Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-18 / 169. szám

VASÁRNAP, 1954 JÚLIUS 18. " 3 DELMOGYARORSZAG EZEKBEN A NAPOKBAN az egész ország dolgozó népe a Duna felé tekint. Aggódva vár­ják a híreket a rádióból, az újsá­gokból. Gondolatban mindauy­nyian együtt harcolnak a töltése­ken, gátakon hősiesen helytálló lakossággal, katonasággal, a men­tési munkákban résztvevő dolgo­zókkaL A gátakon harcolók, a veszé­lyeztetett területek lakosai tudják, nincsenek egyedül, velük van ne­héz helyzetükben az egész ma­gyar nép. A környező várospk, nagyüzemek, bányák egymás­után küldik a segítséget, embe­reket, műszaki vezetőket, gépe­ket és forró, biztató szereteíet. Kormányunk mindent megtesz azért, hogy az árvíz okozta ká­rokat csökkentse vagy meggátolja a víz kitörését. Együtt dobog most minden magyarnak a szive és a szeretet, a hősies helytállás, a hatalmas akarat, erős féket vet a Duna rombolásának, a víz pr­jöngésének. Szeged messze van Győrtől, Szigetköztől, melynek területét már félig elborította a szennyes ár. *Itt nincs árvízveszély, de a szegediek emlékeznek még a régi március 12-re virradó éjszakára, amikor mindent elsöprő erővel döntötte halomra a nagy tiszai árvíz Szeged házait. Szeged dolgozói forró szeretet­lel segíteni akarnak a bajbajutot­takon. Szombat délelőtt egymás után hívták fel a szegedi üzemek a Városi Párt Végrehajtó Bizott­ságot és a *Délmagyarország" szerkesztőségét, hogy bejelentsék, önkéntes brigádokait készülnek alakítani, melyeknek tagjai a szombat délutánt és vasárnapi pihenő napjukat feláldozva részt kérnek a hatalmas mentési mun­kákból. Lehet-e ennél szebb kifejezése népünk egymás iránti szereteté­nek? Nem! Ezekben a nehéz na­pokban még inkább megmutat­kozik népünk egysége, a szocia­lista ember öntudata, mely a kö­zösség, az ország, a nép javát nézi. Az önkéntes brigádokba jelent­kezni kívánók hű katonái álla­munknak, megérdemlik a dicsé­retet, azt azonban meg kell lát­niok, nemcsak a gátakon folyik most a harc, hanem minden üzemben, ott, ahol nyugodtan, biztonságban termelhetnek a dol­gozók. Minden dolgozóra most itt az üzemekben van a legnagyobb szükség. Jelenleg itt tudnak a legtöbbet segíteni. A gátakon helyt állnak hős honvédeink, a kö­zeli üzemek dolgozói. Kormá­nyunk mindent megtesz a veszé­lyeztetett területek védelmének biztosításáért. Bármily nagy te­hát a veszély, kétségbeesésre nincs ok. Minden üzemnek ezekben a napokban fokozottabb erővel kell harcolni a több termelésért, hogy ne legyen fennakadás a dolgozók áruellátásában. A földeken is^,fo­kozottabban helyt kell cdlniok dolgozó parasztjainknak,. Az ed­diginél is szorgalmasabban kell végezniök az aratást, 'a növény­ápolási munkát, hogy a szem­veszteség minimumra való csök­kentésével, a jó növényápolási munkával elért magasabb ter­máshozammal pótolni tudjuk az árvíz által elöntött földek termé­sét is. A Szegedi Vízügyi Igazgatóság dolgozói az áradó Dunától veszélyeztetett vidékek segítségére sietnek Lapunk pénteki számában már bírt adtunk arról, hogy a Szegedi Vízügyi Igazgatóság embereket és védelmi anyagot küldött az áradó Duna ellen küzdő vidékek segítségére. Már több csoport ment el mérnökökkel, technikusokkal, gátőrökkel, akik a védelmi mun­kálatokban a Tiszán szerzett ta­pasztalataikat felhasználva részt vesznek, a munkát a kijelölt te­rületeken vezetik. Az árvíz ellen induló dolgozók egy részlegét Győrbe irányították, közbrji azon­ban feladatuk megváltozott. Cse­pel-szigetre, a magyar ipar egyik gócára küldték okát, ahol a vé­delmi munkálatcdíat vezetik. A Vízügyi. Igazgatóság állan­dó összeköttetésben van az Árvé­delmi Készenléti Szolgálattal, várja rendelkezéseit, melyeknek megfe­lelően azonnal küldik az embereket és a kívánt anyagot. Az igazgatóság dolgozóinak jelentős része a dunai árvíz­védelménél dolgozik már. Néhány emberre azonban itt is szükség van, az igazgatóság körze­tébe tartozó vidékeken kisebb bel­vizek ellen kell kiizdeniök. Az első napoktól kezdve önként jelentkeznek a mérnökök, techni­kusok, gátőrök egyaránt. Minden­ki a veszélyeztetett területeken sze­retne lenni, hogy az ott élő lakos­ság segítségére siessen. Ma ismét négy autóval indultak el az Igazgatóság dolgozói a dunai árvíz ellen. Két autó árvízvédel­mi anyagot szállít, többek között rengeteg világító lámpát. A dol­gozók egyrésze éppen induláshoz készülődik a személy gépkocsinál. Tatár István gátőr elmondja, hogy végre őrá is sor került. — Ön­ként veszek részt a védelmi mun­kálatokban. Már az első csoportokban el szerettem volna indulni. ós őszintén szólva rosszul is esett, hogy nem kerülhettem közéjük. Szívesen megyek, hogy segíthessek ebben a nehéz helyzetben,' felhasz­nálva eddigi tapasztalataimat. Ugyanezzel az autóval indul Bod­rogi Márton gátőr is. Megkérdez­tük Marci bácsit — aho-gy nevezik őf munkatársai — kótziilt-e erre az útra. — Már azt hittem, használhatat­lannak tartanak — mondja — mi­vel, hogy nom küldtek eddig a többiekkel. Szívesen megyek, hi­szen ez az ón munkám. Köteles­ségem segíteni. A másik autó indulófélben van Zántó István gátbiztos utazik ezen a kocsin kilőne gátőrrel. Már ő is előbb el szeretett volna menni. Ez a kocuí Bajára indul, hogy azm a vidéken vezesse az árvízvédelmi munkálatokat. Az embereket Gu­lácsi János búcsúztatja, útravaló­ul néhány biztató szót adva az igazgatóság ncvébon. — A mi igazgatóságunk a leg­jobb volt tavaly. Használják fel tudásukat, la pasztalat aikat, minden erejük­kel segítve a veszélyeztetett vidékeket. Most minden erejükre szükség lesz a magyar városok, iparvidékek és a magyar föld terményeinek vé­delmére. Tudom, hogy magukban megvan a jó szándók és a tudás ezekre a munkákra. A motort már begyújtották. Fél 11 van, a kocsiknak 11 órakor kel­lene indulni, de előbb elkészültek. — A mentésnél minden perc szá­mít — mondja Ördögh József és elindílja az autót. Nemsokára a második kocsi is indul Almásfüzitő védelmére, A VAS SZÜLŐHÁZÁBAN Ma paraszlgyülés lesz Szegeden * Vasárnap, július 18-án Szegeden, az alsóvárosi kultúrházban — a Mátyás-téren — délelőtt fél 10 órától parasztgyűlést tartanak. Jelentős esemény lesz ez, mert a párt parasztpolitikáját beszélik meg s azt, hogy mi a teendője a mezőgazdaságnak az egész nép még jobb életéért. Az MDP III. kongresszusa útat mutatott a me­zőgazdaság fellendítéséért, a népjólét emeléséért. A gyűlés előse­gíti, hogy Szeged mezőgazdasága sikeresen valósítsa meg előtte álló feladatalt, a párt útmutatásával. / A párt fokozottabban segíti a termelőszövetkezetek tagjait, de segíti az egyéni gazdálkodó dolgozó parasztok munkáját is. A parasztgyűlésen szó lesz arról, hogyan segítette eddig a párt cs hogyan segíti napjainkban, az elkövetkező időkben a dolgozó pa­rasztok munkáját. A parasztgyűlésen meghívott termelőszövetkezeti tagok, egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok vesznek részt. Putnoki Gyula elvtárs, az MDP Központi Vezetősége agitációs és propaganda osz­tályának munkatársa tart beszámolót. ™ 1 " ?"' Megkezdte a Borforgalmi Vállalat a 200 forintos termelési előlegek kifizetését Hajdú A Csongrád és Békés-megyei Borforgalmi Vállalat azoknak a termelöknek, akik bor, szöllő, vagy must szállítására kötöttek szállítá­si szerződést, július 16-al a sze­gedi és csongrádi járásban meg­kezdte a 200 forintos termelési elő­leg kifizetését. Pusztamérgesen, Ásotthalmán, Mórahalmán, Bordá­nyon, Balástyán, Kisteleken, Cson­grádon és még több községben már mintegy félmillió forint termelési előleget vett fel a dolgozó paraszt­ság. Szállítási szerződést még most is lehet kötni a vállalattal, amely rendkívül sok előnyt biztosít a szol­lőtermelők részére. A vállalat hek­tóliterenként 200 forint termelési előleget ad. A szerződéseket a he­lyi tanácsoknál lévő borforgalmi megbízottak kötik. Akik a szerző­désen felül adnak át bort. szöllőt vagy mustot a vállalatnak, azok prémiumban is részesülnek, Csehszlovákia külügyminisztériumának jegyzéke az Egyesült Államok prágai nagykövetségéhez DÉLI 12 ÓRA. A Szege­di Vasöntődében lassan be­fejeződik a magkészítők és a fo/mázók munkája. Meg­keédődik az öntés. Ez a két 'kemence, amely itt van, nagykohóinkmk a legkiseb­bik öccse lehetne, mégis amikor a tervszámokat né­zegetjük, el kell ismernünk, hogy tud valamit ez az „ap­róság" is. Alig egy negyed­órával kettő előtt nyitja meg a fiatal, bőrkötényes öntő, Húsvéti István a kohó torkát Egyelőre fent a most egyedül dolgozó kemence felett bőkezűen adagolják a nyersvassal kevert vashul­ladékot és a kokszot, Még eszik a kohó. A hatalmas öntőcsarnok­ban javarészt fiatal, 20—30 éves férfiak dolgoznak. Egy­némelyik fiztál fiú olyan, mint a kéményseprő. A me­zítelen felsőtestekre ragaszkodóan' telepszik a grafitpor. A magkészí­tés után — ebben a munkában nők is dolgoznak — jön a formázás. Nagy figyelmet, komoly szakmai tudást igényel ez a művelet, amint Lambert elvtárs mondja, a formá­zók a vas szobrászai. Valóban így van ez! Pósa Pál mindössze másfél éve szabadult fel. Vácott volt ipari ta­nuló, most itt dolgozik a Szegedi Vasöntődében. Formázó. Szótalanul hajol a forma fölé, minden moz­dulata azt árulja el, tudja, hogy elég a legkisebb véletlenül beszó­ródó hemokmennyiség és kész a selejt, az öntvényen lyuk marad. A selejtdarabokat pedig újra kell olvasztani. Már pedig ha ismételni kell a munkafolyamatot, a Vasön­töde, amely büszkesége lehetne a szegedieknek, ismételten lemarad a tervteljesitésben. Felelősségteljes munka a formázás, férfi munka. Aki itt megállja a sarat, az ember a talpán, még akkor is, ha innen van még a húszon. Katonás sorban állnak a kész formák, várják a vasat. Már nem sokáig kell várniok, mert halad az óra mutatója előre és Húsvéti Ist­ván egyre sűrűbben néz be a kém­lelő nyílásokon, ahol mint kékkel, pirossal átfuttatott gyöngyszemek, pereg, csöpög a vas, Prága (TASZSZ). Mint a „Cseh­szlovák Távirati Iroda" jelenti, a Csehszlovák Köztársaság külügy­minisztériuma jegyzéket intézett az Egyesült Államok prágai nagy­követségéhez. A csehszlovák külügyminisztéri­um a Csehszlovák Köztársaság kor­mányának megbízásából határozot­tan visszautasítja az Amerikai Egyesült Államok kormányának alaptalan tiltakozását hét amerikai katona fogvatartása ellen. — hang­zik a többi között a jegyzék. — E katonák július 4-ón átlépték a csehszlovák határt és fél kilomé­ternyire behatoltak csehszlovák te­rületre, ahol megfigyeléseket vé­geztek és a határövezetben lévő fontos objektumokról fényképfel­vételeket készítettek. A Csehszlovák Köztársaság te­rületi sérthetetlenségének megsér­tése az amerikai katonák részé-. röl ismét alátámasztotta azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok ün­nepélyes kötelezettségvállalásaival és a nemzetközi jog legelemibb alapelveivel ellentétben, saját „hidegháborús" politikájának ér­dekében. a Csehszlovák Köztársa­ság szuverén jogainak rendszeres megsértésére használják fel, hogy Németországban, mint megszálló hatalom van jelen. Minthogy a csehszlovák területi sérthetetlenség adott esetben tör­tént megsértéséért a fő felelősség az Egyesült Államok kormánykö­reire hárul, a megfelelő csehszlo­vák szervek, figyelembevevő az amerikai hadsereg fogvatartott katonáinak visszatérésükre vonat­kozó kérelmét, eltekintettek a bírói felelősségrevonásuktól és úgy dön­töttek, hogy engedélyezik a fogva­tartott katonák visszatérését Nyu­gat-Németországba. mutatnak, tiszteletet pa­rancsolnak szorgalmas mun­kájukkal az üzemen belül és az üzemen kívül is. Nagy szükség van az öntődében az ilyen szívvel, lélekkel dol­gozó munkásokra, mert at­tól a kis öntődétől, amely még Bárkányi úr, a régi tulajdonos idejében inkább hasonlított egy rozzant vi­tyilóhoz, attól most az or­szág sok öntvényt vár és követel. Kitartó igyekezettel dol­goznak az öntödeiek az utóbbi hónapokban, mert tudják: tőlük is függ, az ő kezük munkájától is az élet­színvonal emelkedése. A harmadik tervnegyed mun­kájához még a kongresszu­si verseny lendületével lát­Péterné, a Szegcdi Vasöntő dc egyik kiváló tak' Az eredménVen me9 , dolgozója látszott, mert az első na­_. , . pókban túlteljesítették ter­(Liebmann Béla felvétele. Fény. Szö*) .... ... •„„,-, vüket, százhárom szazalek­AZ ÖNTŐCSARNOK balszárnyá­ban dolgoznak a magkészítők. Itt találjuk élettől kicsattanó arcú fia­tal lányok, asszonyok között Hajdú Péternét, aki meghazudtolva 52 évét olyan fürgén dolgozik, mint egy 16 éves lány. Látszik rajta, hogy örök életében erősen meg kel­lett dolgoznia a kenyérért. Majd­nem egy emberélet felét — 35 évet — töltött el a dohánygyárban, majd a MEZÖKER-től egy hónap­ja jött át az öntődébe. Hogyan ju­tott eszébe idejönni? Itt van és nagyon megszerette a vasnak ezt a kormos, füstös szülőházát, az öntődét, az új munkatársakat. A fiatalabbak hol Hajdú néninek, hol meg Hajdú mamának szólítgatják. Megbecsüléssel és szeretettel veszik körül a fiatalok. Megérdemelten, hiszen idejötte után az első érté­keléskor 160 százalékos volt a mun­kateljesítménye, ma már ott van a neve a dicsőségtáblán a 250 száza­lék előtt. Csendes derűvel mondja, miközben a keze egy pillanatra sem áll meg: — Nem játszhattam ki magamat gyermekkoromban homokkal, látja, most játszom. BIZONY NEMES, SZÉP „játék", amit Hajdú Péternc végez. Busz­ra. Azóta azonban ismét vissza­esés tapasztalható, különösen a se­lejtcsökkentésnél. Pedig — aho­gyan a öntöde faliújságjának egyik cikkírója mondja: — Ha vásárol valamit az ember, nagyon megnézi, hibátlan-e az áru. Ha egy öntvény hibás, hasznavehetetlen, nem tud­ják továbbítani a megmunkáló, megrendelő üzemeknek. — Az ön­tödeieknek valahogy jobban kelle­ne őrizni azt a lelkesedést, amely ott született meg a kongresszusi versenyben és hozzájárult az elmúlt félév adósságának jelentős csök­kentéséhez. Megvan a szaktudás, a munkához megvan a szeretet, mi kell még? A KOHÓ OLDALÁNÁL függő lármavas jelzi, hogy kezdődik az öntés. Húsvéti István megnyitja a csapot, amelyből sűrű szikraesőt hányva egyre szélesebben kígyózik a vas. Megtelnek a kokillák, vi­gyázol éptű férfiak hordják a tűz­piros vasat a kész formákhoz. Nagyon szép munka ez. Formába kényszerítjük a vasat, folyóknak vágunk új medret, birtokunkba vesszük a föld mélyét és a levegőt és már mindent úgy, mint édes amit Hajau Peternc vegez. Busz- i , .. . . ke lehet rá, hogy 52 évével a vál- i tulajdonunkat, lain azok közé került, akik példát | László Ibolya Kiránduló-vonat indul 25-én Gyopárosfürdőre A' szegedi IBUSZ ezévben is el­indítja a dolgozók különvonatát Gyopárosfürdőre. Az elmúlt évben sorozatosan indultak hasonló ki­ránduló vonatok e közeli fürdő­helyre, ahol dolgozóink jó szóra­kozást. pihenést, felüdülést talál­tak az egész heti munka után. E sikeres kirándulások indították arra az IBUSZ-t, hogy július 25­én, vasárnap különvonatot indít­son Gyopárosfürdőre. A kiránduló von&f 66 százalékos dijkedvezmény­nyel, vagyis 11.50 forintos menet­díjjal indul. Az IBUSZ felhívja a dolgozók figyelmét, minél többen jelentkezzenek e kirándulásra: a kedvezményes különvonat indítá­sához legalább ötszáz utas rész­ivételére yan szükség. Levelezői ankéloi tarioliak a MÁV Szegedi Igazgatóságán A MÁV Szegedi Igazgatóság te­rületéhez tartozó munkáslevelezők részére 16-án az igazgatóság szék­házában munkáslevelezői ankétot tartottak. Az ankétra meghívták az igazgatóság területén dolgozó mun­káslevelezőket, hogy megbeszéljék az elmúlt év munkáját és az őszi forgalom megkezdésével kapcso­latban a munkáslevelezők felada­tát. Az igazgatóság vezetői felis­merték a munkáslevelezők rend­szeres munkájának fontosságát és a levelezési mozgalom által nyúj­tott hatalmas segítséget, éppen ezért fordultak a következő hóna­pok nagy feladatainak végrehajtá­sa előtt segítségért a munkásleve­lezőkhöz is. A vasútra, mint a be­számolóból kitűnt, a következő hó­napokban az eddiginél is hatalma­sabb szállítási feladatok várnak. A megnövekedett szállítás ellenére bi­zonyos mértékig csökkent a kocsi­park s ez fokozza a nehézségeket. A levelezőkre vár a feladat, hogy a dolgozók kezdeményezését fel­karolva, eredményeiket tudatosítva lelkesítsék őket a nehézségek le­küzdésére. Ugyanakkor a levele­zőkre vár a feladat is, hogy bátor bírálatukkal feltárják az egyes ál­lomásokon előforduló hiányosságo­kat, a háromnapos kocsiforduló megvalósításának akadályozóit. A levelező ankéton elhangzott hozzá­szólások, a bátor bíráló hang bizto­sítékul szolgál arra, hogy a vasutas levelezők nemcsak a munkában, hanem a dolgozók mozgósításában, a hiányosságok felszámolására in­duló harcban is bátran, kommunis­tához méltóan megállják helyüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom