Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-02 / 129. szám

oelmbgyiirorszag SZERDA, 1954 JttyíIÜS S. PÁRÍÉLET A propagandamunka néhány tapasztalata megyénkben Az 1953—54. cvi pártoktatás be­fejezésekor nem árt visszapillanta­nunk évi munkánkra, hogy a ta­pasztalatok felmérésével igyekez­zünk propagandamunkánkat olyan színvonalra emelni, amelyet pár­tunk és egész dolgozó népünk meg­növekedett feladatai megkövetel­nek. Az oktatási év legfőbb tapaszta­lata az, hogy népünk fokozódó tudásszomjá­nak megfelelően emelkedett a marxizmus-leninizmus tanulá­sának népszerűsége. A párttagok és a pártonkivüliek is fokozott érdeklődést tanúsítanak a pártoktatás iránt. A marxizmust­leninizmust önállóan tanulmányozó elvtársak tanfolyamaira évközben és még a tanév közvetlen befeje­zése előtt is számosan kérték a be­osztásukat. Tapasztaltuk azt is, hogy olyan szemináriumok alakul­tak a párttagok kezdeményezésére, amelyekről a felsőbb pértszervek nem is tudtak. Hódmezővásárhe­lyen is több olyan SZKP történet tanfolyam működik, amely az alap­szervezet vezetősége tudtával jött lére, de a városi pártbizottság nyil­vántartásában nem szerepel. A sze­gedi járási tanács DISZ-tagjai kö­zül a magasabb előképzettséggel rendelkező elvtársakat sem elégí­tette már ki a DISZ tanfolyam anyaga és ezért párttörténeti tan­folyamot szerveztek. Voltak olyan községeink (például Pusztaszer), ahol megfelelő propagandista hiá­nyában nem kezdődött pártoktatás az év elején, amit a helyi elvtár­sak hiányoltak és évközben, külö­nösen vezetőségválasztás után, po­litikai iskolákat hoztak létre. Ilyen törekvések láttán feltehe­tő a kérdés, vájjon porpaganda­munkánk az igényeknek, az érdek­lődésnek megfelelő volt-e? Határo­zottan megállapíthatjuk, hogy az egyre javul, de az elért eredmé­nyek mellett voltak olyan fogyaté­kosságok, amelyeket a jövő okta­tási év sikere érdekében fel kell számolnunk. A szemináriumaink többségé­ben nem volt a követelmények­nek cs várakozásnak megfelelő színvonalú munka. Az anyag politikus elsajátítása kö­rül gyakoriak a hibák is. Ez külö­nösen megmutatkozott a mezőgaz­dasággal és az új szakasszal kap­csolatos tananyagok tárgyalásánál. A politikai iskolákon és az SZKP története tanfolyamokon gyakran szárazon, mechanikusan elmondot­ták a megtanult anyagot, nem von­tak le az elvtársak következtetése­ket abból saját munkájukra. Hi­ányzott a tanulásnak a gyakorlati élettel való összekapcsolása. A sze­mináriumok többségében nem foly­tak harcos viták az ellenség mód­szerének tárgyalásánál és a pro­pagandistáink is gyakran opportu­nista álláspontot foglaltak el az osztályellenség elleni harc kérdésé­ben. Például Kiszomboron, Szente­sen a kulákokkal kapcsolatban osz­tálybékés hangulat alakult ki a po­litikai iskolákon. Szegeden a poli­tikai gazdaságtan tanfolyamon egy elvtárs a népnevelők feladatának falun az osztályellentétek elsimítá­sát tartotta. A propagandamunkánk gyenge­sége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben a kulákok ellenséges tevékenységét passzi­vitással szemlélték a dolgozók. A falvakban tapasztalt bizonyta­lanság fölszámolását nem segítet­tük. A propagandamunkánk gyenge­ségében több tényező közrejátszott. A legsúlyosabb hiba, hogy pártbi­zottságaink a Központi Vezetőség októberi határozata után sem irá­nyították megfelelően a propagan­damunkát. A megyei pártbizottság agit.-prop osztálya nem kapott sem a Központi Vezetőség agit.­prop. osztályától, sem a Megyei Pártbizottságtól olyan segítséget, amellyel jobbá, tartalmasabbá tud­ta volna tenni az alsóbb pártszer­vek propagandamunkáját. A párt­bizottságainknak és agit.-prop. osz­tályainknak nincs özoros kapcso­lata a vezető propagandistákkal. A megyei pártbizottság agit.­prop. osztálya nem foglalkozott megfelelően a vezető propagan­distákkal; nem érdeklődtünk a konferencián szerzett tapaszta­lataik iránt. Megelégedtünk szűkszavú írásban közölt jelentéseikkel és problémá­ikat sem igyekeztünk velük meg­beszélni. Nem nyujtottunk segítsé­get felkészülésükhöz, nem adtunk megyei konkrétumokat az egyes anyagokhoz. Ha mindehhez hozzá­számítjuk azt is, hogy tiz ellenőr'.. zéshez sem biztosítottunk megfe­lelő felkészültségű elvtársakat, akik a helyszínen tudtak volna támoga­tást adni propagandistáinknak, ak­kor érthetővé válik előttünk propa­gandamunkánk gyengesége, a hi­bák forrása propagandamunkánk­ban. Ezek a hibák hatványozottabban jelentkeztek a járási és városi párt­bizottságainknál. Pártbizottságaink nem rendelkeztek olyan jól felké­szült ellenőrökkel, akik a hallgatók szemináriumán segítséget tudtak volna nyújtani a tartalmi színvo­nal emeléséhez. Az ellenőrzések alkalmával szerzett tapasztalatokat nem igyekeztek értékelni és hiba, hogy a jó tapasztalataikat nem ter­jesztik el propagandistáink között Ezen a téren különösen sok hiá­nyosságot kell pótolni. A propagandamunkánkat nehezí­tette az is, hogy különösen falusi propagandistáink társadalmi és pártmunkával túlterheltek. Nincs több idejük a továbbképzésükre és gyakran a szemináriumok vezeté­séhez való felkészülésre. Ezért szá­mos propagandistánk eszmei és módszertani felkészültsége hiányos. Sokszor a kampányfeladatok miatt a rendszeres foglalkozások elma­radtak. Az anyagtorlódás azután arra késztette az elvtársakat, hogy röviden, szinte az anyagon átfutva, végezzenek egyes fontos elvi és gyakorlati jelentőségű kérdésekkel. A propagandamunkánk tartal­mi színvonalát nagyban emel­hetjük, ha a pártbizottságaink megjavítják a propagandamun­ka irányítását. Az arra alkalmas, legmegfelelőbb elvtársakat bízzák meg propagan­damunkával. A pártbizottságaink tagjai és funkcionáriusai is végez­zenek aktív propagandamunkát. Különösen fontos, hogy most, a ki­válogatás alkalmával biztosítsunk az ellenőrzés megjavításához meg­felelő elvtársakat. A propagandistákkal és az el­lenőrzéssel megbízott elvtár­sakkal rendszeresen foglalkozza­nak pártbizottságaink. Iiogy több segítséget kapjanak elmé­leti és módszertani felkészülé­sükhöz. Biztosítsuk a tapasztalatok értéke­lését és elterjesztését. Szüntessük már meg a propagandisták más munkával való túlterhelését. Ne engedjük meg, hogy a kampányfel­adatok a propagandamunkát hát­ráltassák. Pártunk és egész dolgozó népünk előtt álló megnövekedett feladatok jobb propagandamunkát követel­nek tőlünk. A jövő oktatási évelő­készítésében használjuk fel az el­múlt évek tapasztalatait és így gondoskodjunk a tartalmas, ma­gasszínvonalú, harcos propaganda­munkáról. Szél Tamás, MB. agit.-prop. osztály, •munkatársa Megnyílt az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának 5. ülésszaka Külpolitikai krónika Ékesenszóló kommentár... A nyugati országok küldöttei a genfi értekezleten beszé­deikben egyre magasztalták az Egyesült Államoknak a gyarmati és félgyarmati országokban folytatott politikáját. Az amerikai diplomáciát „a kolonializmustól mentesnek", a „kis népek barát­jának" állították be. Maga az amerikai küldött, Bedell Smith is egyik nyilatkozatában minden szerénység nélkül reklámozta a washingtoni kormány nagylelkűségét és biztosított mindenkit afe­lől, hogy az ő véleménye szerint „a népeket illeti meg az utolsó szó" sorsuk eldöntésében. Az újságírók és a küldöttek azonban már az alábbi esetből is megítélhették, hogy ezek a hangos frázisok mennyire ellenkez­nek a valósággal. Guatemala genfi főkonzulátusa nemrég elküldte a küldötteknek és a tudósítóknak Toriello guatemalai külügymi­niszternek a caracasi X. pánamerikai konferencián elmondott be­szédét, amelyet brosúrában adtak ki. Toriello beszédében lelep­lezte az északamerikai monopóliumok délamerikai politikájának gyarmatosító jellegét. Többek között rámutatott a United Fruit Company felforgató tevékenységére, s annak indítóokait is meg­világította. „A nemzeti felszabadítási programm, amelyet kormá­nyom szilárd elhatározással folytat — mondotta —. az or­szág haladását és gazdasági fejlődését gátló külföldi válla­latok érdekeibe ütközött". A guatemalai külügyminiszter elítélte az Egyesült Államok­nak azt a kísérletét, hogy ráerőszakolja Latin-Amerikára a gyar­mati elnyomást. Kijelentette: „A gyarmati rendszereknek el kell tűnniük az ame­rikai szárazföldről, mert minden népnek joga van rendel­kezni sorsával. Ez azonban lehetetlen mindaddig, amíg nem biztosítják a népek politikai függetlenségét és amíg nem ismerik el teljes szuverénitásukat". Ez a nyilatkozat, amelyet Guatemala helyénvalónak talált megemlíteni a genfi értekezlet napjaiban, ékesenszóló kommen­tárja annak a porhintésnek, hogy az amerikaiak politikája „de­mokratikus jellegű", s hogy az aimerikai diplomaták együttérez­nek a gyarmati és függő országok népeivel. Küldöttségek áradata tolmácsolja Genfben a francia nép egyre erősödő békeakaratát Hirek Genfből Moszkva (TASZSZ). Május 31-én Moszkvában megkezdte munkáját az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának 5. ülésszaka. A nagy Kreml-palotá­ban összegyűltek a Balti-tengertől a Csendes-óceánig terjedő Oroszor­szági Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársaság hatalmas területén élő népek sokmilliós családjának leg­jobb képviselői. Az elnöki asztalnál Leonyid Szolovjov, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsinak elnöke és helyettesei foglaltak helyet. Megvitatás és jóváhagyás céljá­ból az ülésszak elé terjesztet­ték az OSZSZSZK 1954. évi ál­lami költségvetését és a mult­évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, valamint az OSZSZSZK Legfelső Tanácsá­nak elnöksége által kiadott tör­vényrendeleteket. Az első napirendi kérdésről Ivan Fagyejev küldött, az OSZSZSZK pénzügyminisztere tartott beszá­molót. Az OSZSZSZK erre az évre szóló állami költségvetésének teljes ösz­szegét. 66 milliárd 570 milló 100.000 rubelben irányoztuk elő. Ez az elő­ző évinél több mint 8 százalékkal magasabb — mondotta a többi kö­zött. A költségvetési bevételek leg­nagyobb részét — több mint 91 százalékút, — a népgazdaság, vala­mint a szociális-kulturális intéz­kedések finanszírozására fordítjuk. A népgazdaság kiadásai az 1953. évihez képest csaknem egynegyed­del növekszenek. Fokozódik a köz­szükségleti cikkek gyártása. Nagy összegeket fordítunk az OSZSZSZK mezőgazdaságának to­vábbfejlesztésére, a szűz- és par­lagon hagyott földek megművelésé­re. 1951—1955. esztendőben szibé­riai, uráli, volgamenti és észak­kaukázusi vidékek kolhozainak és szovhozainak 6,800.000 hektár szüz­vagy parlagon fekvő földet kell megművelniük. E földek közül már az idén tavasszal 1,600.000 hektárt bevetettünk. A köztársasági költségvetés fő kiadási tételeit — hangsúlyozta a szónok — a szociális és kulturális intéz­kedések a népoktatás, az egész­ségügyi és társadalombiztosítás fedezésérc szolgáló összegek je­lentik. E célokra az állami költségvetés kétharmadát irányoztuk elő. A Magyar Népköztársaság újból résztvesz a UNESCO munkájában A Magyar Távirati Iroda jelenti: Boldoczki János külügyminiszter a magyar kormány megbízásából levelet intézett Luther II. Evans úrhoz, az Egyesült Nemzetek neve­lésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) főigazgatójá­hoz. A külügyminiszter közli leve­lében, hogy a magyar kormány — eleget téve az UNESCO közgyűlése multévi kérésének — ismét hajlan­dó résztvenni a szervezet munkájá­ban. A Magyar Népköztársaság kor­mánya — állapítja meg a külügy' miniszter levele — Ilyen módon is hozzá kíván járulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Reméli azzal, hogy újból résztvesz a szer­vezet munkájában, elősegíti, liogy az UNESCO a jövőben megoldja az alkotmányában lefektetett feladato­kat. „Öthatalmi katonai értekesietu kezdődik holnap Washingtonban Peking (Uj Kina). Június 3-án nyüik meg Washingtonban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália és Uj­Zeeland „öthatalmi katonai érte­kezlete". Az Egyesült Államok ismételt utalásai arra engednek követ­keztetni, hogy az értekezlet a délkeletázsiai agresszív tömb megalakításának útját akarja kikövezni. Róbert G. Carney, a haditengeré­szet vezérkari főnöke — aki az Egyesült Államokat képviseli az értekezleten — május 27-i newyor­ki nyilatkozatában Indokina „el­vesztése" ellen szónokolt és a hely­zetet az 1950 évivel hasonlította össze, amikor az Egyesült Államok a koreai háborút kirobbantotta. Megállapította, hogy Indokina még az akkorinál is „súlyosabb" problé­mát jelent* Egyes körök Carney beszédét figyelmeztetésnek tekintik, hogy az Egyesült Államoknak és szö­vetségeseinek szükség esetén készen kell állniok, hogy bekap­csolódjanak az indokinai hábo­rúba. Az „United Press" leleplezi to­vábbá. hogy az Egyesült Államok az értekezleten szemlét akar tartani a különféle délkeletázsiai akciók szá­mára rendelkezésre álló fegyveres erők felett. Ez arra vall, hogy — noha egyes államok kijelentették, hogy nem hajlandók „kötelezettsé­geket" vállalni — az Egyesült Ál­lamok megpróbálja felsorakoztatni őket és rábírni arra, hogy ágyútöl­telékről gondoskodjanak az indo­kinai háború kiterjesztéséhez, « Genf (TASZSZ). Genfi politikai megfigyelők köreiben megütközést keltett az a hivatalos közlemény, amelyet a Bao Daj-féle küldöttség adott ki május 31-én. A közlemény azt állítja, hogy az a genfi értekezleten kifej­tett kívánság, amely szerint a két fél csapatai számára tör­ténő övezeti kijelölésnél Viet­nám egységének elvéből kell kiindulni, állítólag az említett küldöttség „többszörös szorgal­mazásának" eredménye. Genfben kiemelik, hogy a bao­dajistáknak a vietnami egység vé­delmezőjének szerepére való igé­nye indokolatlan, sőt egyszerűen nevetséges. Ismeretes, hogy Vietnam egy­ségének elve nem vita tárgya a genfi értekezleten és hogy ennek az elvnek támogatása érdekében semmiféle erőfeszí­tést nem követeltek baodajis­táktól. Vietnam és a többi indokinai ál­lam függetlensége és egysége biz­tosításának szükségességét világo­san feltüntetik a Viotnami Demo­kratikus Köztársaság küldöttsége által még május 10-én előterjesz­tett javaslatok. Az indokinai béke helyreállítá­sának kérdését most tárgyaló genfi értekezlet munkáját nagy érdek­lődéssel kisérik a francia nép szé­les rétegei, amelyek vállukon vi­selik az indokínai háború súlyos terhét. Nap. mint nap szüntelen áradat, ként érkeznek küldöttségek Genfbe Franciaország minden vidékéről, különböző politikai és társadalmi szervezetek, vállalatok és hivatalok dolgozóinak, utcák, lakónegyedek és helységek lakosai nevében. Május 28-án osupán egyetlen dél­előtt a Metropol-szállót — amely­ben a Szovjetunió küldöttsége he­lyezkedett el — 36 küldöttség ke* reste fel. E küldöttségek különböző szer vezetek, kollektívák, valamint kisebb és ezreket magukban foglaló nagyobb csoportok ne­vében leveleket, petíciókat, ha­tározatokat nyújtanak át. E levelek, határozatok és petíciók a francia népnek azt a hő kíván­ságát fejezik ki, hogy a genfi értekezlet sikerrel járjon, hogy ha­ladéktalanul megszűnjék az indo­kínai háború és meghiúsuljanak azoknak a torvei, akik a háború ki­terjesztésére törekszenek Délkelet­Ázsiában. L. F. Jljicsov, a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma kollégiumának tagja, a genfi értekezleten részt­vevő szovjet küldöttség sajtófő­nöke és szóvivője hétfőn este a genfi Mctropol-szálló termeiben! fogadást adott a demokratikus or­szágok sajtójának és más álla­mok haladó sajtójának jelenleg Genfben működő képviselői szá­mára. A fogadás szívélyes baráti hangulatban folyt le. A „La Suissa" című genfi lap ér­tesülése szerint az indokinai had­viselő felek katonai megbízottai­nak genfi előzetes megbeszélésén a vietnami néphadsereg küldött­ségét Ha Van Lau ezredes, a fran­cia és a Bao Daj-féle csapatok küldöttségét Brebisson ezredes képviseli. A genfi találkozón elő. készítik az Indokínában harcoló csapatok képviselőinek érdemle­ges tanácskozásait, amelyek előrelát­hatólag csütörtökön kezdődnek meg Genfben. Eden angol külügyminiszter gen­fi szállásán hétfőn fogadta Mohám­med Zafrullah Khan pakisztáni külügyminisztert, majd Van Vaitha­jakon Krommun Narabhip Bong­szprabnnd thaiföldi külügyminisz­tert. Ausztria nyugati övezeteiben széleskörű militarista szervezkedés folyik fiz ausztriai Szövetséges Ellenőrző Tanács ülése Bécs (TASZSZ). Az ausztriai Szö­vetséges Ellenőrző Tanács május 28-án ülést tartott. Ezen az ülésen felszólalt C. Yost, aki az amerikai főbiztos teendőit látja el ás vé­delmébe vette azokat a fasiszta cs militarista tevékenységet ki­fejtő szervezeteket, amelyek külö' nősen az utóbbi időkben igen élénk működést fejtettek ki Ausztria nyu­gati övezeteiben. I. I. Iljicsov, a Szovjetunió fő­biztosa határozottan visszautasí­totta az amerikai megbízott állí­tásait és emlékeztetett, arra, hogy a Szövetséges Ellenőrző Tanács május ll-i ülésén konkrét té­nyeket sorolt fel az 'Anschluss eszméjének nyílt propagandájá­ról, Iljicsov ismételten rámutatott ar. .na, hogy Ausztria nyugati öveze­tében széleskörű militarista szer­vezkedés folyik. Nem teljes adatok szerint az egykori hitlerista hadsereg tagjai több, mint hatvan kato­nassöpetséget alapítottak, * j Ezek a szövetségek az úgynevezett „Osztrák Bajtársi Szövetségben" tö_ mörülnek, amelynek taglétszáma mintegy 250.000 tő. E tényeket figyelembe véve Ilji­csov javaslatot terjesztett a Szö­vetséges ellenőrző Tanács elé. Ja­vasolta, hogy az Egyesült 'Államok, 'Anglia, Franciaország és a Szovjet­unió főbiztosa a maga öveze­tében haladéktalanul tegyen megfelelő intézkedéseket a fa­siszta és militarista szerveze­tek működésének eltiltására. Indítványozta továbbá, hogy hív­ják fel az osztrák kormányt a fa­siszta és militarista szervezetek működésének, valamint az An­schluss propagandájának Ausztria területén való eltiltására. Az amerikai megbízott azonban az angol főbiztos támogatásával el­utasította ezt a javaslatot, aminek következtében a szóbanforgó kér­déssel kapcsolatban nem hoztak ha­tározatot*

Next

/
Oldalképek
Tartalom