Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-24 / 148. szám

TILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 9 'A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A pártszervezetek feladatai a szakszervezetek munkájának megjavításában Az állami fegyelem Kübekhá-> zán is a türelmes nevelőmunka nyomán kovácsolódik ki Épülő, szépülő Szeged ötven százalékos vasúti ked- • vezménnyel lehet utazni az • egyetemi és főiskolai felvételi : vizsgákra : A megye városai között Szeged : az első a papírgyűjtésben j • Aratják már a rozsot a kis- í teleki határban : A dolgozók kezdeményező ^ készsége kibontakoztatásáért Az elmúlt hetekben, hónapokban, különösen pártunk III, kongresszusa ideje alatt Csongrádmegye dolgozói is nagy igyeke­zettel azon dolgoztak, hogy a párt akarata, a nép jólétének foko­zása gyorsan, zökkenőmentesen haladjon előre, minél előbb való­sággá váljék. A kongresszus utáni napok, hetek, a dolgozók mun­kalendülete újabb nagyszerű bizonyítékát adják annak, hogy együtt gondolkodik, együtt cselekszik a párt, a dolgozó nép. Együtt tevékenykedik a kongresszus határozatainak megvalósítá­sáért. Tettek bizonyítják, hogy munkásaink, dolgozó parasztjaink megértették, dolgozó népünk életszínvonala csak akkor emelked­het, ha növeljük a termelékenységet, csökkentjük a költségeket, javítjuk a termékek minőségét. Számos munkaszervezési javaslat, újítás bizonyítja, nemcsak a munkásosztály, a műszaki értelmi­ség, hanem a dolgozó parasztok is kifogyhatatlanok az ötletekből, szeretnek újítani, mert látják, a maguk hasznára cselekednek. Ma már azt is elmondhatjuk, hogy a dolgozók egyre szélesebb tömegei tekintenek a tulajdonos szemével minden deka anyagra, elhullott lemezdarabra, minden törött téglára is. Olyan egyszerű munkások is, akik bár mindig elvégezték a napi feladatukat, de ezen túlmenően újításon, jobb munkaszervezésen nem törték fejüket, most maguk jelentkeznek ötleteikkel, javaslataikkal. Nem kétséges hogy most, a kongresszus határozatainak megvalósítása nyomán, a kormánypro gramm megvalósítása nyomán a gyors ütemben növekedő új lakóházak, a frissen tatarozott épületek között értik meg igazán a munkások, a műszaki értelmiségiek, mit jelent a kormányprogramm, hogyan válnak a párt júniusi határozata után a népjólét emelésére kidolgozott tervek nagy­szerű valósággá. Művezetők, kőművesek, segédmunkások együtte­sen dolgoznak azért, hogy meggyorsuljon az építkezés, elhárítsa­nak minden akadályt, ugyanakkor olcsóbbá tegyék magát az épít­kezést. Szemléltető példa erre Szegeden a Marx-téri építkezésnél Ábrahám András és Katona József műszaki vezetők ötletes újítása is. A kétmázsás tetőálkatrészeket eddig darabonként húzták fel a födémre és ott szerelték össze az úgynevezett szaruállást. így két hét alatt mindössze 36-ot tudtak felszerelni. Újításuk nyomán húsz perc alatt készítjük el a szaruállás behelyezését. Az ilyen és hasonló példák mutatják, hogyan bontakozik ki a kongresszus határozatai megvalósításáért folytatott harcban a dolgozók kez­deményező ereje. E tények bizonyítják, az önköltség csökkenté­séért folyó verseny új, mgasabb fokra érkezik el. A kormány­programm, a kongresszus határozata arra készteti dolgozóinkat', hogy tudatosan harcoljanak a belső tartalékok feltárásáért, hozzá­értéssel használják fel a tartalékokat, növeljék a munka terme­lékenységét, .küzdjenek a selejt ellen, a szerszámok és gépek leg­kedvezőbb kihasználásáért, a nyers- és segédanyagok megtakarí­tásáért. Most a kongresszus utáni időszakban nagyszerű alkalom nyílik arra hogy fizikai és szellemi dolgozók váll váll mellett, egységben küzdjenek népünk életszínvonala, a népjólét emelé­séért. Elsősorban a tömegeken —- minden egyes dolgozó munkáján — múlik, hogy milyen eredményeket érünk el az önkőltségcsökken­tési mozgalomban. Ezért kell ezt a szocialista verseny egyik központi feladatává tenni. Ez a versenypont, amelynek teljesíté­sében minden egyes dolgozó, aki gondosan, figyelemmel, szívvel, lélekkel végzi munkáját, komoly eredményeket érhet el. Természetesen a dolgozók helyes javaslatai csak a kezdetet jelentik. Nem elég, hogy dolgozóink javasolnak, elengedhetetlen a vezetők segítése, tudatos irányítása ennek a mozgalomnak. Saj­nos több helyen szakszervezeteink, az üzemi vezetők, de maguk a pártszervezetek sem karolták fel helyesen, időben a hasznos javaslatokat. A Seprőgyárban, a Ruhagyárban, a Vass téglagyár­ban, a Szegedi Cipőgyárban, de elmondhatjuk a Szőrme- és Bőr­ruhagyárról is, nem használták fel időben és hasznosan a dolgo­zók javaslatait, pedig azzal sok súlyos problémát oldhattak volna meg, csökkenthették volna nehézségeiket, elősegíthették volna iobban tervük teljesítését. Az ilyen üzemekben, ahol nem kezelik kellő gonddal á javaslatokat, nemcsak a javaslatok elfektetésével károsítják meg népgazdaságunkat és fosztják meg népünket a javaslatok, az újítások eredményétől, itt sokkal többről van szó: a bürokrácia lehűti a dolgozók kezdeményező kedvét. Szamtalan példáját láttuk annak, hogy akad munkás, akit letör az, ha látja, hogy lélektelenül bánnak javaslataival vagy újításaival, amelyen ő olyan sokat töprengett, fáradt és hétszámra dolgozott. Most pedig a legjobb esetben azt tapasztalja, meghallgatták ugyan, de nem tesznek megvalósításáért semmit, vagy nagyon keveset. El kell érnünk hogy a műhelyek, üzemek vezetői rendsze­resen beszámoljanak a dolgozóknak és a dolgozók beszámoltassak vezetőiket, mi lett javaslataik sorsa, milyen problémák mutat­koznak gyakorlati alkalmazásuk során. Pártszervezeteink es az üzemi bizottságok figyelme irányuljon fokozottabban az alulról jövő kezdeményezések felé. Ellenőrizzék, mit tesznek a dolgozok javaslataival és ha akadályok merülnek fel, haladéktalanul keres­sék meg azok okozóit, mozgósítsák a műszaki vezetőket a hibák azonnali leküzdésére. Vegyék figyelembe, hogy a születő uj megerősödésének egyik biztosítéka eppen abban rejlik, hogy a dolgozók a pártszervezetnek, a párttagoknak, a ^szerezetnek, valamint a mérnököknek, technikusoknak, vezetőknek állandó segítségét ösztönzését és elismerései erezve bátran es határozot­ton mfrnek cselekedni. Ugyanakkor kettőzötten ^11 ^súlyoz­nunk, ha mindezt figyelmen kívül hagyjak akkor maguk a veze­tők válnak az alkotó kezdeményezlek feke^ive^ Mindazok az eredmények, amelyeket eddig elértünk a kon aresszus határraatainak megvalósításában, az önköltség csökken­tésében^ ^re kötelezik pártszervezeteinket, szakszervezeteinket, S a'jö^ben még tudatosabban irányítsák a dolgozókat milyen anyagok megtakarítására tegyenek elsősorban javaslatot, miből tevődik^ össze az önköltség, magyarázzák ^^^Strel'feTl munka, művelet árát csökkenteni lehet, csupán hozzáértéssel Ken to£Sná?n?tlehetóségeket: a munka ^elék^égtoekpbte­„ , -f turücröbölését a szerszámok és gepek célszerű KI­megtartását. Minden erejükkel ^St^SSSM^ toly^hare^ me^geS­gresszus határozatai "^gSS" takozása tokozásáért. S^ST^^SSS^^i^^ határozatai meg­valósításáért folytatott nagy munkájukat. Levelezőink jelentései a félévi terv teljesítéséről SZEGEDI GYUFAGYÁR „Örömmel közöljük, hogy a Sze­gedi Gyufagyár dolgozói 1954. első félévi tervüket június 22-én befe­jezték. Üzemünk első negyedévi tervét nem tudta teljesíteni. Dolgozóink a III. pártkongresz­szus tiszteletére tett felajánlásuk­ban megfogadták, hogy a II. ne­gyedévben ietörlesztik első negyed­évi tartozásukat. A kongresszusi verseny kiemel­kedő eredményei lehetővé tették, hogy ne csak az első negyedévi le­maradásukat törlesszék, de a ter­vezett határidő előtt fejezzék be az I. félévi tervet. Az üzem dolgozói továbbra is minden erejükkel Igyekeznek, hogy a terv túlteljesítésével, a minőség javításával és az önköltség csök­kentésével hozzájáruljanak a III. pártkongresszus határozatainak si­keres végrehajtásához. Nagy Endre igazgató SZEGEDI GÖZFÜRÉSZ J A Szegedi Gőzfűrész dolgozói kedden, június 22-én értékben be­fejezték az 1954. év első félévi termelési tervét. Az eredmény an­nál is inkább jelentős, mert az üzem június hó végéig megszün­tette azt a lemaradást, amely a tervszerűség területén a termelés­ben mutatkozott Az üzem dolgo­zói áprilisban még több mint 30 köbméter lombos fűrészáruval tar­toztak népgazdaságunknak. Ezt az adósságukat már letörlesztették. Az eredmény eléréséhez hozzájárult a kongresszus tiszteletére indult munkaverseny, az, hogy dolgozóink május havi tervüket 116.1 száza­lékra teljesítették. Június hónap elmúlt két dekád ja is hasonló szép eredményekkel zárult. Barát János SZEGEDI VILLAMOSVASÚT A Szegedi Villamosvasút dolgozói a kongresszusi verseny eredményei­vel és az azóta eltelt idő alatt vég­zett jó munkájukkal elérték, hogy vállalatuk első félévi teljesítményi tervét június 21-én teljesítette. A kemény téli időjárás következ­tében a Villamosvasút első ne­gyedévi tervét nem teljesítette. A vállalat minden dolgozójának ko­moly munkát kellett végeznie ah­hoz, hogy a lemaradást megszün­tessék és a tervet határidő előtt teljesíteni tudják. A rókusi hurok­vágány befejezése, a rövidesen for­galomba adott új ikerkocsipár a műhely és a pályafenntartás dol­gozóinak jó munkáját mutatja. Az elért eredmények azonban arra kö­telezik most a villamosvasút dol­gozóit, hogy a jövőben, még jobb munkával igyekezzenek a követke­ző tervek határidő előtt való tel­jesítését elősegíteni. Vida György SZEGEDI ERÖMÜ 20-án, a kora reggeli órákban a hangos híradó közölte üzemünk dolgozóival, hogy ezen a napon teljesítettük első félévi tervünket. Ezzel a nappal azonban nemcsak teljesítettük, hanem már 760.548 kilowatt áramot termeltünk terven felül. Ez 1104 tonna szón megtaka­rítást jelent. A terven felül teljesí­tett villamosenergia, olyan nagy vá­ros, mint Szeged, tíznapi áramfo­gyasztásának felel meg. Sikeres tervteljesítésünk alapja üzemünk minden egyes dolgozójának jó mun­kája, akik a kongresszusi verseny­ben a műszaki dolgozók irányítása mellett kiemelkedő eredményeket értek eb Misán György Varga József versenyre hívja a megye összes termelőszövetkezethez kihelyezett agronómusát Varga József, a deszki gépállomás agronómusa a íirencszállási ÜKörő termelőszövetkezetben dolgozik és most, a legnagyobb munkák alatt, szocialista versenyre hívja a megye összes termelőszövetkezethez kihe­lyezett agronómusait az alábbi ver­ssnypontok szerint; A verseny feltételei t "Kz idei kedvezőtlen időjárás szükségessé teszi, hogy fokozott körültekintéssel és gonddal készül­jünk fel az aratási és cséplési mun­kálatok időbeni és zavartalan el­végzésére. Ennek figyelembe véte­lével versenyre hívom Csongrád megye termelőszövetkezeteibe ki­helyezett összes agronómusait az alábbi feltételek szerint: 1. A növény ápolási munkálatokat úgy szervezem meg, hogy az ara­tás megkezdése előtt befejeződjön a kapásnövérfyek kétszeri kapálása. 2. Az aratás megkezdése előtt az Összes szükséges felszerelések: ka­szák. aratógépek, kocsik 100 szá­zalékig üzemképesek lesznek. 3. Minden aratandó területet le­szerződtetünk gépi aratásra. En­nek ellenére 12 pár kézi kaszát, vagy kézi aratót biztosítottam an­nak érdekében, hogy a gabonák megdőlése esetén vagy géphiba miatt fennakadás ne legyen. Az asztagok elhelyezését úgy szervezem meg, hogy a gépállítás minél ke­vesebb legyen. 4. Minden dolgozónak biztosítom az üzemi étkeztetést, ezzel elejéi veszem a hazajárkálásnak és így a munkakiesésnek. 5. Az aratás utáni azonnali tarló­hántást úgy szervezem meg, hogy éjjeli műszakkal biztosítom annak azonnali elvégzését. Száraz időjárás esetén a hengerezés is megvalósít­ható, mivel azok előkészítve készen állnak. 6. Az összes zsákok kijavított ál­lapotban vannak, a magtárak az előírás szerint fertőtlenítve. 7. A beadási kötelezettséget köz­vetlen a cséplőgéptől teljesítjük. 8. A másodvetések az aratás be­fejezésétől számított 5 nap alatt befejeződnek. 9. Ellenőrzöm a dob, gyüjtőasz­tal, nagy- és kistisztító működését és a szemveszteséget 0.5 százalék adatt tartom. 10. A teljesítményről, a kereset alakulásáról naponként tájékozta­tom a dolgozókat, mellyel a munka­lendületet kívánom fokozni. 11. Az aratás és cséplés ideje alatt is szervezetten folytatódik a burgonyabogár keresés, hogy idő­ben segítséget kérhessünk az eset­leges fellépés esetén. Varga József agronómus Mínusz 40 fok — nyári hőségbe 'A Szegedi Hűtőipari Vállalat fiatal főmérnö­ke, Albert Vilmos. ép­pen az előhűtőbe készü­lődik. A 30 fokos hőség­ben kissé mulatságosan hát téli öltözete, a pré­mes sapka, bundakabát. Mintha nem is június, hanem január lenne és kinn a kertekben nem az érlelődő gyümölcs húzná az ágakat a föld felé, hanem a vastag hótaka­ró. A nap sugarai elől ár­nyékba menekülök alig­ha gondolják most, hogy a Vágóhíd egy oldalépü­letében tél dühöng. Az épület falain vastag zuzmararéteg csillog. A Hűtőipari Vállalatnak ez a részlege mindössze egy hete dolgozik, A friss borsót tartósítják téli­re a szorgos munkás kezek. Naponta iO—50 mázsa borsó kerül fel­dolgozásra. A hűtőház­ba nem ajánlatos „ci­vilben" belépni. A tél birodalma, mégha em­berek műve is ez a tél, nem tűr könnyelműsé­gét, A munkások, akik itt dolgoznak, vattás ka­bátban, bélelt csizmáik­ban, olyanok, mint ag eszkimók. Csak az ar­cuk látszik ki a prém sapkából. A Hűtőipari Vállalat vágóhídi részlege a Sze­gedi Konzervgyártól kap­ja a nyersanyagot, amelyben szerencsére az idei bőkezű nyárban nincs hiány. Az előké­szítő részleg vezetője Szeles Mihályné és Kei­ger Józsi bácsi, aki öreg konzervmester már, nagyon megtanulta a borsó, bab és a gyümölcs­félék minden titkát. Készségesen kalauzol­nak a bekötött fejű asz­szonyok, lányok között. Nemrégiben érkezett egy teherautóra való borsó. A megérkezés után a borsó a fejtőgép gara­tába kerül, amely órán­ként 6 mázsa borsót fejt ki a legkisebb szem­veszteség nélkül. A fejtés után ugyan­csak gép végzi az osz­tályozást is, szem nagy- . ság szerint. Most a kézi válogatás következik, főzés, majd üstszerü kádakban a vízi hűtés. A borsó tcsak ezután ke­rül drótos tálcákon az előhűtőbe, ahol mínusz l fokos hőmérséklet mel­lett történik a hőelvonás. Ebben a teremben ál­landóan hideg szél cir­kulál, amely felmelege­dés után eltávozik. A borsó csak most jut el a gyorsfagyasztó előte­rébe, ahol először talál­kozik komoly mínusz 20 f okos hideggel. Itt kocsik­ra rakják a borsóvat egyenletesen megterített táVákat, majd betol­ják a gyorsfagyasztó­ba. ahol naphosszal orkánszerű szél fuj és 40 fokos a hideg. Nem is sokáig bírja az ember ezt a zord időt, ezért a kocsik betolása után gépek rendezik el a tálcákon befutó bor­sót, amely körülbelül 4— 5 órán keresztül ebben a helyiségben kavicske­ménységűre fagy. A fagyasztás után a borsót másodszor is osztályoz­zák, majd zsákokba cso­magolják szemnagyság szerint és ezután kerül sor a raktározásra. Albert Vilmos főmér­nök 1951-ben kapta meg a diplomáját és 1952­ben került a Szegedi Hűtőipari Vállalathoz. Fiatal ember. Mindent észreveszi mindenkihez. n van szava. Lehetne más­ként isi Nem, hiszen itt mindenki egyformán fon­tos munkát végez a ma­ga területén. Ahogy kifele tartunk á hűtőházból egymás tetejére rakott teli tál­cák között, gőzölgő teát szürcsölgetnek a dolgo­zók. Bizony el kél egy kis meleg folyadék ilyen időben, mint amilyen •idebenn van. Az udvaron szinte per­zsel a júniusi nap. Alig lépünk ki a tél házából, máris lekerül rólunk a nehéz szörmebunda, meg a sapka, idekint még vinni is melegek ezek a holmik. Bezzeg egy két lépcsövei, folyosóval, arébb nélkülözhetetlenek. Akik itt dolgozna', nem könnyű munkát végeznek. Ha majd elér­kezik hozzánk ismét az ősz után, a tél, az ö áldozatos munkájuknak köszönhetjük, a tálaink­ban zöld aranyat csil­lantó borsó levest, vagy zöldbab főzeléket, nékilc köszönhetjük a sárga nevelésű barackot, pi­ros almát. • í- u

Next

/
Oldalképek
Tartalom