Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-31 / 205. szám

WV*ÁG PROLETÁR JAI EGYESÜLJETEK T • INMMI«IM«*»*«M» A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szeged dolgozói tiltakoznak az amerikai Kommunista Párt betiltása ellen Teremtsen rendet portáján a Méhészeti Vállalat Visszavonaták a ratifikálási vita elhalasztására irányuló indítványokat Eredmények és hibák a Textilmüvek 3-as alapszervezetének taggyűlésén Lapzártakor jelenlik: Megbukott az EVK A minisztertanács határozata : a tanácsok pénzgazdálkodásáról j A mezőgazdasági termelés további fellendítéséért A „Szabad Nép" vasárnapi számában Hegedűs Atnilrás elvtárs, a minisztertanács elsB elnökhelyettese, földművelésügjü miniszter „A mezőgazdasági termplés további fellendítéséért" címmcl írt rendkívül fontos cikkében h.atározta meg a mezőgazdaság fejlesztése előtt álló további feladatokat^ A cikk hangsúlyozza: dolgozó népünk örömmel íogadta a párt és aí kormány határozatát és megértette, hogy a mezőgazdasági/' termelés fejlesztése igazi 'nemzeti ügy, amelynek érdekűjen össze kell fognia a munkásságnak, a dolgozó parasztságunk és a néphez hű értelmiségnek. A határozat megvalósítása érdekében valóságos tömegmozgalom indult meg. Megnőtt a parasztság termelési kedve. Az idén úgyszól\ In minden talpalatnyi földet meg1 öveitek. Sokszázezer vagon olyan i állótrágya került ki szántóföldjeinkre, amely éveken át gyűlt öszse a dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek udvarán. A mezőgazdaság több mint kétszer annyi mű1 .ágyát kapott, mint az előző évben. Különösen a kukoricatermelés, a zöldségtermelés, gyümölcsés szőlőtermelés terén tapasztalható nagy fejlődés. Nagy az előrehaladás a sertéstenyésztésben is. A sertésállomány a márciusi állatszámlálásoktól június l-ig 1.1 millióval, azaz 24.6 százalékkal nőtt, az egyéni gazdálkodók hízóállománya ezév júniusában megközelítően háromszor akkora, mint az előző év hasonló időszakában. Kielégítő a fejlődés a baromfitenyésztésben is. Ezen belül azonban a víziszárnyasok tenyésztésében elmaradás van. Jelentős eredményeket értünk el az állati betegségek leküzdésében is. A továbbiakban Hegedűs elvtárs cikkében arról ir, hogy ezek csak kezdeti eredmények és több nagyon fontos területen rendkívül súlyos az elmaradás. A búza és a rozs terméshozama nem kielégítő cs a sokévi átlag körül mozog. A dolgozó parasztok, a termelőszövetkezetek tagjai és az állami gazdaságok vezetői legfontosabb növényünk, az őszibúza és a rozs termelésére ma még nem fordítanak megfelelő gondot. A szarvasmarhatenyésztésben is egyhelyben topogás tapasztalható, holott ez szolgáitatja az összes állattenyésztési ágazat közül a legtöbb élelmiszer-terméket és a magas hozamot adó növénytermelés is szinte elképzelhetetlen fejlett szarvasmarha tenyésztés nélkül. Mindenekelőtt a legfontosabb, legközvetlenebb feladat most — amint a cikk hangsúlyozza — hogy hiánytalanul teljesítsük öszi kenyérgabona vetéstervünket. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok vezetői, az egyénileg dolgozó parasztok számára azt kell l anácsolni, hogy az őszibúzát és a ioz:-ot lehetőleg legjobb földjeikbe jó elővetemény után vessék. Ha az i szibúza mégis régebben trágyázott földbe kerül, érdemes megpróbálni r vetés előtti istállótrágyázást kev is mennyiségű jólérett istállótrágyával. Haladéktalanul minden erőt mozgósítanunk kell arra, hogy a kenyérgabona vetéstervet hiánytalanul teljesítsük, r a vetést olyan minőségben végezzük. hogy az lehetővé tegye a termésátlagok növelését. A szarvasmarhatenyésztésről szólva Hegedűs elvtárs hangsúlyozza, hogy a begyűjtési törvény rendelkezése szerint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban nem a tehenek után történik a tejbeadás, hanem aszerint, hogy mennyi földön gazdálkodnak. Erdekeltek tehát a tehénállomány növelésében, mert tejbeadásuk nem növekszik teheneik számával. A minisztertanács egyik legutóbbi rendelete felemelte a szarvasmarha állami szabad felvásárlási árát, éppen annak érdekében, hogy minden dolgozó paraszt és termelőszövetkezet érdekelt legyen abban, hogy a levágásra kerülő kiselejtezett tehenét előzőleg feljavítsa, mert nagyon nagy árkülönbség van a jobb és rosszabb minőségű szarvasmarha felvásárlási ára között. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében nagy gondot kell fordítani a szálas- és a tömegtakarmányok betakarítására, a silóépítésre és silózásra is. A cikk a továbbiakban a gépállomások munkájával foglalkozik és megállapítja, hogy a mezőgazdasági munkák gyorsabb gépesítésének fő akadálya ma a gépek nagyon alacsonyfokú kihasználása az állami gazdaságok és a gépállomások nem kielégítő munkája miatt. Majd a cikk így folytatja: „Az őszi munkák, a cséplés elhúzódása miatt legtöbb megyében egykét hetes késéssel indulnak. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok egyrészében az őszi vetéseket megelőző talajmunkákban már most is nagy az elmaradás. Az őszi szántás-vetési munkákat csak ott tudjál; időben elvégezni, ahol minden traktor — mihelyt a cséplésből felszabadult — azonnal hozzákezd a talajmunkákhoz. Nincs idő a késlekedésre. Az állami gazdaságok és gépállomások igazgatóinak elsőrendű kötelessége, hogy ezt biztosítsák és hogy a traktorokat ne „nyújtott műszakban", hanem két műszakban kapacitásuk teljes kihasználásával dolgoztassák". Hegedűs' elvtárs bírálja azokat • a megyei és járási főagronómusokat, akik nem fordítottak elég gondot a gépi munkák minőségének ellenőrzésére, holott ez nemcsak joguk, de kötelességük is. Ezután Hegedűs elvtárs a termelőszövetkezetek eredményeivel és a továbbfejlesztéssel kapcsolatos feladatokkal foglalkozik. Megállapítja, hogy a termelőszövetkezetek termelési színvonala az elmúlt háromnegyed évben megnőtt. Azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem szabad az eredményeket csak az elmúlt évekhez viszonyítani, mert figyelembe kell venni azt is, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is jobban művelik földjeiket, jobban trágyázzák azt és több műtrágyát használnak. A falun verseny folyik a szövetkezeti gazdaságok és egyéni parasztgazdaságok között. Éppen ezért a termelőszövetkezetek gazdasági fejlesztésében nagyobb követelményt kell magunk elé állitanunk, hogy nagyobb mértékben fejlődjenek, mint az egyéni gazdaságok. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok meggyőződjenek a szövetkezet előnyéről és belépjenek a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetekben mindenekelőtt meg kell gyorsítani az élenjáró termelési módszerek elterjesztését és ebben nagy szerepe van a gépállomások termelőszövetkezetekbe küldött agronómusainak. Minél előbb meg kell szüntetni a termelőszövetkezetekben az állattenyésztés agazatai között legelmaradottabb szarvasmarha-tenyésztés lemaradását. Ezután a cikk hangsúlyozza: megyei, járási és községi párt- és tanácsszer velcnek, valamint a mezőgazdasági szervelmek elsőrendű feladata, hogy segítsék a termelőszövetkezeteket a termelés minden területén a jó eredmények elérésében, emellett nem hanyagolhattok el a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás népszerűsítését sem. „Sok fálusi pártszervezetünk titkára, vezetőségi tagjai, sőt még egyes járási és megyei pártbizottságok titkárai is valahogy olyanformán gondolkoznak, hogy ráérnek megszervezni a szövetkezeti nagyüzemi gadáikodás SZEGED ÉLETÉBŐL Teljesítette évi tervét a Szegedi HomokKavics Kitermelő Váiiaiat A Szegedi Homok-Kavics Kitermelő Vállalat dolgozói az 1954. évre 15 ezer köbméter homok kitermelését vállalták. A dolgozók megértették a kormányprogramm célkitűzéseit, s megfeszített munkával harcoltak azért, hogy az építkezésekhez szükséges homokmennyiséget folyamatosan biztosítsák. Munkájukat segítette, licgy az idén már csaknem teljesen gépesítették a termelést. Négy szállítószalag könnyíti meg számukra a nehéz testi munkát. A négy gép órák alatt üríti ki a homokszállító uszályok rakományát, s beállításukkal 50— 60 százalékkal növekedett a homokkitermelés. A dolgozókat az elért eredmények újabb és újabb sikerek elérésére serkentették. Ezáltal vált lehetővé, hogy vállalásukat már augusztus 27-én teljesítették. Ez egyben évi termelési tervük teljesítését is jelentette. A határidő előtt való tervteljesítéshez hozzájárultak a kotró, hajós és kihordó munkások, s elősegítette a hajók karbantartó mestere, Bába Antal is. Csongrád- és békésnegye4 nyomdászok tapasztalatcseréje Vasárnap tapasztalatcserére keresték fel a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalatot a békésmegyei nyomdai dolgozók. Az ürinepszámba menő találkozót reggel futballmérkőzés vezette be, amelyet a-csongrádmegyei nyomdászok nyertek meg 4:2 arányban. Azután az üzém megtekintése következett; példás rend és tisztaság fogadta a békésmegyeieket. A békésmegyei nyomdászok mint követendő példát tekintették meg a neonvilágítású, egészséges levegőjű munkatermeket, a legújabb szovjet tapasztalatok nyomán ólomadagoló automatával felszerelt, generálozott szedőgépeket, valamint a korszerű sztahánovista tördelőasztalokat, amelyek a dolgozók egészségét védik, munkájukat könnyítik. Az üzemlátogatás után csoportokra oszolva a késő esti órákig folyt a szakmai tapasztalatok kicserélése a nyomdászok között. Gabnai János Erösödik a kapcsolat Szegeden is a városi tanács és a lakosság között Szegeden is erősödik a tanácsok és a dolgozók kapcsolta. Mind többen keresik fel panaszaikkal, javaslataikkal a városi tanácsot. A kapcsolat javulását nagymértékben elősegítették az állandó bizottságok és az azok mellett működő albizottságok, amelyeknek ma már mintegy háromezer aktívája van. A tanácstagok is rendszeresebben keresik fel a dolgozókat és igyekszenek teljesíteni a lakosság kéréseit. A külső telepek lakói például több helyen kérték a csatornázás megjavítását és azt, hogy egyes népboltok az esti órákban is tartsanak nyitva. A tanács intézkedett, az idén a külső telepeken három közkifolyói létesítettek már és a külvárosi népboltok egyrésze este is a vásárlók rendelkezésére áll. A kerületek lakói — látva a tanács gondoskodását — maguk is hathatós segítséget adnak az egyes feladatok végrehajtásához. Az ípoíy-soron például a tanács segítségével a lakók maguk készítettek el 300 méter hosszú gyalogjárót. Másutt a lakók új vízvezető árkot ástak, parkosították utcáikat — mintegy százezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, hogy városuk minél szebb legyen. Most a tanácsválasztásra készülve, tovább erősítik kapcsolataikat, a tanács és a város dolgozói. Két sztahánovista motorszerelő 'A 82. SZAMU :Autóközlekedési Vállalat javítórészlegében hatalmas testű autóbuszok, teherautók és kis taxik sorakoznak egymás mellett. A garázsokban szorgos munka folyik. . Olajoskezű, maszatosarcú motorszerelők orvosolják a beteg gépkocsik futójavításait és 'végzik a tízezer kilométerek után esedékes alapos műszaki ellenőrzéseket. Egyik-másik szerelőnek csak a cipötalpa látszik ki az autó alól. 'A YT 710-es Opel-Blitz jelzésű gépkevsi műszaki ellenőrzését Molnár Sándor sztahanovista szerelő végzi. Gyakorlott szeme rögtön megtalálja a hibát, Ha olyan alkatrész romlott el, amiből van cserére alkalmas tartalékuk is, akkor azt teszik a helyébe, s a lecserélt, hibás alkatrészeket „csendes időben" javítják meg. Nem állhat a gépkocsi egy percig sem hiába. A motorszerelők gyors munkával, rövid idő alatt végzik el a javítást, ellenőrzést és a YT 740es is futha tovább az útján. Molnár Sándor kiváló szakmunkás. Ez év május 1-én kapta meg a sztahanovista oklevelet. Csendes, de annál szorgalmasabb szerelő. Munkatársai szeretik és megbecsülik. A JAVITÓRESZLEG másik iziéhánovista szerelője. Répás 'Rezső, a „Közlekedés kiváló dolgozója". A negyvenei már túlhaladta, de fnégis olyan fiatalos lendületlel dolgozik, mintha még most is .. húsz-, éves lennew Szcp eredményeket ér cl a motorok javításában. Az egyik új Csepel kocsi motorja például 50 ezer kilométer után javításra került a műhelyükbe. Répás elvtárs vette gondjaiba, szétszedte, megnézte és megállapította, hogy új gyűrűkkel kell ellátni. Meg is csinálta. Azóta 65 ezer kilométert menf a motor és semmi baja sincs. Azóta is patronálja azt a kocsit, « „büszkeségét" és a sofför mindig jelenti: „Rezső bácsi a motor megint tízezer kilométert ment és még nincs panaszom". Bép<is Rezső többszörös újitö. Mindig azon gondolkodik, hogyan lehetne gyorsabbá tenni a javítási munkákat. Sok elismerő oklevelet Icapott már. Hogyan lett újító? — EGYSZER, AMIKOR moziban voRam, látom a filmen, hogy egy kazánfűtő szenet visz a hosszú lépcsőn .a vállán függő kosárban. A munka befejezése után betér egy pohár sörre a kocsmába, s leit.ja, hogy a hordóból a sör mesterséges úton jut fel a csaphoz. Gondolkodni kezdett. Nem-e lehetne valahogyan a éienet is gépi erővel szállítani fel az emeletre, ne kelljen neki annyit fáradni. — Ki is dolgozott egy újítást. Azután már nem keltett fuvarozni fel a nehéz kosár szenet az emeletre. — Amikor hazamentem, én is elkezdtem spekulálni. Nemsokára újítottam is. először a vállalatdolgozói közül, s azóta már sokszor. A KÉT SZTAHANOVISTA motorszerelő példaképe a vállalatnak. Munkájuk sikere persze annak is köszönhető, hogy lelkes, összeforrt kollektíva dolgozik a javítóműhelyben, Ha valakinek problémája van — a többielc segítenek. Az augusztus 20-i verseny vállalások sikeres teljesítése után nem áll meg a lendület. Továbbra is olyan igyekezettel dolgoznak, hogy a méltó elismerést ne veszíthessék cl soha. Molnár Sándor (Liebrr.ann Béla felvételei. Fényit. Saöv.) Kopás, Rezső előnyeinek ismertetését, majd akkor. ha már mir.den termelőszövetkezet példásan dolgozik. Vájjon nem ez-e az alapvető oka annak, hogy míg Szolnok megyében az elmúlt egy hónap alatt többszáz új belépő van a termelőszövetkezeti gazdaságokban, addig a szomszédos Csongrád megyében nem növekszik a termelőszövetkezeti tagok száma" — teszi fel a kérdést a cikk. majd így folytatja: „A falusi pártszervezeteknek, a járási és megyei pártbizottságoknak, a szövekíezeti mozgalom számszerű fejlesztése, a kulákagitáció visszaverése érdekében is haladéktalanul széleskörű felvilágosító munkát kell szervezniök a nagyüzemi gazdálkodás előnyének ismertetéséért, az egyénileg gazdálí odó dolgozó parasztok között". A cikk befejező részében Hegedűs elvtárs az állami gazdaságok munkájának megjavításáról írt, majd arról, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése egész népi demokráciánk központi kérdése, amelynek megoldásától elsősorban függ az életszínvonal következetes emelése és népgazdaságunk egész további fejlődése. Hegedűs elvtárs a következők/tol zárja cikkét: „Minden kommunista és minden becsületes pártonkívüli dolgozó járuljon hozzá erejéhez és tudásához mérten egész népünk nagy ügyének, a mezőgazdaság fejlesztésének sikeréhez, legyen tudatában annak, hogy munkája hozzájárulás népi demokráciánk megszilárdításához, a munkás-paraszt szövetség erősítés-4, hez és dolgozó népünk életkorú menyeinek megjavításához.