Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-23 / 173. szám

QELMUGYDRORSZAG PÉNTEK, 1954 JÚLIUS 23. PÁRTELEI • A cséplés! agitáció helyzete Szatymazon — A pártmunka emberek közötti — emberekért való munka, — Gulyás György szatymazl kisparaszt mondta ezt, aki nem is párttag, de népnevelőnek vallja magát a sándorfalvi gépállomás egyik cséplőbrigádjában. Kitől tanulta? Honnan hallotta? Nem tud rá felelni maga se. A lényeg az, hogy meggyőződése ez a nézet ugyanúgy, mint Bozsák József kommunista cséplőmunkásnak és többeknek. Amikor két nappal ezelőtt délután odaálltak a géppel Kopasz Jánosné asztagja mellé, akkor tapasztalták a népnevelők, hogy milyen nehéz munkát vállaltak magukra. Hiszen az emberek ahányan vannak, annyi félék, mindegyiknek másmilyen formában Rell megmagyarázni ugyanazt az igazságot. A csépeltető gazdák egyrésze — hiába kapott anyagi kedvezményeket, több örömet és törvényes biztonságot a párttól — még mindig nem érti, hogy miért kell termésének egy bizonyos hányadát az államnak adnia; még mindég inkább törvénytiszteletből, mint a szocializmus ügye iránti lelkesedésből teljesíti beadási kötelezettségét. Kopasz Jánosnénak nem kellett sokat érvelni az igaz. 6 azonnal beszállította a kötelező gabonát. Estig azonban elcsépeltek még Szanka Imrénének, Frányó Józsefnek és Kondász Györgynének is, de ezek a dolgozó parasztok nem jelentkeztek a begyüjtőhelyen még másnap sem. Ez azt jelenti, hogy megsértették a begyűjtési törvényt, amely előírja, hogy az államnak járó részt- a géptől nyomban vinni kell a raktárba; Ilyenformán már az első nap félig-meddig eredménytelen volt a népnevelők munkája; A fentebb említett három kistermelő megígérte a beadás rögtöni teljesítését, Bozsák József és Gulyás György elvtárs pedig megelégedtek ezzel és nem gySxték meg őket a gyors begyűjtés fontosságáról. Azt kellett volna megértetniük a csépeltetőkkel: ha nem késlekednek a gabona beszállításával, akkor az egész ország zavartalan kenyérellátásához járulnak hozzá, segítik az ipari munkásokat is, akik most egyre több ekét, kisgépet, szerszámot küldenek a falunak.— Bajos dolog ezzel érvelni — mondották a népnevelők egy másik cséplőgépnél Rácz István munkacsapatában. És elmondották azt Is, hogy miért.: j Silány minőségűek az egyes iparcikkek. Katona József dolgozó paraszt nemrégen új ekét vásárolt nagy boldogan, de használat közben derült ki, hogy rücskös a kormánylemeze, egyik szarva lentebb áll, mint a másik, azonkívül olyan keskeny barázdát hagy maga után, hogy a hajszás ló nem tud benne végigmenni. Katona József megérti, hogy ez nem a párt, nem az állam hibája, hanem azoké a felelőtlen minőségi ellenőröké, akik kiengedik a gyárból az ilyen árut. Éppen ezért azt mondotta, hogy mihelyt elcsépel, rögtön beadja ami az államnak jár, de panaszként azért elmondja -másoknak is, hogyan járt az ekével. Híre van Szatymazon annak is, hogy a lóvakarókat alighanem közönséges bádogból készítik, mert három-négyszeri használat után el lehet hajítani.Ezeket a problémákat teszik szóvá a gazdák, ha a cséplőmunkás népnevelő a begyűjtés jelentőségéről beszél nekik; Jogos panaszok ezek, amiket meg kell hallgatni és el kell juttatni a pártszervezethez intézkedés végett. De az a hiba Szatymazon. hogy a népnevelő elvtársaknak ilyen esetekben többnyire elakad a szavuk, védekeznek vagy visszavonulnak ahelyett, hogy azt válaszolnák: — Emberek, ebben a dologban igazuk van. a párt el is követ mindent, hogy minőségileg tökéletes árucikkeket kapjon a parasztság. De ezért nrm állhat meg a gahonahegyüjtéi, mert akkor nem lesz az államnak elég ereje, hogy tovább segítse mezőgazdaságot; hogy tovább velje a lakosság jólétét. Az okos beszédet, az egyszerű igazságot szívesen meghallgatják a dolgozó parasztok, sőt megértik, hogy a begyűjtés is az ő érdekükben történik. Az állami tartalékokra épp olyan szükség van, mint a feleslegre otthon a családban, mert sohasem lehet tudni,, elemi csapások nem sújtják-e jövőre az országot és a párt, a kormány altkor is el akarja látni a dolgozó milliókat kenyérrel, élelemmel. Szűcs István középparaszt éppen a dunai árvízzel kapcsolatban értette meg, hogy az államnak mennyire szüksége van a begyűjtött gabonára és az egyéb termékekre. Amikor elcsépelt nála a gép, akkor tudta meg, hogy az idén a kétszeri műtrágyázás ellenére is 10 mázsával kevesebb kenyérgabonája termett, mint tavaly, mégis azonnal a begyüjtőhelyre vitte 394 kiló előírását. Ezenfelül elhatározta, hogy egy mázsa kenyérgabonát az árvízkárosultaknak is küld. Nagyon sok olyan dolgozó paraszt él Szatymazon, akiket a cséplőmunkás népnevelők népszerűsíthetnének, akiknek példájával lelkesíteni tudnák a többieket. Mészáros János kisparaszt szintén sérelmezi, hogy 34 forintjával vett Szegeden hat darab zsákot és amikor megtöltve gabonával kocsira tette őket, egyszerűen kirepedeztek. Mégis a legelsők közt tett eleget állampolgári kötelezettségének, utána pedig elment cséplőmunkásnak, hogy a község minél hamarabb végezhessen a betakarítással. Mészáros bácsi azt mondotta: — Az én hitem, látásom szerint sokat tett értünk a párt, jobban élünk, több a költőpénzünk. Ezért adtam be szívesen a beadnivalót. Lehetne agitálni, érvelni a cséplőgépeknél a kommunisták példájával is. Kormányos György elvtárs csak azért késett pár órát a beadással, mert a kocsijával először Széli György és Széli Jánosné búzáját vitte a begyüjtőhelyre. Mindhárman megkapták azonnal a beadási árat és az 5 forintos gyorsbeadási prémiumot. Ifj. Vér György 458 kiló búzával szaporította az állami készletet, Tóth János (vadőr) ugyancsak a legelső zsákokat vitte a 4-es számú raktárba. Ha előbb a padlásra hordták volna a gabonát, elszalasztották volna az 5 forintos prémiumot, mégegyszer kellett volna fáradniok a beszállítással, sőt 10 százalékkal felemelték volna a kötelezettségüket. Nem, a józan, megfontolt emberek nem csinálnak maguknak ilyen kellemetlenséget! Hiba, hogy a szatymazi pártszervezet ,de a sándorfalvi gépállomás pártszervezete sem törődik eleget a cséplőgépeknél dolgozó népnevelőkkel. Vastag József, Rácz István, Mészáros János, Gulyás György és a többi harcos agitátor sxlvvel-létekkel akar dolgosul az emberekért, a gabonabegyüjtés sikeréért, de elvárják a pártszervezet támogatását. Egyelőre még nincs a gépeknél versenytábla, ahova felírhatnák a beadásban élenjárók neveit, továbbá a versenytárs cséplőcsapatok eredményeit. Javasoljuk Rózsa László szatymazi párttitkár elvtársnak, hogy a vezetőség tagjai sűrűbben látogassák a cséplőgépeket és mondják el a népnevelőknek a más gépeknél szerzett jó tapasztalatokat, agitációs érveket és módszereket. Javítsák meg együttes erővel a pártmunkát — az emberekért. N, I. Az árvízvédelmi kormánybiztosság jelentése Az árhullám tetőzése ma reggel Paks és Baja közt van. A Paks feletti szakasz teljes egészében apadó, Esztergom felett körülbelül óránként egy-másfél cm, Esztergomtól délre pedig ennél is lassúbb az apadás. Budapestnél a Duna szerdán reggel 7 órától ma reggel 7 óráig 9 cm-t apadt, a ma reggeli vízállás' 774 cm. Dunaremeténél, illetőleg Gönyünél az apadás mértéke egy nap alatt 31, illetve 29 cm, aminek eredményeképpen remélni lehet a Szigetközbe betört vízár jelentékenyebb visszahúzódását és az elöntött területek fokozatos felszabadulását. Az itteni apadás természetesen előnyös a nehéz körülmények között végrehajtandó töltéshelyreállítási munkák elvégzésére is, amelyeket a mai napon megkezdenek. Változatlanul erős védekezés folyik a Rába és a Rábca mellett, e folyók Duna torkolatánál. Szentendre szigetén a töltések erősítése és a vízfeltörések elfojtása állandóan folyik. Szentendrénél a bükköspataki védővonal elkészült, a másik védőgátat állandóan építik. A Sió-menti szaporodó csurgások ellen fokozott erővel védekeznek. Bölcske—Madocsa térségében a védelmi vonal építése befejeződött. Baja környékén és a Duna-völgyi főcsatorna helyenként tőzeges altalajú szakaszai mentén a védekezés erőteljesen folyik; Mohácstól délre a határmenti töltésszakasznál szükséges gáterősítés két napon belül elkészül. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy — tekintettel az apadás lassú ütemére —• a figyelő és őrszolgálatot, nemkülönben a védelmi munkákat változatlanul erősíteni kell. Töltéseinket még csaknem mindenütt hatalmas víztömegek támadják, s a töltések átázása naprólnapra fokozódik. Éppen ezért a legnagyobb gondot kell fordítani a gátaknál jelentkező szivárgásokra, csurgásokra és vízfeltörésekre. Külpolitikai krónika Amerikai újítás — Londonban — Alljl Hogy festeszt — kérdi az amerikai őr az amerikai pilótától. Ezt a jelenetet lehet az amerikai hadsereg Londonban állomásozó repülőinek laktanyakijárata előtt megfigyelni. Az őr alaposan megnézi minden eltávozó repülő ruházatát és sokakat visszaküld, hogy öltözzenek át. Miféle újítást vezeteti be az Angliában lévő amerikai támaszpontok parancsnoksága? Az amerikai légierő szokatlanul hosszantartó „látogatár sa" napról-napra nagyobb felzúdulást kelt az angolok körében.' Az angol népnek az amerikai helyőrségek fenntartása eddig körülbelül 96 millió fontsterlingbe kerül. Hány lakást, kórházat és iskolát lehetett volna ebből a pénzből felépíteniT Alighogy egy amerikai katonai tábor megalakul, nyomban megszaporodnak a rablások, erőszakos támadások a környéken. Mint a Daily Herald nemrégen közölte, egy amerikai repülő egymaga tíz betörést . és erőszakoskodást ismert be. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy ez a bandita nem valami ritka jelenség. Nem más, mint lord Goddard, Anglia legfőbb bírója utalt a „Kings-Linnben (Norfolk) mutatkozó felháborító helyzetre, amely az amerikai tábor közeli szomszédsága miatt alakult ki". De a legfőbb ók, ami az angolokat arra indítottak, hogy „ami, go homef-t kiáltsanak az a meggyőződés, hogy az Egyesült Államok Icatonai támaszpontjai veszélyeztetik a békét. Az amerikaiak érzik, hogy ellenszenv veszi őket mindenütt körül éshogy ezt a kellemetlen hangulatot enyhítsék, az angliai amerikai légierő parancsnoksága elhatározta, hogy álarcot ölt, vagyis repülőinek kinézését úgy megváltoztatja, hogy ne igen különbözzenek az angoloktól. McGyer amerikai ezredes — írja a Daily Herald — megparancsolta alárendeltjeinek, hogy kimenőjük alkalmával „angolosítsák el" magukat. A parancs szerint az amerikai katonáknak meg kell javitaniok az angolokhoz való viszonyukat és ebből a célból „tompított színű, szerénynek tetsző ruházatban" kell az utcára menniük. Jgy tehát az őrnek sok új gondja van. Ismételten előfordul, hogy a tarka ruhákat kedvelő amerikai pilótákat visszaküldi: vegyenek fel szerényebb ruhát. Nem kell kételkedni benne, hogy ez a naiv álcázás nem jár sikerrel. Mert a közmondás szerint a madarat nemcsak tolláról, hanem énekéről is felismerik. Mendes-France rádióbeszéde és Eden nyilatkozata az indokínai fegyverszünetlel kapcsolatban Párizs (MTIf. Pierre MendesFranco francia miniszterelnök szerdán este rádióbeszédét mondott. Beszédében a többi között a következőket mondotta: A józan é6z és a béke győzött. A kemény alkudozás napjai és éjszakái után, amelyekben hol az aggodalom, hol a remény uralkodott, végülis sor került a fegyverszünet aláírására. Ennek feltételeit holnap ismertetni fogom a nemzettel, de a lényeges pontok már most is ismeretesek. Egyesek közülük bizony kemények. Olyan feltételek mellett köthettük meg a fegyverszünetet, amelyek lehetővé teszik Franciaország számára, hogy békében tölthesse be a jövőben is távolkeleti hivatását. Véleményem és lelkiismeretem szerint bizonyos, hogy ezek a feltételek a legjobbak, amelyeket a jelen körülmények között remélhetünk". Eden angol külügyminiszter a genfi értekezlet szerdai záróülésén többek között mondotta: — Lehetséges, hogy a ma megkötött egyezmények természetüknél fogva nem elégítenek ki teljeses mindenkit. Az egyezmények azonban lehetővé tették annak a háborúnak a befejezését, amely 8 , évig tartott és emberek millióinak okozott szenvedéseket ! és fájdalmakat. Beméljük, hogy ezek az egyezmények csökkentették a nemzetközi feszültséget is, amely a világbéke szempontjából veszélyes stár diumba érkezettEzek az eredmények bizonyára i megérik azt a fáradtságot, ame- 1 lyet több héten át vettünk magunkra, Eden a genfi értekezlet befejezése után hazarepült Londonba^ ahol megérkezésekor a többi között a következőket mondotta al sajtó képviselőinek: „A genfi értekezletnek két célja volt: az indokínai béke helyreállítása 8 évi háború után, s annak a veszélynek a megszüntetése, következőket • hogy a viszály kiterjedjen DélkeI let-Ázsiára. Mindkét célt elértük. A Nagy Fejedelem, Rákóczi Ferenc utolsó csatáját vívta azon a helyen, ahol a szegedi gyerekek üdülnek. Rákóczi harca nem járt sikerrel, de érezték, tudták már akkor, a harcosok, hogy el fog jönni az az idő, amikor szabadon, boldogan építjük édes hazánkat. Valóra vált az akkori Szegedi gyerekek Szátokon rendes, reggeli tornára hívó finom, jó húslevest. Van csöngetése követi. Érdekes aki háromszor is kér belőle. játékos tornagyakorlatokat végeznek és a kis tüdők magukba szívják a jó erdős, hegyes vidék levegőjét. Torna után fürdés, mosdás. Itt-ott a pancsolás Utána pirosra sült újkrumpli és nagy kirántott van borjúszelet kerül az asztalra, salátával. Az ebédet piskóta-tekercs zárja be. —Mondja is az ebéd végén a szik is a padokat a vendégeknek. A falu apraja-nagyja ott népviseletben, fodros Álföldiné gazdasági felelős boldogan újságolja: mindinkább könnyebb lesz az élelem beszerzése, mert a falu segit. Már el is felejti lassan az első napok keserűségeit, bosszúságait.Ha nehezen is kezdődött szoknyában, érdekes fej- munkája, mr,t már mindkendővel a fejükön. A sze- inkább könnyebb lesz. Ebgedi gyerekeknek ez is kü- ben segít az egész üdülő lön látványosság. Mindenki kollektívája. Mindent a - — . ... . . ... ... , , ... , . helyet foglal, a gyereksereg gyerekek érdekében. gyermekei boldog örömmel ^tore vízben uszrk a fur feszült figyeler^el kíséri Nemsokara eltelik a két hoev belefáradt éa már ^ ^ hét és a íüstös <?5zös hazflhogy belefáradt és mar tozet gyújtja. S márropog hozza a gyerekeket frissen, álom & most a dolgozók fdes_ örömeit látjuk. Egy- kis Kindlein Annuska akit sohasem evett, lékkel azonban A tökfőzebaj volt: a nöEbéd után kéz- és arcmosás a következő teendő. élvezik a hegyek-völgyek főhely A gondozó nénik szépségeit. A legszebb he- hutlk le a kedélyeket, lyek az országban mind a Öltözködés, gyors takarídolgozók pihenésének szol- tás után megy a gyerekhad gálatában állanak, de nem- a terített asztalhoz. Kávé, csak a dolgozókról maguk- tej, kakaó váltják egymást, ról történik gondoskodás, amelyet vajaskenyérrel fohanem a dolgozók gyerme- gyasztanak el. Ezután szakéiról is. A Szegedi Ken- bad foglalkozás van: levélderfonógyár, az Újszegedi írás, meseolvasás, faragás, Kender-Lenszövő Vállalat, labdázás, tornázás, színdaa Szegedi Jutaárugyár, a rabra készülés. Vannak Szegedi Ruhagyár és a Dél- akik kis csoportokban bemagyarországi Rostkikészí- mennek a közeli erdőkbe és tő Vállalat gyermekei üdül- ott játszanak társasjátékot, nek Szátokon. Több mint Van olyan is, amikor cso60 gyermek van egy cso- portosan mennek a közeli portban és kéthetenkint hegyre és gyönyörködnek a váltják egymást a csopor- körülöttük elterülő hegyek tok láncolatában. A kísérő nöTekintsünk bele egy nap- vérke elmondja, hol is vara az üdülő gyerekek éle- gyünk. Észak-Magyarorszá- falusiak, a szátókiak is itt tébe gon, a Börzsöny és a Cserhát lesznek vendégségben. LáReggel 7 órakor van éb- lábainál. Megállapítják, resztő. Iványi Kató néni, hogy merre van Szeged Sa arról^beszék^ hogy |fsak gj ^TS ^szségesen. Boldogan fogvolt, de olyan finomat meg ének, üdvözlik a falubelieket, szó kerül az üdvözlésben a békéről, a szabadságnagyon nehezen fogyott, ról, Rákócziról, a máról és a nagv hegyekről, az érdőkről, az ottani emberekről, a Rákóczi emlékműről, de mesélni fognak a nővérkékről, azok szereteléről, gondoskodásáról. Elmondják, a jövőről, a béke országáMajd ról. Azután Gizike szavalja délutáni pihenő. Négy óra Petőfi egyik szép költemé- hogy Bugyi Jutka néni miután újból hangos az üdü- nyét, majd magyar népi lyen pöttyös ruhát varrt tánc, ének, szavalat váltják krepp-papírból, hogy miA gyerekek szo- lyen bábszínházat láttak és gyárak szerint két hét felejthetetlen naplő. Uzsonna, tej, vajaskenyér, mézeskenyér vagy egymást, lekvároskenyér. Délután mindenki a hegyekbe megy kirándulni és szobánként készülnek az esti tábortűzhöz. Ma vasárnap van. A közeli bák szerint, külön-külön készültek erre jóra míg élnek, boldogan a napra, mindegyik ki akrr gondolnak majd. a számok, versek, balladák, Nem hagyhatjuk el az üdülőt, hogy meg ne emléaz üdülő vezetője csengeti nap állása után Földrajz táncok, mókás énekek, tor végig a szobákat és „jóreg- után egy kis történelem is gelt gyerekek"-kel köszönti előkerül és Rákóczi Ferenc Izgatottan foőket Nagy hanggal ébred harcait ismerik meg a gye- gyasztják el a vacsorát, a gyerekhad Némi reggeli rekek. Hamar itt a dél és mert mindenki szerepel, előtorna — gyakorlatot vé- Kecskés Eta, a szakácsnő Szalámi, vajaskenyér, tej geznek a párnákkal, pokró- nem is várat magára, már egy-kettőre helyet foglal a cokkal stb. Ezt Kató néni viszik is a nevelő nénik a tenni magáért. Nem is volt itt hiba a szerepekben, de a falu sem maradt adós kezzünk arról a nagy mun tapssal, nevetéssel. Maguk káról, melyet az üdülő szezas készülődés folyik, ének- bekapcsolódtak tánccal, mélyzete végzett. Egy elhaénekkel. A kis városi gye- gyott kastélyt kellett ottrekek együtt énekeltek, honná tenni, kerülnek együtt táncoltak a falusi- Még hiányzik sok minden kkal. Még ruhát is cserél- Szátokon, de a vállalatok és a szakszervezet mindent megtesz azért, hogy Szátok a szegedi gyerekek igazi o'tho"a legyen. Hődör István namutatványok bemutatásra. tek a lánykák és a szegedi kislányok falusi népviseletben táncoltak. így kerül mindinkább Szátokhoz Szogyomrocskákban és már vi- ged és Szegedhez Szátok.