Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-20 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESŰT* JETEK f A MAI SZAMUNKBÓL; AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA "Űzzétek széjjel gondjai raját, hogy szép öregség legyen a jutalma* , Az első próba Az Újszegedi Kender-Lenszö­vőgyár dolgozóinak levele a falvak dolgozóihoz Tíz perc beszélgetés Zöldi Imréné tanácstaggal Törvény és kenyér Kitüntették a mezőgazdaság fejlesztésében kitűnt mezőgazdasági és ipari dolgozókat N ról: agy munkásköltőnk, József Attila írta szörnyű multunk­„Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség", — ez volt dolgozó népünk osztályré­sze akkor. Szabad népünk viszont immár tíz esztendeje így iktatta be alaptörvényébe a hatalmas tör­ténelmi változást: „A Magyar Nép­köztársaság a munkások és a dol­gozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hata­lom a dolgozó népé". Ugy iktatta alkotmányába, hogy hazánkban a Szovjetunió felszabadító harca eredményeként a munkásosztály — a párt vezetésével — megdöntötte a földesurak és tőkések hatalmát; hogy nagykorúvá lett népünk, az ország gazdájává vált, saját kezé­be vette sorsának irányítását. A hajdan elnyomott, munkanélküli­ségtől és éhségtől gyötört proleta­riátus a hatalom, a gyárak, a bá­nyák, a közlekedés, a bankok bir­tokosává vált. A megnövekedett feladatokkal együtt megnőtt öntu­data és felelősségérzete. Gyarapítja tudását, mert tudja, hogy a két szövetséges és baráti osztály közül őt illeti meg a vezetés. Ezért jár élen a munkában, a szocializmus építésében, a békeharcban egy­aránt. A hatalom részese a dolgozó parasztság. Népi demokráciánk egymásután megszüntette a földes­úri elnyomás és kizsákmányolás parasztnyúzó formáit. Megszűnt a bankuzsora, a földesúri birtokok ehbér napszáma, az igauzsora és a kizsákmányolás száz más módja. A munkás és dolgozó paraszt magá­nak és népének dolgozik; megnyílt előtte minden pálya, amelyet ré­gen az uralkodó osztály . elzárt előle. Megvalósult, amit József At­tila a fasizmus szörnyű éveiben jövőbemutatóan foglalt az alábbi pzép sorokba: „S a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk". Már a hozzáértő; dolgozó nép igaz­gatja az országot, intézi saját ügyeit. A párt vezetésével kibonta­kozott felszabadult népünk hatal­mas alkotó ereje. Munkások állnak az üzemek élén és munkástestvó­reikkel együtt nagy hozzáértéssel sikeresen munkálkodnak népünk boldogulásán. Büszkék vagyunk Nagygyörgy Máriára, az örökös élüzem „Szegedi Kender", Krizsán Ferencre, az élüzem „Jutagyár" igazgatóira; büszkék vagyunk a szántóföldek élenjáró dolgozóira: Balla Jánosra, a szentesi Felszaba­dulás, Kiss Tamásra, a kiskirály­sági Ifjú Gárda termelőszövetkeze­tek Kossuth-díjas elnökeire, Andri­kó Istvánra, a pankotai állami gaz­daság Kossuth-díjas juhtenyésztő­jére, Nagy Sándorra, a munkásból lett Sztálin- és Kossuth-díjas sze­gedi íróra, Nagyistók József cson­grádi és Katona Sándor makói képviselőkre. Büszkék vagyunk a nép ügyéért becsületesen dolgozó tanácstagokra: Palotás Péter szőre­gi, Kiss András ószentiváni tanács­elnökökre, Forgó István makói, Farkas István szegedi járási tanács­elnökökre, Papp Sándor megyei tanácselnökre. Büszkék vagyunk a többi sokszáz és ezer népi tehet­ségre, sztahanovistára, a növény­termelés és állattenyésztés kiváló dolgozóira, a mai napon „Minta­gazda"-jelvénnyel kitüntetett dol­gozó parasztokra, a termelés szám­talan hősére. Államunk a munká­sok és parasztok állama, ez a bő­ven buzogó forrása népünk hatal­t as alkotásainak. Csak a munká­sok és parasztok állama dolgozik teljes szívvel állampolgárainak bol­dogulásáért. Államunk sokoldalú gondoskodása megnyilvánul abban 13, hogy évente 800 millió forintot fordít a dolgozók munkásruhával való ellátására, 4 milliárd forintot a társadalombiztosításra, sok száz­milliót a kultúrára, az egészségügy­re, a sportra és a közlekedésre. A tavaly júniusban elhatározott poli­tika nyomán 20 százalékkal emei­I-edett a munkások egy keresőre v,tó reálbére. Az árleszállítások ikmillió forint megtakarítást je­lenlenek megyénk munkásai szá­mára. Kormányunk nem volt szúk­ÜNNE Irta: NÉMETH KÁROLY az MDP Csongrádmegyei VégrehajtóbizoStságárcak első titkára markú a segítséggel. A megye pa- | kotmányunk ünnepére késsültek: rasztsága a 3 éves begyűjtési rend- ' szerrel közel hét és félezer búza­vagon kedvezményhez jutott, több jut a szabadpiacra, növekszik jó­léte. Tavaly június óta a megyé­ben megvásároltak 500 ekét, 300 boronát, 280 permetezőt, 60.000 ásót, villát és lapátot. Számtalan példa bizonyítja, hogy népünk egyre job­ban él, több jut ruhára, kultúrára, színházra, mozira, jobban él a mun­kás, dolgozó paraszt és a kisember egyaránt. Ez a magyarázata, hogy a párt és a kormány intézkedései a mezőgazdaság fellendítésére a megye lakosságának egyetértésével találkoztak. A Makói Mezőgazda­sági Gépgyár, a Szegedi Textilmű­vek és sok más üzemünk munká­sai túlteljesítik terveiket. Megyénk üzemei segítik a gépállomásokat, termelőszövetkezeteket felszerelés­sel és szakmai tanáccsal egyaránt. A munkások segítik a barátot és szövetségest, a dolgozó parasztsá­got, mert tudják, hogy a mezőgaz­daság fejlesztése közös nemzeti ügyünk. A munkás megérti, hogy csak így kerülhet több és olcsóbb hús, zsír, kenyér és zöldség az asz­talára. Dolgozó . parasztságunk sem fukarkodik erejével; nagy kedvvel fogott hozzá a növénytermelés és az állattenyésztés hozamainak nö­veléséhez. Egyre inkább megérti, hogy a mezőgazdaság magasabb hozama több ruhát, cipőt, kerék­párt, rádiót, növekvő életszínvona­lat jelent az Ö számára is. Gaz­dagabb lesz az ország, jobban él benne a nép. A két testvérosztály: a munkások és dolgozó parasztok megértik igazi tartalmát annalf a jelszónak, amelynek jegyében al­,Város a faluért — falu a városért, együtt a nép jólétének emeléséért". Ennek jegyében zajlanak le ma a munkások és dolgozó parasztok ba­ráti találkozói. A mai évfordulónak az ad különös jelentőséget, hogy a város és a falu, a munká­sok és a parasztok barátságainak és testvériségének jobban az ünnepé­vé vált, mint bármikor. A baráti találkozón a munkások és panasz­tok beszámolnak egymásnak arról, hogy melyik üzem, község, termelő­szövetkezet, vagy állami gazdaság harcolt a legeredményesebbem a munkás-paraszt összefogásért, a népjólét emeléséért. A munkások beszámolnak arról, hogy az augusz­tus 20-i versenyben kiváló eredmé­nyeket értek el. Az élelmiszeripari üzemek július havi tervüket 116.9 százalékra teljesítették; a Szegedi Textilművek 105 százalékra, a Sze­gedi Jutagyár 115.4 százalékra, a Szegedi Gyufagyár 122.4 százalék­ra, a Hódmezővásárhelyi Mérleg­gyár 105.4 százalékra, a Csongrádi Bútorgyár 103.5 százalékra, a kis­ipari termelőszövetkezetek 113.4 százalékra teljesítették július havi tervüket. Pusztamérges, Nagylak Gyálarét, Mártély és a többi köz­ségek dolgozó parasztságának több­sége, a termelőszövetkezeteink, pél­dául a kisteleki Felszabadulás és a többiek arról adhatnak számot, hogy becsülettel teljesítették gabo­nabeadási kötelezettségüket. Miként a munkások és az egyé­nileg dolgozó parasztok, a megye, termelőszövetkezetei is számvetést csinálnak az alkotmány ünnepére. A szorgos munka eredményeképpen sok termelőszövetkezet arról szá­molhat be munkás barátainak, hogy terméseredményei meghaladják az egyénileg dolgozó parasztok ter­méseredményeit, szép jövedelem­mel zárják az évet. A kiskirálysági Ifjú Gárda tagjai 4.5 kg gabonát kapnak munkaegységenként. Itt id. Sarkadi Jánosnak 560 munkaegy­sége van, év végéig a következő jövedelem üti a markát: 28 mázsa kenyérgabona, 3 mázsa árpa, 18 mázsa kukorica, 32 kiló rizs, pénzben 5000 forint és a háztáji gazdaság jövedelme. Az ilyen ered­mények láttán egyre több dolgozó paraszt fordítja figyelmét a terme­lőszövetkezetek felé. Ezért kérte 12 dolgozó parasztcsalád a termelőszö­vetkezetbe való felvételét. A szorgos munka és nyomában a jó jövedelerh magára vonja az egyénileg dolgozó parasztok figyel­mét. Az ambrózfalvi Dimitrov ter­melőszövetkezetben 3 kg gabona, 14.90 forint pénzelőleg jutott már eddig munkaegységenként a ter­melőszövetkezet tagjainak. Itt 13. mázsával fizetett holdanként a ta» vaszí árpa, 120 mázsát adott a hagyma, és 40 mázsát a kender holdja. Már eddig 9 dolgozó pa­raszt — köztük középparasztok — jelezték a termelőszövetkezet elnö­kének, hogy be akarnak lépni a termelőszövetkezetbe. A gyálaréti Komszomol tsz munkaegységenkén­ti 10 forintos előlege, a makói Út­törő tsz 40 mázsás kukoricája, 100 mázsás hagymatermése magára vonja a dolgozó parasztok figyel­mét. A közös gazdaság búsásan fi­zeti vissza a szorgalmas munkát. Ismét bebizonyosodott, amit a dol­gozó parasztság is hangoztat: „Nem Sseged vezet változatlanul a csongrádmegyei városok gabonahegyüjtési versenyében A megyei versenybizottság közli: A megyei versenybizottság szerdai ülésén értékelte a begyűjtés ver­senyállását az augusztus 14-i álla­potnak megfelelően. Kenyér- és takarmánygabona be­gyűjtését illetően a sorrend az alábbi: Járások: 1. makói (137.7 p.), 2. szegedi (125.9 p ), 3. szentesi (118 p.), 4. csongrádi (117 p.) Városok: 1. Szeged (156 6 p.), 2. Makó (156.5 p.), 3. Csongrád (109 p.), 4. Szentes (106 p ), 5. Hódmezővásár­hely (79 p.) Községek: I. kategória 1. Nagylak (200 p), 2. Ambrózfalva (179 p), 3. Üj­szentiván (170 p.) II. kategória 1. Röszke (199 9 p), 2. Zsombó (186 p.), 3. Pusztamér­ges (182 p.) III. kategória 1. Kistelek (159 p), 2. Ásotthalom (151 p.), 3. Csanád (150 p) Termelőszövetkezetek: I. kategóriájú tsz-ek közül 1. a sövényházi Béke 200 ponttal. Ter­vét augusztus 1-én teljesítette. 2. a tömörkényi Petőfi szintén 200 pont­tal. Jó példát mutat az élőállat tervteljesítésben. 3. a tömörkényi Alkotmány szintén 200 ponttal. II. kategóriában I. székkutasi Petőfi (157 pont), 2. dorozsmai József Attila (142 pont), 3. király­hegyesi Üj Elet (139 pont). III. kategóriában 1. kiskirálysá­gi Lenin (200 pont), 2. kübekházi Sarló-Kalapács (191 pont), 3. ma­kói Viharsarok (160 pont). Előállat és állati termékek ver­senyében a sorrend: Járások: 1. makói (679 pont), 2. szentesi (642 pont), 3. csongrádi (451 pont), 4. szegedi (409 pent). Városok: 1. Makó (719 pont), 2. Szentes (652 pont), 3, Szeged (629 pont),. 4. Csongrád (454 pont), 5, Hódmező­vásárhely (450 pont). Községek: I. kategória 1. Ferencszállás (869 pont), 2. Ambrózfalva (840 pont), 3. Nagylak (800 pont). II. kategória 1. Röszke (847 pont), 2. Gyálarét (778 pont), [ 3. Királyhegyes (754 pont). III. kategória 1. Székkutas (706 pont), 2. Cserebökény (690 pont), 3. Csanádpalota (504 pont). Termelőszövetkezetek: I. kategória 1. ferencszállási Út­törő (1428 pont), 2. mórahalmi yö­rös Október (1412 pont), 3. földeáki Dózsa (1334 pont). II. kategória 1. székkutasi Pe­tőfi (909 pont), 2. dorozsmai József Attila (891 pont), 3. vásárhelyi En­gels (840 pont). III. kategória 1. vásárhelyi Dó­zsa (1116 pont), 2. cserebökényi Pe­tőfi (1068 pont), 3 fábiansebestvé­ni Petőfi (1027 pont). A megyei versenybizottság meg­állapítása szerint az utóbbi napok­ban Makó város végzett dicséretes munkát, ahol, ha továbbra is igye­keznek, elhagyhatják a termény­begyűjtésben jelenleg vezető Sze­ged várost. Szeged városnak külö­nösképpen az élőállat és állati ter­mékek begyűjtését kell szorgal­maznia, hogy ismét az I. helyre kerülhessen. A versenybizottság felhívja a já­rási, városi és községi tanácsokat arra, hogy minden időt kihasznál­va fokozzák a cséplés ütemét és a csépléssel párhuzamosan biztosít­sák a begyűjtési terv teljesítését. A termelőszövetkezetek aragnsztus 20-i versenyének végleges értékelése A földművelésügyi minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács értékelte az Alkotmány ünnepére indult, termelőszövetkezeti versenyt és a növényápolásban, a nyári munkákban, továbbá a silózásban, az állam iránti kötelezettség telje­sítésében elért eredmények alapján állapította meg a helyezéseket és ítélte oda a versenyjutalmakat. I. díjat nyert (20 ezer forint és díszokievét) a borsodivánkai Pelőfi termelőszövet­kezet A termelőszövetkezet július 25-ig learatta 383 hold kalászosát és a 25 hold borsót. Tarlóhántási tervét augusztus 16-ára 100 százalékra, másod vetési tervét július 15-ro 150 százalékra teljesítette. A cséplést augusztus 18-án befejezték. Cséplő­munkacsapatuk napi teljesítménye 351 mázsa. Búzából ho'.dankint 12 mázsa átlagtermést értek el. Az ál Lom Iránti kötelezettségüket jú­lius 31-ig minden terményből tel­jesítették. A nyári betakarítási munkákkal párhuzamosan elvégezték 40 hold cukorrépa és 40 hold kukorica ga­zolókapálását, 68 holdon lucerná­jukat háromszor kaszálták. Au­gusztus 9-től hordják már a trá­gyát. II. díjat nyert (15 ezer forint és díszoklevél) a jászkiséri „Kossuth" termelőszö­vetkezet. III. díjat nyerf (10 ezer forint és díszoklevél) a répáspusztai „Első ötéves Terv" termelőszövetkezet. A verscnyjutalmakat és díszok­leveleket a földművelésügyi mi­nisztérium és a termelőszövetkezeti tanács megbizottai augusztus 20­>'n ünnepélyesen adják át a ver­senyben legjobb termelőszövetkeze­teknek, , ' a termelőszövetkezet a rossz, ha­nem egyes termelőszövetkezetbe n azt hiszik, hogy munka nélkül ts fizet a föld". A dolgozó paraszlsag ahol jó példát lát, egyre jobbau megérd, hogy a fejlődes hriyes út­ja a termelőszövetkezet. A csere­bökényi Petőfi-be 8, a sövényházi Zójá-ba 5 család kérte a felvételei. Vannak még gyenge termelöszövei­kezetek, amelyeknek meg kell ja­vítani munkájukat, hogy azok is előrelendítói és ne akadályozói le­gyenek a mezőgazdaság szocialista fejlődésének. \ termelőszövetkezet kitéphe­tetlen gyökeret vert me­gyénk községeiben is. Egyic job­ban terebélyesedik, mert a párt és a kormány teljes szívvé] mellett'.;.; áll. Ha jól használják fel a párt ts a kormány segítségét, amit a tei­melés vonalán gépekben, vetöma ban, szakemberekben nyújt, i.a fejlesztik a nagyobb jövedeh;: i biztosító állatállományukat, okse.-­rűen gazdálkodnak, gyarapítják a közös vagyont: a jövedelem forra­sát és nem tűrik meg maguk kö­zött a munkakerülőket, szorgaIm_­san dolgoznak, az eredmény r.em marad el. A munkások és a patasz­tok baráti találkozói nem töltené.: be szerepüket, ha nem kerülnének szóba eredményeinkkei együtt hi­báink és nehézségeink egyaránt. Nyíltan és őszintén nyilvánosság elé kell tárni azokat, mert csak ezen az úton haladva érhetünk célba. Szé­les közvélemény elé kívánkozik egyes állami és gazdasági vezetőnk­nek a népvagyon kezelése terén tanúsított magatartása. Nem jó szolgálatot tesznek népünknek, akik úgy akarják emelni az élet­színvonalat, hogy könnyelműen két kézzel szórják a nép javait. Keményen fel kell lépni az anyag, a pénz, a munkaerő pazar­lással szemben. Tűrhetetlennek, a dolgozókkal szembeni visszaélésnek kell tekinteni a vezetőknek azt a magatartását, hogy szemethunynak a fölött, hogy megyénkben az épít­kezéseknél ezrével zúzzák szét a drága téglát, hogy egyes üzemek­ben eltűrik a táppénzcsalást, kifi­zetnek meg nem dolgozott béreket, hogy átveszik a selejtes munkát, s mindezt a becsületes munkások ká­rára. Ez sérti a dolgozók többségé­nek igazságérzetét. Az önköltség­csökkentés, a legszigorúbb takaré­kosság megvalósítása azt jelenti: a becsületes munkások többsegére tá­maszkodva megteremteni az élet­színvonal állandó emelésének fö biztosítékát. Megyénk dolgozó parasztságát is jogosan háborítja fel az a magatar­tás, hogy egyes állami funkcioná­riusok nem követelik meg az-egész községet hátrahúzó hátralékosoktól kötelezettségeik teljesítését.' Most is, amikor népünk kenyerének biz­tosításáról van szó, dolgozó pa­rasztságunk kötelességtudó többsé­gére figyeljenek a tanács, a be­gyűjtési szervek vezetői. Ők azt vallják: az állam iránti kötelezett­ség teljesitését nem lehet alku tár­gyává tenni, a beadási kötelezett­ség tövény mindenki szamára. Ne féltse egy vezető sem a tekintélyét azért, mert a hanyagokkal szemben megköveteli a rendet, és fegyelmet tart. elszabadulásunk 10. évfor­dulójának küszöbén Cson­grád megye munkaszerető népe eredményekben gazdag évtizedre tekint vissza. Okult tapasztalatai­ból és előre néz. A pártkongresszus egész nemzetet lelkesítő határoza­tai és a kormányprogramm meg­valósításán dolgo-ik. Ebben a mun­kában szükség van minden szorgos kézre. Szükség van a munkások, a parasztok, az értelmiségiek cs a kisemberek széles nemzeti összefo­gására; a mérnök, és az agronó­mus szakértelmére, az egészségügy, a kultúra munkásaira, a termelési bizottságok hozzáértő támogatásá­ra, a fiatalok lendületére, asszo­nyaink lelkesedésére, a tanácsok és a tömegszervezetek odaadó mun­kájára. Közös célunk: népünk élet­színvonalának tartós emelése. Ez tömöríti ma Csongrád megye min­den bccsületcs dolgozóját is nem­zeti egységünk szimbóluma, a „Ha­zafias Népfront" soraiba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom