Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-08 / 160. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 JÜLIUS 3. DÉLMJGYARORSZÍG A HETVENEDIK ESZTENDŐ }egyzefel< az idei színházi évadról TTETYEN ÉVES a szegedi szinház: a csendes Tiszára és a Sztálin-sétány zúgó fáira, bokraira néző feketekupol ás épületben néhány nappal ezelőtt fejezték be a hetvenedik színi évadot. A zá ródarab Csiky G-orgely: Proletárok című művo volt. Annakidején az 1883—84-es, ekő színházi évadnak az elojén mutattak bc Osíky darabot. Az eltolt esztendőkben voltak a színház életébon magasságok — az 1903-as Gorkij bemutató, Juhász Gyula igazgatása lii!9-ben — és mélységek is — az ellenforradalmi korszak esztendőiben — de a színház egész történetté arról tanúskodik, hogy a szegedi színház, a mi színházunk ebben a hetven esztendőben sokat küzdött a nép igazságáért, a nemzeti kultúráért, nyelvünk szépségéért, tisztaságáért. 1883-ban mutatták be Szegeden az új színházban az első Csiky darabot, 1954-ben az utolsót: a hetven évet Csiky szelleme ölelte áit. Az idei évad — a hetvenedik esztendő — a nehézségek legyőzésének szellemében kezdődött. Az 1952/53-as színházi óv végén rendezett Vidéki Színházi Héten a szegedi színház nem szerepelt sikerrel: hibás fölfogásban adta elő Illyés Gyula: Fáklyaláng című drámáját. A rossz eredményű előadás nemcsak Illyés drámája színházi megmunkálásának, tehát egy előadás előkészítésének és feldolgozásának hibáit ós gyengeségeit szemléltette, hanem feltárta a vezetés alkalmatlanságát a színház szervezési ás művészi problémáinak megoldására. Az új évadban a színház új vezetőinek az volt a feladata, hogy a színházat megerősítsék, elindítsák a fejlődés útján. Az egy esztendős munkának máris megvannak az eredményei: az idei évadot a fejlődés útján megtett első lépés jellemzi. Bár korántsem hibátlan még a munka, do azt a tényt, hogy a színház egyet lépett előre, nemcsak szándékok, hanem megvalósult törekvések, kézzelfogható eredmények, maguk az előadások bizonyítják. Ebben az évben a szegedi Némáét! Színház tíz bemutatót tartott: , ,, ~' Strauss: Denevér -J Gogoly: A revizor ^ Pucciili: Bohémélet Iszajev—Galics: Nem magánügyért/ Csizmarck—Vincze: Boci-boci tarka / Schiller: Armánv és szercicin Ambrózy— Romhinyi—Szcntár: Tiszaparti szercicin — Csajkovszkij: Anyegin Móricz: Rokonok 4" Csiky: Mákvir.igok 413/. a műsor szinte teljesen hibátlan, sőt majdnem, tökéletes. Ebben az összeállításában az tükröződik vissza, hogy a színház vezetői megértették: a kormányprogramm megvalósítása mit jelent rE ő munkájukban. A műsorban érvényesül a kormányprogramm által kitűzött feladatok megvalósításának szándóka. A dolgozók igényei, kulturális szükségletei kielégilésére való törekvés egyik eredménye, hogy jelentős szerepet kaptak a műsorban a vidám műfajok. A szovjet vígjáték bemutatása és a három operett műsorra tűzése ennek jegyében történt. Természetesem nermesak az a feladata a színháznak — a kormányprogramm egyáltalán nem ezt jelenti —, hogy kizárólag a vidám műfaj területén munkál-, ködjeik. Ilyen félreértés azonban nyilván nem is keletkezhetett a 6zogedi színház munkájában. A műsor másik erénye, hogy a klasszikus drámák melleit jelentős szerepet kaptak benne a magyar drámai müvek, a magyar haladó hagyományok. A Rokonok és z Mákvirágok bemutatása azt bizonyítja. hogy a színház megértette a. haladé hagyományok ápolásának szükségességét és jelentőségét. s munkáját is ennek szolgálatába állította. Ezenfelül még az is rokonszenvessé teszi ezt r műsort, hogy nem hiányzik belőle a bátor, nagyszabású vállalkozás: az. Anyegin bemutatása. Hatalmas feladatot jelentett ez a munka a színház számára, s a színház vezetői t« művészei nemcsak azért érdemelnek meg ezzel kapcsolatban minden dicséretet, mert bátorsággal vállalkoztak erre a munkára, hanem azért is, mert a feladatot a lehető legjobban megoldották. UOY HIBÁJA azonban mégis•*-J csak van ennek a műsornak. Igaz: ez elég súlyos. Az új magyar színpadi müvele elhanyagolásáról van. szó. Kísérletet ugyan | tett a színház eredeti bemutató megtartására, vállalkozott a Tiszaparti szerelem előadására. Ez a kísérlet azonban nem sikerült: a Tiszaparti szerelem a vártnál jóval gyengébb darabnak bizonyult. A sikertelen kísérlet a színház dramaturgiai munkájának hiányosságait is megmutatta. Nemcsak arról van szó, hogy a Tiszaparti szerelem nyilvánvaló ós rendkívüli szembeötlő fogyatékosságain segíthetett volna az, ha a színház dramaturgiája jobban együtt dolgozik a szerzőkkel, hanem arról is, hogy a színház nem tudott eléggé jó kapcsolatokat teremteni az új magyar drámairodalom művelőivel. S itt elsősorban a szegedi írók színpadi munkásságának elhanyagolása a hiba. Szegeden több fiatal író dolgozik színpadi művön, többen háromíolvonásos drámát írnak. A szegedi Nemzeti Színháznak ezeket a kísérleteket és próbálkozásokat sokkal jobban kellene segítenie, függetlenül attól, hogy ezek a darabok jelenlegi vagy kezdeti állapotukban mennyire értékesek. Az új magyar dráma nem születhet meg a színház ós az írók termékeny együttműködése nélkül. Menynyire szükség van tehát ilyen együttes munkálkodására itt, Szegeden, ahol az írók nemcsak mint drámaírók, hanem mint emberek is fiatalok! Első próbálkozásaik megszületésénél szükségük van a színház segitő kezére. Az új magyar dráma megszületésének cs eredeti magyar darab szegedi bemutatásának követelménye azt kívánja a szegedi színháztól, hogy ne rideg elutasítással, hanem szeretetteljes közeledéssel válaszoljon a szegődi írók kezdetben akármilyen gyenge vagy annak látszó szinpadi kísérletezéseiro is. A színház dramaturgiai munkáját természetesen sok tekintetben elismerés illeti. Dicséretre méltó munkát végzett a dramaturgia például a Mákvirágok előadásának előkészítéseiben: a mű nyilvánvaló fogyatékosságait úgy szüntette meg, hogy Osíky eredeti mondanivalóját egy szemernyit sem módosította. A RENDEZÉS MUNKÁJÁT nagyon sok szép eredmény, de sok hiba is jellemezte az idén. A rendezési munka csúcsait jelentették: A revizor, az Ármány és szerelem, az Anyegin és a Mákvirágok előadásai. S ha nem is voltak ezek oz előadások a rendezés szempontjából sem minden tekintetben hibátlanok, de a rendezés a müvek eszmei tartalmának helyes értékelésével biztosítani tudta, hogy az egyes szereplök az írók mondanivalóját helyesen tolmácsolják. Az eszmei tartalom megragadása és kifejezése szempontjából hibás előadást nem láttunk az idén a szegedi Nemzeti Színház színpadán, önmagában ez nyilván nem hatalmas eredmény, do az elmúlt évad értékeléséhez hozzátartozik, hiszen az 1952/53-as évadban ü2 oszmei tartalom hibás tolmácsolására — a Fáklyaláng előadása — volt példa. Nagyobb hibát a rendezés csak a Rokonok előadásában vétett. Két szereplő, Inke László és Lontay Margit egyenesen mást játszott, mint amit Móricz Zsigmond megírt. Ebben elsősorban a rendezés hibás, s ő hibás abban is. hogy ezt még mélyitotte Kopjáss (Inke László) és Magdaléna (Lontay Margit) kaposolatának teljesen helytelen 03 az író mondanivalóját eltorzító ábrázolásával. Móricz regényében éppen az ellenkezőjét írta meg Kopjáss és Magdaléna kapcsolatában, mint amit a szegedi előadáson a színpadon láttunk. C l KERES KÍSÉRLETEKET ^ tett a színház ebben az évadban az együttes kialakítására. Nem teljesen sikerült cz a törekvés, ha azt tekintjük az együttes követelményének, hogy minden szereplő, a nagyobb ós a rövidebb szerepekben egyaránt híven tolmácsolja az írók és a müvek mondanivalóját. Még a legjobb előadások. A revizor, az Ármány és szerelem, a Mákvirágok sem voltak teljesen mentesek a zavaró mozzanatoktól, s nemcsak akármilyen gátló mozzanatoktól, hanem az eszmei mondanivaló kibontakozását akadályozó hibáktól. A revizorban Lontay Margit alakításának nem sikerült azt a zsarnoki kapcsolatot éreztetnie közte és leánya közölt, amelyet KÉT EMLÉKEZETES MIKLOSY ALAKÍTÁS Az első képei* Schiller: Ármány és szert lem dmű drámájának egyik főszereplője: Wurm. A második képen Iszajav—Galics: Nem magánügy című vígjátékinak zenetanára. Miklósy ebben a rövid szerepben Is jellemet formált. Gogoly megírt. Az Ármány és szerelemben a sok nc-majáték és Lady Milton „színpompás kivonulása" zavarta meg Schiller mondanivaló|án,ak teljes kibontakozását, a Mákvirágok előadás sát sok holyen szürkeség, naturalizmus jellemezte, ahelyett, hogy a színház művészei jó értelemben vett „harsány" játékstílussal szolgálták volna a mii mondanivalóit. Mindez nem jelenti azt, hogy a szegedi Nemzeti Színház művészei nem nyújtottak ebben az évadban kiemelkedő alakításokat Erről szó sincs. Ellen kezűleg: nagyon is gazdag volt ez az esztendő színes, sikeres színészi alakításokban. Ebből a szempontból mindenekelőtt a fiatal Miklósy György egész esztendei munkáját kell kiemelni. A fiatal művész a magyar dráma hetén a Mákvirágokban nyújtott kiváló alakításáért az Elnöki Tanács kitüntetését nyerte el. A kitüntetés mögött azonban ott van az azt előkészítő egész esafemdoi kiváló munka- Miklósy György ebben az évadban minden szerepébon kiválót és magasrendűt alkotott! Minden szereplése sokáig emlékezetes lesz. A revizor Dobcsinszkijo, a Nem magánügy pár percig színpadon tartózíkodó zenetarárja, emlékezetes Wurm alakítása Schiller drámájában, a Rokonok ellenzéki ügyvédje és a Mákvirágok hirtelen meggazdagodott birkatienyésztője — az idei éwad legjobb színészi munkájának maradandó értékű eredménye. Gazdag, értékes és sokáig felejthetetlen szinést&j alakításokat, nyújtottak ebben az évben a színház művészei, s értékes munkájuk eredménye, hogy a szegedi Nemzeti Színház határozottan és biztosan halad a fejlődés útján. Szereplésüket méltán köszöntötte az előadások idején sok tapssal és köszönti most. az évad végén náma elismeréssel a szegedi közönség. n szegedi dolgozók, nkik emlékeznek az idei évad sok felejthetetlen estjére. A BZIN ÉSZNEVELÉS kérdésóhez tartozik a második szereposztás problémája. A második szereposztás arra is való, hogy a színház fiatal művészeinek lehetőséget adion a további fejlődésre. képességeik kibontakoztatására. A második szereposztás azonban ugyanakkor nyílván művészi teljesítmény is ós semmivel sem szabad alatta maradnia — színházba járó dotgozók joggal követelik ezt — az első szereposztásnak. Fbben a tekintetben jelentkeztek bizonyos aránytalanságok az idei színházi évadban, s a jövő évad föladata, hogy a második szereposztás jobb megszervezésével a színház vezetői segítsük a fiatal művészek fejlődését s ugyanakkor biztosítsák azt is, hogy a közönség minden esetben teljesértékű művészi alakításokban gyönyörködhessék. A fejlődés biztosítása, minden színész állandó és rendszeres foglalkoztatása nekik való szerepekben. fontos követelménye a színház további jó munkájának. Minden művész számára biztosítani kell, hogy megfelelő szerepekben bebizonyíthassa tudását ós tehetségét. Jellemző példa az idei évadban, hogy Déosl Györgyi a Boei-boei tarka Lakzis Erzsájúnak szerepében nyújtott kiemelkedő sikerű és igazán minden dicőér.etet megérdemlő magasszínvonalú alakítását — bár több darabban játszott — nem tudta megismételni. Ebben sok minden más mellett szerepe lehet annak is, hogy nem (minidig az egyén isógónek legmegfelelőbb szerepeket kapta. Az egész évadban szinte hibátlanul szereplő operaegyüttes az évad végén hatalmas sikerű előadásban újította fel a Bánk-bán örökbecsű partitúráját. Méltó befejezése volt ©z annak az egész évi munkának, amelyet legjobban a nagy vállalkozás sikere, az Anyegin előadása jellemzett. [V AGYON SOK PROBLÉMÁT, gondot jelentett, és áldozatvállalást követelt a szegedi Nemzeti Színház művészeitől a tájszinház. Ebben az évadban is sok-sok szegedkörnyéki tanya és falu nézője gyönyörködött a tájszínház előadásaiban, s külön elismerést érdemelnek azok a művészek, akik fáradtságot nem kímélve vállalkoztak a Duda Gyuri, a Vándordiák és a Sevillai borbély tájszínházi előadásaira. Csongrád megye dolgozói mindenfelé szeretettel fogadták a „tájoló" művészeket, s lelkes tapsokkal köszöntötték az előadásokat. Sajnos azonban egyes községi tanácsok vezetői, kultúrotthonok igazgatói korántsem készültek a tájeilőadásokra olyan lelkes szeretettel, mint az előadások közönsége. Sok helyen az idei nagy télben hideg öltözők fogadták a színészeket, nem biztosították számukra még a mosdáshoz szükséges vizet sem — g előadás előtt ilyen gondokkal kellett küzdeni művészeinknek! A Megyei Tanács illetékes osztályára vár a feladat, hogy ezt a tűrhetetlen és tarthatatlan helyzetet a következő évadban megszüntesse, s biztosítsa, hogy a községi ós városi tanácsok illetékes osztályai és a kultúrotthonok igazgatói legalább olyan — tettekben is megmutatkozó — szereteltei fogadják a müvészoUet, mint a színházlátogató közönség. pAR. HÉT MULYA, rövid nyári szünet után megkezdődik az új szíházi évad. Jelentős feladatok várnak az új évadban is a szegedi Nemzeti Színház vezetőire, művészeire. Tovább ko'.l fejleszteniük eddigi eredményeiket, mindont meg kell tenniük az együttes megteremtéséért, új magyar dráma megszületéséért, az eredeti bemutatóért a helyes játékstílus kialakításáért. A szegedi dolgozók szeretik a színházat, szeretik művészeinket, érdeklődéssel fordulnak munkájuk felé, s most várják az új évad szép előadásait, várják, hogy a színház művészei felejthetetlen előadásokkal ajándékozzák meg őket. A színház művészeinek jó munkája, lelkesedése szükséges ahhoz, hogy ez teljesedjék. Erre a munkára készüljenek fel jól a sz.inház művészei, s a nyári szünet után a közönség gel való találkozás első pillanataiban mutassák meg, hogy még többet, ás jobbat akarnak nyújtani, mint eddig. Hetven esztendő tolt el küzdelmekben, harcokban a szegedi színház feketekupol ás epületében. Az új évadban érezz.o a Nemzeti Szín ház kötelességének, s munkálkodásra való biztatásnak az elmúlt heitven esztendő és az elmúlt színházi év eredményeit, sikereit és hibáig is, OKÍÍÜS IASZU-Ó A röszkei termelési bizottság; a nyári munkák sikeréért A röszkei termelési bizottság aridigi munkajával, a termelési zoltság tagjainak példamutatásával tekintelyt szerzett magának. A termelési bizottság havonkénti értekezletei új segítséget adnak a soron lévő mezőgazdasági munkák végzéséhez. A legutóbb megtartott termelési bizottsági értekezlet is a nyári munkák, a beadás kérdéseivel is foglalkozott. Ma már aratnak Röszkén is. A termelési bizottság értekezletén számosan szóllak azért, hogy mindjobban haladjon a munka, megszűnjenek a hibák. Vecsernyés István, Szalma István, Nyári Lajos és Rózsi Imre is szóltak, jó javaslatokat tettek. A nyári munkák jó elvégzéséért, a beadás pontos teljesítéséért vállalást tettek. Ez a következő: 1. Az aratás jó megszervezésével a búzát viaszérésben, a rozsot és árpát sárgaérésben aratjuk. Az aratással öt nap alatt végzünk. 2. Az igaerő helyes csoportosításával elérjük, hogy aratás után nyolc nap múlva befejezzük a hordást. 3. Állatállományunk takarmánybázisának növelése érdekében a learatott terület 76 százalékát másodvetéssel, (köles, mohar, csalamádé) hasznosítjuk. 4. A cséplést a gépállomás kijavított erőgépeivel, legfeljebb 0.5 százalékos veszteséggel, augusztus 20-ig befejezzük. Begyűjtés terén vállaljuk, hogv az állammal szembeni kötelezettségeinknek augusztus 15-ig 100 százalékig eleget teszünk. Reméljük, hogy a megye községeinek termelési bizottságai is hasonló segítséget adnak a nyári munkák sikeréhez. Mi versenyre is hívjuk a termelési bizottságokat, hogy melyik község lesz az első, a nyári munkákban. A röszkei termelési bizottság ne-* vében: Széli János JHl Ittz a doroumai (jtjÓQiifiii'dótteL ? Már tavaly nyáron is közölt a -Délmagyarország« egy cikket "Elhagyatott gyógyfürdő" címmel, amely a dorozsmai sziksós gyógyfürdő elhanyagolását ostorozta. A cikk megjelenése után községünk két szövetkezete felfigyelt a fürdőre. A háziipari szövetkezetünk vezetősége megbeszélte a helybeli tanáccsal a fürdő ügyét és több évre bérbe is vette sziksós gyógyfürdőnket. De időközben a DISZ Csongrádmegyei Bizottsága bejelentette, rendbe akarja hozatni a fürdőt. Hogy melyik szervezet fogja a dorozsmai fürdőt rendbehozni, az mellékes. De már itt a fürdőidény és ez sürget, mert a szegedi és a dorozsmai dolgozók élvezni szeretnék a fürdés, a napozás, a pihenés, a szórakozás áldásait. "rékus Frigyes -v ugalmazott igazgató-tanító Válaszolnak az illetékesek A "Délmagyarország" július 1-i számában cikket közöltünk "önköltségcsökkentés, vr.gy nincs rá fedezet" címmel, melyben Agócsi János elvtárs, a Gyevi-sor és a külső Csongrádi-sugárúti dolgozok nevében kérte az út locsolását. A Szegedi Köztisztasági Vállalattői a cikkre a következő választ kaptuk: "A vállalat a rendelkezésére álló Iorsológépkocsikkál a város által megrendelt területet hiányosan tudja locsolni és igy azon igyekezünk, hogy legalább a sűrűn lakott területet locsoljuk. Amikor a gépkocsi időt tudott szakítani, akkor azt a területet is locsolta. Egyébként tájékoztatásul közöljük, hogy a külső Csongrádi-sugarút állami átkelő útszakasz és annak karbantartása és takarítása a Csongrádmegyei Útfenntartó Vállalat hatáskörébe tartozik. Felkérésünkre közölte velünk az Útfenntartó Vállalat, hogy annak a szakasznak por-olajozására az utasítást megkapták. A munkát azonban csak száraz időben tudjak elvégezni és így száraz idő esetén sem lehetne a munkák megkezdéséigazt a részt locsolni. Megítélésünk szerint a porolajozás elvégzése utána ! locsolás nem lesz szükséges és így megoldást nyer a környék lakóinak panasza". ÖRDÖGH ISTVÁN *• ,',. Szegedi Köztisztasági Vállalat