Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-20 / 197. szám

PÉNTEK, 1954 'ATTOUSZTTJS 20. *FF " 1 1 I I HMMI-TMUI^—MUM DELMHGYQRORSZAG Az alkotmány keletkezése A modern forradalmak történe** te egyöntetűen azt bizonyította, hogy az alkotmányért vívott küzdelem minden feltörekvő osztály számára központi kérdés volt. Cromwell katonái az angol forradalomban hatalmuk tetőpontján megalkották "A nép szerződését*, az alkotmányok őstipusát, és készek voltak arra, hogy az alkotmányba foglalt jogokért életüket áldozzák. Később a francia forradalomban a nemesi rend felett aratott győzelem legdicsőbb napjai voltak azok, amidőn a legdemokratikusabb alkotmányokat kihirdették. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az orosz proletáriátus győzelmének olyan alapokmánya lett az 1918. évi szovjet alkotmány, amely emberek millióit késztette a belső-ellenforradalom és a külső intervenció elleni harcra. Mi a magyarázata annak, hogy az emberi haladás dicső korszakainak hajnalain olyan ereje, hatalma van ennek a szónak, hogy -alkotmány?* Hogyan tüzelte ez a szó Cromwell katonáit a harcra? s miért serkentette az orosz proletárokat hatalmas nélkülözések között is rettenthetetlen helytállásra? Az alkotmányért folytatott küzdelem azért adott a nagy társadalmi mozgalmakban a haladás híveinek olyan erőt, mert egy új és jobb állami rend megvalósulásának biztosítékát látták benne. Az alkotmány minden sikeres forradalomban azt fejezte ki, hogy az új rend győzelmet aratott a régi uralkodó osztályok felett. Az új osztály alkotmánya a társadalom egy jogokból eddig kirekesztett rétege számára tette lehetővé az állami ügyek irányításába való bekapcsolódást, a polgári jogokba való részesedést. Az alkotmány a forradalom győztes osztályának olyan alaptörvénye, amelyben a hatalom új birtokosa összegezi a forradalmi harc 6orán kivívott eredményeket, megalkotja azoknak a szerveknek rendezerét, amelyeken keresztül a hatalmat gyakorolni fogja, leszögezi az állam polgárainak jogalt, illetőleg kötelességeit, Az alkotmányok annak megfelelően, hogy az adott társadalomban vukat a feudális önkény ellen és hangoztatták azt, hogy csak az az állam tudja alattvalóinak jólétét és felemelkedését szolgálni, ahol megszüntetik a nemes es a nem nemes közötti jogi különbségeket s -bevonják az alkotmány sáncaiba a népet*. Az 1848-as magyar forradalom előtt is pl. legjobb íróink és politikusaink állásfoglaltak az állami rend megreformálása és a polgári jogok kiterjesztése mellett. A sok megnyilatkozás közül csak egyet idézünk: -A haza lakosainak tizenkilenchuszadára nézve alkotmány nem létezik* — írta Eötvös József a forradalom előtt. -Ki az, ki a törvényhozásban szabadon választott követek s utasításadási jogával résztvesz? — a nemes ... És ki az, akinek adója a törvényhozásnál elhatároztatik? — a nemtelen. Kinek kezében vannak eddig az ország kizárólag majdnem minden hivatalai? — a nemesében... Kikből áll hadseregünk? a nemtélenekből. Az erősödő polgárság a feudális önkénnyel szemben megfogalmazta követeléseit, megindította a szervezkedést, és sikeresen mozgósította a tömegeket a régi állam megdöntésére. Az első alkotmányok, illetőleg alaptőrvények akkor keletkeztek, amidőn a polgárság által szervezett forradalmakban először kényszerítették meghátrálásra, engedményekre a monarchát. illetőleg a nemesi rendet. Az első alkotmánytörvények őshazájában, Angliában ez a korszak 1627-t.el kezdődik, amidőn az új burzsoázia törvényi biztosítékokat harcolt ki a jogtalan vagyonelkobzások, letartóztatások stb. ellen. Arra kényszerítették a királyt, hogy fogadja el a -Petition of RIght* nevű alkotmánytörvényt, amely a feudális önkénynek gátat akart vetni.-Szabad embert elfogni — mondja ez a törvény többek között — vagy börtönbe vetni, az ő birtokától, jogaitól megfosztani vagy törvényen kívülállónak nyilatkoztatni, vagy száműzni, vagy valamely úton-módon halálra vinni, nem szabad, csakis rangtársatnak törvényes ítélete és az ország törvényei "által*. A király a reakció erősödésével felrúgta e törvény rendelkezéseit, de a burzsoá forradalom újabb si a burzsoá vagy a proletárosztályok j kerei utón a HossZl-, pariament győzelmének eredményeit túlerő- törvényei s később a Habeas Corzik-e, más és más sajátosságokat mutat. A burzsoá termelési viszonyok — amint Sztálin elvtárs megállapította — már kialakultak a feudális társadalmi rend méhében. A polgárság egyre növekvő gazdasági súlya ellenére ki volt szolgáltatva a királyi önkénynek, a rendi befolyásnak. A feudális állam nem védelmezte meg a polgárok magántulajdonát, sőt mindennapos volt a vagyonos polgárok letartóztatása, törvénytelenül alakított bíróságok elé hurcolása, börtönbezárása és vagyonuk elkobzása. A jövő forradalmak előhuroosai, az írók, haladó államférfiak minden forradalommal terhes társadalmi rendben felemelték szapus Acte és még néhány alaptörvény egy burzsoá demokratikus alkotmányos államrendszert teremtett meg Angliában. A többi európai államban is valahányszor a burzsoázia megdöntötte a feudális osztályok hatalmát, az elért eredményeket vagy egy alkotmánytörvénybe foglalta össze — mint pl. a Franciaországban, vagy pedig több alkotmánytörvényen keresztül egy burzsoá alkotmányos államberendezkedést épített ki — ahogy ezt a magyar 48-as polgári forradalomban tette. A szocialista alkotmányok a proletáriátusnak a burzsoázia ellen vívott harcában születtek és e harc meghatározott fázisainak eredményeit védelmezik törvényerővel. A szocialista alkotmányok osztályalkotmányok, a dolgozó osztályok uralmi rendszerét és jogait rögzítik. A kapitalista alkotmányok igyekeznek leplezni osztályjellegüket és a burzsoá közjogászok számtalan kísérletet tesznek arra, hogy a tőkés állam osztályfelettiségét elhihetővé tegyék. A dolgozó osztályok jogainak korlátozása és egész sor egyéb tény azonban ennek ellentmond. A szocialista alkotmányok a tőkés alkotmányokkal szemben félreérthetetlenül leszögezik osztályjellegüket. «A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama- — állapítja meg alkotmányunk mindjárt 2. paragrafusában. A proletáriátus győzelmének fordulópontjától kezdve bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy az állami és gazdasági élet legfontosabb területein véghezvitt alapvető átalakulásokat alkotmánytörvénybe foglalhassák össze. Az első szocialista alkotmányt — az 1918. évi Szovjetek Alkotmányát — akkor fogadta el az V. Összoroszországi Szovjetkongresszus, amidőn a proletáriátus már dóntő módon átalakította az államgépezetet, a szovjetek váltak minden fontos állam' ügy meghatározóivá és végrehajtóivá, társadalmi tulajdonba vették a földet, a bányakat, üzemeket stb. -Ha mi most a kongresszus elé terjeszthetjük a Szovjet Alkotmányt — mondotta Lenin —, ez csak azért van, mert a szovjeteket az országban mindenütt megteremtettük és kipróbáltuk, mert önök teremtették meg, önök próbálták ki az ország minden szegletében*. Népköztársaságunk alkotmányát is azért alkothattuk meg öt évvel ezelőtt, mert a proletáriátus megdöntötte a kizsákmányoló osztályok hatalmát, megkezdte a szocialista gazdasági viszonyok építését, társadalmi tulajdonba vette a termelőeszközök zömét, megteremtette az államszervezet gyökeres átalakításának feltételeit. A szocializmus építésének korszakában lévő népi demokratikus államok alkotmányai azonban — az elért eredmények rögzítése mellett — szükségszerűen előre is mutatnak, jelzik az átalakulás irányát. Népköztársaságunk alkotmányának egyes rendelkezéseit is az alkotmány elfogadása után valósítottuk meg. 1953-ban hívtuk életre például törvényességünk fö őrét, az igazgatási és bírói szervektől független ügyészséget. Alkotmányunk egyes szakaszainak rendelkezései a szocializmus fejlődésével egyre nagyobb mértékben érvényesülnek. Népünk alkotmánya építésünk minden szakaszában védelmezi a törvény erejével elért eredményeinket és egyúttal ösztönöz bennünket arra, hogy az államépítés terén előttünk álló feladatok megoldásához minél nagyobb mértékben járuljunk hozzá. Szentpéteri István tanársegéd AUGUSZTUS 20 13 21 26 25 27 a 84 3S 22 28 36 18 14 32 39 42 12 15 43 SZ 16 29 23 37 10 33 24 29 Vízszintes. 1. Idézet vízszintes 25-ből. 11. Eszménykép. 12. Kihalóban lévő indián törzs. 13. Nemes gáz. 14. Török mássalhangzói. 16. Vissza: és sír. 17. Az erö egysége. 18. Módosult gyökerii termései. 20. Vissza: a Föld istennője. 21. Éktelenül oxidálódik (!). 22. Erőszakkal eltulajdonítva. 24. Személyes névmás. 25. Ma van az ünnepe. 26. ökölvívó rövidítés. 28. Boráról híres. 29. Kettős betű. 30. I. M. S. 32. Leány népiesen. 33. Az ötödik betű. 34. Nizza francia neve. 36. T. S. I. 37. Remus ablativusa. 38. Rutén betűi keverve. 40. A végén arval női név. 42. Ügyiéi. 43. Női ruhaanyag. Függőleges. 1. Vízszintes l-es folytatása. 2. Valameddig. 3. U. a., mint vízszintes 13-as. 4. Északi nép. 5. Igekötő. 6. Jóvátételt.. 7. Kicsinyítő. 8. Szépít közepe. 9. Etpusztnlt kéreg. 10. Karii betű] keverve, 19. Dunántúli község. 22. R. L. V, 23. A mondat fő része: al... 27. vissza: utolsó ütés. 29. Elem. 3L Vissza: nem létezik. 33. Híres hegedű. 35. A vért vezetik. 37. Neves kalifa. 33. Megunta. 40. U. a., mint a vízszintes 33-as. 42. Sós József. 43. Egymást követő mássalhangzók. , Á személyi igazolványok kiállításához szükséges anyakönyvi okiratok beszerzéséről A megyei anyakönyvi felügyelőség tájékoztatója A minisztertanács határozata alapján a belügyminiszter 1/195-1. (I. 9.) B. M. sz. rendeletével a lakosság személyigazolvánnyal való ellátását rendelte eL A személyi igazolványok okiratok alapján kerülnek kiállításra. Felhívom a lakosság figyelmét, hogy a szükséges anyakönyvi okiratokat legkésőbb szeptember hó 30-ig mindenki szerezze be. A születési adatok igazolásához szükséges a születési anyakönyvi kivonat, ha ez valamilyen körülmények folytán nem szerezhető be, akkor születési értesítő, születési tanúsítvány, családi értesítő, házassági anyakönyvi kivonat, állampolgársági okirat, állampolgársági bizonyítvány, honosítási, vagy viszszahonosítási okirat is megfelel. A családi állapot igazolásához szükséges a házassági anyakönyvi kivonat, vagy ha ez nem szerezhető be, házassági értesítő, házassági tanúsítvány, családi értesítő, halotti anyakönyvi kivonat, halotti (1) I. HULL A HARMAT Aranysárgán áradt a nap s a virágok tikkadtan pihegtek a réten. Nem hordott a föld nálamnál boldogabb gyermeket ezen a nyári délutánon! Bujdot;óék kertje közelében ültem, boglárkák s burjánzó lapulevelek között. Jankófüvet rágcsáltam, majd izgatottan mászattam kezemfején csiklandós kalászát. Minden apró zajra elálló lélekzettel kaptam fejem a kertajtó felé s szívem vére tizenötéves hévvel buzogott. Végre!::: csakugyan a kertajtó csikorgott:-Bujdosó Etuca pirosvirágos fehér ruhában futott felém. Fonott haján kéken villogott a fény; fekete szeme két pici tó... Gömbölyű lábával meg-megszökkent a szúrós füvön. — Tucám! — kiáltottam s nagyot ugrottam, hogy megaragadjam parányi kezét. Felszisszenteim a következő pillanatban, mert a lekaszált fú torzsa bclémctszett vigyázatlan lábam sarkába. — Téged mi lelt? — nyílt el Tuca szeme, s karon akart ragadni, de későn. Akkor már ültem. Fogcsikorgatva nyomkodtam lábamból a tört vért. Tuca mellém kuporodott s szakértően vonta ölébe a lábamfejét. — Katonadolog! — mosolygott rám pillantva s felnőttes fölénnyel kérdezte: — Van-e zsebkendőd? — Akad — nyögtem céklapirosan, mert Tuca erős kis kezével lendületesen folytatta a szúrás bugyogtatását Addig szorogatott, míg lilára rágtam a számszélét s rámordultam a kislányra, aki hegyes anyelvecskéjét is rámöltötte buzgalmában: — Háromig számolok, s ha el nem eresztel, rúgok! Nagyot kacagott hálátlanságomon Etuca, útilapút tépett a 6ebre s kibontotta kendőmet. — Hát ezt mibe mártottad? Nem is zst'bbevaló volt az, csakugyan: AZ £LSÖ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE hanem valamiféle maszatos rongy: a minap malcrnkazánroncson bíbelődtem naphosszat s bizony kijutott a kazánból a zsebkendőmnek is.. 5 Szerencsére, nyáron is pettyeskötőt horr "7-*. Í; tim,—" Nem hordott a föld nálamnál boldogabb gyermeket ezen a nyári délutánon danak az ilyen apró falusi lánykák, mint az én Tucám. Sárgástarka kendőcskét vont elő s az útilapút rászorította vele a sarkamra. Ügyesen forgolódott. Én fuldokolva szívtam a levegőt, s Tuca haja megborzolódott hirtelenjött lihegésemtől, Csodálkozva kapta rám szemét s nem sok jót láthatott az arcomon, mert ijedten ugrott talpra. Ám akkor már magam is talpon voltam, s lüktető lábamnak fittyethányva eredtem utána. Perc alatt foglyulejtettem, de sehogy se leltem pihegő száját, mert kétségbeesetten kapkodta jobbra-balra a fejét. Mégsem hagyhattam magam, mert éreztem, rögtön szörnyethalok, ha meg nem csókolom Tucát!::: Kisvártatva, hirtelen elernyedt a karomban; tagjai, mint a holté.:: Hanem a csók kacagtatóan rosszul sikerült: összekocódott a fogunk s én rekedten nevettem szégyenemben. Bezzeg Etuca nem nevetett! Kerekremeredt szemmel nézett ram s gátjaszakadtan sírvafakadt. Kimondhatatlanul rosszul voltam! Ugy éreztem, a világ legdurvább martalóca vagyok ... Remegő kézzel, idétlenül simogattam a hajfonatot: — Eridjél már, Tuca!.:; Ml baj, tubám? Rámnézett könnytől gyöngyös szemével s velőthasító kétségbeeséssel sikoltotta: — Sohse lehet kisbabám! S újra a szívettépő zokogás::: Ostobán bámultam rá egy percig, aztán olyat nevettem, hogy a káposztapilléknek levegőbemeredt a szárnya, úgy kukkantottak le, megnézni: hol hát a földindulás? De csak Tucát láthatták, amint dühösen toppant: — Mit nevetsz? Amék leány nem töltötte be a tizenhat esztendőt, s mégis megöleli a legény, az magtalan marad világéletében! — Magtalan az ángya térde! Ki mondta néked ezt a lükeséget? — Iráz Erzsi! „Isten büntetése" — aszongya ... Jaj, mi lesz velem? ... — sírt fel keservesen. — Pég úgy szeretem a kisbabát! (Folytatjuk) értesítő, vagy jogerős bírói ítéleti megfelel. A 16 éven aluli gyermek részére, illetve adataik igazolására szükséges a születési anyakönyvi kivonat, vagy ha ez valamilyen oknál fogva nem szerezhető be, akkor a születési adatok igazolásához szükséges előbb felsorolt anyakönyvi okiratok bármelyike is megfelel, feltéve, hogy azon a gyermek születésére vonatkozó adatok szerepelnek. Aki 1895. október l-e előtt született, vagy kötött házasságot, születését, házasságkötését egyházi kereszt-, vagy házassági levéllel igazolhatja. A személyi igazolványok kiállításához szükséges anyakönyvi okiratok kiállítása egy esetben illetékmentes. Az anyakönyvi okiratokat a személyi igazolványok kiállítása után pedig mindenki viszsza kapja. Ha valakinek korábban* kiállított valamely okirat birtokában van, elfogadható, tekintet nélkül a kiállítás időpontjára, ha azóta adataiba változás nem állott be. A lecsatolt területen, külföldön született, vagy házasságot kötötteknek kivonatot nem kell beszerezni, azt a személyi igazolványok kiosztásakor személyes nyilatkozatokkal is pótolhatják. A 3000 létszámon aluli községekben a helyben született és házasságot kötött lakosoknak anyakönyvi kivonatokat beszerezni nem kell. Ezen helyeken a személyi igazolványt kérő adatait az anyakönyv alapján jegyzik be az igazolványba. Azoknak az üzemi és hivatali dolgozóknak, akik helyben születtek, vagy kötöttek házasságot, anyakönyvi okiratot külön beszerezni nem kell, mivel azokat az üzem vagy hivatal kollektíván fogja az anyakönyvi kerületektől beszerezni. Az okmányok beszerzésének módja a következő: városokban és községekben egyaránt az anyakönyvi hivataloknál dijtalanul kaphatók az erre a célra rendszeresített és az anyakönyvi kérőlapok. Az anyakönyvi kérőlapokat a kitöltő személy kitöltésük után az erre a célra rendszeresített és az anyakönyvi hivataloknál elhelyezett gyüjtőládába dobja be. Az anyakönyvi hivatal a kérőlapok alapján kiállított okmányokat időben a feldolgozás sorrendje szerint minden sürgetés nélkül postán küldi meg a kérelmezőnek úgy, hogy a felmerült postaköltséget a kérelmező a kézbesítés alkalmával köteles megtéríteni. Felhívom a lakosság figyelmét hogy a személyi igazolvány kiállításához szükséges anyakönyvi okiratokat mindenki a legrövidebb időn belül szerezze be. Megyei Anyakönyvi Felügyeié T