Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-29 / 178. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 JŰLIUS 29. 3 DÉLMAGYBRORSZÁG Kél- filmbemutató a szegedi mozikban A kis Muck története A dolgozókról való gondoskodás Egészségvédelem a Szegedi Ruhagyárban Jelenet „A kis Muck története" című színes, német filmből 'A film a keleti mesék birodal­mába vezeti el a nézőt. Muck, a púpos ember, akit mindenki go­nosznak tart, egy fazekasműhely­ben dolgozik. Fél kimenni az ut­cára, mert mindenki csúfolja és üldözi. Egyik alkalommal azonban ügyes csellel a gyerekeket a faze­kas műhelybe csalja és ott elme­séli saját életét. A mese megeleve­nedik ós a következő képekben már a kis Muck életével ismerkedünk meg. aki a boldogságát kereste. Kelet ezerszép pompája tárul elénk és mire a kis Muck a me­sét befejezi, a gyermekek nemcsak­hogy megszeretik az öreg púpos Muckot, de segítik és támogatják őt, igyekeznek vele elfelejtetni gyermekkori szenvedéseit. A filmet a Szabadság-mozi ma mutatja be. Szibériai rapszódia Jelenet a „Szibériai rapszódia" című színes, szovjet filmből ' A film hőse Ándrej Balasov fia­tal zongoraművész. Mint hadnagy vett részt a Nagy Honvédő Hábo­rúban. A háború befejezése után sebesült keze megakadályozza mű vészi pályájának folytatását, ügy érzi, szerelmében is csalódott, mert Natasa, a fiatal énekesnő a fronton tölött éveik alatt elfelejtette őt, és most mást szeret. Balasov nem akar találkozni régi barátaival, ez­ért elhagyja Moszkvát és egy kis szibériai faluban telepedik meg. Itt ismét visszanyeri lelki nyugal­mát és a gyönyörű szibériai táj, az egyszerű emberek élete, mun kája egy rapszódia megírására ösztönzi. így születik meg a Szibé­riai rapszódia, melyet Moszkvában a Zeneművészeti Főiskolán nagy sikerrel adnak elő. Az előadáson ot* vannak a régi barátok, ismerő­sök, akik lelkesedéssel hallgatják Balasov müvét, mely arról tanús­kodik, hogy az igazi művésznek a nép ismerete és szeretete erőt ad a legnagyobb akadályok legyőzésére is. A szerelmesek is újból megta­lálják egymást. A filmet ma mutatja be a Vörös Csillag-mozi, ' , i :»';.:' tüi U I • i Felszabadulásunk óta a dolgozó ember egészségének meg­védése érdekében egymásután épül­tek fel a különböző gyógyszana­tóriumok. szülőotthonok, kórházak és üzemi orvosi rendelők. Sok százezer orvos őrködik a lakosság egészsége felett. Városunk egyik nagy üzemé­nek, a Ruhagyárnak orvosa Ákos Klára. Közel kétezer dolgozó egész­ségére vigyáz. A fehér orvosi ren- ' doíőben sok dolgozó keresi fel bizalommal a doktornőt. Ákos < doktornő azt, akinek kisebb be­tegsége van. ellátja gyógyszerre'. i és pár perc múlva dolgozhat to­vább. Ha azonban súlyosabb a betegség és előreláthatólag táp­pénzes állományba kerülne a be­teg — egy napra az orvos kiírhatja táppénzre — az orvosi vizsgálat után a gyár kocsijával, mentővel vagy taxival — amelynek költsé­gét a gyár fedezi — hazaszállítják a kerületi orvosnak szóló értesítő­vel együtt. Az értesítőre rávezeti Ákos doktornő, milyen betegséget észlelt a dolgozónál, mit írt fel gyógyszerül, s kéri a kerületi or­vos további kezelését. A beteg dolgozókról való gon­doskodás azonban nem szűnt meg ezzel. Az üzemorvos és a szak­szervezett bizottság autóval jár ki látogatni a betegeket. Elbe­szélgetnek velük, s problémáik megoldásában szívesen nyújtanak segítséget. Az orvosi rendelőben minden dolgozónak van törzslapja és re­cept-lapja. Az új dolgozók felvé­telét üzemorvosi szakvizsgálat elő­zi meg, így tudják meg, ki milyen munkára képes. Az üzem táppénzes dolgozóinak létszámát munkatermek szerint kartonokkal ellátott osztályozó dobozban tartják nyílván, — az úgynevezett „élő dobozban" — kü­lön műszakonként. így azonnal tudomást szereznek arról, hogy az egyes műszakok különböző mun­katermeiben hány táppénzes be­teg van, hol, melyik részlegnél kiugró a beteglétszám, s kutatják, mi annak az oka. Beszélgetés a beteg dolgozóval az üzemi orvosi rendelőben Időnként a vállalat összes dol­gozóinak egészségét kötelező or­vosi vizsgálattal ellenőrzik. Azokat a dolgozókat, akiknek valamilyen betegsége diétás étkez­tetést követel, az üzemorvos dié­tára javasolja. Rendelkezésükre áll a diétásoknak az üzemi konyha is, mert ott már kímélő diétás ételeket is főznek részükre. Az üzemi konyha étrendjét, az orvosnő javaslatára bizottság készíti el. Az ételeket naponta kóstolja az orvosi rendelő aszisztensnője. A konyhai dolgozók munkáját segíti az a felvonó készülék, amelyik az emeleti ebédlőbe szállítja fel a kész ételt. A konyhán dolgozók­nak külön fürdőszobájuk is van. A dolgozók egészségvédelmo érdekében a nehézkonfekesióban négy ventilátort szereltek fel. így ott is mindig friss, tiszta levegőjű munkateremben dolgozhatnak. A ragasztóanyaggal dolgozók és a hegesztők rendszeresen kapnak védőételt. A különféle szűrővizsgálatokkal — tüdő, trachoma, fogak — a lap­pangó betegségeket derítik fel. E megelőző vizsgálatnak nagy­Jói esik az ebéd a tiszta ctteremb mellett SZEGEDI JEGYZETEK Mai gyerekek en, az ízlésesen terített asztalok (Llebmann Béla felv. Fény. Szöv.) jelentöségo van, mert sok beteg­jének tudják elejét venni. Az üzomorvosi rendelő minden­féle gyógyszerrel el van látva, megfelelő gyógyszerszekrényben tá­— Ki legyen a fela­dó? — kérdezte Kati­csics Rezső, a csekk ki­töltésekor társaitól. — írj fel minden ne­vet, — ajánlotta a feke­te Árgyelán Zsuzsa. — yAz nem lesz jó — szólt' komolyan közbe a legkisebb, Gottlieb Ist­ván. Nem \ tudtak dönteni. Ügy határoztak, hogy segítséget kérnek a posta egyik ablaka előtt álló nénitől. Ügy is történt. Tetszik tudni, az úgy volt.,, x— kezdte Rezső. A\jósika-utca 1. szám alatt lakik Gottlieb István, Katicsics Rezső, Haraszti Gábor, a Ju­hász Gyula általános iskola II., III., IV. osz­tályos tanulója. Harasz­ti *Mária, éÁrgyelán Zsu­zsa, a Mérey-utcai álta­lános iskola II. és IV. osztályos tanulója Az elmúlt héten nem ját­szottak, nem labdáztak, hanem nagy dologra készültek. Hogy mire, azt nem árulták el. Egyedül Mészáros Lász­lónét, Rezső nagynénjét avatták be titkukba. A ház lakói egyszer — csak arra figyeltek fel, hogy hol innen, hol onnan vidám ének. édes gyermekkacaj szűrődik ki. — Vájjon most mire készülnek a gyerekek? — hangzott el többször ,c háziasszonyok között a kérdés. Az öt aprócska ember mindig együtt volt. Énekeltek, táncoltak. Készültek valamire. Már maga a készülés nagy . élményt jelentett számukra. Szombaton este izgatottan feküdtek le. Vásárnap reggel Rezső volt az első, aki a házban felébredt. Elővett könyvei közül egyjnfigy gonddal el­készített felírást. Mire a ház lakói felébredtek, már ki is függesztette. „Ma délután 6 órakor műsoros estet rende­zünk az árvízkárosultak javára." — Mennyi szív, mennyi kedvesség van már ezekben az apró emberekben is — mon­dogatta a ház egyik lakója, Kocsisné. De a gyerekek nem elégedtek meg a felirat hatásával. A házban és a szomszédos házakban minden' családot meglá­togattak, s meghívták őket a délutáni kultúr­műsorra. Délutánra az * udvart olyanná varázsolták*, az aprócska emberkék, mint egy valóságos szabadtéri színpadot, Lassan * gyülekeztek az emberek. - Nagy volt^az öröm, amikor Kocsis néni 20 forintot, Apró A ndrás, Balogh József­né >10?forintot tett le a pénztárnál. A ház lakói szivesen adták oda megtakarított forintjai­kat az árvízkárosul­taknak. 79 forint gyűlt össze. Megkezdődött a mű­sor. Rövid egyfelvoná­sos színdarabokkal, ének- és táncszámokkal szórakoztatták a lelkes kis művészek a közön­séget, így történt. A posta előtt a néni figyelmesen hallgatta az élénkszemű. lelkes gyerekek elbeszélését és így szólt: — Edes gyerekeim, nem is hittem volna, hogy , ti ilyen nagy do­logra .vagytok . képesek, ha í nem látnám aj lelke­sedéstől ragyogói szeme­teket és a kezetekben szorongatott 79 » forintot. " gyere­N agy f dolog ez/ kek^nagylf/1-" * S ' boldogan a<k>,tt ta­nácsot, hogy miképpen juttassák el a pénzt az árvízkárosultaknak. (j. zs.) rolják a szükséges injekciókat, po­rokat, tablettákat stb. A gyár területén 16 egészség­ügyi állomás működik, ahol mos­dókagyló, vagy mosdótál (állvá­nyon). törülköző, szappan, hord­ágy áll rendelkezésre. Minden munkateremben egy-egy mentő­szekrényt helyeztek el, amelyek­bon csipeszt, ollót, kötszereket, benzint, jódot, ragtapnszt és fájda­lomcsillapítókat (aspirin és kalmo­pirin) raktároztak el. A mentő­láda kezelésével műszakonként egy vöröskeresztes elsősegélynyúj­tó dolgozót bíztak meg. A dolgozó nők részére hetenként kétszer tar* terhes és nőgyógyászati szakrendelést dr. Gergely György, aki a terhes nők munkabeosztását is meghatározza. A dolgozóknak azonban még van kívánságuk. Az orvosi ren­delő pihenőszobáját például füg­gönnyel választották cl a váró­teremtől. A dolgozók szeretnék, ha külön pihenőszobájuk lenne, mert a beszéd zavarja a pihenő bete­geket. Szükségük lenne egy kvarc­lámpára is. Az orvosi rendelő fogászati szakrendeléssel való bővítését is várják. Az üzemorvos többszőr emelt ki­fogást az ellen, hogy az ebédlőhe­lyiség közelében elhelyezett biiffé­ben nincs sütemény-tároló üveg­szekrény. A Kiskereskedelmi Vál­lala* — mert hiszen övék a büffé — ígéretet tett arra, hogy rövide­sen teljesíteni fogják a kérést. Ép­pen ideje lenne már az adott szót beváltani! Az üzemorvos és a dolgozók egészséges kapcsolata szép ered­ményeket hozott. A legcsekélyebb panaszukkal is felkeresik már a rendelőt, ahol kifogástalan ellá­tásban részesülnek. Ákos doktor­nő munkája dicséretre méltó s hogy ozt a szép, do nehéz felad ­tot teljesíteni tudja, — mint a doktornő terveiből tudjuk — ál­landóan fokozza szakmai tudásí.t, hogy továbbra is megállhassa he­lyét ott, ahová a dolgozó nép ál­lította. * ' (kiss) Ismét a munkapadok mellett A szegedi vasutas dolgozókat is aggodalommal töltötte el a rádió naponkénti felhívása, amely kö­zölte a Duna vízállásának állandó növekedését. A szegedi MÁV dol­gozói is felkészültek arra, hogy az árvíz veszéllyel fenyegetett terü­letre menjenek védelmi munkákat végezni. Az igazgatóság középpontjában állandó árvízvédelmi ügyeleti szolgálatot teljesítettek. Július 17-ről 18-ra virradó éjszaka a II­osztály részéről Borús Jenő mű­szaki főintéző volt ügyeleten. Meg­érkezett a rendelkezés Budapestről: „mozgósítani a pályafenntartási dolgozókat árvízvédelmi munkára". 18-án reggel 600-an indultak el a szegedi igazgatóság területéről Bo­rús Jenő főintéző és Kiss Károly főintéző vezetésével. Kemény munkát végeztek a vasutas dolgo­zóink a kijelölt helyeken. Szembe­fordultak a tajtékzó Duna vizével és a hókonyi gáton, dunakömlődi gáton helyt állva 12 ezer hold ve­tésterületet mentettek meg. A9-én újabb megbízást kaptak. Pfllófal leverését kellett ..yégezniök. Ebben a munkában is becsülettel helyt­álltak. Részt vettek a Bölcske-szi­geti árvízvédelmi munkában is. A vasutas dolgozók kivétel nél­kül mindannyian jó munkát vé­geztek az árvízvédelmi munkában. A szegedi pályafenntartási főnök­ség dolgozói a kömlődi gát átszi-­várgásánál Gombos Pál párttitkár vezetésével vettek részt. Jó mun­kájuk jutalmául a paksi járási pártbizottság két vörös zászlóval tüntette ki vasutas dolgozóinkat. Július 23-án este érkeztek visz­sza az árvízvédelmi munkában részt vett vasutasok. Azzal az el­szántsággal kezdtek munkához, megmutatják, hogy a munkapadok mellett is egységesen helytállnak, tervük túlteljesítésével készülnek megünnepelni a negyedik vasutss napot és Alkotmányunk ünnepét. Szttádi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom