Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-30 / 153. szám

SZERDA, 1954 JtNIUS 30, 3 BELMRGYRRORSZÍG Az illetékesek figyelmébe! LEVELEZŐINK ÍRJAK Miért van a panaszkönyv ? Erre a kérdésre szeretnénk vá­laszt kapni az illetékesektől, akik talán többet tudnak ezen kiskönyv ielfektetésének és rendszeresítésé­nek igazi céljáról. Sok üzletben jártunk s minde­nütt láttuk, ha nem is a panasz­könyvet, de a felírást, hogy „Pa­naszkönyv a pénztárnál", vagy .Építő bírálatoddal, a panaszkönyv használatával segíted munkánkat". Ehhez hasonló szöveget láttunk a szatymazi földművesszövetkezet italboltjában is. Ezideig még nem volt szükségünk egyetlen egy he­lyen sem erre a kis könyvecskére, üe június 20-án szerettünk volna bírálatot mondani a fent említett italbolt egyes dolgozóira, mivel a következő eset történt: Labdarúgó csapatunk a mérkő­zés után elhatározta, hogy kollek­tíván elfogyaszt egy pár pohár sört. Még nem értünk oda az ital­bolthoz, megállapodtunk, figyelem­be véve a forgalmas helyet és az aránylag lassú kiszolgálást, nem nehezítjük a kiszolgáló személyzet munkáját a jónéhány pohár sör ki­mérésével, üveges családi sört fo­gyasztunk. Amikor az egyik játé­kosunk családi sört kért, felhang­zott az üzletvezető, Németh Antal, cseppet sem barátságos, rideg hangja, hogy „nincs". Mit volt t mit tenni, a kollektív sörfogyasztás [ helyet egyenkinti kisebb csoportok­ban 3—4 fő részére tudtunk csak poharat kapni, így két fő közülünk állandóan a poharat vitte az asz­talok és a söntés között. Nem telt bele egy félóra, a szomszéd asz­talnál láttunk üveges sört fogyasz­tani, aminek láttán mi is ismét megkíséreltük, hogy üveges sört kérjünk. A válasz ugyanaz volt, mint az előbb, habár meggyőződ­tünk az ellenkezőjéről. Az üzletvezetőtől kértük a pa­naszkönyvet, mire ő megkérdezte, hogy miért szükséges az nekünk. Közöltük vele, hogy a fenti esetet akarjuk beleírni, mire ő még ride­gebb hangon válaszolta: „Nem adom oda, ehhez csak nekem van jogom, senki másnak". Ezek után az a kérdésünk, váj­jon az italbolt vezetője mire hasz­nálja a panaszkönyvet és kitől kapta a jogot a kiadás megtagadá­sára és az általános viselkedése alapján ítélve miért tanúsít olyan rideg, sőt ellenszenves magatartást. Reméljük, ha ezideig nem is si­került, de ezután meg tudják ér­tetni az italbolt vezetőjével, hogy mi célt szolgál a panaszkönyv és ahhoz nemcsak őneki, hanem főleg azoknak van joguk, akik bírálatuk­kal is elő akarják segíteni a szocia­lista kereskedelem fejlődését. Szeged Pf. 1007. sportolói és vezetősége, Régóta várok már rá! Szép® otthonunk. Minden hó­napban megtakarított pénzünkön vehetünk valamit. Egy-egy új bú­tordarabnak nagyon örültünk. Fér­jemmel közösen választottuk ki helyét a szekrénynek, az ágynak, a könyvszekrénynek, szépen rendez­tük be lakásunkat, s mindig meg­beszéltük, hogy a következő hó­napban mit veszünk. Április hónapban szokatlan do­log történt. Nem tudtunk meg­egyezni azon, hogy mit vegyünk. Férjem rádiót és függönyt akart, én meg a hiányzó székeket akar­tam pótolni és tükröt szerettem volna venni. Boldogan mentem a Szegedi Bú­torértékesítő Vállalathoz, én győz­tem, s kiválasztottam egy széket, egy tükröt, és nyomban ki is fi­zettem. A Bútorértékesítő Válla­latnál dolgozó elvtársak megígér­ték, hogy rövidesen házhoz szál­lítják a bútort. Azt hozzá tették, hogy ha majd a tükör megérkezik. Türelmetlenül vártam a bútorda­rabokat, azt szerettem volna, ha minél hamarabb teljes lesz beren­dezésem. j Azóta már sok idő telt el. Már van rádióm, függönyünk is, de a szék és tükör még nincs a laká­sunkban. Többször felkerestem a Bútorértékesítő Vállalatot, ott min­dig azt mondták az elvtársak, hogy szállítanák a bútort, de még a tü­kör nem érkezett meg, mert az ÉM. 12/1. Épület-Uvegezési Vállalat csiszoló üzeme nem szállította még le a tükröt. Én arra kérem a Budapesti Épü­let-Üvegezési Vállalat csiszoló üze­mét, hogy gondolkodjanak el azon, mennyire hiányzik egy -lakásból a tükör és milyen régóta várok már rá. S. F. — H. Zs. Az ószentiváni termelési bizottság munkája az aratás előtt Ószentiván határában is nagyon száraz volt az ősz, a tél pedig ke­gyetlenül hideg. Szóval: az időjá­rás egyáltalán nem kedvezett a gabonának. A község tanácsa és termelési bizottsága azonban még­sem csüggedt el: — Ha nem kedvezett az idő a gabonának, majd kedvezünk neki mi, — mondották és így is csele­kedtek. Mikorára elolvadt a hó és rá le­hetett menni a vetésre, Ószent­iván parasztságának a termelési bi­zottság tagjai megmagyarázták: akinek gyenge a gabonája ne saj­nálja a fej trágyát. Még két má­zsával is többet fizet majd betaka­rításkor a búza, ha tápanyagot adunk a földnek. Az ószentivániak megfogadták a jótanácsot és hozzáláttak a koratavaszon a vetések ápolásához. Munkájuknak meg is lett az eredménye, mert má­jus végén már megmutatkozott: hiába volt száraz az ősz és hideg a tél, a fejtrágyázás folytán mégis jó termés lesz. Sokkal jobb, mint amit vártak. A termelési bizottság Juhász Fe­renc vezetésével meg is tartotta első határszemléjét az aratás előtt és megkezdődött a betakarításra való előkészület is, mikor az egyik júniusi estén sötét viharfellegek nyomultak Ószentiván felé. Akkor még senki sem számított arra, hogy ezek a nehéz esőfellegek milyen nagy bajt hoznak a községnek. Este 10 óra felé járhatott az idő, mikor villámlani kezdett, majd megered­tek az ég csatornái ás mintha dé­zsából öntötték volna, úgy ömlött az eső egész éjtszaka. Mindenki la­kása ablakából leste: mikor ér vé­get a pusztító eső. Csak reggel 5 óra felé csendese­dett el, de 6 órakor már minden dolgozó paraszt a földjére sietett, hogy lássa, milyen kárt tett a ve­tésekben a vihar. Keserű, nehéz órák voltak ezek. A térvári részen húzódó, 8 kilométer hosszú anya­kanális nem tudta magába fogadni és elvezetni a sok esővizet és a kanálisból a sárgásán szennyes, hömpölygő ái-adat feltartóztathatat­lanul zúdult a szántóföldekre. Kó­nya József, Szakái Imre, Jozó La­jos, Hegyközi József dolgozó pa­rasztok földjén legalább 1 méter 20 centis víz állt már a reggeli órákban. Az áradat benyomult a községbe is. A Május elseje utca is víz alá került. Barna József 5 hol­das dolgozó paraszt háza is; a szín­ben az aprójószágok a vízbe ful­ladtak. Kiss András elvtárs, a községi tanács elnöke azonnal látta, hogy cselekedni kell! Mentőbrigádokat szervezett és a brigádok nyomban hozzáláttak a mentéshez és a víz levezetéséhez. Működni kezdett a tiszai szivattyú is. A termelési bizottság néhány per­ces rendkívüli ülést tartott, majd minden egyes termelési bizottsági tag a saját körzetébe sietett, hogy helyzetjelentést hozzon a víz pusz­tításáról, s arról, hol legsürgősebb a segítség. A bizottság tagjai mi­kor visszaérkeztek a községi ta­nácshoz, kiderült, hogy a határban 1200 hold szántóterület került víz alá közvetlen az aratás előtt. A pártszervezet, a tűzoltóság, a hon­védség, a tanács és a termelési bizottság gyors segítsége azonban meggátolta a további pusztítást. Amilyen gyorsan csak lehetett, a víz aló került szántóterületek jó­részéről leeresztették a vizet. En­nek köszönhető, hogy 440 holdat teljesen meg tudtak menteni. Aratnak tehát Öszentivánon az idén is! A termelési bizottság se­gítségével a tanács felkészült az­aratásra, most a napokban újabb határszemlét tart és ha a búza viaszérésbe kerül, azonnal kiadják a jelszót: suhogjanak a kaszák! Elkészült már a cséplőgépek beosz­tási terve is. A mult évben 5 gép csépelt a községben, az idén már hét. Minden lehetőség meg van te­hát arra, hogy július végéig befe­jeződjék Öszentivánon a cséplés. A községi termelési bizottság a víz­pusztította 760 holdra pedig rövid tenyészidejű kukoricát, muhart, kö­lest javasol vetni. Nem marad tehát egyetlen hold „pihenő" föld az idén sem Öszent­ivánon . -. i (v, gy) Űj korszak a téglagyártás történetében Tisztítsák meg a Tiszapartot a vízbefult állatok hulláitól T5bb dolgozótársammal együtt munkaidő után alig várjuk, hogy lemenjünk a Tiszára. A levegő, a napfény jó hatással van ránk és elősegíti fizikai és szellemi felüdü­lésünket. Sajnos azonban a tiszta levegőt udorító bűz szennyezi a parton. Hetek óta terjeszti a bűzt a partra kivetett vízbefúlt sertés, kutya stb. hullája. Körülbelül jú­nius 17 óta egy 130 kiló körüli el­pusztult sertés hullája szennyezi a levegőt a strandtól 200—300 méter­nyire a parton felfelé. Vájjon kö­telessége-e ez a parti rendbentar­tás valakinek? Ha nem —< miért nem gondolnak rá? Ha van kijelölt szerv erre, miért nem teljesítik kötelességüket? Miért nem gondol­nak a fertőzésnek erre a meleg­ágyára? Tudom, hogy a fürdőzők hálás köszönettel gondolnának a partot rendbentartókra. Szabó Erzsébet "i? NIVÖ KSZ dolgozója A SZOVJET TECHNIKA fejlő­dése a téglagyártásban is megmu­tatkozik. A kezdetleges égetési módszerektől ma már eljutottunk a korszerű automata téglagyárig. A köralakú automatagyár megépíté­sével új korszak kezdődött a tégla­gyártás történetében. A gyár egyik legfontosabb gép­egysége az őrlőmalom, ahol 300— 350 fokra hevített gázok szárítják ki az agyagot, s a malomgépezet porrá őrli azt Innen futószalagon jut tovább az agyagpor. A túlzsíros agyaghoz úgynevezett „soványító­szert" és szénport adnak. A sová­nyítószer homok, vagy salakpor lehet. A szénpor pedig azért szük­séges, mert így gyorsabban és tö­kéletesebben ég majd ki a tégla a kemencében. Az egyik tartályban agyagpor, a másikban soványító­szer van. Működésbe kezdenek a tartályok alatt elhelyezett ada­golók, amelyek a megállapított re­cept szerint veszik fel az alapanya­got és soványítószert. Ezután a formálás következik. A poralakú alapanyagból, vízhozzá­adás nélkül, szárazon készül a tég­la. Magasnyomású préssel nagy­alakú téglákat préselnek, ezeket pedig a prés vágószerkezete vágja fel a megfelelő méretre. A rakodó­automata rögtön 160-as oszlopokba rakja, egy újabb gép pedig tovább szállítja a téglákat égetésre az alagútkemencébe. NAGYJÁBÓL IGY TÖRTÉNIK a téglagyártás az automatagyár­ban. Abban különbözik a többi tég­lagyártól, hogy itt megszűnt a gyá­ronbelüli szállítás minden formája s a munkát a szovjet ipar legki­válóbb automatái és gépei végzik. A gyáron kívül az exkavátorkezelő termeli ki az agyagot. Gépe az ön­kiürítő tehergépkocsiba önti a ter­hét. A gyáron belül a munkások csak a gépek hibátlan működésére ügyelnek. így a téglagyártás gépé­szek, technikusok, automatagép-be­állítók munkájává vált. A téglagyárakban rendkívül fon­tos az égető szerepe. Ezt a szakmát csak többéves gyakorlattal lehet kiválóan elsajátítani... Az égető a maga belátása szerint szabályoz­za a kemencék hőmérsékletét. Az automata téglagyárban égető sem dolgozik. Munkáját hőtechnikus végzi, a hőszabályozó készülék se­gítségével. A diszpécser ugyancsak készülékek segítségével ellenőrzi a kemence munkáját. A SZOVJET TÉGLAIPAR auto­matagyár segítségével gyorsabban, több és jobb minőségű téglát gyárt, mint az eddig ismert módszerrel. És ez az egyre tökéletesebbé váló szocialista technika eredménye. Az automata téglagyár nemcsak a jelenkor üzeme, hanem a kom­münista holnapé is. Koszorúzási ünnepségek Móricz Zsigmond születésének 75. évfordulóján Móricz Zsigmond születésének 75. évfordulója alkalmából a Magyar írók Szövetsége kedden délelőtt ko­szorúzási ünnepséget rendezett az írónak Budapesten a városligeti Művész-sétányon álló szobránál. írók Szövetsége, a Magyar Iroda­lomtörténeti Társaság és "fővárosi Szabó Ervin könyvtár rendezett koszorúzási ünnepséget az írónak Budapesten a Móricz Zsigmond körtéren elhelyezett emléktáblája­Délután négy órakor a Magyar nál. Mintegy 120 erdőgazdasági dolgozó szórakozott együtt az elmúlt vasárnap Szegeden SZEGEDI JEGYZETEK Ilyen ezelőtt nem volt.. • A Szegedi Erdőgazdaság és a szakszervezeti bizottság az elmúlt vasárnap a megye minden részén dolgozó erdőgazdasági munkások számára találkozót,, egyben kirán­dulást szervezett. Áz erdőgazdasá­gok dolgozói 11 óra körül találkoz­tak Szegeden a szakszervezeti köz­pontban, ahonnan autóbuszon ta­nulmányi kirándulást tettek a sző­regi csemetekertbe. A csemetekert­ből délután tértek vissza Szegedre. Miután megtekintették a Móra Fe­renc múzeumot, este csoportosan nézték végig a Szegedi' Állami Nemzeti Színházban a „Vándor­diák" című operettet. A kirándulás jól 6ikerült — ezt bizonyítja, hogy a találkozó után a dolgozók jó kedvvel, vígan tér­tek haza otthonaikba. Ami az első pillanat­ban megragadja a fi­gyelmet: mindenütt vi­lágosság és fehérség. Fe­hér ruhák, fehér ajtók, fehér bútorok. Műtőben van ilyen tisztaság, s a helyiség levegője is mű­tőre emlékeztető. Igen, mert a mosakodáshoz, a fertőtlenítéshez neomag­Kolt, klórtartalmú anya­got használnak, nehogy baktériumokkal szennye­ződjék az édes anyatej. Urlich Magda vezető védőnő elmondja, hogy a kezdet óta fokozatosan fejlődött CLZ intézmény. Ka egy anyának kevés a teje, vagy egyáltalán nincs is, segít az Anya­tejgyűjtő. Ha valame­lyik csecsemő beteg, s Oyógytáplálékkal egy­általán nem, vagy nehe­zen lehetne gyógyítani, Icaphat anyatejet, A ko­raszülöttek — az 1500— 1000 grammos emberpa­lánták — életbenmara­dása anyatej nélkül nem lenne bizto­sítható. Szakorvosi ja­vaslat alapján ma már hozzájuthatnak az életet mentő anyatejhez. Azok az anyák — akiktől a» Állomás a tejet kapja — nagyon jól tudják, mennyi se­gítséget nyújtanak az anyatej hiány miatt ne­héz helyzetbe került anyáknak és csecsemők­nek. Érzik, mennyi gon­dot oszlatnak el, mennyi könnyet törülnek le. Halál Ferencné Teleki­utca 15. szám alatt lakó hat gyermekes édes­anya az első jelentkező volf az állomáson, s ma is rendszeresen oda adja felesleges tejét. Az anyatej a legtöké­letesebb, legmegfelelőbb, legszükségesebb táplá­léka minden csecsemő­nek.' amiben az összes tápláló- és védőanyag megvan. Az anyatejet csak pótolni lehet, de helyettesíteni nem! Ép­pen ezért azok az anyák, akiknek több tejük van, mint amennyire csecse­mőjüknek szüksége van, egyre többen adják oda az olyanoknak, akiknek nincs, az árváknak, a kórházakban fekvő cse­csemőknek és azoknak, akiknek beteg az édes­anyjuk. Oda adják egész­séges anyatejüket a rá­szorulók számára, mert az anyatej: élet, erő, fejlődés, nyugalom, egészség, gyógyulás. Az Anyatejgyűjtő Ál­lomás minden lehetőt megtesz annak érdeké­ben, hogy egészséges anyától kaphassa a te­jet. Az anyatejben ré­szesülő csecsemők keze­lőorvosával fenntartja a, kap. -sóletot, kiterjed a, figyelme a csecsemő környezetére is. Az anyák, felesleges tejük átadása előtt szi­gorú orvosi vizsgálatom mennek át, a vizsgála­tot negyedévenként, de< ha szükséges, gyakrab-' ban megismételik. Az Anyatejgyűjtő Ál-J lomás közös munka ered-' ménye. Szoros kapcso­lat és együttműködés azJ egészségvédelmi szolgá­latokkal, gyermek szak­orvosokkal és legfőkép­pen azokkal az édes-' anyákkal, akik nemcsak, megértették, hanem hoz­zá is járulnak kormá­nyunk, az anya- és cse esemővédelemről szóló; határozatának megvaló­sításához, rA szegedi Anyatej­gyűjtő Állomás is arról tanúskodik: törvénnyé', vált a csecsemővédelem, s hogy az ember leg-, főbb értéke a társada­lomnak, születésének pillanatától kezdve, (k. m.) A guatemalai események (MTI). Arbenz, Guatemala elnöke rádióbeszédében bejelentette, hogy lemond ós a hatalmat átruházza Diazra, a kormánycsapatok vezér­kari főnökére. Diaz, az új kormányfő egyenlőre nem alakította át a kormányt, de — amint a nyugati hírszolgálati irodák közlik — ez nem várat soká magára. A jelek szerint a had­ügyi és belügyi tárcát két hatona­tisztre bízzák. Az „AFP" jelentése szerint Al­varado Fuentes, Guatemala mexi­kói követe közölte, hogy a hatalom­átadás a hétfőre virradó éjszaka történt meg és maga után vonta az alkotmány felfüggesztését. Diaz, aki a kormány irányításá­nak átvétele után rádióbeszédben arról biztosította Guatemala la­kosságát, hogy továbbfolytatja a harcot a betolakodók ellen, első in­tézkedéseként kihirdette az ost-om­állapotot. Diaz ezután — mint az AFP jelenti — betiltotta és törvé­nyen kívül helyezte a Guate­malai Dolgozók Pártját, a Mun­kapártot és parancsot adott ar­ra, hogy a Munkapárt tagjait töröljék a választói listákról. Diaz egyidejűleg rendeletet adott ki, amelyben amnesztiát ad vala­mennyi politikai fogolynak és a száműzötteknek (akik nyilvánvaló­an a haladó szellemű Arbenz-kor­mány ellenségei voltak) majd el­mozdította állásából a rendőrfőnö­köt, s egyik hívét nevezte ki ren­őrfőnökké. Washingtoni diplomáciai körök­ben Arbenz lemondását és Diaz uralomrajutását úgy értékelik, hogy ezáltal a „zendülők számára elér­hető a győzelem". A betolakodók ultimátumot in­téztek az új kormányhoz, amelyben közölték, hogy nagy erőkkel bombázni fogják Guatemala City-t, amennyiben nem fogadják el feltételeiket. E feltételek között szerepel az, hogy a hadsereg magasrangú tisztjei alakítsanak ideiglenes katonai kor­mányt, tartóztassák le a munka­párt valamennyi ismert tagját és akadályozzák meg Arbenznek, Gua­temala volt elnökének távozását az országból. Arbenz vol) elnök — a legújabb táviratok szerint — elhagyta az országot, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom