Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-26 / 201. szám

DfLMHGYRRORSZBG - 4 _ Tudománnyal a népért 'A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rovata A Szegedi Juhász Gyula Szabad Egyetem CSÜTÖRTÖK 1954 AUGUSZTUS 28 műveltségét szilárdan megalapozza. A TTIT megyei titkársága összeállította a Szabad Egyetem tantár. gyainak évi programmját, s rövidesen tájékoztató füzet jelenik meg, amely ismerteti a tantárgyak tematika tervét, az előadók névsorát stb. A plakátok és az eddig megjelent cikkek úgy tájékoztattak, hogy ebben az évben nyolc tantárgyból hirdetik meg az előadásokat, éspedig: magyar irodalomból, történelemből, csillagászat és földrajzból, fizika-kémia-műszakból, biológiai-egészségügyből és agronómiából. Több dolgozó kérésére azonban még egy tantárgyat, a művészettörténetet is beiktattuk a programmba. A művészettörténet zenei és képzőművészeti előadásokból áll, melyeket zenebari, zongora és ének, ill. vetítettképes szemléltetéssel tesznek még élményszerűbbé. A különböző tárgyak programmja érdekes, változatos, félöleli az illető szaknak egész problematikáját, olyan mértékben, amennyire az nélkülözhetetlen a szilérd általános műveltséghez. így a magyar irodalmat a XIX. század végéig ismerik meg a hallgatók (a XX. század magyar és világirodalom legjobbjaival a második év tananyagában találkozunk); hazánk történelmét az első világháborúig; a zene fejlődését Mozartig; a képzőművészet történetét a nagy reneszánsz mesterekig ismerjük meg. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a biológiai és egészségügyi előadások, amelyeken az emberi test életét, az errü>er lelki működését, az élet fejlődeísét, valamint az orvostudomány mai állásáról számolnak be országos, sőt világhírű tudósok. Csillagászat és földrajzból a naprendszer és a föld kialakulásáról, meteorológiai ismeretekről lesz szó, — igen sok kísérletet is bemutatnak, a hallgatók maguk is tehetnek majd meteorológiai és csillagászati megfigyeléseket. A fizika és kémiai előadásokon a tudománynak az anyag szerkezetére, az atomenergiára, a televízió, az ultrahang, a repülés stb.-re vonatkozó legújabb eredményeit ismerhetjük meg. Bizonyára igen nagy segítséget nyújtanak termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztjainknak, de más mezőgazdasági szakembereknek is az agronómiai előadások, melynek témaköre az agrártudomány legújabb kutatásait öleli fel, különös tekintettel Csongrád megye mezőgazdasági feladataira és problémáira. A Szabad Egyetem előadói között a magyar tudomány legjobb harcosait üdvözölhetjük. Irodalomtörténetből Baróti Dezső egyetemi tanár, a bölcsészkar dékánja, a szegedi egyetem és főiskola tanárai mellett Budapestről Sőtér István és Király István Kossuth-díjas irodalomtörténészek tartanak előadásokat. Egészségügyből Batizfalvy János, Czoniczer Gábor, Hetényi Géza Kossuth-díjas, Ivanovics György Kossuth-díjas, Jáky Gyula, Kukán Ferenc és Láng Imre professzorok, más tantárgyak előadói sorában többek között Koch Sándor Kossuth-díjas, Szőkefalvi-Nagy Béla kétszeres Kossuth-díjas, Fodor Gábor kétszeres Kossuth-díjas, Ábrahám Ambrus Kossuth-díjas, Wágner Richárd, Mérey Gyula egyetemi tanárokat üdvözölhetjük majd. Mire jogosít a Szabad Egyetem? Nem képesít erre vagy arra a pályára, aki elvégzi a Szabad Egyetemet nem lesz mérnök, orvos, vagy tanár, de bizonyítványt kap arról, hogy csillagászatból, vagy történelemből, vagy más tárgyból szakmai tudást jelentő általános műveltségre tett szert, s ezt természetesen a jövőben fokozottabban figyelembe vesíik, az általános műveltséget igénylő állások betöltésénél. A szegedi Szabad Egyetem Juhász Gyula nevét viseli. Á Társulat megyei elnökségi értekezletén Kossuth-díjas egyetemi tanárok, világszerte elismert tudósok lelkesen szavazták meg azt a javaslatot, hogy a Tudomány Egyetem mellett működő, a dolgozó nép tudományos felvilágosítását szolgáló Szabad Egyetem, városunk nagy költőjének nevét viselje. Kossuth-díjas tudósaink, profeszszoraink Juhász Gyula útját, az igazi, becsületes értelmiség hivatását vállalják: a tudomány _ erős bástyájú várába, a világról és társadalomról való tudományos ismeretek pompás rendjébe a hétköznapok nagyszerű hőse: a gyárakban és a földeken dolgozó ember. A felszabadulásunk tizedik évfordulóján meginduló Juhász Gyula Szabad Egyetem hirdesse a felszabadult magyar nép nemzeti egységét, a munkásság, parasztság és értelmiség összefogásának nagy erejét, Osváth Béla, a TTIT csongrádmegyei titkába Réti Ervint Háború a banánok löld'én ,Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot Qlj aiLág, Sándorfalva felé igyekezvén, lépteimet lassítom a tónál, melynek egén és nádasa mélyén tenger madárféle röpköd, kószál. — Embervédte helye békességnek ünnepadta nyugalommal nézlek.., ,., futó szellő megpöccinti csöppet tavirózsák szirmát és a nádat. Szitakötő, mely felriadt-röppent, ; napozóhelyére visszaszállhat, ,, szél sóhajtott, nem volt veszedelmes, r— a csendesség körben ismét teljes.«« Dj zaj támad! — egy-, meg százhatárból földperemig érő öleléssel árad a nép tsz-ből, tanyáról, megyen, halad kocsin, lovon, géppel, nem, hogy jogát követelje-kérje, r— győztes joga megünneplésére! \ A tó csendje, s népek vigassága töményerős érzéssé gyúl bennenir s minden szesznél forrósítóbb lázba, égőbb tűzbe sodorja a lelkem, felmagasít; — látom falum arcát, Nagyútcáján ezrek vonulását!.., I" Távolabbra, mint a szív a testben, ver, dobog a nyughatatlan város! Kéményekből győztesen lihegve kohók erős lélekzete szálldos, csak tüzük ég, a gépek pihennek! uraik ma jogot ünnepelnek! '' Rossz tegnapok kinzott-vérzett hadja, „rongyos prolik", „büdös pórok" tesznek tanúságot arról, ha akarja, hazájában úr a nép, a nemzet! Ha most földrefekve hallgatóznék, országnyi szív muzsikálna onnét.., De így, talponállva, csend kerít be, érdekes csend, mennydörgő a hangja, belevág a mozdulatlan légbe, millió életté felkavarja, város, falu kedve idevágtat tavat borzol s megrázza a fákat!.,. Durrogjatok fonott karikásoki Dörögj a Szobornál tűzijáték, vigadj hazám! Legyen vigasságod izzó, mely a kősziklán is átég! Húsa-vére az emberiségnek új világban ősi jussod éled! Dj Rezső A szegedi muiiUásszínpad 50 éves történetéről Az osztalytársadalmakban E kultúra kiváltságos osztályok monopóliuma. Azok a milliók, akik véres-verejtékes munkájukkal biztosítják a társadalom létét és fejlődését, nem részesülhetnek a tudomány és a művészet áldásaiban. A tudomány történetének legkiválóbbjai bármennyire is azon fáradoztak, hogy az egész emberiség sorsát, életkörülményeit megváltoztassák, bármennyire is a dolgozó milliók, a nép életén, bajain akartak segíteni, fáradozásaiknak nem a nép látta hasznát. Az osztálytársadalom lényegre mutatott rá nemzeti irodalmunk egyik büszkesége, Vörösmarty Mihály, amikor az akkori tudomány eredményeiből ezt a rettentő tanulságot vonta le. „Hogy míg nyomorra milliók születnek, néhány ezernek jutna üdv a földön .. A milliók üdvére csak szabad országban tud dolgozni a tudomány. Ott. ahol a nén az úr. a nép az élet gazdája, s amely a tudomány eredményeit valóban az egész emberiség, az élet javára használja. A magyar dolgozó nép számára a felszabadulás tette lehetővé, hogy a tudomány és művészet eredményeinek megérdemelt birtokosává vál.iék. Munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk, amelyek előtt az ország haszonleső naplopó urai gondosan elzárták a tudomány kapuját. egyre nagyobb mohósággal szívja magába az emberi művelődés nagy eredménveit. Nemcsak az irodalom és a műVészetek tettek szeri eddig soha nem remélt népszerűségre, hanem a társadalom- és természettudománvok különböző ágai iránti érdeklődés ts ugrásszerűen fokozódik. A tudományt* ismeretterjesztő könyvek ma már több tízezres pétdírvszámhan jelenrek meg. a művelődési intézmények, múzeumok könyvtárak, kiállítások látogatóitok sz*"-""1 sokszorosa a felszabad'öás előttinek. A tudományok, a műveltség iránti igényt és érdeklődést megváltozott társadalmi berendezkedésünk váltotta ki, az a körülmény, hogy dolgozó népünk felszabadult a tőke nyomása alól. • A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa leszögezve, hogy bár az új kormányprogramm óta komoly eredményeket értünk el az életszínvonal emelése terén, még további lépéseket kell tennünk dolgozó népünk anyagi és kulturális igényeinek kielégítése útján. A Népművelési Minisztérium és a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat a tudományos ismeretek iránt egyre szélesebb rétegekben mutatkozó igényt kívánja maximálisan kielégíteni, amikor az ország legnagyobb városaiban: Budapesten. Szegeden. Debrecenben és Pécsett Szabad Egyetemet állít fel. A Szabad Egvetem iránt megnyilvánuló érdeklődés azt bizonyítja. hogy a Minisztérium és a Társulat kezdeményezése helyes, a tudományos Ismeretterjesztésnek ez az úí. legmagasabb fokú. egyetemi színvonalú formáia alkalmas arra, hogy a dolgozók általános f A magyar-román közös könyvkiadási egyezmény keretében Jelent meg Asztalos István „Vád és panasz" című kötete, mely a román állami díjjal jutalmazott kiváló erdélyi író 19331943 között írt novelláit tartalmazza. Ebből a kötetből közöljük az alábbi novellát: . Tél volt, nagy, december, úgy este felé. Ködösödött a hideg, porosodott a hó. A száraz patakmeder szélén fűzfa meredezett. Rajta mozdulatlan varjú gubbasztott borzas-feketén. A fűzfától nem messze, hóba taposott ösvény hú1 zódott keresztül a patakon. Az erdőből tekeredett odáig, át a kukoricáson, ahol fel-felkukkant a hóból egy-egy magasabban vágott kukoricakóró csonkja. _ A varjú megrebbent, csőrét forgatni kezdte erra-arra, megbillent, aztán elvetette magát az ágtól s lomhán, feketén lebbent az erdő felé. Egy ember jövögetett. Meggörbülve taposta az ösvényt, ágakat húzott nekifeszülve a villafának. Az ágak gürüzdölve hersegtették a havat. Az ember erőlködve izzadt a kucsma alatt. A kucsma vedlett volt, az ember is az, Az Országos Béketanács legújabb külpolitikai kiadványa Guatemala népének küzdelmes életét, sorsát tárja elénk. Réti Ervin irása bemutatja azt az áldozatos harcot, amelyet a szabadságszerető guatemalai nép az amerikai imperialisták meg-megújUió kísérteiéivel szemben demokratikus vívmányainak védelméért, függetlenségének A fűzfánál megállt. A villafának támasztva az ágkötést, kibújt alóla. Kifújta orrából a hideget, bajuszát csavargatta, i jéggé fagyott azon a lehelet. Aztán észre sem vette, a keze már a dohányos dózni után matatott. Elővette, cigarettapapírt szedett ki belőle. Fukarin, lassan mérte, bele a dohány minden szálat latolgatva, hogy vacsora utánra is maradjon. Már készre nyálaszta, mikor eszébe jutott, hogy gyufája nincs. Na, a jóisténit! — nézett körül 'tanácstalanul. De gyufa csak nem akadt. Elévette hát újra a dobozt s visszatette nagy gondosan a megcsinált szivarát. — A fenefranc álljon belé! — dünnyögte nagy mérgesen. Aztán csak állt nagy ingerülten. Szeme ide-oda lebbent. De esze mind csak a gyufán járt. — Egy gyufája nincs az embernek! ... rándult meg dühösen. A kötéshez hajolt. Ropogtak az ágak, mikor megemelte. Ingerülten igazgatta ide-oda, . de sehogy nem akart úgy állani, l mint az elébb. Nyomta a vállát. megőrzéséért folytatott. A számos é.dekes képpel tarkított fűzét feltárja az amerikai imperialisták bűnös szerepét Guatemala ellen fegyveres támadásban és megmutatja1 hogyan küzdenek a viiág békeszerető emberei együtt a Guatemala népével, e kis ország függetlenségének visszaszerzéséért. Nagy Dezső múzeológus hosszú és fáradságos munkával összegyűjtötte az adatokat a szegedi munkásszínpad 50 éves történetéről. Az adatok egyrészét a múzeumban található korabeli nyomtatványokból, műsor, plakát, a "Munka-* című napilap, Színháziujság és más napilapokból, valamint az élő volt szereplők emlékezetéből gyűjtötte össze. Ismertetését kétrészre osztotta. 1890—1920 és 1920—1945. Mind a két rész az abban az időben közreműködő volt szereplőkkel ismertette és ellenőrizte. Részben abból a célból, hogy megfelelnek-e a valóságnak, részben pedig azért, hogy az emlékek felidézésével érdemleges történelmi adatokat pótlólag belevehessen, mielőtt nyomtatásban megjelenne. A második részt 1920—1945.-ig ismertetését az elmúlt vasárnap tartotta meg Nagy elvtárs a Szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A megjelentek figyelmesen végighallgatták a történet ismertetését és a végén Varga János, Nagygyörgy Mária, Schwartz Lipótné, Bányász Ilona, Cseh Imre és Waltner Mihály elvtársak értékes hozzászólásaikkal egészítették ki a második rész történetét. Az eddigi terv ®erint a Szeged Városi Tanács és a Társadalom és Természettudomány Ismeretterjesztő Társulat közreműködésével Nagy Dezső elvtárs az ősz folyamán előadást tart a szegedi Munkásszínpad történetéről. Helyes lenne, ha ezen az előadáson minél több szegedi kultúresoport tag megjelenné, Waltner Mihály A legény megnézte s ment tovább. — Te, nincs gyufád? — kérdezett utána hirtelen. — Nekem aztán van, — állt meg s tért vissza melléje a legény. — Köszönöm, — gyújtott rá. —> Hát meddig fütyürészel ilyenkor, hé? — Az erdő sarkáig, — tette zsebre gyufáját a legény. — Levágtam, egy szép kicsi fenyőt, de még délben, tudja karácsonyfának. — Na, tán te is angyalozol? — Vagy igen a franc. A jegyző úré, aztán nem akarta, hogy a kölykei lássák. .. Na, megyek. — Hát menjél. — Adjonisten! — Neked is! A legény elfütyürészett. Az ember szívta a füstöt s hallgatta a füttyszót, amíg csak elenyészett. Aztán a .szivar is elfogyott. A végét ledobta s rátaposott. Aztán megigazította a kucsmát, vállára emelte a kötést, s elindult a falu felé. A gyümölcsösre már rá sem nézett s a fagyos porhó kétfelé omlott a húzódó ágak nyomán, cAiztalei Qitfíán : EGY SZAL GYUFA egy ág meg a nyakát dörzsölte mind erősebben. — Jaj, hogy a jóisten!... — szitkozódott. Végül elindult mérgesen. Lebotorkált a lankás mederbe, vállát verdeste, rángatta a kötés. Hirtelen egy kiálló gyökérbe akadt, azután se előre, se hátra. Rángatta, taszigálta, de sehogyse mozdult. Végül is akkorát rántott rajta, hogy a gyökér kiroppant, ő meglódulva térdre bukott a hóba. Káromkodva állt fel aztán erőlködve, szinte futva indult neki a partnak. Fel is jutott nehezen. Fáradt volt, de nem állt meg, vonszolta az ágakat tovább a falu felé. Valami érthetetlen harag mindjobban belepte. A kucsma alatt gyöngyözött a homloka, lába alól kicsuszkált az ösvény, nyakát mind erősebben horzsolta az ág. Ugy érezte, nem birja, de konokul cipelte tovább a kötést. — Másnak erdeje van, nekem gyufám sincs! — szorította össze száját a harag. Aztán arra gondolt, de sok fát kell még cipelnie a télen ... Ez a gondolat, a dohány utáni vágy s a nyakát horzsoló ág mind jobban ingerelte. A grófi gyümölcsösig ért, melynek fagy ellen szalmával becsavart fái szép rendben sorakoztak széltében, hosszában, egészef, a faluig^ ^ tl Nem birta tovább. Káromkodva f dobta le magáról a kötést, amely | ropogva huppant végig a havon. Az este már belepte kéken a vidéket, csak a hó fehérlett csillogó fagyosan. Az ember állt, oldalt görbülve. Megnyomott vállát most már valahogy könnyűnek érezte. Káromkodva vetette le fejéről a kucsmát, gőzölgött párolgott a feje a hidegben. Nézte a gyümölcsöst, s feszegette a harag. — Másnak mindene van nekem még gyufám sincs! •— csikorgatta fogát. Hirtelen furcsát gondolt. — Meg kéne pocsékolni azokat a fákat!..-. összeszorított szájjal a kötésre nézett, ahol bedugva rejtőzött a fejsze. Onnan újra a gyümölcsösre. Fejére tette a kucsmát, aztán lehajolt, s matatni kezdte a kötést. Hirtelen fütyürészést hallott. Megrezzent. Felegyenesedett s nyelt vagy kettőt s a falu felé figyelt. Végül lassan feltámasztotta az ágcsomót. A fütyülés elhallgatott, egy legény, aki jött, odaért. — J'estét! — köszönt rá, ahogy látta állani. — Neked is! — dünnyögte visz-