Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-10 / 162. szám

TTLÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK I A marokszedő lány AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 162. SZAM SZOMBAT, 1954 JÚLIUS 10. ARA: 50 FILLÉR Színvonalasabb termelési értekezleteket Szeged textilüzemeiben a havonta megtartott termelési értekezleteken a dolgozók hozzászólásaikban sok termelést gátló hibára hívták fel a figyelmet, bátor kritikájukkal, észrevételeikkel, a jó eredmények méltatásával, jelentősen elősegítették a hibák kijavítását, a termelékenység növelését, az üzem tervteljesítését. A Textiles Területi Bizottság is az utóbbi időben nagyobb gondot fordított a szegedi textilüzemek munkájának ellenőrzésére, a termelési értekezletek előkészítésére. Jelentős eredmény, hogy most már minden textilüzemben a termelési értekezleteket műszaki konferencia előzi meg, amelyeken a műszakiak a legsürgetőbb, a legfontosabb problémákat beszélik meg. A műszaki konferencia célja, hogy az üzemrészek vezetői előkészüljenek a termelési értekezletekre, világosan ismertethessék a dolgozókkal a helyi problémákat. Azzal, hogy a mindenkit érdeklő, legfontosabb kérdéseket vetik fel, a dolgozók aktivan bekapcsolódnak az értekezlet vitájába, mivel érzik, hogy közvetlenül az ő mindennapos problémáikról van szó. Sajnos azonban, bár nagy lépést jelentenek a termelés menetének jobbátételére ezek az előzetes műszaki konferenciák, a termelési értekezletekre valófelkészülés még sem kielégitő. Többször előfordult, hogy csak egy termelési hibát tárgyalnak meg az üzemrészben, arról is általánosságban beszélnek, nem elemzik alaposan, milyen hátránya származik ebből egy-egy üzemrésznek, magának a dolgozónak — az egész gyárnak. Nem látják meg egyes műszaki dolgozók az apróbb hiányosságokat, amelynek oka legtöbbször az, hogy munkájuk úgy is mindennapi feladat, megszokottá is vált már, csak "nagyobb* dolgokat keresnek, az apróbb hiányosságokra nem fordítanak elég gondot, nem tartják érdemesnek termelési értekezleten vele foglalkozni. Ebből a helytelen meggondolásból, amelyre a Textiles Területi Bizottság már több szegedi üzemben rámutatott, következik az, hogy bizony helyenként a termelési értekezleteken a beszámolók unalmasak, nem keltik fel a dolgozók érdeklődését, "nagyobb* dolgok persze nincsenek mindig és többen távolmaradnak az értekezlettől. Az értekezlet időpontjának rossz megválasztása is kiválthatja a dolgozók passzivitását, s ilyenkor a textilüzemek üzemi bizottságai azt hangoztatják, hogy "nem tudjuk mozgósítani a dolgozókat az értekezleten való megjelenésre*. Nem elemezték üzemi bizottságaink eléggé mélyen, hogy a távolmaradásoknak mi az oka és sokkal gondosabb előkészítéssel, megszervezéssel, az emlícett hibák megszüntetésével, a helyi adottságok jó kihasználásával, ötletes hozzászólásokkal lehet a termelési értekezletek színvonalát emelni. A beszámolók elkészítése az egyik alapja a termelési értekezletek sikerének. Hiba, mégpedig igen nagy hiba, hogy a beszáAiolók általánosak, nincsenek üzemrészekre bontva és bevezetésként hosszú politikai részt tartalmaznak,- a termelést érintő problémákat pedig éppen csak érintik. Megfeledkeznek üzemi bizottságaink a kollektív szerződésben foglaltakról, a kétoldalú kötelezettség-vállalásról — igencsak a dolgozók kötelességeit kérik számon, de hogy rendszeresen ellenőriznék és számonkérnék a termelési értekezleteken, hogy a vezetők mennyire teljesítették a kollektív szerződésben vállaltakat, azt sokszor elmulasztják. Nem ismertetik és nem ellenőrzik mindenütt, hogy mit hajtottak végre a vállalt kötelezettségből, mi hátráltatta egy-egy feladat megvalósítását. Hiányzik nagyon sok esetben a beszámolókból az előző termelési értekezlet értékelése, annak ismertetése, hogy a dolgozók által tett javaslatok elintézést nyertek-e és ha nem, hogyan intézkednek a mulasztás kijavítására. Pártunk III. kongresszusa meghatározta, melyek azok a legfontosabb ipari feladatok, amelyeknek végrehajtásával előre haladhatunk az új szakasz politikájának megvalósítása útján, emelhetjük a dolgozók életszívonalát. A termelési értekezleteken éppen ezekről a fontos kérdésekről, mint például az önköltség csökkentése, a termelékenység emelése, a minőség javítása, a bér- és munkafegyelem megszilárdítása kell, hogy szó essék, vita alakuljon ki és sok javaslatot mondjanak el, amelyek a kongresszus határozatainak megvalósítását segítik elő. A Szegedi Textilművek dolgozóinak alkotmányunk ünnepére tett versenyvállalása és felhívása, amelyet a textilüzemek többsége már elfogadott, példa arra, hogy a jó termelési értekezleteken milyen nagyszerű kezdeményezések születhetnek. Egyes üzemekben azonban megfeledkeztek arról, hogy ezt a kezdeményezést a termelési értekezleteken ismertessék a dolgozókkal, s véleményeiket, javaslataikat kérjék ki, hogy augusztus 20-ra méltó versenyvállalások születhessenek. Ezek a hibák azonban megszüntethetők, ha a szakszervezeti vezetők lelkes gazdáivá válnak az üzemekben folyó munkaversenynek és nem sajnálják a fáradságot kutatni és elősegíteni a dolgozók alkotókészségét, figyelemmel kísérni munkájukat és mindenkor megválasztani a legalkalmasabb időpontot, amikor gondos előkészület után megtartják a termelési értekezletet. És itt szólni kell még arról a hibáról is, hogy legtöbb helyen nagyon felületesen kezelik a minisztertanács és a SZOT határozatát az élüzem és sztahanovista cím elnyerésének feltételeiről. A Szegedi Jutaárugyárban például az ÜB elnökhelyettes elvtárs egyszerűen felolvasta, kik dolgoztak a sztahanovista cím feltételeinek megfelelően. Ezután kérte a dolgozókat, hogy fogadják el a sztahánovista cím nyerteseinek a felolvasottakat. Ez az eljárás természetesen nem helyes. Az üzemrész kollektívájának kell megadni, vagy visszavonni valakitől a sztahánovista címet. Azonkívül nem ismerik az üzemekben a dolgozók eléggé, hogy munkaterületükön melyek az élüzem cím elnyerésének előfeltételei. Minderről ugyan- . csak szó kell, hogy essék a termelési értekezleteken, mindamellett, hogy az élüzem címért folyó harcot és a most ismét kibontakozó munkaverseny eredményeit és hibáit elemezzük. A jövőben foglalkozzunk a dolgozók munkáját gátló, aprónak látszó problémákkal is és kérjük ki véleményüket. Akkor érzik majd; az üzem termelésének menete nem közömbös számukra és tudni fogják, hogy felelősséggel tartoznak a termelékenység emeléséért, a jóminőségű áru gyártásáért, az anyaggal takarékosabban bánnak, és megrójják a selejtgyártókat is. Gondosabban, alaposabban készítsük hát elő a termelési értekezleteket, mert ezzel bevonjuk a dolgozókat az üzem munkájának ellenőrzésébe és ezáltal tesszük munkahelyüket második otthonukká. Pesti Lajos, "." r. < a textiles területi bizottság elnöke • v .•íjj lliM .1 l_ Augusztus 20. előtt a XI. sz. Autójavító Vállalatnál 'Aratják a gabonát a szegedi Felszabadulás tsz-ben. S a nyári nagy munkában ott szorgoskodik Mészáros Teri is. Hosszú haja befonva, vígan, nevetve dolgozik. Az egyik marokszedő lány. Előtte az öreg Vetró István vágja a rendet. Gyorsan és jól munkálkodik az aratópár. A marokszedő lány féltőn, szeretettel öleli magához a kalászokat, s aztán szépen sorjában lehelyezi a földre, hogy kévébe kössék. Egyés becsületesen dol- jük ts őt valamenygozik a tsz műhe- nyien". Mészáros Teri is ve. Egyre több és bonatáblában lánya kora reggeltől késő több a gabonakereszt. is megállja a he- e'tiff lyét. Dicséri is Vetró Pista bácsi: I re több és tőbb a ké- iuében. Kint a ga 1 Egyre több és bonatáblában Mészáros Teri édesapja: Mészáros József, a Felszabadulás termelőszövetmunkálkodik. Ha a sor úgy hozza, énekel. A munka nehéz, de nincs hi„Ugyes, szorgalmas ány a jókedvben kezet kovácsa. Jól lány a Teri. Szeret- sem. Nyári munka a földeken Sxaporodnak a húxakeresxlek a Táncsics isx-ben X szegedi Táncsics termelőszövetkezetben kora hajnaltól késő estig tart az aratás. Csak eső ne lenne már, hogy haladhatna a munka! A gabonát 18 kézi kaszás ós a röszkei gépállomásról egy aratógép is vágja. A kézi kaszások között van Szélpál István elvtárs, a tsz párttltkára és Csúcs Mihály elvtárs, a tsz olnöke is. Az aratógép eddig kifogástalan jó munkát végzett. A gép megkezdte már az érett búza vágását is. Csütörtökön estig az aratógép után 300 kereszt búzát hordtak össze. Egyre több és több a learatott gabona, — a búzakereszt. A Táncsics ban a búza holdanként átlagosan igen csak megadja a 12 mázsát. Ha cső nem lesz, akkor a Táncsics tagjai a következő hóren befejezik az aratást. i tsz-ben üzemi konyha is van, ahol finom, Ízletes ebédet főznek a tagoknak. Csütörtökön például disznópaprikás volt. ^ -, Kisteleken befejezték a rozs, a búza és az árpa aratását Kistelek határában péntek, — tegnap — reggelre befejezték az árpa, rozs és a búza aratását. A határban több mint 4300 hold gabonát vágtak le. A Felszabadulás tsz-ben — mint ezt jelentettük is — megkezdték a cséplést, s az állam iránti kötelezettség új gabonával való teljesítését. A határ mintegy ezer holdján végezték el a tarlóhántást. A Felszabadulás tsz a rozs tarló* jába 80 holdra vetett rövid tenyészidejű kukoricát, aztán kölest és burgonyát. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tábláin mintegy 600 holdon került a földbe a másodnövények magja. Gémes Béla hat holdas egyéni gazda már azzal dicseked-, het, hogy kikelt a másodnövényként vetett rövidtenyészidejű kukoricája. Kistelek határában rövid idő múlva megkez-i dik a gabona cséplésct Is. (Baráti WQÍiiZq a Cf-thzabadulás tsz-bm Képünkön: a Felszabadulás tsz-ben arató katonák egy csoportja Képünkön: Rövid pihenőt, cigarettaszünetet tartanak az arató katonák Javában aratnak a Szeged-baktói Felszabadulás termelőszövetkezetben. Nem kis munka a 213 hold búza, a húsz hold árpa szemveszteség nélküli betakarítása. A munkát &cp is segíti és a kézi kaszák nyomán is rendre dől a gabona. A napokban barátok, néphadseregünk katonái érkeztek a szövetkezetbe. Számszerint húszan. A csoport parancsnoka: Gubacsi Zoltán elvtárs, alhadnagy, mindjárt megbeszélést folytatott a szövetkezet vezetőivel, tagjaival. — Azért jöttünk a tsz-be, — mondotta az alhadnagy elvtárs —, hogy jó szívvel segítsük a nyári munkákat. — Előre is köszönjük, — így is válaszoltak a tsz vezetői és a tsz tagjai. Néphadseregünk katonái nem sokkal megérkezésük utón munkához is láttak az árpaföldön. Dolgozó parasztfiú valamennyi és értik, tudják, hogyan kell végezni a nyári teendőket. Az egyik darab földön Csutor József és Szepesi Márton honvédek kaszáltak. A markot utánuk Nagy György honvéd és Kemépyi Fe* reno tizedes szedte. 'A' levágott gabonát Dózsa Gábor honvéd és Garas Kálmán őrvezető kötötte kévébe. Gubacsi Zoltán alhadnagy elvtárs sem tétlen — ő is derekasan kiveszi részét a munkából. is felkeresi őket a tsz egy-egy tagja, víz helyett hideg tejet visz nekik. Este, a munka végeztóvol elbeszélgetnek egymással a katonák és a tsz-tagok. Az idősebbek úgy beszélnek a katonákkal, akár a saját fiukkal. -.-wo™; -I - i . barátok vannak a Fclsza-i üzemi konyhajárol finom, ízletes. badulás tsz-ben ebédet kapnak. Napjában többször J segítséget. Néphadseregünk katonái a tsz és adnak hasznos A Magyar Irók Szövetsége új vezetősége A Magyar Írók Szövetségének új vezetősége pénteken tartotta első ülését. Az ülésen a vezetőség megválasztotta elnökét, elnökségét, ellenőrző és fegyelmi bizottságát, valamint a titkárokat. Elnök: Veres Péter, kétszeres Kossuth-díjas író. Az elnökség tagjai: Aczél Tamás Sztálin- és Kossuth-díjas, Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas, Gergely Sándor Kossuth-díjas, Illés Béla Kossuth-díjas, Illyés Gyula kétszeres Kossuth-díjas, Juhász Ferenc Kossuth-díjas, Király István Kossuthdíjas, Kóhya Lajos kétszeres Kossuth-díjas, Kucka Péter Kossuth* díjas, Nagy Lajos Kossuth-díjas, Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth* díjas, Szabó Pál kétszeres Kossuth-, díjas, Urbán Ernő Kossuth-díjas, Zelk Zoltán kétszeres Kossuth-dí* jas. Az ellenőrző bizottság elnöke: Háy Gyula Kossuth-díjas, tagjai: Barabás Tibor Kossuth-díjas és Cseres Tibor. Fegyelmi bizottság elnöke Bölöni György, tagjai: Földeák János, Lányi Sarolta, Méray Tibor Kossuth-díjas, Simon István, A háromtagú titkárság tagjai: Erdei Sándor elsőtitkár, Aczél Tas más és Urbán Ernő titkárok