Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-08 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I * —a A MAI SZAMUNKBÖL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ünnepség Szegeden a III. Pedagógus Nap alkalmával Június 15-re összehívták az országgyűlést Fontos időszerű kérdésekről tanácskozott a szegedi tsz-ek vezetőinek ertekezlete A II. össznémet Ifjúság! találkozó megnyitása Berlinben A Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusának június 5-1 ülése A csongrádmegyei DISZ-ifjak megállják helyüket a nagy versenyben J A termelőszövetkezetek legfontosabb feladata: Panmindzsonftól Genfig (P. I.) Egy évvel ezelőtt, 1953 június 8-án a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat folytató két fél küldöttsége Panmindzsonban hivatalosan aláírta a hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó, 26 pontból álló egyezményt. Ezzel létrejött a koreai fegyverszünet megvalósulásának legfőbb feltétele, a hadifoglyok hazatelepítése, amely több mint egy esztendőn át a koreai fegyverszünet megvalósításának útjában álló kérdés volt. A továbbfolytatódó tárgyalások eredményeként azután nem sokkal később, 1953 július 27-én a két tárgyaló fél képviselői Panmindzsonban aláírták az öt cikkelyből álló fegyverszüneti egyezményt is. A hadifogolycsere és a fegyverszüneti egyezmény szövege, továbbá az azóta eltelt időszak története igen érdekes és — tanulságos olvasmány. Történelmi dokumentum és megcáfolhatatlan bizonyítékok egész sorát találjuk benne arra vonatkozóan, hogy a hadifogolycsere- és fegyverszüneti egyezményt csupán az egyik fél: a koreai-kínai fél tekintette olyan egyezménynek, amelynek előírásai kötelezőek számára. Még élénken él emlékezetünkben a nem közvetlenül hazatelepített, az úgynevezett ENSZcsapatok fogságába esett koreai és kínai önkéntes harcosok szomorú sorsa, akikkel szemben az amerikaiak-vezette ©másik fél© az egyezmény legelemibb előírásait sem alkalmazta, figyelmen kívül hagyva, hogy ezek a katonák családjukhoz, otthonaikba, hazájukba kívánnak visszatérni. Az amerikaiak ezeket az embereket ©visszatérni nem kívánók©-nak minősítették és a legkülönbözőbb ürügyekkel akadályozták meg, hogy a Koreai Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság küldöttei felvilágosító munkát végezhessenek e hadifoglyok között. Mint később kiderült, tették mindezt azért, hogy e foglyokat Csang Kai-sek és I.i Szin Man ügynökeinek adhassák át. Vagy ki ne emlékeznék a koreai politikai értekezlet összehívásával kapcsolatos amerikai manőverekre, amelyeknek célja az volt, hogy lehetetlenné tegye a Korea egyesítéséről és jövőjéről tárgyaló és döntő értekezlet összeülését. Nevetséges érvei, az értekezletre meghívandó államokkal kapcsolatos legképtelenebb kifogásai valójában azt jelentették, hogy az Egyesült Államok nem az ázsiai és az európai államok érdekeit, hanem saját háborús köreik elgondolásait vette és veszi figyelembe akkor, amikor mind a mai napig megakadályozta a koreai politikai értekezlet összeülését. A berlini értekezlet ismeretes határozata a genfi értekezlet feladatává tette a koreai kérdés békés és végleges rendezését az indokínai fegyverszünet megvalósításával egyetemben. A genfi értekezlet a koreai kérdés vitájával kezdte munkáját és az első héten kizárólag ezzel foglalkozott. Mindjárt az első tárgyalási napokon kiderült, hogy az Egyesült Államok küldöttsége továbbra is a régi nótát fújja és mereven ragaszkodik régi álláspontjához. Két álláspont érvényesítése körül folyik a koreai kérdés tárgyalásával kapcsolatban a vita. Az egyik álláspont lényege az a javaslat, amelyet a genfi értekezlet első napjaiban Nam Ir tábornok, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője terjesztett elő. Ennek a javaslatnak értelmében biztosítani kell, hogy mielőbb létrejöjjön a független, demokratikus és egységes Korea. Hogy ez elérhető legyen, minden idegen csapatot a legrövidebb időn belül ki kell vonni Korea területéről és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, valamint a Koreai Köztársaság képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt általános és titkos választásokat kell tartani Korea egész területén. A választások eredményeként megalakuló kormány feladata lesz azután az ország egyesítésének megvalósítása. Nem kétséges, hogy ez a demokrácia elveivel és a népek önrendelkezési jogával teljesen összhangban lévő javaslat minden tekintetben megfelel a koreai nép érdekeinek és ezért a Szovjetunió, valamint a Kínai Népköztársaság küldöttsége is támogatja. A másik álláspont lényege az, hogy az Egyesült Államok és az ENSZ koreai háborújában résztvett többi 16 állam küldöttsége arra az ENSZ-bizottságra akarja bízni a koreai kérdés rendezését, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete jogellenes határozattal 1950 október 7-én ©Korea helyreállítására és egyesítésére© küldött ki. A hét állam képviselőjéből álló bizottság feladata volt egyrészt az, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét képviseljék egy ©egységes, független és demokratikus© kormány alakításának kérdésében egész Korea területén, másrészt pedig az, hogy gyakorolják Koreában azokat a ©segítséggel© és ©helyreállítással© összefüggő funkciókat, amelyeket az ENSZ-közgyűlés reájuk bízott. Mivel ezeket a határozatokat az ENSZ mint hadviselő fél hozta, nyilvánvaló, hogy nem lehetnek jogérvényesek és elfogadhatók a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya számára, hiszen a szembeháiló felek egyikének érdekeit és önkényes akaratát fejezik ki csupán. Az Egyesült Államok irányítása alatt álló 16 állam küldöttsége álláspontjuk kialakításakor figyelmen kívül hagyta azt az alapvető tényt, hogy az ENSZ zászlaja alatt támadó csapatoknak nem sikerült győzelmet aratniok minden erőfeszítésük ellenére sem, következetesen nem léphetnek fel a feltételeket diktáló fél szerepében sem. Ami Koreát az Egyesült Államok számára értékessé teszi, az az, hogy Korea határos a Kínai Népköztársasággal. Ezért követ el az amerikai küldöttség mindent, hogy az USA csapatai minél tovább állomásozzanak Korea területén. A genfi értekezlet eseményeit figyelemmel kísérő nemzetközi közvélemény jól látja, hogy az Egyesült Államok küldöttsége olyan helyzetet igyekszik Genfben is teremteni, mint annakidején Panmindzsonban: hónapokig szeretné húzni az időt, értelmetlet vitákat provokál, jelentéktelen részletkérdésekkel, tarthatalan érvekkel igyekszik elkedvetleníteni a konferencián résztvevő és megegyezésre törekvő küldöttségeket, hogy azután különböző kifogásokat találjon a tárgyalások megszakítására. Molotov szovjet külügyminiszter a genfi értekezlet június 5-i, a koreai kérdéssel foglalkozó legutóbbi ülésén mondott nagy beszéde áthúzta az ilyen amerikai számítások megvalósulásának lehetőségét: az eddigi üléseken kialakult azonos álláspontok csoportosításával, a megegyezés útjában álló és megtárgyalandó kérdések megjelölésével és a szovjet küldöttség öt pontból álló javaslatának előterjesztésével lehetővé tette, hogy az értekezlet további munkája során olyan megegyezést érjen el, amely egyaránt megfelel a koreai nép és a világbéke megszilárdítása érdekeinek. a tavaszi munkák kezdeti lendületének a fokozása A Termelőszövetkezeti Tanács ülése A Termelőszövetkezeti Tanács vasárnap délelőtt ülést tartott, hogy megbeszélje a termelőszövetkezetek előtt álló legközelebbi feladatokat. A tanácsülésen Dobi István elvtárs, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke tartott előadást. — A kongresszus utáni egy hét tapasztalatai máris azt mutatják — mondotta —, hogy a kongreszszus határozatai nagy hatással voltak termelőszövetkezeti tagságunkra. A termelőszövetkezeti tagok világosan látják, hogy a párt cs az állam teljes erejével mögöttük áll és mindenben segíti őket. Ez a termelőszövetkezetek tagságát még jobban megerősítette, jobb munkára serkenti őket, bátorítást ad nekik az ellenség szövetkezetellenes munkájának meghiúsításához. Gondos kapálással a nagyobb terméseredményért Bár nem kis számban vannak még gyenge termelőszövetkezetek, ezek nem homályosíthatják el szövetkezeti mozgalmunk eredményeit és a közös gazdálkodás előnyét, amelyet már most is sokszáz jolműködő termelőszövetkezet bizonyít. Ezeknek a szövetkezeteknek nagy szerepük van abban, hogy tavaly ősz óta mintegy húszezer új tag lépett be a termelőszövetkezetekbe és egyre többen jönnek viszsza a tsz-ekbe olyanok is, akik korábban az iparban vagy más vállalatoknál helyezkedtek el. Termelőszövetkezeteink az idén az egyénileg dolgozó parasztokat megelőzve vetették el a tavasziakat. Az utóbbi évekhez képest lényegesen nagyobb területet istállötrágyáztak és műtrágyáztak. A gyengén telelt őszi gabonavetésekből több mint 400.000 holdat íejtrágyáztak. Ezzel termelőszövetkezeteink zöme megtette az első lépéseket az idei jó termés eléréséért. Termelőszövetkezeteink az idén a kívánatosnál lényegesen kisebb területen vetettek kapásnövényeket, főleg kukoricát. Az összes kapásr.övények részaránya a vetésterületben csupán 21 százalék. Rendkívül alacsony szám ez. A kukorica vetésterületének kellene csaknem ekkorának lennie. Mivel a kapásnövények vetésterületét az idén már nem tudjuk megnövelni, a soronlévö munkák, elsősorban a kapálás gondos elvégzésével kell a lehető legnagyobb terméseredményeket elérni, hogy a kapásokból is minél többet takaríthassanak be szövetkezeteink. Számos termelőszövetkezetben azonban megkéstek a kapálással. Minden fog vegye ki részét a közös munkából Gépállomásainkon nem kis számban találhatunk növényápológépeket — folytatta Dobi elvtárs. >— Mintegy 2000 kultivátor segítheti a növényápolást. A gépállomások a termelőszövetkezetek növényápolási munkálatainak mintegy 61 százalékát tudnák elvégezni a rendelkezésre álló gépkapacitással. De a termelőszövetkezetek a növényápolási munkáknak csupán 17 százalékára kötöttek szerződést. A gépállomások dolgozói a mezőgazdaság fejlesztéséért, a termelőszövetkezetek megszilárdításáért most azzal tehetnek legtöbbet, ha minél több gépi kapálást végeznek a termelőszövetkezetekben. Dobi elvtárs ezután hangsúlyozta: a termelőszövetkezeti tagok kivétel nélkül vegyék ki részüket a közös munkából és minél nagyobb számban vonják be a közös munkába a termelőszövetkezeti tagok családtagjait, az asszonyokat és a fiatalokat. Napköziotthonokat, bölcsődéket kell létesíteni, hogy a kisgyermekes anyák is résztvehessenek a közös munkában. A családtagok bevonását a közös munkába sok szövetkezet azzal tudta sikeresen megoldani — folytatta Dobi elvtárs —, hogy a kapásnövények művelését egyénekre osztotta fel. Dobi elvtárs ezután arról beszélt, hogy számos szövetkezet nem használja ki a gépi munkában és a családtagok mozgósításában rejlő le* hetőségeket, hanem a kapásnövé* nyeket részes művelésre adja ki. A kétegyházi Népköztársaság terme* lőszövetkezet például 110 hold ku* koricát adott ki harmados műve* lésre. Ezzel — 20 mázsás termés* átlagot számítva — több mint 700 mázsa kukoricát veszített. Ez a ku* koricamennyiség 100 sertés íelhíz* Jalásához volna elegendő, s 20 fo* rintos húsár mellett 300.000 forint jövedelmet hozna. Ez a tsz tehát 300.000 forintot dobott ki az abla* kon. Dobi elvtárs ezután rámutatott arra a káros jelenségre is, hogy egyes termelőszövetkezetekben az alapszabályt megsértve, növelik a tagok háztáji területét. Majd apre* mizálás jelentőségéről beszélt. A premizálás komoly ösztönző erő, s a jóldolgozók számára jelentős kiegészítő jövedelem származik abból, ha a terven felül termelt kapások egynegyedét, vagy ennek pénzértéket a közgyűlés határozata alapján azok kapják meg, akiknek közvetlenül köszönhető a többlettermés. Részletesen foglalkozott Dobi elvtárs az állattenyésztés jelentőségével és a szálastakarmányok gon* dos betakarításának fontosságával, Köztudomású — mondotta —, hogy számos termelőszövetkezetben fejlett az állatenyésztés, s ezzel megteremtették a gazdálkodás magas színvonalát, magasfokú jövedelmezőségét. A nagykanizsai Vörös Csillag termelőszövetkezet például fejlett állattenyésztésének eredményeképpen már az év első negyedében teljesíthette egészévi hízottsertés-, vágómarha-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét, s bőven ad el szabadpiacon hízót, malacot, tojást és tejet is. Az ebből származó bevételek tették lehetővé, hogy január óta havonta adnak előleget munkaegységenként. A nagykanizsai Vörös Csillag termelőszövetkezetet, a kongresszusi versenyzászlót nyert végegyházi Szabadságot, a barcsi Vörös Csillagot és a többi hasonló szövetkezetet tekintsék példaképüknek szövetkezeteink, amikor hozzálátnak a szálastakarmányok betakarításához, a takarmánybázis növeléséhez, Szorosabb kapcsolat a tsz-tagok és egyéni parasztok között A továbbiakban Dobi elvtárs az aratásra való felkészülésre hívta fel a figyelmet: Az idén a gépállomásokon 972 kombájn és 2168 kévekötő-aratógép áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Ezenkívül még 1000 gépivontatású fűkaszával is segítik a gyors aratást. Termelőszövetkezeti vezetőink már most gondoskodjanak a munkaerő mozgósításáról, oszszák be az aratási munkára az építkezéseken és a segédüzemágakban dolgozó tsz-tagokat is, és növeljék a munkaerő teljesítményét a munka jó megszervezésével. Az aratási munkák elvégzéséhez nagyon szükséges a családtagok bevonása a közös munkába. Termelőszövetkezeti tagjaink az aratásra való gondos felkészüléssel, s ennek eredményeképpen az aratás határidőre, minimális szemveszteséggel való elvégzésével növeljék kenyérgabonarészesedésüket, teljesítsék népünk bőséges kenyérellátása érdekében kötelezettségüket. Dobi elvtárs ezután arról beszélt, hogy valamennyi megyében, minden járásban található ma már olyan termelőszövetkezet, amely példamutatóan gazdálkodik, s ahol nagy a tagok jövedelme. Majd így folytatta: Termelőszövetkezeteink segítsék elő, hogy az eddiginél szorosabb kapcsolat alakuljon ki köztük és az egyénileg dolgozó parasztok között. Használjanak ki minden megfelelő alkalmat, a termelési bizottságot, a tanácsi állandó bizottságokat, hogy a falu lakossága, elsősorban a jólgazdálkodó parasztság minél közelebb kerüljön a szövetkezethez. A termelőszövetkezetek soronlévő termelési feladatainak elvégzéséhez és az egyéni parasztsággal való kapcsolatuk szorosabbra fűzéséhez komoly segítséget várunk a vidéki párt- és állami szervek dolgozóitól. Járási tanácsainknak, amelyek eddig már számos termelőszövetkezet megerősítéséhez nyújtottak segítséget, most az a feladatuk, hogy az élenjáró termelszöveíkezetek legjobb tapasztalatait, jól bevált módszereit eljuttassák a gyengébb termelőszövetkezetekbe, hegy ott is hasznosíthassák ezeket. Sokat segíthetnek termelőszövetkezeteinknek, tanácsaink és gépállomásaink szakemberei, elsősorban agronómusai. Bár a termelőszövetkezetekbe kihelyezett agronómusok még alig néhány hónapja dolgoznak új munkakörükben, munkájuk hatása máris érezhető. Számos szövetkezetben az agronómusok útmutatásai alapján növekedett az állattenyésztés hozama, javult a munkaszervezés. Szükséges azonban, hogy a gépállomás főagronómusa, a járási tanács főagronómusa szorosabb kapcsolatot tartson a tszekben dolgozó agronómusokkal, irányítsa, ellenőrizze és segítse tevékenységüket. Beszélt Dobi elvtárs munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk ] termelőszövetkezeteket patronáló mozgalmáról, amely rendkívül hasznos megnyilvánulása a munkás-paraszt szövetségnek. Befejezésül felhívta a Termelőszövetkezeti Tanács tagjait, hogy fáradhatatlanul dolgozzanak ne csak saját szövetkezetük, hanem valamennyi termelőszövetkezet felvirágoztatásáért, az egész termelőszövetkezeti mozgalom fellendítéséért. Dobi István elvtárs előadói beszéde után több hozzászólás hangzott el, Felszólalások A Termelőszövetkezeti Tanácselnökének beszéde feletti vitában többek között felszólalt Balla János elvtárs, a szentesi Felszabadulás tsz Kossuth-díjas elnöke, aki többek között arról beszélt, hogy csatlakozott hozzájuk egy gyengébb szövetkezet. Ez nagy problémái okozott a vezetőségnek és a tagságnak, de az eddigi tapasztalatok alapján remélik, sikerül rendbehozni ezt a részleget is. Balla elvtárs ezután egyes állami vállalatéi; hanyag munkáját bírálta. ©Norton kutat akartunk fúratni — mondta. — Ilyen kutak vannak az egyént bolgárkertészeknél is, kifogást; lanul működnek, 400—500 liter v izet adnak percenként. Nálunk azonban még mindig nem működik a kút, pedig március 8-án már megkezdték a fúrását. Idáig százezer forintunkba került. Kisparasztok is fúrattak ilyen kutakat — 10.000 forintért. Ez nyilván nem jó hatást íFólytaldí a mdt&fi maion.} l