Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-11 / 163. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I |«lMttM««MM*M«M(»»«m»M*«*«»MmM««MmHH«mm*IHtM*«*...„M.„ A MAI SZAMUNKBÓL; Magyar küldöttség utazott a Karlovy Vary-í nemzetközi filmfesztiválra Mégis csak meg lesz az 7 AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 163. SZAM I VASÁRNAP, 1951 JÜLIUS 11. ezerötszáz Látogatás az Artyekben A lengyel nép országa felszabadulásának 10. évfordulójára készül 11 éves arató Egy szakköri foglalkozáson ARA: 50 FILLÉR Most gépállomásainkon a sor Az aratás a mezőgazdaságban a termelés befejezése és ezért igen nagy jelentőséggel bir. Az aratás mindig a legnehezebb me­zőgazdasági munkának számított. Pártunk és kormányunk a gép­állomások életrehívása óta egyre fokozottabb mértékben fejleszti a gépállomásokat, a követelményeknek megfelelően mindig több és több új, korszerű gépet küld a mezőgazdaságnak, hogy egyrészt elő­segítse a magasabb termésátlag elérését, másrészt minél több me­aőgazdasági dolgozót mentesítsen a nehéz testi munka alól. A nö­vényápolási munkákon kívül nincs még egy olyan munka, amely annyi dolgozót kötne le, mint az aratás. Jellemzője a betakarítás­nak, hogy éppen akkor igényli a munkáskezek ezreit, amikor a kapásnövényeknél is fokozott jelentősége van a növényápolásnak. Éppen ezért a nyári Időszakban nagy felelősség hárul gépállomá­sainkra és ennek tudatában gépállomásaink dolgozói az eddigi éveknél sokkal jobb felkészültséggel indultak harcba a kenyér­csata megnyeréséért. Azt tűzték célul, hogy a legkisebb szemvesz­teséggel minél hamarabb learatva, elcsépelve biztos helyre juttas­sák az életet adó, jövő évi kenyerünket biztosító gabonát. Hatalmas munka vár most gépállomásaink minden egyes dolgozójára, az igazgatótól kezdve egészen a munkagépkezelőkig, de különösen a gépállomások agronómusaira, mert az ő jó szer­vező munkájuktól függ, hogy zavartalanul és idejében történjen a legjelentősebb feladat elvégzése, a gabona betakarítása. Elsőrendű feladat, hogy a gépállomások vezetőségei különös gondot fordítsanak a már kijavított, üzemképesen munkába állí­tott aratógépek, kombájnok és cséplőszekrények hibamentes üze­meltetésére. Az idén már nem tűrhetjük, hogy egy-egy aratógép, kombájn, vagy cséplőszekrény jelentéktelen kisebb hibák miatt órákig, vagy napokig ne vegyen részt a termelésben. Ha mégis üzemzavar történne, gépállomásaink műszaki dolgozói a pótalkat­részek előre való biztosításával a szükséges gépjavításokat hala­déktalanul végezzék ei, i , , , , . , i A betakarítás sikeréhez a további feltételek gépállomásaink jó munkaszervezésén alapszanak. Az aratógép- és kombájnterüle­tek kijelölése általában megtörtént és most az a feladat, hogy a már aratásra alkalmas gabona levágása mindenütt azonnal meg­kezdődjék. Az agronómusok állandóan tartózkodjanak a területen és figyeljék a gabona érését. Készíttessék el a gépi aratásra kije­lölt gabonatáblákat, hogy aratógép, vagy kombájn aratásra alkal­masak legyenek. Az agronómusok az aratást végző gépek mellett tartózkodva legyenek a jó minőségű munka legfőbb őrei. Harcol­janak a szemveszteség csökkentéséért, ne engedjék meg, hogy a rosszul beállított, gondatlanul kezelt gépek szórják a szemet a tar­lón, vagy benne hagyják a szalmában, , , De mindezeknek a feladatoknak elvégzésével a gabonabeta­karítás nagy munkája korántsem ér véget az aratással. Már most elő kell készítenünk a jövő-évi jó termést. Az aratás és cséplés gondos megszervezésén kívül az aratással egyidőben a nappal le­aratott gabonaföldeken éjjel a traktorok mindenütt tarlóhántást, illetve másodnövény vetést végezzenek. De ez csak akkor lehet­séges, ha a már learatott gabonaföldekről mindenütt gondoskod­nak a szalma azonnali letakarításáról, vagy a kereszteket egy sorba rakatják. A talaj nedvességének megőrzése, a gyomnövé­nyek sikeres irtása, az őszi magágy jó előkészítése csak a rögtön aratás utáni tarlóhántással lehetséges. Fontos a tarlóhántás elvég­zése azért is, mert á mostani esős időjárás rendkivül kedvező a másodnövények termesztésére. A gépállomási agronómusok fel­adata, hogy ennek jelentőségét a termelőszövetkezetek tagjainak es az egyénileg dolgozó parasztoknak megmagyarázzák, hiszen ez­által több takarmányt termelhetnek és gyorsabban fejleszthetik állatállományukat. A cséplőgépek teljesítőképességének legmegfelelőbb kihasz­nálását a nagyüzemi cséplés, a szérűről történő cséplés teszi lehe­tővé. Ezért a gépállomások minden dolgozója a községekben, az egyénileg dolgozó parasztok között jó felvilágosító munkával arra törekedjen, hogy minél többen hordjanak közös szérűre és a szé­rűkön olyan rendszerben rakják asztagjaikat, hogy a gépállitással, az áthuzatással a lehető legkevesebb idő teljék el a cséplés al­kalmával. ' . A nyári idényben az aratás, cséplés alkalmával gépállomá­sainknak a növényápolást sem szabad szem elől téveszteniök. A szokatlanul esős idő késleltette a kapálást. Több termelőszövetke­zetben munkaerőhiány — és egyes helyeken a laza munkafegye­lem következtében — nem tudták időben a növényápolást elvé­gezni. Gépállomásaink oda irányítsák növényápolásra a legtöbb munkagépet, ahol leginkább lemaradtak a kapálással. Mivel a növénytermesztés teremti meg az állattenyésztés alapját, a gépállomások dolgozói nem lehetnek közömbösek a ter­melőszövetkezetekben folyó állattenyésztéssel szemben sem. A gépállomási agronómusok hatékonyabban segítsék a termelőszö­vetkezeteket az állatállomány növelésében és a meglevő állatállo­mány feljavításában. Az 1954-es év az első nagy erőpróbája a me­zőgazdasági fejlesztési programm megvalósításának és hogy ebben a munkában a gyengébb termelőszövetkezetek is felzárkóznak-e az élenhaladók soraiba, ez döntő mértékben gépállomásaink hatékony és messzemenő segítségén múlik. Az elmúlt években már gépállomásaink bebizonyították, hogy megállják helyüket a gabonabetakarítás nehéz napjaiban. Szorgalmas munkájukban most is bízik dolgozó népünk. F.zért küld egyre több kombájnt, aratógépet, traktort, hogy segítsen . a mezőgazdasági termelés fellendítésében. Most gépállomásainkon a sor, hogy a rájuk bízott terület gazdájaként, a jó szakember lel­kiismeretességével és felelősségével haszihálják ki legteljesebb mértékben a gépeket, szervezzék meg jól és irányítsák az ország kenyerének betakarítását. Ebben a harcban érezze a felelősséget a megye valamennyi gépállomási dolgozója és bizonyítsa be, hogy bízhat benne pártunk és dolgozó népünk. Nagy Zoltán gazdász . i tLlfe) NYÁRI MUNKA A FÖLDEKEN Kombájn arat a szegedi Alkotmány tsz-ben Szeged, Alkotmány tsz, július 10, szombat délelőtt. A dűlőúton dörgő motorral halad a dorozs­mai gépállomás kombájnja. S bizony a dülőút menti földeken a nyári munkát végző egyéni gazdák abba­hagyják a munkát, és nézik: vájjon hová megy a masina. Persze meg is csodálják. A kombájn aztán megáll az Alkotmány tsz árpatáblája előtt, Ott kezdi majd a munkát. A szövetkezet két tagja: Szekeres András és Gazdag János kézi kaszával útat vág a gabonatáb­lában a kombájnnak. Dörög a motor és a két kom­bájnista: Benedek József és Kovács Antal megin­dítja a gépóriást. Benedek és Kovács elvtárs is ta­pasztalt kombájnista. Kovács Antal — hadd mond­juk el róla — a hajdudorogl kombájn vezető képzö­iskola előadója, különben szegedi és most szabad­ságidejéből Időt véve, segíti az aratás mielőbbi el­végzését. A kombájn szalmagyűjtőkocsit ls visz ma­gával. Az elmúlt évben nem volt szalmagyűjtő­kocsi, s ezért is sok volt a kifogás. Most a „kocsiban" külön gyűjti a gép a poly­vát és a szalmát. A lépcsős szalmagyűjtőkocsi két oldalán lévő járón a hetven esztendős Zakar Mihály bácsi és a másik tsz tag, Szekeres András áll. Az 6 dolguk, hogy a gyűjtőkocsira ügyeljenek, s ha kell, igazítsák a szal­mát. A gép gabonagyűjtő „szekrénye" alatt Kudjer Antal áll, s nagy vígan vigyázza, hogy a mag a zsákba ömlik. Nem egyenletes a tsz árpatáblájának földje. Jól be kell állítani a kombánj végókéseit. Egyéb beállításokat is kell végezni, s ez érthető is. Idő te­lik a gép jó beállításává, de aztán nincs semmi hiba. Rossz indulattal sem lehet azt mondani, hogy a kombájn nagy tarlót hagy, vagy szórja a szemet. Nagyon jó dolog a kombájn. De hogy valóban jó munkát végezzen, ahhoz hozzáértő emberek is kel­lenek, olyanok, akik tudnak a géppel bánni. Arat és csépel a kombájn. Sok ember nehéz munkáját végzi. A teli zsákokat Gazdag János és Csonka Vince rakja a kocsira, s szállítják a köz­ponti tanyaházba, ahol a gabonát tisztítják, szárít­ják, hogy aztán a raktárba kerüljön. Kérdezzük a kombájn munkájáról a mindent alapossággal megfigyelő Zakar Mihály bácsit, Azt mondja: — Nagy segítség a kombájn minekünk; Nem kell a géptől idegenkedni, jó dolog az, Nem szórja a magot, sem nagy tarlót nem hagy. Van szalmagyűjtőkocsi is, s az a meglátásom, ha megfelelően bánnak a masinával, akkor csoda jó munkát végez. Szekeres András is közbeszól é6 Zakar Mi­hály bácsival együtt megállapítják: — A kombájnmunkánál kevesebb a szem vesz­teség a gabonából. A kézi kaszálásnál, vagy ha aratógéppel is vágjuk a gabonát, aztán a hordásnál és cséplésnél jóval több a szemveszteség, mint a kombájnnál. Zakar bácsi meséli el, hogy az elmúlt évben nem voltak megelégedve a kombájn munkájával. „De hát látjuk, nem a masina bűne volt az, hanem azé az emberé, aki nem egészen jól bánt vele." Zakar bácsi is tartott attól — az igazat megvallva —, hogy ezévben ls baj lesz a kombájnnal. Arra is gondoltak: nem kell nekünk kombájn. De most, hogy ott van és jó munkát végez, örülnek neki. És arassanak is, csépeljenek is minél többet a kom­bájnisták gépükkel, könnyítve, segítve a nyári munkát. Vájjon miért nem könnyítenek magukon az aratásnál a szegedi Felszabadulás és Dózsa tsz tagjai?! A kembájn segítené az aratás nehéz munkájának elvégzését, — de tétováznak, kétkednek. S feléjük is szólt Zakar Mihály bácsi, amikor a kombájn munkájáról beszélt. ;;. Arat és csépel tovább a kombájn az Al­komány tsz árpatábláján. Segíti az embert, az ara­tás jó elvégzését; A deszki Balla testvérek eredményes küzdelme a tiszta földekért, az aratás jó elvégzéséért Nem könnyű a gép­állomások dolgozóinak munkája. Nem egy csel­ben az új sikerekért küzdelmet kell vívnlok. A három Balla test­vér: Pál, József és Ist­ván, öt év óta dolgozik együtt a deszki gépál­lomáson. öt év óta csak­nem állandóan, ugyan­azon a területen dol­goznak, — de eszten­döről-esztendöre nagyobb darab földet munkál­nak meg, Balla Pál, a szöregi Petőfi termelőszövet­kezetben is dolgozik, úgy ismeri már a földet, akár a tenyerét. Tudja, melyik darab területen mikor a legjobb végez­ni a munkát. Oda irá­nyítja jól gondozott gépét. Májusban már végezte a növényápo­lást. Soha sem volt munka nélkül, csak a legnagyobb záporok idején. Balla Pál elvtárs ez­évben a megye, áe az ország traktorosainak is példát mutat. A trak­toristák között országo­san folyó növényápolá­si versenyben mindig az első között járt. ígére­téhez híven az aratás idejére a Petőfi tsz 210 hold kukoricájának nagyobb részét harmad­szorra ls megkapálta. Eddig 618 hold nö­vényápolási munkál végzett el — csaknem felét annak, amennyit a gépállomás összesen megmunkált. Balla Pál elvtárs most új Lanz­Bulldog gépével végzi a munkát. Testvérének, Balla Józsefnek, a másik test­vér István a segédve­zetője. Nagyon ered­ményes munkát akarnak végezni az aratásnál. Balla József és István, a kombájnkezelés mes­terei. Az elmúlt esz­tendőben 378 holdról takarították le a gabo­nát. Pedig a munka akkor sem volt köny­nyű. Balla József szta­hanovista kombájnista lett. Ezévben is egy gé­pen dolgozik a két Bal­la testvér. Ezen a nyá­ron jobban kívánják segíteni kombájnnal a nyári munkák sikerét. Vállalták, és szavukat adták rá, hogy gépük­kel 600 holdról vágják le és csépelik el a ter­mést. A deszki gépállomá­son van egy másik kombájnos testvérpár: Kasza István és fivé­re: Imre. Ök is dereka­san helyt akarnak áll­ni a nagy nyári mun­kákban. Vállalták és ígérték, hogy az idén 500 holdról takarítják le a kombájnnal a ga­bonatermést. A gépál­lomás dolgozói különben együttesen 15 ezer nor­málhold nyári munka elvégzésével, — 500 hold­dal túl akarják teljesí­teni tervüket. Csütörtökön megkezd­ték a kombájnok a ki­vonulást a gabonatáblá­hoz. A kijavított és jól bcolajozolt gépekkel elindultak a kombájnis­tálc, hogy segítsenek a termelőszövetkezetek tag­jainak. A deszki gépállomás dolgozói a nyári mun­kák sikeréért versenyre hívták ki a megye gép­állomásait. S a nagy nyári munkáknál helyt­állásukkal, becsületes munkájukkal nemcsak visszaszerezhetik, de öregbíthetik is jó hí­rüket. Több mini nagy millió forint értékű áru cserélt gazdát a szegedi elfekvő készlet kiállításon < Szegeden a délmagyarországi vál­lalatok elfekvő készlet kiállítását sokszáz vállalat képviselői keresték fel. Jöttek érdeklődők az ország legtávolabbi vidékeiről is. A Szol­noki Kiskereskedelmi Vállalat a többi között mintegy 60 ezer forint értékű villamossági cikket vett. Számos dunántúli kisipari termelő­szövetkezet vásárolt. A Budapesti Versenyáruház nagymennyiségű ru­házati, konfekció cikkel bővítette választékát. A kiállítás csütörtökön este zárta kapuit. Több mint négymillió fo­rint értékű áru cseréje segítette elő a vállalatok tőkeforgási sebes­ségét. Kübekházán csaknem száz elsősegélynyújtó vigyáz az aralók egészségére Kübekhézén is reggeltől estig végzik az aratást. Régen is, ugyan­úgy, mint most, készültek a dolgo­zó parasztok az aratás nagy mun­kájára. De régen azzal senki nem törődött, hogy óvják, védjék az aratókat a balesetektől. Most, a község szociálpolitikai és egészségügyi állandó bizottsága 32 aktívájának segítségével felvi­lágosító munkát végeznek a dolgo­zó parasztok között azért, hogy óv­ják egészségüket, illetve, ml a te­endő az esetleges baleseteknél. Az „Egészségvédelemre kész" tanfolyamokon eddig csaknem száz dolgozó parasztot képeztek ki, akik szükség esetén elsősegélyt tudtak nyújtani. A sarló-Kalapács terme­lőszövetkezetben minden arató­brigádban van elsősegélynyújtó. Minden brigád külön mentőládát kapott. A községben állandó jelen­tőszolgálatot szerveztek, hogy az aratás, vagy a cséplés során eset­leg előforduló balesetekről az első­segélynyújtás után késlekedés nél­kül értesíteni tudják a körzeti or­vost is. A Sarló-Kalapács termelőszövet­kezet aratóinak nagy, vastarlályos kocsival szállítják az ivóvizet. Min­den este rendszeresen ellenőrzik hogy a kocsit fertőtlenítsék. Gon­doskodtak arról ls, hogy minden dolgozó külön ivópoharat kapjon. Az állandó bizottság igen helye­sen arra ls gondot fordít, hogy a betakarított gabonát egészségügyi szempontból megfelelő helyen tá­rolják. Ellanőrzik, hogy a gabona kimeszelt, kitisztított és fertőtlení­tett raktárakba kerüljön,

Next

/
Oldalképek
Tartalom