Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

GÉUMGYRRORSZaG 4 VASÁRNAP, 1954 SZEPT. 2«. PAVLOV EMLÉKEZETE 1 0"í évvel ezelőtt, 1849. s/.ep­J VAJ tembei- 27-én született Iván Petrovics Pavlov, az orosz tudomány büszkesége, a világ leg­nagyobb tudósainak egyike, a szi­lárd, elvhü materialista, az állati és az emberi szervezet és idegmű­ködés fáradhatatlan kutatója. Pavlov diákévei a hatvanas-het­venes évekre, a forradalmi mozgal­mak fellendülésének idfejére estek, amikor rohamosan felvirágzott a haladó orosz filozófia, irodalom és kritika, amikor fokozódott a ter­mészettudományi érdeklődés és amikor az orosz értelmiség, külö­nösen az ifjúság gondolatvilágában uralkodó helyet foglalták el az orosz forradalmi demokraták veze­tőinek, Hercennek, Csernisevszkij­nek, Dobroljubovnak eszméi. Külö­nösen nagy hatást gyakorolt Pav­lovra az orosz fiziológia atyjának, I. M. Szecsenovnak 1883-ban meg­jelent könyve, -Az agyvelő ref­lexei*. Ez a könyv a materializ­mus nyilt harcát jelenti az idealiz­mus ellen, megjelenése történelmi eseménye volt a természettudo­mánynak, a tudományos felvilágo­sultságnnk és haladásnak. Szecse­nov volt az első, aki először mond­ta ki az akkori időkhöz képest rendkívül merész gondolatot, hogy a lelki működés alapja az élettani reflexmúködás. A cári cenzúra megtiltotta Szecsenov könyvének terjesztését, de a könyv egy példá­nyát — amelyet Botkin belgyó­gyász professzor egy estélyen ka­bát alatt csempészve adott át a fiatal Pavlovnak — élete végéig a tudományos kutatás útikalauza­ként használta. Pavlov tanulmányaiban és kuta­tásaiban igen gyorsan haladt előre. 1884-ben Heidenhain boroszlói és Ludwlg lipcsei professzorok mel­lett dolgozott. Eredményesen fej­leszti tovább a korabeli kísérleti módszereket, ezek nyomán több, komoly tudományos felfedezést tett. 1803-ban megjelent doktori értekezése, -"Centrifugális szívide­gek- címmel. Ebben a művében már felvetette a modern orvostu­dományi szemléletnek, a nerviz­musnak a gondolatát, amely sze­rint a betegségek kelétkezésében és gyógyításában figyelemmel keli lenni az agyvelő és az idegrend­szer szerepére, az úgynevezett lelki, pszichés működés organikus, testi vonatkozásaira. Ezekben az évek­ben dolgozta ki új módszerét az emésztés élettani vizsgálatára, a gyomorsfpollyal kombinált cesop­hagotomia módszere lehetővé tette a. szájüreg felől a gyomormirigyek­re kiváltott reflexhatás kimutatá­sát, valamint a bolygóideg szere­pének tisztázását a gyomorszeltré­cióban. 1 QQ7 -ben adta ki -Előadások a főbb emésztőmirigyek működéséről* című könyvét, amely StiileiéséneK 185. éftorduldi&ra Oroszországon kívül hamarosan több európai államban is megje­lent. 1904-ben a Nemzetközi No­bel-díj Bizottság a világviszonylat­ban jelentős munkák számára ki* osztásra kerülő kitüntető díjat Pavlovnak ítélte. Ez az esemény egyben az orosz tudomány elisme­rését is jelentette. 1891-től 1936-ig dolgozott Pavlov fáradhatatlanul a Katonaorvosi Akadémián és a Kísérleti Orvostu­dományi Intézetben, 1925 óta a Szovjet Tudományos Akadémia Fi­ziológiai Intézetében 1%. Különösen kedvező kutatási le­hetőséget teremtett Pavlov számá­ra a forradalom után a szovjet ál­lam. A Népbiztosok Tanácsa Lenin javaslatára 1921-ben külön bizott­ságot hozott létre Gorkij vezetésé­vel, e bizottság munkája nyomán laboratóriumai rohamos fejlődés­nek indultak. A szovjet kormány két kutatóintézetet létesített szá­mára, az Akadémia Fiziológiai In­tézetet Leningrádban és Biológiai kutatóállomást Koltusiban. Az utóbbit Pavlov -a feltételes refle­xek fővárosának« nevezte el. 1935-ben a 15. Nemzetközi Fizio­lógus Kongresszuson a világ min­den részéből összejött szakemberek hatalmas ünneplésben részesítették az ősz tudóst. A kongresszus moszkvai záróülésén Pavlovot "Princeps physiologorum mundi*­nak, azaz a világ fiziológiai fejé­nek nyilvánították. 1 febl «ár 27-én hunyt el a -'"AJ nggy tudós. A sZóvjet ál­lam vezetői, a világ nagy tudósai osztatlan részvéttel vették körül ravatalát. A szovjet kormány gyász­jelentését haláláról Sztálin és Mo­lotov elvtársak írták alá, koporsója mellétt Zsdónov elvtárs állott dísz­őrséget. Pavlov születésének századik év­fordulóját szerte a világon megün­nepelték. Azóta 5 év múlt él, s ebben az 5 évben Pavlov életműve, tanai hatásaiban egyre sokszöro* zódtak és terebélyesedtek. Születé­sének 105. évfordulóján a megém­lékezés ném formális hódolat a nagy géniusz előtt, hanem inkább nagyhatású, a különböző tudo­mányágakat egyre jobban megter­mékenyítő tanainak felmérése. A pavlovi tanok elterjedése te­rén igen nagy indítást adott az a nagyszabású vita, amelyet *a ner­vizmus vitája- néven 1959. nyarán rendezett a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája. A különböző tu­dományterületekről összehívott mintegy 1400 tudós megvitatta azokat a kutatási eredményeket, amelyeket a szovjet tudomány Pavlov halála óta ért el. A kon­gresszus határozata kimondta, hegy a pavlovi tanokat fokozottab­ban kell érvényesíteni az orvostu­dományok mellett a pszichológia és a neveléstudomány területén is. Pavlov élettani iskolát alapított, a kiváló kutatók egész sorát nevpl­te fel. Tanítványai és közvetlen munkatársai voltak Bikov, Ivanov, Szmolenszkij és Orbeli akadémi­kusok, akik a mai szovjet fizioló­gia és orvostudomány vezető egyé­niségei, akiknek kutatásai világvi­szonylatban is igen jelentősek. Pavlov hatást gyakorolt a nyu­gati tudományra is. Tanainak nagy befolyása volt Yerkes ame­rikai pszichológusra, Koltusi inté­zetben tanult az amerikai fizioló­gus, Gantt, laboratóriumában dol­gozott a lengyel Konorski. Pavlov tanainak nagyságát méltányolják azok a mai nyugati kutatók is, akiket nem vezet félre az imperia­listák szovjetellenes propagandája, így például egy amerikai vezető elmegyógyász, Stanley Cobb köny­ve előszavában elismeri, hogy a pszichológia fejlődésében a legna­gyobb esemény a feltételes refle­xek pavlovi kutatása volt. A pavlovi tanok hazánk tudo­mányos életében is ogyre jobban elterjednek. A Szegedi Or­vostudományi Egyetem elméleti in­tézeteiben és klinikáin évék óta 1 eredményes kutató- és gyógyító munka folyik Pavlov szellemében. A pavlovi tanok lélektani és pe­dagógiai alkalmazásé terén jelen­tős kezdeményezéseket tett a Főis­kola Pedagógiai Tanszéke és a Tudományegyetem NevelésUidcttjá­nyi-Lélektani intézete is. Kutató­ink, szakembereink, dolgozóink egyre jobban megértik és maguké­vá teszik azt, amit Orbeli akadé­mikus nagy mesteréről, Iván Pet­rovics Pavlovról mondott: "Pav­lov aZön emberek közé tartozott, akik haláluk után is tovább élnek, mert nagy eszméi örökséget hagy­tak az emberiség számára, Pavlóv tudományos öröksége táplálja és még sok évtizeden keresztül táp­lálni fogja a szovjet tudományt és vele együtt az egész világ tudo­mányát is. Pavlov neve halhatat­lan*. Király József egyetemi adjunktus, a TTIT Pavlov-munkabizottságának vezetője NMMMM NEMZETKÖZI SZEMLE A nyugati diplomatáknak sietős a dolguk. Már csak egy-két nap választ el A szeptember 2S-i, lon­doni Mlcnchntslmi értekezlettől — amelynek a nyugatnémet felfegy­verzés kérdését kell dűlőre vinnie — cs meg korántsincs minden egyenesben, még szélesek a szaka­dékok, amelyek áthidalásra vár­nak. A washingtoni, londoni, pá­rizsi, bonni külügyi hivatalokban éjjel-nappal lázas buzgalommal fo­lyik a munka, a sajtó hasábjain pedig egymást váltják a különbö­ző elképzelések, a -kibontakozás* sárható módjai, ismert az Eiscn­hower-DullCs diplomácia legré­gibb ketetn terve a német milita­i Izmus feltételnélküli és korlátlan visszaállításáról, ismert Eden új? bb eredetű elgondolása s az el­múlt hé'en ltcrült nyilvánosságra A Mrmtcs-France-féle koncepció a nyugatnémet felfegyverzés kérdé­réfcBn. A francia miniszterelnök az úgynevezett Európa Tanács ta­iv'cskózó közgyűlésének strasbour­gi értekezletén fejtette ki elgon­'Vásalt, amelyeknek lényege: ő Is helyesli a bonni Wchrmaeht lét­rehozását és felszerelését. Persze, ha ennyiben elintéznénk a problé­mát. túlságosan leegyszerűsítenénk r, dolgokat. Mendes-France tervé­nek részletei is vannak, amelyek mellett nem lehet szó nélkül el­menni. A sírasbourgi tanácskozó terem­ben ez a terv röviden összefoglal­va a következőképpen hangzott cl; Nyűge t-Németorst,ágnak a nyugati ••védelem* keretében teljes egyen­jogúságot kell kapnia, nem lehet vele szemben megkülönböztetést alkalmazni. A bonni hadsereg fel­fegyverzésének kerete — ahogyan azt Eden javasolta először — a brüsszeli szerződés, kiegészítve Nyugat-Németországgal és Olasz­országgal. Mendes-France azt ja­vasol'a, hegy a brüsszeli szerző­désnek valamiféle különleges szer­vét nezzák létre és ez szabja meg, hegy a paktumban résztvevő or­szágok maximális mértékben mi­lyen és mennyi fegyverzetet tart­hatnak, milyen létszámú katona­ságot szerelhetnek fel és mennyi Imdianyegot gyrúthatnak. -Ha ezt ez elgondolást elfogad­ják — mondotta Meftdeo-France —, remélhető, hogy sikerül leküz­deni azt a sokoldalú ellenérzést, amellyel most Nyugat-Németor­szágnak az Eszek-atlanti szövet­ségek való felvételét fogadják«. A francia miniszterelnök "terve több kérdést vet fel. Ezek közül Is a legelső, hogy ez a koncepció mennyiben különbözik az, eddigi rrnneía kormányok álláspontjától. Rögtön le is szögezhetjük: van kü­lönbség. Amíg Rynaud, Ptnay, La­nSel és a többi volt miniszterelnök kormánya fenntartás nélkül az amerikai vonalat követte, addig Mendes-France tervéről nein mondható et ugyanez. Az a tény, hogy a terv egyenjogúságot és minden megkülönböztetés elvetését ígéri Nyugat-Németországnak, két­ségen kívül engedményt jelent a washingtoni elképzeléseknek. Ott azonban már egészen szembetűnő az eltérés, ahogyan a francia terv Bonn és az atlanti szövetség viszo­nyát felfogja. Az Egyesült Álla­mok a nyugatnémet felfegyverzést India én Indonéxia minisxterelniikp javasolja hívják össze az ázsiai és afrikai országok értekezletét Üj-Delhi (MTI) A "Reuter- je­lenti, hogy India és Indonézia mi­niszterelnöke háromnapos tanács­kozás után Üj-Delhibsn közös köz­leményt adott ki. A közlemény javasolja, hogy mielőbb hívják ösz­sze az ázsiai és afrikai országok értekezletét, ezt megelőzően pedig tartsák meg a colomboi hatalmak (India, Indonézia, Burma, Ceylon, Pakisztán) megbeszélését. (MTI) A közlemény szerint -kívánatos lenne és a béke ügyének előbbre­vitelét segítené elő az ázsiai .él afrikai országok értekezlete­A közlemény kiadása után Szasztroamidzsozso sajtónyilatkoza­tot adott, amelyben közölte, hogy ••esetleg a kommunista Kínát is meghívják az ázsiai-afrikai érte­kezletre, amelynek összehívását Dzsakartába tervezik-. A minisz* terelnök hozzáfűzte: "Lehetséges, hogy meghívják az értekezletre a gyarmati országok megfigyelőit is*, Kijelölték a londoni értekezleten résztvevő nyugatnémet küldöttség faijait Berlin (MTI) A bonni külügy­minisztérium közölte a londoni ér­tekezleten résztvevő nyugatnémet küldöttség összetételét. A küldöttség vezetője Adenauer kancellár és külügyminiszter, tag­jai: Hallstein külügyi államtitkár, Blank hadügyminiszterjelölt, Blan­kenhorn, a külügyminisztérium po­litikai főosztályának vezetője és Grewe tanár, a külügyminiszté­rium jogi szakértője. fl kínai népi felszabadító fiadsereg légelhárító ütege! csütörtökön három csangüa sekista repülőgépet lőttek le és hatot megrongáltak Fucsieni arcvonal (Üj Kína) Csanglcajsekista repülőgépek csü­törtökön 11 hullámban összesen 42 bevetést intéztek Amoj ellen. Tá­madó repülőgépek két hulláma A6 bevetésben 10 bombát dobott le Csíenpura, Sivejtourá és Houcora és fedélzeti fegyverekkel lőtte eze­ket a helységeket. Csangkajsekista repülőgépek má­sik öt hulláma 18 bevetésben ttz bombát dobott le Tateng szigetére. A népi felszabadító hadsereg lég­elhárító ágyúi három repülőgépet lelőttek, hat másikát találataikkal megrongáltak. Az ENSZ-ftözgyülés szeptember 24-i délelőtti ülése New York (TASZSZ) Az ENSZ­közgyűlés szeptember 24-i délelőtti ülésén az általános vitában Peru, Costarica és Norvégia képviselője szólalt fel. Lange norvég külügyminiszter felszólalása után a közgyűlés át­tért a főbizottságnak a napirend­ről és a kérdéseknek.a bizottságok közötti szétosztásáról szóló beszá­molójának megvitatásához. A Szov­jetunió küldöttsége, épp úgy, mint a főbizottság ülésén, ismét java­solta, hogy halasszák el Laosz és Kambodzsa ENSZ-felvételének kérdését az indokínai kérdés teljes rendezéséig. A közgyűlés azonban szavazattöbbséggel felvette ezt a kérdést a napirendre. Ollenhauer új katonai paktumok helyeit négyhatalmi értekezlet megvalósítását követelte a NATO keretei között akarják Végrehajtani. A franciák a briísz­szeli szerződés égisze alatt. Ez nem csupán elnevezésbeli különbség. Közismert, hogy az atlanti szövet­ségben Washington a primhcgc­dils és — fta bevonják — minde­nekelőtt Nyugat-Németországra akar támaszkodni. Vagyis a német militarizmus feltámaszt;ása NATO keretek között azt jelenti, hogy a németeknek teljesen szabad kezük lesz valamennyi partner feje fö­lé nőni. A Mendes-France-féle brüsszeli elgondolás esetén a pári­zsi kormány nemcsak szemmel tudja követni mi történik Bonn­ban, hanem, — legalábbis a fran­cia miniszterelnök úgy véti — ér­vényesíteni tudja szavát is. Techni­kailag Mendes-France terve ezt úgy fejezi ki. hegy amíg az atlanti szövetség a résztvevő országok szá­mára a fegyverkezés alsó hat-árát szabja meg. addig a brüsszeli pak­tumban a felső határt írnák e!ő. Ez lenne tehát az a bizonyos -biztosíték*, amellyel a jelenlegi francia kormány megnyugtatni igyekszik saját magát és a francia j közvéleményt, hogy a Nyugat-Né­met hadsereg nem nőhet partnerei fölé. Innen van az, hegy Menrtes­Francenak Stfasbourgban ismerte­tett elgondolása Washingtonban hűvös, sőt ennél több, ellenséges fogadtatásra talált. James Roston, a The New York Times washing­toni tudósítója hírmagyarázatában azt írta, hogy Mendes-France terve «nem felel meg Dulles külügymi­niszter reményeinek- és hogy a francia javaslatok "nem keltettek lelkesedést az amerikai főváros­ban. Arra gyanakszanak, hogy a francia miniszterelnök azért hang­súlyozza nyomatékosan a brüsszeli Berlin (MTI) Erieh Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke pénteken este Bonnban a bel- és külföldi újságírók sajtó­értekezletén a német kérdés ren­dezésével és valamennyi érdekelt állam számára elfogadható euró­pai biztonsági szerződés létre­hozásával foglalkozó négyhatalmi értekezlet mielőbbi összehívása mellett foglalt állást. Ollenhauer hangsúlyozta, hógy olyan biztonsági rendszer megte­remtésére kell törekedni, aftvúy valamennyi európai államot fel­szerződést, hogy korlátok közé szo­rítsa az Egyesült Államoknak Né­metország felfegyverzésével kap­csolatos jövő tevékenységét.. Gcnzalez, az United Press hírügy­nökség tudósítója még ennél is to­vább megy és egyenesen leszögezi, hogy a francia miniszterelnök "le­hetetlen feltételeket támasztott. Az Egyesült Államok — írja Gonzalez — aggodalommal nézi Mendes­France kormányfői szerepét... Hi­vatalos személyiségek kijelentet­ték, ha nem dolgoznak ki kielégítő tervet Németország felfegyverzé­sére, akkor az Egyesült Államok Franciaország nélkül terjeszt elő ilyen tervet.* Az angol fogadtatás lényegesen barátságosabb. De még emelítl is a washingtoni és londoni reagálás­nak van egy közös vonása: az ag­godalom és bizonytalanság amiatt, hogyan fogadják Franciaországban nem is annyira Mendcs-Ffanre tervét, mint annak lényegét, a nyugatnémet felfegyverzést. A fen­tebb idézett James Resten nem kis kétkedéssel vett íel a kérdést: "vájjon a francia nemzctgyűys, amely elutasította egy nemzetközi hadsereg gondolatát, elfogadja-e... azt a gondolatot, hogy a brüsszeli és atlanti szerződés keretében ala­kítsák meg a német hadsereget?­Szinte szószcrinl ugyanazok a gon­dok bántják az angol Daily Tctegraph and Morning Post-et is. Vájjon Mendes-France rá tud­ja-e venni a francia nemzetgyű­lést, az általa észszerűnek tartott terv elfogadására? Es hadd mendjuk meg. hogy ezek az aggodalmak táróiról sem alaptalanok. Hiszen ha a dolgok mélyére hatolunk, eleve kitűnik, hogy a francia miniszterelnök, "feltételek megszabásával-, úgyne­öleli és amelyet mind a Szovjet­unió, mind az Egyesült Államok támogat. Az összeurópai kollektív bizton­sági egyezmény létrehozására irá­nyuló szovjet javaslat — mondotta a szociáldemokrata párt elnöke .— elegendő indok négyhatalmi érte­kezlet összehívására. Ollenhauer végül felszólította Nyugat-Németország lakosságát, hogy a leghatározottabban szálljon szembe Adenauer parancsuralmi törekvéseivel és az egyszemélyi politikai vezetéssel. vezett biztosítékokkal bármennyi­re is szépítgetni igyekszik a dolgo­kat, a lényege egy marad: helyesli Nyugwt-Németerszág felfegyverzé­sét. Az is világos, ha Mendes­France szépítgetni igyekszik, annak egy oka van: a francia nép az EVK elutasításával nemcsak egy halvaszületett szerződést vetett el, hanem magát az «cszmét-, a remi­litarizálást. Senki sem gondolt egy pi'lanatig sem arra, hogy a nemzetgyűlés történelmi jelentőségű döntése ntán a francia nép harca alább­hagy. Nem gondolt arra, mert egy háborús paktum kivégzés® bár­mennyire is igen komoly pozitív dolog, még nem oldotta meg tel­jesen a problémát. Európának ka­tonai paktum nem kell, de annál inkább van szüksége biztonságra. Ezért a franci?országi harc fokozó­dott. Bizonyítják ezt a növekvő nézeteltérések a francia szocialista pártban, de mégjobban bizonyítja a népi békcszervezetek kiszélese­dése, tevékenységük még nagyobb fokú aktivitása. A hét közepén je­lent meg a L'Humanité-ban Pierre Courtadc szenvedélyes hangú cik­ke. amelyben kifejti: nem kell brüsszeli paktum, nem kell maxi­mális korlátokat szabni ?, nyugat­német felfegyverzésnek. Maga a felfegyverzés nem kell. Franciaor­szág bátor és hősi népe — Európa többi népével egyetemben — e földrész kollektív biztonságát akar­ja megvalósítani, clyan rendszert, amelyben Németország nem ka­csintgathat sem keleti, sem nyugati területek felé, hanem békében együtt cl Európa valamennyi né­pévet és gyümölcsözően fejleszti gazdasági, kulturális kapcsolatait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom