Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-27 / 202. szám
gelmugybrorszig PÉNTEK, 1954. AUGUSZTUS 21PARTE LEI Bravíliában továbbra is aavaros a helyzet Mindennapos eleven szervező és politikai munkával segítsük a párt- és a kormányhatározatok megvalósítását A SZŐRME- ÉS BÖRRUHAKÉSZITÖ Vállalatnál a tömegszervezetok többségének munkája eléggé gyengéi Egyrészt azért, mert vezetőik nincsenek kellően tudatában saját szervezetük feladataival és jelentőségével, másrészt maga a pártszervezet is kevés gyakorlati segítséget, útmutatást adott oddig munkájuk végzéséhez. Most a pártszervezet vezetősége — miután maga is hiányát érzi a tömeggzervezotek működésének, jolentőg fordulat megteremtésére határozta el magát: minden tömegszorvezet mellé segítséget ad, hogy azok jellegüknek megfelelően az eddigicknOll eredményesebben dolgozzanak és segítsék az üzemben a kongresszus határozatainak megvalósítását. A legfejlettebb párttagok közül kiválasztotta a pártvozcitőség azokat, — s ők ezt vállalták is — akik pártmunknkópp mint Instruktorok állandóan a tömegszervezetek mellett lesznek és a pártszervezet vezetőségének irányításával segítik azok munkáját. Ezt a legutóbbi taggyűlésen is előterjesztették, s megtárgyalták mint határozati javaslatot. A pártszervezet vezetősége eddig főleg oz MNDSZ-el törődött többet, aminek az első eredményei meg is vannak, de egyelőre csak szervezeti téren. Az üzemi MNDSZ szervezet taglétszáma megalakulása — május — óta több mint 40 főre emelkedett. Ehhez sokban hozzájárult a pártvezetöség egyik tagjának, Bozókiné elvtáranőnek u sogitsége. Az MNDSZ vezetőségének tagjai, a maga Bozókiné elvtársnő is egyenkint beszélgetnek a női dolgozókkal, azok személyes ügyeiről ée problémáiról, a termelésben való részvételükről, társadalmi helyzetükről és befolyásuk egyre nagyobb lesz a nöi dolgozók között Hasonlóan kell ezt Unni a maga vonalán sajátosságúitól adódóan minden tömogszervezetnok. A pártszervezet segítségével végezzék meghatározott fel adatukat, mert ezzel nemcsak a dolgozók érdekeit szolgálják, hanem elősegítik adott gazdasági és politikai célkitűzéseink elérését IS. A SZEGEDI TEXTILMÜVEKBEN csuknom háromszázan vesznek részt szervezett pártoktatásbtvn az 1954—55. pártoktatási éviion. A különböző oktatási formákon összesen húsz tanfolyamot szervezlek a hallgatók önkéntes jelentkezése alapján. Ehhez hozzájárult) oz alapszervezetek megnyerő politikai munkája is, annak megértetése, hogy a tanulás nemcsak hasznos ós gyümölcsöző, lianem kötelesség ig a párttag életében. Az tizem! párt-végrohajtóbizottság az új oktatási év megkezdésének közeledtével egyre inkább fokozottabb figyolraot fordít a folyamatos előkészületekre. Felhívta az alapszervezetek vezetőségeit ív. ezzel kapcsolatos tennivalókra \ propagandisták előzetes felkószükaéhoz segítséget adnak mind nz anyag tanulmányozásához, mind u hallgatókkal való foglalkozáshoz. Az alapszervezetek vozetőségeitől feladatul kapták a pártcsoportvezetők és a népnevelők, hogy a beosztott hallgatókkal az oktatás anyagáról és a szemináriumok lefolyásáról ig beszéljenek, keltsék fel érdeklődésüket a kongresszus anyagának megismerése iránt. Gondoskodás történik már a tanfolyamok megtartásához szükséges helyiségek előkészítéséről is. A föfeladat továbbra is természetesen a politikai előkészítés, a propagandistákkal és a hallgatókkal való foglalkozás. A DÉLMAGYÁRORSZAGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ Vállalat pártszervezete rendszeresen foglalkozik termelési kérdésekkel, a termelés segítésével ée javaslatokat tesz a gazdasági vezetőnek. Az elmúlt taggyűlésükön az önkülltségcsökkentési versenyben való részvételről tárgyaltak, melyet az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat kezdeményezett az ország áramszolgáltató válllalatai között. A z önköltségcsökkentési versenyben való részvétel; már közölték a verseny kezdeményezőjével, e mositl már a vállalási pontok részletes, kidolgozása van csak hátra. A versenykihívás elfogadása után a dolgozók tiagyrószo foglalkozott azzal, hogy milyen területen van lehetőség további megtakarításra, az önköltség csökkentésére. A dolgozók egymás közötti beszélgetései máris több javaslatot eredményeztek. Többek között javasolták, hogy a gépkocsik munkába Való beosztását és a készenléti szolgálatot szervezzék át, igy munkaerő szabadul fel, s továbbra it fennakadás nélkül végezhetik munkájukat. Ezt már meg is valósították. Érkezett olyan Irányú javaslat is, hogy a külső szerolcai munkák előkészítésénél a benti munkafolyamatokat más formában végezzék el, « ezzel is jelentős költséget takarítanak meg. Vonatkozik ez a szerelési anyagok és egyéb segédeszközök előkészítésére, kiszállítására. A külső szoreléaen dolgozók részéről érkezett olyanirányú javaslat, hogy a munka megkezdése előt$ kint a helyszínen még egyszer tanulmányozzák át a különböző munkálatok elvégzésének folyamatát és ahol lehetőség van rá, az előzetes tervezéstől eltérően végezzék azt el. Erre annál is inkább lehetőség van, mivel a tervező szervek gyakran kellő helyszíni ismeret nélkül végzik a tervezést s a tervezés megváltoztatásával például oszlopokat, lehet megtakarítani a vezeték másformába való vezetésével, de természetesein a óéinak megfelelően. Erre volt is már példa. Az ilyen és ehhez hasonló lehetőségek felkutatásával és pontokba foglalásával teszik majd meg ősszegszerű vállalásukat a DÁV dolgozói, hogy méltó versenytársa leheseenok az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnak, mely az év hátralévő Időszakára 800 ezer forintos önköltségcsökkentést vállalt. Mendes-France válaszai a francia nemzetgyűlés három bizottságának szerdai ülésén elhangzott kérdésekre Raymond Guyot Párizs < MTI). Mendes-France miniszterelnök „diplomatikus" nyilatkozatát a nemzetgyűlés három kulcsfontosságú bizottsága tagjainak szerdal együttes ülésén igen elénk vita követte. E vita során a képviselők, — közülük elsősorban a Francia Kommunista Párt képviselői — számos kérdéssel «M)rougatták a miniszterelnököt a kényes kérdések tisztázására. A Szovjetuniónak küldendő nyugati válaszjegyzéket illetően Etienne Fajon kommunista képviselő kérdésére a miniszterelnök azt a választ adta, hogy a francia kormány Londonba küldte képviselőit azokra a tárgyalásokra, amelyeknek célja meghatározni a három nyugati nagyhatalom együttes álláspontját az összeurópai biztonsági szervezet létrehozására irányuló szovjet javaslatokra. Ezeken a tárgyalásokon — mondotta a miniszterelnök — a Franciaország által javasolt válasz tervezetet fogadták el. kommunista képviselőnek arra a kérdésére, hogy tudna-e tájékoztatót adni Churchill angol miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseinek eredményéről Mendes-France a következőket válaszolta: — Egyetértettünk annak szükségességében, hogy Nyugat-Németországnak meg kell adni a sauverénitási jogokat. Jules Moeh szocialista képviselő az? kérdezte, igazak-e a titkos egyezmények létezéséről elterjedt hírek! — Ahogy az előző kormányoktól tudom, — mondotta Mendes-France — két technikai jollegű egyezmény létezik: az egyik katonai jellegű, amely arról intézkedik, hogy Franciaországnak 11, Nyugat-Németországnak pedig 12 hadosztálya legyen, a másik pedig a hírszerzószolgdlaira vonatkozik. Ezentúl nincsenek más egyezmények. New York (TASZSZ). Az „Imprensa Popular" című braziliai lap augusztus 21-én közölte a Brazil Kommunista Párt főtitkárának. Prestesnek nyilatkozatát. Prestes a brazillal politikai válságot elemezve felhívja a figyelmet arra, hegy a fasiszta tábornokok egy csoportjának — az amerikai imperializmus csatlósainak — vezetése alatt államcsínyre kerülhet sor. Az amerikaiak elégedetlenek a braziliai helyzettel és tétovázás nélkül a bűnös akciók útjára lépnek, hogy az országban zavart és nyugtalanságot keltsenek s ezzel megkönnyítsék az államcsíny végrehajtását. Jelenleg a legfőbb veszély az ügynevezett ..Demokratikus Unió" tagjai sorába tartozó politikusoktól indul ki, akik cinikusan ..ellenzéknek" tetetik magukat és kapcsolatban állnak a fasiszta tábornokok csoportjával. Prestes befejezésül így ír: „Ha a demogógok és fasiszta tábornokok a brazilokat egymás ellen akar. ják uszítani, akkor mi tudni fogjuk hogyan válaszoljunk. Határozottan síkraszállunk mindazok oldalán, akik készek harcolni alkotmányunk védelmében. Mint az „AFP" Jelentéseiből kitűnik, Braziliában továbbra is zavaros a helyzet. A kormány kísérleteket tesz. hogy az elnökválasztás okozta zavargások ellenére helyreállítsa a rendet. Szerdán Rio de Janeiróban nag> -> szabású tömegtüntetés volt. A délutáni órákban támadást intéztek a légügyi minisztérium épülete ellen, Cafe Fiihó elfoglalta Brazilia elnöki székét. Az új elnök Eduardo Gomez tábornokot nevezte ki légügyi miniszterré. De Costa tábornok továbbra is hadügyminiszter marad. A Vargas kormány összes többi minisztere benyújtotta lemondását. Az „Associated Press" hírügynök ség washingtoni tudósítója jelenti, hogy Café Filho-t, Brazilia új elnökét hivatalos washingtoni körökben „olyan embernek tartják, aki már régóta baráti érzelmeket táplál az Egyesült Államok iránt." A tudósító rámutat, hogy Café Filho többször kijelentette: a brazíliaiaknak nem kell félniök az amerikai tőkebefektetésektől, amelyek — Filho szavai szerint — elősegítik Brazilia fejlődését. Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Ktizlérsasig elnöke levelet iatézett René Cotytioz, a Francia KOztirsaság elnökéhez Berlin (MTI). Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke augusztus 23-án levelet intézett René Cotyhoz, a Francia Köztársaság elnökéhez. Wilhelm Piock a levélben többek között a következőket Írja: — A német nép ellenzi Adenaucr politikáját, a felfegyverzés és a háborús előkészületek politikáját. 'A német nép nem akar háborút, hanem békében és barátságban kivin élni a francia néppel éppen úgy, mint valamennyi más néppel. — Á nónvet ée a francia népnek egy arán; érdeke az európai béke biztosítása, amely mindkét állom érdekeit szolgálja. Van út, amely valamennyi európai állam igazi biztonságának megteremtéséhez vezet. Ez az út: összeurópai kollektív biztonsági egyezmény életrehívása, amely annál előbb létrejön) minél aktívabb módon veszik a béke ügyet saját kezükbe az érdekelt népek. — Biztosíthatom önt, elnök úr és a francia népet, hogy a Német Demokratikus Köztársaság minden módon ápolja majd a német nép körében • békeszerető Franciaországgal való barátság és a béke gondolatát és minden eszközzel igyekszik a békeszerető erők befolyását egész Németországban fokozni úgy, hogy a nyugatnémet militaristák képtelenek legyenek Franoiaországra politikai nyomást gyakorolni és új revansháború?) előkészíteni. Rövid külpolitikai hírek Párizs (MTI) A parlamenti szocialista csoport, valamint a Szocialista Párt igazgató bizottsága szerdán este ülést tartott. Az ülés a későéjszakai órákba nyúlt. A tanácskozás résztvevői végül is ötvenhét szavazattal négy tartózkodás mellett, elfogadták a Guy Mollet által előterjesztett javaslatot, amely hangsúlyozza, hogy a Szocialista Párt• ellene van annak, hogy nemzeti hadsereget adjanak Németországnak, akár egyesítik, akár nem. Ily módon a mo6t szombaton kezdődő ratifikációs vita küszöbén a nemzetgyűlésnek már hat illetékes (6) Szőkét, csinosát, csárdást gavallérosat, Százat! — 6zilajkodott neki Jani, hogy megremegett belé a puszta 6 felnyitotta óriás szemét: a halastó kettős tükre nagyot csillant... A mező mérhetetlen arcán meglengett a szakáll: szellő futott el a fűrengeteg fölött ... Sóhajtozott a puszta, ébredőben ... • Kedves táj ez a mi pusztánk! Nem olyan regényes tán, mint nagy szerelmese, Petőfi idejében, de változatosabb, otthonosabb, emberibb. A sűrűn előzöldelő akácerdők barátságosan bólogatnak felénk a langy hajnali szélben. Amott, a láthatár szélén, óriási mocsáritölgy terpeszkedik egymagában. Hogy mikép került a bihari puszta kellős közepébe? ... Tán a több évszázada alátepert ingoványos dugta ki a föld alól, végső erőfeszítéssel, figyelmeztető mutatóujjaként: „Valamikor én voltam itt az úr!" Most a geszti gróf itt az ür, — legalábbis a tölgytől keletre. A tölgy a faluhatár végét s az uradalmi földek kezdetét jelenti. Már csak a határfától mintegy százötven méterre terülő bükkerdő takarja el apámékat előlünk. Jószagú kis erdő. kár, hogy hamar végetér. Kopár legelő következik az erdőn túl, göcsös földútja mellett húzódó, simáradöngölt ösvényen percek alatt átsuhanunk — s máris ugrok a vázról lefelé. Zsibbadt féllábbal, bicegve futok egy komolyarcú, zömök ember felé... Frissen villogó deszkázat fölött méricskél egy hatalmas legénnyel, Katár Lackóval. Édesapám ... Félkézzel a „vinklit': fogja s az ácsplajAZ £ LS Ö PRÓBA Irta: DÉR ENDRE 1bászt, s fél kezével szeretettel ölel meg. — Elaludtatok kisfiam! Körülnézek: úgy Játszik, apámék nemcsak a pusztát, hanem a napot is megelőzték ébredésben. Ugy mozgott már mindenikük, hogy látszott: jó rája kezdhették. Röppent a tégla a becsapkodott állványra, — s friss forgácsillat fanyarlott köröskörül... Nagy öröm szállt meg hirtelen az ismerős arcok láttán, s valami igen-kedveset akartam mondani az en mosolyogva fürkésző édesapámnak. — Apám! Rengeteg hagymát hoztam! Meg hegyespaprikát! — kiabáltam lelkendezve: szalonna mellé nélkülözhetetlen csemege mind a kettő, kivált az utóbbit szerette édesapám. — Nono, kisfiam — felelte csendesen, — korai még az ebédre gondolni! Azt meg is kell érdemelni még! Nyomban nekivetkőztünk Janival, hogy mi is megérdemeljük az ennivalót. Alit már a fácánház fala, — két sor tégla, két sor vályog, hanem az egyik közfalból hiányzott még néhány sorral. Jani hát felkapaszkodott az embernyi-magas állványra, a közfal mellé, én meg alájaálltam az állványnak, mint téglaadogató. Másodmagammal, egy töpörödött fekete emberkével, Kincses bácsival hordtuk a téglát, vályogot, s maltert, — tajicskával az állvány alá, szakadatlanul etetve a két falazót: Janit, meg egy ugrai kőmívest, Farkas Lajost. Alacsony, csontos, hallgatag segéd volt ez a Farkas Lajos, — szenteskedő, harmincöt felé járó, nős, gyerekes ember. Megállta helyét, mind ács-, mind a kőmíves feladatokban, akárcsak Jani.' Én inkább az ácsmunkában szerettem volna helytállni; a habarcs összefröccsköli az ember képét-száját, ruháját, — a vályog s a tégla véresre koptatja az ujjak hegyét. Szebb az ácsmunka, mindenkép! Arra viszont legfeljebb holnap kerülhet sor, ha édesapám s Kazár Lackó elkészültek a szarufákkal. Egyelőre veszettül fröcsög a habarcs a szemembe s égeti a kezem a pévás vályog . . . Ha viszont tornyozottan áll a vályog odafent az állványon, Kincses bácsi komótosan cigerettát .tekerhet a finánclábszáraktól tarka szüzdohányból, s magam is szusszanok egyetkettőt. Nagyon szeretnék én is rágyújtani, de apám s a bátyus előtt nem merek. Ezért aztán, egy-egy ilyen szünetben, verstudásl csatát vívok Janival. Természetesen Petőfivel kezdjük, a „Nép nevében"-nel. Arra még 7 éves koromban tanított meg édesapám. — Hát Adyról tanítanak-e a gimitekben? — kérdi Jani. — Adyról? a „Krisztus-kereszt az erdőn"-t. — Sifli! Az nem vers! Nem hallottál a „Magyar jakobinus daláról". Megcsillan a szeme: — Dehogynem! — hadarom lelkesen. — Hisz épp ezt szavalta Édesapám a munkástanács gyűlésén, mikor Adyt gyászolták: „... magyar, oláh, szláv bánat — mindigre egy bánat marad!" ^ (Folytatása következik) _ bizottsága hozott olyan többségi határozatot, amelynek értelmében nem javasolja a ratifikációs javaslat elfogadását. (MTI). A brit-guyanal rendőrség letartóztatta Janet Jagant, a britguyanai népi haladó párt főtitkárát, dr. Cheddi Jagan, Brit-Guyana törvényellenesen elmozdított és jelenleg bebörtönzött miniszterelnökének feleségét. Janet Jagan ellen azt a koholt vádat emelték, hogy „felforgató iratokat rejtegetett". A „felforgató irat" a „Tartós békéért, népi de-> mokráciáért" című lap egyik péU dánya volt. Mint a „Reuter" hírügynökség jelenti, a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette Jagannét az ellene emelt vád alól. Rablógyilkosokat ítélt al a szolnokmegyei bíróság Körülbelül egy évvel ezelőtt Simonyi Vilmos büntetett előéletű csavargó három társával a szolnokmegyei Jászfelsőszentgyörgy községben gyümölcsöt akart lopni a dolgozó parasztok szőlőiből. A szölöor észrevette őket és elalta útjukat, de a négy gonosztevő rátámadt és agyonverte. A bűntett elkövetése után Simonyi és két társa az osztrák határ felé szökött. A cinkosokat a határon elfogták, Simonyinak azonban sikerült átszöknie Ausztriába. A magyar hatóságok azonnal megindították a kiadatási eljárást és a visszahozott rablógyilkos és társai ügyében most Ítélkezett a szolnokmegyei bíróság. Simonyi Vilmost, mint főbünöst életfogytiglani börtönre ítélték és állampolgári jogainak gyakorlásától tíz évre eltiltották. Társai 12, 6, illetve öt évi börtönbüntetést kaptak a dolgozó parasztok vagyona elleni támadással fiárosultj meghatóit gyfkosságért,