Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-12 / 190. szám

CSÜTÖRTÖK 1954 AUGUSZTUS 12. DElMIGYKRORSZflG JEGYZETEK könyvekről Szabó Pál: Nyugtalan élet. Gyermekkor önéletrajzának ebben az első részében gyermekkorának emlékeit idézgeti vissza az író. Rendkívül őszinte, bensőségesen lírai hangú visszaemlékezés — részletek követik egymást ebben a kötetben. Ezek nyomán egyre határozottabban, egyre kézzelfoghatóbban jelenik meg előttünk Szabó Pál gyerekkorának faluja, a szülők és nagyszülők alakja, a rokonok és pajtások köre, valamint a még gyermeksorban lévő író, amint egyre és egyre tágul körülötte a megismert világ. Ez a világ igen kevés örömet, sok igazságtalanságot tartogagutott számára. Az első bántalmak szülei, különösen az apa részéről éi ik, akiknek az életben semmi sem sikerült s kit a sok sikertelenség barátságtalan, zord emberré tett. Később az iskolában kell tapasztalnia, hogy az egyébként derék tanító, a postamester fiát előnyben részesíti vele szemben, pedig az nem tud annyit, mint ő. Az iskola elvégzése után a parasztgyerekek nehéz sorsa jut osztályrészéül: arat kapál, csépel, cirkot vág az uradalomban félnapszámért. S körülötte a sorstársak: fiatalabb és öregebb parasztok csodálatos életszerűséggel ábrázolt sokasága. Ahány ember, ahány esemény az életben, annyi kis történet pereg le az emlékezés rokkáján s a történetnek színes fonalai színpompás gazdag szőttesé alakulnak az író kezei között. Valamennyi emlékezés-részlet az írótól megszokott elevenséggel állítja elénk a gyerekkor egy-egy epizódját, a gyermekkorára emlékező 60 éves író meleg, líraiságtól átfűtött hangján. Egyes részei megindítóan őszinték, szívbemarkolóan szépek. Sándor András: A nyugialan ember A Sztálinvárosban élő Sándor András könyvében riportok, portrék, novellák, útleírások és jegyzetek váltogatják egymást. Az élet, a valóság szakadatlan áradása adja műfaji tekintet nélkül, szinte valamennyi írásának ázt a sodrást és feszültséget, ami magával ragadja a: olvasót odaviszi Sztálinvárosba, megismerteti az ott élő emberekkel, az épitkezés, az átalakulás élményének részesévé teszi. Látja az állványok, tornyok, kohók, a félig kész épületek rengetegét, érzi a friss vakolatszagot, a különböző munkafolyamatok szédítő kavargását, dagasztja a sarat, s elámul *a Mezőföldbe harapó gépek, traktorok földgyaluk, exkavátorok hads regén. De a kép mélyebb: elsősorban azokról az emberekről szól, akik mindezt létrehozzák, akik az építkezés gondolatának valóságos megszállottjai, akik megtestesítik magukban sokszor időszerűtlen, vad, zabolátlan kilengésekkel is a felszabadult nép energiáit, vágyait, torveit. Nem díszletek között mozgunk, a gépek, az állványok, a kubikostalicskák, a téglahegyek ennek a folyamatnak, ennek a lázas emberi tevékenységnek természetes velejárói. • l»"'1 ' Az írások sorrendjükben az építkezés, Sztálinváros „történelmének" sorrendjéhez igazodnak s így azt a fejlődést is visszatükrözik, ami a város építkezése során végbement. Az új írások — Vándorcukor, Tavasz Pentelén, Tizenhárom szoknya, Ki a magyar? — szerencsésen gazdagítják ezt a fejlődési képet. A „Vándorcukor" egy önkéntes DISZ-brigád életéről és áldozatvállalásáról szól az első időben. A Tavasz Pentelén és a szatirikus Tizenhárom szoknya megmutatja hogy a szocializmus legnagyobb építkezése nemcsak a Matolákat és a Vihar Ferkókat vonzotta Pentelére, hanem a szocialista társadalomból lassan kiszoruló salakot is, a jampeceket, a prostituáltakát, a szélhámosokat, a karrieristákat stb. De ezek az írások is megmutatják Sztálin város kialakuló új társadalmi erejét, (amely végül is könyörtelenül kiI söpri magából ezeket a selejtes I elemeket. Nyeresége a kötetnek a Pentelei csizmadia c. történeti elbeszélés, melyben felelevenedik ennek a tájnak meghatóan szép népi hagyománya, Szórái Márton pentelei csizmadia emléke, aki 1936-ban felgyalogolt Pestre, hogy törvénykönyvet szerezzen s a törvény igazával fellázította a népet az uraságok ellen. Az elátkozott szamár. Régi és új h'sláriák a tudatlanság vámszedőiről ' Az antológia, mint az alcíme . is jelzi, a tudatlanságot, a babonát,, a kuruzslást leplezi le, illetve a babonák világában élő emberek lelkének sötét mélységeit tárja fel. Tehát az emberi felvilágosodásért harcol: meggyőzően mutatja be, hogy a babonáktól fertőzött szegény emberek milyen kiszolgáltatottaké válnak a papokkal, kuruzslókkal szemben, de a betegségekkel, természeti csapásokkal szemben is. Nemcsak a könyv célkitűzése, szándéka helyes, hanem a válogatás is jó, igényes munka. Az antológiában novellák, népmesék, elbeszélőköltemények, sőt kis színdarab is szerepel: A legjobb írók ilyentárgyú munkái Arany Jánostól napjainkig. Köztük olyan remekművek, mint Arany: A bajusz, vagy Tömörkény: Csata a katonával c. novellája. Megrázó elbeszélés Thury Zoltán Orvosságok c. elbeszélése is. flz ősszel megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár érdekességeiből Szeptember 11-én nyitja meg kapuit Budapesten az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. A kiállítás a mezőgazdaság teljes 1 őrületét s ezzel együtt a mezőgaz( ósággal összefüggő ipari vállalati kat, intézményeket is felöleli. A kiállításon számos érdekességI hen lesz majd része a látogatóki ak. A kiállítás keretein belül í íegrendezik a nemzetközi gépkonj -esszust, a kilenc tapasztalatcsere j tipot, a növénytermelési és állat1 nyésztési kongresszusokat is. A u pasztalatcsere napokat mezőgaz'é hágunk legkiválóbb tudósai, i ik emberei vezetik. A látogatók részére külön tanu' si és szórakozási lehetőségek 1 ;zriek majd. Nagyszabású lovast inspélyek tarkítják a naponta megismétlődő gazdag műsort. Ex,y rt ugrólovak versenyszerű bemutríása a külföldi vásárlók előtt külön élmény lesz. A több mint 200 'jóval bemutatott változatos műsor a lovat, mint az ember segítőtársát mutatja be a mezőgazdaság, a honvédelem, a sport és a közlekedés vonatkozásában. Egyik érdekessége lesz a kiállításnak a közlekedés fejlesztése: az első kocsitól a postakocsiig és az omnibuszon keresztül napjaink modern kocsijáig. Korhű jelmezekben elevenedik meg a római kocsiverseny. A végvári vitézek párviadalát, az akkori idők ruhaviseletében mutatják be. A lóhátról történő lovas sólyomvadászatot is láthatják majd a látogatók. Szivet, lelket gyönyörködtető látnivaló lesz egy-egy jelenetben, korhű jelmezeikben, szerszámokkal, harci eszközökkel felvonuló honfoglalás-korabeli magyar harcosok csoportja, Rákóczi Ferenc kuruclovasai, az 1848-as szabadságharc honvédéi és a néphadsereg huszárjai. Országos sík-, gát- és fogatversenyek is lesznek. Á szövetkezeti demokrácia megsértése a szőregi Micsurin tsz-ben Eisenhower Adenauerhez inlézett levelében a háború alatt lefoglalt náci vagyon feloldásáról volt szó Berlin (MTI) A bonni kormány sodik világháború idején az hivatalos közleményt adott ki ar- Egyesült Államokban lefoglalt íól a levélről, amelyet Eisenh'-wer náci vagyon teljes feloldása érr merikai elnök Adenauer kancel- dekeben. 1 irhoz intézett. A bonni hivatalos közlemény A hivatalos közlés szerint Eisen- hangsúlyozza, hogy a náci vagyon 1 wer értesítette Adenauert, hogy visszaadása az eredeti tulajdonoa washingtoni kormány min- soknak tovább erősítené a nyugatden tőle telhetőt megtesz a má- német-amerikai ^barátságot*, A szőregi Micsurin termelőszövetkezetben hibák mutatkoztak a munkaegység beírásoknál, illetve munkaegység -hígítások* fordultak elő. Történt ez úgy is, nogy .egyik-másik tagnak több munkaegységet írlak a javára, mint amennyit a végzett munka után érdemelt volna. Beszélnek arról, hogy az egyik tagnak 140 négyszögöl cukorrépa felszedéséért 7 munkaegységet írtak a javára. Vagy az aratás idején 1870 négyszögöl gabona learatásáért egy tagnak 5 munkaegységet jegyeztek be. Nyilvánvaló, a munkaegység *hígítás- kárára van az egész szövetkezetnek. Azt is eredményezi, hogy keve sebb jut a valóban, ténylegesen megdolgozott munkaegységekre. Persze azoknak, akiknek jogtalanul több munkaegységet írtak, ez kedvező, de végeredményben a szövetkezet egész tagságát tekintve káros kihatását ők is érzik. A szövetkezet elnöke: Temesvári elvtárs a könyvelővel gondolt egyet cs a munkaegység-könyvekből kiradírozták a beírt egységek számát, helyette kevesebb munkaegységet írtak be. Ügy vélték, így majd megszüntetik a hibát. Mindenesetre az a törekvés helyes volt, amely arra irányult, hogy rendet teremtsen a munkaegységek körül. A mód azonban, ahogyan csinálták, a szövetkezeti demokrácia semmibevevése volt. Ezek után — ilyen helytelen munka következtében — zűrzavar keletkezett a termelőszövetkezetben. Voltak — meglehet, még vannak ma is — olyan vélemények —, hogy nem kell rendet teremteni a munkaegység »hígítás« terén. Nem nehéz kitalálni, hogy melyik szövetkezeti tagok vélekedtek így. Adamovics elvtárs, a tsz pártszervezetének titkára sem állt elég szilárdan ebben a kérdésben a talpán. Szorgalmas, tehetséges emberek a Micsurin tsz tagjai. Előttük is a gazdagodás, a több jövedelem lehetősége. Ha megbeszélik velük, a munkaegységgel kapcsolatos kérdéseket, akkor bizonyára nem támad munkát gátló zűrzavar. Az ellenőrző bizottságnak feladata lett volna a munkaegységek felülvizsgálása, majd a jelentés megtevése a közgyűlésnek. Ezután a közgyűlés megbeszélte volna ezt s meghozzák a határozatot. Nagy baj volt, hogy a termelőszö-' vetkezet vezetői, az ellenőrző bizottság, maga a tsz pártszervezete rendszeresen, vagy időközönkint nem ügyelt a munkaegység kérdésére. Arra, a végzett munka után hogyan írják az egységet. Baj az is, ha valakinek nem írnak a javára olyan munkaegységet, amelyet megérdemel. Éppen ilyen ,baj az is, ha valakinek jogtalanul írnak a javára munkaegységet —; a szövetkezet és tagjai kárára. A bajt csak tetézte, hogy az elnök és a könyvelő önkényesen hajtotta végre a munkaegységkönyvekben a javítást. A ceruzával beírt számokat — mint már írtuk — kiradírozták s helyébe más számot írtak be. Igy sem lehet eljárni, mert a hibás számokat át kellett volna húzni s úgy beírni a helyeset. A tagság, a közgyűlés — a termelőszövetkezet legfelsőbb fóruma — teremtsen rendet házatáján a munkaegység ügyében. Igazságosan és helyesen kell cselekedniök. Segítsék ebben a termelőszövetkezetet az illetékes felsőbb szervek is! Magyar diáklány az odesszai orvosegyetemen Beszélgetés egy szegedi ösztöndíjassal Tea ott állt az asztal előtt. A SZIT titkár jött b© az ajtón. Amikor a fiatal lányt meglátta, mosolyogva, de komolyan kérdezte. — örülsz Lacsán elvtársnő? — Minek? — csodálkozott a kérdésre. — Hát nein tudod? — Mit, mondd már! Nem tudom... —• Javasoltunk a Szovjetunióba ösztöndíjasnak. * 'Akkor a DISZ első kongresszusára készültünk. Az ifjúmunkás, diák, egyetemi és úttörő tánc-, ének- és színjátszó csoportok egymással versenyeztek szabadtéri előadásokon. Lacsán Ica is részt vett ebben a munkában: kultúrfelelőse volt a Belváros I. SZIT szervezetnek. — Na a kultúrmunkának is búcsút mondasz — jósoltam néki. ö csak mosolygott. Ez volt az utolsó beszélgetésünk. Es mos; találkoztam vele, pár nappal ezelőtt Szegeden, az utcán. — Ezer év© nem láttalaki — Azért annyi még nincs — figyelmeztetett — Hány éve? — Négy. — Azóta a Szovjetunióban vagy? — Igen, ott tanulok. De nyarankint hazajövök. Irigyelő ós megtisztelő szemmel néztem reá. — Hát mondj már valamit, mit láttál? —- Ezt kérdezi mindenki, akivel csak találkozom. Napokig tudnék beszélni a tapasztalataimról. * A' Keleti pályaudvaron búcsúzóul virágcsokrokat nyújtottak át a kis csoportnak, aztán robogott a vonat: Csap, Záhony ... Amikor a Tiszán haladtak át a hídon, felugráltak: magyar földről szovjet földre léptek. Szovjet katonák szálltak fel a vonatra, üdvözölték a magyar fiúkat és a lányokat, ők pedig a pályaudvarokon kapott virággal kedveskedtek nékik. Volt aki énekelt, volt, aki elérzékenyült és még el is pityerodett — aztán irány Moszkva. Moszkva. Egyszerre akartak mindent látni. amit eddig csak hallomásból ismertek. S az első út — Lenin elvtárs mauzóleumához vezetett. Mintegy ezer ember állt kettes sorban a Vörös-téren. Még az egyik kis utcába is betorkollott a várakozók türelmes, csendes serege. Mielőtt beosztották volna őket a különböző egyetemekre mégegyszer megkérdezték, milyen életpályát választanak. — En orvos akarok lenni — válaszolta határozottan a kérdésre Ica. Igy került az odesszai orvosegyetemre. Jóformán semmit sem tudott oroszul. Tanulnia kellett a nyelvet, még az étkezésnél is nehezen tudta magát megértetni, folyton a magyar-orosz szótárt bújta — nohezek voltak az első lépések. S ekkor érezte szivének egész melegével milyen a szovjet ember. Lidia Alekszeevna ma is a legkedvesebb tanára, egy másik hallgató segítségével maigyarázott Icának, érdeklődött milyen problémái vannak, segített a tanulásban. Lacsán Ica nagyon megszerette. — Azért teszem mindezt, hogy segítsek rajtad: jó orvos legyen belőled — mondta a tanárnő. Év végén kémiából is kitűnően vizsgázott — ezzel köszönte meg a segítséget. Azóta újévkor, s a tanárnő névnapja alkalmából mindig felkeresi Lidia Alekszeevnát., i __ " • 1 ' Rózsa bácsi nagyon beteg lett. Hetven év hosszú idő. Rózsa bácsit fiatal korában — a forradalom után — Horthyék halálra ítélték. A Szovjetunióba menekült — Odeszszában él ma is. Lacsán Ica mentette meg az életnek. Két hétig olt ült az ágya mellett s habár még elsőéves medika volt, de végtelen Türelemmel, gyors intézkedésekkel Rózsa Sámuelt megtartotta családjának. Rózsa bácsi két fia mérnök, lánya férjhezment egy mérnökhöz. Az öreg most is dolgozik: négy órát naponta — egy cipőgyároan asztalos. Megkapja a legmagasabb nyűg" díjat. Rózsa bácsi megmentése volt Lacsán Ica első önálló orvosi tevékenysége, • — S azóta? — Azóta? Sokat tanultam. A tájanatómiai tanszékben dolgozom tudományos munkán: a veseátültetés problémáján. Most kezdtem az elmúlt évben. Már fontos előadásokat is tartottam a Pirogov-féle csontplasztikáról és az idegsérülések plasztikai módon való gyógyításáról. — Persze, a kultúrmunkának vége. — Dehogy vége, most is csinálom! Sűrűn járck az odesszai operába, mely a világ egyik legszebb színházépülete. Minden operát láttam, a Toscát, a Pillangókisaszszonyt, a Traviatát, a Carment, a Hovanscsinát... A Gorkij Könyv1"», L_I >!7 tárból minden irodalmat megkapunk, tanulhatunk... Ez is kultúrmunka. És alakítottunk egy 30 tagú kórust az ott tanuló magyar diákokból. Már sokat szerepeltünk Odesszában. Mielőtt hazajöttem, megkértek az odesszai konzervatóriumban, hogy majd az ősszel tartsak egy előadást a magyar népzenéről. Erre készülök most itthon Szeghy Endre elvtárs, a Pedagógiai Főiskola tanára és Erdős János tanársegéd elvtárs segítenek a felkészülésben. — Mikor operálsz majd önállóan? — Már operáltam. Golaja-Prisztány akkora község Herszony melletf, mint Kiskundorozsma. Van egy százágyas kórháza. Ide került el a negyedik év végén gyakorlati munkára. Előző este hozták be a kórházba a kis Jurát, a 16 éves fhit, a közeli gépállomás traktoristáját. Vakbélműtétet kellett rajta végrehajtani — Lacsán Icát bízták meg vele. Először életében állt önállóan a műtőasztalhoz bemosakodva, arcán maszkkal. Saját maga is meglepődött azon, hogy mennyire nyugodtan, biztos mozdulatokkal, pontosan dolgozott, s közben beszélt Jurával: — Meglátod, hogy vezeted még a traktorokat. Mielőtt eljött, a kis Jura már a kertben sétált. — Csak így tovább — mondta néki. — Két nap mulva már szaladni fogsz. * S pár nap mulva Herszonyon keresztül repülőgéppel Kievbe, majd onnan vonattal Szegedre jött, nyári vakációra. Szovjet professzorok, tanárok tanítják, s két év mulva mint kész orvos érkezik vissza hazájába, hogy gyógyítson, beteg emberek százait mentse meg az életnek, Markovits Tibor Rövid külpolitikai hírek Teherán (TASZSZ) Az iraki lapok jelentése szerint Nuri Szaid, az új miniszterelnök megalakította kormányát, amelyben a hadügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. Nuri Szaid a királyhoz intézett levelében kifejtette Irak bel- és külpolitikáiét és követelte a júniusban választott képviselőház feloszlatását. Nuri Szaid eljárását az ellenzéki pártok élesen bírálják. A Nemzeti Demokrata Párt és az Iraki IsztikIal Párt kijelentette, hogy Nuri Szaid az alkotmányt lábbal taposva feloszlatta a képviselőházat azért, hogy eltávolítsa az ellenzéki képviselőket. akik felléptek az ellen, hogy Irak belépjen a török-pakisztáni szövetségbe és ellenezték az amerikai „segélyt". Tel-Aviv (TASZSZ) A. N. Abramov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete augusztus 10-én átnyújtotta megbízólevelét Ben Cvinek, Izrael állam elnökénekj A megbízólevél átnyújtása után az elnök és a nagykövet beszélgetést folytatott, amelyben résztvett Saret. Izrael miniszterelnöke és külügyminisztere. Peking (Uj Kína) A „Vietnami Tájékoztató Iroda" jelenti, hogy a Vietnami Egységes Nemzeti Arcvonal szaigoni szervezete üzenetet intézett Ho Si Minh elnökhöz, amelyben elmondja, hogy azok közül ^ vietnamiak közül, akiket az ország északi részéből délre hurcoltak, sokakat kényszermunkásként délvietnami gumiültetvényeken dolgoztatnak. Az üzenet a továbbiakban kifejti, hogy Szaigon vietnami lakossága milyen örömmel és lelkesedéssel fogadta az indokínai fegyverszüneti egyezmények aláírását. Az üzenet végül hangsúlyozza, az ország déli részének vietnami lakossága követeli a francia kormánytól, hogy lelkiismeretesen tartsa be a fegyverszüneti egyezmény rendelkezéieit,.