Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-03 / 208. szám

VTLÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM I PÉNTEK, 1951 SZEPTEMBER 3. ARA: 50 FILLÉR ÉiiizemeiBik jelentik az augusztus havi terv teljesítéséről Szegedi Ecsetgyár Büszkén jelentették az elmúlt hónapban az Ecsetgyár dolgozói: élüzemek lettünk. Nagy dicsőség ez, de egyben fokozott feladatokat is jelent: nehéz megszerezni a büszke élüzem címet, de még nehezebb megtartani. Az Ecsetgyár dolgozói az élüzemavató ünnepségen megfogadták, úgy dolgoznak, hogy a harmadik negyedévben is övék maradjon az élüzem csillag. A szavakat tettek követték. Így született meg Gyöngyi Ferenc és Puskás Eta felverők 170, illetve 153 százaléka. Vass István, Kohajda Miklós, Ördög Ferenc II., Bartók Ferenc, Pipitz Mihályné, Király Jánosné, Szabó Eta, Ungvári Mihályné a maguk 137—154 százalékukkal is hozzájárultak .az üzem 119.9 százalékos havi tervteljesítési eredményéhez.. Több mint 14 ezer darab ecset készítésével túlteljesítették előirányzatukat. Méltók ezes a számok az élüzem dolgozóihoz. Azonban továbbra is az a feladat, hogy a munka lendülete egy pillanatra se lanyhuljon. Szegedi Kötél- és Kálógyár Másik élüzcmünk, a Szegedi Kötél- és Hálógyár dolgozói is szép eredményekkel zárták az elmúlt hónapot. 107.4 százalékra teljesítették tervüket. A kötélüzem dolgozói 112.3, a hálóüzem dolgozói 106.7 százalékot értek cl. Dicsérendő és követendő, hogy 100 százalékos tervszerűséggel dolgoztak. A számok azt mutatják, hogy a Kötél- és Hálógyár dolgozói is meg akarják tartani az élüzem címet a következő negyedévben. Munkájuk nyomán olyan teljesítmények születnek, mint Tóth Pál Illés, Kása József, Hallai Mihály, Dóczi Kálmánná, Halász Mária, Csonka Sándorné eredménye, akik mindannyian 170 százalékon felüli átlagteljesítményt értek el az elmúlt hónapban. A MAV Felépitményiés Vasanyagjavító Vállalat A Szegedi MÁV Felépítményi- és Vasanyagjavító Vállalatnál a munkaverseny nem lanyhult. Dolgozóink a pártszervezet és a szakszervezet helyes irányításával naponta teljesítették termelési tervüket. A termelékenység állandó növelése mellett különös gondot fordítottak dolgozóink a minőségi munkára és a tervszerűség szigorú betartására. Az eredmény nem is maradt el. Adott szavukat most is megtartották. Augusztus havi tervüket minden részletében — vállalásaiknak megfelelően — 104 százalékra. 100 százalékos tervszerűséggel teljesítették. E szép eredmény eléréséhez jó munkájukkal hozzájárultak a sorompószerelő lakatosműhely dolgozói közül Gárgyán Antal, Farkas János, Komáromi László elvtársak és még sokan mások. Nem sokkal maradtak el az élenjárók mögött Francz Jenő, Farkas István, Török Mihály esztergályosok, Meggyesi József és Kádár János villanyhegesztők sem, akik különösen a minőség megjavításával értek el kimagasló eredményt. Külön eredmény, hogy most sikerült a tervszerűség szigorú betartása. Ezt azáltal értük el, hogy a műszaki vezetők és fizikai dolgozók liözösen harcoltak ezért az eredményért, a III. pártkongresszus errevonatkozó határozatának végrehajtásáért. Dolgozóink most újabb ígéretet tettek. Vállalták, hogy harmadik negyedévi tervüket határidő előtt három nappal befejezik. ,.s,. # KATONA LAJOS Egy jól bevált újítás a Szegedi Fűtőházban Csóti Gy. Ferenc csaknem hatodik esztendeje dolgozik a Szegcdi Fűtőházban. Beosztása kocsilakatos, de a csapágyak öntésével és esztergálásával tölti napja legnagyobb részét. Régebben, hónapokkal ezelőtt az egy napra eső átlag — 15—16 csapágy elkészítése — teljesen lefoglalta idejét. Munka közbon állandóan azon gondolkodott. hogyan lehetne az időt és az anyagot is gazdaságosabban ki használni, mert bizony az öntésnél a hosszadalmas munka mellett a fehérfémből is eok kórbaveszett. Azután megszületett az elgondolás. Ez év márciusában be is adta az igazgatóság újítási megbízottjának, Por1örő Istvánnak. A rajzból nem látszott milyen nagyjelentőségű a benyújtott javaslat. Az első próba után azonban már megmutatkozott, milyen tökéletesen dolgozott az újító. 'Az új sablon nagyszerűen alkalmazható és sok munkafolyamatot feleslegessé tett és azonkívül a fém elszóródósát is megszünteti. Az újító legnagyobb érdeme. hogy a csapágyak önköltségét jelentősen csökkentette. Pontos kimutatás szerint eddig egy csapágy leöntéséhez egy kiló fémet használtak fel. Ebből sok elcsurgott és az öntési művelet is hosszadalmas volt. Az álló sablon helyett alkalmazott fekvő sablonnál — amely nem fából, hanem alumíniumból van — az olajlyukakon jól meg lehet figyelni, mennyi fém elegendő az öntvényhez. Csóti Gy. Ferenc sem többet, sem kevesebbet nem adagol a fémből. Nem kell „sározni", nem kell az úgynevezett ágyat sem igazgatni, mer* pontosan készült a sablon. Az esztergályozással csak a felületet simítják le, tehát a kés csak egyszer fut végig a csapágyon. Eddig az történt, hogy háromszor-négyszer helyezték az esztergagép kése alá a munkadarabot. míg megkapta a kellő formát. Jelentős a megtakarítás, mert egy csapágy elkészítéséhez 20 deka fémmel kell kevesebb. Ennek összege a megtakarított munkabérrel együtt. ' forintot tesz ki, vagyis egy csapágy megöntése 13.65 forintba kerül. a régebbi 18.36 forinttal szemben. Hozzáadva ehhez az esztergálásnál mutatkozó megtakarítást és az esztergagép energia felhasználásnál lévő különbözetet, összesen 5.97 forint önköltség megtakarítást kapunk egy-egy csapágynál. Évente átlagosan 3600 darab csapágy készül a Szegedi Fűtőházban. Csóti Gy. Ferenc újításának alkalmazása tehát igen gazdaságos. Az elökalkulál* évi megtakarítási értéket számítva 21 ezer 492 forint jelentkezik. A megtakarítás mellett beszélni kell arról is, hogy az öntés és az esztergálás sem olyan fáradtságos munka. mint ezelőtt volt. Eddig az egész munkanapot erősen lefoglalta a vasúti kocsikhoz szükséges csapágyak előállítása. Most egyéb lakatos munkákon is dolgozhat Csóti Gy. Ferenc — ha a csapágyakkal végzett. A nagyszerű javaslatért az előkalkulált 1132 forint újitási dij 25 százalékát mar meg is kapta. Július első napjaitól kezdve alkalmazzák Csóti Gy. Ferenc újítását a szeged; Fűtőházban. Jól bevált. Jelenleg ökrös József — aki idősebb fűtőházi munkás — dolgozik vele. Helyettesíti Csóti Gy. Ferencet, aki egy hónapos iskolán tanul. Kezdetben idegenkedett az újítástól ökrös József, nem mozgott oly gyakorlottan a keze, mint a régi sablonnál. Az első napokon lassan halailt a munkával. Egy hét után azonban már látta, lehet az újítással is jól dolgozni, haladni. Teljesítménye 120 százalék lett. amelyet kevesebb fizikai fáradtsággal ért cl, mint a régi elavult csapágy készítési módszerrel. Szorgos munka a gyálaréíi Komszomol tsz-ben A gyálaréti Komszomol termelőszövetkezetben négy traktor végzi a szántást. Befejezés előtt áll a kendervágás is. Serény a munka a tsz földjén. Jó termést ád a burgonya is. Ügy számítják, hogy holdja megadja 75—80 mázsát. Kiváló termést ígér a szövetkezeti földön a cukorrépa. A cukorrépa minden holdjától 220—230 mázsát várnak. De van olyan cukorrépa földjük is, amelynek holdján 250 mázsa termésre számítanak. A tsz-ben 50 ló részére istállót építenek. Ennél a munkálatoknál ott lesz már Bagi Ferenc is, aki most lépett be a termelőszövetkezetbe. Nacsa János pedig, aki hónapokkal ezelőtt megírta a kilépési nyilatkozatát, most visszakérte azt. Szántanak a fápéi Ady Endre fsz-ben A tápéi Ady Endre termelőszövetkezetben — írja Csendes Pálné levelezőnk — három traktor végzi a szántási munkákat. Többen a lagok közül a trágyát hordják a taldre. Jól előkészített talajba szeptember 15-én akarják megkezdeni az árpa vetését. A szövetkezetiek a tápéi réten egy száz férőhelyes sertésfiaztatót építenek. Az építkezési munkával előreláthatólag október 15-ig készen lesznek. A tsz igen kiváló eredményt ért el dinnyetermelésben, s ez jó jövedelmet hoz a tagságnak. A kiváló dinnyetermelési eredményben nagy része van idős Makra Andrásnak és Bódi Jánosnak, a dinnyetermelés mestereinek. Sárga- és görögdinnye körülbelül október l-ig lesz a tsz-ben, Öntözési ankétot tartottak Csongrád megyéhen A Magyar Hidrológiai Társasága napokban nagyszabású öntözés&zemi ankétot rendezett a Tiszavölgy déli részében. Az ankét első ket napját Csongrád megyében tartották meg. Az ország minden részéből öszszegyűlt hidrológusok, talajbiológusok, agronómusok és egyéb szakértők megvitatták az öntözés és öntözéses gazdálkodás számos gyakorlati kérdését. Bartsch Lajos főmérnök rámutatott arra is: Csongrád megye elsőrangú talajával és évi 2 ezer óra napfény-tartalmával elsősorban hivatott arra. hogy területén a lehetőségek határáig kifejlődjék az öntözéses mezőgazdasági kultúra. Nóvák Károly megyei főagronómus arról is beszélt, hogy fontos a talajok termőerejének fokozása, mert anélkül eredményes öntözéses termelés nem képzelhető el. 7>éíddlmutatÁ mttnliádo-ii Liscsevics Lajosné Alltotmányunk ünnepe után többtermelési versenyt kezdeményeztek az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói. Pótolni akarják a tervlemaradást, segíteni akarnak az árvíz miatt tervük teljesítésével elmaradt üzemeknek, A szövődében különösen nagy a versengési kedv. A napi vetéstervet sokan másfélszeresen is túlteljesítik. Liscsevics Lajosné is közéjük tartozik. Fiatal dolgozója a gyárnak, de már 140 százalékon felül teljesíti tervét. A többtermelési verseny harmadik napján a szövődében ő volt a legjobb. Ezért kis virágos táblával díszítették gépét. Nagyon örült annak, hogy elismerik jó munkáját az üzemben. Ez még nagyobb kedvet adott neki. Most minden percét arra fordítja, hogy gépe rendben legyen és hibamentes szövetet szőjön. Gyakran túlhaladja a 150—155 százalékot. Szeptember 30-ig, mert eddig tart a többtermelési verseny, a legjobb húsz dolgozó közé akar kerülni. Nála jobbak akadtak már az első napok óta a többtermelési versenyben, de ő nem hagyja magát. Rendületlenül töjrekszik előre — tartva minőségi eredményét is. Őszi vetési és szántási mnnlsák A jövő évi bőséges termés előfeltételeit már az ősz folyamán biztosítanunk kell. Tulajdonképpen megkezdődik az már az idejében elvégzett tarlóhántással, amelynek jelentősége az, hogy a meglévő gyomokat irtjuk, a gyommagvakat letakarva csírázásra, illetve kelésre késztetjük, hogy a következő szántással megsemmisíthessük azokat. A nedvességet tartalékoljuk, illetve a hántott tarló lehengerezésével a talaj felsőbb rétegébe irányítjuk, miáltal könnyebben csíráznak a gyommagvak és elkorhad a tarló. Van egy magyar közmondás: -Ki mint vet, úgy arat*. Igaz ez és az őszi vetéseket a legnagyobb gonddal és szakértelemmel kell elvégeznünk. A jó termésnek egyik előfeltétele, hegy a magvak idejében kerüljenek a földbe, mert így megerősödve, könnyen birják incg az ezen a vidéken gyakori hótakaró nélküli fagyokat is. Az elővetemény megválasztása egyáltalán nem közömbös, mert a kísérletek bizonyítják, hegy jó elővetemény esetén 2—3 mázsával többet fizet az őszi gabona. Az őszi gabonának jó előveteménye a borsó, bükkönyfélék, herések, len paprika. Kukorica már nem jó elővetemény, mert egyrészt későn kerül le a földről, másrészt pedig gyökérmaradványai kedvezőtlen hatást váltanak ki, amelyet bőséges nitrogén műtrágyázással kell ellensúlyoznunk. Gabonát gabona után semmiesetre se tegyünk, mert a növényi kártevők itt könnyebben elszaporodnak és tönkretehetik vetéseinket. A talajt ekével, vagy tárcsával, akár kultivátorral és az ezek után alkalmazott borona és henger segítségével tesszük gazmentessé, aprózzuk morzsalékos struktúrájúvá (szerkezetűvé), hogy a vetőmagnak jó magágyat készítsünk. Hogy ekét, tárcsát, vagy kultivátort alkalmazzunk, azt esetenkint kell elbírálni, mert az a vetés alá kerülő föld szerkezetétől, nedvességétől, gazosságától függ. A Szegedi Kísérleti Gazdaság 1953. év őszén a paprikaföld.jét tárcsával készítette cl búza alá, mig a többi földeket szántotta. A tárcsázott földön a növényzet sűrű, tömött volt. idejében kikelt, mert nem szárította ki a tárcsázás a talajt úgy, mint a szántás. A termés 15.26 mázsa volt holdanként, ezzel szemben a szántott területen 9.38 mázsa. A tárcsázás mellett szól még az a tény is, hogy a talajelőkészítés gyorsabb, olcsóbb, tehát az önköltséget ezáltal is csökkentjük. Különösen szárazság esetén van nagy előnye a tárcsázásnak, illetve kultivátorczásnak. A növény fajtájának a megválasztása rendkivül lényeges tényező, mert igen fontos, hogy ezen a vidéken jólmenő növényfajtákat termeljünk. Például rozsból általában a Flcischmann jobban beválik a lovászpatonainál, búzából a II 1201-es jobban a bánkuti Bétánál. Nemesített, jól tiszított, egészséges, jól csírázó magvakat vessünk s azok minél teltebbek legyenek, mert a telt szem csírái erősebbek, egészségesebbek. Műtrágyát minden esetre alkalmazzunk. Az őszi gabonák alá legelsősorban foszfortrágyát, mert a gabona nagyon foszforigényes. Sima szuperfoszfátból 100—120 kg-ot holdanként. Nitrogén trágyát őszszel is használjunk, mert ez a fejlődés kezdeti szakaszában elősegíti a zsenge növény fejlődését, s így jobban megerősödik a fagyok beálltáig. A fenti szempontok figyelembevételével elvetett őszi növényektől méltán várhatjuk 1955. évben a jó termést. Az a gazda, aki jó munkát ad földjének, megfelelő vetőmagot, műtrágyát használ, nem szidja majd jövőre az időjárást, mert így á termése egészen biztosan kielégítő lesz. Ki kell használni a most leesett csapadékot, mert ezzel minden földet el lehet készíteni vetés alá, sőt a vetések is elvégezhetők idejében, jó munkával. Tavaszi vetéseink időben való elvégzésének biztosítéka az őszi mélyszántások és az istálló trágyázások maradéktalan elvégzése. Kapásnövényeink alá 25—30 cm, kalászosaink és takarmánynövényeink alá 20—25 cm mélyen szántsuk meg ősszel talajainkat, mert így az az őszi és téli csapadékot a jövő évre konzerváljuk, tavasszal idejében vethetjük. Az előző évi szántásnál semmiesetre sem szántsunk 2—3 cm-nél mélyebben, mert túlságosan sok nyerstalajt hoznánk a felszínre, amit a tél fagya nem dolgezna át. A talajnedvesség tartalékolása azért fontos, mert köztudomású, hogv a növények tápanyagaikat vízben oldott állapotban veszik a talajból, tehát az őszi szántásba vetett tavaszi növények gyorsabban, jobban fejlődnek, mint a tavasszal szántott földbe vetett, vagy ültetett növények. Az őszi szántásra is szórjunk ki még ősz folyamán holdanként 80—100 kiló foszfortrágyát, mert így a tápanyagok feltárolódva a tavasszal vetett növényeknek zsenge korában rendelkezésére állanak. Az istállótrágyának bizonyos idő kell, mig a bennelévő nyers tápanyagok a növények által felvehető kész tápanyagokká alakulnak. Ezért fontos, hogy az Istállótrágyát már a nyár, illetve az ősz folyamán alá szántsuk 15—20 cm mélyen. Ne mélyebben, mórt a baktériumok nem .futnának levegőhöz és nem végeznék el a trágya korhasztását. A vetésről, szántásról és trágyázásról még fejezeteket lehetne írni, de az előbbiekből is láthatjuk, hegy azok ideiében és ió munkával való elvégzése 1055. évi kenyerünket nagyrészt már biztosítja. Tehát már most rakiuk le a jövő évi jó termés alapjait. Ágoston István, a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet dolgozója »