­versenynek lendületet adott a dol­gozók lelkes készülődése felszaba­dulásunk 10. évfordulójának méltó megünneplésére, november 7, és a tanácsválasztás köszöntésére. Ez a lelkesedés arra ösztönözte az eg'/es üzemrészeket, hogy üzemük fel­ajánlásán kívül külön felajánláso­kat tegyenek és párosversenvre hívják ki testvérgyáruk dolgozóit, így született meg a versenyszerző­dés a Szegcdi Kenderfonógyár szá­razfonó üzemrészének dolgozói és a Szegedi Textilművek gyűrűsíonó üzemrészének dolgozói között. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Válla­lat szövő üzemrésze pedig a Sze­gedi Jutaárugyér szövődéjének dol­gozóit hívta ki versenyre. 4 Szegedi Kenderfonógyár és a Szegedi Textilművek verseny» A Szegedi Kenderfonógyár szá­razfonó osztályának dolgozói vállal­felszámolását és a balesetek száma- ] szerződésüket és vállalták: a tol­nak csökkentését. jes termelési érték teljesítését \al­A két üzem a. versenyszerzödé-1 tczatlan áron, a mindenkori havi sében megszabta, hogy versenyük- tervhez viszonyítva; a szövődéi ve­ben az első félévben elért százalék. J tésterv teljesítését, a szövődéi tehát a Textilműveknél a 105.4 szá- j nyersáru I. osztályú részarányát a .— részarányának nak. A legjobb népnevelőket kell azokra a helyekre irányítani, ahol még nem voltak, vagy előzőleg nem értek el eredményt a jegyzés­ben. Azok közül, akiket bevontak az agitációs munkába. a legjobb felkészültségű párt­tagokat és vezetőket — minden üzemi és hivatali pártszervezet­től — irányítsák ma délután a I kerületbe. Uj érvekkel felszerelve látogassák meg azokat a helyeket, ahol még mom voltak, vagy nem értek el kellő eredményt. Bizonyítsák be, milyen nagyjelentőségű tényező a jegyzés éppen a parasztság élet­színvonala további emelésében. A parasztság húzódozó része pedig mutassa meg, ő is szívén vi­seli hazája sorsát, akarja a még szebb holnapot és a testvéri mun­kásosztály példáját követve saját hasznára, a maga javára példásan jegyezzen békekölcsönt, „ kilométer termelésüket túlszárnyalják. A má­sodik negyedévi kilométer tervü­ket 105,1 százalékra teljesítették. Vállalták, hogy 1954. második ne­gyedéhez viszonyítva az egy or­scórára eső méteregységet is túl­teljesítik. Az előző negyedévi terv­teljesítésük 102.3 százalék volt. Ezenkívül vállalták, hogy az iga­zolatlan hiányzásokat megszünte­tik. Az első félévben 11 dolgozó mulasztott igazolatlanul. A késések felszámolását is vállalták és az üzemi balesetek 100 százalékos el­kerülését. A Szegedi Textilművek gyűrűs­fonójának dolgozói örömmel fogad­ták a versenykihívást és vállalták, hegy 1954. első féléves kilométer teljesítésüket növelik. Tervtel.jesí­tésük 105.4 százalék volt. Megfo­gadták, hogy az ezer orsóra cső kilométer teljesítményüket az első félévi eredményhez 105.2 százalékos tervteljesítéshez viszonyítva tovább emelik. Megfogadták ezenkívül az igazolatlan mulasztások, a késések zalék, a Szegcdi Kenderfonógyár­nál 105.1 százalék számít 100 szá­zaléknak. E számok és a feltételek túlteljesítése számít egy pontnak, a nem teljesítés ugyanakkor mínusz egy pontnak számít. Az üzemrészek versenyvállalásán kívül a két iizem legjobb dolgozója, Bálint Jánosné és Berta Mária is páresversenyre hívták egymást. Bálint Jánosné az első félévben 112, Berta Mária 106.7 százalékos átlagteljesítményt ért el. Mindkel­ten elért teljesítményük túlszár­nyalását, 100 százalékos minőségi munkát és a munkahelyen való pont.es megjelenést vállalták. As Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat és a Szegedi Jutaárugyár vc-r senye A két fonó üzemhez hasonlóan az Üjszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat, valamint a Jutaárugyár szövőnői is elkészítették verseny­terv részarányának teljesítését a tervhez viszonyítva; a béralap 100 százalékos megtartását; a tervezett 1 teljesített órára eső termelési ér­ték teljesítését; a balesetek számá­nak csökkentését és az igazolatlan hiányzás csökkentését. A két üzem versenyszerződésén kívül Ileiszig Ferencné, az Üjsze­gedi Kender- Lenszövő Vállalat kormánykitüntetett szövőnője ver­senyre hívta Ökrös Istvánnál, a Jutaárugyár kétszeres sztahano­vista szövőnőjét. Ugyanakkor a Jutaárugyár élenjáró ifjúmunkása, Vidács Margit versenyre hívta ki Klivinyi Rozáliát, az Üjszegedi Kender- Lenszövő Vállalat ifjú­munkását. A párosversenyre lépő üzemek megállapodtak egymással, hegy a versenyszerződésben kijelölt idő­pontokban rendszeresen értékelik az elért eredményeket és széles­körű nyilvánosságot biztosítanak az elért eredmények ismertetéséhez. Felhívás a nyugdíjasokhoz Az Országos Nyugdíjintézet a nyugdíjemelésre vonatkozó rende­let végrehajtása érdekében „nyilat­kozat"-okat küldött a nyugdíjasok­nak. A „nyilatkozat" pentos kitöl­téséhez a nyomtatvány hátlapja tá­jékoztatót is tartalmaz. Az eddigi tapasztalatok szerint a nyugdíjasok jelentős része a „nyi­latkozat"-okat hiányosan kitöltve, a szükséges aláírások és igazolások nélkül küldi vissza. Ezért az Országos Nyugdíjinté­zet felhívja a nyugdíjasok fi­gyelmét, hogy a tájékoztatót a kitöltés előtt — saját érdekük­ben olvassák el, a "nyilatko­zat«-ot pontosan töltsék ki, ír­ják alá cs szerezzék meg arra a szükséges igazolásokat. A „nyilatkozat" a nyugdíjpótlék megállapításához szükséges. Az Or­szágos Nyugdíjintézet a nyugdíj­pótlékot nem tudja megállapítani azok számára, akik nem megfele­lően kitöltve és nem időben küldik vissza a nyilatkozatot. (MTI) Kik nyerték a felszabadulási irodalmi pályázat dijait? Szeged Város Tanácsa és az író-[Tibor nyerte „Álmodozók" című szövetség Szegedi Csoportja által j művivel, a 300 forintos III. dijat meghirdetett felszabadulási irodai­mi pályázatra sok írásmű érke­zett. A bíráló bizottság a díjak el­osztásáról a következőképpen dön­tött: Az elbeszélés 500 forintos II. di­ját az egészen fiatal Nagyfalusi r A gyermekekben nem akarjuk meglátni a­kis embert, az eszes kis embert, akinek vére van, agyveleje van.. Idegei, vá­gyai, céljai, esrméi, örömei, fájdalmai vannak" — pa­naszkodott 1904-ben Ady Endre. S mint annyi más panasz, ez is elröppent nyomtalanul a hatalmasok/' füle mellett. Jól emlékszem, nekem is fájt a mellőzés, a magamrahagyottság. Apám. meg szegény jó édesanyám csak este ért rá arra, hogy / megcirógassa borzas feje­met, mikorra én már elál­mosodtam, s a harmadik si­mogatásra anyáin ölébe bu­kott a fejem. Más meg tö­rődött is énvelem! így fel­nőttem anélkül, hogy valaki' meglátta volna bennem a kis embert, anélkül, hejgy gyermek lettem volna. De ha vidáman futkosó nyak­kendős úttörőket látok, ógy érzem kárpótolt az idő mostoha gyermekségemért az utánunk következő nem­zedékben. Azonban ez sem ment máról holnapra, s ennek is megvan a maga, története. 1947-ben, amikor ' még a márciust fegvatartotta a léi, a rókusi általános isko­lában kitavaszodtak a gyer­meki lelkek. Dudás László tnnár elvtárs nagy szenzáci­ót közölt az új'iránt min­dig fogékony gyermekek­kel. — Úttörőcsapatot szerve­zünk, gyerekek! Olyat, mint a Szovjetunióban a pionirok! Ki akar tagja lenni, ki akar kirándulni, természetet kutatni? Ki akarja megismerni a hazát? — tette föl a kérdést. S a gyerekek, mintha összebe­széltek: volna, egyszerre len­dítették kezüket a magasba. — Én is, én is! — kiál­tották mindenfelől, s az­SZEGED TIZ ÉVE 3Cis einhevek esek találgatták: hogy lesz, mint lesz, milyen is lesz az az úttörő csapat. — Délután megtartjuk az első úttörő-foglalkozást, Mindenki bejöhet a bar­kács-mühciybe, akkorra kész lesz. Most pedig gye­rünk, mindenki foglalja el a helyét, folytatjuk a tanu­lási' — oszlatta széjjel a tanulókat Dudás elvtárs. Nagy volt az izgalom. Volt olyan tanuló, aki haza sem akart menni ebédelni, mert a kíváncsiság minden iüegszálát lekötötte. Basa Feri is éppen csak bekap­ta az ebédet, máris indulni akart vissza az iskolába. Fedig cudar idő volt oda­kint. Sütött ugyan a nap, s úgy érezte az ember, mintha a tavasz cirógatná a.: arcát, de valójában ala­pi san rátelepedett a város­ra a hó meg a fagy. De a gyereket nem lehet megkö­ti zni, ha nagyon elszánja magát valahová. Már pedig Eusa Feri elhatározta, hogy ha szakad. Arcán már lát­szott a nagy idegesség, s minden porcikáját átjárta az izgalom. Az anyák sze­me sokkal jobb annál, hogy ne vegyék észre, ha vala­mi fűti a gyereküket. Feri édesanyja is felfigyelt. — Mit izegsz, mozogsz?! Hová akarsz menni? — Mennék, édesanyám, az iskolába. Ma lesz az első úttörő-foglalkozás! Ugye, elenged? — és olyan szépen nézett föl édesany­jára. hogy az nem tudta megtagadni kérését. — Hát eredj, no, de jól felöltözz! Ferinek se kellett sok biztatás. Soha sem szapo­rázta még úgy a lépéseket, mint azon a márciusi dél­utánon. Ügy gondolta: jobb minél előbb odaérni, mert aztán nagyon sokan lesz­nek és még sem tudnak mozdulni a barkács-mű­helyben. Dudás elvtárs is így gondolta valahogy. S míg óvatosan lépegetett a törte a fejét: hogyan lehet­ne nagyobb helyiséget sze­rezni a gyerekeknek. Szer­számok már voltak bőven, mert a Kendergyár, meg a Szalámigyár küldött nekik Satukat is kaptak Reich elvtárstól, de az a pince nagyon kicsinek látszott az érdeklődőkhöz képest. — Majd segítünk rajta valahogy! — vigasztalta inagát, s ő is gyorsabbra fogta a lépéseket. A műhelyben már nagy­ban működött Feri, Vesszei Imre, sőt ínég a lányok kö­zül is eljött Mák Erzsi meg Radványi Irén. Éppen az osztály faliújságját csi­nosítgatták nagy szeretet­tel. Dudás elvtárs majd ha­nyattvágódott, ahogy kinyi­totta az ajtót. Alig hét ta­nuló volt a műhelyben, s ő százat várt, vagy még töb­bet. Az egész iskolát oda­várta erre a délutánra. Csak akkor vágódott eszé­be, hogy nem egészen a gyerekeken múlott, hogy nincsenek itt. A gyerekek nem csapják be őt. Bizto­san a szülők bizalmatlan­kodnak a mozgalommal. S milyen jól sejtette. Másnap alig múlt nyolc óra, máris öt-hat asszony kereste az iskolában. — Mit akarnak ilyen ap­ró gyerekekkel? Tegnap egész délután rágta a füle­met a fiam, hogy eresszem el az útitörő-íoglalkozásra. Az én fiam nem úttörős­ködik. De minderi szülő szamár, ha ráhagyja! — így az egyik. — De az én lányom se! Eleget járok én gyűlésre az beleviszik... csúszós, járdán,. egyre-azon [apjával, „Míjjd- még., ezt,-a, -ja -— ji ni,.-., Hi i -i "A u _ / kislányt is így a másik. — Ilyen apróságoknak még nem való a politika. Tudom én, hogy politikára akarják tanítani őket. Rá­érnek még vele. Jobb lesz, ha a tanulásukkal törődnek inkább — vágott közbe egy harmadik, látásra elég haragos asszony. Dudás elvtárs szóhoz sem tudott jutni az asszonyoktól, mert azok úgy pergették a szót, akár egy-egy kereplő. De nem adta fel a harcot. Hét tanuló meg tud hódí­tani másik hetet és így to­vább ... egészen a szülő­kig — vigasztalta magát s még nagyobb energiával vetette magát a szervezés­be. Két hónap múlva már röstelleték a szülők, hogy olyan bizalmatlanok voltak, egy-két cv múlva pedig együtt izgultak gyermeke­ikkel az úttörő avatáson. Azóta esztendők teltek el. Az első úttörők felnőttek lettek, s újak léptek a he­lyükbe. Kiléptek a szűk kis pincéből is és átköltöz­tek a nagy úttöroCiázba, ahol ismerkednek a világ milliónyi titkával, mint a felszabadult okos kis embe­rekhez illik. S ha kikerül­nek is az úttörőcsapatból az általános iskola elvég­zése után, mindig örömmel gondolnak vissza piros­nyakkendőjükre, a pécs­bánvatelepi üdülésre, Csil­lebércre, s ki tudja hány kedves emléket melenget­nek! Ha most élne Ady Endre, talán róluk írná legszebbik költeményét, s örökre elfe­lejtené, hogy valamikor őértük írt a Pesti Napló-ba. Vagy ha emlékezne, hara­gos tollával pokolra külde­ne mindenkit, aki el akar­ja venni gyermekeinktől az emberséget és a szabadsá­gi, . . M pedig Szabolcsi Gábor „öreg Szögi felszabadul" című írásával. Dicsé, retben részesült Sarlai Kata „Friss kenyér" című elbeszélése. A drámai művek közül csak a III. dijat adta ki a bíráló bízott, ság. 350—350 forintos díjat nyert Vincze András „...És megdör­dülnek az ágyúk" című, valamint Szabolcsi Gábor „Forró délután" című egyfclvonásosa. Kálmán László amerikai tárgyú tragédiáját 200 forinttal jutalmazott dicséret­ben részesítették. A tárcák közül Dér Endre „A szobor ncvo" című müve 350 fo­riiytos II. díjat, Bába Mihály „Krumpliszedők" című müve 2ó0 forintos III. díjat kapott. Lödi Ferenc „Szeged" és László [bolya „Van olyan tüz" című ciklu­sai a megosztott 400—400 forintos T. első díjat nyerték. Dicséretben részesült a költök közül Petrováez István és Gurszky István műve. A Magyar Repülő Szövetség várja az ifjúságot A Magyar Repülő Szövetség sze­retettel várja köreibe a dolgozó és tanuló ifjúságot. Legyen ejtőernyős és vitorlázó repülő minden olyan fiatal, aki kedvet érez a bátrai; sportjához. Az MRSZ szegcdi alap­szer vezeíében (Zászló u. 2), az el­méleti oktatás elsajátítása után megkezdhetik a gyakorlati repülés és ejtőernyőzés tudományának el­sajátítását. Az MRSZ gondoskodik a megfelelő oktatásról, hogy az új ifjak is mihamarabb meghódítsák a levegő kék tengerét. Fiatalok! Alkalmatok nyílik arra, hogy sportszerűen foglalkozhassa­tok a repüléssel, mielőtt Néphadse­regünk tagjai lesztek. Az alapszer­vezet klubjában szórakozhattok, művelődhettek. Szeretettel várnak benneteket a Magyar Repülő Szö­vetség szegedi repülői és ejtőer­nyős sportolói! Magyar Repülő Szövetség Olvasd Társadalmi Szemln minden számát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom