Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-29 / 204. szám

TASARNAP, 1954 AUGUSZTUS 29. DÉLMH GYARORSZttG PÁRTÉLET » Falusi pórtszervezeteink fontos időszerű feladatairól ÜZEMI ÉS FALUSI pártszervezeteink megfeszített munkával többségükben sikeresen oldják meg az üzemi és mezőgazdasági termelés időszerű feladatait, a tervteljesítés, illetve a betakarítás és begyűjtés segítését. Pártszervezeteink munkája során újabb százak és ezrek tűntek ki odaadó harcos helytállásukkal a kormányprogramm, a III. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában tanúsított lelkesedésükkel. Pártunk III. kongresszusának nagyszerű határozatai újabb és újabb ezreket kapcsoltak és kapcsolnak pártszervezeteink mellé, akik részt kívánnak venni és részt is vesznek a 'ermelés frontján folyó harcon túl a politikai és társadalmi élet harcaiban is. Ezt bizonyitják a felszínre kerülő új népnevelők százai és még ennél is szembetűnőbben a falusi termelési bizottságok széles hálózata, az áilandó bizottságok mellett működő egyre szélesedő aktívahálózat és nem utolsó sorban az Alkotmány ünnepén kitüntetett tsz és egyénileg dolgozó parasztok százai is. Pártszervezeteink előtt az egyik legfontosabb feladat most cz. hogy a társadalmi munkába újonnan bevont párttagokat és pártonkívülieket állandóan foglalkoztassák, rendszeresen bízzák meg őket megfelelő feladatokkal és munkájúk fontosságát elismerve állandóan értékeljék azt. A társadalmi munkások csak akkor tudnak és fognak eredményesen harcolni a legfontosabb célkitűzéseinkért, ha érzik, hogy munkájukat megbecsülik, látják a végzett munka eredményét ós minden időben meg vannak győződve arról, hogy amit végeztek és végeznek, az nem volt hiábavaló. ui NÉPNEVELŐINKNEK a most folyó feladatok mellett — azt nem elhanyagolva már most készülniök kell új, további erőkifejtést igénylő feladatok elvégzésére. Nem kisebb feladatot kell megoldániok, mint felszabadulásunk tizedik évfordulójának méltó megünneplésére való mozgósítást és a tanácsváiasztások sikeres előkészítését. Ahhoz, hogy népnevelőink megfelelően fel tudjanak készülni ezekre a feladatok megoldására, * mindenekelőtt arra van szüksfeg, hogy pártszervezeteink megteremtsék a felkészülés feltételeit. Milyen módon kell megteremteni ezeket a feltételeket? A legfontosabb feladat elsősorban az, hogy mindenütt biztosítsunk annyi népnevelőt és kisgyűlési előadót, mellyel területünket teljes mértékben át tudjuk fogni. Minden pártszervezetnek annyi ítépnevelőt kell biztosítani, amenynyivel nemcsak a községek belterületére, hanem a legeldugodtabb : anyavilágba is el tudja juttatni a oárt szavát. Ez nem kis feladat, különösen nem ott; ahol mint Öttömösön. Algyőn és még másutt nem foglalkoztatták eddig sem rendszercsen a népnevelőket és most szervezetileg is meg kell teremteni a •szükséges népnevelő hálózatot. Vannak-e megfelelően képzett és ejegendő mennyiségben népneveók? Igen, mindenütt vannak. A régi, lapasztalt népnevelők mellett egyre több az új, még gyakorlatlan ugyan, de a párt szavát meggyőzően továbbadni tudó ember. A begyűjtési táblák, a szakmai ankétokon megjelenők száma és vitakészsége, az őszi munkákban élenjárók s kasága, a termelői bizottságok jól dolgozó tagjai, a kitüntetett parasztok százai mind bizonyítják, hogy vannak alkalmas népnevelőink, akikre munkát lehet bízni. A népnevelők kioktatása, felkév.rítése az elkövetkező feladatok sikeres megoldásának legdöntőbb előfeltétele. Ahhoz, hogy népneveid ndifogolycsere Vietnamban Peking (Uj-Kína). Viet-Tribcn a franciák 1200 polgári személyt adik át az elmúlt napokban. Kö; i.tük volt 15? beteg, aki a franúk rossz bánásmódja következ; ben betegedett meg. A franciák ; cm osztottak ki moszkitó-hálókat • i sokan nem kaptak ruhakiutalást. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága 521 hadifoglyot adott f-t a franciáknak. Az átadott hai ifoglyok között volt 184 afrikai, 120 európai és idegenlégionárius f3 217 más hadifogoly. Ezek a igtyok kivétel nélkül két rend rui át. cipőket, kalapokat, moszkítóálókat, törülközőket. hátizsákokat ^tajtójpmló felszerelési cikkelőinket megfelelően ki tudjuk oktatni arra van szükség, hogy minden pártszervezet ismerje meg jól területének minden részét, dolgozza fel a község, a tanyavilág múltját és tízéves fejlődésének eredményeit. Vannak igen helyes kezdeményezések erre vonatkozólag. Öttömösön a közelmúltban megtartott pártaktíva értekezleten elhatározták, hogy egy bizottságot alakítanak a helyi értelmiség bevonásával és a község múltja mellett feldolgozzák és ismertetni fogják a tízéves fejlődés eredményeit is. A felszabadulás óta olyan eredményeket értünk el, melyeknek összegezése a leghatásosabb agitációs érveket szolgáltatja népnevelőink és kisgyűlési előadóink számára. Ha összevetjük a múlt gyűlölt közigazgatási rendszerét a helyi tanácsok munkájával, a műit sérelmeseinek és kisemizettjeinek százai, s a tanács által támogatottak ezrei jutnak eszünkbe. A gépállomás, az egészségház, a film és kultúrházak, az iskolák, az óvodák, a bölcsődék, a villany, az új utak, az ártézi kutak és a sporttelepek, a könyvtárak mind-mind az elmúlt tíz esztendő eredményes fejlődését tanúsítják és ezek valóban megváltoztatták az elmaradott és meggyötört falu régi arculatát. A közép- és főiskolai hallgatók számának megnégyszereződése, a rádió és motorkerékpár tulajdonosok sokasága, a szövetkezeti boltok megduplázódott forgalma elvitathatatlan tényként állanak előttünk. MINDEN PÁRTSZERVEZETNEK már holnap meg kell kezdeni a megfelelő összetételű bizottságok megalakítását, területük megismerését, feldolgozását. Népnevelőink és kisgyűlési előadóink az elkövetkezendő idők harcaiban nem nélkülözhetik ezeket az érveket. Rövid néhány hét, s a tanácsválasztás küszöbére érünk. Ezzel párhuzamosan megyénk valamennyi községe felszabadulásának tizedik évfordulóját is ünnepli. Vájjon el'Tehet-e képzelni tízéve? évfordulót ünnepelni úgy, hogy ne vegyük számba ezen idő eredményeit? Semmiképpen sem. De nem lehet A termelőszövetkezetek éleiéből Ketten — a kitüntetettek közül Kiváló termelőszövetkezeti tag jelvényt kapott a deszki Kossuthtsz-ben Pósa hajós és Adamov Mihály is. Ok ketten is azok közül valók, akik viharban és napsütésben egyaránt helytálltak. Szeretik a közös gazdaságot, óvják, védik s tesznek érte, jobb legyen a munka. Milyen emberek ők ketten? Röviden néhány szóval soroljuk el... Szája felett ezüstös bajusz, kék szeme derűsen csillog. Termetre zömök, de fürgejárású. C3 esztendő múlott cl feletic. A neve: Pósa Lajos. 1950-ben közé pparaszlként, 16 holddal lép'ii a Kossuth tsz-be, s bizony alapító tagnak számít. Szakértelmét, életének tapasztalatát jószírvel hasznosította és hasznosítja most is a neki clyan leedves szövetkezet előrehaladásain. 11a sürgetett a munka s egyesek húzódoztak tőle, a jó öreg Pósa Lajos bácsi nem tétovázott. Nekifog< tt a munkának s rendüli tlenül végezte. A húzódozóknal nem maradt nyomnélkül e példa — serényen dologhoz láttak ók is. A szövetkezet elnöke így mesél Pósa Lajos bácsiról: — Jó az egészsége Lajos bácsinak és bizony nem fél a munkától, akármelyik fiatallal felveszi a versenyt. Becsülik, szeretik Pósa Lajost. A tagság be is választotta öt a vezetőségbe. Elnökhelyettese a tsz-nek — persze nem függetlenített. Lajos bácsi ismeri az életet. Tudja azt is, rajtuk, a szövetkezet tagjain, az embereken áll; hogy milyen a jövedelem. Legelőször a munkájával, s aztán szavával viszi előre a közös ügyet. Több eredményt akar ő is. Uisz' jól tudja, számos erre a lehetőség a közös gazdaságban. Magabiztosan néz előre s tudja, ha harcok, bajok árán is, de előremennek a gazdag élet útján. Adamov Mihály sem fiatal már. Szemüveget visel s arcát fekete kalap árnyékolja. Alapító tagnak szárr" ő is. Nemcsak a 8 hold földjét, hanem szívét, lelkét, igaz meggyőződését is hozta a közösbe. Megélt ő akkor is, amikor egyénileg gazdálkodott. A tsz-be azért állt, hogy jobb legyen a sora. Még egyéni dolgozó paraszt korában, 1948-ban „Mintagazda" jelvényt kapott. A tovatűnő évek során a tsz-ben az ő okos szavára, javaslatára is hallgattak. Vezetők és tagok együtt értek el új sikereket. S bizony meghitten szép, megható volt Adamov Mihály számára, amikor alkotmányunk évfordulóján ünneplő fekete kabátja hajtókájára rátűzték az aranylóan csillogó „Kiváló termelőszövetkezeti tag" jelvényt. A tsz augusztus 20-i ünnepségén ott volt egész családja. Felesége, egyik lá nyá->. nak katonatiszt férje és aztán az unokák is vi* gadtak és szórakoztak... — En már csak úgy vagyok vele — igv szőtte a beszéd fonalát Adamov bácsi — a közös gond az én gondom is, a közös öröm az én örömöm is Aztán úgy igyekszünk ám, hogy több legyen a jövedelmünk. — Hogy érzi magát a tsz-ben? — Hogy érezném? Jól! Jobban, mint az egyéni földön. Persze a tsz-ben sem megy minden úgy, mint a karikacsapás. Előadódik ilyen, meg olyan baj is. De ez az élettel jár. Ami a fő: jó úton vagyunk, haladunk. A Kossuth tsz 610 holdnyi földjén ilyenkor is sok a tennivaló. Igyekeznek a tagok — egykettő kivételével —* minden feladatot jól elvégezni. Köztük az első sorokban halad Adamov Mihály és Pósa Lajos. További jó munkát, jó egészséget! (m. s.) Munkában az Űj Élet tsz tagjai Napokkal ezelőtt hazahordták. röszkei gépállomás traktorainak se- ségletének biztosítását elősegíti a már a tsz kocsijai a tagság gabo- í gítségével. Kukoricájuk szép és najárandóságát. Az augusztus l-ig elért minden munkaegységre •— mint már ezt jelentettük is — 4 kiló 70 deka buza jut. 4 kiló 30 deka búzát már kiosztottak az egységekre. Nem tétlenek ezekben a napokban sem az Űj Élet tagjai. Szedik a krumplit is. Tanács Jánosné, Guczi Istvánné, Csamangó István munkacsapatának tagjai és mások tevékenykednek a krumpliiöldön. Néhány nap múlva pedig,,a krumpliszedés befejeztével újból járandóság mérés lesz. A krumplit mérik majd, a munkaegységekre. Három holdon paradicsomot tera tanácsválasztás nagy feladatait meltek. Szedését folyamatosan végsem megoldani anélkül, hogy ne ismertetnénk a gyűlölt régi közigazgatás tevékenységét és tanácsaink, tanácstagjaink négyéves munkájának eredményeit. Ezek a feladatok, melyek csak részét képezik feladataink egészének, már a holnapi, a mai nap feladatai. Községi. falusi pártszervezeteink önálló kezdeményezésükkel álljanak élére s vezessék az újabb feladatok maradéktalan megvalósításáért folyó harcotj ..kUíftí^unl »' 1 t t ! '"'i&llIJ!I*iTIT Siklós Sándor zik. A paradicsom is hoz pénzt a közös kasszába. Elcsépelték már a lent is. A jövőre is gondolnak, s mér most tesanek azért, hogy a következő gazdasági évre elősegítsék a jó termést. A búza tarlóján, 210 holdon elvégezték már a nyári mélyszántást. Ebbe a főidbe majd kukorica, paprika, mák és burgonya is kerül. Gondolnak arra, hogy az őszi betakarítás után nyomban nekikezdjenek az őszi mélyszántásnak, a gyommentes a 130 holdon. Jó terméssel biztat. Megfelelő termést ígér 40 holdnyi fűszerpaprikájuk. A termelőszövetkezetben most készül majd a következő gazdaságiév terve. Ügy alakítják ki a vetésforgót, hogy kalászos után ne legyen kalászos. Igen helyes, hogy fokozottabb gondot kivannak fordítani az állattenyésztésre, a hozam emelésére, atz állomány fejlesztésére. Tyúkot és kacsát is jelentősen többet kívánnak tenyészteni. Az állatállomány téli takarmány szük40 holdnyi másodvetés is. Az elmúlt év óta a jó munka, szorgalom nyomán új eredményeket ért el az Üj Élet tsz. Előtt ok is a további haladás útja. Naszrádi Györgyné, aki 4 holddal lépett be a termelőszövetkezetbe, hónapokkal ezelőtt megírta a kilépési nyilatkozatot. Most azonban úgy határozott, hogy tsz-tag marad. — Jobbnak látom a közös gazdálkodást, mint az egyénit, ezért maradok a tsz-ben — így állapította meg. Vissza is kérte kilépési nyilatkozatát. Serény munka a kenderföldeken A gabona learatása után a könynyűipar egyik fontos alapanyaga: a kender vágására került a sor. A kenderföldeken serény a munka. Kübekházán a Sarió-Kalapács tszben gép is segít a kendervágásban. A szövetkezetieknek 130 holdon volt kender, azonban a víz jelentős részét tönkretette. A megmaradt kender jó termést ígér. A szövetkezetiek 25—35 mázsás holdankénti kendertermést várnak. Ha holdanként 35 mázsa terem, akkor egy hold után 5197 forint jövedelmük lesz. Nemcsak a termelőszövetkezetnek jár haszonnal a kendertermelés, hanem az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is. Hiba, hogy a megyébe nem érkezett kellő számú kenderaratógép és nincs elegendő aratókés sem. A Délmagyarországi Rostkikészitő Vállalat többször kérte az illetékeseket a kérdés rendezésére, de ez eddig még nem történt meg. Pedig a kender aratásával igyekezni ke'l, nehogy kárára legyen a késői vágás. | | (8) " I V Hű, az nagyszerű lesz! — örvendeztem én a bátyám fele. — Egész délelőtt szíttam ezt a rossz kúti vizet, s egyre szomjasabb lettem! Feltápászkodtunk hát a gerendákról, s lusta mozgással indultunk az öreg után. Vagy 200 méterre integetett felénk a tanyaházak akácosa. Szikfoltokkal tarkázott legelőn vezetett az út odáig. Vakítófehéren hányta széjjel a szik a nyári sugarakat. A sárga bakszakáll, a lilaszirmos papsajt, s a vérpiros hérics érezte is, hogy megárt a sok jóból: mindenáron igyekeztek a levelek alá rejtőzni. Hasztalan! A nagyerejű nyári nap csúfondárosan nevelett a világ tiltakozásán, s olyan kedvet kapott az ellenállástól, hogy mi is tikkatagon ballagtunk be az elsöbéres udvarába. Nosza, neki a kútnak! Még az arcunkat is megcsapkodtuk az enyhetadó vízzel. — Csuporral könnyebben megy az . ivás — szólalt meg mellettünk valaki. Egyszerre kaptuk fel fejünket, még a kobakunk is öszszekoccant. Az öreg Nyéki eladólánya mosolygott ránk s egy kékvirágos bögrét kínált. — Hiszen ... köszönjükszépen, — mondotta Jani. De nem nyúltunk a csuporért. A bátyusnak sürgős dolga akadt hirtelen: gubancát iparkodott rendbekaparni a vizes kezével. Én meg azon csodálkoztam el, hogy lám, ilyet is ritkán látni barna Biharorszagban! Olyan ennek a lánynak a szeme, mint a kék virág azon a ragyogó csupron. A kék virág kelyhére aranyszárnyú lepkét pingáltak Lám, á haja meg olyan Nyéki Veronnak, mint az aranypille rászórta volna szárnyának porát... Veron telemerte a bögrét s kedvesen nyújtotta a bátyám felé. Jani ugyan teleitta magát előzőleg, de azért olyan hevesen hajtotta fel a vizet, hogy majd a csupor után kaptam; azt hitte, lenyeli azt is... Veron pedig csengősen kiáltott a ház felé: AZ ELSŐ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE -— Szereted a verseket Julika?Tizenkét év körüli lányka futott felénk, s én megintcsak elcsodálkoztam! Olyan volt a szeme, mint a kék virág a csupron, s olyan a haja, mintha az aranypille rászórta volna szárnyának porát.. . -Hászen csitri ez! Nem olyan kedvesen gömbölyödő, mint az én Etucám V — gondoltam fitymálóan. Vékonyka volt, csakugyan még, hanem az aranyhaja dúsan szikrázott a napon, s oly csintalanul nézett rám a két kacagó búzavirágjával, hogy cseppet se szabadkoztam, amikor kezcmícgva berángatott a hűvös pitvarba. A bátyus hangját hallottam közben az udvarról; — Mink még ugyancsak ráérünk — mondta Veronnak. S leültek kicsit a hűvösre. -. ^%a^r.-Hozzál Jútogy. törülközőt is,. Julika;. „ az ákác alá, A félhomályos pitvarban Julika hihetetlen-fürgén rakosgatta elém kincseit: pettyes labdáját, babáit, csepp sporját — majd ismét kézenfogott s kifutott velem az udvarra. Bemutatáskép megnyivákoltatta a macskát, megugattatta a kutyát, közben a nyelve pergett szakadatlanul, picurka szünet nélkül... -Olyasmi ez, — gondoltam magamba, — mint mikor az ereszünk alá berepül az anyafecske s a kicsik éktelen csiviteléssel fogadják ... Persze az anyafecske hamar kireppen, oszt megint csend lesz. Viszont jelen esetben nem lesz csend egy ideig, az biztos!- Nahát — gondoltam — ilyen lánnyal se szíttam meg egy levegőt! Ez ugyan nem sütögeti lefelé a szemét, nem hallgat elpirosodva, ha rápislog az ember! Jó negyedóra múlva aztán kezdtem érezni, hogy nekem is közbe kéne nyekkentenem valamit, nem játszhatom örökké a siketnemát ... A kislány a -plimut- — kakas taréjbaja után a libagúnár lábszára hámlását magyarázta lankadatlanul, amikor kirobbant belőlem a kérdés: — Szereted-e a verseket, Julika? — ... még egy kicsit neki. de nem sokára begyógyul. A verseket? Háthogyne szeretném, mértneszeretnéma tanítónéniis megdicsértamultkor, mikor ... — Na, akkor idehallgas! — vágtam közbe. — Ilyen verset úgyse ismersz még! Belekezdtem: Hej, iharfa ... Itt megakadtam, mert belémdöbbent, hogy ennek a versnek sehogyse vág a véger — Aztán — megemelkedett a fejem s tulipánvöbösen szavaltam világgá az átformált strófát, életem első rigmusát: Hej, iharfa, vesszőke ... Patyolating kiszőve. Tudod, pajtás, ki szőtte? Az a kislány, az a kislány, a szőke' L i (Folytatása követkejikl mm i