Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-19 / 196. szám

OELMAGYflRORSZAG CSÜTÖRTÖK 1954 AUGUSZTUS 1». Törvénytervezet a tanácsokról A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának felhívása A Hazafias Népfront Orszá gos Előkészítő Bizottsága nyilvánosságra hozza és széles vitára bocsátja a tanacsok felépítéséről, működéséről és feladatairól szóló törvénytervezetet, mielőtt az szeptember hónapban az országgyűlés elé kerül. / A Népfront Országos Előkészítő Bizottsága felhívja az ország dolgozó népét, az összes dolgozókat, hogy vitassak meg a törvénytervezetet, tegyék meg észrevételeiket és javaslataikat s így cselekvően, alkoto moden vegyenek részt űj tanácstörvényünk létrehozásában. A Népfront Előkészítő Bizottsága felkéri a lapok szerkesztősé geit, hogy a lakosság észrevételeinek és javaslatainak biztosítsanak széles nyilvánosságot. Az észrevételeket és Javaslatokat: Budapest, Országház, I. kapu I. emelet 8. címre "Tanácstorvény* jclzessel kérjük megküldeni. A HAZAM VS NÉPFRONT ORSZÁGOS ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSAGA Az alábbiakban közöljük a törvénytervezet rövidített szövegét. A magyar dolgozó nép az nlkotniáuyban lerögzített elvek alapján 1950. október 22-én megválasztotta a tanácsokat, a munkásosztály és a dolgozó parasztság egységes államhatalmának helyi szervett. Ezzel lehetővé vált, hogy dolgozó népünk tevékenyen és döntő szóval résztvegyen az államhatalom gyakorlásában, az államigazgatás mindennapos munkájában. A tanácsok munkájának eddigi tapasztalatai, valamint a népi demokráciánk fejlődése folytén olőttük álló megnövekedett feladatok szükségessé teszik, hogy tovább fejlesszük a tanácsok szervezetét olyan új tanácstörvény alkotásával, amely biztosítja az alkotmányban lefektetett demokratikus olvok következetes megvalósulását. Ezeknek az elveknek megfelelően a tanácsok az államhatalom helyi szervei és egyben a dolgozó nép legszélesebb tömcgszervezotel, amelyek kizárólag a felsőbb államhatalmi szerveknek vannak alárendelve. Tevékenységükben a lakosság alkotó együttműködésével valósítják meg a társadalmi, gazdasági és kulturális feladatokat, A tanácsok államigazgatási szervei a kettős alárendeltség elve alapján látják el igazgatási feladataikat; egyfelől gondoskodnak a felsőbb Igazgatási szervek rendelkezéseinek végrehajtásáról, másfelől ezokkel összhangban megvalósítják az államhatalom helyi szervcinek utasításait. , A tanácsok államhatalmi és államigazgatási munkájukban a Magyar Dolgozók Pártja irányításával fokozottabb mértékben kell támaszkodniok a lakosságra, a Hazafias Népfrontra ós a dolgozók tömegszorvezeteire. A Magyar Népköztársaság országgyűlése mindezek alapján, fel-/ használva a tanácsok eddigi munkájában szerzett sokoldalú tapasztalatokat és megvalósítva a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán elfogadott irányelveket új törvényben hh tár ózza meg a tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat. A Magyar Népköztársaságban az államhatalom helyi szervei a megyei, a járási, a városi, a városi kerületi és községi tanácsok; A tanácsok államhatalmi szervek és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, amelyek a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók töimegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. A tanácsok demokratikus alapelvek szerint választott és a demokratikus centralizmus alapján működő testületi szervek. Működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait. A tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom gy'akorlásában. Az ország területi igazgatási egységek szerinti tagozódásának megfelelően tanácsok működnek a fővárosban, a megyében, és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városban, a járásban, a közvetlenül megyei tanács alá rendelt városban, továbbá a városi kerületben, a közvetlenül járási tanács alá rendelt városban és a községben; A kisebb lélekszámú községek közel fekvő községgel együtt közös községi tanácsot alkothatnak. A tanács csak a felsőbb államhatalmi szerveknek van alárendelve és ezek irányítása alatt áll. Ennek megfelelően: A fővárosi tanács, a megyei tanács és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanács az országgyűlésnek, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a járási tanács és a közvetlenül megyei tanács alá rendelt városi ta-. nács a megyei tanácsnak, a városi kerületi tanács a városi tanácsnak, a közvetlenül járási tanács alá renA törvénytervezet delt városi tanács és a községi tanács a járási tanácsnak van közvetlenül alárendelve. A tanácsok általános irányítását, ellenőrzését és legfelső felügyeletét az országgyűlés, illetőleg a. Népköztársaság Elnöki Tanácsa látja el. A törvény a továbbiakban szabályozza az országgyűlés és az Elnöki Tanács jogkörét. A tanácsok működési területükön 'az alkotmány, a jogszabályok és a felsőbb államhatalmi szervek által meghatározott keretek között gyakorolják államhatalmi tevékenységüket. A tanácsok e tevékenységük körében gondoskodnak a törvények és más jogszabályok végrehajtásáról, határoznak a helyi jelentőségű kérdésekben és végrehajtják a hatáskörükbe utalt feladatokat; A,tanács vezeti a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet. Ebben a körben: Megállapítja — az állami népgazdasági terv és az állami költségvetés keretein belül — a tanács helyi tervét és költségvetését; irányítja és ellenőrzi a terv és a költségvetés végrehajtását, továbbá megvitatja az ezzel kapcsolatos beszámolókat; irányítja, segíti az ipari és a mezőgazdasági termelést; előmozdítja a termelés állandó fejlődését; elősegíti a dolgozó parasztság önkéntes termelőszövetkezeti mozgalmát, a szövetkezetek megszilárdítását és fejlesztését; biztosítja a végrehajtóbizottság és a szakigazgatási szervek utján a tanács kezelésében lévő állami vagyon helyes kezelését és felhasználását, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek megfelelő működését; előmozdítja a lakosság életszínvonalának emelése céljából a közegészségügyi, kulturális és szociális feladatok megoldását. A tanács közreműködik az országos jelentőségű gazdasági, társadalmi és kulturális jellegű állami feladatok helyi megvalósításában. Ebben a körben: Figyelemmel kíséri a működési területén lévő, a tanács kezelésében nem tartozó állami vagyon kezelését, illetőleg a tanács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szervek működését és segítséget nyújt azoknak, megvitatja a tanács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szervek működésével kapcsolatos beszámolókat, javaslatokat tesz és segítséget nyújt munkájuk megjavítására; közreműködik az állami és társadalmi rend biztosításában; védi és erősíti a szocialista törvényességet, oltalmazza a dolgozók jogait, biztosítja az állampolgári kötelességek teljesítését, megismerteti a lakossággal a népköztársaság törvényeit és neveli az állampolgárokat a törvények megtartására; közreműködik az ország védelmi képességének fejlesztésében és megszilárdításában; megvitatja az országos jelentőségű kérdéseket és javaslatokat terjeszthet a felsőbb államhatalmi szervek elé. A tanács működésének biztosításával, továbbá az alárendelt szervek létrehozásával, ezek irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban a következő feladatokat látja el: Megválasztja a küldöttek mandátumait vizsgáló bizottságot, meghallgatja e bizottság jelentését és dönt az egyes tanácstagok választásának törvényességéről; a • közvetlenül alárendelt tanácsoknál űj választást tűz ki, ha egyes tanácstagok helyét kell betölteni; tagjai sorából megválasztja és indoks't esetben visszahívja a tanács végrehajtó bizottságát; jóváhagyja a közvetlenül alárendelt tanácsok végrehajtóbizottsági tagjainak megválasztását, illetőleg visszahívását; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a végrehajtóbizottságot munkájáról; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a közvetlenül alárendelt tanácsokat; határoz az állandó és ideiglenes bizottságok létesítéséről; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja e bizottságokat; megyálasztja, illetőleg visszahívja azok elnökét és tagjait; megállapítja, hogy a törvény keretei között és a minisztertanács határozata alapján milyen szakigazgatási szerveket létesít, szüntet meg, továbbá beszámoltatja azok vezetőit; határoz a tanácstagok összeférhetetlenségi ügyeiben, lemondásuk elfogadása tárgyában és a tanácstagságukból folyó tevékenységükkel öszszefüggő, személyüket érintő egyéb kérdésekben. A tanács ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak. A tanács, mint választott testületi szerv, feladatait a tanácstagok állandó tevékeny közreműködésével látja el, a tanácstagok résztvesznek a tanács határozatainak meghozatalában, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében és a tanács szervező és felvilágosító munkájában. A tanács munkájába bevonja a dolgozók gazdasági, társadalmi és kulturális és egyéb tömegszervezeteit és ezáltal is biztosítja a lakosság széles tömegeinek részvételét az állami feladatok végrehajtásában. A tanács szervezete ós működése A tanácsok tagjainak számát az állandó lakosok számának figyelembevételével a közvetlen felettes tanács — a fővárosi, a megyei és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanácsok tagjainak számát pedig az Elnöki Tanács állapítja meg. A tanács ülését a végrehajtóbizottság elnöke vezeti. A tanács az ülés megnyitása után kijelöli azt a két tanácstagot, akinek feladata a jegyzőkönyv hitelesítése. A tanács ülése határozatképes, ha az ülésen a tanácstagoknak több mint a fele jelen van. A tanács határozatait szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetében az ülés elnökének f.zayavazata dönt. A tanács ülései általában nyilvánosak, renkivüli esetben azonban a tanács zárt ülést is tarthat. A tanács ülésén szavazati joga csak a tanácstagoknak van. Az ülésen tanácskozási joggal résztvehetnek azok is, akiket a. tanács vagy a végrehajtóbizottság az ülésre tanácskozási joggal meghív. A felsőbb államhatalmi szervek, a felettes végrehajtóbizottságok, a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékes ügyész és felettesei — tanácskozási joggaj — meghívás nélkül is résztvehetnek a tanács ülésén. A miniszterek (az országos hatáskörű szervek), továbbá a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei — az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán — tanácskozási joggal ugyancsak résztvehetnek a tanácsülésen. Ha a tanács az alája /nem rendelt szerv munkáját, beszámolóját vagy javaslatát tárgyalja meg, e szerv vezetőjét — tanácskozási joggal — meg kell hívni a tanácsülésre. A tanács szakigazgatási szerveinek vezetői kötelesek a tanácsülésen résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekben a kívánt felvilágosításokat megadni. A tanács bizottságai A tanács a dolgozók 6zéles tömegeinek állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, a tanács feladatainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos elősegítésére állandó, illetőleg ideiglenes bizottságokat alakít, amelyek a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei. Az állandó bizottság a tanács •megbízá/ából, a lakosság javaslatainak felhasználásával és a helyi viszonyok figyelemmel kísérése alapján segíti a tanács munkáját, továbbá ellenőrzi a szakigazgatási szervek valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek munkáját, tanulmányozza e szervek fejlesztésének lehetőségeit és tapasztalatai alapján javaslatokat készít, közreműködik a tanács által hozott határozatok és a felsőbb szervek rendelkezéseinek végrehajtásában, valamint a lakosság javaslatainak és panaszainak intézésében: ellenőrzi a tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben a tanácsnak alá nem rendelt szerveket; szervezi és mozgósítja a lakosságot az állami feladatok végrehajtására. A tanács a pénzügyi, a város és községfejlesztési, az oktatási, a népművelési, az egészségügyi, a szociális, az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági és a begyűjtési feladatok eredményes megoldásúnak elősegítésére akár külön-kiilön akár összevontan, állandó-bizottsúgot köteles szervezni. A tanács a helyi sajátosságok figyelembevételével a szükséghez képest egyéb állandó bizottságokat is alakíthat. A tanácstag jogai és kötelességei A tanácsok tagjait az Illető terület választópolgárai 4 évi időtartamra választják az alkotmányban megállapított alapelvek szerint. A tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai a törvénynek megfelelően .visszahívhatják. Az állampolgárok a tanácsok tagjait a tanács működési területén alakítót* választókerületenkint választják. Minden választókerület egy tanácstagot választ. A tanácsok tagjainak választására és összehívására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. A tanácstagok joga, hogy választóinak képviseletében résztvegyen a tanács egész működésében. Ennek megfelelően: megválasztható a tanács bármely tisztségére és bármely bizottságába; képviselheti a tanács megbízása alapján a tanácsot; a tanács és a végrehajtó bizottság elé terjeszthet megvizsgálás végett minden olyan kérdést illetőleg javaslatot, amely e szorvek hatáskörébe tartozik; fölszólalhat a tanács üléséu és szavazatával részlvesz a határozatok meghozatalában; .a tanács ülésén a végrehajtó bizottsághoz és a szakigazgatási szervek vezetőitől munkájukkal kapcsolatban felvilágosítást kérhet, az említett szervekhez ós vezetőibe* kérdést intézhet, amelyre a kérdezett — szóban vagy Írásban — & tanács ülésén, illetőleg legkésőbb 15 napon belül válaszolni köteles; a tanács alá rendelt vállalatoktól ós egyéb szervektől közérdekű xérdésekben felvilágosítást kérhet, a szervek vezetői kötelesek a tanácstagnak a kért felvilágosítást megadni; részt vehet — tanácskozási joggal — az alsóbb tanács ülésén. A tanácstag tevékenységével kapcsolatos költségek megtérítéséről külön jogszabály rendelkezik. A tanácstag a lakosság törvényes érdekeinek képviseletével működése során előmozdítja az állami feladatok megvalósítását. Ennek megfelelően a tanácstag kötelessége, hogy olyan magatartást tanúsítson, amely méltó a dolgozók bizalmára; a személyes példamutatással közreműködjék az állami fegyelem megszilárdításában, az állampolgári kötelességek teljesítésében, a társadalmi tulajdon és a dolgozók jogainak védelmében és a törvényesség biztosításában; a tanács munkájában tevékenyen résztvegyen és a reábízott feladatokat elvégezze; a választóknak évenkint legalább kétízben beszámoljon a tanács működéséről és a választói megbízások teljesítéséről; állandó kapcsolatot tartson választóival, választóinak közérdekű megbízatásait a dolgozó nép érdekeinek szem előtt tartásával teljesítse és következetesen előmozdítsa, hogy a dolgozók jogos panaszai kivizsgálást és orvoslást nyerjenek;, segítse a tanácsot a tömegeknek az állami feladatok megoldására való mozgósításában. Minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstagsággal. A tanácstagság megszűnik: a tanácstag halálával; a tanács megbízatásának lejártával, a tanács feloszlatásával, illetőleg a tanácsnak az államigazgatási terület megváltozása folytán történt megszüntetésével; visszahívással; a választójogosultság elvesztésével; összeférhetetlenség folytán; lemondással. A tanács végrehajtóbizottsága A végrehajtóbizottság a tanács általános hatáskörű végrehajtó és intézkedő szerve. A végrehajtóbizottság a tanács által saját tagjai sorából választott testületi szerv, amely egyrészt az államhatalmi szervek, másrészt a felsőbb végrehajtóbizottságok irányítása alatt áll. A végrehajtóbizottság mint válasstott testületi szerv feladatait a végrehajtóbizottság tagjainak állandó, tevékeny közreműködésével látja el, tagjai résztvesznek a végrehajtóbizottság határozatainak meghozatalán kívül a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, valamint a végrehajtóbizotlság szervező munkájában. A végrehajtóbizottság munkáját legfelső fokon a minisztertanács irányítja. A minisztertanács jogkörébe tartozó feladatokat a törvény szabályozza. A végrehajtóbizottság feladatai A tanács végrohajtóbizottsága a következő feladatokat látja el: előkészíti és a felettes végrehajtóbizottság, illetőleg a tanács elé terjeszti a helyi gazdasági tervet és költségvetést; a jóváhagyott terv és költségvetés keretei között önállóan gazdálkodik, rendelkezik a terven felüli bevétel, adórészesedés, nyereség, valamint az elért megtakarítások felhasználásáról; irányítja, segíti és ellenőrzi az alsóbbfokú tanácsok végrehajtóbizottságának munkáját; irányítja, ellenőrizze ég összehangolja a közigazgatási szervek munkájút, irányítja és ellenőrzi a tanács alá rendelt vállalatok ós egyéb szervek munkáját; gondoskodik a tanácshoz érkezott bejelentések (panaszok) nyilvántartásáról és elintézéséről, valamint a bejelentések tárgyában hozott határozatok végrehajtásáról, működési területén figyelemmel kíséri a dolgozók panaszainak intézését; dönt a hatáskörébe ntait kinevezési ós fegyelmi ügyekben; elkészíti a tanács rendeleteinek tervezetet; javaslatot készít helyi intézmények, intézetek és egyéb helyi szervek lérehozására, összevonására és megszüntetésére; elbírálja az alsóbbfokú végrehajtóbizottságok határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatokat; ellátja a tanács működésével kapcsolatban a jelen törvény, valamint más jogszabályok alapján rcáhnruló feladatokat. A végrehajtóbizottság a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervekhez előterjesztéseket és javaslatokat tehet. A végrehajtóbizottság szervezete és működése A végrehajtóbizottság tagjainak számát — a helyi körülmények figyelembevételével — a végrehajtóbizottságot megválasztó tanács határozza meg. A végrehajtóbizottság, mint testületi szerv határozatait üléseu hozza. A végrehajtóbizottság a szükséghez képest, legalább azonban kétbetenkint köteles ülést tartani, AZ ülést a végrehajtóbizottság elnöke hivja össze. A végrehajtóbizottségot az öt mogválasztó tanács; vagy a felettes végrehajtóbizottság hutarozata alapján, továbbá a végrehajtóbizottság tagjai egyharmadának indítványára a végrehajtóbizottság elnöke köteles általában 48 órán belül összehívni. A végrehajtóbizottság elnöke a végrohajtóbizottságot saját kezdeményezésérc is összehívhatja. A végrehajtóbizottság működéséért a végrehajtóbizottság tagjai testületileg és egyénileg felelősek. A végrehajtóbizottság ülése nem nyilvános. A végrehaj tóbizotti-ág ülésén a végrehajtóbizottság tagjai, valamint a végrehajtóbizottság, illetőleg a végrohajtóbizottsúg clnüko által meghívott személyek vehetnek részt. A tanács állandóbizottságainak elnökét, a szakigazgatási szervek vezetőit, valamint a tanács alá nem m!*elt szervek vezetőit a feladatkörükbe tartozó ügyek tárgyalásához — tanácskozási joggal — meg kell hívni. A felsőbb államhatalmi szorvek kiküldöttei, valamint a felettes végrehajtóbizottságok és a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékes ügyész óe felettesei — tanácskozási joggal — meghívás nélkül is résztvehetnek a végrehajtóbizottság ülésén. A miniszterek (országos hatáskörű szervek), továbbá a felettes szakigazgatási szorvek kiküldöttei az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán -• tanácskozási joggal — ngyancspfc résztvehetnek a végrehajtóbizot'ság ülésén, A végrehajtóbizottság köteles rendszeresen beszámolni működéséről az őt megválasztó tanácsnak és a felettes tanács végrehajtóbizofságúnak, a fővárosi, a megyei és a közvetlenül Elnöki Tanáes i In rendelt városi tanács végrehajtó (Folytatás a harmadik oldalon)