Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-17 / 168. szám

FILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK 9 A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 168. SZAM SZOMBAT, 1954 JÜLIUS 17. Fejlesszük es muükavédeket A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói felhívást intéztek a szegedi •üzemekhez, hogy július 16-tól 23-ig munkavédelmi hetet rendezzenak a -balesetmentes üzem és forgalo/n* érdekében. Ehhez a felhíváshoz a Szegedi Villamosvasút dolgozói is csatlakoztak. Ez a kezdeményezés mutatja, hogy a szegedi gyárak munkásai és műszaki dolgozói egyre nagyobb gondot akarnak fordítani a munkavédelemre. A munkavédelem fejlesztése éppúgy állandó feladataink közé tartozik, mint a pártkongresszus meghatározta legfőbb kérdések: az önköltség csökkentése, a minőség javítása, a termelékenység emelése, a bér- és munkafegyelem rendszeres megtartása. Legfőbb ipari kérdéseinket csak úgy tudjuk megoldani, sikeresen teljesíteni, ha biztosítjuk ehhez a munkához a dolgozók széleskörű munkavédelmét. A munkavédelem azonban jónak, kifogástalannak viszont egyáltalán nem mondható több szegedi üzemben. Erre mutat az is, hogy például az utóbbi hónapokban nem csökkent a balesetek száma. Már pedig nekünk az a feladatunk, hogy a balesetek számát állandóan csökkentsük, elkerüljük a legkisebb sérüléseket is. Legtöbb esetben a baleseteket előre nem látható okok idézik elő. A gondosság és az előrelátás azonban nagymértékben elháríthatja ezeket az előre nem látható okokat. Nemrégiben Szegeden tartották meg a csongrádmegyei munkavédelmi konferenciát, ahol sok dicsérendő példáját sorolták fel azoknak az eredményeknek, amelyeket már eddig is tettek üzemeinkben a munkavédelem érdekében. Ismeretesek ezek a példák Szeged üzemeiben — a Szegedi Bútorgyár porelszívó berendezése, a Szegedi Kenderfonógyár új fürdője, öltözője, az üzemrészek nagy, kétmilliós költséggel való átalakítási terve stb. — és érzik, tudják a dolgozók, hogy összehasonlíthatalanul többet törődnek országunkban ma a munkavédelemmel, mint a felszabadulás előtt. De az eredményekkel nem lehetünk megelégedve. Azok az újítók, kezdeményezők az üzemekben, akik fáradtságos munkával keresték, kutatták, hogyan lehet munkájuk védelmét biztosítani, egy-egy újítással Szeged üzemeiben olyan munkavédelmi berendezéseket készítettek, amelyeknek hiánya a megelőző időszakban több balesetet okozott. A kormányprogramm megjelenése után pedig a beruházási összegek emelése is nagymértékben hozzájárult a munkavédelem biztosításához. Eddigi erdeményeink', feladataink növekedése, a III. pártkongresszus határozata a dolgozókról való fokozottabb gondoskodásról azt a célt tűzi ki elénk, hogy még több ötlettel, javaslattal igyekezzünk a munkavédelmet továbbfejleszteni, kiszélesíteni. Fontos ez elsősorban a balesetelhárítási oktatásnál, az üzemekbe bekerült új dolgozók tanáccsal való ellátásánál. A dolgozók egymásra is vigyázzanak, figyelmeztessék idejekorán az új dolgozókat, de a régieket is, mert nem egy balesetet nem is a sérült gondatlansága, hanem mások elővigyázatlansága okozott. Például a Szegedi Kéziszerszámgyár dolgozói nemrégiben segítettek a cserebökénvi gépállomás gépeinek kijavításában és idejekorán figyelmeztették az ott dolgozókat, hogy nem egy helyen csupasz a villanyvezeték, amelyek érintése a dolgozó életébe kerülhet. Vigyázzunk egymás testi épségére — ez elsőrendű feladata minden dolgozónak, ezt segíti elő a most folyó -munkavédelmi hét" is. Természetesen a dolgozók munkavédelméhez nemcsak a gépi s különböző berendezésekre felszerelt biztosító tárgyak tartoznak. Sokrétű, széles ágazatot felölelő kérdés a dolgozók munkavédelmének fejlesztése. Az egészségvédelem, megfelelő fürdővel és öltözővel való ellátása az üzemnek, az étkezési helyek tisztántartása, kényelme, a kollektív szerződésben vállaltak idejében való végrehajtása, a gondos orvosi kezelés, a gyors, aktív beavatkozás a legkisebb sérülésnél is stb., mind-mind fejlesztésre váró feladat. Mi azt szeretnénk, ha hazánkban gyorsabban haladna a munka, jobbak, szebbek, olcsóbbak lennének az áruk — ne sajnáljuk tehát a fáradtságot, hogy könnyítsünk a dolgozók munkáján. Nagyon sok újítás, amely a munka gyorsabbá tételét segíti elő, egyúttal a munkát is megkönnyíti és ilyenirányú ténykedés, kezdeményezések ezrei szükségesek a nagyszerű pregramm, az egész dolgozó magyar nép életszínvonalának emeléséhez. Üzemeink vezetői, a szakszervezetek, pártszervezetek gondosan ellenőrizzék, hogy megtettek-e üzemükben mindent a munkavédelem biztosítása, fejlesztése érdekében. A szegedi -munkavédelmi hét" eredményeit pedig hasznosítsák, állandósítsák majd. Ápolják a dolgozók ilyenirányú javaslatait, ötleteit, újításait. Már most idejében gondoskodjanak arról, hogy a tél beálltára minden munkavédelmi intézkedés megtörténjék, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodni — befagynak a csővezetékek, nem fűthetők a munkatermek stb. —, mert sok lehetőség van és elsőrendű feladat a dolgozók munkavédelme. A szegedi újságírók Móra-estet tartanak Budapesten A Magyar Újságírók Országos Szövetsége felkérésére a szegedi újságírók a nagy szegedi író. Móra Ferenc születésének 75. évfordulója alkalmából Móra-estet tartanak ma este 8 órakor Budapesten, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában. A Móra-esten Nagy ÁRA: 50 FILLÉR Jelentés a Szegedi Textilművekből A Burevesztnyik-moz-alom bevezetésének eredményei Július 16-tól 23-ig -Munkavédelmi hetet« tartanak a Szegedi Villamosvasút dolgozói Az árvíz pusztításai Németországban Készülnek a Jutaárugyár fiataljai az Alkotmány ünnepérc Vasárnap délelőtt parasztgyűlés lesz Szegeden Az árvízvédelmi kormánybiztosság közleménye Az első gabonát a hazának ! A szegedi Táncsics, Dózsa és Alkolmány tsz megkezd.e évi kenyérgabona beadási köteiezettségének teljesítését Szeged, július 16, péntek délelőtt. Ünnepivé díszítve az alsóvárosi, Földműves-utcai gabonaraktár. Nagy nap lesz a mai. Jön három szegedi tsz, s megkezdi az állam iránti gabonabeadási kötelezettsége teljesítését, Még nem tűnnek fel a kocsik, de már ott van Ladányi Benedek elvtárs, a Szegedi Párt Végrehajtó Bizottság első titkára, Biczó György elvtárs, a Szegedi Párt Végrehajtó Bizottság másodtitkára Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB elnöke, Makra Mihály elvtárs, a Szegedi Párt Végrehajtó Bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője és mások. Kilenc óra után feltűnik a Táncaica tas kocái aora. De milyen kocsik ezek! A lovakon a szerszámot szalagokkal, virággal díszítették. A júliusi szél nemzetiszínű és vörös zászlókat lobogtat a kocsikon. Dolgos paraszti kezek ilyen feliratú táblákat emelnek magasra: „Az első gabonát a hazának!" „Éljen a munkás-paraszt szövetség!" Jön az Alkotmány tsz egy kocsija, majd három kocsival hozzák az acélos új búzát a Dózsa tsz tagjai. Hej, de nagy készülődés előzte meg az indulást a tsz-ekben. Az aratás kemény és nehéz munkája után zsákokba került a mag. Dolgos kezek ragadták meg a zsákokat s rakták a kocsira. Férfiak, aszszonyok, édesanyák és gyerekeik hoztál: a díszítést, s helyezték el szépen. Nem szavakban, hanem tettekben volt ünnepélyes minden. A szekerek egyre közelebb zörögnek a raktár felé a macskaköves úton. Sokan nézik most is, mint az elindulástól kezdve. A Táncsics tsz öt fogattal jön. Az első kocsi előtt a lovakat a mosolygós Varga Antal bácsi hajtja. Ott ül a zsákokon a tsz ezüstös hajú elnöke: Csúcs Mihály elvtárs. A másik kocsival Szélpál István elvtárs, a párttitkár hozza a gabonát. A harmadik fogattal Bozsó József és Bálint Jánosné, a negyedik kocsival Szécsi István és Varró Ferenc, az ötödikkel Tóth P. Imre jön. Megfelelő jó a termés búzából a Táncsicsban is. Holdja igencsak megadta a 12 mázsát. S miként a Táncsicsnak, úgy a többi tsz-nek, de az egyéni gazdáknak is keveaebb a beadásuk. Több gabona marad a szövetkezeteknek — többet oszthatnak a munkaegységekre. Vígan hajtja a három kocsi elé fogott lovakat a Dózsa tsz három tagja: Novakov Pál, Zöldi István és Tóth György, Jön velük Zina Milkós elvtárs, a szövetkezet elnöke. Az Alkotmány tsz most egy kocsival hozza a gabonát. A bakon ott ül Bakos Józsefné, Bálint András, s ott van velük együtt Nagy Sándor elvtárs, a tsz elnöke. Odaér a kocsisor a raktár elé. A tsz tagok lelépnek róla. Nagyszerű percek következnek. Csúcs Mihály elvtárs, a Táncsics tsz elnöke átadja az első búzát. Azt mondja: — A Táncsics tsz tagjainak nevében szeretettel adom át a gabonát a dolgozó népnek. A munkásparaszt szövetség jegyében hoztuk a búzát. A munkásoknak, és akik azt is elősegítették, hogy aratőgép, kombájn könnyítse nálunk a nagy munkát. Mi is segítünk::; Ladányi Benedek elvtárs, a Szegedi Párt Végrehajtó Bizottság első titkára köszönti a tsz tagokat, az első gabona szállítmányt, — A város, a munkásosztály és az egész dolgozó nép nevében köszönöm a segítséget. A párt mindenben támogatja, elősegíti a dolgozó parasztság munkáját. Az MDP III. kongresszusa útmutatásával erősítsük tovább a munkás-paraszt szövetséget — mondja a többi között Ladányi elvtárs. S kezet szorít ő és a tsz elnöke. Az Alkotmány, majd a Dózsa tsz tagja adja át « eiaő gabonát. A két raktári munkás: Hódi István és Krisztin Géza a tsz tagokkal együtt hordja a teli zsákokat a mázsához. Gyűlik, szaporodik a búza, A Táncsics tagjai 81 mázsa búzát adtak át Egész évi kenyérgabona beadási kötelezettségük 301 mázsa. Július 24-ig folyamatosan ők is beszállítják előírásukat, teljesítik kötelességüket. A Táncsics tagjai mázsánként öt forint jutalmat kapnak a gyors beadásért. A 301 mázsa gabona gyors beadásáért tehát 1.505 forint üti a markukat. Szegeden elsőnek a Táncsics, Dózsa és az Alkotmány adott gabonát a hazának. De a megyében és az országban is az elsők között járnak. Nyomukban ott lesznek a többi termelőszövetkezetek és aztán a sok egyéni gazda. Teljesítik — és teljesítsék is — a kötelességet, hogy legyen a népnek kenyér, meg kalács, — elősegítik a népjólét emelését A három tsz kocsijairól minden zsák gabonát bevittek már a raktárba. Vissza, tsz-ük felé indulnak, hogy majd újból jöjjenek. Mert jó tudni, — mint a Táncsics tsz elnöke is mondotta — hogy a kötelesség teljesítve, Két kiváló munkás az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál 'Az Űjszegedi KenderLenszövő Vállalat fonalfestő üzemrészében szorgos munka folyik. Ott dolgozik Börcsök Fereritz és Mogyorósi András. Nem kis büszkeséggel emlegetik neveiket az üzem dolgozói és vezetősége. Példamutató munkát végeznek. Napi átlagteljesítményük 195 —200 százalék. Kifogástalan minőséggel dolgoznak. A munkaidőnek minden percét kihasználják. Szükség is van arra, hiszen ők végzik a fehérítést, a festést, az avatást és az 50 fokos melegben történő fonalszárítást is. Kövér cseppekben pereg arcukról, testükről az izzadtság. Aki még nem járt a fonalfestő üzemrészben, az első percben nehezen vesz lélegzetet. A kellemetlen szagú levegőtől, s a festés alkalmával keletkezett mérgező gázoktól néhány percre elszorul a látogató torka, s bizony a melegtől Börcsök Ferenc a festő üzemrész új okleveles eztahánovistája rövid idő múlva lekerülnek a kabátok, kardigánok. A Börcsök-Mogyorósi festöpárt ez azonban már nem zavarja. Évek óta végzik ezt a nehéz munkát. Kezük nyomán válnak a fonalak percek alatt hófehér, sötétkék vagy piros színűvé. Börcsök Ferenc és Mogyorósi András festők nemcsak a termelésben kiválóak. Börcsök elvtárs például — aki párttag — az elmúlt oktatási évben a Párttörténet I. évfolyamának egyik legaktívabb hallgatója volt. Tagja az üzemi kultúresoport énekkarának és szorgalmasan t ekézik is. Börcsök elvtárs okleveles sztaliánovista. Hamarosan mellére kerül a sztaliánovista jelvény is. Az eredmények eléréséhez persze hozzájárult munkatársának, Mogyorósi Andrásnak önzetlen segítése is. A másik festő sem marad el sztahanovista munkatársa mellett. Tudásának fejlesztése érdekében jelentkezett hallgatónak az idei is* nieretterjesztő előadásokra. Mogyorósi András az üzemrész tüzren* dézeti felelőse. Komoly munka ez, amelyet el is lát lelkiismeretesenKiveszi részét a, kampányszerű agitációs munkákból, s most a mezőgazdasági munkákból is. Haja már ösz-. beborult. Ezüstösen csil* log minden szála, de keze olyan ügyesen mo* zog, mozdulatai olyan biztosak, mint egy húsz éves ifjúmunkásnak, A festő üzemrész két kiváló dolgozója harcol a termelés fokozásáért, a pártkongresszuson elhangzott határozatok valóraváltásáért. (k. rre.) 1 Pál elvtárs, a -Délmagyarország" szerkesztőbizottságának vezetője tart előadást, ismerteti Móra Ferenc újságírói munkásságát, A szegedi Nemzeti Szinház művészei is fellépnek a műsor keretében — Bányász Ilona. Miklósy György és Kovács János Móra Ferenc egy-egy novelláját, illetve verset adja elő. Az HSZF aranykoszorús jelvényével tüntették ki a szegedi Nemzeti Színház két művészét A Magyar-Szovjet Társaság Országos Vezetősége július 9-én művész-találkozót rendezett. Ezen az összejövetelen az MSZT aranykoszorús jelvényét adták át a budapesti és vidéki színművészeknek. A szegedi Nemzeti Színház művészei közül az elmúlt színiévad munkája alapján az MSZT kitüntető jelvényét megkapta Turján Vilma, az Anyegin-ben és Sugár Mihály a Nem magánügy-ben nyújtott kiváló alakításáért. Pásztor Béláné Móra Ferenc emlékkiállítás nyílik Szegeden r

óra Ferenc emlékkiállítást rena Városi Tanács Népművelési Osztálya a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, a Somogyi-Könyvtár és a Móra Ferenc múzeum közreműködésével a nagy szegedi író születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából A kiállítás 19-én, hétfőn délután 6 órakor nyílik meg a múzeum épületében. A megnyitó beszédet Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas író mondja Utána Szőke Mihály, a Somogyi könyvtár vezetője és Csongor Győző muzeológus bemutatják a kiállítást. Az emlékkiállítás könyvtári része felöleli Móra Ferenc irodalmi alkotásait: regényeit, novellásköteteit, verseskötetét és ifjúsági irodalmi könyveit, az író kéziratait és a róla szóló tudományos értekezéseket — bemutatja Mórát, minf embert, írót, tudóst és alkotót. A kiállítás múzeum: része Móra Ferenc gyermekkoráról emlékezik meg, s a rávonatkozó es a szüleire emlékeztető tárgyakat mutatja be. k