Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-16 / 141. szám

OELMIGYIRORSZIG SZERDA. 1954. JŰNIUS 16. (Folyta1^ az első oldalról) ben mag kell akadályoznia újabb elfekvő készletek keletkezését Az állami költségvetés kiadásai között évről-évre fontosabb helyet foglalnak el a helyi tanácsok kiadásai. Míg a tanácsok megalakulása elö^t az önkormányzatok kiadási előirányzata egy milliárd és háromszáz millió forint volt, addig a helyi tanácsok költségvetése 1954-ben már hat milliárd és háromszáztizenhat millió Corintot tesz ki. A tanácsok gazdálkodásában feltárt hibák ós hiányosságok felszámolása — folytatta — szükségessé teszi a tanácsok hatáskörének további kiszélesítését, önállóságuk fokozását minden téren, így a költségvetési gazdálkodás terén is. A tanácsok gazdálkodási jogkörének kiszélesítésével megnő a tanácsok felelőssége. Az 1954. évi költségvetés bevételi előirányzata Rátérek az 1954. évi költségvetés bevételi előirányzatának ismertetésére — folytatta Olt Károly. A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetésének bevételei túlnyomórészben a szocialista szektorból származnak. A szocialista szektorból befolyó forgalmiadók, nyereség cs egyéb befizetések 37.8 milliárd /oviin tot, a szövetkezetek által fizetendő szövetkezeti adó pedig egy milliárd és százmillió forintot tesz ki. Elmondotta ezután, hogy a költségvetési kiadások fedezetének legfőbb forrása az állami vállalatok akkumulációja, amely forgalmiadó és nyereeégbefizetés formájában a költségvetési bevételek 70 százalékát teszi ki. Az állami bevételek fő forrása — amint ezt a forgalmiadó és nyereségbefizetés döntő súlya is mutatja — állami vállalataink termelő munkája. Növekvő bevételeket esak növekvő termelés — ezen belül a termelés gazdaságossága, a legmesszebbmenő takarékosság bizjisíthat, A íőfigyelmet ezért a munka termelékenységének állandó növelésére, az önköltség csökkentésére, az anyaggal való messzemenő takarékosságra, a termékek, árueikkok minőségének emelésére kell fordítanunk. Az elmúlt év, sőt a jelen helyzet tapasztalatai is azt mutatják, hogy ezen a téren igen sok a tennivaló — mondotta. A szocializmus építésének új szakaszában döntő feladatunk azoknak a tartalékoknak a feltárása es mozgósítása, amelyek az önköltség rendszeres csökkentésével elérhetők Az anyagtakarékosság fontosságáról is szólt. Az anyagtakarékosság terén elért akár egy százaléknyi eredmény több mint félmilliárd forinttal növelhetné a lakosság jövedelmét. Ezután a termelékenység emelésének fontosságát hangsúlyozta. A munka termelékenysége a felszabadulás óta eltelt kilenc év alatt ugrásszerűen emelkedett s a háború előtti színvonalat ma 70 százalékkal túlhaladja. A termelékenység azonban 1953ban már nem emelkedett kielégítő mértékben s 1954. első negyedében a gyáriparban az előző év hasonló időszakához képest átmenetileg csökkent is, ugyanakkor az ipar számos ágában a kifizetett munkabérek emelkednek. Fel kell venni a harcot a laza béral&pgazdálkodás, a különféle formában megnyilvánuló normacsalások ellen. A legszélesebb körben tudatosítanunk kell, hogy további előrehaladásunknak, az életszínvonal állandó emelésének döntő feltétele a termelés gazdaságosságának kérdése — hangsúlyozta Olt Károly s hozzátette; Az önköltség kedvezőtlen alakulásának egyik fontos oka, hogy nem érvényesíthettük megfelelően vállalatainknál az önálló elszámolás követelményeit, Az igazgatók és főmérnökök, a főkönyvelőkkel együtt — folytatta — nem vizsgálják a termelés gazdaságosságát, nem merik megtagajdni, vagy csökkenteni a jogosulatlan prémium igényeket, nem elemzik megfelelően a mérlegbeszámolók adatait s a beszámolókban feltárt hibákért, lazaságokért nem vonják felelősségre a hibák elkövetőt. / A vállalaton belüli operatív és folyamatos ellenőrzést az igazgatók mindennapi munkájának szerves részévé, fő kötelességévé kell tenni. Az állami költségvetés fontos részét képezik a lakosságtól származó adóbevételek — folytatta beszédét Olt Károly. — Az 1954. évi költségvetésben a lakosságtól befolyó adóbevételek 3.696 millió forinttal szerepelnek és & költségvetés összbevételeinek csupán 8 százalékát teszik ki. A folyó évi költségvetésben az általános jövedelmi adóbevételt az 1953. évben 15 százalékkal csökkentett adó összegében irányoztuk el. Ez a csökkentés elsősorban a mezőgadasági lakosságot érinti. A költségvetésben előirányzott adók azonban csak akkor segíthetik elő a kormányprogramm végrehajtását, a dolgozó nép életszínvonalának állandó és gyorsütemű növekedését, ha azok hiánytalanul és időben be is folynak. A dolgozó nép anyagi jólétének emelkedéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az állampolgári fegyelem megszilárdítása. A jelentős kedvezmények ellenére — hangsúlyozta Olt Károly — az első negyedévben a mezőgazdasági lakosság 170 millió forinttal maradt adósa az államnak, jóllehet pénzbevételei kedvezően alakultak. Mulasztás terheli ebben elsősorban a pénzügyminisztériumot, de a tanácsi pénzügyi szerveket és magukat a tanácsokat is. Mind a pénzügyi szerveknek, mind pedig az adózóknak világosan látniok kell, hogy csak az állampolgári kötelességek pontos és hiánytalan teljesítése biztosíthatja a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítását. A pénzügyminisztérium az adóztatás és az adóbeszedés terén mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére már eddig is több gyakorlati intézkedést tett és egyik legfontosabb feladata az állampolgári fegyelemnek megszilárdítása és az adófizetési készségnek a megjavítása. Az adóterhelések felülvizsgálata, az adóztatás mérve ellen irányuló panaszok gyors megvizsgálása, az előforduló méltánytalanságok megszüntetése és a községi adónyilvántartás megszervezése lehetőséget nyújt arra, hogy megszilárdítsa az adózókban a pénzügyi szervek munkája iránti bizalmat. A takarékosságot messzemenőleg érvényesíteni kell az igazgatási kiadások területén is — mondotta ezután. — Erre igen nagy lehetőségeink vannak. Államigazgatási szerveink munkájában ma még széles körben fellelhető a feladatkörök túlzott központosítása, az egyes szervek közötti párhuzamos ügyintézés, az érdemi munkát akadályozó öncélú, bürokratikus tevékenység. A feladatkörök jórészének decentralizálásával, az irányítás és végrehajtás közé iktatott felesleges és párhuzamos szervek megszüntetésével, a funkcionalizmus kiküszöbölésével, a formális és bürokratikus tevékenység felszámolásával, az államigazgatás munkájának egyszerűsítésével el kell érnünk azt, hogy az államapparátus közelebb kerüljön a dolgozókhoz, munkája minőségileg megjavuljon, hogy feladatait jobban. gyorsabban végezze el. Feladataink a takarékosság fokozása terén Ahhoz, hogy a takarékosságot az eddiginél sokkal eredményesebben alkalmazzuk — folytatta — a pénzügyminisztérium és a bankok dolgozóinak fokozniok kell aktivitásukat és a forinttal történő ellenőrzés eszközét a termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a szigorú takarékosságnak minden területen való érvényesítéséért folyó harc éles fegyverévé kell fejleszteniük. Szólni kívánok még néhány szót az egyiáni takarékosságról. Az egyéni takarékosság a mult év júniusa óta igen szépem fejlődött. Örvendetes, hogy a takarékosság egyre inkább gyökeret ver a falun is. A bácsmegyei Vaskút községnek az ország valamennyi községéhez „Ahány ház, annyi betétkönyv" jelszóval intézett versenyfelhívásához eddig több, mint kétezer község csatlakozott. Á szépen fejlődő városi betétek mellett, a falusi betétek az utóbbi tíz hónap alatt megkétszereződtek. A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetése a szocializmus építése új szakaszának első költségvetése. Kiadási előirányzatai szolgálatában állnak a nagy célkL tűzésnek, amely a szocializmus alapjainak építését szorosan öszszekapcsolja a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelésével. Ahhoz, hogy e célokat megvalósíthassuk, költségvetésünk bevételeit úgy kell előirányoznunk, hogy takarékos beosztással egyrészt előrehaladásunk kulcskérdését képező mezőgazdasági fejlesztési feladatainkat, másrészt az életszínvonal emelkedését biztosító egyre több árucikket adjunk dolgozó népünknek. E kettős feladat sikeres megvalósítása legfontosabb része a kormány programmjának. A kormányprogramm eddigi sikeres végrehajtása azáltal vált le. hetővé —, fejezte be szavait —, hogy ezt a programmot egész dolgozó népünk magáénak vallotta és vállalta végrehajtását. Ezért minden eddiginél határozottabban lehet és kell támaszkodnunk népünkre, népünk közös erőfeszítés sére. Olt Károly beszédét a képviselők hosszantartó tapssal fogadták. Az országgyűlés keddi ülése ezzel végetért. Az ülésszak munkáját szerdán délelőtt 10 órakor folytatja. A szerdai hatórás ülés napirendjén az 1954. évi állami költségvetés tárgyalása szerepel. Az országgyűlés a költségvetés általá nos és tárcánkénti vitáját együttesen folytatja és ezzel együtt tárgyalja az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést is. Az ülést Rónai Sándor elnök zárta be. A minisztertanács határozata az erdőgazdasági termelés fejlesztéséről A minisztertanács határozatot hozott az erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről. A határozat megállapítja, hogy a kormányprogramm, valamint a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósításában nagy szerep vár az erdőgazdaságokra is. Az ország meglévő erdei fa termelésének növelésével, új erdőtelepítésekkel és fásításokkal biztosítani kell nagyobb mennyiségű, jobbminőségű és olcsóbb fa, valamint egyéb erdei termékek termelését a lakosság és a népgazdaság számára. E célkitűzés megvalósítása érdekében a minisztertanács felhívja a helyi tanácsok végrehajtóbizottságaif és az erdőgazdaságokat: fejlesszék tömegmozgalommá a fásitást. A' mezőgazdasági termelésre nem alkalmas területek, közlekedési utak, öntözőcsatornák, patakok mentének fásításával, mező- és legelővédő erdősávok telepítésével és a községek fásításának kiterjesztésével elő kell segíteni, hogy az ország erdőben szegény vidékein helyi faanyag-termelő bázist létesíthessenek. A fásításokhoz és új erdők telepítéséhez az erdőgazdaságok elsősorban gyorsan növő értékes fafajokból (akác és neanesnyárfélék, dió, szelídgesztenye ős különböző gyümölcsfák) megfelelő mennyiségű, jóminőségü facsemetét tartoznak termelni. A szőlő- és gyümölcstermelő vidékeken a szőlőkaró termelés érdekében elő kell segíteni az elkülönített akácültetvények létrehozását. A bányák közelében fekvő, arra alkalmas területeken bánya-fa termelés céliából ipari akácosokat kell telepíteni. A kitermelésre kerülő fa menynyiségének növelése és minőségének fokozása érdekében az erdőgazdaságoknak szakszerűen es rendszeresen kell gondozniok az erdőket A nehéztesti munka kiküszöbölése, a termelékenység emelése érdekében, figyelembevéve az erdőművelés sajátos érdekeit, a határozat elrendeli az erdőgazdasági muns kák nagyfokú gépesítését. Emellett biztosítja a határozat egységes típusú, jóminőségü kéziszerszámok gyártását is az erdőgazdaságok dolgozói számára. Rámutat a határozat az erdőgazdasági szakemberek fokozott megbecsülésének és szociális helyzetük megjavításának szükségessé, gére. Az Erdészeti Főigazgatóság feladatává teszi, hogy az erdőgazdasági szakembereket hosszú éveken keresztül lehetőleg ugyanabban az erdőgazdaságban foglalkoztassák. Az állandó szakmunkások részére a határozat az erdészetekben szolgálati lakás, kert, illetményföld, állattartás és tűzifa biztosítását rendeli el. Ezeken az intézkedéseken keresztül a minisztertanács határozata megteremti az erdőgazdasági ter melós fellendítésének alapját és elősegíti a kormányprogramm és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtását. Dorozsmán soha nem művelték olyan szorgalommal a földet, mint most Minden olyan szép a dorozsmai határban is, hogy öröm az ember szemének látni. A dolgozó parasztok kapálják a kukoricát, töltögetik a burgonyát. Az őszi kalászosok, különösen a fejtrágyázottak — nagyon szépek. Ez is mutatja, hogy a fejtrágyázott gabona megadja bőven a műtrágya árát. A búzatáblákból szinte kiválik, melyiktől nem sajnálta gazdája a műtrágyát. Dorozsmán soha ilyen szorgalom-' mai nem művelték a földet, mint most, Nagy Ferenc levelező Június 15-étői július I5-ig: „Papírgyűjtő hónap" — a minisztertanács határozata A minisztertanács határozatot hozott arról, hogy 1954 június 15től július 15-ig „Papírgyűjtő hónapot" kell szervezni. A papírgyűjtő hónap megszervezésével a minisztertanács a könnyűipari minisztert bízta meg. A minisztertanács felkérte a DISZ-t, a szakszervezeteket és az MNDSZ-t, hogy szervezeteik és aktíváik mozgosításáv&l Segítsék elő a papírgyűjtés sikerét, Számos sikertelen kísérlet után isten segítségéijel mégis megalakl-i tották az új francia kormányt. Megszűnt a több mint egy hónapja tartó válság. Amint a miniszter belépett új dolgozószobájába, levetette fehér kesztyűit és elegáns mozdulattal dobta a szolgának. — Nos, itt vagyok » szólt barátságosan. —. Jónapot, excellenciás uram — válaszolta az egyenruhás öreg szolga. —- Üdvözlöm önt itthon. A miniszter arcán barátságos mosoly jelent meg: -r, Itthon üdvözöl? Nagyon kedves. Látszik, hogy a francia erkölcsök nem hanyatlanak. Kényelmesen helyetfoglalt az íróasztal mögött a hatalmas karosszékben és bíráló tekintetét végigjáratta a szobán. —* Méltóztatott már villásreggelizni? kérdezte a miniszteri szolga. — Nem. Ragyogó, hogy eszembe juttatta. A sok gondtól megfeledkeztem volna róla. Hozzon nekem ;;: —• ::: egy negyed Chateau—Cormange Deux 1914-et és két szendvicset szardiniával meg sonkával, — folytatta a megkezdett mondatott a szolga. — Honnan tudja? —r meredt rá a miniszter. —- Itthon üdvözöltem miniszter urat — hajolt meg a szolga —, inert már méltóztatott itt lenni. — Valóban! = csodálkozott a így francia minisxéeb keseevei miniszter. sm Persze, persze, annyi volt a kormányválság, hogy már jó magam sem ismerem ki magam a bársonyszékek között. Újra körülnézett a szobában, hogy felelevenítse emlékeit.sA sarokban vízzel telt üvegkádat fedezett fel, kaviccsal, homokkal és néhány hallal. A miniszter megörült: —• Akvárium! Persze, hogy voltam már itt. Erre különösen emlékszem. Állandóan kérdezgettem a kollégákat a különböző kormányokban, melyiknek van ilyen nagy akváriuma. Most végre megtaláltam. Maga pedig:maga pedig-.-.-. r— Jacques, miniszter úr. — Persze, ide hallgassan, Jules.:-. r— Jacques, kegyelmes uram! — Igen, igen; Jacquesot mondott; én meg Julesre gondoltam, a közlekedésügyi minisztérium szolgájára, ott is voltam már vagy kétszer. Látja, ilyen a mi életünk: egyszer ide, egyszer oda. A miniszter szeme ismét szeretettel pihent meg az akváriumon. Aztán újra Jacqueshez fordult: r- Mikor voltam itt utoljára? — 1949 nyarán, excellenciás uram, teljes száz napon keresztül. Ekkor volt excellenciád leghoszszabb ideig nálunk. Irta . PAVEL ROBOVT — Magyarázzon meg nekem valamit. Hogy lehet az, hogy a szoba még ma is ugyanúgy van berendezve, mint akkor? Nem hiszem, hogy a kollégáimnak velem azonos izlése lenne. Az öreg szolga meghajolt. — A miniszter uraknak természetesen a legkülönbözőbb ízlése van, de mi már erre berendezkedtünk ... — Hogy-hogy berendezkedtek, kedves Jacques? — Külön osztályunk van, excellenciás uram . és külön vaktárunk. így például Laffinett miniszter úr számára rendszerint holland művészek képeit akasztjuk fel, míg Andes-Do yot miniszter úr, mint radikális a modern irányzatú művészetet részesíti előnyben. Az MRP urai számára szentképekkel díszítjük a szobát, ezeket különbözőképpen egészítjük ki; így például de Castillac úr megkívánja, hogy az íróasztalán hatalmas album feküdjön Rita Hayworth fényképeivel, Latuel abbé számára pedig a Notre-Dame székesegyház formájára kifaragott kis bárszekrényt készítjük be. Egyes miniszter urak számára angol büfférői és tolmácsról gondoskodunk, — egyeseknek közülük, mint ismeretes, nehézségei vannak a francia nyelvvel. A szocialista urak pedig rendszerint Trockij úr portréját kívánják látni. A miniszter álmélkodott. — Most már kezdem érteni, miért találok jóformán minden dolgozószobában akváriumot. De hogyan tudják ezt időben berendezni? Hiszen a kormányt csak tegnap hagyták jóvá. Jacques diszkréten mosolygott: — Ez igen egyszerű, excellenciás uram. A dolgozószobát már akkor kezdjük berendezni, amikor a miniszterelnök a kormánylistával a parlamentbe indul. — Kiváló! — lelkesedett a miniszter. De a következő pillanatban összehúzta szemöldökét. Mondja, Jacques. Es mi történik, ha a parlament nem hagyja jóvá a kormányt? A szolga meghajolt. — Ez már a mi kockázatunk, excellenciás uram. Ezúttal ötször rendeztük át a dolgozószobát. Párizs felszabadulása óta most rendeztük át ötvenkettedszer., — Ilyen az élet! — sóhajtott a miniszter. — Es a „l'Humanité" azt meri állítani, hogy Franciaországban egyetlen új kormány sem hozhat változást. Na jól van Jacques, kezdjünk munkához. Legejfször természetesen hozza a villásreggelit. — Parancsára hajolt meg a szolga, majd halk léptekkel kivonult. A miniszter még körül sem nézett rendesen, amikor Jacques ismét belépett. —; A különleges osztály vezetője van itt — szólalt meg bátortalanul. — Beszélni szeretne excellenciáddal. •— Dobja ki •— legyintett a miniszter. — Vagy egyszerűen várjon. Magyarázza meg neki," hogy éppen átveszem az ügyeket és villásreggeli után bocsássa be. Jacques zavartan állt az ajtónál. — Excellenciás uram, az osztályvezető úr azt állítja, hogy a parlament elutasította a költségvetést. A kormány megbukott. -.: Az ajtó csattanva nyílt ki, lepkegyüjteménnyel zsúfolt szekrényeket és kitömött denevéreket cipelő szállítómunkások rontottak a szobába, ugyanis új minisztert vártak — o „Vissza a természethez" párt tagját. Megragadták az akváriumot és vizet, homokot és halakat kilötyögtetve siettek vele a ráktárba. — Megfordult a kerék, — állt fel asztala mellől a miniszter. — Kár, hogy ki sem tudtuk beszélgetni magunkat, Jacques. Nem baj. majd pótoljuk, ha legközelebb találkozunk. Az akváriumra ügyeljenek! Viszontlátásra, barátom! (Rövidített fordítás)