Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-01 / 154. szám

CSÜTÖRTÖK, 1931 JÜLIUS 1. o DÉLMlGYURORSZfiO lófrt'zzcvQtyáitcís M^^eclcucftciáiií ácammat A SZOVJET ÉLELMISZERIPAR több mint 500 féle hús-, hal-, zöld­ség-, gyümölcs- és teijkonzervet gyárt. így a lakosságot bőven el tudja látni jóminőségü élelmiszer­rel, amelyben sok értékes^ de gyor­san romló anyag megmarad, A konzerválás jelenlegi módsze­rének sajátossága a következő: ste­rilizálással az élelmiszert hosszas melegítésnek kell alávetni (100 fo­kig vagy még magasabb hőfokig), eközben egyes anyagok szétfőnek a konzervben és elvesztik ízük és tápértékük egy részét. A sterilizálás ezzel a módszerrel autoklavokban — hatalmas acéltar­tályokon folyik —, amelyekbe egy­szerre több légmentesen elzárt kon­zervdobozt helyeznek. Az autokla­vok belsejébe forró gőzt, vagy ha a konzervek üvegben vannak, előbb vizet, majd forró gőzt en­gednek. Megkezdődik a forralás, amely néhány percig, vagy akár 3—4 óráig is eltart. Eközben az élel­miszer természetesen nem egyenle­tesen melegszik fel: az üveg falai­nál gyorsabban, mint középen, s ennek következtében a konzerv egy része szétfő. A KONZERVIPARI tudományos kutatóintézet munkatársai ezért azt javasolták, hogy alkalmazzanak nagyfrekvenciájú aramot a konzer­vek sterizálásánál. Közismert do­log. hogy az élelmiszerek legna­gyobb része nem egész tökéletes dialektrikum, azaz elektromos fél­vezető és ezért a nagyfrekvenciájú áram hatása alatt rövidebb, vagy hosszabb idő alatt fofrnak fel. A kísérletek bebizonyították, hogy a konzerv-sterizálás nagyfrekvenciá­jú rendszerének megfelelő kivá­lasztása mellett a konzervek alig egytizedrész annyi idő alatt felme­legszenek, mint az autoklavokban. Emellett ez a forralás egyenletes, mivel a meleg közvetlenül az élel­miszereket éri a nagyfrekvenciájú áram behatolása által. Megállapították, hogy a nagy­frekvenciájú elektromos térben a másodpercenkint többmillió rezgés az élelmiszereket igen rövid idő (percek) alatt 30—120 fokra hevíti. A sterilizáláshoz így mindössze má­sodpercekre van szükség. A steri­lizálás időtartamának lényeges csökkentése következtében a kon­zervek minősége sokkal jobb lett. Olyan kényes gyümölcsökből is si­került befőttet készíteni, mint a málna és a földieper. Ez eddig le­hetetlen volt. mert az autoklavok­ban a hosszas melegítés közben szétfőtt a gyümölcs. A STERILIZÁLÁS új módszere lehetővé teszi, hogy a konzervgyá­rakban megszakítás nélkül működő futószalagokat állítsanak be, s csaknem minden munkafolyamatot automatizáljanak, javul a konzer­vek minősége és ugyanakkor jelen­tősen meg lehet javítani a konzerv­gyári dolgozók munkafeltételeit is. Az első ilyen futószalagot már el­készítették és kipróbálták a kon­zervipari tudományos kutatóinté­zetben. Elsősorban a gyümölcskon­zervgyárakat fogják ellátni ilyen futószalaggal. A nagyfrekvenciájú sterilizálás széleskörű bevezetése a konzerv­iparban lehetővé teszi a konzerv­gyártás növelését és a konzerv; e fontos tömegfogyasztási cikk minő­ségének megjavítását. Jllőrulialtni őrjárat Dallal, tánccal a föld körül Á „November 7" Kultúrotthon vezetősége „Dallal, tánccal a föld körül" címmel, hangversenyt ren­dez július 3-án, szombaton este fél 9 órakor az újszegedi szabadtéri színpadon (rossz idő esetén este 9 órakor a Szabadság Filmszínház­ban). A műsorban Spanyolország, Franciaország, India, Olaszország, Csehszlovákia, Japán, Amerika, Szovjetunió és Magyarország leg­szebb opera, operett és táncszámait mutatják be. A kitűnően összeállí­tott számokat Bordy Bella, Lőrinc Zsuzsa, Tóth Lajos, az Állami Ope­raház művészei, Moldován Stefá­nia, Wagner József, a Szegedi Ál­lami Nemzeti Színház művészei adják elő. Közreműködik a Szegedi Postás Szimfonikus Zenekar, Pau­lusz Elemér, a szegcdi Nemzeti Színház karnagya vezényel. Össze­kötő szöveget írta és elmondja: Kol­lár Endre, Az iskolai könyvtárak problémáiról és a Somogyi-könyvtár fontos kérdéseiről tárgyalt a Szegedi Könyvtárközi Bizottság ülése Aratni indulnak a gépállomás gépei A mórahalmi gépállomás Csongrád megyé­ben első volt a tavaszi munkákban. Pontosan 1953 normál holddal több talajt műveltek meg, mint ami a tervük volt. Most a gépállomásról az ara­tógépek, kombájnok a határba indulnak, segíteni a dolgozó parasztokat abban, hogy veszteség men­tesen végezzék az aratást. A mórahalmi derék traktoristák tíz termelőszövetkezetben könnyítik, segí­tik a gabona aratását. Az ásott halmi Szabadságharcos tsz-ben 150 hold kalászost aratógéppel, 200 holdat pedig kombájn­nal vágnak le. A Szabadságharcos tsz-ben az ara­tógéprel Marlonosi János és Sári Antal traktoris­ták dolgoznak. Igen rövid idő múlva kivonul a tsz gabonatáblájára a kombájnnal Fodor Ottó és Fűz Ferenc, a két kombájnista. A mórahalmi Vörös Október tsz-ben is dolgozik majd egy kombájn. A domaszéki Rákóczi tsz-be már kiment aratógé­pével Bozuki János és Sutka Lajos. _ A Rákóczi tsz-nek kombájn is tudna segíteni a jelentós területet elfoglaló „ őszi kalászosok aratásában. De a tsz tagok idegenkednek — és nem alaptala­nul — a kombájntól, mert az elmúlt évben a do­íozsmai gépállomás kombájnistája nem végzett jó munkát. Jó a kombájnmunka, ha jól bánnak a géppel. A mórahalmi kembájnosok értik a mun­kájukat és helyes lenne, ha a domaszéki Rákóczi tagjai saját könnyebbségükért igénybe vennék a kombájnt. Ha a mórahalmi Vörös Október tsz-ben végzett a munkával Ká'mán Sándor kombájnos, akkor ugyancsak Mórahalmán az Új Világ tsz­ben segít a rozs vágásánál. Hiba azonban, hogy a kombájnhoz nincs megfelelő akkumulátor, s így leállhat. Ebben a kérdésben helyes lenne, ha se­gítséget adna a földmüvelésügyi minisztérium ille­tékes osztálya. A mórahalmiak az aratással cgyidőben végzik a tarlóhántást és a talaj meg­művelését a másodvetés alá. Ha a gabona úgy kívánja, akkor az aratógépekkel, kombájnokkal két műszakban is dolgoznak. Ha szükséges, akkor az aratógépekre, kombájnokra kalászomé löt is szerelnek fel. Készülnek arra, hogy termelési értekezleten megbeszéljék, elfogad­ják, illetve kiegészítsék a deszki gépállomás dol­gozóinak a nyári munkák sikeréért tett megyei versenyfelhívását, vállalását. t, , Vágják a gabonát a dolgozó parasztok Aratnak már Mórahalom határában — a homokon — a dolgozó parasztok. A tsz-ekben jó termést ad a gabona. Az Üj Világ tsz-től nem egy egyéni gazda kért már rozs vetőmagot. Mert az Cj Világ-ban kiváló fajta a rozs. A szövetkezetek* tagjai úgy igyekeztek, hogy gyommentes legyen földjük a nyári nagy munkára. Ma már, ha nem lesz eső, akkor természetesen aratnak tovább, -Munkájukat a gépállomás gépei is könnyítik. Az ösz és a tél mostoha volt az őszi kalá­szosokra, ott a mórahalmi határban is. De a ga­bona az utóbbi kedvező időjárás hatására is meg­erősödött. A bajai út mentén lakó Nagy Imre dol­gozó paraszt is örül annak, hogy a ho­mokon megfelelő lesz a termés. _ . Megérett már az ő gabonája is, nem késlekedek vágásával. Két holdat már learatott. Önozó Imre egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt hárem hold gabonát aratott le ezideig. Ki­rály József 800 négyszögöl rozsot, a nagyszéksósi Németh Imre 800 négyszögöl árpát és két hold rozsot vágott le. Különben Németh Imre tagja a termelési bizottságnak, ö is egyike azoknak, akik javaslataikkal is segítik a soronlévő mezőgazda­sági munkák sikerét. Elbeszélget dolgozó paraszt társaival. Hasznos dolog ez. de persze csak akkor értékes igazán, ha a szavakhoz példamutatás is párosul. Megérett Németh Imre gabonája, s ő egv percet sem késlekedett — aratni kezdett. Terme­lési bizottsági taghoz illően, így is harcol a szem­veszteség nélküli betakarításért. Egyre jobban szaporodnak a rozske­resztek a mórahalmi határban. Ha az időjárás, az eső nem jön közbe, akkor aki csak mozogni tud, kinn a határ­ban segít az aratásban. Hamarosan, egy bő hét leforgása alatt szándékoz­nak befejezni a nagy munkát. Ha majd a cséplók bugása hallatszik a ha­tárban, akkor az öntudatos dolgozó parasztok az első zsák gabonákkal a begyűjtőhelyre indulnak, hogy becsülettel teljesítsék hazájuk iránti kötele­zettségüket. Bozóki Mihályné, dolgozó paraszt­aszony, tanácstag, ógabonából. rozsból már telje­sítette ezévi gabonabeadásának egy részét, í •if <1 'iií FARKAS VINCE zákányszéki egyéni gazda az aratás után már a másodvetést is elvégezte A párt új politikája és a kor­mányprogramm óta megnőtt kul­turális szükségletek következmé­nyének tudható be a szegedi könyvtárak munkájában idén mu­tatkozó örvendetes megélénkülés. Az ennek során létrejött Szegedi Könyvtárközi Bizottság április 20-i megalakulása óta már több je­lentós kérdést t:sztázott, szá­mos problémát oldott meg. így május 25-i ülésén megtárgyal­ta a szegedi tudományos élet a következő 5—6 évben legnagyobb szabású vállalkozásának, „Szeged bibliográfiájának" tervezetét, majd június 15-i üzemi könyvtá­rosi értekezletén megjelölte az üzemi szakszervezeti könyvtárak munkájában mutatkozó mai ne­hézségek orvoslásának módjait. A Könyvtárközi Bizottság leg­utóbbi, június 25-i ülésén elsőnek a szegedi iskolák könyvtárainak problémáit, különösen a kötelező olvasmányok biztosításának ne­hézségeit vitatta meg. Rully Já­nos gimnáziumi tanárnak, a Rad­nóti-gimnázium könyvtárőrének a mintegy húsz szegedi iskola rész­letadatai alapján összeállított ala­pos beszámolója átfogó képet nyújtott erről az eddig elhanya­golt, s összefüggéseiben nem lá­tott kérdésről. A bizottság a be­számoló nyomán fontos határoza­tokat hozott, melyeknek meg­valósítása remélhetően már a jö­vő tanévtől kezdődően megjavítja nz iskolai könyvtárak munkáját. A városi dolgozók könyvvel való ellátására elsősorban hi­vatott Somogyi-könyvtár két fontos szakproblémá iáról is tárgyalt a bizottság. Dr. Ertsey Péternek, a Somogyi­könyvtár helyettes vezetőjének és Molnár István egyetemi könyvtá­rosnak beszámolóit meghallgatva, a bizottság úgy határozott, hogy a Somogyi-könyvtár július 15-éig dolgozza ki a városi fiókkönyvtá­rak perspektivikus és idei rész­lettervét. Boday Pál egyetemi könyvtári osztályvezetőnek m So­mogyi-könyvtár ajárilókatrjógusá­készítéséről es ezzel szerve­sen összefüggően, a Szegedi Köz­ponti Katalógus tervéről elhang­zott beszámolóját az a határozat követte, hogy a Somogyi-könyvtár haladéktalanul függessze föl a je­lenleg helytelenül folytatott ajánlókatalógus készítési munká­latait. A Boday Pál által előter­jesztett tervezet részletproblémái­nak megvitatására egy szűkebb­körű munkaközösséget hívnak ösz­sze a helyszínen, melynek az Or­szágos Széchenyi Könyvtár Mód­szertani Kabinetje, a budapesti Egyetemi Könyvtár és a Szegedi Egyetemi Könyvtár, valamint a Somogyi-könyvtár képviselői lesz­nek tagjai. A Könyvtárközt Bizottság érte­kezletének jelentőségét és határo­zatainak tekintélyét növelte, hogy azon megjelent és munkájában te­vék#iyen résztvett Darabos Pálné elvtársnő, a Népművelési Minisz­térium könvvtárosztályának he­lyettes vezetője, aki követendő kezdeményezésnek. példának állította a szegedi könyvtárak ilyen együttműkö­dését az ország többi város! könyvtárai elé. Az ülésén egyébként vendégkent résztvett dr. Kerekes András, a kaposvári Somogymegyei Könyv­tár vezetője is. Az értekezletet bezáró szavai­ban dr. Péter László, a Szegedi Könyvtárközi Bizottság elnöke ha­tározati javaslatba foglalta az ülés fontos eredményeit, majd a vendéglátásért köszönetet mondott Pálfy Gyulának, az orvosegyetemi könyvtár vezetőjének. Végül is­mertette a bizottság következő, szeptemberben tartandó itlévének programmját, mely szerint ősszel a bizottság a szegedi járás tanyai könyvtárainak helyzetét méri föl­megvitatja a szegedi könyvtáro­sok továbbképzésének kérdéseit, a Somogyi-könyvtár járási és mé­rvéi funkcióval való bővítésének problémáit, valamint a múzeum­ban letétként elhelyezett Somo­gyi-könyvtári könyvanyaggal kap­csolatáé nehézségeket, j, ;' Ha nem hull eső a felhőkből és süt a nap, — akkor ma már Zá­kányszék három termelőszövetke­zetében: a Petőfi-ben, a Kossuth­ban és az Alkotmány-ban teljes erővel vágják a rozsot a kézikaszá­sok. A mórahalmi gépállomásról jön majd a segítség. Kombájn is arat a Petőfi és a Kossuth tsz-ben. Kaczur Károly elvtárs, a Kos­suth tsz fáradhatatlan elnöke a szövetkezetiek nevében öröm­mel állapíthatta meg: -A ho­mokon is megfelelő a termés. A rozs holdja olyan hét mázsát ad«. Kedvvel, szorgalommal dolgoznak a tsz-ben, de az egyéni földeken is. Aratnak az egyéni gazdák is, azok, akiknek homokos földjén már be­érett a rozs, vagy az őszi árpa. Farkas Vince ötholdas egyéni gazda is féltőn vigyázta rozsveté­sét. Gyakran nézte, hogy lehet-e már vágni. Amikor aztán eljött az oly' várva-várt óra. a kiélesített kaszával vágni kezdte a rozsot. A nagy munkában persze ott volt vele egy sorban a felesége is — a markot szedte. Levágott Farkas Vince 1200 négyszögölnyi rozsot, majd utá­na pedig művelte másodnö­vénynek a homokot. Oltott ró­zsa-krumplit vetett a tarlóba és az a meglátása, hogy jó ter­mést kap majd. Különben tudja ő is, hogy _ most olyan alkalom kínálkozik másodve­tésre, mint még talán soha sem. Farkas Vince, az ötholdas egyéni gazda, aki különben tanácstag is, már most elhatározta, ha a gép az ő gabonáját csépeli, az első zsá­kokkal a begyüjtőhelyre indul. Sebők Jóesef tizenhat holdas kö­zépparaszt családjával együtt kezd­te meg a rozs aratását. Serényen dolgoznak reggeltől estig. Lázár István ötholdas egyéni gazda, a mezőgazdasági termelési bizottság tagja sem késlekedett az aratással. Közel két hold rozsot vágott már le, s a markot utána felesége szedte. Vigyáznak minden gabona­szemre, mert hiszen jól tudják: ez az ő hasznuk, az egész nép haszna lesz. Pintér Miklós, aki állami tarta­lékföldet is bérel, már 1000 négy­szögöl rozsot és 600 négyszögöl ár­pát vágott le. Kora reggeltől jóval a sötétedés utánig végzi a nagy nyári munkát. Benn a tanácsházánál, Tóth Szil­veszterné elvtársnő, a tanácselnök meséli el a következőket: Farkas J.ozseí hétholdas egyéni gs&da beaon járt a tanácsnál és elújságolta, hogy rohamosan érik gabonája — s le­het már aratni. De kózbe jött az eső, s így nem arathatott. Amikor reggel kiment földjére, magával vitte a kapát 03 a kaszát is. A ka­pát azért, hogy a növényápolást vé­gezze, a kaszát pedig -készenlét­be-. Mert a homokon néhány órai napsütés után száraz a gabona és lehet aratni. Így vigyázzák a gabonát Zá­kányszék becsületes, szorgalmas dolgozó parasztjai. Zákányszéken 76 kulák van. Nem alszanak ezek, s ravaszul keltik a híreket. Egyik ilyen, hogy »nem kell sietni a tojás-, baromfi-, tej-, majd a gabonabeadással, mert újabb en­gedmények lesznek«. Az igazság: az új begyűjtési rendszer — amely három évre szól — igen jelentős kedvezményeket biztosít a dolgozó parasztoknak". De újabb engedmé­nyek nem lesznek, s az ellenség hazudozásának célja; kárt okozni az egyéni gazdáknak, az egész or­szágnak. A cséplés idején pedig a gabo­nát egyenesen a géptől kell a begyüjtőhelyre vinni — a ren­delet is előírja. Farkas Vince és sok más dolgozd paraszt, úgy ahogyan kell, a gép­től viszi a gabonát hazájának. Aratnak az egyéni gazdák Zá-i kányszéken. Hisznek és bíznak a jövőben, s a legjobbak — a Far­kas Vincék, Sebők Józsefek, Far­kas Józsefek — becsülettel teljesí­tik állam iránti kötelezettségüket* de jó munkájuk nyomán a szabad­piacra is akarnak vinni terményt. Mert aki igyekszik, s vet például másodnövényt, legközvetlenebbül maga látja hasznát. A sándorfalvi gépállomás megkezdte az aratást A sándorfalvi gépállomásról is kiindultak a kombájnok, aratógé­pek, hogy segítsék az aratás szem­veszteség nélküli elvégzését. A szatymazi Szabadság termelőszö­vetkezetben a gépállomás kiváló traktorosa. Cérna István, aki ta­vaszi tervét 210 százalékra teljesí­tette, megkezdte az aratást. Egy nap alatt gépével 9 hold őszi ár­pát vágott le. A sándorfalvi Rózsa Ferenc ter­melőszövetkezetben a gépállomás kombájnja megkezdte a réti csen­kesz-magot hozó fűféleség cséplé­sét. A gépállomás Kispataki Antal* sándorfalvi egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak egy ho'd rozst vágott le. Másodvetés alá is meg­művelték a földjét, be is vetették burgonyával és kukoricával. Kispa­taki Illésnek most is, mint már több éven át könnyíti, segíti mun­káját a gépállomás. Készülnek a földmüvesszövetkezetek a július 4-i Nemzetközi Szövetkezeti Napra Hagyományossá vált, hogy a vi­lág haladó szövetkezeti mozgalmai — élükön a Szovjetunió virágzó szövetkezeti mozgalmával — az év egyik napján ünnepet tartanak és megrendezik a Nemzetközi Szövet­kezeti Napot. Ez évben a világ szövetkezetei július 4-én ünneplik meg a Nem­zetközi Szövetkezeti Napot. A föld­művesszövetkezetek e nap tisztele­tére megyénk területén mindenütt ünnepi termelési értekezleteket tartanak, ahol megtárgyalják a földművesszövetkezetek előtt álló feladatokat a falusi lakosság jobb, bőségesebb áruval való ellátása érdekében. Kisiparosok részvétele a társadalmi biztosításban A kisiparosok is résztvehetnek a társadalombiztosításban, tagjai le­hetnek a Kisipari Szövetkezeti Köl­csönös Biztosító Intézetnek. Jelent­kezéseket július 15-ig lehet be­55'ujtani as intezetneji, akiR... Jsé=, sőbb kérik felvételüket — kivéve azokat a kisiparosokat, akik most kapják meg iparengedélyüket — a jelentkezést követő hat hónapban kórházi ápolásra és segélyre nem .ifilÉPÖQSaéuitaJfeii'- -

Next

/
Oldalképek
Tartalom