Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-03 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t T^éídálmutatÁ. jbaloJLcdt Sándor esztergályos AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM I SZOMBAT, 1954 JÜLIUS 3. ARA: 50 FILLÉR Töltsük meg az ország kamráját (R. L.) Akármerre járunk a megyében, azt tapasztaljuk, hogy a dolgozó parasztok helyeslik azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt javaslatára a kormány hozott a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Egyik gazda baromfiudvarán a szépen gyarapodó jószágot mutatja, a másik új tehén vásárlásáról számol be, a harmadik szavából a szépen növekvő, formás malacok váltanak ki jogos büszkeséget. A dolgozó parasztság tehát saját helyzetének javulásán érzi a kormányprogramm éltető hatását és a lehetőségekkel élve minél inkább fejleszteni igyekszik gazdaságát, hogy több áruval jelenhessen meg a szabadpiacon. A piacra felkerülő több áru viszont a bérből élő lakosság, a városi és falusi dolgozók jobb ellátását segíti elő. Amikor arra terelődik a szó, hogy a további zavartalan termelés, a népjólét emelése, az árak további csökkentése érdekében a parasztságnak kötelességei is vannak az állammal, a társadalommal szemben, akkor a termelők zöme megérti az okos szót és törvénytisztelő hazafihoz méltóan törekszik ennek a kötelességének eleget tenni. Akad azonban számos olyan termelő, aki úgy spekulál, hogy -amíg lehet én forgatom a terményt vagy az árát, ami az államnak jár, s ha nagyon erőltetnek, majd teljesítem a beadást*. Jól tudjuk, hogy a kulákok és egyéb ellenséges elemek felöl fúj ilyenkor a szél, akik uszítanak a beadás és adófizetés ellen. A kötelességüket zömében becsülettel teljesítők segítségével azonban mindjobban kialakul Csongrád megyében is egy olyan közhangulat az osztályellenség és a nyomukba szegődött hanyag termelőkkel szemben, amely nem tűri el a törvénysértést a begyűjtést illetően sem. A dolgozó parasztok is mindinkább azon a véleményen vannak: ha a kedvezményeket törvényes rendelkezések rögzítik; ha törvény az, hogy nem szabad bennünket zaklatni, amennyiben eleget tettünk kötelezettségünknek, akkor törvény mindenki számára a beadás teljesítése is. És ahogyan elvárjuk, hogy más törvénysértők ellen fellépjen az állam, ugyanúgy elvárjuk, hogy a beadási törvényt megsértőket is szigorúan felelősségre vonják. Ez a felelősségrevonás nem is marad el, ahol szükséges. De annak, hogy minden termelő önként, jószándékából eleget tegyen az állam iránti kötelességének, nem ez az egyetlen, sőt nem is a fő eszköze. A főeszköz: a jó szó. A magyar paraszt eszes, értelmes, józan gondolkodású és megérti — ha megmagyarázzák neki —, hogy a beadás teljesítése neki is elsőrangú érdeke, hiszen a városi lakosságnak, az ipari munkásságnak jutó élelem jelentős részét ez fedezi, már pedig az ipari munkásság termeli a parasztság számára az annyira szükséges és nélkülözhetetlen iparcikkeket, a mezőgazdasági eszközöket. Az utóbbi hetek begyűjtési eredményei azt tanúsítják, hogy a kongresszusi verseny, a szívós, a sokirányú munka, az adminisztratív eszközök alkalmazása (a hátralékosok beadásának 10 százalékos felemelése, szükség esetén foglalás vagy végrehajtás a beadási kötelezettség erejéig stb.), valamint a politikai munka most hozza meg gyümölcsét. A megyében növekedik sertésből, marhából, tojásból, baromfiból és tejből az egy napi begyűjtés. Amíg egy-másfél hónappal ezelőtt naponta a begyűjtési terv csupán 0.8—1 százalékkal emelkedett most naponta másfél-két százalékkal is emelkedik, sőt nem ritka a napi három százalékos emelkedés sem. Ennek következtében például a félévi szerződéses begyűjtési tervet 128 százalékra, míg a beszolgáltatás féléves tervét 75 százalékra teljesítette Csongrád megye. Júniusban viszont a havi terv teljesítése minden cikkből felül van a száz százalékon. Szép, hogy Csongrád megye végre a begyűjtésben is elindult azon az úton, ami által elfoglalja a megyék versenyében az eisö helyek egyikét, de még ehhez igen messze állunk. Hiszen tervteljesítésről csak akkor beszélhetünk, ha minden termelő egyénileg, minden termelőszövetkezet, állami gazdaság, község, város, járás és megye minden cikkből részleteiben is teljesíti a begyűjtési tervet. Sőt számos területen lehetőségünk van arra, hogy megelőzzük a tervnaptárt, hiszen például csupán Deszken már 75 termelő egész évre eleget tett sertés-, vágómarha-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségének. Különösen lehetőségünk van a tejbegyüjtés fokozására, hiszen az idén bőségesen kapnak nedvdús takarmányt a tehenek és jelentősen növekedik a tejhozam. Eddig a tejbeadást havonta kellett teljesíteni, de újabb rendelkezés szerint lehetőség van arra, hogy a termelők előre is teljesítsék ezirányú kötelezettségüket. Mégis, mit tapasztalunk? Azt, hogy például Gyálaréten Ábrahám Antal — akinek tavalyról is 230 liter tejbeadási hátraléka van —, az idén se nagyon töri magát. De annál inkább azért, hogy minden áldott nap Szegedre hordja azt a tejet is, ami az államnak jár. Ilyen példát még számosat említhetnénk. Pedig azt az embert, aki kibújik az arányos teherviselés alól, sohase becsülte valami sokra a dolgozó parasztság, s ma sem becsüli, s ráadásul nemcsak embertársaival, de a törvényekkel is szembekerült. Az az ember érdemel megbecsülést, aki nemcsak földjét, udvarát, házatáját tartja rendben, de a beszolgáltatással, adófizetéssel sem hátralékos. Megyeszerte mind nagyobb erővel kezdődik meg az aratás. Most, ezekben a hetekben töltik meg nemcsak a termelők magtáraikat, de a *közösség nagy kamráját-: az állami raktárakat is, hogy egész éven át bőségesen jusson ízes kenyér minden család asztalára. Eddig is sok termelő fogadta meg, hogy a gép farától az államnak járó gabonát szállítja elsőként az átvevőhelyre. Ezt írja elő az elnöki tanács törvényerejű rendelete is, amikor kimondja, hogy a beadás teljesítésére -a gabonaféléket (búza, rozs, árpa, zab) a cséplőgéptől azonnal a begyüjtőhelyre kell szállítani*. ' • A kormányprogramm széleskörű szabadpiaci értékesítési lehetőséget biztosít minden termelő számára, csupán egyetlen feltételt köt ki: előbb a beadást teljesíteni kell. Ezzel a termelők elvetik a beadás gondját-baját, nyugodt lélekkel, emelt fővel mondhatják: megtettem kötelességem. Ennél az. érzésnél viszont becsületes ember számára alig van nagyobb öröm. A MAI SZAMUNKBÓL: A szép és jó cipők gyára A tatárnapi repülőnap műsora IIMHIMtW—W****1 Sokféle gépalkatI részt javítanak a i Vas- és Fémipari j Szövetkezetben. A 1 megye minden részé, bői hoznak ide az j üzemek, a gépállomások munkákat. Jó > híre van a szövetke| zetnek. Balla Sándor VISZ i fiatal egy a szövetI kezet jó munkásai 1 közül. Esztergályos, í— mégpedig a javáI bál. Már önálló seI géd, pedig alig lehet > több húsz esztendős1 né!. Ott szabadult a ' szövetkezetben 1951ben. Akkor még a | gyerekek közé sorol' ták, ennek ellenére ' úgy dolgozott az esztergagépen, hogy ; öröm volt nézni. j Most selejtmentes munkát végez. Szá. zadmilliméter pontosI sággal állítja be az I esztergakést. így az> után a megmunkált I darab nem lesz hi-< bás. A sokféle gépalkatrész között szép számmal akad traktor- és cséplőgéprész ebben az időszakban. Ezek a legsürgősebb munkák. Nem kis dolog gyorsan és hiba nélkül elkészíteni őket. Balla Sándor I azért győzi. Ezt jú- \ niusi 127 százalékos átlagteljesítménye is I mutatja, és ami a fő,' munkájában selejt I egyáltalán nem volt. \ A Szegedi Textilművek versenyre hívta a megye üzemeit augusztus 20 méltó megünneplésére További fejlődésünk alapfeltételeként pártunk III. kongresszusa meghatározta a népgazdaság mjnden területén az önköltségcsökkentés, a termelékenység emelkedése, a pazarlás megszüntetése, a minőség javítása feladatait. Ezek megvalósítása érdekében augusztus 20-a tiszteletére a Szegedi Textilművek dolgozói vállalják, hogy III. negyedévi tervüket 1.5 százalékkal teljesítik túl, ugyanakkor vállaljuk: 1. Az anyaggal való takarékosság érdekében a nyersanyagkihasználást az előírttal szemben 0.2 százalékkal túlteljesítjük. Ez 30.000 forint értékű megtakarítást eredményez. 2. A pazarlás megszüntetése érdekében a gyűrűsfonódában keletkezett hulladékot az elmúlt év III. ' negyedévéhez viszonyítva 19 száza- | lékkai csökkentjük. Ezzel 47 ezer i forint megtakarítást érünk el. 3. A feldolgozási költséget az első negyedévhez viszonyítva 33 ezer forinttal csökkentjük. 4. Olyan minőségi munkát végzünk, hogy az élüzem cím elnyerésére megállapított szintnél jobb eredményt érjünk el. Dolgozóink szociális és kulturális helyzetének megjavítása érdekében vállaljuk, hogy: 1. A tervezett teljesen ingyenes gyermeküdültetést 25 százalékkal túlteljesítjük. 2. A nyári meleg alkalmával dolgozóinkat naponta hűsítő itallal látjuk el. 3. Különböző kulturális célokra a most következő negyedévben tízezer forintot fordítunk. Dolgozóink felajánlása alapján történt üzemi vállalásunkat az alábbi módszerek segítségével akarjuk teljesíteni: 1. Az üzemünkben már régebben bevezetett önálló műhelyelszámolás értékelésére megtanítjuk az alsó műszaki kádereket is szeptember 30-ig. 2. Pártalapszervezeteink, szakszervezetünk és DISZ alapszervezeteink vezetőségei vállalják, hogy az önálló műhelyelszámolás értékelésének módját megtanulják, hogy a gazdasági ellenőrzést hatékonyabbá tehessék. 3. A gyűrűsfonódában bevezetett Burevesztnyik-féle mozgalmat, amely a géppel dolgozók teljesítményeit az önköltségcsökkentés anyagtakarékosság és minőség tükrében egyénileg forint értékben vizsgálja — megismertetjük dolgozóinkkal, megtanítjuk őket arra, hogy saját maguk és dolgozó társaik eredményeit helyesen tudják értékelni. A vállalásunknak ezt a pontját november 7-ig teljesítjük. 4. A III. pártkongresszus határom zatainak megvalósítását üzemeinkben úgy tudjuk kellően elősegíteni, ha felhasználjuk az önálló műhelyelszámolás módszerét s ennek egyénenkénti értékelésére megtanítjuk dolgozóinkat is. Felhívjuk Csongrád megye üzemeit, helyi adottságaik szerint csatlakozzanak a mi mozgalmunkhoz. A Szegedi Textilművek tervosztályának dolgozói szivesen bocsájtják tapasztalataikat a mozgalomhoz csatlakozó vállalatok részére, hogy ezzel is elősegítsük annak eredményes elterjesztését, gyakorlati felhasználását. Péter Szilveszter párttitkár, Hévizi Jánosné üb elnök, Geldrich Károly DISZ-titkár h. Nagy Sándor igazgató h. Aratnak a szegedi Alkotmány tsz-ben Elcsépelték már a réti csenkeszt Vadonatúj cséplőgép búgott a szegedi Alkotmány termelőszövetkezet központi tanyájának tágas udvarán. A réti csenkeszt — nagyszárú, magot hozó növényt, fűféleséget — csépelték. A dorozsmai gépállomástól jöttek a gépekkel: fiatal, mindig vígkedvű Gaál Mi->CŰy' szeretettel, gonddal öleli mahály, a cséplő kezelője, az őszülő halántékú Lippai Géza szerelő. Sárközi István pedig a cséplőt meghajtó erőgép, a traktor kezelője. A zsákokba ömlött a réti csenkesz magja. Jó haszonhoz jutnak belőle a szövetkezetiek, mert a csenkeszmag mázsájáért 1200 forintot kapnak. A cséplöhöz gyorsan fordult kocsival Szabó János és a 70 év körüli Bedő Dezső bácsi. Jókedvűen adogatták a csenkesz kévéket a géphez. A kévevágó Selmeci János is fürgén dolgozott, akárcsak Bálint András, az etető. A két rudas: Lux Jakab és Bánfí Imre hordta a szalmát. Igaz, nem kenyérgabonát csépeltek, — de mégis csépeltek. Szabó János, az egyik fogatos is nézte a cséplőgép munkáját és odafordult Nagy Sándor elvtárshoz, a tsz elnökéhez: — Sándor, úgy igyekezzünk, hogy mi csépeljünk legelsőnek, s Szegeden mindenkit megelőzve mi adjuk az első gabonát a hazának:;: Én aztán, ha lejön a gépen a zsákokba a gabona, szépen feldíszítem a kocsit, kipucolom a lószerszámokat, feldíszítem a lovakat, s aztán úgy indulok el az „élettel" teli zsákokkal a raktárba. Az elnök bólintott rá és persze, hosv helyeselte. Még a réti csenkeszt csépelték, amikor megkezdték az őszi árpa aratását. Legelsők között, vagy tán legelsőnek is Szeged vidékén, Ott arat a földön hajnal 4-től Vencel József és Csonka Vince is. Az élesre fent kasza széles rendet vág. Vencel József után a markot nevető szemű lánya, Erzsi szedi. gához a kalászokat. De minden kaszás, marokszedő és kötő nagynagy gonddal végzi munkáját. Kemény, derékfájdító munka az aratás. De mégis ünnepélyes és túlzás nélkül mondható, hogy víg is. A piros fejkendős, tarkaruhás Rácz Erzsi, a fiatal lány néha még dudorászik is, amint a kötelet teregeti. hogy be tudják kötni kévébe a gabonát. S mily' nagy öröm, jó lesz a termés. Súlyosak a kévék. Nagy Sándor elvtárs, a tsz elnöke mondja: — Az árpánk holdanként igencsak megadja a 10 mázsát. A búzánk — s nevet, derül — az is szépen fizet. Van olyan táblánk, amelyiknek holdja 12 mázsát ad. De általában búzából is tízmázsás termést várunk minden hold után. Nem kis feladat a 141 hold kalászos learatása. Tíz kézi kaszás vágja a rendet. De a gépek is segítenek. Jön az aratógép a dorozsmai gépállomásról. De a tsz-nek is van saját aratógépe. Arassanak is géppel minél többet, amennyit csajc lehetséges, az Alkotmány tsz-ben is. Mert így a kézi erők méginkább jobban megművelhetik, gyommentessé tehetik a földet. Az elnök meséli el, hogy az aratással, ha esős nem lesz az idő, egy hét alatt készen lesznek. Amint az aratóktól indulunk á központi tanyaház felé, beszél a szövetkezet életéről Nagy Sándor elvtárs, az elnök. Bölcsődéjükben hétfőtől egészen szombatig, nappal és éjszaka ott lehetnek a gyerekek. Szeretettel, gonddal vigyáznak rájuk. A nyári nagy munka idejére üzemi konyha is lesz a tsz-bem Látják és figyelik a tsz gabonáját, azok is néhányan, akik ősszel kiléptek. Miklós Sándor és a felesége is járt a napokban a szövetkezetben. „Ha visszajönnénk, visszavennének-e?" — ezt kérdezték. Makó Pál, Terhes Albert is lénvegében ezt tudakolta. S a becsületes, munkaszerető tagokat, akik ősszel kiléptek és most visszahúzza őket a szívük — visszaveszik. Szeretettel befogadják őket: Aratnak az Alkotmány tszben, hogy legyen kenyér és kalács, I (m, s.j A Tisza és a Maros töltéseiről mintegy ezer vagon szénát kaszáltak már Csongrád megyében A bőséges esőzések hatására a csongrádmegyei rétekről és legelőkről a tavalyinál másfél-két mázsával több, holdanként 12—13 mázsa fűtermést takarítanak bs. A nagymennyiségű szálas takaimányt csaknem mindenütt kazalba rakták már. Okulva az elmúlt évi takarmánj-hiányon a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a Tisza és a Maros töltéseiről mintegy 950 vagon szénát kaszáltak.