Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-04 / 183. szám

SZERDA, 1954 AUGUSZTUS 4. 3 DÍL1IGGYRR0RS7.1G ol Unok Icu&UzaUtU Ujszegedi panaszok Az Ujszegedi Népkert-sor mellett van a Petőfi és a Haladás SK teniszpályája, a szabadtéri színpad, az ápolónőképzősök gyönyörű épüJete és több lakóház. A nyár beálltával a Népkert-sor kocsiútját mintegy 3—4 cm-es porréteg ta-> karja. Főleg a délutáni órákban az ott járó teher-, személy gépkocsik, utáni pihenőjüktől, sportjátékaiktól szobáikba menekülnek, melynek ablakai a por miatt csukva vannak. A teniszezők sokszor a labdát is alig látják — sportolóink egészségének megvédése ilyen körülmények között egyáltalán nincs biztosítva; Népkert-sor kocsiútjának kikölovaskocsik kavarják fel a port, s vezését már régen tervbe vették, az a nagy lombos fák közé órákon át beszorul — porfelhőben áll a teniszpálya, a lakóház udvarai, az ápolónőképző udvara, a szabadtéri színpad. Az ápolónőképzősök délde annak megvalósításáig is kérjük a Köztisztasági Vállalatot, hogy a délutáni órákban többször locsoltassa fel az utcát. Bessenyei József Hangszóró a strandon Az elmúlt hetekben igen sok dolgozó keresett menedéket az újszegedi partfürdő hűs fái alatt a Tisza kellemes vizében: strandolni akartak, szórakozni, pihenni. A vállalat vezetősége igyekszik is jó szórakozást biztosítani a partfürdő látogatói számára. A zene kedvelőinek a strand hangszóróin keresztül a közkedvelt operák legszebb részleteit közvetítik hanglemezről. Azonban a műsor összeállításánál — ha van ilyen — egy kis baj vam. Előfordul az, hogy egy-egy 6zámot» mint például a „Pillangókisasszony" nagyáriáját túlságosan sokszor „szerepeltetik". Talán nem is túlzok, ha ozt mondom, hogy a rendszeres strandrajárók fülében már unottá vált ez az egyébként igen szép és népszerű opera-ária. Helyes műsorelosztással elkerülhető, hogy egy-egy mű unottá, elcsépeltté váljék. Ügyelni kellene a műsor változatosságára, színességére. Nem ártana több operett- és táncdalt beiktatni az operarészletek mellé, hasonlóan népdalokat stb. Helytelen az is, hogy a hangszórók egésznap szünet nélkül teljes hangerővel bömbölnek a strandon. A látogatók jórészo zajos üzemekben dolgozik és jól esne agy kis csend is a napi munka után. Egészen bizonyos, hogy cgyogy félórás szünet után jobban esne a változatos zene-műsor. A hangerőt is lehetne csökkenteni, különösen este. Érthetetlen, hogy már hét óra után felszólítják a látogatókat az öltözésro és még este tíz óra után is szólnak a hangszórók, amint ez a múlt hét szerdán történt. A strand környékéin lévő utcákban dolgozó emberek laknak, szeretnének pihenni. Egy kis körültekintéssel, jobb műsorösszeállítással, a dolgozók iránti figyelmességgel és megértéssel érhető csak el a dolgozók pihenésének, szórakozásának biztosítása, Mikula József Levél Gallyatelőről Amikor a beutalót megkaptam, nem is tudtam kifejezni azt az örömet, amit éreztem. Már a Mátrába való utazáskor megismerkedtem Daróczi Jánossal, a Szegedi Gőzfűré8 és Lusztig Istvánnal, a DÁV dolgozójával. Együtt mentünk fel autóbusszal a Mátra gyönyörű szerpentin útjain Gallyatetőre. Szinte pillanatok alatt elhelyeztek bennünket, s már a szobánkban voltunk. Az ismerkedési esten tudtuk meg, hogy kik is üdülnek a hatalmas szállóban: itt van Kodály Zoltán és a Német Demokratikus Köztársaság és az olasz pedagógus delegáció tagjai. Itt üdül profeszszor, tszcs-tag, vezérigazgató, segédmunkás — nagy kollektívában. Felejthetetlen két hetet töltünk itt. Kitűnő az ellátás, az élelmezés, és étvágyunkat meghozza, megnöveli a Mátra levegője, természeti gyönyörűségei. Mi hárman szegedi dolgozók, akiket az a megtiszteltetés ért, hogy jó munkánkórt itt üdülhetünk, kívánjuk Szeged dolgozóinak, hogy minél többen eljussanak erre a gyönyörű helyre. Szekeres István Rövid külpolitikai hírek London Guardian (MTI). A Manchester maró hangú cikkben kommentálja Li Szin Mannak, az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén mult héten elmondott beszédét. A lap hangoztatja: Li Szin Man kardcsörtetésével hasznos szolgálatot tett, mert felnyitotta az emberek szemét. + Uj Delhi (MTI). A Press Trust of India jelentette, hogy hétfőn délelőtt Portugal-Goa indiai lakossága felszabadította Selvasa falut, Nagarhaveli település közigazgatási székhelyét. • New-York. A newyorki „Daily Worker írja: Japán orvosok tókioi sajtónyilatkozata szerint az Egyesült Államok márciusi csendesóceáni hidrogénbomba robbantási kísérletének áldozatául esett japán halászok sérülései olyan súlyosak, hogy a rádió aktivitással fertőzött emberek az eljövendő 10—20 évben a kórházi ágyhoz lesznek kötve. SZEGEDI JEGYZETEK 100 kiló búsa ki az árvízkárosultaknak — Sefelin Lajos Szett ged, Tolbuchin-sugárút 19. szám alatt lakó egyéni gazda. — Bevittem az államnak járó részt, van a fejadag és a vetőmag is ... — Száz kiló búzát meg az árvízkárosultaknak adtam. Lett volna annak éppen más helye is. de szívemből mondom: a legjobb helyre adtam. „Mint az őrült, * letépte láncát" — úgy száguldott a ; megáradt Duna, s bo' rította el Szigetkőz földjét. Ki ne tudná, , hogy megmozdult ak' kor az egész ország, meg hogy segítsen. Most, amikor már f falujukba térnek viszsza a szigetköziek, mert eltakarodik a ' víz — újabb nagyszerű példái kelet> keznek a segítésnek. Az árvíz nyomán , sok családi otthon ; rombadőlt. Keserű- Mennyire eggyé fórén fájó ez, nem szé- rott itt a Duna-Tisza gyen könnyet hullat- táján a nép! Sefelin érte. Munkások, Lajos nem tudja, öreg nénikének, vagy fiatal parasztcsaládnckünlc is nagyon jól esne a megsegítés. Mert ugye ez kötelesség is. Nem parancs, dehogyis az. Adtam én is, mert egy vagyok azokkal, a szigetköziekkel. S had mondjuk itt el mi: a Sefelin Lajosok, a Kiss Pálok, Szabó Péterek üzemben, földön és iro- • dában, aggódva lestek a messzi Duna mentéről a híreket. Apad-e a víz? S most Csend. Hallgatunk. segitenek _ hogy ú} élet kezdődjék az árvízrombolta vidékcJ ni parasztok, értelmisé, giek ezekben a na> pókban is a legkülön- nok jut-e a Búcsúzunk Sefelin Lajostól. Nem különleges ember.' Egy _ búzája, bözőbb módon segi- de azt ludja, hogy azok közül, akik setenck az árvízsújtot- olyan dolgos ember- gítenek. Amikor tanek jut, mint 6. Jó volodik, még helyre jut hát. Hallgatjuk tovább az ta vidékek lakóinak <; könnyét letörölni, enyhíteni a fájdalvissza szól: ne is legyen egy olyan dolgozó paJlcLt&qjatás eqij új ukoiáhan NAPSÜTÉSES, VIDÁM nyári nap. A Tolbuchin-sugárúton a délelőtti forgalom: autók robognak, a piacosok szekerei zörögnek, kerékpárjaik vonulnak. Mikor az új, készülő MTH iskola elé érek, éppen a MASZOVLET autóbusza suhan el mellettem. Belépek a kapun: hatalmas parkos udvarban találom magamat. Jobbról éppen a sportpályát építik: frissen festett korlát áll a gyepen, mellette pedig kosárlabda háló. Arrébb, egymással szemben fekszik a két kézilabda kapu. Szemben a gyepes térség közepén virágágyak. Mellettük kerti asztal, székekkel. Az udvar közepén nagy, emeletes épület áll. Ez lesz az új iskola. Belépek és az igazgató után érdeklődöm. László Nándor igazgató azonban nincs most itt, úgy, hogy az egyik igazgatóhelyettes kalauzol végig. Itt mindjárt megtudom, hogy Csongrád megye szegedi járásából, továbbá Somogy és Baranya megyéből kerülnek majd ide a fiatalok. Mintegy 400 tanulója lesz ősszel az új intézetnek. A másodévesek — vasöntők, elektroműszerészek, járműgéplakatosok stb. Az új elsőévesek pedig — mintegy 288-an — kizárólag traktoristák lesznek. Az új kormánvprogramm keretében ugyanis az MTH elhatározta, hogy a mezőgazdaság gépesítésének fejlesztésére 18 hónapos traktorosképző iskolákat indít az ország különböző városaiban. Ilyen iskolák nyílnak az ősszel Pápán, Kaposvárott, Szegeden. Nyíregyházán, Gyulán. Kiszomborban, Mezőhegyesen, Székesfehérvárott, Tiszavasváron. Makón és Baján. Ezekbe az intézetekbe 17 és 19 év közötti fiatal embereket vesznek fel, akik már elvégezték a. nyolc általános iskolát és akik mezőgazdasági munkát végeztek, szeretik ezt a munkát. Éppen ezért a felvétel úgy történik, hogy — többnyire a gépállomások útján — kiválasztják a megfelelő fiatalokat és ezek az iskola elvégzése után viszszakerülnek hazájukba, falujukba. Ez azt segíti elő, hogy nagyobb kedvvel és lelkesedéssel és ennek következtében természetesen gondosabban, szorgalmasabban is dolgoznak. AZ ISKOLA egyébként 18 hónapig tart — ezalatt elméletileg és gyakorlatilag egyaránt kiválóan megismerhetik a fiatalok a mezőgazdasági gépeket — nemcsak kezelni, vezetni tudják — de megjavítani, szerelni is. Itt tehát a traktorvezetéstől és motorszereléstől kezdve a lakatosmunkáig és a kovácsmunkáig mindazt elsajátítják majd, amire csak szüksége lehet egy valóban jólképzett traktoristának. Az intézetben mintegy 80 dolgozó — 16 tanár, több nevelő, 22 mester — foglalkozik majd a tanulókkal, akik teljes ellátásban részesülnek, ruházza őket a nép állama és — a tanulmányi eredménytől függően 80-tól 200 forintig terjedő ösztöndíjat is kapnak. Végigmegyünk az épületben; A földszinten az igazgatói iroda, a tanári szobák és a mesterek helyiségei találhatók. Innét felmegyünk az emeletre. Az épületet még most készítik elő a tanítási évadra, tatarozzák, meszelik, festik. A taYitermeket kialakítják, falakat bontanak le, ajtókat állítanak be és hozzák majd a padokat, felszereléseket. Az egyik helyiségben egy kisebb fizikai kísérletező előkészítő laboratórium lesz, innét egy ajtón jutunk át a nagyobb fizikai előadóterembe, ahol szintén egészen korszerű felszerelés várja majd a tanulókat. Az épület másik szárnyában pedig egy ötezer kötetes könyvtár áll a fiatalok rendelkezésére. KÖRÜLNÉZÜNK az udvarban is. Két különálló épületben éppen a házi műhelyeket készítik. Most vezették be hatalmas költséggel az ipari áramot ezekbe a helyiségekbe, hogy a különféle javító gépeket— esztergapadokat, marógépeket stb. — hajtsa. Arrébb pedig egy másik épületben a konyha és az ebédlő foglal majd helyet. — Gyorsabban is mehetne a munka — mondja az igazgatóhelyettesnő — mert október elsejére el kell készülni. Szerződésben vagyunk az egyetemmel s bizony ők kissé lassan mozognak! Jó lenne, ha idejében többet segítenének; Ezen a helyen azonban csak az iskolaépület lesz. A tanulók a Tolbuchin-sugárút 43. szám alatti épület egyik felében laknak. Egyébként az iskolaépületben csak a házi tanműhelyek foglalnak helyet: a tanulóknak rendelkezésükre áll a dorozsmai gépállomás is. Ott végzik majd a tavaszi mezőgazdasági gyakorlatét. Azután egy régi gépgyár épüietét is megkapják tanműhelynek. Néhány szót váltunk az iskola gondnokával. Elmondja nekünk, hogy milyen hatalmas beruházásokat fordítanak az iskolára. .164 különféle mezőgazdasági gépegység, továbbá mindenféle szükséges szerelőműhelyi gép érkezik majd az iskoia számára. Ezenkívül pedig a szükséges átalakításokra 300 ezer forint beruházást fordít közösen a Földművelésügyi Minisztérium és az MTH; MÁR BESZÉLTÜNK arról, hogy milyen könyvtára lesz az iskolának. Ezenkívül jól felszerelt szakköröd is váriák a tanulókat, hogy szórakozva képezzék magukat tovább. így például kitűnően felszerelt fotólaboratórium áll majd rendelkezésükre minden szükséges keilékkel. Azután ugyancsak fejlett elektroműszerész szakköri berendezései vannak az iparitanuló iskolának. Amint végigmegyünk az udvaron és az épületen, mindenütt kőműveseket és villanyszerelőket látunk, akik előkészítik az iskolát a tanulók számára. Az udvaron egy tanárnő vezetésével a fiatalok a sportpályát építik. Ezután érkeznek majd a gépek és egyéb felszerelések. Közben pedig a megyeszékhelyeken felvételi vizsgát tesznek a fiatalok. Az MTH-nak az a célja, hogy jólképzett, a gépekhez valóban értő traktorista szakemberek kerüljenek a mezőgazdaságba. Az előkészületek minden reményt megadnak arra, hogy ez valósággá is váljék.- • i th -) Tizennégyezer forint értékű öntvény Árvízvédelmi műszakot tartottak a Vasöntödében inat. begyógyítani az Sefelin Lajos szavát: raszt sem, aki nem — Jól esik nékik a segítség, bizony oárvízokozta sebeket. Száz kiló búza ... Végtelenül egyszerű san tudom, hogy ez így leírva, mégis Gondoljunk csak mély emberi érzéseket takar. Száz kiló búza. Ennyit adott jól rá, mi is volt ott. a Duna mentén. Ha mi maradtak, úgy jártunk volna. segít. Majd elhal lépteinek nesze — otthon lesz nem sokára. De szavai, érzései itt (m. s.) Vörösen izzó vasfolyam ömlik a kúpoló kemence kifolyó nyílásán. Szertepattanó szikraeső kíséri az izzó vas útját, míg a tégelyekbe jut. A fény vörösre festi a munkások arcát, akik félkör alakban veszik körül a kúpoló kemencét. Közben sorra megtelnek a tégelyek vassal. Párosával, szinte futva viszik ezeket az öntőbrigád tagjai a formákhoz. Az épületen kívül csak meleg, de az öntőcsarnokban hőség van. Az öntők, a formázok csupasz felsőteste gyöngyözik a verejtéktől. Ennek ellenére frissen, vidáman dolgoznak. Már 11 óra, de fáradtság nem látszik arcukon, pedig némelyikük reggel 5 óra óta az öntődében van. Vezényszavakhoz hasonló utasítások hangzanak a kemence felől. — Ezt a magvasakhoz vigyétek... Ti a másik oldalon kezdjetek.. . Most a nagy tégelyt oda...! Csánk István, az öntőbrigád vezetője rendelkezik. Az öntők már jól ismerik: egy-egy mozdulatából félszavából megértik mondanivalóját. Minden olyan itt, mint máskor, de azért ez a nap mégis különbözik a többitől. Vasárnap van, s árvízvédelmi műszak. Most a műszaki is formáz, a normás, a főtechnológus az öntőbrigádban dolgozik, egysorban a munkásokkal. Mint a gáton még nemrég sokan — most az öntődében is közös akarattal állnak helyt a dolgozók, vezetőikkel. — Gyors öntés lesz — mondja valaki. Alighogy elhangzottak ezek a félhangosan kiejtett szavak, máris mindenki az öntéshez siet. Egy pillanatig a formázok, a magkészítők, az öntők is megállnak. Jónéhányszor láttak már gyorsöntést, mégis kíváncsiak, vaiion süteriiNe? Az előkészítés percei hosszúra nyúlnak. Valójában persze rövidek, csak a várakozónak tűnnek hosszúnak. Végre mindenki a helyén van. A hatalmas vassal teli tégely körül hatan is állnak. Csókási Sándor fogja a fordítókereket. — Kezdődhet — hangzik Kiss Imre főmérnök szava, és kezében kattanva indul a stopperóra. Az izzó vas utat tör magának a formába. — Kész, 31 másodperc — kiáltja Kiss elvtárs. — Sikerült, Ez az ötödik gyorsöntés a szegedi Vasöntődében. Eddig mind sikerült. Most is, mint máskor, hatalmas gépalkatrészt öntöttek. Ez a darab három mázsás. Hat ilyenből állítják össze azt a fogaskereket, amelyet a sarkadi cukorgyárban szerelnek fel. Az óra mutatója a 12-es felé halad, amikor megérkezik a rámolóbrigád. Nyolcan vannak. Mindanynyian fiatal, izmos emberek. Az ő munkájuk az öntés után kezdődik. Addig szemlét lerlanak, hol is kezdjék, mert nem várják meg, míg az öntők az utolsó darabbal is elkészülnek. Vince Sándor brigádvezető, miután alaposan körülnézett, megszólal: — Gyerünk emberek — és elsőnek indul az öntőcsarnok legtávolabb eső része felé. Míg a rámolok a formaszekrényekkel csörömpölnek, s az öntvényeket talicskába rakják, az öntőbrigád egy kis szünetet tart. Azután újra nekilendülnek, és meg sem állnak délután fél 2-ig. Ekkor már a rámolókon kívül senki sem tartózkodik az öntőcsarnokban. Végetért a műszak, az öntőknek és a formázóknak. A rámolok délután 5 órakor fejezik be a munkát. A Szegedi Vasöntődében augusztus első napján árvízvédelmi műszakot tartottak a dolgozók. Ha öszszegezzük a műszak eredményét, meglepő számokat kapunk. Ezen. a napon 14 ezer forint értékű öntvényt adtak a dolgozók népgazdaságunknak. A selejtszázalékot — ebben az évben először — 5 százalékra sikerűit leszorifaol. A formázók közül Sebő Sándor 46ü százalékra teljesítette a normát. Tamási István és Szabó Lajos C órára eső normájukat 300 százalékra teljesítették. Szépen dolgozott Nyiri László is. O segédmunkás és ezen a napon formázott először. Teljesítménye 130 százalék lett. A magkészítők közül Illés Ferenc 350, Péter Istvánné pedig 256 százalékkal zárta a műszakot. Lehetne tovább sorolni a jó munkások neveit, mert az árvízvédelmi műszak alatt a Szegedi Vasöntöde minden dolgozója kitett magáért. (r. j.) Csou En-laj és Fam Van Dong felszólalása Pekingben Peking (Üj Kína) Csou En-laj miniszterelnök és külügyminiszter hétfőn vacsorát adott Fam Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köz társaság miniszterelnökhelyettese és ideiglenes külügyminisztere tiszteletére. Csou En-laj pohárköszöntőjében a kínai központi népi kormány és a Kínai Népköztársaság népe nevében szívből üdvözölte Fam Van Dong-ot és a kíséretében lévő kormánytisztviselőket. Meleg üdvözletét és nagyrabecsülését tolmácsolta általuk a hős vietnami népnek, amely nagy győzelmet aratott nemzeti függetlenségéért és szabadságáért vívott küzdelemben. "A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége — mondotta többele között Csou En-laj — a kormánya következetes békepolitikájának megfelelően, fontos szerepet játszott a genfi értekezleten az indokínai béke helyreállítására irányuló törekvésekben. Sikerült elérni az egész világ által hőn óhajtott indokínai ' fegyverszünetet és a kérdés politikai szempentjai tekintetéhen is elvi megállapodás jött létre. Hatalmas győzelme ez az indokínai népnek és az egész világ minden békeszerető népének. Fam Van Dong válaszában megköszönte a meleg fogadtatást és a vietnami nép nevében szívbőljövő háláját fejezte ki a kinai népnek, a kínai kormánynak és a Kínai Kommunista Pártnck a vietnami nép iránt nemzeti függetlenségéért vívott harca folyamán tanúsított rokonszenvéért cs támogatásáért. "Az a tény, hogy a vietnami nép ellenállási háborújának hosszú 8 esztendeje Után diadalt aratott és a béke legyőzte a háborút, elválaszthatatlan a kínai nép rokonszenvétől és támogatásától —hangsúlyozta Fam Van Dong. Meggyőződésünk, hogy Vietnam és Kína népeinek barátsága olyan nagy lesz, mint a hegyek és olyan mély, mint a tengere — mondotta végezetül Fam Van Dona.