Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-01 / 181. szám

VASÁRNAP, 1954 AUGUSZTUS 1. 5 DÉLMAGYARORSZAG A SZOVJET VASUTASOK NAPJA Mozdonyvezetőképző iskola Festői környezetben, zöld­del befuttatott házikók közül emel­kedik a magasba á kievi három­éves mozdonyvezetőképzö iskola fehér épülete. A fenti iskolán ki­vül még 36 működik a Szovjet­unióban, amelyekben göz-, Diesel­és villanymozdonyvezetőket képez­nek ki. Az iskola tanterve három rész­ből áll: 1. a 793 órás általános műveltségi oktatásból; 2. a 405 órás általános műszaki képzésből; 3. az 1210 órás szakmai képzésből. Az iskola „szemléltető eszközök­A tanulás utolsó szakaszá­ban egy hónapot, mint segédmoz­donyvezető még a mozdonyon dol­goznak, majd egy vizsgautaf tesz­nek meg és visszatérnek az isko­lába, ahol már csak a befejező el­méleti oktatás folyik. Ennek vé­geztével mozdonyvezetői állam­vizsgát tesznek. A hallgatók a ta­nulmányi eredménytől függően különböző rangot kapnak. A kievi mozdonyvezetőképző is­kolában 360 hallgató tanul. Min­den évben 120 új tanulót vesz­nek fel Az iskolában 23-tól 25 4 szegedi Felszabadulás tsz-nek fenios jövedelemforrása az állattenyésztés kei" is rendelkezik, amelyek le-éves korig a Szovjetunió minden hetővé teszik, hogy a hallgatók a mozdonyokat és a fűtőházak mun­káját a „természetben" is tanulmá­nyozhassák. A szemléltető eszkö­zökhöz tartoznak az „igazi" moz­donyok, amelyek az iskola udva­rán állnak, valamint a kompresz­szorállomás, a 2 fékkipróbáló pad és az 5 önműködő fékberendezés. A tanműhelyekben ezenkívül fúró­gépek, menetvágó esztergák, elek­tropneumatikus kalapácsok és egyéb gépek működnek. A tanulók az első évben elmé­leti oktatást kapnak és kizárólag az iskola falai között tanulmá­nyozzák a lakatosmunkát. A hat­hetes fűtőházi termelési gyakor­laton a mozdony javítását tanulják meg. Az év végén a hallgatók a vizsgamunka elkészítése után, ne­gyedik vagy ötödik kategóriájú szerszámlakatosi minősítést kap­nak. A hallgatók a következő két év­ben az elméleti oktatás mellett már a fűtőházakban végeznek gya­korlatokat. A következő hónapban moz­donyra kerülnek, ahol mint moz­donyvezető gyakornokok dolgoz­nak. Ezután újból vizsgáznak és 11 hónapon keresztül legalább 25.000 kilométert tesznek meg, mint segédmozdonyvezetők. polgára kérheti felvételét. A hall­gatók teljesen az állam költségén élnek. A diákszálláson laknak, háromévenként téli, évenként pe­dig nyári ruha jár nekik, termé­szetesen fehérneművel, zoknival, cipővel együtt. A tanulók a fentieken • kívül ösztöndíjban is részesülnek. A mozdonyvezetőképzö iskola hallgatói mindazokat a jogokat él­vezhetik, amelyeket a többi vas­utasok részére biztosítanak. Az iskolában a jó tanulás és a kelle­mes, kulturális pihenés minden előfeltételét megteremtették. A hallgatók az iskola elvégzése után egy hónap szabadságot kapnak, majd a különböző fűtőházakba irányítják őket. A fiatal moz­donyvezetőknek új munkahelyükön lakást biztosítanak. A mozdonyvezetőképzö is­kola hatalmas távlatokat nyit meg a munka további fellendítése és a szakemberek oktatása előtt. Az is­kola végzett hallgatói jelenleg mint főmozdonyvezetök, mozdony­vezető instruktorok, vasúti ms­netirányitók dolgoznak és főisko­lákon tanulnak. Leonyid' Volgin Szép és egyre fejlődő állatállo­mánya van a Szeged-baktói Fél­szabadulás tsz-nek. Igen helyesen teszik a szövetkezet tagjai, hogy különös gondot fordítanak az ál­lattenyésztésre: fejlesztésére, hoza­ma növelésére. Nagy kincset ér­nek jószágaik, meg is érdemlik, hogy törődjenek velük. S ebben sincs hiány. — Az állattenyésztés nekünk na­gyon fontos jövedelmi forrásunk — mondotta Árendás György elv­társ, a szövetkezet elnöke. — Ez­évben is legkevesebb 300 ezer fo­rint hasznunk lesz a jószágokból. A juhászat A Felszabadulás tsz-nek szép ju­hászata van. Ezévben a gyapjúból, tejből és a szaporulatból közel 200 ezer forint jövedelme lesz a tag­ságnak. A nyáj legelője biztosítva, de gondolnak arra, hogy a legelőt ja­vítsák, s szükség esetén növeljék. Fejleszteni kívánják a juhászatot. Most tették meg az intézkedéseket azért, hogy újabb 150, 1—3 éves anyajuhot szerezzenek be. Az új juhhodály építésére már hetekkel ezelőtt nekikezdtek, úgy, hogy an­nakidején a nyájnak biztos, jó he­lye lesz, A sertésállomány A szövetkezetnek 27 anyakocája van, amelyek most fialnak másod­szorra. Tavasszal a mangalicáknál a íiaztatási átlag anyakocánként hét malac volt. a mostani nyolc. Bálint József, a sertésgondozó és a lánya, Bálint Jolán — aki segít apjának — szorgalmas munkát vé­geznek. Értik a jószágokkal való bánást. Minden anyakocánál ter­ven felül kettővel több a kisma­lac. A sertésgondozó természetesen jelentős prémiumban is részesül majds A Felszabadulás tsz-ben a sertés­tenyésztésnél legfontosabbnak a minőség javítását tartják. Most ti­zenegy sertés hízik. Már régebben 11 hízót adtak évi húsbeadási kö­telezettségük teljesítésébe. A hí­zókból néhányat, a malacokból pe­dig mintegy 140 darabot a szabad­piacon értékesítenek. A tehenészet A tehénistállóban 22 jószágot gondoznak. A szarvasmarhák mind törzskönyvezettek. Itt is a minő­ségi tenyésztést tartják egyik leg­fontosabb feladatnak. Az elmúlt évben 16 kevés tejet adó tehenet adtak el, selejteztek ki. Helyet­tük nevelnek .másik jószágot. A borjúnevelés tehát fontos. Gondoz­zák is a tíz borjút. A tehenek a jobb gondozás, ta­karmányozás, az elléshez való jó előkészítés nyomán több tejet ad­nak. Általában naponként tíz liter tejet ad minden tehén. Jut tej ter­mészetesen a tagság szükségletérc is. A tehenészek: Varjasi István. Győrfi László és Kiss András ren­des, odaadó munkát végeznek. Kiss András is szorgalmas, munkáját rendesen végző ember. De elkövet­te azt a hibát, hogy épp a mur.ka közben a kelleténél jobban a po­hár fenekére nézett. Az ital azért van. hogy az ember mértékkel fo­gyassza, amikor annak az ideje van. De Kiss András épp ellenke­zőjét csinálta. Kiss András a jövő­ben bizonyára nem követ el ha­sonló hibát. A lótenyésztés Jó lehetőségei vannak a tsz-nek a lótenyésztésre. Ki is kívánják ezt használni. A szövetkezetieknek je­lenleg 24 ló és három csikó van a birtokukban. A paripa lovakat jó­részt már kancákra cserélték ki. Az a tervük, hogy a jelenlegi négy törzskönyvezett kancán kívül még több törzskönyvezett kancát szereznek be, hogy szép csikókat tudjanak nevelni. Halász Mihály bácsi, a lóápoló, nagyon érti a csi­kónevelést is és szívesen végzi. A baromfitenyésztés A szövetkezetben főleg kacsát és libát nevelnek. Jelenleg is 500 ka­csát gondoznak. Helyes lenne, épp a több jöve­delem eléréséért, ha jobban fog­lalkoznának a tyúktenyésztéssel is. A lehetőséget kihasználva, bizo­nyára megteszik azt is. Takarmányozás Jószágtenyésztést csak akkor le­het eredményesen folytatni, ha biztosított a megfelelő takarmány­mennyiség. A szövetkezet vezetői ás tagjai nem felejtik ezt el. Már van 185 köbméter silójuk, amelyet a sertésekkel, juhokkal etetnek majd. A jószágok egész évi szálas­takarmánya biztosítva. Az abrak­takarmány szükséglet nem kevés gondot okoz, de a kilátások azt mu­tatják, etéren sem lesz hiba. Hatvan hold másodnövényt ve­tettek. Negyven holdra kukoricát, silótakarmánynak, húsz holdra pe­dig takarmánykáposztát. Ez is se­gíti a jószágok takarmánnyal való ellátását. Helyes úton járnak a Felszaba­dulás tsz tagjai az állattenyésztés fejlesztéséért, hozama emeléséért. Szükséges azonban, hogy a szegedi állattenyésztő állomás dolgozói is segítsék a tsz-t. Nagyon ritka ven­dégek az állattenyésztő állomásról a tsz-ben, pedig a helyszínen sok mindenben adhatnának segítséget, amely feladatuk is lenne. Egy éve már, hogy a tsz kérte az állattenyésztő állomást, cserélje ki a szövetkezetben lévő állami bikát másikra. Azonban még nem intézkedtek az állattenyésztő állo­máson, fm. s.) Értékes gyógyászati nyersanyag van a mákgubóban Többszáz vagon érett mákgubót vásárolnak fel a földmüvesszövetkezetek Negyedszázada kezdte meg mű­ködését a büdszentmihályi — mai nevén tiszavasvári alkaloida gyár. Itt bizonyította be Kabay János magyar kutató, hogy a teljesen be­érett mákgubóból és mákszalmából is lehet ópium-alkaloidákat kivon­ni. Az ópium-alkaloidák pedig igen fontos gyógyszer alapanyagai. A termelők nagyrésze az érett mák üres tokját még ma is a sze­métdombra dobja, vagy elégeti. Az idén a Gyógynövényforgalmi Szö­vetkezeti Vállalat a földművesszö­vetkezetek útján többszáz vagon mákgubót akar felvásárolni, ezért a földművesszövetkezetek augusztus 1-tól 31-ig mákgubóbegyüjtési hó­napot tartanak. 16 új pedagógiai lö'skola a? OSZSZSZK-ban Az idén több mint százezer hall­gatót vesznek fel az OSZSZSZK pedagógiai tanintézeteibe. Mint is­meretes, a Szovjetunióban megva­lósítják az általános kötelező kö­zépiskolai (tízosztályos) oktatást. Csupán az OSZSZSZK-ban 120 nagyvárosban vezetik be ezt a íor­van mát, s így több pedagógusra szükség. Az OSZSZSZK közoktatásügyi minisztériumában a -TASZSZ* tu­dósítójának elmondották, hogy ősz­szel 16 új pedagógiai főiskola nyí­lik meg az OSZSZSZK-ban. Eze­ken a főiskolákon a tízosztályos is­kolák felsőbb osztályai számára ké­peznek tanárokat. Újsághír: „A fűtőliáz munkásai átadták a 150. kijavított vasúti kocsit.'' (A „Dii­magyarország" 1945 július 31. számából). in 11 öregszik a nyár,. Német katona­csizmák, terepszínűre mázolt autókaravánok súlya alatt nyög a föld. A Szegedi Fűtőház füstös mozdonyja­vító műhelyében nyűttruhájú, sápadt arcú emberek forgolódnak. Mögöttük ott áll sür­gető parancsokat osztogatva a félig német, félig magyar rend. — Schnell, schnell! Sári József kazánkovács kezében meg­áll a kalapács. — Az üdvösségit az anyádnak! — gyűri magába a szavakat, de az arcára ki­rajzolódik a gyűlölet. Ránéz a mellette dol­gozó fiatal férfire, akinek a szeméből jön a figyelmeztetés: , , — Vigyázz Józsi, figyel. Némán, összeszorított szájjal dolgoz­nak tovább, amíg csak — ma már har­madszorra — fel nem üvölt a sziréna hangja. Nincs semmi a föld kerekségén, amit gyorsabban kéne megcsinálni vagy menteni, mint az életet. Sári József át­ugorva a szertehagyott szerszámokat ke­sernyés humorral biztatja a mellette ro­hanó Kiss Istvánt. — Schnell, schnell! At a töltésen, ki a holt Tisza partjára. Kihal a táj és a levegő kék tengerében nö­vekszik a Liberátorok tompa zümmögése, majd velőkig hasít a vijjogás. A támadás után az emberek lassan emelkednek fel. Tehetetlen haraggal néznek az elvonuló gépek után. — Ezek ma ls megtették a magukét — mormogja Sári József és a töltésen állva nézi, mi van a fűtőházzal, áll-e még a ké­ménye. Lehorgasztott fővel térnek vissza a szerszámok mellé, s szívükben a féltés: — Mi történt otthon, áll-e még a ház? Mennének, ki-ki oda, ahol féltenivaló­ja van. De nem lehet, mert a hátuk mö­gött felcsattan a sürgetés: — gyorsabban, gyorsabban! A veszedelem napról-napra sűrűsö­dik. A fűtőháziak átköltöznek a rókusi pályaudvarra, már csak néha jön­nek egyregy támadás után megnézni a SZEGED TÍZ ÉVE * " Tettekre serkentő emlékek munkahelyüket. Szomorú kép köszönti őket. Alsóváros apró házai romok­ban. Feketén ásítozó bombatölcsérek. A fűtőház területén túl beszakadt tetők le­dőlt falak, A mozdonyfordítót kivetette a bombák robbanása húsz méterre a helyé­ből. Csak sírni tud az ember. Pedig nem az övéké, amit siratnak. Telnek a napok, hetek, hónapok. Ro­mániából, Jugoszlávia felől már átgördül az ágyúszó. Közeledik a" szovjet hadsereg. Egy sápadt októberi napon, 11-én meg­áll Szeged főterén, a Széchenyi-téren az első menetoszlop, a győztes hadsereg első alakulata. A borzalommal vegyített féle­lem lassan oldódik, akárha gyógyító álmá­ból ébredne a beteg. A napok előtt még dermedt városban megindul tétovázva, de egyre erősebb sugárzással a vér. az élet. Minden lépés nehéz. A rablóvendég gyor­san távozott, de ami a kezeügyébe került, azt úgy vitte el, mintha az ő verejtéke ta­padt volna hozzá. Kifosztottság, romok, ár­vák és özvegyek. Ez maradt meg csupán és mélyen bent a szívekben a törhetetlen élniakarás. 1 A Kommunisták Pártja kiadja a jel­szót: — Elsők között helyreállítani a vas­úti forgalmat. Segítség kell a felszabadult országrészeknek. Virradattól késő éjszakáig dolgoz­nak az emberek. Mindig van, aki átvegye a lapátot, a csákányt, Az élen mindenütt kommunisták. Egyre kevesebb a bombatölcsér. Orsós emelőkkel vissza­vonszolják régi helyére a mozdonyfordítót, a töltésen felszaggatott sínek helyére úja­kat fektetnek. Sietős a munka. De most nem a csukaszürke egyenruha diktálja a tempót. Ugy építenek, dolgoznak, a fűtő­háziak, mintha otthonukat építenék. Hiányoznak a szerszámgépek?. Nincs elég szén? Csak egy telefon és a helyre­állított hálózat viszi a kérő szót és a szov­jet parancsnokságról jön a válasz: — Lesz minden. Segítünk. Nehéz, verejtékszagú napok ezek. de testvérkéz segít. Csak ilyenkor, amikor új életet akar kezdeni az ember, látja meg, hogy mi minden pusztult el, mi az, ami munkáskezekre vár, amíg újra futkoshat­nak az acélsínpárokon vonatok. Senki sem kérdi, hol a fizetés, hol és mikor fizetnek. Viszi, magával ragadja az emberek százait az újuló élet láza. Amíg van otthon a kamrában egy kis tartalék, nincs helye panaszkodásnak. Nincs pénz, csak értéktelen papírhalom? Majd lesz. Súlyosak a háború nyomai, sok a rom? Azért vagyunk, hogy eltüntessük a nyomo­kat. Ismét dolgozik a körfűtőház. Nincs még megjavítva a mozdonyjavító csarnok, hóban, esőben, szikrázó napsütésben kint javítják a mozdonyokat. De a munka nyo­mán 200 kilőtt, megrongált 41 l-es mozdony indul el útjára megint. Mindezt nem felejtették el a fűtőházi dolgozók. Pereg az emlékezés fonala. Fel­váltva beszélnek most Kiss József munka­vezető, Sári József, a kazánkovácsból lett képviselő és Csendes Ferenc lakatos. A Szegedi Fűtőház hőskora elevenedik meg az egyszerű szavakban. Czakó elvtárs, a mozdony javítók iro­dájában arról a napról emlékezik meg, amikor 1945 július 29-én, 9 évvel ezelőtt Rákosi elvtárs a Széchenyi-téri nagygyűlé­sen beszélt. A kkor készült el a kocsijavítóknál a százötvenedik helyreállított vas­úti kocsi. Nehéz ma elmondani az akkori örömet. Rákosi elvtárs eljött közénk, ami­kor átadtuk a forgalomnak a kocsikat. Csak ölelgettük egymást és úgy álltunk a felvirágozott vagon mellett, mint kará* csonyfa körül a gyerekek. — Évek óta akkor volt az örömünk a legnagyobb — teszi hozzá Csendes Fe­renc, aki ott dolgozott az első naptól kezd­ve a megszaggatott, agyonlövöldözött roncs­kocsikon. Az emlékezés búfelhőjét derű váltja fel. Évekre évek jöttek: tíz év távolában vannak azok az első napok. — Sokra megtanítja az embert a szük­ség — mondja Csendes Ferenc. Ha kel­lett romokat takarítottunk, ha kellett rak­tárhelyiséget, irodákat építettünk. Ahogy hazánkká lett az ország a felszabadulás után, úgy állt lábra a mi fűtőházunk is. Aki csak azt látja, ami most van, nem is tudja elképzelni, mi volt itt 1944-ben. Valóban így van. A frissen vakolt, új épületek egész sora áll, a mozdonyjavító csarnokban, amely ugyancsak újjáépült, öt, hat, tíz mozdony várja most egyszerre a lefutott kilométerek százai után a gyó­gyító kezek munkáját. Ahogyan Ábrahám elvtárs, a párttitkár mondja: — A kazán­kovácsok a mozdony orvosai. Az ő kezük­ben orvosi műszer a legnehezebb szer­szám is. Most az őszi forgalomra készül a fű­tőház. Sorban futnak be az időszaki vizs­gára a prüszkölő vasparipák, hogy a „ke­zelés" után ismét cél felé röpítsék a meg­rakott teherkocsikat, a dolgukat végezni messz* utazó embereket. M ost is sietős a munka, de nem kí­vülről jön a csattogó vezényszó: — gyorsabban, gyorsabban. Most az embe­rekben él a jobb munka vágya; s az egész nép nagyszerű programmjának megvalósí­tásában úgy akarnak helytállni a fűtőház dolgozói, mint amikor átadták a 150. kija­vított vasúti kocsit. Ezért van az, hogy az akkori hősöket most is hősöknek kijáró tisztelettel köszönthetjük, — két hónappal Szeged felszabadulásának tízéves évfor­dulója előtt, „ , László Ibolya .

Next

/
Oldalképek
Tartalom