Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-29 / 230. szám

SZERDA, 1954. SZEPT. 29. OELÜIIGYÜRORSZIIG A Magyar Népköztársaság Honvédelmi Miniszterének parancsa Bata István altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere a Néphadsereg Napja alkalmából a következő parancsot adta ki: ELVTÁRSAK! HARCOSOK, TISZTHELYETTESEK, TISZTEK, TÁBORNOKOK! * Köszöntelek bennateket népünk és hadseregünk közös ünnepe, a Néphadsereg Napja alkalmából. Szeptember 29-e a magyar nép szabadságharcokban gazdag történelmének fényes dátuma, dicső elődeink: az 1848-as honvédsereg első győzelmes csatájának évfordulója. Az idei Néphadsereg Napját nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa határozatainak maradéktalan megvalósításáért folytatott harc jegyében ünnepeljük. Szilárd helytállásra, dolgozó népünk áldozatos szolgálatára, szabad hazánk — a Magyar Népköztársaság iránti odaadó hűségre lelkesítsen bennünket, hogy hazánk a párt és a kormány helyes politikája, a dolgozók áldozatos munkája eredményeképpen a megerősödés, a további felemelkedés biztos útján halad. Népünk minden katonafiától elvárja, hogy békénk fenntartása, szeretett hazánk biztonsága érdekében tovább szilárdítsuk hadseregünk fegyelmét, növeljük harci szellemét, erejét. Tettekkel bizonyítsuk be mindennapi munkánkban, hogy méltóak vagyunk a magyar nép bizalmára. ELVTÁRSAK! HACOSOK, TISZTHELYETTESEK, TISZTEK, TÁBORNOKOK! A Néphadsereg Napján kívánom, hogy a nyári kiképzés sikeres befejezésével, kiváló eredményekkel erősítsétek honvédelmünket. A katonai és politikai ismeretek alapos elsajátításával, a haza cs a nép iránti hűséggel és odaadással, a honvédségi és népi vagyon öntudatos megóvásával váljatok méltó fegyvertársaivá a hazánkat felszabadító, legyőzhetetlen szovjet hadseregnek. Éljen cs virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen népünk harcokban edzett vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen felszabadítónk, példaképünk, hatalmas fegyvertársunk, a dicső szovjet hadsereg! Éljen népünk teremtő békéjének, növekvő jólétének, hazánk szabadságának és függetlenségének erős védelmezője: a magyar néphadsereg! BATA ISTVÁN altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere Hozzászólások a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága programmtervezetéhez A programmlervezet osztatlan elismerést és megelégedést kellelt a dolgozók között A „Délmagyarország" vasárnapi száma közölte a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága programmtervezetét Elolvasgattuk, elgondolkodtunk rajta. Felszabadulásunk 10. évében ünnepi érzéssel tölt el bennünket az a tudat, hogy valóban teljesen megváltozott és egyre szebb lesz városunk arculata. Az elért eredményeket a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével egy széles frontú és becsületes emberi összefogás érte el. Most, amikor a kormányprogramm nyomán a legdöntőbb országos kérdés, a mezőgazdaság fejlesztése, a lakosság életszínvonalának emelése, újra igazoltnak látjuk azt, hogy a kitűzött feladatokat is csak a legszélesebb társadalmi összefogás teremtheti meg. Ennek a széleskörű társadalmi összefogásnak a helyi szervét üdvözöljük és köszöntjük majd október 3-án: a Hazafias Népfront szegedi bizottságát. A javasolt programmtervezettel egyetértünk, annak megvalósulását nemcsak várjuk, de megvalósulásáért szívesen és áldozatkészséggel együtt munkálkodunk. Az, hogy Szeged városa fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari bázis lett és még fokozottabban az lesz a jövőben, városi, de egyben országos érdek is. Az, hogy az üzemek bő-1 vülése, korszerűsítése, a dolgozók | egészségvédelme, lakásviszonya, kulturális szükséglete, gyermekeinek iskoláztatása kellő súllyal szerepel a programmtervezetben, osztatlan elismerést és megelégedést keltett a dolgozók körében. Üjszegedi viszonylatban nagyon örülünk annak a tervnek, amely 16 tantermes iskola létesítésével az újszegedi iskoláztatási1 nehézségeket igyekszik felszámolni, örülünk a közlekedési hálózat bővítésének, az új népboltoknak, a gáz- és vízvezeték bővítésének, Ugyanakkor az a gondolat is feltámad bennünk, hogy a tervezett létesítmények megvalósítása alkalmával óvakodnunk kell majd a fényűzéses megoldásoktól. Az összefogás mellett a legészszerűbb, a legszigorúbb takarékosság vezessen bennünket. Egyúttal fel kell készülnünk arra is, hogy e. terveket és a megvalósítást gátló bürokratizmust sikerrel leküzdhessük szegedi viszonylatban is. A programmtervezet közvetlenül a dolgozókról szól: itt is, ott is beszélgetnek róla. A mi iskolánk dolgozói is foglalkoznak ezzel a programmal, és a róla folytatott beszélgetéseknek kíván visszhangja lenni ez a szerény hozzászólás. Döme Mihály, az Üjszegedi Tanítóképző Intézet igazgatója Kériük az elrozsdásodofi gázvezetékek kicserélését Felhívjuk a tanács figyelmét arra, hogy nagyon időszerű volna, ha a Gázművek a régi gáz-fővezetékeket, amelyek elrozsdásodfcak és elkorhadtak, folyamatosan kicserélnék. Különösen rosszak ezek a fővezetékek a rókusi és felsővárosi vonalakban. Ha lehet, kérjük ezt is bevenni a programm tervezetébe. Több szegedi dolgozó Október 9-én tartja első előadását a Szegedi Kamara bábszínház A Hungáriával szemben van a Szegcdi Kamara Bábszínház. Jelentős kultúrhelyo lesz ez a kis színház Szegednek, gyermekek, felnőttek örömére egyaránt. Az új Kamara Bábszínház létrehozói. 6zövegmondói — a Fémipari és Finommechanikai Vállalat dolgozói valamennyien. S a vállalat vezetőj nagy megértést tanúsítottak az önálló bábszínház létrehozása iránt. — többezer forinttal segítették a kis színházterem építését. A tanácg pedig 8 ezer forintot adott a színpad, a díszletek, kellékek anyagaira. Kövér Béla és Jurái Im_ re pedig több mint fél esztendeig készítették a zsinórpadlást, a díszleteket, a bábúkat a különböző Ofvnsd a teÉliWo minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elő! színű reflektorokat, az egész világítási berendezést — nagy gonddal, szorgalommal, társadalmi munkával, így érkezett el az avatás napja. 160 új szék fénylett a kivilágított teremben s a patronáló vállalat dolgozói gyermekei, ismerősök ér. deklődők előtt Kovács János elvtárs, a Fémipari és Finommechanikai Vállalat igazgatója méltatta a bábszínház dolgozóinak lelkes munkáját. A bábszínház bemutatója a színházterem avatását jelentette. A kis színpadon, amelynek ragyogó díszletel, nagyszerű világítási technikája nagy elismerést keltettek. Október 9-én, városunk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmával tartja a Szegedi Kamara Bábszínház első egész estéj betöltő előadását. Előreláthatólag három bábszín. ház előadás lesz egy héten és a kultúrtermet a színb jv.»» segítő vállalat dolgozói én <w MNDSZ belvárosi kerületi szervezete is használja majd beosztással. Herke Sándor siegedi kutató nagyjelentőségű rizskisérletei SIKERREL JÁRTAK A DUNA MENTI RIZSTERMESZTÉSI KÍSÉRLETEK Az 1930-as évek elején kezdődte): meg hazánkban a kísérletek a rizsnek a Duna mentén való meghonosítására. Ezek a kísérletek hosszú időig nem járlak eredménnyel s ezért hazánkban osak a Tiszántúlon honosodott meg a rizskultúra. Mezőgazdasági kutatóink a sokévi eredménytelen próbálkozás után azt gondolták, hogy a Duna-menti erősen meszes talaj nem alkalmas rizstermesztésro. Ez azonban — amint később kiderült — csak feltevés volt. A kutatások nem maradtak abba, mert napjainkban a Tisza, Kőrös és a többi tiszántúli folyók egyre növekvő rizstáb'áink vízszükségletét már csak nehezen tudják kielégíteni. A Duna bőséges vízkészlete pedig kihasználatlan. Herke Sándor, nyugalmazott egyetemi tanár. a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kiváló kutatója ezzel kapcsolatban kísérleteket folytatott, melyek eredményre vezettek. 1952-ben Soltszentimre, Szakmar, Kumpeszér és Szúnyogpuszta környékén huszonegy holdon végzett különféle kísérleteket. A talajművelés, trágyázás, talajjavítás különböző módjait próbálta ki. Bebizonyosodott, hogy megfelelő agrotechnikával még az erősen szódás szikeseken is . lehet akár 18— 20 mázsás rizstexmést elérni. Herke Sándornak — aki most augusztus 20-án kapta meg a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést — sikerült megtalá'nia a különböző talajok megfelelőbb agrotechnikáját. A Duna mentén például másképpen kell mogművelnj a tutajt. A Tiszántúl bevált m'lyebb t^aj i űveléssel szembén, a D na vö gvében csak sekélyen szabid felszántani a földet. MEGRÖVIDÜLT A TENYÉSZIDÖ Herke Sándor kipróbálta a talajnak lignitporral való feljavítását is. Holdankint 150—250 má:sa barnaszénpornak a talajba való botárcsázásávul sikerült 25—30 mázsás termést is elérni olyan bzikeseken, amelyeken azelőtt még a fü sem termett meg. A lignitporos kezelésnek óriási jelentősége van a rizs fejlődésének meggyorsítása szempontjából is. Az így kezelt táblákon két héttel hamarabb kezdhették meg az aratást. Ezzel a hazai rizstermesztés régi problémája, a tenyészídő megrövidítése került közelebb a megoldáshoz. Most javában folyik az idén már 62 holdon termesztett dunamenti rizs' aratása és csépléso. A lignitporral ierítetj földek rekordtermést hoztak. Nem ritka az olyan tábia, ahol 30—35 mázsát is eléri a holdankénti termésátlag. A bő termés mellett még egy nagyjelentőségű van a kísérletnek. A Duua mentén termesztett rizst seholsem támadta meg a növény legveszedelmesebb betegsége, a bruzone. A Budapesti Növényvédelmi Kutató Intézet mesterségesen fertőzte meg bruzoncval a rizstáblákat. de a barnulásos megbetegedés még így sem lépett fel. A Duna-menti szikesek tehát kiválóan alkalmasak a rizskultúra meghonosítására. Herke Sándor kísérletei alapján jövőro a Dunamenti állami gazdaságokban éa termelőszövetkeze lekben ezer holdon kezdik meg a rizs nagyüzemi termelését. Szeretetlel várják az új munkásokat a szegedi textilüzemekben A szegedi textilüzemek biztos elhelyezkedési lehetőséget jelentenek a fiataloknak, a város és környéke munkaszerető lakosságának. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál csak az utóbbi egy hónap alatt nyolcvan új munkást vettek fel, közöttük több fiatal tanulót. A művezetők rövid idő alatt megismertetik velük az üzemet, a gépeket, a legkiválóbb sztahánovista szövőnők, munkamódszerátadók megtanítják' őket a legjobb munkafogásokra. így hamar elsajátítják a szakmát, s keresetük rövidesen eléri a havi 800—1000 forintot Az újonnan felvett fiatal munkások közül Sári Ferenc ifjúmunkás mindössze négy hete dolgozik az üzemben, s teljesítménye már elérte a 120 százalékot. Győríi Katalin fiatal szövőnő is csak egy hónapja került ide, s már két gépen dolgozik. Ö is túlszárnyalja már a száz százalékot. Rövidesen áttér majd a négy gép kezelésére. A szegedi textilüzemek továbbra is várják a jövő szakmunkásait. A Szegedi Textilművekben, ahová az utóbbi időben negyven fonónőt vettek fel, s újabb fonótanulókat keresnek. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói is örömmel várják az új munkaerőket. A Könyvtárközi bizottság legutóbbi ülése teljesítette III. negyedévi lervét a Délmagyarországi Áramszolgálfató Vállalat A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói globálisan és részleteiben szeptember 27-én befejezték ni. negyedévi tervüket. Ahhoz, hogy III. negyedévi tervünket határidő előtt tudtuk befejezni, nagyban hozzájárult, hogy dolgozóink 98 százaléka munkaversenyben van. Elősegítette az is, hogy az elmúlt negyedévvel szemben igazolatlan mulasztónk nem volt. Sőt c negyedévben béralap megtakarítást is tudtunk elérni. Dolgozóink továbbra is töretlen lendülettel azon lesznek, hogy a IV. negyedéves, azaz évi tervünket határidő előtt be tudják fejezni. Jurka Jőzsef Lakatos Géza és zenekara példásan jegyzeit Békekölcsönt Szombaton délben Lakatos Géza és brigádja zenével köszöntötte a békekölcsön-jegyzésben élenjáró szegedi dolgozókat — hírt adott róla a „Délmagyarország" is. Jólesett a köszöntés — szépen szállt a nóta a városszerte ismert Lakatos Géza hegedűjéből, aki maga 1600 forintot jegyzett. — Az én kis 13 éves Gézám nyu. godtan tanulhat zenét — mondotta nem kis büszkeséggel — négy apró gyermekemnek gondtalan étele lesz. Szép otthonom van, megbecsülnek: nagyot fordult a világ 10 év alatt. Hogyne jegyeztem volna! Kecskés Sándor, a nagybőgős 1500 forintot jegyzett; a hat tagú zenekar minden tagja 1100 forintot jegyzett. A Szegedi Könyvtárközi Bizottság féléves fönnállása óta részletekbe menő munkával föltárta Szeged könyvtárainak helyzetét, nehézségeit, s kidolgozta a könyvtárak közötti együttműködés, az iskolai, üzemi, városi fiók-könyvtárak munkájának megjavítását célzó teendők különféle fajtáit. Ennek során a bizottság legutóbbi, 3. rendes ülésén ismét számos kérdést tárgyált meg. Az értekezlet, amelyen a bizottság tagjain és szakelőadóin kívül vendégként résztvett Darabos Pálné és Gerő Gyuláné, a népművelési minisztérium könyvtári osztályának két munkatársa, valamint Fája Géza, a békésmegyei könyvtár helyettes vezetője, meghallgatta a szakreferensek beszámolóit az üzemi, iskolai, tamyai és fiókkönyvtárak jelenlegi problémáiról, a „Szeged bibliográfiája" munkálatainak, valamint a Somogyi-könyvtár ajánlókatalógusának kérdéséről. Örömmel vette tudomásul a bizottság a beszerzési albizottság rendszeres havi munkájának eredményességét, amely gazdaságosan, tervszerűen végzi a szegedi nagykönyvtárak havi könyvbeszerzéseit, megszüntetve a régebben sajnálatosan elkerülhetetlen, pazarló párhuzamos beszerzéseket. Most minden jelentékeny munka beszerzésre kerül valamelyik szegedi könyvtárba, míg a fölösleges, alig keresett művek csupán egyetlen példányban jutnak a könyvtárak egyikébe. A beszerzési albizottság munkáját, eredményeit Darabos Pálné elvtársnő példamutatónak, s az ország más városaiban is meo-i valósítandó mintának jelentette ku A bizottság kimerítően foglalkozott a Somogyi-könyvtár tulajdonát jelentő és a Móra-múzeum kezelésébe adott könyvtári anyag sorsával. A két intézmény vezetőjének referátuma álapján szavazással olyan határozatot hozott, amely javasolja az illetékes minisztériumi főhatóságoknak, hogy a, Somogyikönyvtár állományának sérelme nélkül biztosítson a múzeumnak tartós használatba adandó könyvanyagot. Az ülés elfogadta a szegedi könyvtárosok közös továbbképzésének különféle módszereire vonatkozóan előterjesztett nagyjelentőségű határozatot is, amely nemcsak a szegedi üzemi könyvtárosok, de a megye függetlenített népkönyvtárosai számára is biztosítja a megfelelő szakmai önképzés lehetőségeit. Különösen jelentős az Egyetemi Könyvtár megajánlása, hogy 4—í hétre szívesen vendégül lát gyakorlati képzés céljából egy-egy üzemi könyvtárost. A bizottság legközelebbi ülését november végén tartja, amelyen —• egyéb időszerű könyvtári problémák mellett — Waldmann József elvtársnak, a városi tanács népművelési osztálya vezetőjének indítványára foglalkozik a szegedi könyvtárakat is nagyban érintő Szegedi Irodalmi Múzeum létesítésének kérdésével. Könyves László Válaszolnak az illetékesek Pataki János elvtárs, a Szegedi Bőripari Szövetkezet dolgozója a közelmúltban megjelent vállalatunk Lenin-u. 15 sz. alatti 31. ez. árudájában étolajvásárlási szándékkal. Az árudavozető helyettes, Unyl István elvtárs közölte, hogy az étolajos üveget betétre nem adhatja ki. Ekkor Pataki elvtárs kérte, hogy a nála lévő üvegbe öntse át az olajat. Erre TJnyi elvtárs azt a választ adta, hogy azt sem lehet, inkább hozzon csereüveget. Mivel Pataki elvtársnak szabvány olajos üvege nem volt, így olaj nélkül kellett távoznia az árudából. A vállalatvezetőség kivizsgálta ezt az ügyet Pataki elvtárs panasza alapján és megállapította, hogy az árudában a rendeletet nem tartották be. Aszerint ugyanis az étolajat minden esetben tartoznak az áruda dolgozói a vevő edényébe átönteni. Erre körlevélben a boltvezetők és a bolti dolgozók már korábban utasítást kaptak. Unyi elvtárs helytelen magatartásával jogosan felháborította Pataki elvtársat. Unyi elvtársnak, aki nem régen került vállalatunkhoz a Szegedi Gyufagyárból, tudnia kellene. hogy a munkából hazatérő dolgozók mennyire érzékenyek a nem megfelelő kiszolgálás miatt. Hibát követett el Marshalok Gyuláné is, aki az o'.ajra vonatkozólag szintén azt mendta, amit az árudavezető-helyettps, hogy az olajat átönteni nem lehet. Nem ismervén a rendelkezést — pár hete van csak a vállalatnál — arra gondolt, hogy semmiféle palackozott árut a boltban felbontani nem lehet, a szeszáruhoz hasonlóan. Felelős még az áruda vezetője, Kocsis Ferenc kartárs is, aki a beosztottakat az áru kiadására vonatkozóan kellően nem oktatta ki. Ezért a szabálytalan kiszolgálásért a vállalatvezetőség az áruda vezetőjét, Kocsis Ferencet és helyettesét, Unyi Istvánt megrovásban részesítette azzal a megjegyzéssel, hogy a szocialista kereskedelemben dolgozóknak a vevőket minden esetben udvariasan kell kiszolgálni. Ez a mi^gatartás veszélyezteti a szocialista kereskedelem és a vállalat jóhírnevét, A vállalatvezetőség a jövőben még szigorúbb ellenőrzést gyakorol a vásárlók igényeinek megfelelő kiszolgálása érdekében. Kérjük a vásárló dolgozókat, hogy sérolmeil.kel továbbra is forduljanak a vállalatvezetőséghez, hogy azokat sürgősen orvosolni tudjuk. Alekszin Mihály, a Szegedi Élelmiszcrkiskereskedelmi Vállalat igazgatója • Gyakran előfordul a vásárló dolgozókkal, hogy egyes kereskedelmi alkalmazottak hozzánemértésb'ől — néha lelki ismeretlenségből — nem megfelelő módon szolgálják ki a vevőket vagy barátságtalan hangon beszélnek velük. Ezzel rontják a közhangulatot, szaporítják a dolgozók problémáit." Ez történt Pataki elvtárssal is, akinek panaszára a nyilvánosság előtt válaszolt az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat vezetősége ügyének kivizsgálásáról. A Kereskedelmi vállalatok e példából is okulva fokozottabban ellenőrizzék a vá-úrlók kiszolgálását, no engedjék, hogy hasonló bosszúságok érjék őket. Ez más szempontból is hátrányos. A fi.gyelmeztetést meg nem tartó eladókat részosí'sék komolyabb bírálatban.