Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-08 / 160. szám

0ÉLM9GYHR0RSZAG A CSÜTÖRTÖK 1954 JÚLIUS 8. 1 A megyében több mint száz begyüjtőhelyen veszi át a gabonát a Termény forgalmi Vállalat A gabona árát a telepeken mindjárt kifizetik A Terményforgalmi Vállalat vezetősége és minden dolgozója tirztában van azzal, hogy a begyűjtés sikere nemcsak a beadásra kötelezettek készségétói, hanem a begyűjtő vállalat jó munkájától is függ. Csongrád megyében 38 telep több mint 100 begyüjtőhelye készen várja a begyűjtés kezdetét. Raktárainkat mindenütt kitakarítottuk, fertőtlenítettük és a folyamatban levő tatarozások is időben befejeződnek. A telepvezetők és telepi adminisztrációs dolgozók nagyrésze a közelmúltban tanfolyamot végzett, hogy a terményátvételt minél pontosabban és gyorsabban oldhassuk meg. Erre azért is nagy szükség volt, mert az idén a beadásra kerülő termények ellenértékét a telepeken készpénzzel mindjárt kifizetik az eddig érvényben volt utalványrendszer helyett. i A cséplés zavartalan lebonyolításához szükséges zsákokról idejében gondoskodtunk, amelyeket a begyüjtőhelyekre osztottunk szét az elmúlt év tapasztalatai alapján. Az idén 120 ezer cséplési kölcsönzsák áll fizok rendelkezésére, akiknek nincs kellő mennyiségű saját zsákjuk. A kölcsönzsákokat begyűjtő telepeink a felsőbb szervek által megállapított napi és darabonkénti 50 filléres használati díj ellenében bocsájtják az igénylők rendelkezésére. Ezenkívül gondoskodtunk elegendő zsákról a begyűjtött termények elszállításához is. Ez azért nagyjelentőségű, mert sajnos, egyes begyűjtőhelyeinken nem áll rendelkezésünkre kellő mennyiségű tárolóhely. Ennek a nehézségnek áthidalására készültünk fel a folyamatos elszállítás biztosításával. Ugyanakkor gondoskodtunk megfelelő szállítóeszközökről Is. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a beadásra szánt terményüket részben, vagy egészben saját fuvarjukkal nem tudják begyűjtő telepeinkre szállítani, telepeinkről időben tehergépkocsi kiküldését igényelhetik a kormányzat által megszabott térítés ellenében. Tekintettel a csapadékos időjárásra, azokat a gabonákat, amelyek magas víztartalmuk miatt azonnal nem kerülhetnének malmi feldolgozásra, a malmok mielőbbi foglalkoztatása érdekében szárító telepeinken mesterségesen megszárítjuk. Ennek érdekében szárító üzemeinket üzemképes állapotba helyeztük. Nehézségeink vannak azonban a begyüjtőhely biztosítása terén, különösen Mártélyon, ahol csak az iskolában tudjuk a begyűjtést lebonyolítani, valamint Csórván. Ez utóbbi községben annak ellenére, hogy a szegedi járási tanácsnak több mint két hete átadtuk igénylésünket a begyűjtési hivatal láttamozásával, a kért helyiség kiutalása iránt nem történt intézkedés. Nehézségünk van még Felgyőn is, ahol eddig a volt uradalmi magtárban bonyolítottuk le a begyűjtést, de ezt át kellett adnunk a felgyói állami gazdaságnak és így begyűjtő raktár nélkül maradtunk. A járási tanács sürgős intézkedésére volna itt is szükség, hogy a raktár középső részén külön álló földszinti helyiséget a begyűjtés idejére megkapjuk. Erre annál is inkább szükség volna, mert a napokban megkezdődik a kombájnnal betakarított gabona átvétele. Bodor Károiy k -i'ttljLi-u... igazgató Az úi textilkombinát A távolból úgy látszik, mintha a daruk számára szűk volna az építkezés 60 hektáros területe: a kék égre kirajzolódó acél gémek mármár összekuszálódnak. Mennyi emelőgép! A téglát, a vasbetonlapokat, az acélvázakat szállítják a magasba. Az Ob felé esö oldalon fürge exkavátorok hosszú ormányaikkal ügyesen dobálják oldalra a földet. Onkiürítős gépkocsik sürgölődnek. A barnauli pamutkombinát építkezésénél mindenütt pezseg a munka. Ez lesz az ország legnagyobb textilgyára: termelési kapacitása évi 180 millió méter szövet! A kombinátot a legújabb automatagépekkel szerelik fel. Az orsok kezeléséhez kétharmad annyi íonómunkásra van szükség, mint a régebbi üzemekben. Számos korszerű levegötisztító berendezést szerelnek majd fel. Az üzemi épületek körül szökőkutak csobognak, zöldelő fák fala véd a szél és a por ellen. Épül a nagy lakótelep is. A textilmunkások 122.000 négyzetméternyi lakóteret kapnak. Három-négyemeletes csinos épületek szegélyezik az utcákat. Minden lakásban fürdőszoba, zuhanyozó, telefon lesz. A lakótelepen két középiskola, tankombinát, kórház, poliklinika, fürdő és mosóda, klub, ételgyár, több étkezde, 42 üzlet, 12 bölcsőde és 12 napközi otthon épül. Az utcákon és tereken tíz- meg tízezer fát és bokrot ültetnek; mindenfelé tarka virágágyak gyönyörködtetik a szemet. Csupán a lakótelep rendezésére 5 millió rubel áll rendelkezésre. Nagyszerű emberek épitik a texHlóriást. Az első téglákat M. Sz. Mihejev kőműves tanítványai rakták le. A régi építőmunkás nagySikeres vizsga a dolgozók esti iskolájában A mult — hatalmát féltve — elzárta előlünk a tudás, a tanulás lehetőségét. Felszabadulásunk óta sokezer dolgozó vizsgázott már eddig is sikeresen a dolgozók esti iskolájának különböző osztályaiban. A mi vállaiatunknál is az igazgató és a párttitkár elvtárs példáját követve, sokan beiratkoztunk továbbtanulásra a Csongrádi-sugárúti általános iskolába, a dolgozók iskolájának esti tagozatára. Nem bántuk meg! Néhány hónapi szorgalmas tanulás után sikerült többünknek jeles vizsgaeredményt elérni. Én Is nagyon megszerettem az iskolát és hálásan gondolok vissza tanárainkra, akik a számtant, a mértant, a nyelvtant, az orosz nyelvet, a történelmet, a földrajzot, az állattant, a fizikát és az irodalmat olyan türelemmel, olyan lelkiismeretességgel tanították. Köszönjük a gondoskodást és fanáraink nevelő munkáját. Ígérjük, hogy ősszel Is találkozunk. Ez év oktatási sikerei adjanak erőt és lelkesedést a további eredményes tanuláshoz, tanításhoz. BÁRÁNYI SÁNDOR » Metoker dolgozója szerűen kioktatta brigádjának minden tagját a szakmára. Nincs egyetlen olyan brigádtag sem, aki legalább 130—140 százalékra ne teljesítené normáját. Télen néha olyan vihar kerekedett, hogy az ember nem látott az orránál tovább. A dermesztő, fagyos szél valósággal hasogatta a szabadban tartózkodók arcát. De a kőművesek kitartottak munkahelyükön és tovább dolgoztak. A legnehezebb szakaszokra rendszerint Szemjon Moldavan 27 tagú brigádját küldték. Minden brigádtag több szakmához is ért: ács, tetőfedő, betonos, szerelő egyszemélyben. Az építési munkahely nyitva áll mindenfelől az erős szélnek. Bátor és a munkáját kiválóan végző embernek kell lennie annak, aki 20— 30 méter magasságban szereli az acélszerkezeteket. Ilyen Tatjana Pjatkova fiatal magasépületszerelö, aki bármilyen időjárás esetén merészen megy fel az épület tetejére, hegeszti az acélvázat-és előkészíti a munkahelyet a tetőfedők számára. Már szállítják a szövőszékeket a kombinátba. Rövidesen meg is kezdik szerelésüket, Árdrágító a bíróság előtt ördögh Ferenc 46 éves foglalkozás nélküli, Szeged, Lomniczi-utca 119. szám alatti lakos 1935-ben lopásért, 1952-ben pedig árdrágító üzérkedésért volt büntetve. Ennek ellenére rendszeresen átjárt Hódmezővásárhelyre, és a piacon összevásárolt baromfit Szegeden magasabb áron értékesítette. Július 4-én tetten érték, amint négy pár tyúkot és 5 pulykát vásárolt iparengedély nélkül. A bíróság árdrágítás és üzérkedés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért egy évi és tíz hónapi börtönre Ítélte, valamint a közügyektől három évre eltiltotta. Az ügyész a bíróság által kiszabott börtönbüntetést nem tartotta az elkövetett bűn társadalmi veszélyességével arányosnak, ezért súlyosbításért fellebbezett. — A Szegedi Jutaárugyár dolgozói a fonoda és a szövődé Dorozsmai-út felőli részén virágoskertet létesítenek. Sok szép virággal díszítik majd az üzem környékét, hogy még csinosabbá, otthonosabbá tegyék. NYÁRI MENETREND Szeged—Cegléd—Budapest Nyugati p. u. Szeged Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Recskeméi Kecskemét Cegléd Cegléd Budapest Nyugat! p. u. Megjegyzés: | | - gyorsvonat. II 1 M M u 1. 4.21 6.00 8.37 10.59 14.16 17.28 19.05 22.37 é. 6.22 7.04 9.48 12 54. 18.01 19.40 20.10 0.39 4. — 7 M — 13.06 16.14 — 29.16 0.54 é. — 7.28 — 13.47 16.53 — 20.39 1.35 i. — 7.30 — 14.06 17.05 20.40 1.86 é. 8.95 — 15.04 17.57 21.13 2.56 t. _ 8.17 15-21 18.16 21.23 3.08 t. — 9.30 — 17,43 19.59 22.30 4.40 | - sebesvonat. M - munkanapokon közlekedik. Budapesl Nyugati Cegléd Cegléd Kecskemét Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Szeged Budapest Nyugati p. u.—Cegléd—Szeged II p. u. C. é. i. é. i. é. 1. 22.30 23.46 .0.07 1.13 1.41 2.20 2.32 4.17 3.20 5.28 6.10 7.19 7.33 8.12 8.23 10.15 II 7.38 8.46 8.56 9.29 9.30 8.85 9.57 10.56 4.47 9.03 9.17 10.11 10.22 11.03 11.13 11.03 17.46 18.55 19.08 10.44 19.47 70.13 20.18 31.15 18.08 17.59 23.97 0.24 5.12 7.24 Megjegyzés: | | - gyorsvonat. Szeged—Hódmezővásárhely—Orosháza—Békéscsaba Szeged Szeged-ROkus Szegcd-Rókus Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Orosháza Orosháza Békéscsaba Megjegyzés: | - sebesvonat. M - munkanapokon 1 M K 0.40 4.45 6.23 11.05 14.08 16.25 18.14 2! 30 é. 0.50 4.58 6.37 11.19 14.21 16.38 18.27 21.42 i 0.51 5.02 6.40 11.22 14.25 16.41 18-35 21.44 é. 1.22 5.51 7.30 12.07 15.13 17.30 19.21 22.27 1. 1.24 6.00 — 12.15 15.21 — 19.31 22.32 é. 2.05 7.00 — 13.14 16.20 — 20.28 23.21 1. 2.C7 7.09 — 13.22 16.30 — 20..38 — é. 2.55 8.08 — 14.23 17.32 — 21.37 — 8.7-t 9 33 közlekedik. Békéscsaba Orosháza Orosháza Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Szeged-Rókus Szeged Megjegyzés: | vet közlekedik. M Békéscsaba—Orosháza—Hódmezővásárhely—Szeged z I. 3.50 6.05 6.55 é. 4.51 7.03 8.00 4.57 7.08 8.10 5.57 7.45 9.10 8 20 7.40 9.30 7.13 8.13 10.15 7.30 8.23 10.30 - sebesvonat. Z - szombaton munkanapokon közlekedik. 15.15 175! 16.16 18.53 — — — — 16.26 19.03 3.53 ,12.18 — 17.27 20.07 4.37 13.28 — — 17.41 20.22 4.42 14 08 19 25 12 rs 18.30 21.07 5.32 14.58 20.13 13,14 18.44 21.22 5.44 15.13 20.28 14 00 közlekedik. G - szombat kivételé Szeged Röszke Szeged—Röszke f. 6.06 14.33 Röszke é. 6.26 14.77 Szeged i. é. 7.11 7.35 17.00 17.25 Újszeged Szőreg Makó Makó Mezőhegyes Mezőhegyes Kétegyháza Újszeged—Szőreg—Makó—Mezőhegyes—Kétegyháza I. é. é. é. 1. é. 5.41 5 49 0 45 7.00 8.20 8.30 10.50 805 8.14 9.03 9.16 10.38 11.04 13.18 11.20 11.27 12.18 12.26 13.41 14.17 14.25 15.1.5 15.33 16.55 17.00 19.29 16.57 17.06 18.03 18.25 18.32 19.21 19.23 20.38 21 01 23.21 21.45 21.52 22.40 22.42 23.57 22.50 22.59 23.46 Kétegyháza Mezőhegyes Mezőhegyes Makó Makó Szőreg Újszeged Megjegyzés: Kétegyháza—Mezőhegyes—Makó—Szőreg—Újszeged 1. 2.53 6.00 8,39 14.29 18,34 22.30 — é. 5.15 8.18 10.52 16.47 20.33 0.43 — 1. — — — 17.42 _ é. — — — 19.06 — — _ M t. 4.07 4.28 4.44 19.24 6.11 9.38 12.21 é. 4,58 5.15 5 17 20.1.3 7.06 10.27 13.10 é. 5.10 5.26 5.26 20.22 7.14 10.36 13.30 munkanapokon közlekedik. M 16.23 17.12 17.23 21/41 21 "1 22.03 Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas IZOM Kiskunfélegyháza f. 7.07 10.01 13.41 14.17 16.19 Kiskunhalas , é. 8.44 11.22 16.09 16.41 18.21 20.35 22.37 Kiskunhalas f. 4,37 9.00 14.00 18.25 2J.29 Kiskunfélegyháza é. 6.21 11 06 15.42 19.59 22.4! Megjegyzés: | - sebes. Z = szombaton közlekedik. G - szombat kivételével közlekedik. M - munkanapokon közlekedik. Kiskunfélegyháza—Szentes Kiskunfélegyháza Szentes Szentes Kiskunfélegyháza f. é. I. é. 2.34 3.44 5.33 640 7.09 8.13 7.33 8.35 10.18 11.25 11.45 12.51 13.18 14.24 14.47 15.53 16.10 17.12 20.25 21.30 19.00 23.10 20.04 0.27 GYERMEKEKNEK A hpu&zi, a iába, mtfy a kis kakas Volt. egyszer egy korok erdőben, túl Kékköd országon egy róka meg egy nyuszi. Amikor közeledni kezdett a tél, mind a keltőn építettek maguknak házikót, ahol meghúzódhattak a fagyos szelek, sűrű hóesések elöl. A róka háza jégből volt, belül barna mohával bélelve, a nyuszié mog fakéregböl. Egy szép napon a hosszú téli alvások után a Tavasz tündévé végigsuhant az erdőn. Rügyezni kezdtek a fák, olvadt a hó é« a hóvirágok vidáman lengették fehér szirmaikat az évszázados fák alatt. A róka háza egyre jobban olvadt a tűző napsütésben, s azon vette észre magát egy reggelen, hogy nincs tető a feje felett. Elment hát a nyuszihoz, aki sok fáradsággal építette fel a házacskáját ós igy szólt: — Kedves nyulacska, engodj a házadba, egy kicsit megmelegszem. A jószívű nyuszi kitúrta az Tijtót a didorgő vendég előtt, de az, amikor belépett, gonoszul ráijesztett a házigazdára és kikergette. Sirt, ritt a nyuszi egy égbenyúló fenyőfa alatt, nem messze a házától. Hűvös eső esik, Reggeltől esteiig. Én Itt ázom, fázom. Nincsen hova menjek. Nincs hol melegedjek. Arra megy a farkas, hallja a nyuszi panaszkodását. — Miért sirsz nyuszi! — Hogyne sírnék farkas. Volt egy huzam kéregből, a rókának meg jégből. Jütt a kikelet, a róka háza elolvadt. Bekéredzkedett hozzám melegedni, engem meg kizavart. — Sose búsulj nyuszi — vigasztalta a farkas — kikergetem én a házadból a hálátlan rókát. Azzal odasietett a takaros kéregházhoz és igy szólt be: — Róka. róka ki a házból, elég volt » gonoszságból! Meghallotta a róka a kiáltást, nmint éppen a kemeneepadkán melegedett, igy felelt — Vigyázz, mert ha kiugróm, egy tűzcsóvát dobok rád, lángba borul az irhádl Nagyon megijedt a farkus erre, ellrumodott az erdő sűrűjébe, magára hagyta bánatával a kis nyulat. Az meg újra megállt az égig érő fenyőfa alatt és sírt, sírdogált: Hűvös eső esik, Reggeltől esteiig, Én itt ázom, fázom. Nincsen hová menjek. Nincs hol melegedjek. Egyszer csak honnan, honnan nem, ott termett a pityergő nyulueska előtt az erdő legfélelmetesebb ura, a medve, aki szívélyesen kérdezto mog dörmögő hangján: — Miért sirsz, rísz nyuszi! — Hogyno sírnék barnabundás. Volt egy házam kéregből, o rókának meg jégből. Jött a tavasz, a róka haza elolvadt. Bekéredzkedett hozzám melegedni, engem meg kizavart. Haragra lobbant a medve. — No sirj nyulacska, majd én elkergetem azt » gonosz rókát. — Dehogy kergeted barnabundás, a farkas szavára sem ijedt meg. — Figyelj csak nyulacska — dörmögte a medve harciasan: Azzal odaállott a házacska elé. — Róka. róka ki a házból, elég volt a gonoszságból! A róka, okit már szundikálás közben zavart meg a medve, haragosan kiáltott ki a kemencepadkáról. — Vigyázz, vigyázz, kiugróm. Egy tüzcsóvát dobok rád, megégetem az irhád! A medvo, aki igen büszke volt barna, fényes bundájára, nagyon megszeppent. Olyan gyorsan elinalt, hogy se híre, se nyoma nem maradt, elbujt a barlangjában. Szegény nyuszi egyre kétségbeesettebben sírt az óriás fenyőfa alatt, mert már igen közel volt az este. ^ Hűvös eső esik. Már rám esteledik. Én Itt ázem, fázom. Nincsen hova mcnlek. Nincs hol melegedjek. Egyszer csnk ott termett a nyuszi előtt egy gangos járású kakas, aki hazafelé igyekezett az erdőőr háza folé. Hallja a nyuszi sírását. — Miért sírsz, rísz nyuszikám! Hogyne sírnék, kakas. Volt egy házam kéregből, a rókának meg jégből. Jött n tavasz, a róka háza elolvadt. Bekéredzkedett hozzám, engem meg világgá kergetett. — Sose sirj nyuszi — sajnálta meg a kakas a hajléktalan nyulacskát — elkergetem én azt a ravaszdit! Még nagyobb sírásra fakadt a nyuszi. — Dehogy kergeted, dehogy kergeted, a farkas se tudta, a medve se tudta, te hogy tudnád kizuvarni! — Majd meglátod nyulacska — mondta a kakas szerényen. — Gyere csak velem! Odaálltak mind a ketten a házikó elé, amelybon már lámpát is gyújtott a hálátlan vendég és jókedvűen tőzte a nyuszi tűzhelyén a vacsoráját. — Figyelj esnk nyulacska! — szólt a kakas a mellette reszkető nyuszinak, és igy kiáltott fennhangon: Kukurikú megérkeztem, Hogy a rókát megbüntessem, Vállamon egy éles kasza, Takarodj a házból róka! A róka egyszeriben úgy megijedt, hogy otthagyva az illatozó vacsorát, kiugrott az ablakon és tán még most is szalad, ha azóta meg nem állt. A nyuszinak oiyan jókedve kerekedett, hogy vendégül látta a kakast vacsorára, aztán meg amikor a kemence szögén lakó tücsök muzsikálni kezdett, táucra kerekedtek. Akt nem hiszi, y Keresse meg őket, Kerek erdő mélyén, hűvös patak pattján. Táncolhat a kakas, incg a nyuszi niulaísáIgán. LÁSZLÖ IBOLYA