Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-03 / 156. szám

SZOMBAT, 1954 JŰLIUS 3. n DELMÜGYDRORSZFIG Scc'át Unak Uvdez'áink fl szegedi mentőállomás munkájáról Egészségügyünk fejlődése roham­lépésben halad előre. Ehhez hoz­zátartozik mentőállomásunk fejlő­dése is. Szeged város mentőállo­másának összes dolgozója szivén viseli, hogy minden, a mentőállo­más hatáskörébe tartozó munkát a lehető legjobban végezzen el. Ha nem is vagyunk termelőüzem, az­ért sokban segítségére lehetünk dolgozó embertársainknak és így közvetve a termelést is elősegítjük. Nem maradt el a mentőállomás a kongresszusi verseny felajánlások teljesítésében sem. Dolgozóink egy roncs-kocsit ja­vítottak ki és hoztak működő állapotba. Megtörténik, hogy néha nézetelté­rés, magas hangon történő szóvál­tás támad a mentők kihívása kö­rül. Baleset esetén telefonon a 04-et kell hívni, ha ez nem felel, úgy tárcsázni kell a 41—04-et. Be kell mondani, milyen baleset tör­tént, összeütközés, vagy robbanás, égés, vagy gázmérgezés stb. Ezt azért kell tenni, hogy a mentők tudhassák, hogy a normál felszere­lésen kívül kell-e még valami rendkívüli felszerelést is vinni. Ázt is be kell mondani, hány sérült van, hogy aszerint indítsunk kisebb vagy nagyobb kocsit. Nem egy­szer fordult elő, hogy a telefonáló ezt nem mondja be és csak a hely­színen tudtuk meg, hogy nem fér­nek el a sérültek a kivonult men­tőkocsiban és másik kocsit is kel­lett kiindítani. A baleset színhelyét pontosan kell közölni, hogy téve­dés ne fordulhasson elő. Nemcsak az utcát kell megnevezni, hanem azt is, hogy melyik városrészhez tartozik. Indokolatlanul ne hívjuk ki a mentőkocsit. Ha például a keze sérült meg va­lakinek és a közelben kórház-vagy rendelőintézet van, s ha a sérült járni tud, kísérjék be oda. Kórház­ba vagy klinikára való beszállítás esetében a körzeti orvos kocsiutal­ványt állít ki, amely után telefo­non meg kell érdeklődni a kórház­ban vagy klinikán, hogy van-e hely és ha van, csak akkor kell a mentőket kihívni a szállításra. Ne legyen türelmetlen a telefo­náló, ha a mentőállomás örsveze­tője -kikérdezi" nevét, foglalkozá­sát, telefonszámát, az eset körül­ményeit —, mert ilyen válaszokat hallunk gyakran: -...ne kérdez­zen olyan sokat, hanem küldje a kocsit!" — A pontos adatok birtokában könnyebb a mentőállomás mun­kája, s megelőzhetőbb a rossz­akaratú félrevezetésből történt kihívás. Szeretnénk, ha dolgozótársaink ezeket szem előtt tartanák, hogy mind ritkábban történjen nézetel­térés a mentőállomás és a mentő­állomást igénybevevők között. Brcuer Nelly, a szegedi mentőállomás vezetője Üzemi konyha a kisteleki Felszabadulás tsz-ben Termelőszövetkezetemben. gyom­mentessé tettük a földet, úgy vé­gezzük az aratást. A 35 holdnyi területről lekaszáltuk a lucernát és a szénát is. Gyümölcsfáinkat negyedszerre permeteztük, s ugyan­csak negyedszerre elvégeztük a por­metezést a szőlősünkben is. Nyugodtan végezhetjük az ara­tást. Nagy segítség az is, hogy a nyári nagy munkák idejére üzemi konyhát létesítettünk. így a csa­ládok jó kosztot kapnak. A konyha létesítéséhez komoly segítséget adott kertészetünk. Burgonya zöldségnövények kielégítő mennyi­ségben rendelkezésére állnak üzemi konyhánknak kertészetünkből. Csiszár Sándor, a kisteleki Felszabadulás tsz elnöke A KIOSZ második országos küldöttgyűléséről tartanak beszámolót Szegeden A KIOSZ országos küldöttgyűlé­se megjelölte az utat a kisiparos­ság számára, hogy pártunk III. kongresszusán hozott határozatokat miként hajtsa végre a KIOSZ he­lyi csoport Az elmúlt év júniusi párt- és kormányhatározatot szer­vezetünk igyekezett jól végrehaj­tani, azonban a jó munka mellett akad még sok javítanivaló. Első­sorban a lakosság helyi szükségle­telnek kielégítése, a minőség javí­tása. Szeged kisiparossága becsü­lettel akarja teljesíteni e fontos feladatát. Szeged és szegedkörnyé­ke kisiparossága nagy érdeklődés­sel várja Gervay Béla elvtársat, aki július 7-én este fél 8-kor tartja beszámolóját a Közalkalmazottak Szakszervezete nyári helyiségében. Dunai József, KIOSZ szegedi csoportjának titkára Jelentés a 2, ss. Postahivataltól A kongresszusi munkaverseny után a 2. sz. Postahivatal dolgozói továbbra is lendületesen végezték munkájukat. Példamutatóan dol­goztak a rovatolásnál Bálint Sán­dor s Békés Pál, akik 175—175 szá­zalékos teljesítményt értek el. A raktárosok közül Tanács Béla tűnt ki 154 százalékával. Közvetlen utána Tóth József következik 152, majd Törő Lajos 151 százalékkal. A csomagolóknál Papdi Pál foglal­ta el az első helyet: eredménye 139 százalék. Kuczora Péterné ugyanebben a munkában 125 szá­zalékos teljesítménnyel dolgozott* A második negyedévi terv be­fejezése után a 2. sz. Postahivatal dolgozói a minőségi munkára for­dítanak nagyobb gondot. Célul tű­zik ki, hogy az augusztus 20-i mun­kaversenyben ez legyen majd fel­ajánlásuk egyik főbb pontja. Az elmúlt hónapban dolgozóink hibá­jából egyetlen küldemény se ment vissza. Ezt továbbra is meg akar­juk tartani a harmadik negyedév­ben* • ;.(.. .),' Kovács Mihály Az idén már másodszor virágzik a Tisza Nyíri napnak alkonyulatíníl, mcgállék a kanyargó Tlszűníl — írta nagy költőink, Petőfi Sán­dor egyik szép versében. Váro­sunkban is sokezren mondogatják most magukban a költemény so­rait, amint az esti órákban meg­állnak gyönyörködni — akár a nagy folyó kanyarulatánál, akár a magasbaívelő Rákosi Mátyás­hídonj A Tisza lágyan hullámzó sárga habjai fölött talán még sárgább színekben pompázó, hatalmas vi­rágcsokrok jelennek meg most al­konyattájban. A látvány sajnos rö­vid ideig tart, hiszen a tiszavirá­gok is rövidéletűek, amelyeknek milliárdjaiból a színes virágcsokor összefűződik. Csütörtökön az esti órákban je­lentek meg, s szokatlanul nagy rajokban borították el a víz tükrét és a partmentét az alföldi folyók­nak e jellegzetes rovarai. A szege­di, tiszaparti lakosságnak évről­évre megismétlődő élményt jelent ezeknek a szitakötőszerű kérészek­nek a rajzása. Ezekben a napokban is sok-sok ember jön a folyópartra, hogy tanúja legyen a tiszavirágok . születésének és halálának". Egész életük nem több ugyanis fél órá­iéi, s a rajzás sem tart tovább két­lárom óránál. Körülbelül délután 01 öttől fél nyolc óráig röpködnek, A szegedi mezőgazdasági szakemberek segítsége termelőszövetkezeteinknek A .mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat Szegeden is dolgozó népünk minden rétegében visszhangra talált. Végrehajtásában már eddig is jelentős eredmények születtek. A dolgozó parasztoknak nyújtandó segítség sok formáját láthattuk tapasztalhattuk az elmúlt hetekben, hónapokban. A kongresszus út­mutatásának valóraváltásához pedig az eddigieknél is nagyobb lele­ményességgel, munkalendülettel, kezdeményező készséggel láttak hozzá nemcsak az ipari munkások, dolgozó parasztok, hanem az ér­telmiségiek is. Számos jel, tett mutatja Szegeden, lelkes egyetértéssel fogadta munkás, paraszt, értelmiség a kongresszuson kitűzött célokat és kész is tetteivel megvalósítani. A munka vezetője és ha kell kez­deményezője Szegeden is a párt. Az alapszervezetek, üzemi és a vá­rosi párt végrehajtóbizottság gondos irányító, vezető munkájával, a javaslatok, kezdeményezések mind valóraválnak. így vált alkotó cse­lekedetté az elmúlt hetekben a mezőgazdasági szakemberek segítő­készsége is, így kaptak termelőszövetkezeteink a szakembereknek legjobbjaitól közvetlen segítséget munkájukhoz. így valósul meg Szegeden a párt politikája, erősödnek termelőszövetkezeteink, a dol­gozó parasztok úttörői, előőrsei, a szebb, gazdagabb, kulturáltabb paraszti élet, a termelékenyebb munka felé vezető úton. Tartott már a növényápolás, amikor a szegedi mezőgazdasági szakemberekből, s tsz vezetőkből alakult szakbizottság megvizsgálta a városunk határában lévő szövet­kezetek munkáját, s lehetőségeit a dúsabb termés eléréséért, — a tsz­tagok még jobb jövedelméért. A mezőgazdasági szakbizottság tagjai voltak a Szegedi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet részéről: Frank Iván, Ágoston István, Korchmáros Imre elvtársak. A Kertészeti Tech­nikum részéről: Lengyel Géza, Pi­ros István és Szabó Miklós elvtár­sak, tanárok. A szakbizottság mun­kájában a tanács mezőgazdasági osztálya részéről: Kurunci Lajos elvtárs, főagronómus, Foki István elvtárs, agronómus, a szövetkeze­tek részéről pedig Csúcs Mihály elvtárs, a Táncsics tsz elnöke, s Fodor István elvtárs, a Haladás tsz elnöke vett részt. A szakbizottság részletesen vizs­gálta egy-egy tsz munkáját, le­hetőségeit. Számos hasznos ja­vaslatokat tettek a soros mun­kák megjavítására, egyben pe­dig a további teendőkre is. A javaslatokat a szakbizottság tag­jai a tsz vezetőkkel megbeszélték. De a javaslatok mindegyikét meg­tárgyalja a szegedi tsz-tagok köz­gyűlése is, A számos helyes javaslatból né­hány: az Űj Élet tsz-ben — mu­tatott rá a szakbizottság — fontos a helyes és szakszerű szakaszos trágyakezelés, hogy a földek ter­mőerejét fokozni lehessen. Java­solták továbbá, bimbós kel ter­mesztését másodvetésként. A szak­bizottság különben minden tsz-nek javasolta, hogy aratás után nyomban vessenek másodnövényeket, mert ez is elősegíti az állatoknak szüksé­ges takarmány biztosítását. Rámutattak arra is, hogy aratás után szükséges elvégezni a tarló­hántást. Javasolták az Uj Élet tsz-nek pél­dául a növendék szarvasmarhák fokozottabb tenyésztését, mert mó­dot ad erre a matyéri-legelő. A kertészet egyik jelentős jövedelem­forrása szövetkezeteinknek. Az Al­kotmány tsz-nek is megvan az adottsága arra, hogy a kertészetben az úgynevezett lapátoló öntözés he­lyett barázdás, vagy csörgedeztető öntözést végezzenek. Ebben a tsz­ben is lehetséges a kertészeti terü­let jobb kihasználása. Az Alkotmány tsz-ben mind a tehenészetben, mind a sertéste­nyésztésben helyes bevezetni a rövidre szecskázott zöldlucerna etetést. A lucerna-szecskát keverni kell a meglévő abrakkal. Ezzel az eljárás­sal fehérjében gazdag takarmányt tudunk nyújtani és sok szemes, vagy ipari takarmányt lehet meg­takarítani. Az Alkotmány tsz-nek kilenc artézi kútja van és fontos ezt az adottságot is fokozottabban kihasználni. Ha a szükség úgy hozza, mód van a cukorrépa és ta­karmányrépa öntözésére is. He­lyes, ha a korán lekerülő növények tarlóián kettős termesztést állíta­nak be, elsősorban takarmánynö­vényekből. Az öntözhető részeken pedig kalarábot, téli káposztát, téli karfiolt és kései zöldborsót lehet termeszteni. A másodnövényként termesz­tett takarmányokkal kitolódik a zöldtakarmányozás ideje, meg­takarítható vele sok szál ta­karmány, másrészt, jó sllóta­karmány termeszthető különö­sebb befektetés nélkül. A Felszabadulás tsz-ben is ala­posan széjjelnéztek a bizottság tag­jai. Fontos, hogy a Felszabadulás tsz-ben is a korán lekerülő növé­nyek helyén másodnövényeket ter­messzenek, mert ezzel a jószágok részére szükséges takarmány bá* zist teremtik meg. Nagyszerű adott" ságai vannak a Felszabadulás tsz" nek az állattenyésztésre. A Táncsics tsz talaja középkötött vályog, s így belterjes gazdáikon dásra igen alkalmas. Ezen az úton kell tovább haladniok. A hattyasi részen még ezévben helyes lenne földiepret is telepíteni. Elsőrendé feladat a másodvetés növelése. Szép és fejlődő a gazdasága a Dózsa tsz-nek is. A kertészet jobb kihasználásával, az állattenyésztés fejlesztésével, még gazdagabb le­het a tsz. A föld termőerejének fcw kezásáért helyes a szerves trágyá­zást nyáron, illetve ősszel végezni, hogy tavaszra trágyázni való ne maradjon. Az ötéves Terv tsz-nek is nagy lehetőségei vannak, de még csak igen kezdeti lépéseket tesznek ki­használásáért. A növény ápolása nagyon fon­tos ebben a tsz-ben is, s így az aratásnál bátran vegyék igény­be a gépek segítségét, mert ol­csó, gyors munkát végez s nem • von el kézi erőt. Az ötéves Terv tsz öntudatos tagjai képesek arra, hogy igazán gazdaggá tegyék szövetkezetüket tervszerű, jó munkával, a lehető-ó ségek kihasználásával. A Haladás termelőszövetkezet tagjai kiváló minőségű, mély ré­tegű öntéstalajon gazdálkodnak. A talaja vízáteresztő és nagyon he­lyesen választották a permeteztető öntözési módot. A Haladás tsz ker­tészeti jellegű. Szép zöldség növé­nyeket termesztenek, jó eredmé­nyeket érnek el gyümölcsös faisko­lájukban is. Kertészetük minden ága elismerésre méltó, De fontos, hogy szántóföldi termesztésüket 's olyan gondossággal végezzék, mint a kertészetüket. A méhészet is jő hasznot je­lenthet, de megvalósítása azért is szükséges, hogy a gyümöl­csösben a méhek a beporzást elősegítsék. A szövetkezet fa­iskolájának csemetéi kereset­tek. országos hírűek. Van mód a faiskola területének növelé­sére is. - • J A mezőgazdasági szakembere® elismerésre méltó munkát végeztek, s jó javaslatokat tettek a szegedi termelőszövetkezetek még jobb gazdálkodásáért. Ezután is a hely­színen adnak — és adjanak is —» rendszeresen segítséget a tsz-ek­nek, hogy a tudomány párosulva a gyakorlattal, mind nagyobb ered­ményeket hozzon — előre vigye a megvalósulás útján a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározatot, A szép és jó cipók gyára keringenek a folyó felett. Ebbe a rövid időbe sűrűsödik össze egy­egy nemzedék egész életpályája: a tiszavirágoknál mindez harminc perc alatt megy végbe. Ennyi idő alatt boldog szerelmek szövődnek, s röpke percek multán bekövetke­zik a tragédia: amikor a nap le­nyugszik, milliárd és milliárd ti­szavirág zuhan a folyóba. A rova­rok egyrészt bőséges táplálékot je­lentenek a halak számára, más­részt a megtermékenyült peték az iszapba kerülnek, s három év múl­va újra kikelnek. A tiszavirág persze nem kizáró­lag a mi Tiszánk specialitása. Ha­sonló fajta rovarok népesítik be ilyenkor a Dont, a Dnyepert, a Volgát is. A szegedi ornitológusok sok érdekességet feljegyeztek, s értékes bifllógiai megfigyeléseket végeztek ezzel kapcsolatban. Régi írásokból megállapították, hogy az első tudományos leírást az itt át­utazó Marsigli olasz tábornok adta 1719-ben a tiszavirágról. Csongor Győzőnek, a szegedi Móra Ferenc múzeum ornitológusának vezetésé­vel most mintegy 300 fényképfel­vételt készítettek a Tisza virágzá­sáról. Megállapították, a többi kö­zött azt is, hogy a Hold erősen be­folyásolja a tiszavirágok életmű­ködését, például Holdtöltekor je­lennek meg a legnagvobb rajokban. D. B. Az utóbbi hónapokban cipőboltjaink kirakatai mögött egyre többször örvendeztette meg a vásárlási szándékkal megálló dol­gozókat a színekben pompázó, gaz­dag választék. Ebből és még sok más jelből megállapíthatjuk, hogy könnyűiparunk a kormánypro­gramm meghirdetése után valóban úgy igyekezett dolgozni, hogy a vá­sárlók a jó lábbelik mellett szépet is kapjanak. Mi bizonyítja, hogy így van? Fogy a cipő, a kirakatokat pedig sűrűn kell rendezni. A cipőmodell­tervezők mintha ihletettebbek len­nének mostanában, s cipőgyáraink hónapról-hónapra ontják az ízlé­ses, változatos, jó kivitelezésű árut. Szeged két cipőgyára közül . a Szegedi Cippgyár négy nagyon szép modellt — ezek közül kettő szandál, a másik kettő zárt divat­cipő — gyárt. A műszaki irodában Lacsán Mi­hály főművezető előtt, aki éppen reggelizik, barna szandálok sora­koznak rendben. Még nem készek egészen, hiányzik belőlük a talpbé­lés, a fasarkok is festetlenek. La­csán elvtárs falatozás közben be­szél az üzem munkájáról. Elmond­ja, hogy a szabászok kezdték meg legelőször a harmadik tervnegyed munkáját és mert a szabászok üzemrészében jól serénykedtek az ollók, kések s mellettük nem ma­radtak el a csákózók sem, megin­dult az egész üzemben a munka. Cipőiparunk nemcsak a mennyiségi termelést tartja szem előtt, hanem a jó minőséget is. A mennyiség és a jó minőség :ker­testvérpár iparunkban. A Szegedi Cipőgyárban havonta két-három modell kerül gyártásra. A változás természetesen eleinte nehéz, mert még a mestert is a gyakorlat teszi mesterré egy-egy újabb formájú cipő elkészítésénél. Változatos szinekkel dolgoznak a szabászok, a felsőrész készítők a tűzők, jól esik a szemnek: nézni az asztallap nagyságú felsőrész bőrö­ket, amint arra várnak, hogy mun­káskezek alá kerüljenek. Hát még arébb »egy házzal", ahol már kap­tafákra kerül a felsőrész, formáló­dik a cipő. Csupa szép munka. Büszkék lehetünk rá. A csákózóknál kerül szabásra a felső bőrbélés és a plasztik talp, amit a Német Demokratikus Köz­társaságtól kapunk. Szeretnek vele dolgozni a cipészek és azokkal szemben, akik nem túlságosan sze­retik a plasztiktalpú cipőket, La­csán elvtárs védelmére kel az anyagnak. — Megszokás dolga. Gok ember nehezen fogadja el az újat, de ha rájön az értékére, ami a plasztik használatánál nyilván be fog kö­vetkezni, akkor meg, majd nem akar megválni tőle. A plasztik talp megérdemli a bizalmat. Tartós, hajlékony, könnyű. — Ha valami gyártási hibából eredően eltörik a szandálok talpa, mit csinálnak az elvtársak? — Az a kérdés, hol történik a baj — mondja. — Ha nálunk, nem adjuk ki a boltoknak, mert nekünk fontos a gyár jóhíre. Ha meg rövid használat után törik el, visszavesszük, új talpat kap a sé­rült szandál. A cipőellátás területén nem kicsi munka hárul az üzemre. Aki szét­néz a gyárban, meg is láthatja ezt. A munka láza lüktet minden te­remben. Gojdar János a sarkakat szögeli a szandálokra. Sebesen fogynak a sarkatlan cipők, még szinte a gyorsan mozgó kezek né­zésébe is elfárad aa ember. Ngm hiába áll Gojdár János neve a di-» csőségtáblán a 248 százalék előtt. A Cipőgyárban igen sok nő dol­gozik. És itt a Cipőgyárban egy üzemrészben sincs panasz rájuk. Jól dolgoznak. Gondoskodik a gyár a jövő szak" munkásairól is, az utánpótlásról, Van egy tágas tanulóműhelyük, bár pillanatnyilag üresen áll ez a te­rem. A tanulókat beosztották a szakmunkások mellé. A kisnövésű Bakai Laci lenn van a csákózóknál. A fasarkokra szögeli a plasztiksar­kat. Alig éri el a sarokszögelő gép magasságát. A mestere azt mondja róla: — Jó dolgos fiú lenne, de néha fegyelmezetlen. Ki hinné a most figyelő arcú gyerekről, aki komolyan veszi ke­zébe a munkadarabot, s teszi arébb a már készet, hogy néha rosszul dolgozik, mert elkapja a fiatalos csintalanság. Még szerencse, hogy a mester nem látja reménytelen­nek a tanulokkal, s a Lacival való foglalkozást sem. Nevetve int a fiú felé és halkan mondja: — Jó szakmunkást nevelünk be­lőle. Mi is ilyenek voltunk hajda­nán. Halad a munka, halad az idő. Nemsokára megérkezik a váltás, a délutáni műszak dolgozói. Az ő munkájuktól Is függ, hogy az első napon teljesíti-e a Szegedi Cipő­gyár a harmadik tervnegyed első napjának tervét. Kívül a gyáron, a raktár ablaka alatt félig terhelt stráfkocsi áll. Útjára indul a cipő. Egy­része itt marad Szegeden, színesí­teni kirakatainkat, örömet szerezni a vásárlóknak, a másik részük megy más városokba, dicsőséget szerezni a Szegedi Cipőgyárnak, Sseged Férgemé

Next

/
Oldalképek
Tartalom