Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-03 / 208. szám

PÉNTEK, 1954 SZEPTEMBER 3. .3 delmbgybrorszrg A Tanácstörvény a néphatalom törvénye Irta: Bólya Lajos megyei ügyészhelyettes III. 2. A MÁSIK DÖNTÖ benyomás, amelyet a tanácstörvénnyel való megismerkedés után szerzünk: a tanácsi szervezet szerkezetének pontos meghatározása. A törvénytervezet szerkezete is elárulja már a tanácsi szervezet új Szerkezetét, mert a törvény három fő része a tanácsi szervezet hármas tagolása szerin, foglalja magában az egyes szervekre vonatkozó rendelkezéseket. Az Első rész „A tanácsok" feliratot viseli és a tanácsi szervezet államhatalmi szervének működésére vonatkozó szabályoka, tartalmazza. A Második rész „A tanács végrehajtóbizottsága" címmel a tanácsi szervezet végrehajtó é» intézkedő testületének szervezeti és működési szabályait tartalmazza. A Harmadik rész „A végrehajtóbizottság szakigazgatási szervei" megjelöléssel a hatósági jogkörrel rendelkező egyszemélyi vezetés alatt álló, önállóan gazdálkodó és intézkedő gservek működését szabályozza. E szerkezeti felépítésből is világosan látható, hogy a törvénytervezet az eddig szervezetileg és működésükben is összefolyó tanácsi szerveket határozottan széttagolja. viszont már az elnevezésekből is felismerhetően működésüke] ezáltal egységesebbé teszi, az egész tanácsi szervezetnek átütőbb erőt biztosít. AZ OPERATÍV MUNKÁT, a szakfeladatokat eddig a végrehajtóbizottság osztályai látták el. Maga az elnevezés is mutatta, hogy itt a végrehajtóbizottság egységes hivataláról volt szó tulajdonképpen. Bár az egyes osztályok kettős alárendeltségben voltak, azaz alá voltak rendelve egyrészt a saját végrehajtóbizottságuknak, másrészt a felettes végrehajtóbizottság megfelelő osztályainak (illetve a minisztériumoknak), a valóságos helyzet az volt, hogy az osztályok, mint egységes hivatal működtek, amelyek irányítása sem oldalról, saját végrehajtóbizottság részéről, sem felülről, a felettes végrehajtóbizottság osztályai részéről nem történt meg megfelelően. Az, hogy az osztályok a végrehajtóbizottság egységes hivatalának osztályaiként működtek, elmos az osztályvezetők egyéni felolCÜFgét is. Most a törvénytervezetben a szervezeti elhatárolás teljes elvi határozottsággal megtörténik. A törvénytervezet ezenkívül pontosan meghatározza az egyes szervek feladatai] is és működésükben is toljeeen elhatárolja őket egymástól. A tanács, mint az államhatalom helyi szerve államhatalmi feladatokat lát el és a törvénytervezet a hatalmi működéi garanciáit adja mog. A végrehajtóbizottság a tanács általános hatáskörű végrehajtó szerve és végrehajtó tevékenységének feltételeit biztosítja a törvény akkor, amikor a tanácstól és a szakigazgatási szervektől is elhatárolja. A szakigazgatási szervek a végrehajtóbizottság szerveiként működnek, de önálló gazdálkodó és intézkedő tevékenységüket biztosítják azok a rendelkezések, amelyek egyszemélyi vezetés és felelősség mellett, önálló hatósági jogkört, önálló intézkedési, irányítási és gazdálkodási jogkört biztosítanak a szakigazgatási szervnek és vezetőjének. Nem lesznek tehát a vógTehajtóbizottságnak osztályai, de lesznek önálló szakigazgatási szervek, amelyek azonban mégis a végrehajtóbizottság szervei, A' VIZSGÁLÓDÁSNAK arra kell tehát irányulnia, hogy a törvény-tervezet ezt a teljesen világos elvi tagolást rendelkezéseiben következetesen véghez viszi-e, van-e valami javítani való a rendelkezéseken, hogy ez az elv valóban teljes mértékben érvényesüljön. Nézzük meg ezeket a rendelkezéseket. Amit az 1. alapvető rendelkezéseiből különösen alá kell búzni az a következő: A tanácsok államhatalmi szervek. amelyek területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik. A tanácsok tömegszervezetek, amelyek az egész lakosságot a közügyekben, tehát a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre szervezik. A tanácsok működési területükön a vezető szervek, amelyek az egységes államhatalom • helyi letéteményeseként egyedül vezeti a gazdasági. társadalmi és kulturális tevékenységet. A 11. szerint a megyei (fővárosi, közvetlenül az Elnöki Tanács alá rendelt tanács) tanács legalább háromhavonként, a járási (városi, városi kerületi) tanács legalább kéthavonként, a községi tanács havonkén] köteles ülést tartani. A tanácsüléseknek ez az eltérő száma nem megnyugtató. Egységes szabályozás itt célravezetőbb lenne. Egyes államigazgatási területeken például egy megyében egyidőben vetődnek fel az egész lakosságot érintő problémák. amelyeknek megoldásával az összes tanácsoknak foglalkozniok kell. Az alulról felfelé haladó egymás után következő tanácsülések e problémák alapos elemzését és megvitatását s mindenki számára kedvező, kellő időben való eldöntését eredményezhetik. De ezen felül, nem sok-e a havi tanácsülés a községekben és nem kevés-e megyei szinten? Fontolgassuk és esetleg tegyünk javaslatot, hogy egységesen kéthavonként legyen kötelező tanácsülést tartani. Felmerülhet az a kérdés, hogy az állandó és ideiglenes bizottságokba csak tanácstagok legyenek-e választhatók, mint azt a tervezet mondja? (19. §. 23. §.) Véleményünk szerint a tervezet rendelkezései megfelelőek, mert ez a rendszer biztosítja a tanácsmunka egységét és a tanács felelősségét. A tanács nem olvadhat fel a lakosságban, szervezetét önhatalmúlag nem hígíthatja fel. A tanács a lakosság által választott tagokból áll és a tanács egész működéséért a választóknak ezek felelőseik. Jogokat a választott tagok nyernek a választás útján és a választás elfogadásával kötelességeket ezek vállalnak. Ennyit a tanácsokról anélkül, hogy bármilyen formában teljességre törekedtünk volna. f Mi a szakigazgatási szerv? A SZAKIGAZGATÁSI SZERV mindig a végrehajtóbizottság szerve és hogy ennek ellenére önálló hatóság, amely a saját nevében állít ki hivatalos okmányokat, intézkedik, irányít és legelső sorban önállóan gazdálkodik, önállóságát és saját felelősségét nem csorbítja az sem, hogy tevékenységéért a végrehajtóbizottság és a felsőbb szakigazgatási szerv is felelős és hogy ezen felelősségük keretében a szakigazgatási szerv rendelkezéseit megsemmisíthetik, illetve megváltoztathatják. A kettős alárendeltség a teljes önállóság mellett is nyilvánvaló. Véleményünk szerint a törvényben a jelenlegi rendelkezések mellett a kettős irányítás és felügyelet módszereit kellene szabályozni, nehogy a két felügyelő szerv között összeütközés támadhasson és az oldalról és felülről jövő esetleges ellentétes beavatkozás a szakigazgatási szerv működését megzavarja, a vezető felelősségét csorbítsa. A végrehajtóbizottság nem független szerv, hanem a tanács végrehajtóbizottsága, azaz az államhatalmi szerv végrehajtó szerve. Választott szerv és pedig a tanács által saját tagjaiból választott szerv. Nincsenek külső tagjai, a Vb. minden tagja tanácstag. Itt teljes mértékben érvényesül az, amit fentebb a tanács egységes és kizárólagos jogairól, kötelességeiről és felelősségéről mondottunk. Hogy a Vb. a tanács által választott szerv és a Vb. tagjaiból választott szerv, az azt jelenti, hogy a Vb-tagok a tanács által visszahívhatók, de a végrehajtó bizottságból való visszahívás a tanácsi tagságot nem érinti. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a végrehajtóbizottság testületi szerv, amelynek értelme az, hogy nem hivatal, vagy hivatali szervezet, amely osztályokkal és hivatalnokokkal rendelkezik. A végrehajtóbizottságnak titkársága van, amely a végrehajtóbizottságnak és a végrehajtóbizottság elnökének tevékenységével kapcsolatos szervezeti és adminisztrációs feladatokat látja el. A TÖRVÉNYTERVEZET a végrehajtóbizottság elnökét nem jelöli meg a tanács elnökeként. A végrehajtóbizottság elnökének a törvény önálló funkciót is ad a végrehajtóbizottság tevékenységében, de a tanáccsal kapcsolatban csak anynyit mond, hogy a tanács ülését a végrehajtóbizottság elnöke vezeti. Ezzel is hangsúlyozza a törvény, hogy a tanács, mint államhatalmi szerv még elnökében sem azonos a végrehajtóbizottsággal s hogy a végrehajtóbizottság elnöke a többi tanácstagokkal egyenlő tanácstag, akire a törvény a tanácsülés vezetését bízza. (Folytatjuk) __ Hatvan mázsás burgonyatermés az ásottbaimi homokon Az ásotthalmi Szabadságharcos tsz tagjai immár második hete ássák a burgonyát, pedig vannak hozzá jócskán. No, de kell is a sok dolgos kéz. hisz 80 hold kruplit termeltek az idén s hozzá nem is akármilyen eredménnyel. Holdanként átlagtermésük — ahogyan a már felásott terület mutatja — 55—60 mázsa lesz. Szcp eredmény ez; — mondhatni rekordtermés. Igen, mert a multévi termésátlagukat holdanként mintegy 30—35 mázsával múlja felül az idei. De lássuk; hogyan érték ezt el? Többévi próbálkozás után döntötték el: leghelyesebb. ha a burgonyát kalászos után vetik. Az idén így tettek, g amellett kiválóan művelt talajba, négyzetesen és fészkesen vetették az összes burgonyát Tavasszal az őszi mélyszántásra holdanként kiszórtak 200 mázsa istállótrágyát, 60 kiló szemcsézett szuperfoszfátot, 40 kiló káli- és 50 kiló pétisó műtrágyát, s ezeket 30 centi mélyen a földbe szántották. A szántást lovas fogattal boronálás követte, majd pedig a vetés. Vetés előtt az egymástól 90 centi távolságban lévő sorvonalakra merőlegesen, egymástól 50 centi távolságra húzták meg a tőtávolságokat jelző vonalakaf s ott, ahol a vonalak keresztezték egymást, kiásták a vetőfészkeket is. A gumók mintegy 10—12 centi mélyen kerültek a földbe. Amikor földbe került az összes gnmó, a tsztagok nem várták meg, hogy burgonyavetésük elgazosodjék. Kelés után azonnal megkapálták elsőre mind a 80 holdat. Az első kapálást körülbelül három hét múlva követte a második kapálás és amint ezt befejezték, azonnal elkezdték a töltögetést is. A burgonyabokrok feltöltögetése közben fejtrágyázták a fejlődésben lévő növényt, holdanként 60 kiló chilei salétrommal. A termelőszövetkezet tagjai — mint láthatjuk — sokat dolgoztak a burgonyaterületen, ez azonban nem kötötte le minden erejüket. Bizonyítja ezt az is, hogy kukoricájuk, amely a mult évben csak 5 mázsát adott holdanként, most mintegy lf mázsás termésátlagot ígér. Ezért az eredményért — nem is kell mondani — a 212 hold kukoricatáblán sokszor földbe kellett vágni a kiskapát. Mindemellett pedig figyelembe kell venni azt is, hogy az ásotthalmi Szabadságharcos tsz-ben mind a 212 hold kukoricát fészkesen vetették s az egész területből 160 holdat négyzetesen. És a gabonájuk? A tsz-tagok azzal sem vallottak szégyent az ásotthalmi homokon, mert amíg a község többi termelőinek átlagos gabonatermése csak 3.6 mázsa volt, addig a Szabadságharcos termelőszö. vet kőzeté bármelyik gabonaféleségből felülmúlja ezt. Rozsból 4.45, búzából 5.7, árpából 6.58, zabból pedig 6.62 mázsát' termeltek holdanként. De eredményüknek itt is megláthatjuk a magyarázatát: a tsz-tagok mind a 706 hold gabonájukat fejtrágyázták a tavasszal. Most pedig lássuk az elismerést, ame?y?>B? a Szabadságharcos tsz tagjainak bőven jutót] az idén. Aratás előtt versenymozgalmat kezdeményeztek a tsz tagjai; munkaversenyre hívták a megye összes termelőszövetkezetét. Az egész megyére kiterjedő versenyt augusztus 20-án. alkotmányunk ünnepén értékelte a versenybizottság és kitűnt, hogy az ásotthalmiak nem hiába kezdeményezték ezt a neves mozgalmat. A csongrádmegyei termelőszövetkezetek között az ásotthalmi Szabadságharcos tsz első lett a szemveszteség nélküli aratásban és cséplésben, a beadási kötelezettség teljesítésében, a tarlóhántasés másodvetésben. A termelőszövetkezet tagjai közül 55 embert jutalmaztak meg augusztus 20-án, hatan pedig megkapták a „Kiváló tsz-tag" megtisztelő kitüntetést. A termelőszövetkezet tagjai most látják csak igazán, hogy ma érdemes dolgozni; érdemes, mert amellett, hogy a bővebb termésből több kenyér, hús, tojás és kalács jut asztalukra, munkájuka] az egész megye elismeri. ZELEI BÉLA Új feladatok megvalósítására készül a Szegedi Ruhagyár kultúresoportja Az 1954-es év fordulatot jelentett a Ruhagyár kultúréletében. Az elmúlt évben „meghalt" a valamikor hires ruhagyári tánccsoport és énekkar. A zenekar és néhány lelkes .színjátszó jelentette a kultúrcsoportot. Balogh Lajos, a kultúrbizottság elnöke hiába kérte az üzem vezetőségét, segítség nem jött sehonnan sem. Balogh elvtárs munkaköre is olyan volt, hogy nem igen tudott foglalkozni a csoporttal. Az új év azonban meghozta a változást. Balogh elvtárs más munkakörbe került. A kultúresoport évi 50 ezer forint keretet kapott. S az üzem vezetői is jobban megbecsülik a kultúrosok munkáját. A pártszervezet vezetőségi ülésein külön napirendi pontként szerepel a kultúrmunka. Mindenfelől segítik a kuUúresoportot megerősödésében. Balogh Lajos már két éve vezeti a kultúrcsoportot. A most újraéledő kultűrcsoportot a Szegedi Kenderfonógyár csoportjához hasonlóan szervezi meg. Ott ugyan könnyebb a munka, mert a kultúrfelelős mellett lelkes aktívák dolgoznak. Ez még a Ruhagyárban nincs meg. Van ugyan olyan lelkes színjátszó, mint idős Elekfalvi Ferenc kísérletező szabász, aki szívesen jár a próbákra, példát mutat a fiataloknak. De keli is a példa: lelkesedéssel kell végezni a munkát Az újraéledt kultúresoport eredményei biztatóak. Az elmúlt, hónapban az árvízkárosultak megsegítésére rendezett műsor bevétele 1242 forint lett. Erre az alkalomra írta Domonkos Margit, az üzem egyik dolgozója „Segítsetek" című versét, amelyet a gyár dolgozói nagyon megszerettek és még most is szerepel műsorukban. A gyermekeit üdülésére rendezett műsorból különösen a zenekar kiváló teljesítménye tűnt ki. Augusztus 20-án a Ruhagyárban járt mórahalmi, tápéi, szőregi tszcs tagok sokáig nem felejtik el az üzem népi zenekarának pattogó nótáit, dalait. Az elmúlt héten a deszki iskola igazgatója kereste Balogh elvtársat. — Hallottuk, hogy igen jó zenekaruk van — mondta barátságosan. — Szeretnénk, ha a deszki dolgozók is meghallhatnák. Előbb mi jönnénk az üzembe, hogy bennünket is megismerjenek, azután szeretnénk, ha a gyár kultúresoportja jönne hozzánk. Megegyeztek. Szeptember 11-én, a hires deszki csoport megy a Szegedi Ruhagyárba, a ruhagyáriak meg úgy tervezték, hogy szeptember 19-én adják vissza a látogatást. Közben a ruhagyáriak levelet kaptak a Csongrádmegyei Tanács Népművelési Osztályától, melyben meghívták szeptember 5-ére a két nagy szegedi üzem, a Szegedi Kenderfonógyár és a Ruhagyár kultúrcsoportját egy „Műsoros tarka est"-en való szereplésre. Ezek a meghívások nagy feladat elé állítják a kultúresoport tagjait. A SZEGEDI JEGYZETEK Gondoskodás színjátszók Háy Gyula „Gyilkosok tanyáján" színdarabjának előadására készülnek, az új oktató, Miklósi Györgyné, a szegedi Nemzeti Színház segédrendezője irányítása, vezetése mellett. Szépek az eddigi eredmények és biztatóak. A Szegedi Ruhagyár kultúresoportja méltóképpen akarja köszönteni október 11-ét, Szeged felszabadulásának tizedik évfordulóját, a termelésben elért kiváló eredményeik mellett tartalmas, színvonalas kultúrműsorral. (j. zs.) Tápéi hírek A mezőgazdasági termelési bizottság és az állandó bizottság tevékenykedik azért, hogy a tápéi dolgozó parasztok időben és jól végezzék az őszi munkákat. A helvi tanács gondoskodik arról, hogy legyen minőségi vetőmag is. A vetőgépeket úgy osztják el, hogy jól ki legyen használva teljesítőképességük. Eddig a tápéiaktól Szegeden vették át a sertéseket és szarvasmarhákat. Ez hátrányos volt a dolgozó parasztokra. Most már nagy megelégedésre az állatokat helyben, Tápén veszik át. A kendervágás befejeződött és folyamatosan történik a szállítása. A napraforgó szedése és begyűjtése folyamatban van. Csendes Pálné levelező Bérház, 1. emelet, 113as szoba. Ide hívatták Fehér Vincénét, Márki Józsefnét, Borbély Ferencnét és Kindlein Józsefnét. Sokgyermekes családanya mind a négy, Kindleinnét kivéve kormánykitüntetésük is van. Kicsit elfogódva foglaltak helyet az asszonyok a szobában. Beszédükből is észrevehető volt ez; a hozzájuk intézett kérdésekre eleinte akadozó választ adtak. Később, amikor a gyermekeikre terelődött a beszéd, megeredt a szavuk: — Egészségesek mind. Olyanok, mintha ezer ördög lakna bennük. — Csintalankodnak — mondja Kindleinné. — Nálunk a lányok vannak többségben — szól közbe Márkiné. — Nőnek, egyik a másik után. Egy ideig a két aszszony szava hallatszik csak. A szobában lévők mosolyogva hallgatják őket. Azután Varga Géza, a tanács szociálpolitikai csoportjának tagja szólal meg. — Mi a kívánságuk, mondják el. Szívesen segítünk a gyermekek nevelésében. — Hogy mi a kívánságunk? — kérdezi egyszerre Márkiné és Kindleinné. Hirtelen elhallgatnak. Kis idő múlva Kindleinné szólal meg: — Mit is kérhetnék? A legnagyobb lányom már nem iskolaköteles. Dolgozni szeretne. Abban segítsenek, hogy megfelelő helyet találjak neki. — Helyes segítünk — adja meg rögtön a választ Rák Kálmán, a szociálpolitikai csoport vezetője. — Más kérésem is lenne — folytatja tovább Kindleinné. Télen a gyerekek este sokáig tanulnak. Hamar is kell lámpát gyújtani és bizony minden hónapban 24 forintot kiadok petróleumra. Nagyon elkelne nálunk a villany. Az nagyobb világosságot ad és olcsóbb is. Itt egy lélekzetvéteU nyi szünetet tart és tovább magyarázza, hogy a Hunyadi-tér 3. szám alatti házban laknak, az udvari épületben. A mellettük lévő lakásokba mindenütt bevezették a villanyt, náluk nincs, pedig nem sokba kerülne, ha bevezettetnék. — Ebben az ügyben közösen, a KIK-kel öszszefogva tudunk intézkedni. Megtesszük, hogy ez a kívánságuk is teljesüljön — nyugtatja meg az asszonyt dr. Varga Géza. — Nekem nincs különösebb kívánságom — beszél most Márkiné. — A férjem betegségéről kellene talán szólnom. Az SZTK-ban kivizsgálták már, de nem javult. Itt félbeszakad a beszélgetés. Ünnepélyes pillanat következik. Rák Kálmán, a szociálpolitikai csoport vezetője beszél a sokgyermekes asszonyokhoz. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által küldött 4800 forintot nyújtja át nekik ezekkel a szavakkal: „Használják fel jól ezt az összeget és neveljék országunk hasznos polgáraivá gyermekeiket". Ezután átad Fehér Vincénének és Borbély Ferencnének 1400—1400 forintot, Kindlein József né és Márki Józsefnénak 1000—1000 forintot. Államunk gondoskodik a sokgyermekes anyákról. A Városi Tanács gondoskodik majd arról, hogy az anyák kívánsága teljesüljön.