Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-28 / 229. szám

WfLÁG proletárjai EGYESÜLJETEK I •mm***»ittf •p. A MAI SZAMUNKBÓL: A MINISZTERTANÁCS RENDELETE A TANÁCSOK TAGJAINAK VÁLASZTÁSÁRÓL (3-as oldal) A FELVILÁGOSÍTÓ SZÓNAK MINDEN HÁZHOZ, MINDEN EMBERHEZ EL KELL JUTNI (2-cs oldal) AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÜNNEPSÉGEK SZEGEDEN A VAROS FELSZABADÍTÁSA 10. ÉVFORDULÓJA ALKALMABOL (3-as oldal) Békekölcsönt jegyeznek Szeged és a szegedi járás dolgozói AUiU példát mulatnak Ahol mór befejezték a jegyzést RÉPÁS REZSÓ, a 82. számú Autóközlekedési Vállalat kiváló motorszerelője. Munkája kifogástalan. Átlagos teljesítménye 110— 117 százalék. Az ötödik békekölcsön jegyzésében is élenjárt. 1100— 1200 forintos fizetéséből 700 forintot adott kölcsön államunknak. 'Áz Országos Takarékpénztár szegedi fiókjánál most már egymás ulán jelentik üzemek, hivatalok, inózmények: befejezték az Ötödik Békekölcsön jegyzését. Az Állami Egészségügyi Gyermekotthon dolgozói az elsők közt jelentették, náluk minden dolgozó jegyzett. Szép redményt értek el az Állami Védőnőképző iskolában is. a Csongrádnegyei Gyermekvédő Otthonban. A közgazdasági technikum statisztikai tagozatán 516 forintos átlagot írtek el a dolgozók. Még őket is túlszárnyalták az 1. sz. Magasépítőipari Technikumban, ahol 604 forint az átlag. Mindenki jegyzett a megyei ügyészségen, az MTH 600 iparitanuló intézetben. Itt 558 forintos a jegyzési átlag. Alig maradtak el mögöttük a Cipőnagykereskedelmi Vállalat dolgozói, ahol szintén valamennyien jegyeztek és 555 forint az átlag. A szegedi állami Zeneművészeti Szakiskolában 33 dolgozó 18.700 forintot jegyzett. A Szegedi Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalatnál 512 forintos átlaggal, a vas útforgalmi technikumban pedig 473 forintos átlaggal dicsekedhetnek Rajtuk kívül befejeztég még a jegyzést a szegedi böröndös, a szegcdi műszerész, a szegedi órás, a szegcdi kárpitos ksz-ek, a Vakok általános intézete. a Szegedi Városi Tanács Fonalmentö Vállalata, az Üvegért, a Hordójavitó Vállalat, a Helypénzszedő Vállalat, az SZTK Kirendeltség, a szegedi Anna Gyógyvíz, a Mezőgazdasági Technikum, az í. sz. Magasépitőipari diákotthon, az állami szakérettségis kollégium, a XI. Autójavító Vállalat és a Szegedi Ecsetgyár. Mindenütt többet jegyeztek, mint az elmúlt évben a Negyedik Békekölcsön jegyzésnél. Levelezőink jelentései a Békekölcsön jegyzéséről SZŰCS GYÖRGY lakatos, a Szegedi Erőmű dolgozója is elsők között jegyezte fel nevét a békekölcsönjegyzők közé. 1300 forintos fizetése mellett 700 forintot jegyzett. Ezzel is megmutatta, mint a munkájával, — 137 százalékra teljesíti tervét — hogy hazánk építése számára éppen olyan fontos, mint a helytállás bármely területen. (Lúbmann Béla felvételei. Fényk. Szöv.) CSANYI ETELKA ifjúmunkás, a Szegedi Ecsetgyárban is mosolygós arccal jegyezte fel neve mellé a 400 forintot. Fiatal még, . ki tudja hányszorosan téríti vissza államunk számára a kölcsönadott ferintokat. Csányi Etelka szereti munkáját. Átlagteljesítménye 130— 140 százalék. Többtermelésével cs 1 íldamutató jegyzésével is hozzájárul hazánk felvirágoztatásához. Az Ötödik Békekölcsön jegyzéséről levelezőink naponta küldenek tudósításokat szerkesztőségünkhöz. Horváth György, a IV-es pályamesteri szakasz dolgozója, aki gyakran ír levelet szerkesztőségünknek, a Békekölcsön jegyzéséről ezt írja: „A mostani jegyzés további fejlődésünket, életszínvonalunk emelkedését szolgálja, A IV-es pályamesteri szakaszon minden dolgozó becsülettel eleget tett Hazafias kötelességének és fizetéséhez mérten jegyez békekölcsönt. Kovács Ferenc OlSZ-titkár 400 forintot jegyzett. Elmondja, hogy még fiatal és boldogan adja ezt az összeget, mert államunk biztosítja számára a tanulást. Szalma Kálmán is példamutatóan jegyzett 450 forintot". Kovács Miihály, a 2. sz. Postahivatal dolgozója tudatja velünk, hogy nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek is jól kiveszik részüket a jegyzésből. „Miklós György dolgozónk — írja Kovács elvtárs — ötcsaládos apa, akinek fizetése közel 900 forint, 400 forintot jegyzett".. Levelében még megemlíti, hogy Ágoston József, Tóth Jenő, idős Csorba András és Márki János 450 —450, Török János, 550, Király Géza 500 forint kölcsönnel járul hozzá boldogabb jövőnk építéséhez. A Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalattól Nagy Sándor ezeket írja: „Szeptember 25-én délután 2 óráig dolgozóinknak 66 százaléka lejegyzett. Az egy főre eső átlag 406 forintot tesz ki. Példamutatóan jegyzett Haraszti Ferenc vasaló: 1200 forintos fizetéséből 600 forintot adott kölcsön. Saente Imre segédmunkás 300 forintot jegyzett, pedig fizetése nem éri el a 600 forintot. Meg kell említeni Márta Ferencné takarítónőt is, aki 200 forintot adott kölcsön államunknak, Fizetése 530 forint havonta. A 82. számú Autóközlekedési Vállalattól Tombácz elvtárs jelenti: Márton János bevásárló 1000 forintot jegyzett, fizetése 1100 forint. Borbás István és váltótársa, Márton Zita sztahánovista gépkocsivezetők 1300 forintot jegyeztek. Keresetük 1400 forint havonta, Minél több Yasarnap reggel nagy érdeklődéssel olvasták az ipari munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, kisiparosok Szegeden a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága által a «Délmagyarország"-ban közzétett programmtervezetet. Már az első órákban nagy visszhangra talált Szegeden a programmtervezet és külön örömet okozott az, hogy ezt az előkészítő bizottság valamenynyi dolgozóval meg akarja vitatni. A tömegszervezetek, a békebizottságok titkárai máris elhatározták: gyűléseiken, összejöveteleiken is ismertetni fogják a Szeged életében olyan nagyjelentőségű pregrammtervezetet. öregek, fiatalok, munkások és parasztok, de az értelmiségiek is megtalálják a magukét ebben a programmtervezetben. Megtalálják, mert figyelembe vette az előkészítő bizottság a dolgozók igényeit. S ahogy ezt dr. Kertész Béla ügyvéd, az előkészítő bizottság tagja fogalmazta meg a legutóbbi ülésen, amikor javaslatot tett a programm részleteire vonatkozóan "A Hazafias Népfront célja az, hogy minden rétegre kiterjedően alapozza meg bázisát s abból az emberi tulajdonságból kiindulva, hogy mindenki saját elképzelései megvalósulását szeretné látni a pregrammban, kell elkészítenünk ezt a nagyjelentőségű programmot.* ö és a többi előkészítő bizottsági tag ls a legjobb tervezetet igyekezett összeállítani. Alaposan megvitatták a tervezet minden mondatát, mielőtt közzétették volna a "Délmagyarország»-bán. Molnár Antal főcsperes, Szeged belvárosi esperes-plébános a fokozottabb műemlékvédelemre hívta fel a bizottság figyelmét. Ezt be is vették a pregrammtervezetbe. Javasolta továbbá, hogy azokra a házakra, amelyekben neves írók laktak, emléktáblákat helyezzen cl a Hazafias Népfront szegedi bizottsága. Emlékezzék meg á bizottság Kálmány Lajosról, a kiváló folkloristáról, ugyanakkor gondoskodjon a Hazafias Népfront bizottság Savaslatot! programmjában is olyan műemlékek megvédéséről, mint a Demeter torony. Sok ehhez hasonló javaslat nyomán születet meg ÍV programmtervezet. Mindez azonban csak tervezet, amely a város dolgozóinak indítványaival, javaslataival ölt majd végleges formát és jelentheti majd azt az alapot, amelyre felépítheti az új tanács is a tervét. Most a város lakóin van a sor. Tegyenek minél több javaslatot, hiszen mindenki tudja, saját városrészében, utcájában mik a tennivalók, amelyek városunk életét szebbé, jobbá tehetik. Tegyenek a szegedi dolgozók minél több javaslatot ehhez a programmtervezethez, hogy az október 3-1 Népfront nagygyűlésen a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága által beterjesztett népfront bizottsági tagok megválasztásával, a programra jóváhagyásával, kiegészítésével, — ahogyan a Hazafias Népfront előkészítő bizottságának felhívása mondja: •"Magunkért, családunkért, boldogabb jövőnkért, népünk békés építő munkájának biztosításáért" — egységben a Hazafias Népfrontba tömörülve harcoljunk. • A Hazafias Népfront szegcdi előkészítő bizottsága szombati ülésén elfogadták a dr. Kertész Béla ügyvéd és Dénes Leó a Városi Tanács Vb. elnöke által a Hazafias Népfront Szegedi bizottságába javasolt személyek névsorát, akiket az október 3-1 nagygyűlésen Szeged dolgozói elé terjesztenek. Készüljön erre a nagygyűlésre minden szegedi dolgozó, készüljön azzal is, hogy elküldi észrevételeit, javaslatait a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága elnökéhez, vagy a -"Délmagyarország" szerkesztőségéhez. Vegyenek részt minél többen a nagygyűlésen, mert a Hazafias Népfront, mint ahogy az előkészítő bizottság felhívása mondja, számít Szeged dolgozóinak helytállására, közös célunkért: a békéért, a jólétért, a felemelkedésért. Beszélgetés Szekeres István középparaszttal, aki 400 forínfot jegyzett ILYENKOR parasztembert nehéz megtalálni a ház körül: kukorioatörés, szárbetakarítás, naprafor. gószedés stb. ideje van. Pedig meg akarom találni Szekeres Istvánt. Csak annyit tudok róla, hogy 400 forint békekölcsön® jegyzett 8 az alsóvárosi feketeföldek 156. szám alatt lakik. Még a házat sem könynyti megtalálni, hiszen Szegeden ezek a feketeföldek különböző helyeken vannak — a végén persze mégis megtaláltam: a fűtőház há. tamögött van, kisvasút áll meg a háza előtt, sudár jegenyefasor vezet a kapuhoz s Szdkeres István felesége nyit kaput. — Nincs itthon, oda vannak a város túlsó folin, szárat hoznak haza meg egy kevés ricá® szednek le. Délután van, mire hazaérnek, — •ppen összetalálkozunk. Előbb megmossa barázdált kezét, megfésüli haját 8 otthon, a konyhában a bableves. meg a jó szaftos krumplifőzelék mellett elbeszélgetünk. — Azért jöttem, megmondom kereken, hogy megkérdezzem, miért jegyzett 409 forint békekölcsönt! Rámnéz, meglepődik a kérdésen. — Miért?*— ismétli a szót. Váratlanul érte és mégsem gondolkodik soká. — Erre nem nehéz válaszolni. Mindenki az öntudata szerint cselekszik. Én is az® tettem. EGYSZERŰ A VÁLASZ valóban. Mit is kérdezzen az ember még ezután? Nem is zavarom, hadd fogyassza el az ebédet nyugodtan, hisz megéhezett reggel óta. A Rendező-pályaudvar felöl vonat diiíiaUatsjii; a estembe juttatja, hogy közel van a Fűtőház, ahol 44-ben nagy bombázások voltak. — Maguk mit csináltak akkor? Á házuk nem sérült meg? — Vagy háromszor is megrongálta a tetőt a légnyomás — válaszolta. Sokáig javítgattuk. — S hozott-e a maga életében változást a tíz esztendő! — Hozott bizony. Nézze, kicsit gondolkodjunk. Azelőtt az ilyen magamfajta paraszt ember látástól vakulásig dolgozott. Én húszon, nyolcban kezdtem városi árendás földön. Aztán lett kilenc és fél holdam. És most könnyebb a sorsom. Neon kell annyit dolgozni. mégis jobban kijövünk. Különösen azóta, amióta Nagy Imre elmondta a kormány programmját. A beadás is kevesebb lett. Nagy előny a paprika., a paradicsomszerződés. Szóval segi® az állam, hogyne ssgitenénk mi is. Hisz mi az állam? Mi vagyunk. Magamat is segítettem, amikor a kölcsönt jegyeztem. Így gondoltam én ezt egyszerű paraszti ésszel. Közben bejött a kisfia, , — MÁSODIKBA JAR — ölelte magához a kis Pistát — n^ki majd több iskolája lehet, mint az én öt elemim. Pedig jóltanultam. Emlékszem, a tanító felírta a táblára a számtan órán a törtet, aztán mire leírta, addig én már tudtam miről is van szó. De hát azóta elfelejtettem. Majd a gyerekünk az okosabb lesz, hisz ő már most látta a Mezőgazdasági Kiállítást. én meg most láttam ilyen szépet először. Voltunk már a Balatonon, Pécsett, külön vonattal, - r^ i Közben ránéztem a kék íomán. cos sparhcltre. — Azt még 47-ben vettük. Rádiónk is van. Amióta az apám összetalálkozott az orosz katonákkal — azóta változott meg az éle®ünk. De sokszor elmesélte az öreg, hogy amikor felszabadult Szeged, ő volt egyedül a házban, mi kint voltunk Fcketeszélen. Szóval, aztán mi is hazajöttünk ég éldegélünk. A beadást pontosan teljesítem, a malacot még a tavasszal beadtam, gabonát is. Jó termésünk volt — pedig a példabeszéd azt mondja, hogy ha Szén® György napján eltűnik a varjú a vetésben, akkor lesz jó termés. Az idén még a veréb sem tünt el, mégis jó volt — mosolyogja el magút Szekeres István. Elbúcsúzunk egymástól. Még csak egy utolsó kérdés: i — És itt Hattyas-telepen mit szóltak az emberek, hogy maga ilyen példásan jegyzett békekölcsönt? • — Hát mit szóltak? Ismernek itt jól. Voltam vasárnap egy órahoszszaj délben a kocsmában, söröztünk és mondták, hogy szép az amit tettem. Elismerőleg bólingaítak. Persze tudom, hogy nem mindenki így gondolkodik, de hát én azokat nem értem. Én megmondtam, az állam segít bennünket, nekünk is ki kell tennünk magunkért. ÉRDEMES VOLT felkeresni Szekeres István középparasztot. A hattyastelepiek valóban jól ismerik: becsületes, jószándékú, igaz paraszt ember. S ilyen emberekkel jó beszélgetni, jó megismerni őket. Markaviti Tibot Vasutas dolgozóink Békekölcsönt jegyeznek A MÁV Igazgatóság dolgozói mindannyian jegyeztek Békekölcsönt. Az egy dolgozóra eső átlag 672 forintot tesz ki. Többen példamutatóan vették ki részüket a jegyzésből és hazafias kötelességüknek tekintették, hogy fizetésük 50 százalékának megfelelő összeget, sokan ennél többet is kölcsönadtak államunknak. A Trázer házaspárnál a férj az orvosi rendelő intézetben van, a feleség a postakiadóban. Négy gyermekük van, a legidősebb 13 esztendős. összesen 1100 forintot jegyeztek ketten és a jegyzésgyüjtőknek elmondották, hogy ezzel az összeggel gyermekeik jövőjének építéséhez akarak hozzájárulni. A MÁV órása Várkonyi Nándor. Becsületes, szorgalmas munkás. Az egész igazgatóság területét bejárja. Műhelyében és a helyszínen is javítja az elromlott órákat. Havonta megkeres 1100—1200 forintot is. Ebből a keresetből 7 gyermekét és feleségét tartja el. 500 forintot jegyzett. Hatvan esztendős idős vasu'as Rohonyi Lajos. Negyven éve vasutas és ma is fiatalos lendülettel végzi munkáját. A forgalmi osztálv főnökhelyettese. Neve mellé 1903 forintot írt a jegyzési ívre, s ezeket mondotta: — Érzem a megbecsülést és szeretetet, amellyel bennünket, icl s * ~ U dolgozókat körülvesznek. Azt jegyzek, hogy sok idősebb dolgoz ttársam öreg napjai még gondtalanabbak legyenek. Sziládi Sándor