Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-26 / 150. szám

SZOMBAT, 1954 JÜNIUS 26. 3 DELMQGYSIRORSZAG Felháborító esetek i sorozata történik a kenyér készítésével kapcsolatosan hétrőlhétre Szegeden. Kócmadzag — blombástól, salak- és kavicsdarabok, svábbogár és egyebek találhatók a kenyérben. A város minden részéről érkezett már ilyen panasz szerkesztőségünkhöz. A Szegedi Kenyérgyár munkájával kapcsolatosan nem egyszer tettünk már észrevételt az üzem vezetőjének a ©Délmagyarországon© keresztül és személyesen is. Magyar Mátyás elvtárs, a Kenyérgyár vezetője egy ízben — áprilisban — tett ugyan kényszeredett ígéretet munkájuk megjavítására, de úgy látszik mást nem. Lapunk június 12-i számában közöltük levelezőnknek, Gera Istvánnak, a Textilművek dolgozójának levelét, aki megírta, hogy egy hosszú egérfarkot talált a kenyérben s kérte a kenyérgyár dolgozóit, hogy figyelmesebben végezzék munkájukat. A dolgozók kérése és a pártsajtó bírálata azonban nemigen hatotta meg a Kenyérgyár vezetőit és egyes alkalmazottait, ök továbbra is a régi módon dolgoznak. Bizonyítékként a Kenyérgyár felelős vezetői és egyes felelőtlen dolgozói, annak ellenére, hogy még a június 12-i cikkünkre sem válaszoltak, máris újabb kérdést tettek fel megfejtésre: Hogyan kerülhet a kenyérbe egy gyűszű nagyságú vattacsomó? Mi a kérdést ezennel továbbítjuk az Élelmiszeripari Minisztérium Sütőipari Igazgatóságához megfejtésre és kérjük őket, hogy a választ velünk is küzüljék annál is inkább, mert a szeged: dolgozók is kíváncsiak rá, s arra is, hogyan akarják a jövőben hasonló esetek megtörténtét elkerülni? A megfejtéshez segítségül megadjuk, hogy a vattás kenyeret az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 7-es számú árndájában vásárolták és a Gogoly-utcai sütődében sütötték. Addig is, míg választ kapunk, szeretnénk javasolni Magyar Mátyás igazgató elvtársnak: igen megbecsülendő volna, ha részletekre kiterjedő figyelemmel ellenőrizné a sütőüzemek munkáját és gyakrabban járna ki azokba például dagasztás közben. Hogy a sütődékben miért nem lehet tiszta cs jó munkát végezni, nem tudjuk. Reméljük, a Sütőipari Igazgatóság érdeklődését bizonyos mértékig sikerült felkeltenünk a Szegedi Kenyérgyár iránt. Bizonytalanul, de csak reméljük, hogy a Kenyérgyár vezetői és dolgozói is — tisztelet a kivételnek — éreznek valami kis lelklismeretfnrdalást e sorok elolvasásakor. Ha netalán mégis tévednénk és csak saját szemüknek hinnének, keressék fel szerkesztőségünket a bizonyíték megtekintésére. G J. Qiekon emiíkunnejfLLÍq. A' Béke-Világtan ács határozata értelmében Anton Csehov, a nagy orosz kritikai realista iró halálának ötvenedik évfordnlója alkalmából jánina 28-án, hétfőn este 7 órakor a Közalkalmazottak Szakszervezetének Knltúrotthonába (Vörösmartyutoa 5. szj a Városi Békebizottság Knltúrbizottsága, a Városi Tanács Népművelési osztálya, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a Közalkalmazottak Szakszervezete Kultúrott hona emlékünnepélyt rendez. Csehov életéről és munkásságáról Madácsy László főiskolai docens mond ünnepi beszédet. Az emlékünnepély keretében mutatkozik be a 6zegedi Munkásszín játszó Stúdió. Műsorukon Csehov Szélkakas című egyfelvonásos vígjátéka és Csehov Kaméleon eimfi egyfelvonásos víg játéka szerepel. Kendező Adám Ottó. Jelenlés a Fémipari és Finommechanikai Vállalattól A' Fémipari és Finommechanikai Vállalat dolgozói szép eredményeket érnek el a féléves terv sikeres befejezése érdekében. Június 10-től 20-ig üzemünk átlagteljesítménye 119 százalékos volt. A kovácsműhely dolgozói közül igen szép eredményt ért el Horváth Szilveszter 179 százalékos, Bakos Elek 175 százalékos teljesítményével. A kéziszerszám üzemrészben Molnár Antal, Stefanov Gábor, Bencsik Sándor és Damjanov Sándor, a tömegcikk üzemrésznél Hortobágyi Jánosné és Patyi József, a finommechanikai részleg dolgozói közül Csohók István és Horváth Imre írógépműszerészek. A Vállalat összes dolgozói a minőségi és a mennyiségi munkában szép sikereket érnek el. Üzemünkben segítik a gyengébb dolgozókat, munkamódszerátadással, jó népnevelőmunkával, hogy ne legyen egy 100 százalékon aluli teljesítő sem. Szeretnénk továbbra ls megtartani a legnagyobb és legszebb kitüntetésünket, az éliizem-jelvényt. Sirokmán Sándor levelező Miért nincs anyag egy fontos újítás megvalósításához ? A ITI. pártkongresszus határozatainak megvalósításáért újult lendülettel dolgoznak a szegedi malmok dolgozói, követve a kommunisták példamutatását. A gőzmalomban -— Tisza Lajos-utca — Bozóki János gépész, Kovács Ferenc uzemlakatos segítségével újításának befejezésén fáradozik. Ennek azonban akadálya van, pedig az újítás bevezetése csökkentené az önköltséget, energiamegtakarítással járna. A kazánokban eltüzelt szén után a kéményeken át eltávozó füstgáz hasznosításáról, hőerejének felhasználásáról van szó. Még 1952 végén történt, hogyBozóki elvtárs beadta újítását, melyet később el is fogadtak, s megbízták a javasolt újítás elkészítésével. Ez nem más, mint egy előmelegítő berendezés, melynek beépítésével a kazántápvizet melegítik majd elő, ha elkészüL A készülékhez szükséges vasanyagot, csöveket csaknem teljes egészében elfekvő haszonvasból, régi kazánból kiszerelt csövekből szedték össze Kovács elvtárssal, aki segít a kivitelezésnél. Az alapgondolat és az újítás lényege a következő: a kazánokból kiáramló 170—180 fokos füstgázt terelőlemezek segítségével az előmelegítő csőrendszere közé kell vezetni. A csövekben a kazánokba bemenő tápvíz kerül majd, ami nagyrészt az elfogyasztott gőz lecsapódó kondenszvize. Ezt ismét bedKomatják a kazánba. A több mint ^ fokos víz, keringve a 170—180 iökrog íügtgáz által melegített cső© hálózatban, csaknem 30 fokkal melegszik fel. A füstcsatornában, a kéménytorokban elhelyezett előmelegítőben tehát csaknem forrpontig felemelegszik a víz, mielőtt ismét felnyomatnák a kazánba, hogy gőzzé váljon. Ezzel az eljárással egy év alatt jelentős mennyiségű szénmegtakarítást lehet elérni. Mindez már teljes közelségben van, de 8—10 négyzetméter vaslemezhiány miatt nem tud megvalósulni. A vállalat a Malomipari Egyesülés segítségével már többször igényelte a szükséges méretű és mennyiségű vaslemezt, de mindezideig még nem kapta meg. Hiába várják Bozóki és Kovács elvtársak, pedig megérdemelnék, hogy minél előbb megkapják. Nemcsak azért, mert az előmelegítő beiktatása lehetővé tenné a levegőbe elmenő füstgáz hasznosítását, jelentős mennyiségű szén megtakarítását, hanem azért is, mert munkaidejük jó kihasználásával ©szabadidejükben© készítik azt. 18 éve dolgozik együtt a két elvtárs a malomban, minden karbantartási munkát ketten végeznek. Javítják a gépeket, esztergályoznak, kovácsolnak, hengereket rovátkáznak stb. Példás igyekezettel s jól végzik mindig munkájukat. A párt új politikájának, a III. pártkongresszus határozatainak szellemében dolgoznak. Munkájuk célja elősegíteni, hogy a dolgozók jobbminőségű lisztet vásárolhassanak, csökkentsék az önköltséget, gazdaságosabbá tegyék a malom munkáját. Igyekezetükért minden dicséretet megérdemelnek. Élve q« állami segítséggel a csecsszopó malactól az anya-kocáig mind beoltatták sertéseiket a kübekházi dolgozó parasztok Túr a disznó, túr a mocsár szélén, helyesebben mondva a Kübekháza felé vezető kövesút árkában. Ezévben még nem száradt ki az árok, más esztendőkben bizony, mint ahogy errefelé mondják, a füvet is kiégette a nap az árok partjáról. A féllábszárig érő vízben fürdik, amennyire fürdésnek lehet ezt nevezni, inkább hűsöl a község disznócsordája. Anyakocák, süldők, apaállatok hemperegnek a sárban. Mind egészségesek. Ügyelnek egészségükre elsősorban gazdáik és nem utolsósorban Duba látván elvtára, a körxeti állatorvos, Három község állategészségére ügyel, három község dolgozó parasztjain, termelőszövetkezetein segít, ha valami baleset éri az állatokat. Erre gondolnak most a csordás, az országút melletti földeken kapáló dolgozó parasztok is, amikor elrobog előttük Zetka motorján az állatorvos. Kübekháza felé viszi a gép, s mikor elrohan a vízben hentergő disznócsorda mellett, nem kis büszkeséggel gondol arra, az állam segítsége, az ő munkája is segíti a falu népét az állattenyésztés fejlesztéséért folytatott nagy munkában. Más esztendőkben szinte évrőlévre úgy volt, hogy június elején beköszöntött, ahogy a falubeliek mondják, a sertésvész vagy a dögvész. Rövid hetek alatt nemcsak megtizedelte, hanem a falu sertésállományának jelentős százalékát elvitte a sertéspestis, az orbánc és ahol egy volt, egy se maradt s szinte szokássá vált, hogy olyan családoknál, ahol négy-öt malac is volt a háznál, már azon rimánkodtak, hogy legalább egy maradjon. Minden betegségnek elejét lehet venni, a járványt is meg lehet akadályozni, ha a gazdák betartják az egészségügyi előírásokat, megfogadják az állatorvos hasznos tanácsait. A hasznos szót, a segítséget mindig szívesen fogadják dolgozó parasztjaink. Nagy gonddal ügyelték más esztendőkben is állataik egészségére. Hiábavaló volt azonban a nagy gond, a törekvés, ha nem volt pénz állatorvosra. Bizony többe került errefelé is az állatorvos díja, mint a gyógyszer ára. Hisz akkor is a harmadik faluból járt ide az orvos, 12—14 kilométert kellett utaznia sokszor azért, hogy csak ránézzen az állatra és megmondja, mit tegyen gazdája, öt-tíz perces munkákért kellett útiköltséget, vizsgálati díjat és gyógyszer árat fizetni. Itta a a állam viseli as állatorvos költségeit, a dolgozó parasztoknak csak a gyógyszert kell megfizetniök. Nem is haboznak egy percig sem, ha szükség van rá, perceken belül hívják telefonon Ujszentiván 4-et. mert ez a körzeti állatorvos telefonszáma. Az út pedig nem hosszú egy Zetka motorkerékpáron. Igaz, az állatorvos panaszkodik, hogy most már a gyorsaságnak, a gyors segélynyújtásnak akadályai várhatók? Húszezer küométert futott a motorja s bizony nem kap gumit hozzá. E néhány szava figyelmeztető az illetékes szerveknek is. Tegyék lehetővé, hogy állatorvosaink, az olyanok, mint Duba István, akik motorkerékpárral járják a falvakat, munkájukban ne hátráltassa őket gumihiány? Nemcsak egy pár gumiról van szó, hanem arról is, kap-e időben elsősegélynyújtást az olyan csikó, mint a kübekházi Sarló Kalapács termelőcsoportban, amelyik az elmúlt napokban nekiszaladt a rozsdás drótkerítésnek s összedarabolta magát, vagy amelyik ló ekekapázás közben belelépett egy régebben eldobott kaszadarabba s mélyen felhasította a lábát. Vagy kap-e segítséget időben a mirigykórba esett ló, megakadályozhatja-e közbelépésével az állatorvos e ragályos betegség továbbterjedését, megakadályozhatja-e, hogy több ló ne essen ki két hétre a nyári nagy munkából? Az állattenyésztés fejlesztése azt is megköveteli, hogy az állami támogatást időben megkapják dolgozó parasztjaink, mert hiába van berendezve, mint Kü bek házán is, Öszentivánon is az állatorvosi rendelő, ha nincs aki megvizsgálja, időben segítsen az állatokon. Eddig zavartalan volt az állategészségvédelem Kübekházán. Mint ahogy Pópity János elvtárs, a község párttitkára mondja: „Eddig még megelőztük a bajt. A csecsszopó malactól az anyakocáig mind beoltatták dolgozó parasztjaink sertéseiket", Mindez szemléltetően mutatja dolgozó parasztjaink élnek az állam által nyújtott segítséggel s mindent megtesznek azért, hogy minél több borjút, malacot neveljenek fel, hogy több hús és zsír jusson maguknak, az egész országnak; Hal- forintért igazán nem érdemes... jy&koli a k&Ltg.. Vagy ahogyan Gergely bácsi hozzátette: egyenesen döglesztő. A dorozsmai lóvásártér szikes hordottföldje valósággal izzad. Hogyisne, hiszen köröskörül sötét esőfelhők szorítják ide a meleget. Csak itt süt a nap, de itt aztán veszettül... Az elaszott szélmalom vályogromjainál birkák pihennek az évszázados-fák alatt, fejüket szorosan összedugva. A bársonylevelű, cickafark, a pozsgás zsázsa, a cigánybúza, meg a hernyópázsit zöldjében két pásztor heverész: Gergely bácsi, a József 'Attila tsz juhásza, meg a 65 esztendős Görög István, a „császár" kecskepásztora. Ritkán szólnak, pedig Gergely bácsinak volna miről beszélnie, mert 105 anyajuhot fejni, s még annál is többet gondozni nem csekély feladat, Dehát kánikulában kinek van kedve beszélgetnit István bácsi se szól semmit, csak homályos izzadt szemeivel révedezőn bámul a semmibe, 'Az öreg Gergely rágyújt egy cigarettára, a kecskepásztor meg nézi. Nézi és gondolkodik. Neki nem jut „Kossuth"-ra, se „Munkás"ra, mégcsak szűzdohánya sincsen. Nincs senkije és semmije, csak kopott ruhája, magastetejü pásztoros kalapja, meg a gondja. Nem fizet az a esugori „császár". István bácsi csak így kis betűvel emlegeti gazdája nevét. Császár Mihályét, akinek napi 6 forintért, félliter kecsketejért, meg egy vacsoráért őrzi a kecskéit egész nyáron. Pedig Császár Mihály bizonyosan adhatna többet is, hiszen a 9 bőtejü kecskén kívül 3 hasastehene is van, s azok rendes körülmények között 15—16 és 18 liter tejet "Anak naponta. A kecsketejnek is 4 forint literje, A „császárnak" ez legalább naponta 60 forint bevételt jelent. n)e. láiJJuk exak mit is mivel Császár Mihályt István bácsi szerint csak egy hold földecskéje van, meg két hold Jogott". De az utóbbitól is csak a beadást, meg az adót fizeti. Szóval jó vásárt csapott, — No még akkéne, hogy ne értsen a vásárhoz — szólal meg István bácsi, s egy kicsit még büszke is talpraesett gazdájára. — ' Tudnivaló — vágja ki az öreg —, hogy Császár Mihály virtigli kupec. Hát igen. Ha éppen nem kupec is, a kofasághoz kitűnően ért anynyi bizonyos, de cselédjének, akivel szerződése nincsen és az SZTK-ba se jelentette be. nem fizet többet. Bánja is ö, hogy Görög Istvánnal, az öreg kecskepásztorral mi lesz a télen. Mert, hogy a napi 6 forintos nyári kereset nem futja téli ruhára, cipőre, tüzelőre, meg kosztKh « bizonyos. Gergely bácsi közben az utolsókat szippantja cigarettáján. Felül és odaszól a labdafejű pulinak: — Ne bánd őket! — mármint a juhokat. Mert az aprószőrü „inas" tévedésből nem a legyet, hanem a mellette álló feketepofájú, vén cigája horgasinát kapta el. Meghunyászkodik a kutya és Gergely bácsi megnyugszik: — Nohát — húzza szemére a kalapot és feje fölött elpöccinti a kiszívott csikket, ami széles ívben repül a mögötte lévő tócsába, s ott kinyílik, mint a rózsa. Gergely bácsi komótosan visszaereszkedik a fűre: — Ne vacakójjatok mán no! — hessegeti orráról a csípős legyeket. — Nem lőhet, tüllük alunni. — Esőt éröznek — hagyja rá a másik és óvatosan utána kúszik a csikknek. Keresgél a fűben, nem látta pontosan hova esett, tyerQtLy. báttil megneszeli a kecskepásztor keservét. Benyúl a lajbizsebbe és kicibálja a vaskos dóznit. * — Ehune — mondja, és megkínálja az öreget, — Gyufám sincs dm •— pusmog amaz, de Gergely bácsi már nyújtja azt is. — Van neköm az is, tüzes legény vagyok én. Dehogy tüzes, dehogy tüzes, hisz ő is épp' olyan öreg, mint a kecskepásztor vagy tán még nála is öregebb. Csakhát a jó sózottszalonna — mert mostanság ez járja ebédre — a havi 30 munkaegység, meg a szerető feleség néha még Gergely bácsit is feltüzeli, , \ Na lámcsak! 'A kemény cigaretta láttán a „császár" pásztora i» felvidult egy kicsit és melegen érdeklődik Gergely bácsitól: — A kicsinek nincs meleget — mutat egy legelésző girhes bárányra. — Van a — válaszol a juhász —. Csak űkelme túlórázik egy kicsit, merhogy soványabb, mint a többi. Idétlen vót az anyja jédusát, oszt kopaszon születött — fejezi be a magyarázatot Gergely bácsi, c4 keeikep.dlEt.Or egészen elfeledkezett a melegről, úgy bele izeledett a cigarettázásba. Gergely bácsi szórakozottan, kicsit sajnálkozva nézi az öreget. Ujjai között szétmorzsolja a sutalap tömött, apró, lila virágát és elgondolkozik: „Pista, Pista. Te szögény tutyimutyi vénembör. A te helyedbe mönnék inkább bakiérnak valahova, de nem hagynám, hogy 6 forintért rajtam mulasson a falu .. " Gergely bácsi föláll és utánanéz annak, aminek él: a nyájnak, a közös vagyonnak. Mert közben alábbhagyott a déli forróság és a birkák is kimerészkedtek a fák alól. 'A kecskepásztor kioltja félig szivott „Kossuth"-ját és gondosan elrejti bugyellárisában. Lemondóan tekint a nyargaló kecskék után. Nyargalna ő is, nyargalna utánuk, de keshedt, vén lábai nem birják a szaladást. De minek is szaladnat Hat forintért igazán nem érdemes • I U! l ZELEI BÉLA A Tápéi Háziipari Szövetkezet csaknem negyedmillió négyzetméter ipari gyékényt szőtt ax idén Tápén szinte évszázados hagyománya van a gyékényszövésnek. Apáról fiúra száll a község lakóinak ez a mestersége. Amíg a felszabadulás előtt spekulánsok, kofák, kupecek fölözték le ügyes kezük munkájának gyümölcsét, ma a Háziipari Szövetkezet jó megélhetést biztosít számukra. A tápéi gyékényszövő Háziipari Szövetkezet három- évvel ezelőtt alakult huszonöt taggal, ma pedig már csaknem az egész község — mintegy ezernyolcszázán — a szövetkezetben dolgoznak. A közös munkának meg is van az eredménye. A "kongresszusi versenyben az ország százharminckilenc háziipari és népipari szövetkezete közül az első helyre kerültek. Azóta még jobb eredményt értek el, mert az első negyedévi 152 százalékról május hónapban 272 százalékra emeltedet* terytejjesitésjik, • Az ország minden részébe eljut? Inak a kiváló szövetkezet készítményei. Ebben az évben csak háztartási gyékényből, szőnyegből, lábtörlőből stb. 65 ezer darabot készítettek. Mintegy félszáz ipari üzemnek is szállítanak különleges — ponyvát is helyettesítő — gyékényszövetet. Ebben az évben eddig csaknem negyedmillió négyzetméter ilyen gyékényt adtak el cukorgyáraknak, építőipari vállalatoknak. Bmélett színvonalunk~emelés<B segíti elő az AfflG*. iimEGÁLTATÁS C -4c*" n: