Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-30 / 179. szám

FJLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK T AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA \ MAI SZAMUNKBÓL: Csou En-laj és • Fam Van Dong Moszkvában • i A hajnani amerik?* provokáció • szándékosan új világfeszültség : megteremtésére irányul • S Kína el van szánva Taivan « felszabadítására X. ÉVFOLYAM, 180. SZAM I PÉNTEK, 1954 JÜLIUS 30. ARA: 50 FILLÉR Levelezőink jelentései Telefon az üzemben Mintegy négyszáz békebeszél- : getést tartottak a szegedi j békebizottságok Európáról van szó Napjaink Európája — miután sikeresen teljesítette küldetését az indokínai béke megteremtésében — saját problémáival van ismét elfoglalva. Arról van ma szó, hogy hamarosan döntenie kell biztonságának, jövőjének kérdésében. Választan fb kell az európai védelmi közösségi szerződés ratifikálása és az európai kollektív biztonság megteremtésének lehetőségei között. Az európai védelmi közösségi szerződésben résztvevő hat állam közül négy már ratifikálta az egyezményt és még Franciaországnak és Olaszországnak kell elfogadnia, hogy a szerződés életbelépjen. Az Egyesült Államok kormányának — amely e szerződés létrehozásával európai politikájának legfőbb támaszát akarja megteremteni — pillanatnyi legfőbb problémája a franciák hozzájárulásának megszerzése, ezen túlmenően pedig az önálló nyugatnémet hadsereg felállítása. Mivel francia hozzájárulás nélkül nem lehet szó önálló nyugatnémet hadsereg megteremtéséről — legalábbis az európai védelmi közösség keretein belül nem — Washingtonban és Londonban mindent elkövetnek, hogy a franciák hozzájárulását megszerezzék, vagyis, hogy az európai védelmi közösségi szerződést ratifikáltassák. — «A helyzet kulcsa természetesen Franciaország — állapítja meg ezzel kapcsolatban a <-Spectator» című angol lap —, amelyre azonban még mindig lehetne egy szükségszerű nyomást gyakorolni kivülről, különösen Anglia részéről. Ezt megtenni azonban csak akkor van megtámadhatatlan erkölcsi jogunk, ha mi magunk is hajlandók vagyunk mélyebben bekapcsolódni az európai védelmi közösségbe". Milyen tömör' és elképesztő beismerése ez a Franciaországra hárult és háruló nyomásnak, a szövetség és a barátság angol értelmezésének és annak, hogy Anglia maga is csak ajánlja az európai védelmi közösségben való részvételt! Ennél jobban már csak Adenauernek az európai védelmi közösségi szerződés ratifikálására vonatkozó ultimátumszerű felhívása háborította fel a franciákat. Mendes-France francia miniszterelnök tökéletes diplomata-stílusban és nemzeti méltóságának ^eljes tudatában azonnali és méltó választ adott Adenauer követelésére. Adenauer azon feltevése, hogy rádióbeszédében bejelentett fenyegetéseivel megfélemlítheti Párizst, kétszeresen téves volt: egyrészt rosszul volt időzítve — a genfi értekezlet befejező szakaszában hangzott el —, másrészt nem számolt azzal a rendkivül reális törekvéssel, amely Mendes-France politikáját — Franciaorság jelenlegi helyzetéből következően — jellemzi: az indokínai háború befejezése, amely — immár megvalósított — előfeltétele Franciaország gazdasági fellendülésének és a francia érdekeknek megfelelő külpolitika folytatása. Ezek a törekvések egyelőre nemcsak kiegyenlítették, de semlegesítették is Adenauer azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy elérje Németország nemzeti helyreállítását és hogy ismét a hagyományos hatalmi politikát folytathassa. Az előbbiekben rajzolt pillanatkép tükrözi az európai védelmi közösség lényegét jelentő hatalmi ellentéteket, zűrzavart és semmi kétséget sem hagy afelől, hogy hat állam támadójellegü szövetsége nem lehet alapja egy Európára kiterjedő biztonsági szövetségnek. Európa biztonsága, a függőben lévő nagyjelentőségű kérdések megoldása csak egy olyan szerződés megvalósításával képzelhető el, amely valamennyi európai állam közreműködésével jön létre. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere a berlini értekezleten, majd a Szovjetunió kormánya július 24-i, Angliához, Franciaországhoz és az Egyesült Államokhoz intézett jegyzékében javasolta az európai kollektív biztonsági egyezmény megkötését. Az előterjesztett javaslatok elfogadásuk esetén kiküszöbölnék az európai államok közötti fegyveres összecsapások lehetőségét, megszüntetnék a fegyverkezés hatalmas költségeit és lehetővé tennék a legfontosabb európai kérdések, közöttük az osztrák államszerződés és az egységes, demokratikus Németország megvalósítását. A július 24-i szovjet jegyzék ezeken kívül javasolja az egyezményben résztvevő államok gazdasági együttműködésének megvalósítását is. Ilyen körülmények között az európai kollektív biztonsági egyezmény nemcsak valamennyi európai állam függetlenségét garantálná, de soha nem remélt gazdasági fellendülést is eredményezne. A szovjet kormány említett jegyzékének jelentőségét növeli az a körülmény, hogy pár nappal a genfi értekezlet eredményes befejezése után látott napvilágot, bizonyságául annak, hogy az európai kollektív biztonság a tartós békéért folytatott eredményes küzdelem nélkülözhetetlen tényezője. Népünk már kezdettől fogva nagy figyelemmel kísérte a Szovjetunió kormányának az európai kollektív biztonság megvalósítására irányuló erőfeszítéseit. Népköztársaságunk kormánya a berlini értekezletet követően ünnepélyes nyilatkozatában jelentette be, hogy az európai kollektív biztonsági szerződéstervezet teljes mértékben megfelel Magyarország külpolitikájának és érdekeinek. A szovjet korn ány július 24-i jegyzékének kedvező világvisszhangja bizonyítja: Európa biztonsága a szovjet javaslat által megjelölt úton érhető csupán el.. (I'. i.) Nagyjelentőségű határozatot hozott a Vá.ross Tanács szerdai ülése Megkezdték az árvízsujtotta Szigetköz kútjainak rendbehozatalát A Duna piszkos szürke árja a Szigetközben sok kárt okozott a lakóházakban, pusztította a termést, de sokhelyütt beszennyezte, megfertőzte a kutakat is. Most, hogy folyamatosan levonul a viz, sürgősen hozzá kellett látni a kutak rendbehozatalához és fertőt'onitéséhez. A város- és községgazdálkodási minisztérium illetékes szervei meg is kezdték a szükséges intézkedéseket: a Szabolcs-Szatmár megyei Kútkarbantartó Vállalat 140 jól képzett dolgozója már megérkezett a Szigetközbe. Az egészségügyi hatóságok, orvosok irányításával mintegy 6—8 hét alatt — körülbelül 1000 kutat építenek "újjá. Segítséget nyújtanak ebben a fontos és nagy munkában a községi tűzoltók is. A mélyfúró tröszt a régiek kijavítása mellett 15, 50—60 méter mély új kutat fúr a szigetközi községekben. A szükséges mennyiségű ivóvíz biztosítása céljából sokhelyütt kismélységü, úgynevezett norfonrendszerű kutat mélyítenek, amíg a köz- és magánkutak használhatók lesznek. Szerdán délután tartotta meg Szeged Város Tanácsa ezévi negyedik rendes ülését. A tanácsülésnek két napirendi pontja volt: Szeged városnak közvetlen minisztertanács alá való rendeléséről szóló javaslat megtárgyalása és Szeged sportélete problémáinak megvitatása. A tanácsülést Dénes Leó elvtárs, a Végrehajtóbizottság elnöke nyitotta meg, röviden ismertette a nyári munka, a gabonabetakarítás jelenlegi állását Szegeden, a Végrehajtóbizottság munkáját és rámutatott az előttünk álló feladatokra. Ezután Tombácz Imre elvtárs, a Városi Tanács Vb. elnökhelyettese előterjesztette a Végrehajtóbizottság javaslatát Szegei város közvetlen a minisztertanács alá rendeléséről} Határozati javaslat — A III. pártkongresszus értékelte a tanácsok munkáját —mondotta Tombácz elvtárs. — Megállapította, hogy nagyobb önállóságra van szükségük ahhoz, hogy azokat a jelentős gazdasági és kulturális feladatokat, amelyek a szocializmust építő, népi demokráciánkban a tanácsokra várnak, végre tudják hajtani. Megállapította, hogy a vezetés, az intézkedés joga túlságosan központosítva volt; szükségesnek tartja tehát, hogy a hatáskört mindjobban a helyi tanácsok vegyék át. A pártnak a kongreszszus által teljes egészében jóváhagyott júniusi határozata szellemében jelent meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1954. évi 9. számú törvénverejű rendelete az igazgatási terület rendezéséről. A kongresszusi határozat, valamint ennek a törvényereiű rendeletnek 5. paragrafusa 1. bekezdése alapján Szeged Város Tanácsa 1954 július 28-án tartett rendes ülésén elhatározza, hogv kéri Szeged városnak közvetlenül a minisztertanács alá rendelését, ennek a rendeletnek reánk vonatkozó érvényesítését az alanti indokoknál fogva: Az 1950. évi területrendezés előtt Szeged városnak 140.000 lakosa volt; a területrendezés következtében a város tanyavilága levált és csak a szigorúan városi jellegű terület maradt meg 90.000 lakossal. A városias jelleg megmutatkozik abban is, hogy a jelenlegi lakosság 52 százaléka az iparban és keresőelemben, 25 százaléka a közlekedésben és közszolgálatban dolgozó, szabad foglalkozású és tudományos foglalkozású 15 százalék, míg a mezőgazdaságban mindössze 8 százaléka dolgozik. Az ország népgazdasága és az ipar jelentősége szempontjából Szeged az ország egyik jelentős textilipari központja; itt kerül feldolgozásra az ország kender-lentermelésének 50 százaléka. Itt működnek a Szegedi Textilművek, az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat, a Szegedi Kenderfonógyár, a Jutaárugyár, a Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat, a Kötél- és Hálógyár, a Ruhagyár, — a könynyűiparnak országos viszonylatban is jelentős gyárai: a Délmagyarországi Cipőgyár, a Szegedi Cipőgyár, a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat, a Szegedi Gyufagyár, a Bútorgyár, a Falemezgyár, a Szegedi Gőzfürész, az Újszegedi Ládagyár, hogy csak a nagyobbakat említsük meg, amelyek közvetlenül miniszteriális szervek alá tartoznak. De az ipar más területén is jelentős üzemeink vannak, így a Kéziszerszámgyár, a Szegedi Vasöntöde, a Szegedi Konzervgyár, a Hűtőipari Vállalat, a Szalámigyár, a Sertéshizlalda, a Közvágóhíd, a Malomipari Vállalatok, a Paprikabeváltó és feldolgozó vállalat, a Szegedi Erőmű, az ÉM. 65. sz. Építőipari Tröszt, a téglagyárak és még több országos feladatokat ellátó ipari üzem, amelynek kapacitása többszörösen felülmúlja a város és a megye ipari szükségletét. A helyiipari vállalatok közül •— többek között — exportra is termel az Ecsetgyár, a Seprőgyár, de több üzem van még, amelyek szintén országos szükségletre termelnek. Az egészségügyi és kulturális intézményeket figyelembevéve — folytatta Tombácz elvtárs — Szeged a vidék legnagyobb egészségügyi, klinikai, egyetemi városa. A Szegedi Tudományegyetem keretében a mérnöki szakokat kivéve — az összes fakultások működnek. A kibővült kórházban, a Tüdőbeteggondozó Intézetben, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson, a tíz klinikán és a tudományos intézetekben folyó kutató, nevelő és gyógyító munka jelentősége túlterjed a város és a megye határán. Az Orvostudományi és Természettudományi Egyetem, a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, a Pedagógiai Főiskola mellett két tanítóképző intézet, hét technikum, fiúés leány gimnáziumok működnek. A Zeneművészeti Szakiskola, Középfokú Zeneiskola, az országoshírű szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Somogyi és az Egyetemi Könyvtárak több mint 300.000 kötetes könyvtára, a Szegedi Állami Nemzeti Színház és a három filmszínház tevékenységét figyelembevéve az ország egyik legjelentékenyebb kulturális és tudományos centruma Szeged, amelynek jelentőségét növeli a több mint 30 egyetemi és középiskolai kollégium és több országos jelentőségű szaktanfolyam. Szegeden több olyan igazgatási szerv van, amelynek hatásköre túlterjed a megye határain. Ezelc közül megemlítjük a MÁV Igazgatóságot, a Postaigazgatóságot, a Vízügyi Igazgatóságot, az Országos Büntetőintézetet, a Tervezőirodát. Az ország egyik közűM és vasúti közlekedési centruma, ahol 7 fő forgalmi út találkozik; Vízi és légi kikötőváros. Fekvésénél fogva jelentékeny átmenő árués kereskedelmi forgalma van. Szeged sportélete is igen jelentékeny, a vidék egyik sportközpontja. A város adottságainál fogva alkalmas arra, hogy a jövőben még inkább könnyűipari, kulturális és egészségügyi központtá fejlődjön. A város politikai és gazdasági fejlődésére, valamint igazgatási tevékenységére nem volt előnyös az elmúlt területrendezés. Csongrád megye mezőgazdasági jellegénél fogva a Megyei Tanács irányító munkája mindenekelőtt erre a területre koncentrálódott; hatáskörébe nehehezen vihető bc egy — viszonylag — fejlett iparral középiskolákkal, egyetemekkel rendelkező város irányítása. A megyeszékhely Hódmezővásárhelyen van, amely egyébként fekvésénél és jellegénél fogva megfelel a megyei érdekeinek, azonban Szeged felsorolt ipari üzemeinek, tudományos, kulturális és egészségügyi intézeteinek, iskoláinak fejlődését és munkáját feltétlen akadályozza az, hogy a Városi Tanács nem tartozik közvetlenül a Minisztertanács alá; A szűkhatáskörű tanáccsal az itt lévő nem tanácsi szervek kapcsolatot nem keresnek; a tanács irányító, szervező és egybehangoló munkát végezni nem tud, területének nem teljesen gazdája. A tanácsülés határozatával Szeged dolgozói összességének egyöntetű kívánságát fejezi ki; szilárd meggyőződésé, hogy megvalósításával elősegíti a város politikai, gazdasági, kulturális fejlődését, hozzájárul a örigozók kezdeményező és alkotó képességének fokozottabb kibontakozásához és jelentékenyebben tudja előmozdítani az ország dolgozói életszínvonalának állandó, fokozottabb emelését; — fejezte be Tombácz elvtárs a határozati javaslat ismertetését Hozzászólások A határozati javaslatot a zsúfolásig megtelt díszteremben szűnni nem akaró taps fogadta. Egymás után jelentkeztek szólásra: Lóránt László, Komócsin Antal, Láng Karo'y tanácstagok és kifejezték helyeslésüket — e nagyjelentőségű javaslatról. Biczó György elvtárs, a Városi Párt-végrehajtóbizottság másodtitkára felszólalásában hangsúlyozta: több példa volt már arra, hogy az egyes jelentősebb városokat kiemelték a járás hatásköréből és közvetlenül a megye alá rendelték; ezzel akarták a város hatásosabb fejlődését biztosítani. A minisztertanács alá helyezés, közvetlen hatáskörébe való tartozás azt jelenti, hogy Szeged város a gyorsabb fejlődés útjára lép. A megyére nézve is előnyös ez, — elsősorban azért, mert Csongrád megye mezőgazdasági jellegű. Igy Szeged leválása nagyobb lehetőséget ad a megyei tanácsnak is, hogy az hathatósabban segítse a megye többi részét. Szeged városának a minisztertanács alá helyezése jelentős lépés azon a téren, hogy eredményesebben tudjuk végrehajtani a párt határozatait. A Szegedi Párt-Végrehajlóbizottság nevében javasolta Biczó elvtárs, hogy fogadják el Szeged Város Tanácsa Végrehajtóbizottságának előterjesztését. Gallé László gimnáziumi igazgató hangsúlyozta, hogy Szeged iskolaváros és a megye különböző fokú iskoláinak 50 százaléka a város területén van. 'Áz egyetem, a Pedagógiai Főiskola nem a megye alá tartozik, hanem közvetlenül a minisztérium hatáskörébe. És ha a középfokú iskolákat is közvetlenül a minisztérium alá helyezik, sokkal jobb lesz a helyzet az oktatás területén. Bürgés Mihályné, a Szegedi Kenderfonógyár dolgoeója elmondotta, hogy a városi tanács munkájában előforduló hibák abból is adódnak, hogy nem volt önálló. Örömmel fogadta a végrehajtóbizottság javaslatát és bízik abban, hogy a megyei tanács is támogatja ezt a javaslatot. Siprikó Gyula, a Viz- és Csatornaművek igazgatója többek között ezeket mondotta: hangsúlyozni kívánom, hogy a megyei tanács a tőle telhető legnagyobb segítséget adta meg vállalatunk részére, azonban városunk területén több olyan problémát kellene megoldani a csatornázás és a kútfúrás kérdéseiben, amelyek megvalósítását a problémákat jól ismerő helyi tanács sokkal eredményesebben tudná elősegíteni. Csökkenne az ügykezelés, az adminisztrációs munka, felszámolnánk azokat a hibákat is, amelyeket a harmadik pártkongresszuson Nagy Imre elvtárs a tanácsok rossz munkájával kapcsolatosan elmondott. Kószó Lajos egyénileg dolgozó paraszt tanácstag az^ bizonygatta, hogy ha a városi tanács önálló lesz, akkor ez azt is jelenti, hogy a dolgozók ügye hamarabb nyer elintézést. Hasonló példákat említett Farkag (Folytatás a második oldalon.}